Csak egy mellékes információ: ma a nagyjábóli számolásom szerint vagy 10 gépet kicseréltek az Óbudai Levéltárban. Újak, és ha jól láttam, akkor félautomaták. Vagyis a későn érkezőknek talán egy kicsit kevesebbet kell várniuk szabad gépre.
Az én problémám az, hogy én is lekérek 10 adagot, de ezek egy hétig ott vannak a gépemen, és amíg el nem tűnnek, nem tudok újabbakat lekérni. Tehát, csak hetente 10-et tudok csinálni. Te hogyan küldöd vissza? Mert ha én a "return batch"-re kattintok akkor ott olyan indokokat sorol fel, amik közül egy sem igaz rám.
Az üres mezőkbe és is ctrl+B írok.
Ha én rákattintok a "My Accurancy" fülre, akkor a következőt írja: no accurancy data available.
Akkor kérek új oldalakat mikor kevesen lehetnek a magyar oldalon (késő este). Így sorba, érkeznek az oldalak (21/22/23/24-dik oldal stb).
Először egyet kérek, és ha jól tudom olvasni, kérek még kilencet. Tényleg csak annyit enged, de azt hiszem ez is bőven elég. (egy adagban lapoktól függően 30/60/90/180 adatlap található). Ebben a csomagban majdnem biztos előfordul néhányszor a bizonytalan betűkapcsolat.
Én kikérés után elkezdem az adatlapok kitöltését, de mikor kész van egy adag nem küldöm vissza, nem kérem az önellenőrzést, hanem elteszem. Így teszek az összes nálam lévő, akár tíz csomaggal. Bármikor bármelyik elővehető, és keresgélhető bizonyos betűkombináció.
Ha nem valami jó, nem kérek többet. Elvacakolok vele egy darabig, és kicsit várok a következő lekéréssel. Némely névíró szörnyű betűket ír, és ráadásul nem egyformán teszi (minden az elöttelévő, és az utánnalévő betűtől, szóeleje/szóvégétől függ).
Ha nagyon bizonytalan vagyok, visszaküldöm. Tudod, hogy lehet?
A piros mező azt jelenti, hogy az adatbázisukban még olyan név nem szerepel. Azt csak néhány utóellenörzés után teszik bele. Nem a mi dolgunk. (Meg lehet nézni az adatbázist is.)
A százalék dologban azt hiszem, félreértés van. Amiről írsz az nem az amiről írtam. Az adatlapon bizony minden sort ki kell tölteni. Ahol nincs adat (csecsemő házastársa sor) ott is nyomni kell egy jobboldali”ctrl+b”-t. (nem tudom miért, de kell).
Az én százalékom az értékelés, hogy hol és mit értettem félre. Ez csak két-három hete működik. Leírja a másik adatletöltő (vagy ellenőr?) olvasatát. Ez meg is jelenik, újra mutatja a lapot. Lehet nézelődni mit néztem minek. Sokat lehet okulni belőle.
Itt van az a bizonyos „visszacsatolás”, amivel egyenlőre nem tudok mit kezdeni.
Úgy lehet megtalálni hogy:
Belépés után a jobboldali alsó ablaknak (My Personal Goal) a tetején lévő harmadik fület (My Accuracy) nyitom. Akkor megjelenik a százalék értékelésem. Ott található egy Review Batches nyitógomb. Nyitok. Kérdezi a nevet, meg a jelszót. Ez ugyanaz mint a belépés. És helyben vagy. Ha jól értettem ez három hónapra visszamenőleg mutatja a munkámat, és csak magamnak.
Te hány darabot tudsz letölteni? Mert nálam most 10 darab van és nem enged többet letölteni. Nem értem hogy miért, pedig szívesen csinálnék többet is? Kár, hogy nincs hozzá egy rendes magyarnyelvű leírás, én csak keveset tudok angolul, így én is nehezen boldogulok vele.
Ami a százalékokat illeti, azok szerintem nem az elírásokra vonatkoznak, hanem a kitöltött mezőkre. Nálam most például van egy olyan ami 100%-os lett, pedig vannak benne piros mezők, viszon minden ki van töltve. Nem teljesen értem mi ennek a jelentősége, mert hát ugye egy csecsemőkorban elhunyt személynek nyilvánvalóan nem volt házastársa, így ez a mező üresen marad és nem lesz 100%-os.
A piros mezőket sem értem, hogy miért pirosak. És mi az a "Visszacsatolás"?
A 6. foktól ősnek, elődnek vagy felmenőnek hívhatjuk, nincs rá külön szavunk. Gondolom azért nem született erre külön szó, mert ezeket a felmenőket senki sem ismerte (kivéve néhány nemest, akik felállították a családfájukat), ezért nem is volt szükséges elnevezni őket.
Én is próbálok egy kicsit idexelni ebbe a szabolcsiba. Úgy működik ahogy írtad (7876)
Az általad írt probléma a három oldalról, megoldódott. Többször három oldalt lehet egyszerre letölteni, és raktározni. Itt 1900 környékén is van néhány egyéni cifra betű. Így a hasonló névírói stílusban íródott több oldal kicsit jobban kibogarászható.
Amiért írok, az a néhány hete indult újdonság.
Vissza lehet nézni az ellenőrzés utáni problémás beírásokat. Nálam ezek zöme jogos. Százalékosan értékel. Az enyém 92%. Nem igazán tudom, hogy ez jó, vagy nem.
Az én problémám a „Visszacsatolás” részen van. Nem igazán tudok vele mit kezdeni.
Nincs itt valaki, aki hozzáértő. Esetleg tud valakit, akivel kicsit lehetne konzultálni. Mert azért nem egészen olyan egyszerű ez az egész.
Üdv mindenkinek.
Ui. A felsorolt rokonok közzűl kimaradt a "kuzin" (unokatestvér). Nagyim szerette használni.
2. Koszi szepen, bar a nevek sok esetben a nemet eredeti forditasai (Fa... es Holz illetve Baum) de tenyleg sok esetben mas lett a kezdobetu
3. Ez valoszinu. A vallast azert emlitettem, mert sok zsido csalad erezte anno szuksegesnek az egyertelmu nev eldobasat es magyarosabban hangzo nev felvetelet. Ezekben az esetekben egyertelmunek tunik az indok.
2009 ben volt egy felytegtés Herpáy településről. Véletlenül olvastam pár perce. Mivel B. újfaluban születtem ezért reagálok a kissé erőltetett találgatásokra.az alábbiakkal:
Herpály,Érpály, Pályi: egykori település Berettyóújfalutól K-ÉK-re. - 1222:Palyiként említik először. Kk-i emléke aherpályi pusztánállóCsonkatorony,a→herpályi Szent Pál prépostságrommá lett tp-ának maradványa. A 11. sz: a falu vsz. birtokosáról v. tp-a védőszentjéről (Paulus, Pál) a birtoklást jelölő „i” képzővel kapta aPályinevet. A többi Bihar vm-iPályinevű falutól való megkülönböztetés céljából kapta idővel azÉrpályi,később ~ra torzult nevet. A két név még a 16. sz: is váltakozva szerepel forrásainkban. - Az 1290-es évek elején ~ Gutkeled nb. Miklósbán birtoka. A falu a tatárdúláskor és a török után (1658, 1660) elpusztult, az elmenekült jobbágynép harmadszorra már nem telepedett meg, így a ktortp. is pusztulásra lett ítélve. - Az 1972-76: régészeti kutatásai az egykori tp. romjaival együtt vsz. 1170 k. kis temetőt tártak föl a Csonkatorony körül. **
Bihari Múzeum ÉvkönyveI. Berettyóújfalu,1976. (Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás 1972-1976) -Bihari Dolgozatok5. Uo., 1979. (Módy György: Herpály) -Berettyóújfalu tört. Uo., 1981. (Módy György: Berettyóújfalu és környéke a 13. sz-tól a törökhódoltság koráig.; Kozák Károly:A herpályi apátsági tp. építéstörténete)
1.) Akkor valószínűleg később magyarosított, mint amilyen intervallumot a forrás felölel. Javaslom a MOL (Magyar Országos Levéltár) mikrofilmgyűjteményében megnézni, ott ugyanis valamilyen C szám alatt megtalálható asszem a II. világháborúig a névváltozások java. Amit feltétlenül ismerned kell hozzá, az az új név, ugyanis e szerint van rendezve a cédulakatalógus (csak ez van mikrofilmezve, egyéb kapcsolódó dokumentumok nem).
Az adott cédulán lévő ügyszám birtokában tudsz továbbmenni, ha szükséges (asszem a BM-hez lehet fordulni, de a leváltárosok megmondják)
itt pl. az első oszlopban a régi és új nevek kezdőbetűinek zömmel köze nincs egymáshoz. Később sem hiszem, hogy volt ilyen előírás, az én családomban az 1920-as években történt egy családtagnál névváltoztatás, és szintén nem azonos a két név első betűje.
3.) Pl. mert valamilyen hivatali tisztséget viselt az illető, és ott előnyösebb volt a magyar név, vagy csak szimplán ezzel akarta kifejezni, hogy ő magyarnak tartja magát. Nem vallásfüggő volt a történet (persze lehet, hogy ha valaki venné a fáradságot egy vallás/névváltoztatás statisztika elkészítésére, bizonyos vallás(ok) felülreprezentált(ak) lenne/lennének (arányaiban legalábbis) :)
Nevvaltoztatassal kapcsolatban lenne ket kerdesem. Dedapam egyik fia magyarositotta a nevet valamikor az 1800-as evek vegen. A Szentivanyi fele konyvben nem talalom, hol lehetne ennek utananezni?
Masik kerdes, nem volt szabaly akkoriban, hogy az elso betunek meg kellett maradni? Az o eseteben egeszen mas betuvel kezdodik.
Bonusz kerdes - egy csupa katolikusokbol allo csaladban miert magyarositottak 100-120 evvel ezelott?
Ez egy speciális szótár,csak épp 20 éve nem képesek megint kiadni.pont az ilyen,minket érdeklő szakkifejezések vannak benne.Én is csak egy napra kaptam meg,és kijegyzeteltem,amit tudtam.
Én nem Csanádyakat kutatok,de ha belefutok a nevekbe szívesen segítek...Nézzél körül a családfádon milyen nevek szerepelnek még, mert elképzelhető, hogy vannak közös ősök is.
Meg tudná valaki mondani, hogy mit jelent az "Olim pulsator". Egy halálesetnél volt beírva a név mögé zárójelben. 78 éves volt az illető. Lehet, hogy a pulsator-t nem jól jegyzeteltem ki, mert ennek így nem látom értelmét. De hátha tudtok segíteni.
Én már elég rég foglalkozok a Csanády családdal, mivel leszármazott vagyok és többet szeretnék tudni róluk. Idáig még nem sokra haladtam, de nagyon megköszönném ha segítenél nekem egy kicsit.
házasság esetén az OBSERVATIONES sorba az van írva:
A FÉRFI KERESZTLEVELE ÉS KATONAMENTESSÉGE 3/1872
Mivel a házasság 1872-ben Polgáron történt, a férfi lakhelyének egyek van beírva, így esetleg ez jelentette a korabeli "kikérést?", meg hogy ezeket az iratokat a helyi plébánián meg lehet esetleg találni?
Persze, hogy Terpesre! Itt ment el hangoskodva a másik nevű tejterméket reklámozó, készítő kocsi és írás közben arra figyeltem gondolom...mert üvöltetik mindig a Boci boci tarkát!
(Bocs az OFF-ért mindenkitől!)
Amint összeszedem a születési adatokat apósomtól, jelentkezem, mert most csak ennyi az infom....és jaj de örülök!!!!!!!!!!!
Köszönömszépen! Az elsőre is ma írtam először, a második el van mentve a millió rendszerezésre váró anyag között, de már a családokat természetesen megnéztem :) Sajnos hiába...
Olvasgatom már egy ideje a fórumot, körülbelül az 1800. hozzászólásnál tartok, de még eltart, míg a végére érek :(
Van egy olyan tervem, hogy gyermekeimnek ( hárman vannak ) készítek egy családtörténeti dokumentumot, - adtam rá magamnak 20 évet :) -, melyben szerepelne az összes fellelhető ősünk, illetve őseik neve, adatai, amit csak sikerül kikutatni, családi legendák, fényképek, s mindez az adott kor történelmi-gazdasági-politikai-kulturális hátterével/hátterében ábrázolva.Még nagyon az elején tartok a kutatásnak, de már most egy csodának élem meg, s elég nehezen viselem az időbeli korlátaimat :)
Első körben az én anyai ágam keresem, Dévaványa a kiindulópont, a Fehér, Takács, Sági, Tóth, K. Tóth,* Cs. Tóth, Magyar, Oláh, B. Molnár** családok. A XIX. század végén született dédszüleim adatai még megvannak, ezt megelőzően már már csak a szüleik neve.Majd most következik a levéltár.
Később kutatom majd apai ágamat, Mocsári család, illetve anyukája Győri Rozália volt, gyönygyöshalászi illetőségűek, de a Mocsári ág nem innen származik, hanem - ha jól emlékszem Tiszagyendáról, de majd pontosíttatom nagybátyámmal. Első házasságból származó lányom apai ágát, Kurfis, Tóth, és Fischer család Mogyoródról, valamint Lakatos ( itt névváltoztatás történt állítólag a XX. század első felében, de hogy miért éppen erre a névre :o, az egyelőre rejtély ), Király család Budapestről, pontosabban Rákoscsabáról, azt hiszem akkoriban még az nem volt Budapest része. Második házasságomból fiaim apai ágát pedig Szabó és Paróczai családot szintén Dévaványáról, illetve Tengely családot Bükkszék és Cserpestelepülésekről keresem. Kívánok mindnyájunknak örömteli, sikerekben gazdag kutatást!
*
** Még a kapcsolatot nem találtam meg, így semmi bizonyíték, hogy az én családfámhoz tartoznak majd, inkább érdekességnek írom le, de találtam az 1800-as évek elejéről Dévaványáról olyan személyt, Hogy Kapás Tóth, így elképzelehető, hogy ez rövidült később K. Tóthra, illetve olyat, hogy BuMolnár ill. Bu Molnár, lehet, hogyez lett a B. Molnár.
Ezen az oldalon https://www.familysearch.org/ találtam egy Steer Pált, akit 1882. június 9-én kereszteltek és a szülei Steer Mihály és Hohl Erzsébet. Őt kerested? Ugyan itt megtalálhatod Lengyel János és Sárik Juliannna gyerekeit. A továbbiakban már a levéltárban kell folytatni a kutatást.
Lehetséges az, hogy ilyen esetben valaki inkább megkereszteltette a gyereket a katolikus egyházban, de aztán reformátusként nevelte fel (mondjuk máshol)?
Ször János TahitótfaluKét világháború közti korszakTisztsége/foglalkozásaEmlítés
Forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun-vármegye általános ismertetője és cimtára / főszerk. F. Szabó Géza. - Budapest : Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete. - (A vármegyék országos cimtára) 3. köt. / szerk. Gyulay Sándor, Rexa Dezső, Szathmáry István. - [1931]. - [VIII], 416 p.
Kezdõ kötet és / vagy oldalszám: p. 161
Forrás leírása: A címtár járásonként, helységenként, tevékenységi körönként tartalmazza a tisztviselőket, vállalkozókat, személyiségeket. A szereplő személyek jelentős részéről nem csak említés történik, hanem egy-egy bekezdésben megismerhetjük életük főbb állomásait is. Változás 2010. április 4-én: az adatbázisba felkerült mindenki neve, aki a címtárban szerepel - így nem csak azok vannak benne, akik bekezdésnyi résszel szerepelnek.
Lenne valaki olyan kedves (akinek van radixindexes előfizetése), megnézne nekem egy adatot? Szőr János - Tahitótfalu. Van egy személyes adatok 1 sor, illetve tisztsége/foglalkozása említés. Előre is megköszönöm.
Valamint korábban feltettem egy kérdést, hogy vajon Pilismarót református lakóit hol anyakönyvezték régen? Erre nem tud nekem senki megoldást?
Sziasztok! Intenzív családfa kutatásba kezdtem pár hónapja. A levéltárban átnyálaztam párszáz évnyi mikrofilmen tárolt születési, házassági és halálozási anyakönyvi kivonatot. A legkorábbi adat 1770-ből származik. Hol és hogyan lehet ennél korábbi adatokat találni? Van erre egyáltalán lehetőség?
(elnézést kérek, hogy nem olvasok vissza a fórumban)
Tud nekem segíteni valaki abban, hogy Szentgáloskér (Somogy megye) katolikus anyakönyveit melyik mikrofilmen találom meg? Már próbáltam beírni a MOL keresőjébe a legkülönbözőbb variációkban is, de nem találom. Van saját temploma, ezért feltételezem, hogy anyakönyvei is vannak. Elképzelhető lenne, hogy ennek ellenére máshol anyakönyvezték őket?
A gépek nagyrészt használhatóak, a barnákat lassabban lehet tekerni, de nem mindig lehet azokon nagyítani, a feketéknél sokszor mintha akadozna a szíj, az automaták egy részéről lecsúszik a régi orsó, a kicsiknél a lencse állítása macerás. A legszerencsétlenebb mégis a 11-es gép (korábban 9-es), ami kézihajtásúból motorossá van átszerelve, csak eszméletlen lassan csévél, és a háromállású, kényelmetlen billenőkapcsolót nyomva kell tartani, különben "nulla"-állásba visszaugrik.
Köszönöm, ez új infó volt nekem. Nem is gondoltam, hogy ez így is működhetett régen.
Levéltár: én hetente egyszer megyek, de tényleg igyekezni kell, főleg azért, hogy az ember olyan gépet kapjon, ami neki megfelelő. Na és mivel egyre több gép romlik el. Én úgy vettem észre, hogy akik már olyan 10 óra felé érkeznek, azoknak sorszámuk van, és akár 1-ig is várhatnak. És igen, már 8-kor sor van, de az nem vészes. Szerdán csak egyszer voltam, de akkor is nyitásra mentem.
Vegyes házasságoknál igen gyakori volt, hogy a fiúk az apa, a lányok az anya vallását követték. Ennek az állami anyakönyvelben már nyoma van egy nyilatkozat formájában... de nem mindn esetben.
Azt hogy melyik felekeztnél esküdtek, azt a helyi szokások határozták meg, persze a felek vállásosságának "foka" is befolyásolhatta. Talán az gyakoribb volt, hogy a feleség egyházánál történt az esketés...
Az óbudai levéltárban vagy két éve nem voltam... de készülök. Milyen állapotok uralkodnak ott mostanában? Sokan vannak? Hallottam, hogy reggel nyitás előt akár egy órával is sor áll már a bejáratnál... igaz ez? Kora délután érdemes menni? A szerdai hosszú nyitvatartáskor be lehet jutni? Gépek vannak?
Csak érdekesség képpen megkérdezem, hogy más is találkozott-e hasonlóval? Egy kaktolikus és egy református szülőpár házasságból született gyerekek közül van akit katolikusként keresztelnek, van akit reformátusként? Lehetséges ilyen megállapodás is a házasságná? Mondjuk a fiúkat katolikusként a lányokat reformátusként.
Egyébként elképzelhető, hogy a vallási nézeteltérések miatt egyik egyházban sem jegyezték be a házasságukat? Ugyanis nem találom. Mivel a felmenőm (azaz az ő gyerekük) születési anyakönyvi kivonatát eredetiben bírom, így egyértelmű, hogy honnan származnak, nem is keresem máshol őket. Csak bosszantó, mert mint Horváth név nagyon gyakori, így esélytelen, hogy az ő szálát tovább görgessem. Egyébként Tahitótfaluról van szó.
Egyéb: ma panaszkodott az Óbudai Levéltárban a hölgy, hogy a gazdasági vezetőjük megvétózott minden kiadást, így képtelenek megjavíttatni a gépeket, amelyek közül egyre több nem is üzemel már. Pedig pár hete még arról beszéltek, hogy új gépek lesznek. Tud valaki más infót?
Az adatbázis rekordjai az adott időszakban történt polgárfelvételek adatait rögzítik. 8893 pesti és 7646 budai családfő neve mellett tartalmazzák a polgárjog elnyerésekor feljegyzett foglalkozás egykorú és egységesített mai megnevezését, a származási hely egykorú megnevezését és mai megfelelőjét, fekvésének meghatározását (ország, megye, tartomány), a személy családi állapotát, vallását, a polgárjog megszerzésének időpontját és az érte fizetett összeget. A „Megjegyzés" mező pedig a szóban forgó személy társadalmi állására, származására, rangjára vonatkozó esetlegesen megadott, vagy azóta feltárt adatokra utal.
A Gyurkovics és a Gyurkó név is a görög "georgósz", földműves jelentésű szóból keletkezett! A -kó kicsinyítő képző, az -ics, -vics képző pedig szláv eredetre utal. A Jászságban és Baja környékén gyakori e két név.
Sziasztok! Nézelődtem az oldalakon, még némelyiket most is nézem. Köszönöm a segítséget. Ha ráértek, van itt még valami: elég érdekes, amin gondolkoztam, előfordul egy szlávosított(??) változat is, a Gyurkovics... namost ez csak egy -vics végződést kapott, de hogy hogyan keletkezett, a magyar névből, vagy pedig maga a Gyurkó a magyarosítás? Nem tudom melyik ered melyikből és mi ennek a folyamata. A végére még valami, ha megbocsájtotok: a Szurcsik családnév milyen hangzású? horvát? szerb? Ötletek, elméletek? Köszönöm előre is!
Elmondottaid alapján utánanéztem a kérdéses törvénynek, ez az 1941. évi XV. tc., amelynek IV. fejezete rendelkezik a "nemzsidó és zsidó" házaságkötésének tilalmáról, az V. fejezet pedig a büntetési tételeket írja le.
Sajnos törvényt nem tudok idézni, így a szubjektív információkkal tudok reagálni, amik rendelkezésre állnak. Ha tévedek, megköszönöm, ha korrigálsz:
1941 júniusa-júliusa körül hoztak egy olyan zsidótörvényt, amely 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta az izraelita-keresztény házasságok résztvevőit (a pár és az anyakönyvvezető). A nagymamám keresztényként "született", ez biztos, mert sok közös ismerős szörnyülködött, hogy kész öngyilkosság volt 1942-ben felvenni a zsidó vallást a házasság miatt (rámutatva, hogy miért nem nagyapám keresztelkedett ki). Ennek pontos okát én sem tudom, mert a nagymamám gyerekkoromban elhunyt, akkor pedig még nem foglalkoztattak a család történetével kapcsolatos dolgok, így rá se kérdeztem.
A Yad Vashem adatbázisában talált adatok szerint nagyapám mégsem O..akármi...burgban hunyt el hivatalosan. Bár valószínű, hogy menetelés közben végezhettek vele, majd a hatóságok beírtak "valamit" a halotti anyakönyvbe, ez akkoriban elő szokott fordulni. Szerintem, ha lett volna kapacitás egy oknyomozásra, akkor "ismeretlen helyen és időben hunyt el" került volna be.
Édesanyám eredeti anyakönyvi kivonatán az édesapja izraelitaként, az édesanyja római katolikusként szerepel.
Az akkori rendelkezésekkel nem vagyok teljesen tisztában. Ha valahol rábukkanok a polgári házassági anyakönyvükre, azon a vallásuk szerepelni fog? Tudtommal akkoriban minden hivatalos papíron szerepelt, csak "mostanában" (nem tudom a pontos évszámot) tiltják a vallás feltüntetését a személyes iratokon.
További adalék, ha néhány évvel később a nagymamám hozzáment a néhai férje testvéréhez, tőle született a második gyereke (nagybátyám) és édesanyámat is ő nevelte fel. A második férj elkerülte az elhurcolást, ő betegségben halt meg jóval később. Esetleg ezen a vonalon érdemes elindulni (és bizonyítani, hogy a két "nagyapám" testvér volt)?
Bocsánat, hogy ilyen kusza a történet, de leginkább régi elmondásokra (amik nem tudni, mennyire torzultak már) tudok csak támaszkodni, hiszen én a világháború után jó negyven évvel születtem, anyai ágon csak a nagymamám volt akkor már életben, majd ő is elhunyt tíz éves korom körül.
Hangsúlyozottan meg kell különböztetni a polgári házasságot az egyházjogi értelemben kötött házasságnál.
Amit Te írsz, hogy nem engedélyezték, az csak az egyházira vonatkozott akkor már. 1895-től az az XLII tv. által az izraelita vallás bevett vallásnak minősült, ezért az egy évvel korábban hozott 1894. évi XXXI. tc. (mely 1985. október 1-től volt hatályos talán?) szerinti polgári házasságok izraelita és keresztények között köttethettek.
Egyházjogi értelemben ez a 'nem köthet amásikkal házasságot' mindkét fél részéről megvolt, ahohy a keresztények tiltották, úgy az izraeliták is. Ezért vszeg áttért. de polgári értelemben nem volt jelentősége 1942-ben, a házasság polgári értelemben megköttetett (s ezek szerint az egyházi szertartás is megvolt, az izraelita hitközség szabályai szerint). Ugyanakkor a második zsidótörvény szerint a gyermek (édesanyád) is és az áttéréssel a feleség is (nagymamád) izraelitának minősült onnantól, hiába tért vissza később a keresztény felekezethez. Nagypapát elhurcolták, s egészen 1945-ig (azaz egy nem túl hosszú. s a kutatá szempontjából irreleváns ideig) nagymama is izraelitának maradt minősítve a polgári törvénykezés szempontjából. Az, hogy polgári értelemben a szülők miben állapodtak meg, s édesanyád milyen 'elbírálás' alá esett, az az az 1894. évi XXXII. tc. rendelkezései szerinti szülői egyezség határozta meg.
Két egymás mellett futó párhutzamos eseménysor, s annak következményei.
Kutatás szempontjábol a polgári anyakönyveket kell nézni, mert mind 1913, mind 1918 már a polgári anyakönyvezés időszakára esett. (1894. évi XXXIII. tc.)
Még ideteszek egy jó összefoglalót e a polgári házasság témájában....
Ezt érdemes alaposan körüljárni, valami nem pontos ebben a megfogalmazásban (azaz a tényállás szerintem eltér az itt elmondottaktól).
A második zsidó törvény (1939. évi IV.tc.) értelmében ha visszakeresztelkedett sem lett keresztény, sem ő, sem a gyermeke. Nem volt hát értelme "kitérni".
A halotti anyakönyvétől érdemes elindulnod. Menj el abba akerületi polgármesteri hivatalba, ahol lakott, mikor meghalt. A magad, valamint édesanyád anyakönyvi kivonatával igazolod, hogy a nagymamád volt. Így az ő halotti anyakönyvi bejegyzéséből kiderül, hol született. S akkor oda kell átmenni szintén a Te és édesanyád anyakönyvi kivonatával, s ott az 1913-as bejegyzésből megmondják melyik felekeztehez tartozott ( anyai dédszüleidet is megmondják kik voltak.) Még az is lehet, hogy a házasságának időpontjára és helyére vonatkozóan van visszamenően bejegyzés. S akkor megint a 2 anyakönyvi kivonat+séta.
(Orenburg az Urálban van, földgázvezetékéről ismert, ott koncentrációs tábor nem volt, valószínűleg Oldenburgról (Bréma mellett), pontosabban az Esterwegeni táborról lehet szó.)
Wow, nagyon köszönöm! Az a furcsa, hogy két hónapja néztem át ezt az adatbázist, akkor még nem szerepelt benne. Ezek szerint azóta bővítették. Ha nem említed, még jó ideig nem néztem volna rá, elkönyveltem, hogy nem került fel.
...családnevek etimológiája ügyében nem kell a 'szomszédba' menni, itt az Indexen van e témában a leghasznáélhatóbb adatbázis, a Nevek, Családnevek magyarul topik. Ebben a magyarázat...
Sziasztok! Új vagyok a fórumon, én is szeretném nyáron felkutatni a családfámat. Szeretnék felkészülni és érdeklődni előtte, mire érdemes figyelni, hogyan is kezdjem. Ajánlották ezt a fórumot, hallottam hogy itt hozzáértő emberek is segítenek a kérdezőnek. Valaki tud segíteni abban, hogy a Gyurkó, mint családnév, vajon milyen eredetű lehet?
Továbbá, ha megkeresed a pesterzsébeti Anyakönyvi Hivatalt és igazolod a rokonságot 2000 Ft-os okmánybélyeg ellenében kiadják a házassági a.k. másolatát is. Nagyapád halotti a.k. is a budapesti halotti anyakönyvekben lesz, -valószínű az V.kerületiben- de kb. a halála után 5 évvel, mivel azt hiszem 5 év kellett a hivatalos halottá nyilvánításhoz...
A nagyszüleim 1942-ben kötöttek házasságot - állítólag Pesterzsébeten. Mivel akkoriban nem engedélyezték a vegyesházasságot, a római katolikus vallású nagymamám felvette a zsidó vallást és eszerint esküdtek meg nagyapámmal. Őt sajnos két évvel később deportálták, ugyanebben az évben született (néhány hónappal később) édesanyám, a szülés előtt, tekintettel az akkori állapotokra, nagymamám visszakeresztelkedett.
A házasság részleteiről csak a néhai nagymamám elmondása alapján tudunk. Nagypapám halotti anyakönyve nincs meg, szintén elmondás alapján Orenburgba vitték és ott halt meg, viszont egy szökött és hazatért társa szerint Kőszegen látták utoljára élve...
A zsidó levéltárat már felkerestem, ott azt mondták, hogy nem találtak semmit, biztosan eltűntek az iratok a háborúban.
Van bármilyen olyan adatbank (esetleg polgári?), ahol a nyilvántartásban találhatok információt a házasságkötésről és a halotti bizonyítványról?
Nagyapám: Mezei Lajos (szül: Mikó, 1918. január - talán 18., de a napot nem tudjuk biztosra)
Nagymamám: Nagy Stefánia Klára (Szül: Budapest, 1913. október 13.)
A házasságkötésnek csak az évét tudom, nagyapám pedig 1944 májusa után halt meg, de az akkori körülmények miatt erről sincs ennél pontosabb infó.
A keresést nehezíti, hogy aránylag gyakori mindkettejük vezetékneve :(
A Bessenyeői Szabó család ból sokan külföldre kerültek,de itthon is az ország minden tájára elköltöztek.Besenyötelek lakosainak fele ebből a Szabó családból valók,házasodtak az Úry,Mlinkó,Veress,Tuza stb.nemesekkel,de nemnemesek is kerültek bőven a családba.1971-ben az akkori egri levéltáros elmondása szerint az 1848-49-es szabadságharcban való részvételük miatt történt bvagyonelkobzás,birtokelvétel,amit később visszakaptak.Voltak olyanok akik jobbágysorba jutottak.A 19 század végén a család dunántúli ága ujabb nemesi előnevet és grófi címet kapott ,ami a család jobbágysorban lévő tagjaira is érvényes volt.Ebből a családból való az a Bessenyői Szabó Mihály,akitől a legismertebb magyar mű származikl:"Csonka- Magyarország nem ország,Nagy -Magyarország mennyország."A családfa kb. az 1880-as évek elejéig van levezetve.Én anyai ágon tartozom ebbe a családba.A Szabók anyai ágon is továbbvihetik a nemesi és grófi rangot.Üdv.Tibor
Budapesti házassági anyakönyvekben pl. rendre fel vannak a névváltozások, örökbefogadások jegyezve, de évszám csak a házasságkötésre vonatkozóan szerepel.
Nevvaltoztatassal kapcsolatban van otletetek, hogy merre induljak? janos csaladneve a hazzasagi bejegyzeseben meg Praskovics (apja neve Pratkovics), a fia hazassagi bejegyzeseben kb. 20 evvel kesobb pedig mar Dikovics (es a mai napig ezt hasznalja a csalad). Szerintem elirasnak ez azert eros lenne, ezert gyanakszom hivatalos nevvaltoztatasra. Vannak ilyenekrol hivatalos feljegyzesek?
köszönöm szépen,majd próbálkozom,szünidőben.Gondolom,akkor ott is a szokásos ügymenet,beíratkozás,stb...aztán lehet kutakodni.Remélem,találok valamit:) Köszönöm!
Igen, az egyházmegyei levéltárban lehet ilyeneket találni.
Én Sükösd és Érsekcsanád községeket kutatom. A Kalocsai Érseki Levéltárban, a sükösdi plébánia iratanyagában találtam két csanádi lelekösszeírást (Status animarum), mert 1839 előtt Sükösd filiája volt.
Azt javaslom, hogy ha katolikus lakosokról van szó, akkor az egyházmegyei levéltárban az adott plébánia iratai között kellene megnézni. HA a fondjegyzékben nincs említve a lélekösszeírás, akkor is lehet, hogy van valamelyik iratanyagban.
Én pl. a sükösdi plébánia iratai között a "vegyes iratok" nevű anyagban találtam meg véletlen, tehát nem volt említve.
Tehát: szerintem először az adott plébánia iratanyagát nézd át.
Robi
Ui.: Itt nálunk ilyet láttam a református egyház iratai között is. Ott a református családokat írták össze hasonló módszerrel.
Magyarországról nincsenek még házassági adatok csak keresztelésiek vannak fent. Azok közül is csak a római katolikusok vannak fent, nincs minden helység feldolgozva, és a feldolgozott helységeg sem teljesek.
bar nem neztem a te adataidat, de az nekem feltunt, hogy a gyakori nevekbol azonos evszamban is sok talalat van - en igy nem tudtam azonositani ost, mert a 3 kiadott nev kozul hogyan valasszak (sot ha hozzaadom, hogy az osszes anyakonyv kevesebb mint fele van feldolgozva akkor van meg 3 masik is valahol...
Most, hogy már működik a mormonok oldalán a helységre és időpontra való keresén, könnyen megtalálhatod mindkettőjük születési adatát. Én megtaláltam. Nagypapád Szabó József, 1885 október 7-én született Kőtelken, dédnagymamád Szabó Klára, pedig 1846 október 14-én született szintén Kőtelken, szülei Szabó József és Gall Zsuzsanna. Nekik egyébként több gyerekük is született, de őket most nem sorolom itt fel, ezt te is meg tudod nézni. Ennél többet nem találtam, de lehet, hogy ha még egy kicsit keresgélsz találsz mást is.
Tisztelt Szakértők! Egy olyan ember segítségére van szükségem, aki le tudna nekem fordítani latinról magyarra egy első világháborúban íródott dokumentumot, melyet a dédapám kapott anno. A segítségeteket előre is köszönöm.
szia!gróf,vagy ispán.pl.comes salinarius=sóbánya ispán.de:comes Jazigum et Cumarorum=Jászok és kunok bírája.
ha nincs semmi előtte,akkor djurikának van igaza,gróf.
rkozmán kívül tudja valaki,hogy a római katolikus lélekösszeírását egy adott településnek hol köll keresni? Foteles és ne foteles megoldás is érdekel:D
van egy könyv,Syllabus latino-hungaricus,az egri levéltár adta ki,20 éve.Mintha csak nekünk íródott volna,de persze nem lehet kapni:(Egyszer,rövid ideig lehetett a kezemben egy ilyen,gyorsan kijegyzeteltem,amit tudtam.Nos.liber-könyv
segíteni sajnos nem tudok,de sokszor eszembe jut ez a hozzászólásod.Egyik ágam kutatásával sajnos elakadtam,az összeírás sem vitt előbbre.Kedden,a levéltárban érdeklődtem a r.kat lélekösszeírásról,de ott az nincs:( (Eger)Szeretném,ha megírnád,Te hol nézted ezt meg,hol lehet hozzájutni,hogyan kell kérni?
Bavallom meglepett, hogy ilyen jól vagy informálva ezekről a családokról!
Az én apai nagyszüleim szülei éltek Szatmárudvariban (Papp család) és volt egy kissebb birokuk ott. Van néhány információm róluk, de lehetséges, hogy Te többet tudsz róla!
Ha ímegosztanád velem és írnál nekem róla, akkor azt megköszönném. Ha Lehet, emaien, mert ritkán vagyok itt a fórumon!
Nagyon köszönöm, ez sokat segített! Egy egész napot töltöttem a levéltárban azzal, hogy próbáljam kideríteni, miért szerepel néha Barabara, néha Borbála. Azt hittem, újra házasodott és a volt felesége testvérét vette el, vagy hasonló.
Persze utólag már látom, hogy ahol Borbála néven szerepel a feleség, ott a férj Lázárként van bejegyezve, ahol pedig a feleség Barbara, ott a férj Lazarus:)
Tegnap felfedeztem, hogy a familysearch oldalon már lehet településre is keresni (már amelyik fel van dolgozva). Ez korábban csak névkeresére működött. Így egyébként, bár hatalmas elírások vannak benne, az összes őst be tudtam azonosítani.
Ha esetleg már mindkettőt ismertétek, akkor elnézést az ismétlésért.
Viszont kérdeznék is.
Nem tudja valaki, hogy egy házasságnál mit jelentett az a szó (vagy hasonló), hogy LIBERIS? Már 34 éves volt ekkor a férj, tehát nem ifjú legény (ahogy egyébként írták latinul), illetve a menyasszony is özvegy volt. Utóbbit vidua szóval illették. Lehetséges, hogy a férj elvált?
Nemcsak Prága körzetének anyakönyvei online - itt... Én a prágai körzetet néztem át, a településnevek ABC-sorrendjében teszik fel az anyakönyveket az internetre (részlegesen). Most az "M" betűnél tartanak...
Megnéztem a lakóhelyemről két db róm. kat. lélekösszeírást. Nagyon értékes forrás, mert összeírja a katolikus családokban az összes családtagot, névvel és életkorral együtt.
Mindkettőben 25 róm. kat. családot sorol fel.
Viszont az anyakönyvek szerint ennél kb. 6-8 családdal több katolikus familia élt a faluban.
A kérdésem: ők miért maradtak ki a lélekösszeírásból? (Ők is és a többiek nagy része is egyszerű jobbágy volt.) Kiket írtak össze ezekben? Kiket hagytak ki és miért?
Szóval itt érdemes nézelődni,de az összeírásokról nincs semmi új.Régebben működöt egy link,ahol több vármegyét meg lehetett találni,de most az sem jó.Azért csak próbálkoz,hátha...
Fogalmam sincs, a mikrofilm.extra.hu-ról tudok (meg néha, ha a google-ban találok valamit) ennek egyik aloldalán van egy link az 1828-as összeírásra, de állítólag fizetős az adatbázis, és ennek tetjébe úgy néz ki, hogy egy ideje már halott a link is:
mint amator koca csaladfakutato - aki szinten csak fotelbol kutat szabadidejeben (ennek egyik oka a tobb mint 1000km tavolsag) - azt kerdeznem, hogy van-e valami oldal, ahol egybegyujtottek azokat az oldalakat, ahol online szkennelt dokumentumok talalhatok (mint amit te is megadtal)
Itt a topikban mar sok erdekes linket talaltam, most a tiedben azt tudtam ellenorizni, hogy ukapam szulei nem ott eltek ahol dedapam szuletett.
Érdemes megnézni a mikrofilm extra.hu oldalt.ott folyamatosan tájékoztatnak a feltöltésekről.vannak régi,határon túli anyakönyvek is,illetve sokszor nem anyakönyv,csak kutatható adatbázis.Ahogy olvasta az összeírásokat is digitalizálják,kérdés,mikor lesz hozzáférhető.Érdemes figyelni a futó projekteket.Én is járok levéltárba,csak nem jutok el gyakran.Szigorúan csak az iskolai szünidőben,de a miénk pl. augusztusban zárva tart.Szóval marad egy hónap:(
Azt szeretném megtudni, hogy ha számomra a mai Magyarországon kívülre eső területről, illetve településről kellenek adatok az csak úgy elérhető, hogyha az ember a helyszínre utazik? A település a mai Szlovák-Lengyel határ mellett található és ma L'ubica a neve.
Régen Leibic vagy Leibitz volt a neve. Az ükapám itt született kb. 1870 körül, róla szeretnék megtudni néhány adatot, például a szülei nevét, foglalkozásukat és gyermekei nevét, sőt a felesége nevét is. Ötleteiket és segítségüket előre is köszönöm.
Egy szösszenetet hozzá írnék a vitához, ha már az én hozzászólásom háborította fel vyvient.
Aegopolis-sal értek egyet. Ez az oldal azért jött létre, hogy segítség egymást profi illetve amatőr kutatók.
Én se vagyok profi, főiskola és munka mellett kutatom az őseimet, levéltárban is nem a fotelból. De nem jutok el mindennap Szolnokra, azért bátorkodtam megkérdezni, hogy tudna-e valaki segíteni.
"A kutatás ledegradálása ha nem szánunk rá időt és személyes jelenlétet."
Szerintem ugyan olyan sikernek lehet elkönyvelni, ha valaki segít a másiknak a kutatásában,pont azért, mert lehet, hogy közös neveket kutatnak és tudnak segíteni a másiknak.
" aki a kutatásra időt, pénzt, személyes jelenlétet nem áldoz, az ne kutasson, nincs helye ebben a dologban !!!"
Ezt bár ne írtad volna... tehát akinek nincs pénze utazni azt ne is érdekelje az ősei élete? Egyetemista létedre lehetne kicsivel több eszed.
A kérdésem továbbra is fenn áll innen a fotelból, kinek vannak meg a szolnoki összeírás adatai?
"az ne kutasson, nincs helye ebben a dologban !!!"
Találkoztam nemrég Szolnokon egy idősebb úriemberrel, ha jól vettem ki a szavaiból, ő is megbízásból, pénzért kutat. Nagyon kellemesen diskuráltunk mindenféle kapcsolódó ügyről, noha kiderült számára is, hogy jobbára én is ilyen "játékos" módon állok a családfakutatáshoz. Jó időtöltés (ha éppen van), szórakoztat, poén.
Kár rombolni a "hivatásosok" renoméját ilyen irdatlan tapló hozzászólásokkal.
Ha neki ez a (másod)állása, uram bocsá' hivatása, akkor lehetne kicsit megértőbb és nagyvonalúbb azokkal, akik csak kikapcsolódásképpen foglalkoznak ilyesmivel. Kár a művésznőnek összekevernie a szakmai magabiztosságot a lekezelő kioktatással. Majd ha legközelebb kérdez itt valaki valami baromságot, akkor dünnyögjön el egy félmondatot az orra alatt, aztán használja a görgetőt az egerén. Igazán kár fárasztania magát (és főleg másokat) az ilyen "be lehet ám ballagni a levéltárba" tipusú semmiresejó nagyképűsködéssel, ha már érdemit nem tud/akar szólni.
Na, többet foglalkoztunk vele, mint amennyit megérdemel (az érzés láthatóan kölcsönös, csak akkor nemtom minek jár ide), mindenkitől elnézést kérek az offolásért, én egy darabig asszem átmegyek readonly-ba. Legalább nem zavarom a kényesebb ízlésűeket. Eddig tényleg élmény volt, kösz.
Egyébként amit én láttam összeírást,az latin nyelvű volt,és csak strigulák voltak,pl.egy bizonyos jobbágy családjáról,fiúgyermekéről,földjéről,szántójáról,lováról,stb.Igazából én nem jutottam előbbre vele,csak azt tudtam ellenőrizni,hogy a kutatott évben már lakott olyan nevű ember a településen.De lehet,hogy valaki szerencsésebb.Jövő héten végre eljutok levéltárba,de ez tényleg elég macerás,utazni,rászánni az időt,s még az is megeshet,hogy eredmény nélkül:(Én szívesen megyek,de azért jobb lenne,ha bővülnének a hozzáférhető adatok.Komolyan gondolkodom azon,hogy nyáron beszállok az indexelésbe.Ezt az oldalt meg azért szeretem,mert megpróbálunk egymásnak segíteni.Eddig nagyon sokat tanultam Tőletek.Néha,ha van egy kis időm,csak olvasok,több évre visszamenőleg is.Szerintem fölösleges egymást piszkálni,vagy leszólni.Én második éve kutatok,szóval igencsak az elején tartok.De sok dolgot innen tudtam meg.Gondolom,ki -ki a szintjéhez mérten segíthet a kérdezőnek.Ha tud.Ha nem,akkor meg nem kell még egyet rúgni rajta.W.
Bár egy (fél)profizmusát nehezen kezelő csitri a flegma fölényeskedésével megpróbálta összezavarni az itt hosszú ideje kialakult békés és konstruktív légkört, én most megpróbálnám visszaterelni a topikot eredeti medrébe. Szóval tudna mesélni pár szóval valaki arról, hogy az említett összeírások milyen adattartalommal készülhettek mondjuk Szolnok és Kecskemét vonatkozásában? Én a kalocsai érseki levéltár honlapján fotelból "kutatom" az anyakönyveket (kezdem félve használni a szót), ott viszont összeírások nincsenek feltöltve.
(Én magamat továbbra is legfeljebb lelkes amatőrnek tartom, eddig sem gondoltam mást arról, amennyit elértem és amennyit értek az egészhez, de ne kelljen már megérnem, hogy kisebbségi érzésem támadjon egy ilyen fórumon csak azért, mert viszonylag időrabló munkám van + két gyerekem. És az asszonyt még nem is említettem. :-) Lehet skipelni a béna kérdésemet, de kioktatni nem muszáj!)
Igen, valószínűleg ezért böngésztem át az elmúlt évek során több százezer oldalt anyakönyvekben, összeírásokban, temetői névmutatókban, gyászjelentések között, stb. amíg ráértem, ennek tetejébe életrajzok tucatjaihoz publikáltam születési, házassági, halálozási adatokat, mindezt teljesen önkéntesen és ingyen, többek közt azért, hogy a következő generációknak a dolgát megkönnyítsem.
Ha valakinek gyereke születik, vagy valami folytán megváltoznak az életkörülményei, jócskán megcsappan a kutatásra fordítható ideje. Ilyen esetben szerintem nem örülnél Te sem, ha valaki leszólna.
Sok olyan embert is érdekel a családja története, aki nem engedheti meg magának hogy külföldre utazzon, vagy tengernyi pénzt és időt szánjon rá, hanem csupán otthonról tudna böngészni kevés szabadidejében. Sokan pedig a létminimum alatt élnek. Vagy nekik ne is legyen igényük? Várja meg mindenki a nyugdíjas kort és/vagy nyerjen a lottón?
"félelmetes elképzeléseik vannak az embereknek a kutatásról."
Gondolom, aki egy ilyen céget felkeres, azért többek közt azértis fordul hozzájuk, mert 1.) nincs ideje, 2.) nincs tapasztalata, 3.) nem ismeri a forrásokat, azok fellelhetőségét, 4.) nem tud a külföldi kutatással foglalkozni, sat. Egyetlen ember sem születik úgy, hogy mindent tudna, ugyanis gyakorlat teszi a mestert. Te is voltál kezdő minden bizonnyal.
(Azért megoszthatnád velünk, hogy mik voltak az elképzeléseid a kutatásról, mielőtt még nekiálltál volna.)
Miért is könnyű? Nekem a kezembe ugranak a szükséges dokumentumok? Olvashatóbbak lesznek? Nem latinul íródnak? Kapaszkodj meg, minket hívatásosakat még jobban nyomnak egyes levéltárosok, mert azt hiszik milliókat keresünk. Ha végignézed a kutató cégeket valamelyiknél mindig van felvétel. Nyitva áll az ajtó, csakhogy itt kemény munkát követelnek. (A másodállás meg nálam úgy értendő, hogy iskola mellett, a költségeim fedezésére)
Te mondtad ki: "egyéb fontos ügyeinek intézésével" ezek szerint a kutatást nem tartod fontosnak.
Egy kutató cégnél dolgozom másodállásban: félelmetes elképzeléseik vannak az embereknek a kutatásról. Mintha kisebb becsülete lenne ennek a munkának mint egy árokásának. Ezért mélységesen felháborít az, hogy egyesek ezt egy otthonról kényelmesen elvégezhető játéknak tekintik. Kimondom, akkor is ha azt gondoljátok hogy személyeskedek, mindenkire vonatkozik aki így gondolkodik: aki a kutatásra időt, pénzt, személyes jelenlétet nem áldoz, az ne kutasson, nincs helye ebben a dologban !!!
Azért számolj azzal, hogy aki dolgozik, annak egy évben van 20-25 nap szabadsága, amit pihenéssel, a családjával vagy az egyéb fontos ügyeinek vagy váratlanul felmerülő dolgok intézésével akar inkább tölteni, és ennek fényében kicsit nagy luxus több napot kivenni arra, hogy levéltárakba járjon. Vagy aki nem ér rá napközben, az ne is foglalkozzon vele?
- szerintem mindketten probaljatok meg szemelyeskedes mentesen hozzaszolni
- szerintem nagyon jo lenne, ha "otthon uzheto sport"lehetne a csaladfakutatas - azaz minel tobb mikrofilmet digitalizalnanak es interneten elerhetove tennenek (en peldaul kulfoldrol eleg nehezen olvasok leveltari mikrofilmeket pedig szivesen megtennem)
Már bocs, de Benned fel sem merült, hogy az emberek nagyrésze napközben - pont amikor a levéltárak nyitva vannak - dolgozik nem ér rá ilyenekkel foglalkozni?
Szia! Nekem van Földes Katalinom Kőtelekről, azért is fontos személy ő, mert ősatyám az ő halála után költözött be a pusztákról feltehetőleg Kőtelekre, s ott vett feleségül egy Mészáros özvegyasszonyt. Szívese látnám ezen a vonalon a családfádat.
Frappáns válasz, köszi. Bocs, de eddig úgy tűnt, itt szabad hülyeségeket is kérdezni - én is megtettem már nem egyszer. Vannak itt mások is, akik egyszerűbbnek gondolják itt feltenni a bugyuta kérdésüket, ha nem érnek rá ezért bemenni a levéltárba, pláne ha akkora mázlisták, hogy bizony teremsportként űzhetik ártatlan hobbijukat: http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/hasznalat . Mivel egyet-mást azért lehet a tárgykörben találni itt-ott (http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/?f=templates&fn=main-h.htm&2.0), tán nem volt teljesen alaptalan a kérdés különös tekintettel az adattartalomra, mivel Kecskemét nem volt jobbágytelkekre osztva, így én a laikus agyammal nem tudom elképzelni az összeírás formai kivitelezését. De tudod mit, hagyd a francba, ennyire nem is érdekel most már a dolog.
Ezután tessék itt mindenkinek komoly és megalapozott kérdéseket feltenni, a dilettánsok meg húzzanak be a levéltárba, ott égessék magukat, 'oszt jónapot!
hello most talaltam ra erre az oldalra sok hasznos dolgot tudtam meg 1 kerdesem hogyan lehet hozzajutni az 1823 as osszeirashoz nograd es bacs bodrog varmegye erdekel 2 melyik az a csaladfaprogram amalyik 3dimenzioban is mutatja[ez lehet hogy bugyuta kerdes] a malkatsi nev erdekel ancsa
Bocs, de fel sem merült Bennetek, hogy úgy Kecskemét, mint Szolnok, megye- és egyben levéltári székhely? A kutatás nem teremsport.Legalábbis nem otthon űzhető eredményesen.
Csatlakozva hozzád kérdezném, hogy Kecskemétre vonatkozó, hasonló adatokat hol lehet fellelni? Őszintén szólva sosem láttam még ilyesmit, nem is tudom, milyen adattartalommal készültek.
Ha küldesz nekem egy e-mailt, akkor válaszban elküldöm neked a Hajdú MIhály: Családnevek enciklopédiájában (2010-es kiadás) szereplő neveket. 6-ot találtam meg benne az általad keresettek közül. A könyv az 1230 leggyakoribb családnevet vizsgálja.
én annyit tudok neked mondani hogy Süttő nevű település van Mo-on, a wikipedia szerint a név eredete Nevét az itt a Dunába ömlő patak régi séd nevéről vette: Séd-tő: a séd torkolata. A régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket nevezték sédnek (séd = patak, ér, vízfolyás). A vízfolyás neve eredetileg Bikol-séd, ma Bikol-patak. Innen ered mai neve: Süttő.
a Mackó név szerintem is szlovák v. lengyel eredetű, nekem is vannak ilyen nevű, biztosan szlovák származású, ősöm. Szerintem az hogy lengyel-e v. szlovák nem mondható meg, mivel a két nyelv nagyon közeli így etimológiailag sincs különbség. általában a -ko végződés szláv származásra utal.
az Eslerről annyit hogy nekem vannak őseim Morvaországban, ahol ez a név úgy szerepel hogy Exler, de több olyan elírása van hogy Escler, simán el tudom képzelni hogy Mo-on előfordult olyan elírás hogy Esler, amúgy német eredetű.
Kálozi - Káloz helységből való? Talán ez lenne a leglogikusabb.
Száraz: Távolabbi oldalági rokonaim között van Száraz nevű, de ők úgy tudom Rozsnyó környékiek (erre nem esküszöm meg) és ha jól emlékszem nemesek.
Én meg arra lennék kíváncsi hogy Nasadel nevű helység volt-e Csehországban Mláda Boleslav és Melník környékén vagy esetleg máshol? Nem elírás, tisztán így van írva több helyen ([név] [fogl.] ex Nasadel), egyik ragozott alak: Nasadlensis, illetve egyhelyütt az illető foglalkozása után a származási helyként ezt írják: "ex Přizy z Nasadlu" Utóbbit már régi német kézírással írták, de a betűk ismeretében csak ezt tudom kiolvasni.
A felvidéki Udvard (Dvory nad Źitavou) római katolikus anyakönyveit kutattam a MOL-ban. Véleményekre, ötletekre, meglátásokra lennék kíváncsi a következő nevekkel kapcsolatban:
Zsuzsa: Szóba jött már, elvileg magyar név. Az ükapám Zsuzsa István, a családi emlékezet szerint disznókupec volt Udvardon. Az anyakönyvekben találtam egy Zsuzsa Istvánt, aki akár az ükapám is lehet. Bár elég vad feltételezés, mivel ez a Zsuzsa István 1872-ben született, Az ő apja Zsuzsa József, cipész Udvardon, ők voltak az egyetlen Zsuzsa vezetéknevű család, akiket találtam. Megkeresetem az ő apját is, az eredmény: Zsuska János kiszolgált katona. Szóval máshogy írta a nevét. Szerintetek milyen eredetű lehet a Zsuska/Zsuzsa csaldnév?
Fodor: Feltételezett ősöm nemes Fodor Anna, Zsuska János felesége. Tud valaki valamit a nemes Fodor családról?
Sütő/Süttő: Milyen eredetű lehet, van-e jelentősége az egy és két t-nek?
Dirka vagy Dilko: Nehéz volt kiolvasni. Ötletek, hogy miféle név lehet ez?
Gubó: Szintén volt róla szó itt a topikban, elvileg szlovák-cseh, a facebookon meg ezek mellett horvát és szlovén felhasználókat is találtam. Szóval biztos, hogy szláv.
Mancsuska: Nagyon ritka név, alig találni bármilyen keresőben vagy közösségi oldalon, de létezik. Várom az ötleteket, hogy honnan eredhet!
Maczkó: Szóba jött már ez is, azt a választ kaptam, hogy szlovák-ruszin, azóta utánanéztem a facebookon is, ahol főleg lengyeleket találtam ilyen névvel. A település honlapja mégis a magyar eredetű családnevek közé sorolja. Az udvardi anyakönyvek tele vannak a Maczkó névvel, iszonyatos mennyiségű Maczkó-család élt Udvardon. Szerencsére megtaláltam közöttük az ükapámat, és még három generációig sikerült visszavezetni ezt a vonalat. Az esetleges szláv származás amúgy lehet magyarázat arra, hogy a Felvidéken olyan gyakori ez a név?
Kálozi: Udvardon szintén gyakori családnév. Kálozi és Kálazi formában is láttam. Milyen eredetű lehet?
Kondicz: Nekem új, a kérdés ebben az esetben is az, hogy milyen eredetű lehet.
Esler: Nem biztos, hogy jól olvastam, de valami ilyesmi. Ötletek?
Száraz, Csikós, Galla: magyaros hangzású nevek, de azért kíváncsi lennék az eredetükre. Udvardon amúgy a Gallából szintén elképesztő mennyiségűt találtam, eddig még nem is sikerült semmit kibogozni belőle.
Igen, ezt ismerem és bár ebben is sok elírás, illetve téves adat szerepel, néha nagyon jól jön, pl. a család Kőtelekkel való kapcsolatát innen tudtam meg, egyébként nem tudtam volna továbblépni.
Köszönöm szépen a tippet és a hivatkozást, szerintem elképzelhető, végülis hangzásra hasonló a két szó és a Dikovics nevet is láttam valamelyik anyakönyvben 'Gyikovics'-ként leírva. A Lipnik és a Biala régió, a mai Lengyelország, stimmelhet is, már csak azt kell kitalálnom, hogy miből magyarosították a nevet. Hangzásra mindenképpen szlávos, de gondoltam a 'Dikov fia'-> Dikovics megoldásra is, a myheritage szerint annak az elterjedése viszont inkább Bulgária és Oroszország.
Nemrég kezdtem kutatni a családfámat és rengeteg hasznos információt találtam már a korábbi hozzászólások között, most viszont elakadtam. Katolikus anyakönyvben találtam a származás alatt a 'Lipping/Gallicia' bejegyzést (Dikovics család - 1868) és akárhogy néztem a történelmi Galícia térképét, nem találtam ilyen települést. Van valakinek ötelete?
Egyébként az alábbi családokat kutatom, ha valaki érintett, szívesen cserélnék információt:
Én is ékezetes betűket használok. A keresőfelületen én úgy tapasztaltam, nem jelennek meg az ékezetes betűk, találkoztam olyan névvel, ahol az ékezetes betű helyén egy kérdőjel volt. Ettől függetlenül szerintem érdemes ezeket használni, mert talán egyszer majd megcsinálják olyanra a keresőfelületüket, hogy látszódjanak ezek a betűk. A magyarban fontos az ékezet, egyáltalán nem mindegy, hogy valakit például Sorosnak vagy Sörösnek hívnak.
A nemeknél, én a férfit és a nőt használom, és nekem engedi a program ezeknek a használatát. Nálam nincs is olyan lehetőség, hogy male és female. Te milyen nyelven haszálod a programot, angolul?
ezért gondolom hogy volt külön ilyen, mert a megyei monográfiában az alábbit találtam, s ennek a nemesség szerző Józsefnek kéne a születési helye.
Drágffy (Szentgyörgyi és Verebélyi. Előbbi neve Drahokupil) Nógrád vármegyei praedialista nemes család, melynek tagjai mintegy 200 éven át az esztergomi érsek tisztjei voltak. József, a ki később királyi engedélylyel Drágffyra változtatta nevét, valamint fiai Ferdinánd, Károly, Miklós, József és Lajos 1828-ban nyertek nemességet. A család Rudnay herczegprimástól Vadkerten egy birtokra adományt nyert, de 1848 előtt még Dejtáron is birtokos volt. Tagjai közűl József, a nemességszerző, érseki számtiszt volt. Fia Miklós az esztergomi érsek nagysarlói uradalmának felügyelője († 1909.) Sándor ügyvéd, 1865–70-ig a váczi kerület országgyűlési képviselője. Ferdinánd tarjáni plebános. Miklós fiai Sander érsekvadkerti birtokos és Gyula fővárosi tisztviselő. Czímer: hasított paizs. Elül kékben, zöld alapon ágaskodó ezüst egyszarvú. Hátul: vörösben négy haránt ezüstpólya. Sisakdísz: két zöldlevelű vörös rózsa: Paizstartók: két oroszlán.
A Magyar Királyi Helytartótanács (ez a köznyelvben a helytartóság) 1722-től 1867-ig működött, mint legfelsőbb kormányzati szerv (lényegében a kormány), vezetője a mindenkori nádor volt (ez volt az, ami 1848-ban "reszketni méltóztatott"). Jogkörét 1867-ben a Belügyminisztérium vette át. Nem volt szerintem királyi engedély külön, hanem csak az, amit 1800-tól 1895-ig összegyűjtötten publikáltak, mivel delegált jogkör volt ez a Helytartónanácsra, majd a Belügyminisztériumra, azok vezetőire származtatva.
... a Borovszky az 1809-es insurrectio kapcsán említ egy Bekeő Imrét.
"A felkelt nemesség tisztikarát a közgyűlés a következőkép alakította meg. A lovasságnál: kapitány Sissay József, főhadnagy Bekeő Imre; őrmester Menyhárt Sándor; káplár Andrássy Ferencz. A gyalogságnál: kapitány Misits László, főhadnagy Baky Károly, őrmester Rigler Ignácz, káplárok Móricz Imre és Ollé József."
Esztergomban a levéltárban a fondjegyzék szerint a nemesi felkelés iratanyaga az A1.i. alatt van (de ott a h alatt is lehet (nemességi iratok))
köszi, ezt ismerem, csak az a baj hogy nekem királyi engedéllyel módosított kell s ez meg csak a Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyûjteménye
a kérdésem az lenne, ha tudom egy személyről hogy királyi engedéllyel magyarosította a nevét (XIX. sz. közepe), akkor hol tudok utánanézni ennek? maradt róla valami papír? nevezetesen abban bíznék, hogy abból kiderül a születési helye.
Amennyiben valakinek megvan a Kempelen Béla: Magyar nemes családok, vagy a Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai művek valamelyike megnézné nekem, hogy Esztergom megyében (teljesen véletlenül Győr megyében) található-e a Bekő (Bekeö) nevű családról valami?
Ez már nekem is eszembe jutott, de inkább arra gondoltam, hátha valahol megvan a fotós feljegyzése a vevőkről (gondolom számlát adott, vagy legalább valami írásos nyom maradthatott a megrendelésekről), így ha képek nem is, de talán kideríthető hogy ki mikor járt nála fényképezkedni, s ezáltal hogy egyes fotók mikor készültek - már ha vannak valahol archívumban ilyen jellegű dokumentumok. Nem hiszem egyébként hogy több ezer üveglapot megőriztek volna a fényképészek. Nekünk megmaradt két db üvegnegatív, egyik több mint száz, a másik közel száznegyven évvel ezelőttről, két különböző ágról, így gyanítom hogy el lehetett kérni / hozni ezeket, vagy talán eleve oda is adta.
Már nem emlékszem pontosan, de igen, kb. akkor jött ki az 5.0-ás verzió. Az internetes oldaladon a felső sorban kattints a letöltésekre és ott megtalálod.
A további ilyen jellegű kérdésekre inkább a Myheritage oldalon válaszolnék, mert lehet, hogy a többieknek egy kicsit zavaró lehet, hogy szoftveres kérdések vannak a családfakutatás témakörben.
Tud-e nekem segíteni valaki Ócsa református anyakönyvekkel kapcsolatban?
A levéltárban megnéztem mikrofilmen, és sjnos úgy tűnik, hogy 1795-től 1834-ig hiányzik minden anyakönyvi bejegyzés. Teljesen kétségbe estem, mert 1830-tól indulna őseim kutatása visszafelé. Nem lehet, hogy ebben az időszakban máshol anyakönyveztek? Vagy én néztem félre valamit? Nem foglalkozik valaki az ócsai anyakönyvekkel?
A szoftverek rejtelmei közepette egy más jellegű kérdés. Próbált valaki felkutatni levéltárban, esetleg fényképészek archívumaiban régi családi fényképeket? A 19. századtól kezdődően gyakorlatilag mindenki, így a legszegényebbek is "lefényképezkedtek" az esküvőjükkor a városi fényképésznél, aki a negatívokat a legtöbb esetben gondosan archiválta. Kisebb településeken, ahol nem ritkán egyetlen fényképész üzemelt, nem is kérdéses, hogy kihez mentek e célból. Arra gondoltam, ezek a gyűjtemények néhány esetben talán fennmaradhattak valahol. Van valikinek valamilyen tapasztalata ezzel kapcsolatban?
Csak eppen rosszul ertelmeztem az elso kerdest es en a Family Tree Maker software-t hasznalom ami ged file-ba nem teszi be a media anyagot. Tehat az osszes hozzarendelest meg kellene ismetelnem a Family Tree Builderben...
"Ha diagramban szeretnéd látni a családfádat, akkor kattints a diagramok ikonra és ott válaszd az összesített diagramot."
Bár azt tegyük hozzá, hogy az összesített diagram csak prémium (azaz fizetős) verzióban működik. Ez elég kiábrándító, ezer más funkcióról lemondanék cserébe.
Emiatt hagynám is a FTB-t a fenébe, ha valaki mondana olyaningyenesszoftvert,amielég,haaszületés-esketés-halálozásdátumakatkezeli 250 személynél többre is,ésátdobhatópdf-be.
Miért kellene feltört programot adni? Töltsék le ők is, mármint a rokonaid, az FTB programot, te pedig küldd el nekik a családfád adatait gedcom formátumban. Ezt a gedcom fájlt ők betöltik az FTB-be és máris láthatnak mindent.
Úgy is meg lehet oldani, hogy feltöltöd az internetes oldaladra ezeket az adatokat és fényképeket, és akkor ott meg tudják nézni.
A report resznel tudsz olyat kerni, hogy minden szereplo rajta legyen es ekkor egy hosszu listat ad (nekem a 180 nev 17 oldalra esik szet). [Publish - Charts - Extended Family Chart]
Nekem olyan kerdesem lenne, hogy miutan tobb dokumentumot, fenykepet is hozzarendeltem egyes szemelyekhez, hogyan lehet egy media CD-t kesziteni, amin latszik a csaladfa (legalabbis a kapcsolatatok, megjelennek a szemelyekhez irt megjegyzesek es klikkelhetok a fenykepek) Mert enelkul, csak a teljes programmal lehet ezeket rendszerezve nezni es a rokonok eseten ez nem megoldhato (kiveve, ha feltort programot is adok az adatokkal egyutt...)
Mellékelt képet nem látok, ezért csak találgatni tudok, hogy mit szeretnél.
Ha diagramban szeretnéd látni a családfádat, akkor kattints a diagramok ikonra és ott válaszd az összesített diagramot.
Ha azokra a kapcsolatokra gondolsz, hogy pld. veled milyen kapcsolatban áll egy másik személy, akkor a felső menüsorból válaszd a jelentéseket és ott a kapcsolatokat.
Van itt a fórumon egy Myheritage oldal is, ott is sok hasznos információt olvashatsz.
A Family Tree Builder-el kapcsolatban szeretnék egy kis segítséget kérni.
Hogy lehet az összes bevitt személyt és a kapcsolatokat egyszerre megnézni?
Kb. úgy, mint a mellékelt képen, tehán ne csak 3-5 generációt mutasson, hanem minden személyt. Nem baj, ha nem fér ki a képernyőre, ha lapozni lehet mind a 4 irányban.
Nekem egy olyan kérdésem lenne,hogy nekem nincsenek nemesi származású rokonaim csak egyszerűen szeretném felkutatni az ősöket.Én budapesti vagyok.Hol kezdjek neki?Nagyon örülnék neki ha segítenétek.Ez már évek óta az álmom hogy a gyerekeimnek megcsinálom a családfát.Neveket tudok és egy pár évszámot is. Köszönöm előre is a segítséget.
Jó lenne valami rendszer is lenne a dologban.Mint mondtam,Heves rengeteg éve hiányzik,van olyan település,amit meg sem lehet találni,biztos nem került még rá sor.Jobb lenne,ha évenként,megyénként kerülnének fel a dolgok.
Ez nagyon jó dolog,még akkor is,ha sok a hiányosság.Jól értem,hogy akkor itthon,a saját gépeden dolgozhatsz? A nyári szünetben szívesen beszállnék a munkába:D
Gondoltam, kipróbálok egy ilyen indexelést és ebbe a szabolcsiba beszálltam. Úgy működik, hogy egyszerre három egymást követő oldalt küldenek, ami nem vészes, mert kb. 10 perc alatt simán fel lehet dolgozni. A végén saját magunkat kell leellenőriznünk, végig kérdezi a program, hogy biztosan jól írtuk-e be. Ha mindegyikre rámondjuk, hogy igen, akkor ezzel kész is. Az számomra nem derült ki, hogy ezt ezután valaki még le is ellenőrzi, de lehet hogy így van. Ami szerintem problémát jelent, az, hogy egyszerre csak három oldalt lehet látni az anyakönyvből, így ha valami nehezen olvasható nincs lehetőség arra, hogy megnézzem egy korábbi oldalon hogyan írták azt a nevet. Ráadásul teljesen össze-vissza küldik ezeket a kötegeket, tegnap előtt például egy 1913-es születésit kaptam, ma pedig egy 1902-es hatottit. Ennél a polgári anyakönyvnél nem olyan nagy gond, mert itt már olvashatóak a nevek, de egy 1700-1800-as anyakönyvnél jó lenne látni az egészet.
Hát szívesen letölteném az összes Szabolcsi tételt, de csak átnézésre (számomra nagyon hasznosak lennének). De viccet félre téve, nekem már önmagában a családfakutatás is rengeteg időmet veszi el, és csak addig van erre is szabad kapacitásom, amíg a kisebbikkel itthon vagyok. Ezt a feltöltést szerintem max nyugíjas koromban tudnám elvállalni.
Azt nem tudjátok, hogy kb. mennyi idő, amíg feldolgozzák ezeket az anyakönyveket? Vagyis mikorra lesz böngészhető?
Én a későbbiekben jelentkeznék esetleg lektornak (jelenleg sok elfoglaltságom van), aki átolvassa és összehasonlítja a felvitt adatokat az eredetivel. Sajnos szúrópróbaszerűen is nagyon sok elírást találtam, egy kisebb listát összeállítottam már, ha megtalálom, elküldeném a pontosításokat.
A feldolgozás tudtommal úgy megy, hogy az önkéntesek letöltenek egy tételt (batch), ez valószínűleg egy fényképfelvétel az akv. egy lapjáról, és ezt két ember dolgozza fel, a gépelés végén a rendszer ellenőrzi hogy egymással egyeznek-e a beküldött adatok (tehát lényegében ugyanazt gépelték-e, vagy olvasták-e félre, és úgy tűnik: igen, rendszerint mindkét feldolgozó félreolvas neveket) majd a részlet mezői bekerülnek az adatbázisba. Ebből adódik, hogy nem folyamatosak egy-egy helység akv. adatai, mivel többnyire nem szisztematikusan csinálják. Amúgy lehet jelentkezni feldolgozónak. Viszont aki nem anyanyelvi vagy nincs bizonyos fokú gyakorlata, azt én sem engedném (pl. hogy angol illető, akinek a magyar nyelvhez semmi köze, magyar adatokat gépeljen be).
Ez szerintem szerencse kérdése ebben az adatbázisban, hogy megtalálsz-e valakit vagy sem. Konkrétat nem is érdemes keresni, max érdekességnek jó tényleg. És valóban nagyon hiányos. Bár megtaláltam én is egy két rokont, sőt közvetlen felmenőt is, de szerintem évszámokban is óriási kihagyások vannak, nem csak településekben.
Nekem sikerült olyanba is belefutni, hogy nemes Bekő Pál-ból, csak a Nemes Pál volt beírva. A legnagyobb hiba itt tényleg az, hogy olyan dolgozta fel, akinek fogalma sincs az adott településen használatos gyakori nevekről. Vagy legalább azokról.
Ami viszont meglepő volt, hogy felismeri a keresztnevek magyar formáját latin változatban is.
Ha esetleg valaki kedvet érezne az indexeléshez, akkor a budapesti polgári anyakönyvekre is várunk segítőket. Teljesen kötetlen, mindenki annyit csinál, amennyit tud. A budapestire nem a mormonok oldalán kell jelentkezni, akit érdekel annak megadom a címet.
A helységre és az időpontra való keresés nem működik (reménykedjünk, hogy később ez is működni fog), de a relationship funkció működik, és ezt érdemes is kihasználni. Egyelőre nincs minden helység feldolgozva és ahogy én tapasztaltam, az egyes helységek is csak részben vannak meg. Csak a katolikus, és csak a születési anyakönyvek adatainak egy része van fenn. A következő oldalon lehet megnézni mely anyakönyveket feldolgozását tervezik:
Még az oldalt nem találom, de sajnos tartok tőle, hogy ami fenn volt, az a Magyarország, Horvát-Szlavónia, Erdély anyagát tartalmazó CD anyaga volt. Ez, a Nagy Iván, Kempelen, az Országos Levéltár címereslevelei, és még sok más rajta van az Arcanum DVD IV-en, ami a Szabó Ervinben kölcsönözhető. De 2010 decemberben megjelent egy lényegesen bővebb merevlemezes kiadás 96 kötetről, valami 40 giga anyag, ha jól tudom. Ez érdekelne igazán, de azért köszi a választ és a segítő szándékot!
Abban a városban,ahol én élek,a könyvtár helytörténeti részlegében megvan.Sajnos,nem kölcsönözhető,de meg lehet nézni.Egyszer fel volt téve egy oldalra,írtam is neked róla.Ha megtalálom a linket,küldöm.De könyvtárban bátran kérdezd,mert biztos,megvan. w.
Nem tudja valaki hol lehetne ebbe legalább betekinteni (könyvtár, egyéb)? Negyvenezrem nincs rá, de sok minden érdekelne benne, és nem csak a jobban hozzáférhető CD változat Magyarország, Horvát-Szlavónia, és Erdély anyagából.
Családfakutató levlistán írta valaki (nem tudom, tényleges info alapján vagy csak bizakodva), hogy várhatóak a képek is. Bár az adatbázis-listából (https://www.familysearch.org/s/collection/list#page=1®ion=EUROPE ) az is látható, hogy elsősorban a kisebb, max néhány tízezeres rekordszámú adatbázisokhoz vannak képek is.
Amennyiben megad egy e-mail címet akkor szívesen átküldök Önnek egy táblázatot, ahol megpróbáltam összegyűjteni a 18. és 19. század folyamán Nyírbátorban élt Vonzákat és leszármazottaikat.
Mintegy 225 darab Bocskai-armális került felszínre.
Bocskai István (a vígkedvű címerpazarló) 1605. december 12-én Korponán – a rendek beleegyezésével – kiváltságlevelet adott 9254 hajdú vitéznek (igen, kilencezerkettőszázötvennéégy) és név szerint is említett vezetőiknek.
Van egy összeírás, és ez az első fennmaradt névsor a hajdúkról, a kik a hét hajdúvárosban laktak 1702 környékén.
Ezek között található ez is
· Vonza (de Böszörmény) István, Bálint és Pál testvérek. Kassa, 1606. szept. 1. Kih. Szabolcs vm. 1607. évben. Utódaik Debrecenben.*
II. Ferdinánd 1632-ben a böszörményi hajdúk Bethlen Gábortól kapott kiváltságlevelét szóról szóra átíratta saját megerősítő oklevelébe, de Bocskairól, annak címeradományáról ebben a megerősítésben sincs szó.
III. Károly 1725. november 13-án kiadott kiváltságlevélben a hajdúk kötelező szolgálatairól, pontosabban rendszeres adóztatásáról is szól. Szó sincs már nemesi kiváltságról, amelyiknek legfontosabb kedvezménye az adómentesség. Ekkorra besoroltattak a hajdúk a szabad parasztok sorába. (az én Őseim is köztük voltak)
Bocskairól, valamint nemeseiről elég sok irodalom létezik.
Én is sok elírást láttam benne, de így is sikerült megtalálnom két katolikus felmenőmet és néhány gyereküket, úgyhogy köszönet a linkért! Remélem, folytatják a feltöltést (mert egyelőre csak keresztelési adatok vannak fenn), időnként majd ránézek, már felvettem a kedvencek közé (magyarul: lebúkmárkoltam:))
Elfogadom, hogy erdekes. Es en is latom, hogy nem pontos, nincsen meg benne minden es mindenki (dedapam kb 6 kulonfele neven szerepel).
Ha valaki hobbi szinten, erdekessegbol nezegeti es keresgel, akkor szerintem nagyon jo. Pontos munkahoz biztos nem eleg, ugyanakkor en talaltam ugy felmenot, hogy eddig nem tudtam melyik helyseget kellett volna neznem. Tehat, ha egyszer raveszem magam, pontosabb kutatasra, akkor lesz kiindulo pontom, hogy melyik helysegbol induljak.
Ha mar emlitettel szoftvereket - ki tud jo szoftvert arra, hogy jol strukturalt CD-t lehessen kesziteni a csaladfaval, fenykepekkel, iratokkal? Valami olyasmi lenne jo, ahol a csaladfan levo szemelyekre kattintva bejonnek az adatai (ged file-bol) es a hozza kapcsolt fenykepek, anyakonyvek, gyaszjelentesek stb.
Sajnos, az egészre leginkább ráillő jelző az "érdekes". Mert komoly kutatásra alkalmatlan. Hivatásos kutatóként számos elkészült családfával rendelkezem. Úgy próbaképpen keresgéltem biztos adatokra. Az egy családban (egy helységben, azonos szülőktől) született 8-11 gyerek közül, jó esetben három négyet ad ki a rendszer. Az elírások száma is félelmetes.
A mormonok érdemei, már ami az anyakönyvek közel fél évszázaddal ezelőtti fotózását illeti, elvitathatatlanok. Nélkülük, valószínűleg a MOL-nak nem lenne mikrofilm gyűjteménye. Vagy csak töredéke a meglévőnek. Azonban a felvételek digitalizásához, az ilyen kereshető módon történő átírásához megfelelő, a magyar nyelvet anyanyelvi szinten bíró, és nagyon nem mellékesen a paleográfiában jártas, szakember segítségét kellett volna igénybe venniük. E nélkül csak torzó marad az anyag. Szépen hangzik a 9 millió adat, de csak töredék. Olyan, mintha egy anyakönyvnek csak minden második-harmadik lapját nézhetnénk meg. Ezt csak azért tartottam fontosnak megjegyezni (és ha valakinek reális, megalapozott ellenvéleménye van, arra szívsen reagálok) mert sokan jönnek azzal, hogy az interneten - már régóta - ingyen lehet családfát kutatni, holott mindeddig csak a családfa rajzoló programok voltak közkézen, de tisztázzuk: a levéltári kutatás ma sem, és még sokáig, nem mellőzhető. (Még az eredeti anyakönyvek felhasználásával végzett kutatást sem lehet 100 %-os eredményűnek tekinteni, ez meg biztonságában mélyen alatta marad).
Az előző üzenetemhez kiegészítésül még annyit, hogy ükanyám Vonza Eleonóra. A legkorábbi ismert ősöm Vonza Ferenczi István. A család eredetetét nem ismerem pontosan. Mindössze annyit, hogy 1610-ben kaptak nemesi címet Erdélyben. És a családnak van egy Böszörményi-Von(c)za ága. Ha esetleg szeretne többet megtudni írjon.
Szívesen segítek a Vonza családnévvel kapcsolatban. Kiírtam a Nyírbátorban élt összes Vonzát és leszármazottait 1895-ig. Nemesi származásúak. Röviden ennyi.
Kár,hogy nem ad minden találatot,de pl.dédnagyapa testéreit találtam,kettőt is.Viszont 1874-es adatot meg nem ír.Kicsit érdekesen működik,de nagyon jó,hogy van,és jó,hogy megosztottad.Pár hete még csak Detk volt fent.
Igen, szerintem leginkább csak a névkereső működik. Településre még úgy sem keres, hogy bekopizom egy biztosan meglévő személy adatait. Ki kell még találni, hogy lehet ezt hatékonyan használni.
Nagyon jó, úgy látom az egész országból vannak adatok. Viszont érdekes, hogy mennyire töléletlenül működik a keresés, pl. település alapján nekem egyáltalán nem akar keresni.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szabolcsi összeírások nagy részét tudom a neten is böngészni. Itt gondolkodtam el ezeken, hiszen látom, hogy fel van tüntetve ifj. X.Y. és csak a kézi robot-hoz van beírva adat. És jó lenne tudni, hogy mihez van kötve az életkora, hiszen többnél is felmerült, hogy lehet-e a felmenőm. De ha már mondjuk a 8 éves gyerek is végezhetett ilyen munkát, akkor nem jutok így előrébb.
De azért kíváncsian várom a többiek véleményét is.
Egy másik kérdésem is lenne. A cigányokat miért számolták össze külön? És ők soha nem kerültek bele a többi adóösszeírásba? Úgy néz ki, hogy becsúszott egy ilyen ős, de nem tudom, hogy egyáltalán keressem-e őket a jobbágyok között.
Colon Lib(s) Migrationis: szabad menetelű (azaz költözési joggal rendelkező) telkes jobbágy.
Egy fiú gyermeket hány éves kortól vezettek be az adóösszeírásokba?
Szerintem (bár ezt inkább csak vitaindítónak szánom) ezt az életkort nem határozták meg mereven. Az adófizetés az önálló gazdálkodáshoz volt kötve, tehát attól függött, hogy az illető fiú mikor vette át az apja által addig művelt földet, vagy jutott házasság révén, esetleg más úton földhöz. Én a saját praxisomban találkoztam olyannal, hogy valaki még 28 évesen is az apja földjén gazdálkodott és nem fizetett önállóan adót. De, mint mondtam, ezt csak kikövetkeztettem a különféle adatokból, és ha valaki esetleg többet tudna a dologról, az engem is érrdekelne.
mit jelent egy urbáriumban a nevek felsorolásánál az, hogy Colon Lib(s) Migrationis, illetve egy fiú gyermeket hány éves kortól vezettek be az adóösszeírásokba?
Eddig nem volt gond Nyíregyházán, a 30-60-90-es szabály szerint nyugodtan lehet kutatni. De azt elég szigorúan veszik, hogy mindent egy nappal hamarabb ki kell kérni, ezt azonban telefonon el lehet intézni.
Ha valakit esetleg a nyíregyházi az evangélikus anyakönyvek érdekelnek, akkor mindenképpen az egyház nyíregyházi levéltárát javaslom. Általában önkiszolgáló rendszerben lehet leszedegetni az anyakönyveket a polcról, több anyakönyvet is szépen restauráltak, és egy fényképezőgép látványától sem kapnak szívrohamot. Viszont oda is érdemes odaszólni telefonon, mert nincs ott mindig a levéltáros hölgy.
A nevezetten kívül még többen beadták a törvényjavaslatot, így a Veszprém megyei Jobbik elnök is, dec. 13-án.(Azt hiszem Ferenczi Gábor, de nem biztos)
Az ország valamennyi Levéltárában lehetséges kutatni az állami anyakönyveket, kivéve Veszprém Megyei Levéltár. Ezért felháborító ez a dolog. Ki is az az őrült aki szembemegy a forgalommal??? (valami szakállas vicc volt...)
Az sem titok, hogy a radixindex levelező lista többszáz tagja fogott össze ebben az áldatlan helyzetben és valószínűleg elévülhetetlen érdemük van abban, hogy a törvény nem lépett hatályba.
Ha már erről a törvényről van szó, nem tudja valaki, hogy a nyíregyházi levéltárban hogy állnak a témához? Tavasszal akarok majd leutazni, remélem adnak ki anyakönyvet.
Az én esetemben is csak egyszer említik a nemes szócskát, ráadásul nem is a kisbirtokos-ként megjelölt felmenőmnél, hanem a nagyapjánál. Utána már sehol, sőt a kisbirtokosom adófizetőként van feltüntetve az anyakönyvekben (a gyerekei születésénél), holott még a felesége is nemes volt.
Én arra gondoltam, hogy esetleg taksás nemes volt, ha jól értelmeztem, ők fizettek adót.
A Szabolcs megyei kutatásaim alatt szinte csak a tényleg nagyobb nemeseknél (Kriston, Kövér) maradtak meg a jelzők.
1848 előtt született, de 1848 után meghalt személyről van szó. Érdekes módon voltak olyan családok is, ahol idővel "lekopott" a nemesség (a XIX század elején még szerepelt az anyakönyvben, aztán egy idő után már nem) Erről tudsz valamit, hogy köthető valamihez? (pl. újra kellett igazolni a nemességet, és egyes családok nem tették meg, vagy egyéb ok)
Sajnos meg tudom érteni a kollégát, mert ha pl. 300 kilométert utazott és így járt, (gondolván: egységes magyarországi törvényalkalmazás van) én lehet, hogy a helyében keményebbeket is mondtam volna. Csak a saját egészségünk látja kárát. Az egyetlen szakmából kilógó személy az érintett igazgató, aki sajnos igen magas fizetésért csücsül meg nem érdemelt állásában. (Ne gondold, hogy én pályázok a helyére, de lenne alkalmas személy).
1848 előtti időt jelölt meg rkyra. Akkor pedig ez volt a helyzet. Az Ősiség törvénye miatt. Az örökölt, azaz nem az aktuális birtokos életében szerzett (vásárolt/cserélt/új adományozással kapott) földbirtok, nem volt "forgalomképes", így nem volt jelzáloggal sem terhelhető, errőlírt Széchenyi is a Hitelben.
1848-ban azt mondták ki (törvényben), hogy az urbéri földeket 'meg kell váltani', azaz az abban élő, azt használó jobbágy tulajdonába ment át, s csak az ún. allodiális birtokokat tarthatta meg a korábbi birtokosa (az allodiális birtokokat is a jobbágy művelte korábban, ezen teljesítette az ún. robotot. Ez a "földesúr" saját használatú földje volt.)
A nemesi címek (ha az előjogok már nem is) 1947-ig fennállottak. Mikori időszakról írsz Te? 1848 előttiről, vagy 1848-1947 közöttiről?
Úgy vélem, nincs szükség itt semmiféle moderálásra, hiszen szabad véleménynyilvánítás van.Előfordul, hogy valaki - jogos felháborodásában - elragadtatja magát, kár, hogy ezzel saját egészségének árt legtöbbet. Nem tudom, mi lenne az a módszer, (kulcsszó vagy egyéb) amitől a témával foglalkozó hozzászólások a keresőkbe bekerülhetnének, netán egy újságíró elkezdene foglalkozni a dologgal. ((Nagyon rövid off: kérdeztem valakitől valamit interneten, - bizalmas, kicsit kényelmetlen egészségügyi témában - másnaptól a nevem alatt megjelent a G... kereső első találataiban, ugyanezt "jó ügyek" vonatkozásában még nem sikerült elérnem))
A Veszprém Megyei Levéltár dolgának, - csak tények! utánanéztem:
Az igazgatót 2008. áprilisában erős hátszéllel (apja megyei közgyülés kulturális bizottságának vezetője) nevezték ki, oly módon, hogy sem levéltárosi végzettséggel, sem levéltári gyakorlattal (valami kevés időt eltöltött az érseki levéltárban, bár ott nem sok mindenki emlékszik erre - vezetői meghaltak közben) nem rendelkezett. Az önkormányzati levéltárak egyesületének vezetője Dr.Á.Varga László (egyébként a szigoráról közismert Fővárosi Levéltár igazgatója) nyilvánosan is kifejezte aggodalmát a kinevezés megalapozatlansága miatt. Persze semmi nem történt. A megye vezetése erősen F...-es volt már akkor, hiába mondják öreg veszprémiek, hogy náluk az uralkodó szélirány még m indig a régi pártház felőli. Így nem tekinthető meglepőnek, hogy ez a levéltári szaktekintély (hiszen a tények rosszabb képet mutatnak, mint a csinovnyik...) egyedül szembemegy az ország 18 megyei, fővárosi, és érintett két városi levéltárának vezetői véleményével.
Egyetlen reménysugár az lehet, hogy egynémely országgyűlési képviselők (Jobbik...) már törvénymódosítást nyújtottak be, aminek elfogadásával az egész hivatkozott rendelkezés megszűnne, és nem lehetne a dolgot így-vagy úgy értelmezni.
Bárki - mindenki úgy tudna ebben segíteni, ha megkeresné saját képviselőjét ez ügyben.
Ez biztosan minden esetre igaz? Egyik felmenőm a halotti anyakönyvében kisbirtokosként szerepel, de a régebbi anyakönyvekben - ahol feltüntették a nemességet - ennél az ágnál nem szerepelt a név előtt a Ns vagy a Nob (csak az említett személy nagyapjának a második felesége volt nemes, de ők nem abból a házasságból származtak)
neked is ajánlom az imént említettem Nagy Iván-t, ami on-line is elérhető a wkiből Nagy Iván szócikknél. A IV. kötetben az 50. oldaltól kezdődik (ebben a kiadásban) a családfa.
Az első információval az a gond (ez a rosszhír, de lesz jó is), hogy Lórándnak nem volt fiútestvére, volt viszont 3 lány, s ezek között (s ez a jó hír) volt egy Ilona is. S ahogy megnéztem a Gudenusban (Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A-J 340. oldal), ez a női keresztnév több nemzedékben is folytatódott. (Magának Lórándnak is az egyik lánya Ilona volt. szül:1880- megh:1945) Sajnos nem ad a Gudenus e családnál máig tartó családfát.
Ebből a többszöri előfordulásból gondolom, hogy korábban, néhány generációval korábban jelentkezhetet valamely anya részéről az Ilona név, amely hagyományozódott a kiterjedő családban tovább. Érdemes utánajárni....Biztatással. m.
Hát mert egy szemét! Csinovnyik!Egy pondró, egy féreg! Az ilyennel nem is kell tudatni, hogy már a XXI. században él, mert képtelen azzal a csúszó-műszó agyával felfogni!
Talán az elmegyógyintézetbe kellene továbbképzésre küldeni! De már az sincs meg mert az "elvtársai" bezárták.
Üdv mindenki! Segítségeteket kérném! Feleségem viszonylag fiatalon tavaly elhunyt súlyos betegségben.Elmondása szerint Eötvös Lóránd családjából származott, de nem közvetlenül tőle, hanem testvére ágáról. Halála után találtam ősszel a vízzel elöntött pincénkben egy 1956 márciusi gyász értesítőt,amelyen dédanyja EÖTVÖS ILONA (férjezett Kotiers Károlyné) halálhíre, és temetési ideje szerepel (feleségem ekkor még nem született meg). Feltüntetve voltak leszármazottak és még élő testvérei nevei: EÖTVÖS VALÉRIA (férjezett Ventura Béláné) és EÖTVÖS ISTVÁN.
Sokat kutakodtam, de nem találtam családfát erről a "vásárosnaményi" EÖTVÖS családról. Más Eötvösről igen.
Az elhunyt Dédanya, 78.évében hunyt el, feltételezem, hogy 1879-ben születhetett.
Lóránd testvérének nevét sem találtam meg egyik leírásban sem. Édesapja Eötvös József író és politikus életrajzában sem találtam konkrétumot, csak utalást egy "2.fia" jelzővel. Lehet, hogy más volt az anyjuk, nem törvényes gyermek volt? nem tudom. Hiányoznak a nevek. Eötvös Ilona szüleinek nevét, vagy Eötvös József 2. fia nevét, ami lehet, hogy egyezőséget mutatna az apa neve rovatban.
Ha tud valaki érdemben segíteni, azt kérném írjon!
Az lenne a kérdésem, hogy járt-e valaki családtörténeti ügyből földhivatalnál? Olyasmire gondolok, hogy mondjuk egy házhely vagy földbirtok visszakeresése kataszteri térképen és hasonlók. Megkérdeztem ugyanezt a földhivataltól is, de ők azt írták, hogy emailben nem áll módukban tájékoztatást adni, írjak nekik papíron.
Ehez hasonló történt nálunk is....Élnek a településünkön Barka vezeték nevűek...az ő dédapjukról mondta egy helyi idős bácsi,hogy Bürgésnek csúfolták az illetőt...erre én találtam egy Birgés nevű családott,ahol a négy született fiú született Birgés vezeték névvel...és amikor az leszármazotjaikat néztem,kerestem,megtaláltam őket Barkaként...mind a négy fiút...aztán később tudtam meg-mert érdekelni kezdett az esetleges rokonság lehetősége-,hogy a dédim egyik unokatestvére elköltözött egy másik településre,arra a helyre,ami születési helynek van megadva a nagykönyvben...így összeállt számomra,hogy bizony ezek közül a srácok közül tért vissza az egyik a településünkre...őt "csúfolták" Birgésnek...Az utódai képviselik a településünk egyetlen Barka vezetéknevű családját :)
Olyan fantasztikus,amikor felfedez valamit a régmultról az ember....
ui.:bizonyítékként megkaptam egy 1910 es szerződést...a Résztvevők lemondanak egy unokatesójuk javára egy ingatlanról...a négy tesó az...és egy uj Birgés neve került elő,akit Vargának ismertünk...A születéskori,hivatalos neve Varga Birgés volt....aztán az időskori dokumentumain és talán először ezen a szerződésen Varga B. nek rövidíti a nevet...a szerződésre vissza:
A négy srác neve a résztvevők rovatban Birgésként szerepel,gépelve van ez a rész...a papír végén aláírták...szerintetek mit írtak...mind a négy ember Barkának írja magát....szóval a négy testvér,valamiért szakítani akart nagyon a rokonokkal...talán éppen egy örökösödési vita miatt?
A névváltoztatáshoz/elíráshoz szeretnék egy saját példát írni. Győr vármegyei katolikus településen a felmenőmet Erazmus-nak keresztelték, házasságakor és gyermekei születésekor is még így szerepelt, viszont a lánya házassagánál már Móricz volt beírva. Mivel elég nagy az eltérés, feltételezem, hogy egyszerűen nevet változtatott. Mondjuk nem is csodálom. :) A halálát még nem találtam meg (még nem kerestem), de kíváncsi vagyok, hogy ott mi lesz.
Egyébként én is nem bejegyzett felmenő miatt küzdök most Kemecsén. A szülei házassága be van jegyezve, és több testvéréé is, de akit én keresek, az nincs. Egy Barbara lenne, viszont ami időben beleillene, ott csak egy Sára van. A települést még csak most veszem jobban szemügyre, talán a halálából többet megtudok.
Úgy látszik a Veszprém Megyei Levéltár egy külön rezervátum, egy állam az államban. Hiába van pl. a 30-60-90-es szabály, a Bp Főv. Lt.-ben a helyi kiskirály úgy rendelkezett hogy 75 évig nem kutathatóak a házasságok, mivel lehetnek olyan személyek akik már 15 éves korukban házasságra léptek, és ők ugye még nem múltak el 90 évesek. (Érdekes viszont, hogy ilyen alapon meg a 90 évnél idősebb élő személyek születési adatai miért nem szúrta kiskakasunk szemét?)
Egyenlőre az ismert őseim után kutattam a körzeti plébánián...így találtam ott azokat az adatokat,hogy a dédik szülei,honnan származónak,vagy hol születettnek tartják magukat. A négy dédim 6 külömböző helyet adott meg.Az egyik dédapám kisteleket minden gyermeke születésénél,a felesége pedig az egyiknél Szankot,a másiknál Majsát.A Birgés dédik pedig Szegedszállást,Szegedet,Kisteleket,Csólyost adták meg,de itt is a dédapám ragaszkodott Szegedhez...és náluk fordult elő a lentebbi hsz-ekben tárgyalt esethez hasonlatos...az első gyermekük József,egyévessen meghalt...3 évekkel később született a második aki megkapta az első szülöttet illető nevet,az édesapjáét,a Józsefet.
Szóval rengeteg hibával,tévesztéssel,egyértelműtlen dologgal találkoztam rövid kutatásom alatt én is....
Amikor lesz időm,akkor felkeresem a kisteleki plébániát...minden üköm RK.nak vallotta magát...ez ugye azért jó,mert ha hosszú ideig éltek a környéken ,városokban,Szeged,Kistelek, és katolikusok,akkor jó esélyem van messzire visszakeresnem őket...
Egyértelműen Birkás a jelentése, s abból is származik. Bürge, berbécs, birka, egyazon fogalmak. Tájszó. Jellemző Szeged környékére. Ajánlom figyelmedbe Mórának a Balázs a bürgével c. novelláját.
Konkrét eset tágabb családomból az 1950-es évek elejéről Magyarországról. Házaspárnak két kislánya van, a második születése után meghal az első, Kati. Később születik egy harmadik kislány, akit Évának kereszteknek, s a szülei következetesen Katinak hívnak, felnőttként is. Mindenki más Évának, az új, felnőtt családja is, de a szülei s a közelebbi idősebb rokonság többnyire Katinak, halálukig. Református közeg. S nem gondolom, hogy a szülök 'találták ki', hanem szokás átvételét, alkalmazását feltételezem a jelenségben.
Javaslom Mihály ügyben megnézni született-e (élt-e) Márton néven testvére még az ő születése előtt, ill. az apának vagy anyának volt-e Márton testvére, vagy valamelyik nagyapa az volt-e. Ha nem, akkor inkább szövegkörnyezetbeli elírás, semmint az élő nyelv fejleménye.
Gondolom magyar volt. Kollektív bűnösség alapján mondhatták ki rá, hogy háborús bűnös. Valami indok kellett, hogy miért is telepítik ki. Rokonságomban az volt a baj, hogy a Rákóczi nevet nem akarta szlovákosítani. Egykettőre ki is telepítették.
Én is többször jártam ott. A kutatótermesek nagyon rendesek, de van egy főnöknőjük az szörnyű. Félnek az igazgatótól aki Csák Máté vagy valami ilyesmi...
A többi 18 megye és a Budapest Fővárosi Levéltárban (ezek különösen rigorózusak) nincs ilyen törvény, csak Veszprémben? Lehet, hogy az új alkotmányba bele kell foglalni, hogy ez Veszprémben is érvényes, különben az ottani levéltárigazgató semmisnek tekinti?
Nem tudom, kivel akadhattál össze Veszprémben, nem szoktak ilyen hangnemben beszélni. Bár a lényegen nem változtat. Amikor én próbáltam adatokhoz férni, azt mondták, ez eddig is előírás volt, csak nem alkalmazták, most viszont utasításba jött hogy így kell eljárni.
Mit tudtok erről a családfakutatást akadályozó törvényről? Mert állítólag 2012.január 1-gyel lép csak életbe, erre nagy dérrel dúrral berohanok a levéltárba Veszprémben és ott azt mondják, hogy nem adhatnak semmilyen állami anyakönyvet. Előkerült valami főnöknő féle is, az meg kurtán furcsán azt mondta ha tetszik, ha nem ez van. Már voltam a fél ország levéltáraiban és sehol nem jártam így. Hová lehet menni panaszra szerintetek? Az Országos Levéltárba? Mert sajnos vannak olyan családtagjaim akik 1895. után születtek, az anyakönyvi hivatalok meg arra hivatkoznak, hogy náluk kutatni nem lehet, ha tudom a pontos adatot adnak kivonatot, ha nem, nem.Az egyház meg egy halom pénzt kérne.
4. Hiányos az anyakönyv, vagy mikrofilmezéskor véletlenül valahol kettőt lapoztak. (Pl. Bp-Józsefváros, r.k., 1853. ápr.! Éppen emiatt érdemes figyelni az oldalszámozást vagy a dátumok folyamatosságát.)
Hm, nehéz ügy. Először is: ha az illető (feltéve, hogy egy személyről van szó), háromszor szerepel Mártonként és egyszer Mihályként, akkor valószínűleg a Mihály az elírás és Márton az igazi neve. Mint írtam, nem feltétlenül az általam leírt dupla névhsználattal állunk szemben; lehet az egész egy sima elírás is.
Azonban egy másik lehetőség sem zárható ki, főleg annak tükrében, amit a születési és az elhalálozási dátumok közti 8 éves eltérésről írtál. Nem lehet, hogy Márton születését (pontosabban keresztelését) egyszerűen nem anyakönyvezték? Ennek számos oka lehetett (pl. éppen nem volt pap, elfelejtették bejegyezni, esetleg meg sem keresztelték). Sajnos erről nagyon nehéz meggyőződni. Esetleges árulkodó jel lehet, ha bizonyos évek hiányoznak az anyakönyvből, vagy egy adott évben gyanúsan kevés adatott vezettek be. További fontos kérdés, hogy Mihály a későbbiekben szerepel-e az anyakönyvben. Ha igen, és az a bejegyzés nem egyeztethető össze Mártonnal, akkor nyilván másról van szó.
Összefoglalva: ha az említett Mihály később nem bukkan fel az anyakönyvben, azaz se halálának, se házaságának illetve gyerekei születésének nincs nyoma, valamint az anyakönyvben nincs nyilvánvaló jele annak, hogy az adott időszakban egyes adatokat nem vezettek be, akkor kézenfekvő a konklúzió, hogy a valóságban Mártonról van szó, akinek elírták a nevét. Ez esetben a 8 éves diszkrepancia is elfogadható, főleg, ha idős korban halt meg Márton.
Sajnos a másik kérdésedre nem tudok érdemi választ adni, de azért még töprengek.
Végül egy pontosítás: nem azt írtam, hogy a Mihály - Márton névkeveredés nem volt ritka, hanem csak azt, hogy legalább egy esetben előfordult, és ezt saját szememmel láttam. Logikailag nem kizárt, hogy ez a két eset az egyetlen a történelemben...
Én Szűcs és Birgés vezeték nevek után keresgélek szegeddel kapcsolatban...
Főleg a Birgés név érdekes számomra...
Azt hallottam,hogy 3 verzió van: bizonyos területeken a rühös állatokat nevezték birgésnek...az Alföldön a juhokat korcsoportokra osztva tartották és az egyik korcsoport juhásszát nevezték birgésnek,ami tulajdonképpen egy beosztás...német városból,környékről-nem tudom a nevét,csak annyit,hogy magyarosan ejtve birgésnek hangzik-betelepedett embereket neveztek így...
Az Alföldes sztorit alá támasztaná egy idős rokon,aki azt állítja,hogy az üköm juhász volt(birgéji voltak).
A német kapcsolat sem elvetendő-szerintem-ebben azonban szeretném,ha véleményeznétek...a nővérem férje bácskai-délvidék-.Az ő családnevükről-később a családfa kutatásuk be is bizonyította-kiderült, a fekete erdő német elnevezésére utal.Ki is derült,hogy az őseik a délvidékre betelepített földműveléssel foglalkozó németek voltak...az őseimről-déiktől van róla tudomásom-lehet tudni,h gyakran emlegették a bácskai fekete földeket...plusz a dédapám tudott szerbül ,bár nem lehet tudni milyen szinten,de az tény:az orosz katonák tolmácsolásra kényszerítették...
Világos előttetek,hogy mire is gondolok?
Most nekem nagyon kevés időm van erre a "hobbimra",de azt már tudom,hogy a dédik kistelek és szeged településeket említik születési helyekként...
Üdv.:T.
ui.: A Hulman név származásárol tud valaki valamit ?
Sajnos nem lehet utólagosan szerkeszteni a hozzászólást, így újat kell írnom.
Annyit akartam még, hogy "Márton" a halála alapján 1779-ben született. A feleségét megtaláltam 1777-ben. Azt vettem észre, hogy arrafelé nagyon ritka volt, hogy a fiú fiatalabb legyen a párjánál (pár német faluban épp ellenkezőleg - többnyire fiatalabb volt a fiú!).
Az említett György 1776-ban született, Mihály pedig 1771-ben. Ez a 8 év korkülönbség a tényleges és a beírt között elég nagy, eddig nekem 7 év volt a maximum, amit találtam.
Sajnos abban az időszakban a halálozásokat nem vezették túl precízen ott, így igazán kemény lesz átvizslatni és kizárni, hogy biztos ez a Mihály volt-e.
Ahogy írtam, Péteri község 1743-as anyakönyvezésétől (és tulajdonképpeni újratelepítésétől) kezdve összeírtam az összes Kalina nevű ember születését és az egészet egy családfába rendeztem. Így tudom, hogy ki volt az ős-házaspár, akitől minden Kalina ered ott. És ebben se írtam ki Mártont, mégpedig nemhogy a kérdéses időszakban, de egyáltalán nem született Kalina Márton akkoriban. Talán idegenkedtek ettől a névtől :)
A kérdéses időszakban is mindössze két fiút anyakönyveztek, az említett Györgyöt és Mihályt.
Ha azt mondod, hogy ez tulajdonképpen nem is olyan ritka, hogy a Márton és a Mihály nevet keverték, akkor ez remek hír nekem! Mindazonáltal nagyon fura, hogy valaki születésekor Mihály, a házasságakor, gyermeke születésekor és halálakor pedig Márton. A katolikus ágaimon elírásból adódó névtévesztést láttam már, de ilyen következetesen más névhasználatatot még nem!
Esetleg tudsz valami mondani az utána írt Mária-Éva kérdésemre is?
Ilyennel én találkoztam, csak én Mátyás - Mihály variációban uh engem is érdekelne, ha erre valakinek van valami megoldása.
Bár én tristam felvetéseivel értek egyet.
De azzal kiegészíteném, hogy én halottam olyat, hogy könnyen előfordulhatott név elírás az anyakönyvbe, mert papok elég sok mise bort ittak a nap végére:)
A Szolnoki összeírás 1715ből még mindig érdekelne, ha valakinek meg van:)
Szerintem (de ez szigorúan csak megérzés) a kérdéses Mihály és Márton könnyen lehet ugyan az a személy. Alapvetően két forgatókönyvet tudok elképzelni. Az első szerint a pap egyszerűen elírta a nevet, ami igen gyakori lehetett, legalábbis abból ítélve, hogy én több ilyen esettel is találkoztam. A másik lehetőség az, hogy a férfi mindkét nevet viselte. Ez esetben Mihálynak keresztelték de a környezetében mint Mártont tartották számon. Ilyen esettel is találkoztam, szintén lutheránus szlovákoknál (Nyíregyházán), és éppen Mihály-Márton összefüggésben. Az illetőt hol így, hol úgy említik az anyakönyvek, de nem kétséges, hogy egy személyről van szó, és egy helyen mint „Mihály vagy Márton” szerepel.
Ha már itt tartunk, ez felvet egy érdekes kérdést, amit már régen szeretnék feldobni a többi kutatónak. Ismer valaki hasonló eseteket, amikor egy közösségen belül következetesen más néven szólítottak valakit? Nem bece- vagy gúnynévre gondolok, hanem egy másik keresztnévre, mint a Mihály-Márton esetében. Gyaníthatóan ez a nyíregyházi tirpákoknál elég elterjedt lehetett, mert a saját családomban is több esetet ismerek (Ilona-Ildikó, Júlianna – Jutka stb.). A szókezdő hang azonossága alapján persze lehet úgy is tekinteni, hogy ezek egyszerű becenevek, de ez inkább csak elemzés kérdése. Ha valaki többet tud erről, jó lenne, ha megírná, mert esetleg Balázsnak is segíthet vele.
Vissza az eredeti kérdésre: ennek a Mihály-Márton dolognak azért a biztonság kedvéért érdemes lenne alaposabban utána járni. Megnézni mondjuk a testvérként szobajöhető születéseknél a szülők neveit, illetve a házasultakat. Ha kiderül, hogy a kérdéses időszakban Márton nevűt nem említ az anyakönyv, akkor egész nyugodt lehetsz, hogy helyes volt a sejtésed.
A halála alapján 1795-ben született Macko Mária Mendén (az előbb említett Péteri melletti község). Volt ott Macko család, megvan a házasság is hozzá, csak éppen Mária nem született. 1798-ban volt az első lányuk, Éva, utána csak 1805-ben lett lányuk, de ott se volt Mária. (Egyetlen Macko család volt ott és következetesen mindig mendeiek voltak.)
Nem vagyok már mai gyerek a családfakutatásban, de most kicsit elbizonytalanodtam és ezért kérnék ötletet.
Péteri község lutheránus közösségében sikerült kizárásos alapon megtudnom, hogy az adott évkörben született több Kalina Katalin közül melyik is volt az ősöm. Hatalmas öröm volt, csak akkor kenődtem el, amikor szemben azzal, hogy Katalinból több is volt, az apjából Mártonból már egy se.
Az anyukát pillanat alatt megtaláltam halálozással és születéssel együtt, pontosan stimmel is a kora.
Már régebben a betelepítéstől kezdve kb. 40 évre összeírtam az összes Kalinát és családfába szerveztem őket. Megnéztem ezt az adatbázisomat, de ott sincs Kalina Márton. Viszont körülbelül stimmelő korra van egy György és egy Mihály.
Most anélkül, hogy végigbogarásznám, hogy mi történt velük, elképzelhető, hogy ennyire tévesztett a lelkész? Hogy mondjuk Márton helyett Mihálynak van beírva?
Olyat már láttam, hogy szegedi német családnál Annát kerestem, Barbarát találtam. Valószínűleg Anna-Barbara, a német kettős keresztnév-szokásnak megfelelően (egyszerűen csak ő lehet, annyira egyedi családnévről van szó és annyira nem volt más gyerekük).
Én hat éve névhordozóimat keresem Debrecen és környékén. Találataim 1568-ig nyúlnak vissza.
Nem akarlak elkeseríteni, de az alább ajánlott Debrecen, 49 (azaz negyvenkilenc) mikrofilmtekercset jelent.
Ha már végignéztél egy 1750 körüli anyakönyv mikrofilmjét biztos el tudod képzelni ennek az időigényét.
Aztán vannak a 1895 utáni anyakönyvek, ami szintén 59 tekercs.
Aztán vannak az összeírások Debrecen és környékékéről, környező hajdúvárosokkal, Hajdúböszörmény, Nádudvar, Balmazújváros, Hajdúhadház, Téglás, hogy csak néhányat említsek, és mind külön sok-sok mikrofilm tekercsen. Az arra lakók között sok volt az úgynevezett bocskoros, vagy hétszilvafás kisnemes, ezét nem voltak röghözkötöttek, azaz gazdálkodhattak bárhol a környéken.
Szerencsére van néhány úgynevezett INDEX a debreceni listán. Talán elég azt megnézni.
Ha jól tudom A2210-től A2216-ig. Itt ábc sorrendbe vannak jegyezve születések, halálesetek, esküvők 1801-1895 között. Aztán meg van egy igen hosszú lista a neten Bocskai hajdúnemeseiről 1702 környékéről, mikor kiváltságukat megnyírbálták.
Tud nekem valaki abban segíteni, hogy vajon hova anyakönyvezték az Ebesen (Hajdú-Bihar megye) élőket a múlt század második felében? Gyanítottam, hogy Debrecenben, de semmit nem találok a Debreceni anyakönyvekben a keresett rokonokról. Ezért felmerült, hogy nem is oda anyakönyvezték őket.
Sziasztok! Sajnos nem találtam heraldikával foglalkozó topikot, így itt kell rákérdeznem. (Hátha szerencsém lesz alapon.)
Ez egy családi "ereklye", egy pecsét, aminek nem ismerjük az eredetét. Próbáltam a címert meghatározni, de nem jártam sikerrel. Nem tudok róla, hogy lettek volna nemes őseim, így ez a kis fémdarab egy elég nagy kérdőjel jelenleg, de mindenképpen fontosnak tartom.
Mivel egyik ősöm a Wenckheimeknél dolgozott (az 1900-as évek elején), gondoltam rá, hogy esetleg onnan "került" a családhoz, de a Wenckheim címer még csak nem is hasonlít rá. Valakinek van esetleg ötlete, hogy a címer mihez köthető, ill. mi célt szolgált maga a pecsét ? (Az említett ős géplakatos volt, így nem hiszem, hogy szüksége lett volna pecsétre.)
Hát...azzal semmit.Nekem is van több olyan találatom,de a számhoz rendelhető papírra még nem iskerült ráakadnom.Viszont próbálkozz többféle keresési móddal,hely,évszám...mert eléggé elvetemült írásmódok vannak ám itt.Szabó=8aró,Heves=IIves,Hevcs.Hoves,Hevos.Kalandra fel.Meg írj arra a címre!Hátha...
Sajnos akit én keresek (Kun Dávid) azt nem találom a Krameniusban, de azt nézem, hogy ha találnám is, nem nagyon tudnék mit kezden vele. Találtam például Kun Mihályt de csak egy Verlustliste Nr. számot találok a neve mellett. Mit lehet ezzel a számmal kezdeni?
Sziasztok! Ma vetem észre,hogy a Kramerius adatbázisa átalakítható pdf-be,és le lehet menteni.
Szóval nem csak djwu olvasóval lehet megnézni,hanem bal oldalon van egy pdf create opió.Alatta meg kell adni az oldalszámokat,max.20 oldal,majd a create-re klikkelni.
Le is lehet menteni. Ha már tudtátok,bocs,de én úgy örülök ennek a felfedezésnek,gondoltam,megosztom Veletek.
tudnátok nekem ismét segíteni hogy egy születési anyakönyvben (érsekvadkert) az apa neve után mit jelenthet a J.R.A francisci bejegyzés ill. ugyanazon anyakönyvben találtam egy másik apánál úgy hogy ex J.R. francisci?
Egyrészt az alul látható link a KRAMERIUS adatbázis,a CSeh Nemzeti Könyvtár honlapján található a veszteséglista,itt is tudod keresni.Nevet vagy települést írj a keresőbe.
Másrészt próbálj írni Bécsbe,a Hadtörténeti Levéltárba.
ukadel@freemail.hu címre ha írsz,egy Lenkefi Ferenc dr.fog válaszolni.
Ő egy számomra átláthatatlan adathalmazzal dolgozik,papíralapú adatbázissal,halotti kartonok,ilyesmi.Jóindulatú,udarias.
A legénységi adatok eléggé foghíjasak,de egy próbát megér.Ha tisztet,vagy kitüntetésre felterjesztettet keresel,nagyobb szerencséd van.
Sőt,én meg ma jöttem rá,hogy a bal oldali kezelőpanellel lapozni is lehet.Azt is látod,hogy egyes évek veszteséglistája hány oldal,és lapozhatsz is,majd a kívánt oldalt nézheted,nem csak a keresőben böngészve.
Viszont még mindig nem tudom,hogy azokat a bizonyos "mustralistákat" amelyek a Monarchia katonáiról íródtak,hol lehetne megnézni.Pedig sokat segítene,mert sok adatot tartalmaz.
Ezt a dokumentumot is igen nehezen kaptam,a Hadtörténeti Levéltárból.hasonlót..másét nemigen adnának.Az illető dátumnak,és halotti kartonnak mondta :(de én is gondoltam,hogy lehetne 19./6.is.
Okosabb még nem vagyok,az első mondatoddal nem értek egyet :D
Hegyhátszentjakabon az evangélikus Szabókat kutatom. Tudtommal őket Őrimagyarósdon anyakönyvezték utólag, korábban pedig Körmenden. De, hogy Körmend előtt hol, nem tudom. Említették Celldömölköt.
Hülye vagyok én ehhez sajnos, de az a benyomásom, hogy ez nem egy szó, hanem egy rövidítés (az egyenruhások rajonganak a rövidítésekért). Ha van rá tipped, próbálgathatod itt: http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_milit%C3%A4rischer_Abk%C3%BCrzungen Az első két betűt én "gw"nek olvasnám, de lásd a hsz-indító félmondatomat.
Talán célravezető lenne hasonló dokumentumokat megnézni, hátha másikon olvashatóbb a bejegyzés. Mondjuk én arra sem esküdnék meg, hogy az egy évszám (bár a rovatnak eredetileg dátumot kellene tartalmaznia).
Ez a névadási gyakorlat valóban nagyon elterjedt volt. Egy érdekes példa: én bukkantam olyan ikerpárra (1820-as évek), ahol mindkét fiúgyermek ugyanazt a keresztnevet kapta. Igencsak meghökkentem, amikor meglátta az anyakönyvben, hogy a szülők mindkét fiút Mártonnak keresztelték, ám a keresztelések dátumai megadták a magyarázatot. Arról van szó, hogy az egyik gyerek annyira gyenge volt születése után, hogy a bába azonnal megkeresztelte, attól félve, hogy nem fog sokáig élni. A másik gyerek életrevalóbbnak bizonyult, így az ő keresztelésével vártak. Az első gyerek valóban meghalt még aznap, és testvére a templomi keresztelőkor az ő nevét kapta. Sajnos pár hónapos korában ő is meghalt, és a két évvel később született öccsük is az ő nevüket kapta. Az eredmény: három Lőrincz Márton nevű gyerek egy családban.
Az ilyesmi egyébként más kultúrákban is gyakori. Skandináviában például szigorúan szabályozott volt a névadás rendje. E szerint az elsőszülött fiú legtöbbször az apai nagyapja, a másodszülött pedig az anyai nagyapja keresztnevét kapta. Hasonlatosan, a legidősebb lányt az anyai, az utána következőt pedig az apai nagyanyja után nevezték el. Ám az elhunytak nevei előnyben részesültek a még élő családtagokéival szemben. Tehát ha az anyai nagyapa már az elsőszülött fiú születése előtt elhunyt, akkor a gyereket általában őutána nevezték el, noha „hivatalosan” az apai nagyapának járt volna a megtiszteltetés. Ritka volt viszont az az eset (ami mifelénk köztudottan igen gyakori), hogy egy fiú az apja keresztnevét kapta. Ez gyakorlatilag csak olyankor fordult elő, ha az apa még a terhesség alatt meghalt - tehát itt megint az elhalt utáni névadás szokásával van dolgunk.
Nem kérdeztél marhaságot.Igen,előfordult,nem csak az apa keresztnevével,más névvel is.Akkoriban sajnos többször megesett,hogy a gyermekek meghaltak,még csecsemőként,vagy pár évesen.Akkor azt a nevet gyakran megkapta egy másik újszülött a családban.Láttam olyat egy anyakönyvben,hogy a harmadik Clara nevű kislány maradt életben ugyanazon családban.Szóval nem csak a fiúnevekkel volt így.
Nem kérdeztél marhaságot! Igen, szokták ugyanazt a keresztnevet adni a következő gyermeknek, ha az első meghalt! Elég gyakran találkoztam ilyen esettel!
XVIII. századi névadással kapcsolatban kérdeznék. Elképzelhetőnek tartjátok-e, hogy egy generáción belül egyazon keresztnevet többször is felhasználjanak? Arra gondolok, hogy pl. ha egy családfő első szülött fia viszi tovább apja keresztnevét, viszont csecsemőkorában meghal, újabb fiúgyermeknek adták-e vajon ugyanazt a nevet?
Most vettem észre, hogy meg lehet nézni a beszkennelt oldalt. (Eeelőtt fél évvel ez nem volt még így.)
Tehát: ha lejön a találat, akkor a legelső sorra kattintva (Veszteség lajstrom....) meg lehet nézni az oldal fotóját. Ehhez a djvu plugint kell telepíteni a böngészőhöz.
Nem tudom, hogy érdekel-e valakit, de a MOL honlapján, most szavazást tartanak, hogy nyitva legyenek-e szombaton.
Sajnos elég gáz az állás, eddig 58 % mondja, hogy nem, és csak 42 %, hogy igen.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem sokunk azért nem tud mikrofilmeket kutatni, mert szabadságot kell kivennie. Így viszont akár szombaton is tudnánk családfát kutatni.
Ezért szeretnék mindenkit felkérni, hogyha tud, akkor szavazzon arra, hogy legyen szombaton nyitva a kutatóterem.
Hátha meg tudjuk fordítani a mérleg nyelvét, és az igenek aránya elég meggyőző lesz ahhoz, hogy fontolóra vegyék a szombati nyitvatartást.
Amennyiben a Myheritage alatt a Family Tree Builder-t érted (azaz nem az online, hanem a saját gépre telepített, és összehasonlíthatatlanul sokoldalúbb programot), akkor ott szabadon beállíthatod a nevek sorrendjét. A program tud magyarul (egy-két kisebb beszédhibával), és szerintem nem találsz jobb ingyenes megoldást.
a Világi/Világhy család után nyomozok, jelenleg a XVII. sz-ig jutottam. Keresek egy normalis szoftvert a családfa elkeszitesehez. A myheritage kezdetben jónak tűnt, de a neveket fordiva irja/ kereszt-és vezetéknév/, sőt a végleges szerkesztéskor az ábrázolás és a nyomtatás is elég alacsony szinvonalu.
Ha lehet magyar programot keresek, főleg olyat, ami tobb ezer nevet tud normális módon feldolgozni illetve megjeleniteni, akár legyező formában is.
Az alábbi település megfejtését szeretném kérni tőletek. Kicsit rossz a felvétel, de erre volt lehetőségem.
Egy szász bányászcsalád tagjának születési helye érdekelne, tehát bárhol lehet. Ez itt most a tapolcsányi anyakönyvből van. A Tapolcsány feletti település nevét nem tudom kiolvasni. 1800-as évek másdik fele, az illető Stubner Mátyás, és amit idáig megfejtettem: M. ... vár (szerintem).
A beregszászi levéltárral annak ellenére nem jutottam semmire, hogy az egyik levéltáros távoli rokonom. Igaz, csak az anyakönyvekkel kapcsolatban kérdeztem, de azok gyakorlatilag kutathatatlanok, függetlenül mindenféle időszaki megkötéstől. (Ez pár éves info, azóta esetleg változhatott valami, de én nem fogadnék rá). Azt nem tudom, más dokumentumok milyen feltételek mellett kutathatók, de összességében érdemes szkeptikusnak lenni. Azt tudom, hogy pár éve beindult egy együttműködés a nyíregyházi és a beregszászi levéltár között. Ennek részeként digitalizáltak bizonyos beregi dokumentumokat, amikből így Nyíregyházán is van példány. Azt javaslom, ha a beregszásziak nem válaszolnak érdemben, kérdezd meg Nyíregyházát.
Más: Beregszászon és Munkácson kívül esetleg foglalkoztál más kárpátaljai településsel?
Ennek a veszteséglistának az eredetije megvan a kecskeméti megyei könyvtárban. Igaz, nem az összes, néhány kötet hiányzik.
Én úgy kutattam, hogy a Kramerius adatbázisba többféle variációban beírtam a keresett nevet, mert a szkennelés és OCR olvasás miatt a szövegben sok a torzulás. Miután megtaláltam, a szövegkörnyezetet kiírtam, majd a könyvtárban kikerestem az eredeti kötetet, és abból ki tudtam írni a pontos adatokat.
Majdnem azt írtam, hogy erre nincs orvosság, de végülis néhány információt adhatnak még a községi adó- és egyéb összeírások, periratok, végrendeletek stb., Mindez a megyei levéltárban Nyíregyházán. Többnyire van betűrendes mutatójuk is, így nem annyira hosszadalmas a kutakodás bennük. Minden esetre sok szerencsét.
Nagyon köszönöm. Ez igen jó hír, mert éppen az 1840-es évekből hiányzik néhány ősöm Gelénesen, tehát lehet, hogy az általad említett anyakönyvekben felbukkannak. Egyébként a gelénesi református anyakönyv az egyik leghiányosabb, amit eddig láttam. Egy árulkodó bejegyzés, mint érdekesség: "Az előző lelkész hanyag trehánysága miatt két évig nem anyakönyveztetett".
Megnéztem az evangélikusok anyagát, filmjük nincs Zalalövőn, s kétlem, hogy gyülekezetük is lenne (Zalaistvándon van). Szőce volt még evangélikus központ a korai időkben, de sajnos felégették, iratai megsemmisültek, s szerintük is Kormendre jártak.
Ami a Besenyőd reformátusainak anyakönyvezését illeti én sem írhatok mást, mint kollégám (márcsak azért sem, mert annakidején megkonzultáltuk a választ), tehát Nagykálló és jobb tippekért debreceni ref. levéltár.
Hegyhátszentjakab evangélikus anyakönyveit 1842-től valszínűleg Őrimagyarósdon vezették A 2680-81 filmek., ez előtt Körmend (1783-tól anyakönyvez) A 2643-A2644 filmek. de nem lenne ördögtőlvaló ötlet belenézni Nagyrákos református anyakönyveibe, mert protestáns egyházak nem zárkóztak el a "keresztbe" való anyakönyvezéstől sem. Itt a refomátusok 1783-tól anyakönyveztek, filmjeik az A 1539-40-41 számúak.
Talán az Evangélikus Országos Levéltár tud még jobb tippet adni, Bp., VIII. Üllői út 24. Tel: 1/ 317-1826 mobil 20/991-0064 e-mail: eol@lutheran.hu.
a katalógus szerint mindhároim helyen elsősorban 1840-es években fordulnak elő gelénesi ref.lakosok. Ez annál is érdekesebb, mert Gelénes maga is 1776-tól anyakönyvez. Ez a A 2490 filmen van.
Minthogy azonban nem nagyok az egyes anyagok, érdemes mindhármat-négyet végignézni.
De mit mond a helyi lelkész: Nt.Kanyó László 45/705 477 ? hátha van még valami jobb ötlete!
Az online mormon katalógusban (www.familysearch.org) Nyíregyháza (és sok más magyar nagyváros) neve alatt szerepel az alábbi tétel, minden további információ (pl. mikrofilmszám) nélkül:
Katonai nyilvántartási jegyzék, 1873-1916 / Nyiregyháza. Hadkiegészítő Parancsnokság
Van valakinek ezekkel kapcsolatban valamilyen tapasztalata? Milyen adatokat tartalmaznak a jegyzékek? És melyik magyar levéltár tulajdonában vannak az eredeti dokumentumok?
Meg tudnál nekem is nézni egy adatot? Arra lennék kíváncsi, hogy Gelénes (ref., Bereg vm.) milyen más településeken volt még anyakönyvezve. Előre is nagyon köszönöm.
A Magyar Országos Levéltár segédletei. 4/1. A MOL Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa. Szerkesztette stb., : dr.Kálniczky László. 1-2. kötet. Kiadta: MOL Budapest, 1998. - talán még kapható a Bécsikapu téri Levéltárban. Árára már nem emlékszem, de nyilván nem is számít. (ezek nem föl, hanem lemennek)
Ebben benne van az összes helység, melynek mikrofilmje van a Lángliliom utcában.Annyival jobb, bővebb az interneten lévőnél, hogy benne van minden plébániánal, parókiánál stb-nél, hogy az egyes időszakokban mik voltak a filiái. Ezek nem egyzenek az egyházilag affiliált helységekkel, hanem amilyen helységnév legalább egyszer, de inkább többször előfordul, azt filiaként kezeli. (Például van olyan, hogy Csajágröcsöge filiájaként tünteti fel pl. Rákospalotát, csak azért, mert valaki aki Rákospalotán született
Csajágröcsögén kötött házasságot) Persze nagy többségében a valóságos filiákat említi.
E mellett nagyon jól használhatóak a római katolikus egyház - régebben évente, a kommunista időben sokkal ritkábban megjelent névtárai, ún. "schematizmusai". Ebben benne van a mater - anyaegyházközség neve és a hozzá affiliált helységek. Némely egyházmegye esetében (Esztergom, Veszprém, Szombathely, Vác, stb.,) megjelentek ún. történeti Schematizmusok, melyek tartalmazzák az egyes községek templom - plébániaalapitását és azt, hogy mielőtt plébáni lett volna, hová tartozott anyakönyvileg.
Ezek a Schematizmusok már nem kaphatók, legfeljebb nagy szerencsével antikváriumokban, ott azért ritkán, mert nem látnak benne a kereskedők üzletet, de jobb könyvtárakban megvannak.
Sajnos a lazább egyházszervezetű egyházaknál, mint a refomátusok evangélikusok ilyen nincs, vagy csak a központi levéltáraikban, az izraelitáknál pedig egyáltalán nincs. Ez esetben csak a levéltári segédletekre vagyunk utalva.
Ha már ilyen pontos választ kaptam, akkor azért megkérdezem, hogy Dombrád katolikus anyakönyvei mely településen vannak? Kékcsét találtam legközelebbi rk helynek. Ez lenne?
Szilvásváradot Bélapátfalván is (ahol 1702- től van anyakönyv,) anyakönyveztek,filmszámok: A 1231-1234 és Csernely anyakönyveiben is vannak (1698-tól) filmek: A 1249-1250.
Nagyvisnyót a Miskolc-Hámor-i anyakönyvekben (1794- ) lehet találni, az A 956 filmen és
Belehrung. 1. Anfragen über den Aufenthalt und die Verwundung oder Krankenheit der Verwundeten, beziehungswise erkrankten sind mittels vorgedrucker Doppelkorrespondenzkarten oder telegraphisch (mit Rückporto) an das Auskunftsbureau der Österreichischen Gesellschaft vom Roten Kreuze in Wien oder an das Auskunftsbureau des Ungarischen Vereines vom Roten Kreuze in Budapest zu richten.
Útmutatás. 1. Tudakozódások a megsebesült illetőleg a megbetegedett holtartózkodásáról és sebesüléséről vagy betegségéről előnyomatott kettős levelezőlapon vagy táviratilag (válasz fizetve) az osztrák vörös kereszt társaság tudakozó irodájához Wienben vagy a magyar vörös kereszt egylet tudakozó irodájához Budapestre intézendők. 2. A halottak eltemetésének napját és helyét az illetékes lelkészi (anyakönyvvezető) hivatal adja tudtul. ---
Abkürzungen - Rövidítések: Für Bezeichnung der Truppenkörper.
IR. - Infanterieregiment FJB. - Feldjägerbataillon TJR. - Regiment d. Tiroler Kaiserjäger DR. - Dragonerregiment HR. - Husarenregiment UR. - Ulanenregiment FKR. - Feldkanonenregiment FHR. - Feldhaubitzregiment GAR. - Gebirgsartillerieregiment FstAR. - Festungsartillerieregiment FstAB. - Festungsartilleriebataillon PionB. - Pionierbataillon SappB. - Sappeurbataillon TrainDiv. - Traindivision EisenbR. - Eisenbahnregiment TelR. - Telegraphenregiment Inf. - Infanterie Baon(s) - Bataillon(s) -- MunK. - Munitionskolonne VerpflK. - Verpflegskolonne KMar. - Kriegsmarine Schw. - Schwere Reit. - Reitende SanAnst. - Sanitätsanstalt k. k. LIR - k. k. Landwehrinfanterieregiment k. k. LUR. - k. k. Landwehrulanenregiment LdschR. - Landesschützenregiment k. k. LFKD. - Landwehrfeldkanonendivision k. k. LFHD. - Landwehrhaubitzdivision k. k. Lst. - k. k. Landsturm k. u. LIR. - Landwehrinfanterieregiment k. u. LHR. - Landwehrhusarenregiment k. u. LFKR. - Landwehrfeldkanonenregiment k. u. LFHR. - Landwehrfeldhaubitzregiment k. u. Lst. - k. u. Landsturm k. k. (k. u.) Gend. - k. k. (k. u.) Gendarmerie Brig. - Brigade Div. - Division --- Für Bezeichnung der Unterabteilung. Komp. - Kompagnie Esk. - Eskadron Batt. - Batterie Kn.Batt. - Kanonenbatterie HbBatt. - Haubitzbatterie Marschkomp. - Marschkompagnie MGA. - Maschinengewehrabteilung RgtsStb. - Regimentsstab verw. - verwundet kriegsgef. - kriegsgefangen ----------
Egy példa. Így szerepelnek a katonák a listában: Paprika István, Inft., IR. Nr. 38, 5. Komp., Ersekcsanád, 1801 (elírás!), Scharlach, 18./3. 1015 gestorben im Szt. László und Gellért- spiial in Budapest, beerdigt dortorts am Köbányaer Friedhof, I'arz. 5, Reihe 9, Grab Nr. 17.
Végre megtalátam Huszti Zsuzsanna felmenőmet is. Édesanyja nemes, akinek a családjáról többet szeretnék megtudni.
Azt szeretném kérdezni, hogy hogy induljak el? Bár elolvastam a MOL honlapján az ismertetőt erről, de bevallom a jelzet, cédula és hasonló szakszavakból nem igazán tudtam kivenni, hogy mit is csináljak. Melyik könyvtárba, vagy hova menjek érdeklődni, illetve van-e olyan könyv, amit ha kinyitok megtalálom a Kriston család nagyjábóli történetét. Egyébként a kemecsei Kristonokról lenne szó.
A másik kérdés, hogy úgy néz ki a férje (Huszti Pál) is félig nemes lehetett, hiszen több testvére is nemes lányt vett el, és az egyik keresztelési anyakönyvben oda is írták az apja neve mellé, hogy nemes. Később viszont sehol nem láttam. Lehetséges, hogy nem használhatták ezt a titulust, mert ebben a vármegyében nem kérték ki azt? Biztos, hogy máshonnan érkeztek, mert az 1746-os nemes összeírásban sehol nem szerepelnek (az adózói összeírásban sincs ilyen név).
rodokmen: Ön jó tippet adott, van esély rá, hogy ott lehetnek anyakönyvezve. Mindenesetre holnap ellátogatok az Óbudai Levéltárba, és utánanézek, feltéve, ha bent lesz a film. Ha nem találok semmit, akkor is egy helyet kizárhatok a kutatásból. Sajnos Vitárius (amely a Vitális név régi változata; erre egy másik példa Zala megyei felmenőim részéről: Kustátonból Kustán) Borbála származási helyét, de még vallását sem ismerem. Egyes gyerekeknél Rácz Borbálaként szerepel az anyakönyvben, de halottiban sem Vitárius, sem Rácz néven nem találtam - a ref. anyakönyvben. Egyébként köszönöm a többi tippet, nagyra értékelem, és hálás vagyok érte:) És persze, továbbra is számítok Önre!
milyennincs: köszönöm Önnek is az információkat. Geréb nevű őseim, legalábbis az anyaköny szerint, mindvégig Besenyődön voltak megtalálhatók, ámbár egy idő után egyre kevesebbszer fordultak elő benne, mígnem végleg eltűntek. Szerintem nemességükhöz nem fér kétség, hiszen csak nemesi családokkal házasodtak - persze, ez nem kizáró ok. Pl.: ns. Geréb Borbála hozzáment ugyanott (Besenyődön) nemes és nemzetes Laskay (v. Laskai) Zsigmond birtokos András fiához. Ettől függetlenül megpróbálok minél több helyen utánanézni.
Csak azt szeretném kérdezni, hogy még mindig nincsenek olyanok akik a Pélyi, Izsold, Szmulai, Rusz, Stefánkó/Hornyák (Imi téged leszámítva;)) családokat kutatják?
Reménykedem,hiszen én születési évet,lakhelyet,szülőket,mindent tudok.Csak....egyszerűen eltűnt,a hírek szerint Olaszországban.Szeretném megtudni,mi is lett vele.
Válasz, ha minden igaz, egy hét alatt érkezik Dr. Lenkefi Ferenctől.
Én annyit tudtam meg a, hogy hány éves volt, honnan vonult be (a viszonylag gyakori név ellenére kizárásos alapon nem lehetett más), melyik egységhez volt beosztva, hol és mikor került hadifogságba, hová internálták, és feltételezhetően hol és mikor halt meg.
Időnként bizony elírták a dátumokat. Nagyapám testvére mindenütt 1883-as születésűnek van jegyezve, de az anyakönyv szerint 1882-ben született. Javaslom vizsgáld még a neveket, környezetüket.
Nem tudja véletlenül valaki, hogy a válásokkal kapcsolatos dokumentumok kutathatók-e valahol (és ha igen, hol)? Időpont: 1920-es évek, település: Nyíregyháza.
Egyik dédnagyapám kései éveiről csak annyit tudok, hogy valamikor 1925 és 40 között egy vonat gázolta halálra valahol Magyarországon. Ezt megelőzőleg már évekkel korábban eltűnt a képből, azaz nem tudom, melyik településen, országrészen élhetett, hol temették el stb.
Véleményetek szerint ezzel az információval lehet valamit kezdeni? Arra gondoltam, esetleg a MÁV-nak lehet valamilyen nyilvántartása a halálos balesetekről. Van valakinek ezzel kapcsolatos tippje?
A rövid válasz: kis szerencsével eljuthatsz az 1715-ös összeírásban található potenciális felmenőkig. Persze az sem ritka, hogy ez lehetetlennek bizonyul. A legegyszerűbb a dolog, ha legalább 1715-től van anyakönyv. Ennek hiányában esetleg segíthet egy-egy végrendelet, perirat vagy hasonló. De ha nincs ilyen másodlagos forrás, akkor bizony bajban vagy. Még ha biztosnak is érzed, hogy az összeírásban szereplő személy egyenes ági rokon (pl. egy nagyon ritka családnév alapján), azt nem tudhatod, hogy az összeíráskor mondjuk 25 vagy 50 éves volt-e. Más szóval: bizonytalan, hogy az 1750 körül felbukkanó felmenőd apjáról vagy nagyapjáról van-e szó (a nagybátyjáról, testvéréről stb. nem is beszélve). Ilyenkor legjobb levonni az óvatos következtetést, hogy a család már 1715 körül is a helységben élhetett, és esetleg egy másik ággal foglalkozni egy ideig.
Hűha, köszönöm. Bevallom még annyira kezdő vagyok, hogy nem is gondoltam, ilyesmit is találok a neten. Már nézegetem is, és találtam is olyat, aki talán rokon lehet.
Viszont ezzel kapcsolatban. Amennyiben az anyakönyvek legutolsó adata szerint egy ősöm 1750 táján született és az 1714-es összeíráskor találok olyan vezetéknevű egyént, akkor azt hogy kötöm össze? Vagy csak találomra, hogy lehetett ő is a rokonom? Valakinek sikerült már ezekben az összeírásokban szereplő emberekkel rokonságba hoznia magát?
régebben a nemeseket megillető cím, rendesen egyéb címzéssel kapcsolatban: nemes, nemzetes és vitézlő. Szélesebb értelemben véve a nép olyanokat is illet e címzéssel, akik nem nemesek, de a társadalomban nagyobb helyet foglalnak el.
Még egy tipp: érdemes lenne alaposan szétnézned a Sz-Sz-B megyei levéltár honlapján. Több összeírás, úrbárium is szerepel ott, ami érdekes lehet a kutatásban.
Úgy néz ki, hogy megtalálom Huszti Zsuzsanna születését, ahogy sejtettem egy másik településen. Végig böngésztem Nagyhalász minden anyakönyvét, és a fellelt 11 Huszti gyerekből (csak ez az egy család élt itt ilyen néven) 2 született, 5 meghalt, és 4 házasodott ezen a településen. De mind összesen csak egynél volt beírva, hogy hova valósi, és pont annál, aki Zsuzsanna első gyerekének a keresztanyja volt. Viszont komoly fejtörést okozott az a település, hogy Keresztur, vagy Keresztut, mivel semmi értelmét nem láttam. Hazafelé jövet még megnéztem a Levéltárban a helységnévtárat, és ott találtam meg, hogy a közeli Kótaj nevű település régi neve volt Keresztút. Szóval van még némi esélyem, hogy nem kell messzire mennem a kutatásban.
Viszont lenne még egy kérdésem. Mi a különbség a 'nemes' és a 'nemzetes és nemes' megnevezések között?
Ez nem is olyan kevés. Amit írtál, abból kiderül, hogy (1) Sz. Klára 1855. előtt születhetett, mivel 1870-ben már szült, és (2) legalább 18 évet élt Kőtelken. Ez alapján legalábbis könnyen elképzelhető, hogy ott is halt meg. Azt javaslom, nézd át az ottani állami halotti anyakönyvet 1895-1930 között. Ha szerencséd van, és megtalálod Klárát, akkor sinen vagy a felmenőket illetően is. Azt is érdemes figyelni, hogy nem szerepel-e egy másik rovatban (azaz mint egy elhalt házastársa vagy anyja). Sok sikert!
Sajnos igazából nincs semmi olyan adatom ami közelebb vinne. A nagyapám 1885.10.06-án született Kőtelken .Az utolsó gyermek 1888. március 28.-án született ugya ott.Neki sajnos már neve sem volt az anyakönyvbe, a bejegyzés csak annyi volt ,hogy szabó Klára halva született törvénytelen gyermeke.1895.végéig itt az anyakönyvbe semmi mást nem találtam.
Egyébként minden gyermek Kőtelken született. Az első 1870.-ben de ő csak egyhónapot élt.Most megyek majd még újból kutatni.
Most,hogy említed megnézem mégegyszer a halottiba az 1870-es évet.Nagyon jó lenne fel lelni ezen őseimet.
"A nagyapám törvénytelen gyereknek született,tudom az édesanyja nevét". Ha csak a dédnagymama nevét tudod, akkor a legjobb lenne megkeresni a halotti bejegyzését. Mivel viszonylag friss halálesetről van szó, ebben benne lesz, hogy hol és mikor született, kik voltak a szülei és volt-e házastársa. A kérdés tehát: van-e valami kézzelfogható adatod arról, hogy hol és mikor halhatott meg? Például: mikor született az utolsó gyereke? Egyáltalán: melyik településről van szó?
Említetted a cselédkönyveket. Sajnos ezek (még ha fenn is maradtak) nem túl informatívak. Az általam látottak például csak a születési évet helyet tartalmazzák, a szülők neveit és a pontos dátumot nem. Tehát miondenképpen azt kellene megtudnod, hogy hol és mikor halt meg.
Mint már többen említették,akkoriban a házasságok a menyasszony lakhelyén köttettek legtöbbször.Emiatt nem találok én is egy házaságkötést,majd a környező falvakat kell néznem.Gondolom,a tieid is ezért hiányoznak.Jó esetben meglesz az,csak máshol!
Bár tudom, hogy a FamilySearch adataiban hatalmas tévedések vannak (főleg az emberek korát illetően), de legalább némi kiinduó pontot ad. Találtam egyébként itt egy esetleges másik testvért is, aki elméletileg szintén Nagyhalászban született ca. 1833-ban viszont a legutóbbi levéltári keresésem alapján őt sem találtam. Szóval jól belefutottam a dologba. Ráadásul Huszti József szüleit sem találtam Nagyhalászban a házasultak között, ezért feltételezem, hogy máshol laktak. Ami a keresztszülőket illeti, én eddig nem találkoztam olyannal, hogy ugyan azok lettek volna a keresztszülők bármelyik másik testvérnél. Bár tény, hogy míg az egyik gyereknek x.y volt a keresztapja, addig a másiknak x.y. felesége a keresztanyja.
Most csütörtökön megyek megint, de azt hiszem inkább a halálozási adatoknak fekszek előbb neki, hátha...
Ezt a házassági tanu dolgot meg figyelem majd, mert idáig ezeken át is siklottam. Köszi a figyelmeztetést.
ha netán bárkit érdekel: szombaton megalakult a Magyar Családtörténet-Kutatók Egyesülete. Szerény tagdíj ellenében (évi 2500 Ft.) tag lehet bárki, aki akár magánszorgalomból, akár vállalkozás keretében foglalkozik családtörténeti kutatással. Az Egyesület célja részben az, hogy közös erővel lépjen fel a kutatás jogszabályi korlátozásaival szemben, szorgalmazza a jogszabályok egységesítését, valamint, hogy adatbázisok összeállításával, szakmai fórumokon és kiadványok segítségével támogassa a családtörténeti kutatást. Önálló honlapunk már készül, az érdeklődők azonban addig is jelentkezhetnek Hunyady László elnöknél (Magyar Családtörténet-kutató Egyesületet (MACSE) 1022 Budapest, Bimbó u 55. email: hunyady.laszlo@chello.hu
A nagymamám felmenőire vagyok kiváncsi,az összes gyerek az ő családnevét kapta.A keresztszülő mindenesetben nő volt.Arról semmit nemtudok,hogy vele vagy máshol nevelkedtek a gyerekek.Sajnos a család semmilyen információval nem tud szolgálni.Az édesapám és a testvérei már meghaltak.Azanyukám pedig azt mondta,hogy soha senki nem beszélt a nagyapám családjáról. Soha senki nem említett olyan rokonát akit ismertek volna.
Abból, amit leírtál, nem teljesen egyértelmű, hogy mit szeretnél megtudni. Azt-e, hogy ki volt a nagyapád apja, vagy pedig hogy kik voltak a dédnagymama felmenői. Az utóbbinak elvileg semmi akadálya, lévén szó egy meglehetősen kései dátumról. Az előbbi azonban könnyen bizonyulhat reménytelen vállalkozásnak, hacsak nem akadsz valami írásos nyomra, amely egyértelműen elárulja az apa kilétét. Ha az anya sikeresen titkolta a dolgot, és a korabeli környezete sem tudta, kitől esett teherbe, akkor neked sincs sok esélyed.
Amennyiben az öt gyerek ugyan attól az apától származik, akkor ez egy viszonylag stabil, éveken át tartó vadházasságot valószínűsít, aminek a családi emlékezetben könnyen lehet nyoma. Esetleg egy távoli, oldalági rokon segíthet. Ha együtt éltek, akkor ennek egy címjegyzékben kis szerencsével utána lehet járni.
Egy pár kérdés: a gyerekeket az anya nevelte, vagy esetleg töltöttek hosszabb-rövidebb időt gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél? Mindannyian az anya családnevét kapták? Az anya később kötött-e házasságot? Mennyire valószínűsíthető, hogy a gyerekek egy apától származtak?
A nagyapám törvénytelen gyereknek született,tudom az édesanyja nevét.Azt is tudom,hogy rajta kivül született még négy testvére
de mindanyian törvénytelen gyerekek voltak.A tvérek közül kettő még tesvérek közül kettő meghalt az egyik a szülést követően a másik halva született,Van e valakinek ötlete arra,hogy hogyan tudnám felderíteni a felmenőket.Van e valami olyan forrás ahol lehetne kutakodni. A nagyapám 1885-ben született.
Az anyakönyv és a Family Search nem összehasonlítható adatbázis (bár a "Nagyhalász 136" bíztató)
Továbbra is azt javaslom, hogy az anyakönyvben néz még egyszer körül aszerint, amit 7667-ben a testvérekre, azok szerepére vonatkozóan javasoltam (esetlegh épp a Nagyhalász 136. lakcímet +/- 20 évvel megnézni 1856-hoz képest, kik laktak arra, születésiben is, házasságiban is, ill. azt a címet, ugyanígy, ahol Borbély Istvan lakott ugyanekkor.)
Az 1831. év épp sajnos rossz időben van :), mással voltak akkoriban elfoglalva az emberek, nagyon könnyen lehet, hogy a keresztelés bejegyzése elmaradt.
Bocsánat, Besenyőd nem volt az Ecsedi uradalom része, ott "A XVIII sz. végén és a XIX. század első felében a következő birtokosai voltak: a Baranyi, Kiss, Nagy, Bezdédy, Ladányi, Udvarhelyi, Borbély, Lőrinczy, Zsiday, Vida, Halász, Molnár, Mikó és Eöry családok".(Borovszky).
Megnéztem a Borovszkyban, de sem Leveleknél, sem Besenyődnél nincsenek említve (birtokuk nincs), s se Szabolcs, se Szatmár vármegye nemes családjainál sem. (Hol éltek e néven az őseid a Millenium után?)
Ez a 'birtoktalanság' a gyakori migrációt is megmagarázza. Néztem még a levéltárak közös keresőjében, ott a Sz-Sz-B-i levéltár anyagai köztaz 1809-es Szatmári nemesi összeírásban említ Geréb névvel Dobrán 3 személyt (Levelek és Besenyőd amúgy Szabolcs).
Én azt gondolom, hogy mivel e két általad említett falu is az Ecsedi uradalomhoz tartozott, amely a Károlyi családé volt már akkor, s a Szatmár vm-i Dobra is 1773-tól a Károlyiaké, én az ecsedi uradalom egyes szabolcsi és szatmári településeit nézném meg, s a szatmári Dobrával kezdeném. (1809 elég messze van 1761-től, s elég közel 1821-hez, hogy akár ott tisztet viseljen egy felnőtt, családfentartó "nemzetes uram" :)
Csak szeretném megosztani Veletek,hogy néha jó dolgok is történnek!
A levéltárban sérült volt az anyakönyv,amit mikrofilmre vettek.A legutolsó adatom egy1827-es születés volt az egyik ágon.A házassági anyakönyv meg persze 1926-tól szakadt és hiányos :(Ahogy Titeket olvastalak,fehívtam az adott teleülés plébánosát,aki megnézte nekem,hogy megvan-e annak az időszaknak a házassági anyakönyve.Megvan! Sőt,megengedte,hogy megnézzem!
Sajnos,nem jutottam előbbre,mert nem ott kötöttek házasságot a szépapámék,de ha optimista vagyok,akkor az is eredmény,hogy valamit ki tudok zárni.Csak megjelentek ott 1927-ben :(
Nem igazán tudom,hogyan tovább,gondolom,a környező falvakat kell megnéznem.
De azért jó,hogy ilyen plébános is akad még kis hazánkban :D
(Félre ne értse - semmi problémám a református egyházzal, sőt - ) ám ez esetben némi nehézséget jelent, hogy az ősök reformátusok voltak, hiszen a közelben a református anyakönyvezés mindenütt csak az 1770-es évektől kezdődik. Egészen a nem annyira közeli fekvésű Nagykállóig kell menni, hogy ennél korábbi református anyakönyvet találjon az ember. Ott viszont - az írások szerint 1713-tól már anyakönyveztek. Persze csak tipp, s lehet, hogy jobb tippet is kaphat a helyi viszonyokat jobban ismerő református lelkipásztortól illetve a területileg illetékes Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárától (Debrecen,Kálvin tér 16. Tel: 52/414-744, Dr.Szabadi István levéltárigazgató,Dr.Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményi igazgató, e-mail címét csak ez utóbbinak találtam: gszabo@silver_drk.hu, intézmény honlapja www.silver.drk.hu).
Ns.Geréb Mihály és Vitárius Borbála talán a menyasszony lakhelyén kötött házasságot. Ön tudja-e hol lehetett ez? Korábbi időből találtam "Vitarjus"(sic!) Joannes-re vonatkozó összeírást. Ez 1720-ból származik. Megtalálható az Archivum Regnicolare 1720 - az 1720.évi országos összeírás Szabolcs megyére vonatkozó iratainak 96. lapján. Ez az anyag a MOL Lángliliom utcai kutatótermében (Budapest, III. Lángliliom utca 4.) a 3134 sz. (betűjel nélküli 3134) filmen található. e-mailben igénylehető okut@mol.gov.hu címen leghamarabb másnapra - (Bocsánat ha túl szájbarágos voltam, de nem tudom Önnek milyen kutatói multja van) . Amennyiben Önnek közelebb van Nyíregyháza, akkor az ottani megyei levéltárban kérhető az összeírás papíralapú eredetije. Ebből az összeírásból kell kiderülnie - és ki is derül ha megnézi, hogy hol írták össze Vitarjus Jánost 1720-ban, ez egy támpont, merre kellene keresni a Vitarius ági ősöket.
ns. Geréb Mihály születési évére csak a halálozási adatoknál szereplő kor alapján következtettem, az Anyakönyv már nem nyúlik vissza arra az időre, amikor ősöm született (reformátusok voltak). Mindebből adódik, hogy a szülők házasságkötése sem található sőt, ns. Geréb Mihály és Vitárius Borbála házasságkötése sem, holott a gyermekek születése a besenyődi anyakönyvben megtalálható. Ez utalhat jövevény voltukra is. Kissé tanácstalan is vagyok, hol találhatnám meg a házassági adatokat? Mindenesetre mindenképpen érdeklődni fogok a helyi lelkésznél, illetve a levéltárban is vizsgálódom majd. Köszönöm a segítséget, még valószínűleg kérdezni fogok.
Ha az első megtalált ős (ns.Geréb Mihály) 1761. évi születése alkalmával nem talált arra utalást, miszerint a szülők valahonnan bevándoroltak lettek volna, talán érdemes lenne megnézni még a szülők esetleges házasságkötését is Levelek anyakönyveiben. Ha, mint feltételezem ez a római katolikus anyakönyv lenne, akkor még ez megtalálható, hiszen az 1723-ban kezdődik ott. Mindenképpen arra kellene rájönnie, hogy honnan jöttek Levelekre. Ha ez nincs anyakönyvben, érdemes lenne a helyi plébánián érdeklődeni, milyen iratok vannak még abból az időből. Ugyanis egy nemesi csaláűd beköltözését a plébános lehet, hogy beírta akár a plébánia-történetbe (Historia Domus) vagy más egyéb olyan könyvbe, ahol a hívek számának gyarapodását tartotta nyilván.
Ha a plébánián a kutatás valamilyen ok miatt kivitelezhetetlen, marad a levéltár. A Sz-Sz-B. megyei Levéltárban, Nyiregyházán egyrészt lakosság összeírási anyagok kérhetők, ezekből be lehetne határolni a beköltözés időpontját, esetleg itt is lehet utalás arra, hogy honnan költöztek oda. (Az interneten a Levéltár honlapján www.szabarchiv.hu taó összeírás adatbázis nem tudom mennyire használható?)
Ugyancsak a Levéltárban van nemesi nyilvántartás is. Kérte-e a család nemességének igazolását, ki lett e hirdetve a nemesség Szabolcs vármegyében? A nemesség igazolási eljárás "per" során ugyanis meg szokott jelölve lenni, hogy mikor, mely uralkodó, melyik ősnek adományozta a nemességet.
Tehát ebben a IV.1.e. fondban lenne érdemes kutakodnia.
A következő problémám lenne. A Geréb nemesi család címerét szeretném megtalálni, de, sajnos, nem tudom beazonosítani a nevezett családot.
Nagy Iván művében található:
vízaknai
vingárti
fiadfalvi
árapataki
rettegi
medgyesi és
kelementelki
Kempelen művében:
1698-ban nemességet nyert Geréb család, előnév nélkül
árapataki (Erdély, Háromszék)
fiadfalvi (Erdély, Udvarhely)
kelementelki (Erdély, Maros-Torda)
medgyesi (Erdély)
rettegi (Erdély, Marosvásárhely): nemesség 1786-ban Belső-Szolnok megyében kihirdetve
vingárti (Horvátország)
vízaknai (Erdély)
előnév nélkül 1836-ban Szatmár megye bizonyítványával Pest megyében igazolták nemességüket
18. században előnév nélkül Szilágy megyében is élt ilyen nevű család
Nos az én őseim a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Leveleken éltek, de előnevüket nem ismerem. Hogyan lehetne őket beazonosítani, róluk többet megtudni, és címerüket felkutatni?
A helyi anyakönyvet átvizsgáltam teljesen, az abban talált legelső ősöm nemes Geréb Mihály volt, aki 1761-ban született, és 1821-ben halt meg.
Ezek alapján talán az erdélyi és horvátországi családok kiesnek a fentiek közül.
A véleményüket, a tanácsukat, és a segítségüket kérném.
"megeshet, hogy szép kort ért meg és már 1895. után halt meg" Ez sem kellene, hogy gondot okozzon, mert Nagyhalász 1895-1909 közötti állami anyakönyvei szabadon kutathatók az interneten (számos más szabolcsi településével együtt). Az említett Huszti József (+ 1896) bejegyzését például itt találod:
Húú, jó sok kérdést zúdítottál. Na akkor leírom mim van.
Borbély István és Huszti Zsuzsánna házassága: Nagyhalász 1856.02.26 Életkoruk 27 és 25 év. (Borbély Istvánt megtaláltam). Huszti Zsuzsannát viszont nem 1831 körül +-3-4 év. Huszti Zsuzsanna lakóhelye (a házasságkor) Nagyhalász 136
A FamilySearch-ön találkoztam egy 1896.06.12-én 56 évesen elhúnyt Huszti Józseffel, aki lakott: Nagyhalász 136. A szülei neve Huszti Pál és Kriston Júliánna. Ugyan itt találtam még egy Huszti Esztert (1833-1900) is ugyanezen szülőkkel, és mind a ketten Nagyhalászban születtek. Legalábbis a halotti anyakönyv szerint. Utánanézni még nem volt lehetőségem.
Azt megnézted, hogy Huszti József szülei mikor kötöttek házasságot, s ez alapján is fennáll még H. Zsuzsánna testvéri mivoltának lehetősége?
Láttál ugyanettől a szülőpártól más gyerekeket születni (ill. anyakönyvezni?) A keresztszülők azonossága fennáll a testvéreknél? Később a felnőtt testvérek házassági anyakönyvében kik a tanúk? Ha Zsuzsánna szerepel ott tanúként, van-e férfiként másik tanú? Illetve asszonynévvel van-e valaki tanúként (könnyen lehet, hogy a házasságiban írták el a keresztnevet, s ott lesz az esküvő, csak nem Huszti Zsuzsaként, hanem Huszti akárkiként...)
És az utolsó kérdésem: Mely településről van szó (ha nem titok), mert nem település (azaz közigazgatás szerint) anyakönyveztek, hanem egyházkerület szerint. Úgyhogy lehet, hogy más, közeli egyházkerület anyakönyvében megtalálod... (azt pedig, ha Te ideírod, mi is ideírjuk, melyik lehet) :)
Ennél azért egyszerűbb a dolog. Huszti Zsuzsanna a szépszülőm, így természetesen a férje is. Egy helyen éltek, ott is házasodtak. A házasságuk meg is van. Az életkoruk fel van tüntetve, és hiába néztem meg azt a +- pár évet, úgy sincs találatom ezen a településen.
A halotti bejegyzéseket még bújom, csak kíváncsi voltam, hogy esetleg ha úgy sem találom meg (megeshet, hogy szép kort ért meg és már 1895. után halt meg), akkor vajon az azonos vezetéknevű és lakhelyű ember után elindulnátok-e?
Személyes vélemény: Huszti Zsuzsanna nagy valószínűséggel ugyan azon a településen születhetett, ahol férjhez ment, mivel az esküvőt általában a menyasszony lakóhelyén tartották. Viszont az életkor megjelölésénél gyakran nagy pontatlanságokkal találkozunk (főleg a nők esetében, és főleg a régebbi anyakönyvekben). Én már nemegyszer találtam 3-4 éves pontatlanságokat, tehát mindenképpen érdemes +/- 5 évet átnézni. Ha ez sem vezet eredményre, akkor még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a születést nem anyakönyvezték. Enne több oka lehet (trehányság, éppen nem volt pap stb.). Erről persze nehéz megbizonyosodni, de valószínűsítheti a dolgot, ha ”lyukak” vannak az adatvezetésben, azaz egy-egy időszakban gyanúsan kevés bejegyzés van az anyakönyvben. És persze az sem kizárt, hogy tényleg máshol született.
Érdemes lenne utána járnod a Huszti Zsuzsanna férjének. Ha ő nem arról a településről származott, és csak feleséget hozott onnan, akkor feltehetően az ő lakhelyén telepedtek le, és esetleg ott is haltak meg. Azaz a Huszti Zsuzsanna halálának is ott érdemes utána járni. Röviden: én a helyedben mindenképpen a halotti bejegyzést próbálnám felkutatni.
Egy kis segítséget, vagy inkább véleményt kérek. Kíváncsi lennék, ti merre haladnátok tovább?
Inkább kiírom a neveket, úgy egyszerűbb.
Egyik felmenőm Huszti Zsuzsánna házasságát megtaláltam, ami alapján az életkora nagyjából és a település házszámmal együtt meg van. Viszont itt nem találom a tényleges születését, lehet hogy ő máshol született. Viszont a további keresések alapján találtam egy Huszti Józsefet, aki az életkora alapján a testvére lenne, és nála is ugyan az a házszám található meg, még a halálakor is (feltételezhetően otthon maradt). Na már most a halálát is megtaláltam, ahol a szülők neve egyértelműen fel van tüntetve.
Ti tovább haladnátok ez alapján, vagy lehetséges esetleg még más buktató is?
Másik kérdés: nem kutatja valaki a szabolcsi Kriston nemes családokat?
A mikrofilm etra.hu-n van egy adatbázis.Én nem sokra jutottam vele,de Szepes vármegye szerepel benne.1828-as összeírásokra katt,aztán german nd hungarian names...Remélem,találsz valamit :D
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ....már látom,egyik sem,csak egy adatbázis.:(Mondjuk,annak is örülnék,de Heves nincs.
Valamiért még beilleszteni se sikerült :(
Mikrofilm extra,ott lap tetején mikrofilmek feldolgozása,új...és arra kattintva jelennek meg bizonyos dolgok.Pl egy bizonyos település anyakönyveinek adatbázisa,összeírások,stb...
Van,ami előfizetéses,de ott csak egy reklámoldalt találok,még csak azt sem,hogy hogyan lehet hozzáférni.
Azért egy pillantást megér,hátha valaki másnak hasznos.
Pedig levéltárba megint csak hónapok múlva jutok el :(
De :D biztod halllottátok,hogy a polgári anyakönyvek mégis kutathatók!
Üdvözöllek én is téged.Nagyon örülök,hogy találtam rokont.Sajnos én még nemtudok annyi mindent mi ti,de igyekszem.Még most is kutatok.Szeretnék minnél többet megtudni a családról.
Az én nagyszüleim igencsak messze költöztek Kőtelekről.Bár ma már ez nincs is olyan messze.
A nagyszüleim Tatabányán éltek és ott is haltak meg.A nagymama 1959 májusában.Sajnos én nemismerhettem őt mert akkor még nem éltem.De édesanyám nagyon szerette.
Szeretném felvenni a kapcsolatot Rye-vel Ha tudsz segíts nekem ebbe.
feleségem családjánál konkrétan postamester és civis, azaz polgár volt az egyik ilyen illető, úgy hogy természetesen az említett tisztséghez járhatott a D. megnevezés az én példám alapján.
feleségem családjánál többször találkoztam ezzel a D.-vel :) a rövidített és a teljes formátumában is... azonban közlöm, nem feltétlenül nemes az illető. Érdekes kérdés anno kiket illetett anyakönyvekben a Dominus megnevezés.
Ok, ezt majd vmelyik nap megnézem, ha arra járok. Engem meg az érdekelne, hogy van-e valaki radixindexen regisztrálva előfizetőként? Néhány adat (forráshivatkozás) kellene onnan.
Ez óriási segítség lenne, mivel ezen az ágon évek óta teljesen el vagyok akadva. Az illető ősöm neve Fortunyák János, és a Radixindex szerint az említett kötet 323. oldalán van róla egy rövid bekezdés. Minden érdekelne, amit ott találsz. Csak a rend kedvéért, itt a teljes könyvtári hivatkozás:
A magyar királyi 29. honvédgyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve / összeállitotta De Sgardelli Caesar. - Budapest : Merkantil-Nyomda, 1936. - 424 p. ; 31 cm
Nagyon köszönöm, és remélem, nem okoz túl nagy gondot a dolog.
Egy kis segítségre lenne szükségem. Nincs meg véletlenül valakinek (illetve nem tud-e valaki hozzáférni) az alábbi könyvhöz:
A magyar királyi budapesti 29. honvédgyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve / összeáll. De Sgardelli Caesar
Egy ebben szereplő, néhány soros adatra lenne szükségem, de mivel én külföldön élek, ezért nem tudom személyesen fellapozni a könyvtárban. Előre is köszönöm.
szemben a világi jellegű jogi és orvosi egyetemekkel léteztek olyan egyetemek, amelyek "artium facultas"-ain azokra a feladatokra készítették elő a hallgatókat, amelyek később az egyházi- állami- és városi igazgatásban volt szükség. Ilyen volt végül is a Sorbonne is (a XIII-XIV. száazdtól) Más volt még akkor a képzési rendszer, hiszen a gazdasági képzés is csak azidőtájt (1810-es évekről beszélünk) indult meg igazán...
A dominalis az önmagában 'urasági', 'földesúri', ahhoz tartozót jelent. Az úriszék a régi iratokban 'sedes dominalis'. Van néhány foglalkozás, aminek ismerjük olyan latin megnevezését, mint molnár= molitor dominalis, kocsis= auriga dominalis, vagy equarius dominalis, kádár= vietor dominalis, de itt a jelzős szerkezet mind arra utal, hogy ezek a személyek, mind a földesúr számára dolgoztak, az ipart nem maguk számára folytatták. A kocsisnak is kifejezetten ebben az értelemben van egyáltalán "értelme", mert ha nem a személyes szolgálat lenne, akkor fuvaros lenne. A gabonaőrlés joga is földesúri jog volt, nem volt elkezdhető szabad vállalkozásként. Meg kellett venni ezt a jogot, vagy bérelni, de a molitor dominalis kifejezetten a földesúr számára őrölt, a neki beszállított kilencedek, ill. az allodiális, azaz húbéri kötelékkel nem terhelt (magyarul: jobbágyok részére ki nem adott) birtokokon megtermelt gabonát.
Ilyen értelemben a senatori előtaggal (ill. ennek a jelzője a dominalis), csak úgy tudom értelmezni, hogy mezőváros tanácsának (bírói testületének) az a tagja, akit a földesúr - akinek joghatósága alá tartozott az adott mezőváros (oppidum) - őt jelölte tagnak. Ilyen személy az adott mezővárosi testületben akár több is lehetett.
Kérlek erősíts meg, mezővárosról van-e szó. S akkor nem foglalkozás, hanem tisztség, ő maga az adott mezővárosnak polgára volt, s valamiből élt, gazdálkodott, vagy kereskedett, egyéb üzlettel foglalkozhatott.
Közel egy éve foglalkozom az őseim kutatásával.Igaz,hogy évek óta készültem felkutatni a származásom.Az anyakönyvek kutatása mellett itt a netten is probálkozom,hogy találok e valamit.A te bejegyzésedre most találtam a forumon,azt hittem káprázik a szemem,de mégse.Nagyon örülök annak amit olvastam.Azt gondolom,hogy mi vérszerinti rokonok vagyunk valamilyen szinten.
Apai nagymamám Berényi Julianna született 1892.október 14 Véges 1 legalább is az én olvasatombankerestszülő Berényi Anna Kiss Antal neje..édesanyja Guba Mária1869. édesapja Berényi István 1962.augusztus 8. keresztszülő Joanes Birkás és Catherina Fodor.
Ők ketten 1888.november5.-én kötöttek házasságot Kőtelken.(ugyanezen a napon kötött házasságot a testvére Berényi János Kovács Erzsébettel)
Berényi István szülei Berényi(Birinyi) János és Vona Anna
Házasságkötés:1855.november 7.ekkor János anyakönyv szerint 24 éves Kőtelek 62,Anna 18 éves Kőtelek 87
Házassági tanúk:Stephanus ? Peszeki( de nemigazán tudtam kiolvasni) ,Paulus Márkus
Halotti anyakönyv :
Berényi János napszámos Vona Anna férje 1884. augusztus 6.-án arczrákba elhunyt. 54 éves volt.augusztus 7.-én temették Kőtelken.
Segítséget szeretnék kérni az alábbiak megfejtésében:
egy születési bejegyzésben az 1810-es években találtam olyan foglalkozást hogy "senatori dominalis" ez milyen foglalkozás? Ill. ugyanennél a bejegyzésnél a szülőknél, az apánál mit jelöl a név elején a D. rövidítés, az anyánál a "Dua" megjelölés szintén a név előtt?
Ugyanez lenne a kérdésem a keresztszülő bejegyzésnél az A.D.R rövidítés szintén a név előtt?
Abban a 7 cm vastag anyagban benne van az anyakönyvu kivonata 1823-ból, amit Kalocsán őriznek. Ezt a szülőhelyéről kellett megkérni. S benne van 1822-ből, mint a Szegedi Lyceum végzett növendékének az iskolai bizonyítványa. Ebben is benne kell legyen az 1802-es születés helyszíne. Ez pedig Szegeden is megtekinthető, a Lyceum ottani levéltári nayagában, az 1822-ben végzettek anyaga közt. (A Fondjegyzék most nem jön be nekem. www.csml.hu )
Én meg esküdni mernék az ellenkezőjére, de jövő hétre utánanézek.
Más:
Ha polgári anyakönyv (jobb híján) másodpéldányában a házasultak aláírásainál egy-egy kereszt szerepel a név mellett, az jelentheti azt hogy írástudatlanok voltak? Erősen gyanítom hogy ez a helyzet, abból is ítélve, hogy nem szerepel a másodpéldányban az aláírás másolata mellett hogy s.k.
Nekünk itthon meg is van a címer festve,és a Széchenyi Könyvtárban szerepel is Adami könyvében a színes kép. Nagy Iván csak címerleírást ad, kép nélkül.
A Kempelenben, a Turulban , a Siebmacherben és a Borovszkyban is szerepelne atyádfiai!!!
Fail. Czímeres nemeslevelet 1797. máj. 26. F. Benedek körmöczbányai praefectus, első felesége Grundberger Teréztől szül. Benedek, Katalin, Teréz s második felesége Held Katától szül. Ignácz és Amália nyertek (LR. LIX/452.) – Vö. NI. IV/110.; Siebm. 163.
Wappen: Geviertet von B. und G.; 1 u. 4 ein spitzer w. Fels v. links unten durchbohrt v. einem geflitschten Pfeile; 2 u. 3 ein einwärtsgekehrter, gekrönter brauner Löwe, in d. erhobenen Linken (Rechten) zwei gekreuzte Bergwerkshämmer haltend. – Kleinod: Zwischen offenem # Fluge, der Löwe wachsend. – Decken: bs.-rg. Adels- u. Wappenbrief v. König Franz I. für Benedict Fail. (L. R.)
Fail Attila. Fail Attila, bölcseleti doktor, gimnáziumi igazgató-tanár, született Selmeczbányán, 1838-ban. Értekezést írt: »A nap és annak mozgása, összefüggésben azon befolyással, melyet a nap futása az árnyék mozgására gyakorol« czímmel.
Ezt Beszternyebányán a káptalan levéltárában keresd jobb minőségben. A Németnyelvű leírás a szinekről is informál.
Több mint egy évvel ezelőtt valaki (azt hiszem tiborpapa) megkereste nekem Kempelen Béla könyvéből A Fail család címerét. Letöltöttem, de nem találom,elkeveredett. Nagyon köszönném, ha újra megkaphatnám.
Egy kis segítséget kérnék. Az alábbi képen a hely beazonosítása a kérdés.
Mihály elvette .............. való Varga Erzsébetet. Tahitótfaluban keresgélek, és én netán Kis Vácból valót néznék ki belőle, de nekem nem rémlik, hogy így nevezték volna régen Vácot.
Már látom, nem a bejegyző, hanem a bejegyzés időpontjának a hónap része. Mivel nem látni előtte a napot ezért csak ötlet. Ha ugyanaz nap volna, mint az azt megelőző bejegyzés időpontja, azaz esetünkben júniusban ugyanarról a napról volna szó Szilágyi Ferenc és Gúti István esetében, akkor az item szóra gondolnék.
Vörös Zoltán vagyok, és én is nem olyan régen kezdtem a Családom kutatását! Immáron több mint 100 egyenesvonalú "ősömet" leltem meg az anyakönyvek segítségével. Viszont volna egy kérésem, kérdésem: Volna e valaki az olvasók közül, aki kutatott valaha Szigetváron, illetve Gyömrőn! Eme városokban gyökeredznek elődeim, és gondoltam, ha már valaki ugyan emiatt kutatott, talán akadt egy kettő közös előd is, és akkor segítséget kaphatnánk egymástól, ki meddig jutott el a közös előd elődei feltérképezésében! (egy két példa: Szigetvár: Vörös, Stajer, Pfeiffer, Schnierer, Brigovácz, Légrági, Czigelédi, Rádó. Gyömrő: Lontai, Czövek, Tóth, Csirkó) Ha esetleg megfelel valaki valamelyiknek, akkor kérem vegyük fel a kapcsolatot! Előre is tisztelettel: Vörös Zoltán zacky00000@gmail.com zackary@citromail.hu
Szerintem idősebb vagy ifjabb, de hogy pontosan melyik, azt csak az tudná megmondani aki bejegyezte, mivel nem egyértelmű az ilyen rövidítés (máshol is alkalmazták)
az alábbi, 1783-as gyulavári keresztelési anyakönyvben szereplő Gúti István vezetékneve előtt látható betű jelentésének megfejtésében kérnék segítséget.
Jól látom, hogy az egy "I" betű?
A gyulaváriban gyakori Gútik megkülönböztetésére használták (Ezt azért nem tartom valószínűnek, mert túl sok vezetéknév előtt szerepel ez a betű azokban az években.), vagy más jelentése van (pl. "idősb")?
Úgy néz ki, Pusztaszentiván Szolnokhoz vagy valamelyik környező településhez tartozott, tehát arrafelé kellene keresgélni. A MOL okoskönyvei elárulják hogy melyik település fíliája volt.
Mindenkit szeretettel üdvözlök, aránylag nem olyan régen kezdtem a családfát késziteni, és eddig csak az ismert adatokat próbáltam használni.
Végül is nagymamám kiléte után indultam. Szegényke nem tudott irni olvasni, valószinüleg azért történt hogy a tulajdonomban levő házassági kivonat ami 1898-ban irodott 8 évvel a házasság(1890) után, téves adatokkal lett kimásolva. A házasultak neve u.az de szerintem minden más téves.
Ilyen is van ezek szerint.
Igy jutottam a halotti bejegyzéshez(Abony), ahol kiderült, Pusztaszentivánon született.
Reméltem megfogom találni ezt a helységet, de sajnos ugy látom már csak szántóföld van a helyén. Ez kissé elszomoritott.
Most Besenyszög lesz a következő lépésem, de annyira jó lenne látni egy korabeli térképet, vajjon hogy is nézett ki ez a Pusztaszentiván, ahol hajdanán emberek éltek.
Nagymamám kb.1869-ben született itt. Polónyi Rozália néven, remélem fogok találni pontosabb születési infót pl. a szüleiről.
Én még csak itt járok, de egyre inkább kezd érdekelni a dolog. :))
Meg fogadom tanácsod és a javasolt irányba indulok. Sajnos csak tavasszal jutok le Debrecenbe, így addig jegelem ezt a kérdést. Ami azt illeti rosz tapasztalatom van a biharmegyei levéltárral kapcsolatban. Nem igazán szeretik az amatőröket. persze lehet hogy a profikat sem. Semmi segítő szándékot nem tapasztaltam náluk egy egy kérés teljesítésével kapcsolatban. Ha tudod pontosan mit akarsz azt az anyagot eléd teszik, de semmi egyébre nem hajlandók. Kaptam viszont egy másik használható ötletet is, ami alapján végig böngészem a korabeli sajtót. Ha háborús bűnösként elítélték akkor a lapokban nyoma lesz.
Továbbra is azt mondom, hogy induljunk ki a M. Somlyai Magda könyve által közölt 1945. április 3-i Derecskei Földigénylő Bizottság 1945. április 3-i jegyzőkönyvéből.
E bizottság a nagybirtokrendszert megszűntető és a földosztást elrendelő 1945. március 18-án hatályba lépett 600/1945 M.E rendelet kodifikálását szolgáló 1945. évi VI. tc. alapján állt fel. A II. fejezet 4.§-a felsorolja mely esetekben kell elendelni birtokelkobzásást.
valamint megnevez két testületet, akiknek az iratanyagát érdemes átlapozni (nem terjedelmes anyagról van szó, de hátha)
"8. § A Községi Földigénylő Bizottságok előterjesztésére a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok állapítják meg, hogy a 4-5-6. §-ok értelmében kinek a földbirtokát kell elkobozni."
Továbbra is azt javaslom, hogy Debrecenben a Derecskei Földigénylő Bizottság iratait (XVII. 520) valamint a Derecskei Nemzeti Bizottság iratait (XVII.21.) nézd át, elsősorban azért, hogy az derüljön ki, hogy akkor van-e említés róla, arról, hogy merre tartózkodott (egyáltalán az országban volt-e akkor) 1945-ben 60 éves volt. Azt se vetsd el, hogy esetleg elhagyta az országot....
Köszönöm a segitségedet a Miskolczy ügyben. néhány dolgot hogy képbe legyél. a kutatott István a micskei Miskolczy család tagja. Az ükszüleim Miskolczy Károly és piskárkosi Szilágyi Ida (szilágyi Sámuel püspök dédunokája) gyermekeik közül Barna az én dédapám Hugó peddig a két képviselő apja volt. Barna lánya Miskolczy Ida a nagyanyám. Tehát a nagyanyám és a két képviselő (Hugó, István) unoka testvérek. A nagyanyám 1961-ben halt meg. A nagyszüleimet talán háromszor láttam, és akkoriban nem érdekelt még a genealógia. Apám se sokat mesélt a Miskolczyakról.
A Miskolczyakat nagyon szétszórta Trianon, majd 1945 egyaránt. a nagyanyámon kívül több Miskolczyt nem ismertem. -A családnak nem volt kapcsolata a többi Miskolczyval. Nagyanyám testvérét Lászlót felkutattam ugyan de nagyon öreg és beteg már ezért egy udvarias levélben elutasitott azzal hogy nem akarja a múltat feleleveniteni, számára túl sok sebett tép fel az emlékezés. Az iwiwen, és telefonkönyv alapján sok Miskolczyval vettem fel a kapcsolatot de eddig nem találtam meg a leszármazottakat. Nagyváradon egy történész foglalkozik a Miskolczyakkal. Megbizása van egy könyvecske megjelentetésére, ezért nem ad ki adatot a megjelenés elött . Sajnos a kiadvány nem akar elkészülni. Nekem nincs kedvem várni hogy megtudjak dolgokat ezért kutatok én is. Milyen furcsa hogy a közelmúltat nehezebb sokszor feltárni mint a régebbi századokat. Három éve foglalkozom a családommal elég intenzíven. Legalább ezer közeli távoli rokon nyomára bukkantam már rokonaim között tudok számos nagy családot a biharból, szilágyból,máramarosból. pl kisrédei Rhédeyek, pécújfalusi Péchyek, nagysombori Somboryak, czegei Wass, Halmágyi, Fráter, Fényes, Nadányi, piskárkosi Szilágyiak, micskei váradi Baranyiak és még mások.
Szóval van mit keresgélni. Rendszeresen járok a Lángliliomba, a Bécsi kapuhoz, jártam már többször Debrecenbe a megyei levéltárban is. Megvanak az Arkánum 4 , Szluha és más anyagok lemezei
Rendszeresen böngészem a Family search-on a gyászjelentéseket. A My Heritagon , a családfalun, és a radix fórumon is megfordulok. A Mol adatbázisait, a Levéltárak közös keresőjét is használom.
És ez mind kevés mert eddig nincs kapcsolatom Miskolczy István vagy testvérének leszármazottjaival.
Az idő nekem dolgozik, ezért bízom benne ez a kérdés is megoldódik előbb, vagy utóbb.
Ahogy a7489-es hsz-ben a Levéltárak közös keresőjéből feladott találatok között kiolvastam a 33.-34. találatokban leírtakat M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965) könyvének 277. oldalán ez áll:
"Miskolczy István volt országgyűlési képviselő háborús bűnös, ingatlanainak elkobzása mellett döntött a bizottság."
majd a Függelékben az 540. oldalon: "
Miskolczy István - volt országgyűlési képviselő, bérlő (Derecske) - 277"
Ebből gondoltam, hogy ha azonos nevűről van peranyag, és hasonló témában, akkor az ő.
Maradjunk továbbra is M. Somlyai Magda könyvében közölteknél: (ha 'visszalapozol' az alsó nyilakkal a 275. oldalra, ott az áll, hogy ez a közölt információ a Derecskei Földigénylő Bizottság 1945. április 3-i gyűlésének jegyzőkönyvéből származik, a 277. oldalon pedig a levéltári jelzete a jegyzőkönyvnek - a lap alján - Debreceni ÁL (Állami Levéltár) kfb 1945-10.
(megjegyzem egy 1945. áprilisi 3-i jegyzőkönyvben háborús bűnösnek nevezni valakit, aki ellen eljárás akkor még csak nem is indulhatott, furcsa)
Megpróbálom a neten megnézni, hogy hol lehet az anyag....
Számommra az is furcsa, hogy egy 1945-ig országos politikai életben szereplő személyről 1945 utáni életéről ne legyen információja a családnak.
Mit tudsz erről az ősödről? Ha nem akarod itt, akkor mail-ben, de kellene több információ.
Megfogadtam a tanácsod és elmentem a Fővárosi Levéltába. Miskolczy istván perének anyagát kikértem. Sajnos nem azt találtam amit kerestem. Az anyag egy másik, Hevesen született Miskolczyra vonatkozott. Meglepődtem mert a jelzet alatt csak néhány birosági kisérő levelet találtam. A perre néhány mondatos utalással. Azillető személyt 1949 ben felmentették az izgatás vádja alól. Így öt perc alatt végeztem. Most megint nem tudom hogy menjek tovább. Korábban a Parlamenti Könyvtártol is kértem segítséget, de nem tudtak a képviselő további sorsáról semmit mondani. A derecskei földosztással kapcsolatos dokumentum viszont a kutatott személyre vonatkozik. abban szerepel Maryai Barna neve is aki sógora volt Istvánnak. Úgy látom valahogy fel kell kutatnom Miskolczy Hugó (istván testvére) ma élő leszármazottjait. Egy gyászjelentésem van 1944 ből az ott szereplő unokák valószínűleg még élnek valahol e hazában.
A segítségeteket szeretném kérni. Egyik ősöm egy papírlapra feljegyezte a főbb adatait, de a házassági időpontjához nem dátumot írt, hanem azt, hogy "esküdtem 1866 Pünkösd másnapján". Szeretném kideríteni, hogy ez hanyadikára esett, de sehol nem találok olyan öröknaptárt amiben ez benne lenne. Van valamilyen ötletetek?
A kustos (lat. custos), ahogy Kázmér Miklós is írja , hasonlóan a Pap, Perjel, Gvargyián, Barát, Érsek, s hasonlű nevekhez valamilyen egyházi kapcsolat miatt keletkezett vezetéknevek közé tartozik.
A ferences rendben a custodia, azaz néhány kolostort magába foglaló kisebb rendi körzet vezetője a kustos.
Aki a neten nézi a sonomilanista említette 1715. évi összeírást, akkor ott a MOL adatbázisában lát egy 1478-ból származó oklevelet, melyben "A vasvári káptalan bizonyítja, hogy Ádám vasvári kustos az általa zálogban bírt részeket a Vas megyei Kysmakwa, Ozko és Olozka possessiókban visszaadta Gersei Pethõ Miklósnak, miután ez neki a zálogösszeget megfizette..."
Az 1715. évi összeírásban szereplő nevek, már ilyen származékos nevek.
Név volt. Megnéztem más települések összeírásait, pl Jákót Somogyból:
Adózók neve: Georgius Balko; Joannes Kustos; Georgius Orbán; Andreas Szakács; Stephanus Molnár
vagy Biát Pest megyeből
Adózók neve: Stephanus Hambza; Michael Moricz; Michael Baitalus; Michael Farkas; Joannes Takács; Gregorius Jovanics; Joannes Csapo; Joannes Kovacs; Michael Ladányi; Joannes Györi; Stephanus Kumr; Stephanus Szalai; Joannes Gulyas; Joannes Varga; Stephanus Vass; Joannes Horvath; Paulus Dömsödi; Joannes Bakonyi; Stephanus Szigeti; Stephanus Szalai; Stephanus Gere; Georgius Gere; Joannes Mazár; Joannes Barrabas; Stephanus Magyar; Joannes Földi; Petrus Ördög; Martinus Kun; Stephanus Szikra; Gregorius Pap; Michael Kovacs; Georgius Szakkál; Joannes Csáni; Stephanus Takács; Joannes Ivános; Andreas Ördög; Georgius Koczor; Joannes Kiss; Stephanus Szabo; Joannes Vig; Georgius Barthalus; Joannes Szenpeteri; Michael Toth; Martinus Hambza; Stephanus Halasi; Joannes Becsedi; Michael Haraszti; Stephanus Gozon; Michael Somodi; Joannes Kozma; Stephanus Varga; Stephanus Horváth; Benedictus Ágoston; Andreas Goda; Joannes Száki; Paulus Kacsa; Joannes Magyar; Stephanus Kustos; Gregorius Hambza; Michael Mészáros; Franciscus Szölösi
Gyöngyösön is volt ilyen nevű adózó: Michael Kustos
Érdekességként jegyezném csak meg, hogy múltkor azt az információt kaptam a Bp Fővárosi Levéltár egyik dolgozójától, hogy az ottani kutatásoknak hozzávetőlegesen 40%-át százalékát teszik ki az anyakönyvi kutatások, tehát ez a forgalom jócskán meg fog csappanni ha életbelép a korlátozás; viszont idén kaptak egy egész raktárnyi iratot - ha jól emlékszem - a földhivataltól is, így munkájuk lesz továbbra is bőven.
...ja, tanulmányok, könyvek, folyóiratok is... (persze minél messzebb megyünk időben, annál kevesebb információnk van, ezért az ősttörténeti (kora középkori) anyagokkal csak csínján :))
Itt egy keresztelői kivonat, a Vasárnapi újságban leltem rá:
„Üdvözlet az Urban! alulirt ezzel hitelesen tanusitom, hogy a cseszneki vár kápolnájában – egyezer hétszáz negyvennegyedik évben – kereszteltek könyvében, melly a reám bizott oszlopi plebánia archivumában tartatik, szóról szóra a következők foglaltatnak: Anno Domini 1744 die 30-a Januarii baptisavi infantem nomine Franciscum a parentibus: Jacobo Csetényi–Komáromy et Juditha Takács. Patrini fuere: Georgius Kolosváry et Elisabetha Palkovics. Aláirva: Pater Thomas. – Mellynek nagyobb hitelére adom ezen tulajdon kezemmel irt s plebániám pecsétével megerősített bizonyitó oklevelet. Oszlopon febr. 3-án 1857. (P. H.) Pintér Antal m. k., oszlopi plebános.”
Én már elvesztem a rengeteg foglalkozás között. Sorba tudjátok nekem tenni ezeket a munka értéke (mondjuk úgy pénzbeli értéke) szerint? Földműves, napszámos, béres, kocsis, zsellér, cseléd, dohányos, gazda, telkes gazda, kisbirtokos.
A gazda mint olyan mit csinált? Vagyis milye volt? Lehetséges, hogy a dohányos munkával (Szabolcs megyében) többet lehetett keresni, mint gazda titulusban (Heves megyében)?
... online a képek nem elérhetőek.
