Hát lehet, hogy így van. Viszont még hozzáfűznék valamit.
A településen megtaláltam a legelső Cserveni családot, ki is kutattam a családot, de sehol többet soha nem találtam még egy Cserveni Mátyást, mint itt. Nagyon zavar a dolog. Az én ősöm Cserveni János volt, és elvileg ez az 1768-as bejegyzés lehetne ő, de ez a felfedezésed ezt is romba dönti. Máskor nem keszeteltek Jánost - tudtommal. Majd még keresgélek, mert iszonyú, hogy az említett Cserveni családot 1700 előttre visszavittem, de a kapcsolatot nem lelem!
Több olyan keresztelési anyakönyvvel találkoztam, ahol a keresztelő neve helyett az van írva, hogy "Idem". Ez mit jelent?
Egyik ősöm a házassági anyakönyvébe születési helye, ideje Fajsz-1866, de az összes testvére (6) Sükösdön született, oda találtam is egy vele azonos nevűt, de 1859-ben, Fajszon se elötte se utána nem született Rádics János. Ez még belefér? Én arra gondolok, hogy relatíve nagy korkülönbség miatt van 7 évvel kevesebb kor megadva, mert a menyasszonya a házasság időpontjában 16 éves volt, ő meg 30. Mennyi az a ferdítés ami elfogadható? Meg lehetséges-e olyan, hogy születési anyakönyvben elírják az anya nevét? Margaritha van megadva, pedig Mária (vezeték név, apa neve stimmel, meg az év is)
Az anya szerintem Szűcs. Viszont mivel az Anna alatt latinul az van, hogy 'Patrini', ami keresztszülőket jelent, és a keresztszülő oszlopban az, hogy Parentes=szülők, szerintem felcserélték. Nem lehet? A 'hivero' nem tudom mi lehet.
Segítséget kérnék egy bejegyzés értelmezésében. Az alábbi képen a május 22-i János szülei érdekelnének. Az anya vezetéknevét nem tudom kivenni és egy másik kéz utólag beírt valamit a keresztszülőkhöz is latinul.
Hmm... Jó régen voltam erre és még más néven.(westham4) Egy kicsit elsodort az élet a kutatástól, de most megpróbálok megint nekifogni.(Először is renszereznem kellene a régen kigyűjtött kismillió adatot... :) ) Szóval egy kérdés hátha valaki többet tud erről. A nazarénus vallásúak(esetleges) anyakönyveiről lenne szó. Ha igaz itt-ott vezettek anyakönyveket, de azt még nem tudtam kideríteni pontosan mely településeken, és ha egyáltalán léteznek ezek hol is lehetne keresni őket? Valakinek infó vagy ötlet? Családi legendáriumból tudom,hogy elég zárkózottak tudnak lenni. Köszi!
Beirtam a Google-be a currifaber-t, és a kevés találat közül utolsóként egy Galiciában élő német család német nyelvű "családfa leírásában" a currifaber meghatározása Wagner, azaz kerékgyártó (latinul: carpentarius, curripar).
Esetleg még megnézheted őket a Levéltárak Közös Keresőjében. Találtam benne adatokat a pilisvörösvári Weiszer, Pfeiffer, Nick, és a pilisszentiváni Brandhuber (néha Branthuber) családokról. Nick és Brandhuber családoknál figyelni kell, mert némelyikhez ki van írva, hogy képhez. Ha rákattintasz erre a szóra, akkor azt a dokumentumot is megnézheted, amiben szerepelnek azok a személyek.
Gyanítom, hogy sok esetben egyes lelkészek hiányos latintudásuk vagy megfelelő kifejezés hiányában önkéntes nyelvújítókká lettek és az általuk ismert, vagy szótárban talált szavakkal körülírták a kérdéses foglalkozást. Nem hiszem, hogy 150-170 évvel ezelőtt elleőrizte volna bárki is az anyakönyvek nyelvhelyességét, leírták, oszt' jónapot, mission accomplished.
A latint én currifaber-nek olvasom, de hogy ez mit jelent nem tudom. Ehhez leginkább még a cuprifaber szó hasonlít, ami rézművest jelent, de hát itt egyértelműen r betű van és nem p.
A másik régi német írással készült, valamilyen meister (mester). Az első betű bizosan S, de a többiben nem vagyok biztos. Talán siage?rmeister. Fogalmam sincs mit jelent. Itt van egy segédlet ehhez az írásmódhoz, póbáld meg ez alapján megfejteni. http://www.familysearch.org/Eng/Search/rg/guide/German_Gothic99-36316.asp
Köszönöm! a vinisor lehetséges, hogy a foglalkozással függ össze. az ős borászatban, szőllészetben tevékenykedet, úgyhogy ez a vinisor könnyen lehet egy vin - bor összefüggés. latinul íródott anyakönyvi kivonatban ez, magyarban földmívelési napszámosként, németül pedig weingartenarbeiterként írják a végzett szakmát.
Ez sajnos gyakran így van, sokan inkább az ezüstöt és aranyat őrzik féltve, mint a pótolhatatlan családi iratokat - azok már nem érdeklik annyira őket, hiszen abban nincsen pénz, csak eszmei érték.......
Én regisztrálva vagyok. Megnéztem, és ez szabadon elérhető a nem regisztráltaknak is. A radixref csak forrásokra való utalásokat tartalmaz, a források tartalmát nem lehet látni. Ezt csak úgy tudod megnézni, ha elmész a könyvtárba és ott fellapozod ezt a könyvet. Illetve ha találsz olyan valakit, akinek megvan ez a könyv.
Érdeklődnék, hogy valakinek megvan-e A magyar tüzér: A magyar tüzérség története c. könyv vagy esetleg regisztrálva van a radixindex honlapján. Szükségem lenne az ükapám személyes adatára a könyvből, valamint a róla készült kép is érdekelne. Farkas Mátyás (született: Pincehely), első világháborúban, mint vártüzér szolgált. A könyv a Radixindex szerint: személyes történetét és egy kisebb fotót tartalmaz. Örömmel venném, ha valaki tudna segíteni.
/a szabolcsi polgári anyakönyvek indexelése jelenleg Orosnál tart, ha valaki érdekelt/
Azért nagyon szépen köszönöm. Szerencsére több telefonálgatás után kiderült, hogy mégis csak meg van a papa katonakönyve a rokonoknál. 1941.10.13-án hívták be Pestre, és onnan küldték tovább Pápára. 1945.03.07-ig volt hivatalosan ejtőernyős.
Olyan rossz, hogy hiába beszélget az ember a rokonokkal, hogy kutat és emlékeket keres, meg fényképeket, nekik eszükbe sem jut, hogy számomra ezek is kincsek.
A neveket elmentem, hátha még apukám hallotta valamelyiket.
Az I. vh-ról is vannak egyébként adatbázisok, vagy olyan kiadványok, amiben nevek is vannak?
Sajnos Borbély Jánost nem találtam meg, csak egy B. István nevűt. Persze, a szakaszvezetői rang altisztnek számított az eje. alakulatoknál is, nem kellett újból nulláról kezdenie. Valószínűnek tartom, hogy az ejtőernyősök közt is golyószórós lehetett, hiszen ott is voltak olyan alakulatok, ahol használták azt a fegyvert (31 M Solothurn, a Regia Militia Hungarorum oldalán bőven van róla infó). Egy zlj.-ban (1943-as adatok alapján) 3 lövészszázad (3X204 fő) és 1 géppuskás század (111 fő) is volt, de a nehézfegyverszázadnak is volt géppuskás részlege. Ezek közül bármelyikben lehetett. Ha doni katasztrófa után csatlakozott a szakaszvezető az ejtőernyősökhöz, akkor még csak az I. zlj.-hoz kerülhetett, mert a II. zlj. csak 1944 okt.-ben lett létrehozva, a nem sokkal korábban felállított pótzászlóaljból. Utána azonban bárhova kerülhetett a kettő közül, nagy volt az átjárás. Az ezred sokszor kettévált, majd egyesülve a Szent László ho. részeként Au.-ba ment, és ott angol, vagy szovjet hadifogságba estek katonái. Megpróbáltam összeszedni (nem teljes, és a sorrend sem biztos) a pk.-okat, hátha az egyik ismerős lesz a nagyapa visszaemlékezéseiből:
ezd. pk: Szügyi Zoltán, Pokornyi László, Tassonyi Edömér
1 zlj.pk.:Molnár Lajos, Tassonyi Edömér, Kiss Zoltán
2. szd.: Törzsök László, Szentkirályi Ottó, Pávay Endre, Juhász Andor, Ajtay Ferenc, 3. szd.: Kiss Zoltán (?), gp. szd.: Kökény József, nf. szd.: Néma Tibor
2. zlj. pk.: Ugron István (majd átmenetileg Sanna H.), 4. szd.: Szakács József, 5. szd.: Sanna Henrik, 6. szd.: Kövesdy Dezső, gp. szd.: Karsay István, nf. szd.: Tóth András (később Kállay Tibor) Később a számozás átalakult, ekkor: 2. szd.: Godó Ferenc (korábbi 5. szd.), 4. szd.: Kövesdy Dezső, Paykert Imre
