Ez mind utólagos okoskodás. A történelmet a győztes írja. 1941-ben nagyon kevesen gondolták azt, hogy nem a németek fognak győzni. Horthyék is a biztos német győzelem tudatában hozták meg a döntéseiket.
Az más kérdés, hogy a háború alatt végbemenő elképesztő világpolitikai átrendeződést sem tudták helyesen fölmérni. Ez megpecsételte a háború elvesztésére való fölkészülést, illetve az azt követő rendezésben a magyar érdekek valamiféle érvényesítését.
Figyelembe véve a nemzeteik között örvendetesen fennálló jószomszédságon, őszinte megbecsülésen és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatokat;
Óhajtva, hogy kapcsolataiknak szilárd és tartós alapot adjanak;
Abban a meggyőződésben, hogy a politikai, gazdasági és kulturális téren fennálló kölcsönös kötelékeknek megszilárdítása és szorosabbá tétele a két szomszédos ország érdekeit, valamint a Duna vidékének békéjét és jólétét fogják szolgálni;"
Lehet,hogy én vagyok túl értetlen.De ebből ,hogy jön ki a kötelező egyztetés?
önmagában nem érinti, mert a szerződésben nem volt feltétel, hogy azonos szövetségben kell lenniük.
többieknek: túlzásnak érzem a vitátokat a szerződésről (főleg ezt kommunista és "új történelem"-re kihegyezni): -volt egy szerződés, ami önmagában elég gyenge volt, erre nem lehetett nagy dolgokat építeni -megszegtünk egy szerződést, ráadásul részt vettünk egy ország szétverésében (amiből részesedtünk is), bár mentségünk legyen, hogy magyarok is éltek ott, és nem túl régen a M.Kir része volt. Ez nekünk elég mentségnek tűnik, más országoknak nem, és erre figyelmeztettek is. Nem voltunk elég óvatosak, rossz oldalra fogadtunk (bár sok lehetőségünk nem volt), vesztettünk. Lehetett volna másképp is lejátszani a játékainkat (bár ez most hindsight), amiből jobban kijöhettünk volna, de a hatalmi elitünk erre nem volt alkalmas. Így jártunk. Sírhatunk, de senkit nem hatunk meg, még ma sem...
tehát még1szer.: érinti-e a két "örökbarát" ország kapcsolatait ha egy újonnan alakuló puccskormány első lépése az, hogy kilép a közös katonai szövetségből
A télen hivatkozott lengyel szerző által írt 2. világháború légi háborújának története szerint alkalmazták... nem egy-két helyen, hanem rendszeresen légi úton vitték a pc. ékekhez a németek a nagy üldözés során az üzemanyagot, lőszert. Sőt, más szerzőnél is olvastam már róla.
A Pripjaty-mocsár sosem szárad ki, tehát arra ítéletnapig várhattak volna, májusban az ukrán sártenger miatt nem lehetett megindulni (össz-vissz 3 szilárd út vezetett csak Kijevbe!) , egyébként azért olyan 6-8-10 napos csúszást eredményezhetett. Ami nem sok, de a Tájfun végjátékában igen jól jött volna, vagy Leningrád szorosabb blokádjához...
A légi utánszállítás érdekes is lenne, ha azt a németek abban az időben egyáltalán használták volna. A ,,Balkán-kampány ami időt adott a szovjeteknek" legendára pedig majd bővebben válaszolok (meg arra is, hogy valójában mennyi volt az a német hadosztály, ami ott is, és utána a Barbarossában is részt vett. Nem a papír létszám, hanem a valóságban.)
Persze Britanniának volt már ellensége éppen elég, ahhoz hogy "félrenézzen" , de vajon mi lett volna London reakciója, akkor, hogy ha német csapatok támadják Giblaltárt a spanyol szárazföld felől? Mert itt a Jugo vonatkozásban nem az volt az oka, a bombázásoknak, meg hogy a brit nagykövet a német támadás előtt hadüzenettel fenyegetett minket, meg hogy Teleki fejbe lőtte magát, hogy német katona szerelvények áthaladtak az országon, hogy használtak reptereket, hanem az, hogy Magyarország területéről is támadták a német Jugoszláviát. De facto háborúban álltunk velük. Ez volt a nagy szopás akkoriban, hogy a németek nem azt akarták, hogy engedjük át őket meg használhassanak ezt meg azt, hanem, az hogy Magyarország felől támadhassanak.
pl. h nem ismerik el a közös szövetségi rendszert (háromhatalmi egyezményből való kilépés)...mégis milyen "örökbarát" az akinek az első lépése ez volt?
Egyébként nem kis logisztikai kihívás volt az egyébként is gyenge ráadásul a háború során jelentősen lerombolt szárazföldi közlekedési infrastruktúrán, valamint a hasonlóan gyenge bolgár, román hálózaton átcsoportosítani a csapatokat, valamint a birodalomból leszállítani a szükséges emberi és anyagi utánpótlást és a kiegészítést lebonyolítani. Még német precizitással is elég időigényes.
Ezt már N.L. is cáfolta, ráadásul a szovjet 12 kötetes WW2 történetében is benne van, tehát csodálkozok, hogy nem tudtál róla.
Légierő: sehol sem állítottam, hogy a Barbarossa kezdetén jelentkezett a hiány, nem is akkor okozott igazán gondot a szállítókapacitás jelentős részének elvesztése, hanem az üldözéskor. Átcsoportosítással nagyjából betömte a lyukat a Luftwaffe, de amit elvontak az máshol hiányzott később, például Észak-Afrikában.
Egyébként logikai alapon is az említett páncélos ékeknek akkor van szükségük légi utánszállításra, ha eltávolodtak raktárbázisaiktól (lásd angolszászok miután kitörtek Normandiából és megkezdték az üldözést). A Krétán elvesztett rengeteg gép pedig igen is jelentős veszteség volt, az ejtőernyős és légiszállítású csapatok esetében pedig nem is sikerült a Barbarossa megkezdése után sem pótolni jó ideig. Egyszerűen azért mert kitűnő emberanyagra és sok időre van szükség a kiképzésükhöz.
,,pl. az előretörő gépesített ékek lőszer és üzemanyag utánszállítására"
Semmi gondjuk nem volt a németeknek a Barbarossa kezdetén a szállítással. Sőt, a vezérkari számításokkal ellentétben még nőtt is a kapacitás, miután elkezdték használni a vasutakat is (eredetileg kizárólag gépkocsiszállításra kívántak építeni). Gehlen naplója igen részletesen tárgyalja ezt a témát.
3-4 hét hátráltatás nem azt jelenti, hogy 3-4 héttel korábban mentek volna neki az oroszoknak! Aki volt katona és érdekelte is, az tudja miről van szó, de a többiek kedvéért kifejtem.
A németek a Balkánon a gyors győzelem érdekében nagy számú gépesített csapatot vetettek be. Nagy veszteségeket nem szenvedtek, de ennek ellenére újra fel kellett tölteni az alakulatokat emberrel és gépekkel, fegyverekkel, az elhasználódott járműveket, fegyvereket szervizelni... a Balkánon ma se valami jó az úthálózat, hát még 41-ben... a terep meg igen megviselte a járműveket, főleg a páncélozottakat...
A légierő egyes alakulatai, főleg a szállítócsapatok nagyon komoly veszteségeket szenvedtek a krétai hadműveletben, a légiszállítású csapatok pedig gyakorlatilag elvesztették hadrafoghatóságukat...
a csapatok szállítok hadszintérről kivonása, átszállítása is időigényes feladat, pláne a balkáni, szerény vasúthálózat figyelembevételével.
Ha nincs Balkán a Barbarossa valószínűleg azért pár nappal korábban indul, illetve a Balkánon elvesztett légiszállítási kapacitás és légiúton szállított csapatok nagyon hiányoztak a keleti fronton (pl. az előretörő gépesített ékek lőszer és üzemanyag utánszállítására, vagy a németek által kedvelt és korábban bevált ejtőernyős, légiszállítású akcióból is több lett volna minden bizonnyal fontos közlekedési csomópontok, hidak esetében).
Német flotta bevett szokása volt, hogy a Dél-atlanti vagy más, irányba eső, az Északi-tengerről érkező tengeralattjáróikat spanyol felségvizeken, spanyol kikötőkből induló ellátóhajókról töltötték fel friss zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékekkel... ha valaki, akkor az angolok utálták a némeg tengókat mégse támadták spanyol felségvizeken, csak mikor kiértek a nemzetközire. Túl óvatosak voltak az angolok, vagy csak tisztában voltak vele, nem érdekük a semleges spanyolokat német oldalra lökni?
Akkoriban gyakorlatilag már hadban álló felek voltunk. Egy komplett német páncélos hadtest indult meg 41 április 6. a Dunántúlról Zágráb és Szlavónia felé.
s mielőtt valaki azzal jönne, hogy azért támadott a jugó légierő magyar célpontokat mert engedtük átvonulni a német csapatokat, nos azoknak ajánlom figyelmébe, hogy a semleges Svájc és Svédország is hasonlóan járt el, átengedett csapat és utánpótlás szállítmányokat a területén. Az angol légierő mégsem bombázta egyiket sem és nem kiáltott ki hadiállapotot ellenük Churchill...
Ha szó szerint vesszük, akkor a magyarokkal szemben a jugók szegték meg :)
1941. ápr. 6-án 18.01-18.40-ig volt az 1. légiriadó Bp-en, a magyar légtérbe berepülő jugó (modern Blenheim ) bomvázók miatt, amelyek elkanyarodtak és Grazot támadták, másnap viszont már többek közt Pécset és Szegedet, Kelebiát, Zalaegerszeget... reptereket, vonatokat támadták, civil sebesültek is voltak - jugó részről nagy veszteséggel. A magyarok napokon át csak a honi légteret védték, támadó harctevékenység ápr. 11-én indult (miután ápr. 10-én Kvaternikék Zágrábban kikiáltották az önálló Horvátországot, megszűnt Jugoszlávia).
Bővebben: Pataky - Rozsos - Sárhidai: Légi háború Magyarország felett I.
"Akkor ha most jól értem.Te azt állítod,hogy nem Magyarország.Hanem
Jugoszlávia rúgta fel a szerződést?"
ha ennyire ragaszkodsz a szerződés szövegéhez, akkor véleményed szerint a puccskormány betartotta Magyarországgal szemben a 2. pontot?
"2. cikk. A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik."
Utólag könnyű okosnak lenni, maradjunk annyiban, hogy még a vajákos cigány jósnők se tudták akkor, hogy ki lessz a győztes...
a németek meg egyszerűen elszámolták magukat a SZU-val kapcsolatban, lévén villámháborúra készültek, s nem képeztek megfelelő tartalékot. A nyugati győzelem után csökkent a német gazdaság hadiipari irányú igénybevétele (!) a német nép érezze, hogy győztes ...
a gazdasági és humán erőforrások jobb kihasználásával, meg ha nem jön közbe a Balkán affér (ami igazi villámháború volt, de mégis 3-4 héttel hátráltatta a keleti hadjáratot) akkor 41 őszés sokkal kritikusabb helyzettel kellett volna szembenéznie a szovjeteknek. De a másik oldalon is sok mindent felsorolhatnánk :) --- szóval a németek számára legkedvezőbb esély véleményem szerint max. Leningrád bevétele, felzárkózás Moszkvára és 41-ben a Volgára --- különbéke lehetősége, mint volt Breszt-Litovszk
A háborús szerepvállalásunknak valóban nem lényegtelen fejezete ez. Meglehetősen lehetetlen helyzetbe került akkoriban Magyarország. Tudta ez Teleki is és tudták ezt Londonban is (Churchill érdemes olvasni ezzel kapcsolatban). Bevallom neked férfiasan, hogy így az események ismeretében se tudtam volna jobb megoldást, mint amit Teleki tett. Persze játszhatunk demagógosat, hogy csak nemet kellett volna mondani németeknek. Már sose fogjuk megtudni, hogy ez milyen következményekkel járt volna, akkor 41 tavaszán.
