Nyilván a legjobban kiképzett, felszerelt magyar haderőt, az 1. hadsereget kész tények elé állította az UPA, különösen mikor a galíciai dombvidékről felzárkóztak az Árpád-vonal erődrendszerére... a ruszin lakosságú vidéken megszállták a reteszállásokat. A riszinokra meg az UPA-nak is alig volt befolyása, a partizánoknak meg még annyi se, ráadásul az UPA vagy nyugat felé húzódott a front elől, vagy rejtőzködött, majd keletre mozgott, hogy a vörösök által nem vagy gyengén őrzött hegyhátakon átcsússzon a mögöttes területekre.
Annak idején idézve volt magyar tiszt visszaemlékezése az UPA-val való együttműködésre, tehát ezt felesleges megfutni újra. Majd megnézem most milyen ukrán forrásokkal jöttek elő.
Igen, nagyjából közismert,azok számára, akik foglalkoznak a témával, hogy a magyar csapatok és az ukrán nacionalisták (ne nevezzük őket partizánnak, mert még kevernék a komcsikkal) közt 44 nyarán, kora őszén a Kárpátok előterében és a Kárpátokban szervezett szintű együttműködés volt.
Egymást nem támadták, a nacionalisták felderítési adatokat biztosítottak a magyaroknak a VH-ról és kisebb számú komcsi partizánról, előfordult, hogy magyar foglyokat szabadítottak ki --- cserében lőszert, fegyvert, ellátmányt kaptak, sőt előfordult, hogy sebesültjeiket magyar kórházakban ápolták.
csak a nyomtatott változatban van, vagy a neten is elérhető?
FURCSA SZÖVETSÉG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN Fegyver, barátság
Szinte bajtársi szövetség formálódott a megszálló magyar hadsereg és a független Ukrajnáért küzdő partizánok közt a második világháborúban. A különleges viszonyról egyre több tudható az ukrán levéltárak jóvoltából.
ugyanez igaz minden nemzetre, tehát általánosságban is igaz, hogy a forráskritika fontos, de nemcsak hivatalos iratokra, hanem visszaemlékezésekre is...
A konkrét esettől elvonatkoztatva az ukrán választásokkal kapcsolatban a kárpátaljai magyarok vezetője ma Joszif Viszárionovicsot idézte:
"Nem számít, hogy szavaznak, az számít, hogy ki számolja össze"
Ezt az örökbecsű tételt nem szabad elfelejteni a szovjet dokumentumok hitelességének vizsgálatánál. Emlékezzünk csak arra, hogy fél évszázadon keresztül mi mindent állítottak pl. Katyinnal kapcsolatban, s bizonyítékokat, dokumentumokat is prezentáltak...
,,Élő történelem" orosz sorozat (dokfilm). ,,Leningrádi csata. Szinyavino." A leningrádi blokád negyedik áttörési kísérlete, amelyről a mai napig rendkívül kevés adat van publikálva.
Ugyan az a sorozat: ,,A második titkos front" (a Varsói szerződés titkosszolgálatai a CIA-KGB szembenállásban) (nem ide tartozik, de maradjon egyben az egyveleg): Többek között az intervjú alanyok Krjucskov és Markus Wolf, Reiner Rupp, Alexandr Szokolov+ Galinewski-ügy, ,,Topaz", Ploestii palesztin kiképző tábor, és palesztinok a román forradalom utcai harcaiban (!!!), a francia védelmi miniszter, mint a román DEI ügynöke, Csicsolína mint a magyar hírszerzés ügynöke, Karl Kocser ügy (cseh hírszerző)...)
Ráadásul Volkogonovon és Zsukovon kívül van még jónéhány forrás (ha ismét le tudom tölteni az NKVD-s iratgyűjteményt majd folytatom a szakkomentárt). Többek között Volkogonov egy ,,Sztálin részéről ajánlott külön kiugrási tervet" vizionált szintén, amelyről Szudoplatov írta, hogy az nem a háború első napjaiban volt, hanem októberben, ráadásul az ötlet Berijától és Merkulovtól származott, és őt (Szudoplatovot) bízták meg a terv kidolgozásával, ugyanis ez egy ,,deza" (dezinformációnak) készült, amit a bulgár nagyköveten keresztül akarták bedobni a németeknek, hogy időt nyerjenek.
Volkogonovnak nemigen lehet hinni, mert anno, amikor Minszk eleste után Sztálint dácsára vizionálta, mert az maga alatt volt, és ő ezt a Politbjuro ,,egyik tagjának beszámolója szerint tudja", valahogy elfelejtette megírni, hogy ki az a Politbjuro tag, és hol található az a visszaemlékezés. Hagyjuk már Volkogonovot. A 90-es évek elején egy rövid ideig ő is inkább a szenzációra és jó pénzre hajtott, mint mindenki arrafelé.
1. Zsukov rohangál, repül Sztálinhoz, ott van a meetingen, kér 40 percet és csinál egy nagy tervet, mindeközben vezeti a naplóját is. Inkább valószínű, hogy utólag emlékezetből dolgozott, ha nézett is levéltári forrást, max a kiadott parancsok időpontja lehet, amit persze a megbeszélés végén adtak ki.
2. Nézzük meg a könyvet és a beléptető füzetet:
Tyimosenko és Vatutin 13:00-16:10-ig Sztálinnál Zsukov 15:00-16:10-ig
majd a három személy 21:00-22:00 között
és mit mond Zsukov: jún26 késő este (nincs pontos idő) érkeztem Moszkvába és rögtön Sztálinhoz mentem. Sztálinnál vigyázzban állt már akkor Tyimosenkó és Vatutin. Sztálin kéri, hogy gondolják végig a helyzetet. Zsukov 40 percet kért (bár nem írja mennyi időt töltöttek el valójában!!). Majd mind a hárman visszajönnek elmondani a tervet.
Ez alapján nekem nagyon valószínű, hogy Zsukov emlékezete megcsalta és az a késő este, inkább késő délután lehetett (pl elírta a könyvben).
Ez alapján higgy akármit, de én a füzetet magasabb prioritással kezelném ebben az esetben, mint Zsukov (egyáltalán nem precíz) időmeghatározásait.
ha mondjuk azon személyek listája lenne, akikkel az adott napon, adott időben tárgyalt akkor stimm lenne az egész, lévén TELEFON is beleférne (életszerű is lenne, ha Tyimosenko és Vatutyin személyesen referál Sztálinnál, Zsukovot pedig kapcsolják telefonon a ternapoli front főhadiszállásról. Eleve azt írta, hogy telefonon rendelte Moszkvába Sztálin).
A másik, a lista nem volt megbontva kremli és Moszkva melletti dácsán járt látogatókra, márpedig mint tudjuk ( ha pl. Volkogonovnak lehet hinni) akkor utóbbi helyen is fogadott látogatókat, pl. Molotovékat.
(Nah, a Zsukov hol volt témát egyébként nem forszírozom tovább, még elő nem kerül a cenzúrázatlan orosz kiadás).
A memória valóban véges, de a főtisztek döntő többsége vezettek naplót :)
sőt, az alakulat, vagy szervezet naplójában kötelező jelleggel vezették hol tartózkodott éppen a parancsnok, milyen utasításokat adott. Ráadásul sarokpontokra még emlékezhet is, márpedig a háború kitörésekor az első parancsnoki szemle ilyennek számít, meg az is, ha arról Sztálin visszarendeli azonnali hatályjal telefonon. (ráadásul, ha elolvasod az eredeti, orosz kiadás elé írt előszót, akkor kitűnik belőle, hogy Zsukov hozzáfért a központi katonai irattárak anyagához).
Szóval bemondásos alapon nem tekinteném lefutottnak, hogy valójában hol tartózkodott az adott időpontban. Oroszokról lévén szó bárhol előfordulhat "tévedés".
a Zicherman által leírt időtáblázat más forrásból nekem is rendelkezésemre állt, és (bár nem ellenőriztem a Pista beírását) elég hihető. Így inkább ennek hinnék, mint Zsukov bármilyen visszaemlékezésének, mert hát a memória idővel romlik... Egyébként megvan a teljes háború időszakára ez az időrend, így például elég érdekes következtetések levonására alkalmas a magyarországi harcok időszakára is... (erről már vagy írtam, vagy az előadáson beszéltem... ...de hát a memóriám... :)))
-könyv: idővel :)) -pontosan nem lehet tudni a járműveket, de mivel nagy valószínűséggel tudom mely alakulat vett benne részt, ezért egy portfóliót tudok adni, de pontosan nem... -forrás: szovjet hadtest valamint hadsereg jelentés -8-án volt az a támadás, de nem volt sikeres (pár száz métert haladtak előre), -hogy hol: kb 1-200 méteres pontossággal meg lehet mondani, de most nem mondanám el :)) -az erők és eszközök elég részletesen megvannak (a 8pzDiv erői (részletekben érkeztek be), a magyar csapatok tekintetében vannak kérdőjelek, de ott is tudunk valamennyit) -forrás: német hadtest jelentés, szovjet hadtest jelentés, néhány magyar archív anyag
jellemzően a fenti szovjet és német források nem elérhetőek Magyarországon (a szovjet még a világon sem), a könyv lenne a formája a nyilvánosságra hozásának. Szóval ezeket csak akkor ismertetném részletesen :))
Írta lent a fórumban: "Majd 9:30-kor két zászlóalj, három páncélos támogatással, az Ercsi vasútállomástól Ercsi nyugati és délnyugati bejáratának irányába."
Lehet tudni a járműveket és az alakulatot? A forrás, amelyik ilyen részletes, melyik a megjelöltekből?
Az internetes előadásban: "decmber 8-án egy délkelet irányú... támadással kettévágja a hídfőt,...Ez végül... nem sikerült, mert a felderítés hiányosságai miatt belefutottak a megszilárduló szovjet védelembe." Végül melyik nap volt támadás, ha volt, hol akadt el? Milyen erőkkel és járművekkel zajlott? Mi a forrása?
hozzád meg sesifrírozó gép kellene :) látom velem és N. Lászlóval ellentetben te nem kedveled Volkogonovot. Ezt már első idézetednél lehetett látni :)
Sikerült már megtudni, hogy Zsukov akkor június 26-án napközben Moszkvában (mint állítottad a lista alapján) vagy mint emlékiratában írta Tarnapolban volt?
Szerintem ez még N. Lászlónak is komoly feladat lenne :)
AQ bolgár tárgyalások meg külön téma, ugyanis az 1. szamú személy, aki ezt a beeteetést csinálta Szidoplatov volt, és nem hiába volt botrány a posztumusz könyve...l
