Gyanítom, hogy sok esetben egyes lelkészek hiányos latintudásuk vagy megfelelő kifejezés hiányában önkéntes nyelvújítókká lettek és az általuk ismert, vagy szótárban talált szavakkal körülírták a kérdéses foglalkozást. Nem hiszem, hogy 150-170 évvel ezelőtt elleőrizte volna bárki is az anyakönyvek nyelvhelyességét, leírták, oszt' jónapot, mission accomplished.
A latint én currifaber-nek olvasom, de hogy ez mit jelent nem tudom. Ehhez leginkább még a cuprifaber szó hasonlít, ami rézművest jelent, de hát itt egyértelműen r betű van és nem p.
A másik régi német írással készült, valamilyen meister (mester). Az első betű bizosan S, de a többiben nem vagyok biztos. Talán siage?rmeister. Fogalmam sincs mit jelent. Itt van egy segédlet ehhez az írásmódhoz, póbáld meg ez alapján megfejteni. http://www.familysearch.org/Eng/Search/rg/guide/German_Gothic99-36316.asp
Köszönöm! a vinisor lehetséges, hogy a foglalkozással függ össze. az ős borászatban, szőllészetben tevékenykedet, úgyhogy ez a vinisor könnyen lehet egy vin - bor összefüggés. latinul íródott anyakönyvi kivonatban ez, magyarban földmívelési napszámosként, németül pedig weingartenarbeiterként írják a végzett szakmát.
Ez sajnos gyakran így van, sokan inkább az ezüstöt és aranyat őrzik féltve, mint a pótolhatatlan családi iratokat - azok már nem érdeklik annyira őket, hiszen abban nincsen pénz, csak eszmei érték.......
Én regisztrálva vagyok. Megnéztem, és ez szabadon elérhető a nem regisztráltaknak is. A radixref csak forrásokra való utalásokat tartalmaz, a források tartalmát nem lehet látni. Ezt csak úgy tudod megnézni, ha elmész a könyvtárba és ott fellapozod ezt a könyvet. Illetve ha találsz olyan valakit, akinek megvan ez a könyv.
Érdeklődnék, hogy valakinek megvan-e A magyar tüzér: A magyar tüzérség története c. könyv vagy esetleg regisztrálva van a radixindex honlapján. Szükségem lenne az ükapám személyes adatára a könyvből, valamint a róla készült kép is érdekelne. Farkas Mátyás (született: Pincehely), első világháborúban, mint vártüzér szolgált. A könyv a Radixindex szerint: személyes történetét és egy kisebb fotót tartalmaz. Örömmel venném, ha valaki tudna segíteni.
/a szabolcsi polgári anyakönyvek indexelése jelenleg Orosnál tart, ha valaki érdekelt/
Azért nagyon szépen köszönöm. Szerencsére több telefonálgatás után kiderült, hogy mégis csak meg van a papa katonakönyve a rokonoknál. 1941.10.13-án hívták be Pestre, és onnan küldték tovább Pápára. 1945.03.07-ig volt hivatalosan ejtőernyős.
Olyan rossz, hogy hiába beszélget az ember a rokonokkal, hogy kutat és emlékeket keres, meg fényképeket, nekik eszükbe sem jut, hogy számomra ezek is kincsek.
A neveket elmentem, hátha még apukám hallotta valamelyiket.
Az I. vh-ról is vannak egyébként adatbázisok, vagy olyan kiadványok, amiben nevek is vannak?
Sajnos Borbély Jánost nem találtam meg, csak egy B. István nevűt. Persze, a szakaszvezetői rang altisztnek számított az eje. alakulatoknál is, nem kellett újból nulláról kezdenie. Valószínűnek tartom, hogy az ejtőernyősök közt is golyószórós lehetett, hiszen ott is voltak olyan alakulatok, ahol használták azt a fegyvert (31 M Solothurn, a Regia Militia Hungarorum oldalán bőven van róla infó). Egy zlj.-ban (1943-as adatok alapján) 3 lövészszázad (3X204 fő) és 1 géppuskás század (111 fő) is volt, de a nehézfegyverszázadnak is volt géppuskás részlege. Ezek közül bármelyikben lehetett. Ha doni katasztrófa után csatlakozott a szakaszvezető az ejtőernyősökhöz, akkor még csak az I. zlj.-hoz kerülhetett, mert a II. zlj. csak 1944 okt.-ben lett létrehozva, a nem sokkal korábban felállított pótzászlóaljból. Utána azonban bárhova kerülhetett a kettő közül, nagy volt az átjárás. Az ezred sokszor kettévált, majd egyesülve a Szent László ho. részeként Au.-ba ment, és ott angol, vagy szovjet hadifogságba estek katonái. Megpróbáltam összeszedni (nem teljes, és a sorrend sem biztos) a pk.-okat, hátha az egyik ismerős lesz a nagyapa visszaemlékezéseiből:
ezd. pk: Szügyi Zoltán, Pokornyi László, Tassonyi Edömér
1 zlj.pk.:Molnár Lajos, Tassonyi Edömér, Kiss Zoltán
2. szd.: Törzsök László, Szentkirályi Ottó, Pávay Endre, Juhász Andor, Ajtay Ferenc, 3. szd.: Kiss Zoltán (?), gp. szd.: Kökény József, nf. szd.: Néma Tibor
2. zlj. pk.: Ugron István (majd átmenetileg Sanna H.), 4. szd.: Szakács József, 5. szd.: Sanna Henrik, 6. szd.: Kövesdy Dezső, gp. szd.: Karsay István, nf. szd.: Tóth András (később Kállay Tibor) Később a számozás átalakult, ekkor: 2. szd.: Godó Ferenc (korábbi 5. szd.), 4. szd.: Kövesdy Dezső, Paykert Imre
Ami a lányt illeti: inquilini és vidua. Előbbi az inquilinusból származik, ilyen értelemben nem kell megijedni attól, hogy nob. rövidítés áll utána, ezek nem összeegyeztethetetlen fogalmak. A második pedig arra utal, hogy a leány apja meghalt már, mikor a leány született (vidua=özvegy)
Klebercz Johanna, néhai István lakó (inquilini) nemes, és Tuzenics (szerintem az nem z betű, de én se tudom) Krisztina özvegy (vidua) lánya. (Vagyis apuka már nem élt, a lánya születésekor)
A foglalkozás pedig 'asciarius'. Én az ács jelentést talátam rá.
Nagyon szépen köszönöm a linket és a válaszát! Az útmutatásért is nagyon hálás vagyok! Ilyesmi gondolatok járnak az én fejemben is, tehát lehetséges, hogy az az általam férjezettnek vélt név valójában a szépnagyanyám leánykori neve, ami soha nem is változott meg és ezt örökölhette a gyermek is. Sajnos a keresett ősöm szül. anyakönyvi kivonatát nem sikerült felkutatnom (sem az erdeti, sem pedig a mikrofilmen tárolt adatok között nem található), úgyhogy még bízom abban, hogy talán az alservorstadti plébánián meglévő halálozási anyakönyvi kivonatból egyszer kiderül az édesapja neve. A házassági, meg a halálozási másodpéldányból pedig nem derül ki, hogy ismert-e egyáltalán. Néhány hónapja vette fel velem a kapcsolatot egy osztrák férfi, akivel pont ezek az őseink közösek, az ő nagyanyja és az én ükapám testvérek voltak, de ő sem tud sajnos semmit. Na majd egyszer talán...:) Köszönöm mégegyszer a segítséget!
A II. vh-ban volt katona. 1942-43-ban a Don-kanyarban volt, és utána került Pápára ő is. A Don-kanyarból szakaszvezetőként jött haza, nem tudom, hogy ez az ejtőernyősöknél számított-e valamit. 1920-as születésű és Borbély Jánosnak hívták.
Még annyit említett apukám, hogy a golyószórósoknál volt. Már ha ez az ejtőernyősöknél volt, és nem előtte.
A nagyapa mikor szolgált az ejtőernyősöknél, a második vh. alatt? Ha igen, akkor több könyv is született ebben a témában így azokban utána lehet nézni. Nekem Huszár János: Honvéd ejtőernyősök Pápán 1939-1945 van meg, ha ír egy nevet utánanézek benne. A könyv több visszaemlékezést is forrásként használ fel, amik a szerző birtokában vannak. Ráadásul számos képet is tartalmaz. Másik ejtőernyős könyv például Bárczy János Zuhanóugrása (inkább eseménytörténet, kevés névvel, kissé elfogult). Esetleg keresse fel a bajtársi szövetségüket, hátha ott tudnak szolgálni némi információval, néha a veteránok össze szoktak járni.
