Igazán sajnálom. A mező és az erőtér fizikai értelmezésének megkülönböztetésével szerintem egy picit közelebb kerültünk az anyag definíciójához. Azáltal, hogy a mérést elkülönítettük a valóságtól, beismertük saját gyarlóságunkat, és megszabadultunk attól a pozitivista szemlélettől, hogy csak az lehet a valóság, amit meg tudunk mérni. A mező és az erőtér elkülönítése nálam azt jelenti, hogy a mező a valóság, az erőtér pedig az amit mérünk és törvényekbe foglalunk, de ezek a törvények úgy viszonyulnak a mezőhöz, mint mi magunk a valósághoz. Szerintem ez a lényege Maxwell gondolatának, hogy a mezőn történnek a valódi dolgok, nem a kastélyban.
Én is ilyen válaszra számítottam tőled. Mutatok egy angol és egy német linket, ahol a az erőmező szó szerinti fordításait magyarázzák, de te azért is kötöd az ebet a karóhoz. Csak a magyar nyelvben nincs erőmező, érted? Nem mi szartuk a spanyolviaszt, még ha sokan ebben az országban úgy is gondolják. Maxwell is angol volt, ha nem csalódom.
Hát ennek természetfilozófiai oka van, nem pedig matematikai, hogy sohasem találkozol az "erőmező" kifejezéssel.
Ennek kizárólag magyar nyelvészeti és hagyománybeli okai vannak. Az angol és a német fizikusok nagyon is használják az erőmező szókapcsolást: force field, Kraftfeld.
Elmondtam korábban, mit tett hozzá. Ott a vektorok stb. fizikai mennyiségeket reprezentálnak (vagy legalábbis azokkal kapcsolatban levő mennyiségeket). Egyébként szerintem fordítva történtek a dolgok: először a fizikusok kitalálták a mező intuitív fogalmát, ezt a matematikusok átvették és sokféleképpen általánosították, majd az általánosabb fogalmak bekerültek a modern fizika fegyvertárába.
A matematikusok inkább szeretnek vektornyalábokról és szeléseikről beszélni, ez egy általánosabb és precízebb fogalom a vektormezőnél. Még általánosabb fogalom a
kéve, ez ma már a topológiában, differenciálgeometriában, algebrai geometriában nélkülözhetetlen eszköz, de a modern fizikában is szerintem.
ezért mondják vajon, hogy a fekete lyuknak nincsen haja (has no hair)?
akkor szemléletesen az R3 -> R tér, az R3 -> R3 meg mező. de ez sem felel meg a szokásoknak, mert erőtér van emlegetve, nem erőmező. szerintem magyarul nincs értelme a különbségtételnek.
Szerintem a mező (field, Feld) elnevezésnek az a pórias háttere, hogy ha egy tér minden pontjára raksz egy vektort, az tényleg úgy néz ki, mint egy mező (fűszálak).
A hivatkozott 9.9 egyenletek második csoportja a gamma tényezők antikommutátorainak értékét írja elő úgy, hogy a különböző gammákra nulla kell adódjon. Ha a gammák közönséges számok lenének, akkor ez nem lenne lehetséges, mivel a közönséges számokra (egydimenziós skalárok) a szorzás kommutatív művelet. Tehát pl. xy=yx, és így xy+yx=0 semmilyen x,y-ra nem teljesülhet, ha x,y 0-tól különböző számok. De ha mátrixok, amelyekre a szorzás nem kommutatív, már lehet megoldás. Azt is be lehet látni, hogy a négy különböző gamma esetén minimum 4x4-es mátrixokra van szükség. (l. az általad hivatkozott Geszty könyv 294-ik oldalát is)
Az egyenletek a fejezet számaihoz vannak sorszámozva. IX. fejezet: Relativisztikus kvantummmechanika. A 9.3 egyenlet a relativisztikus dinamika alapegyenlete. A 9.9 egyenlet a Dirac-egyenlet című ponthoz tartozik. Egyszerű matek, csak nem akarok sokat bíbelődni vele, nincs kimagyarázva, ha valaki elmondaná, időt takarítanék meg vele.
Gyanítom hogy nem stimmelnek az egyenlet sorszámok, lehet hogy eltérő kiadás? Az enyém Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN 963 18 5610 0, a hátsó borítón pedig a 42233 szám található (akármit is jelentsen).
Szívesen megtárgyalom veled a Dirac-egyenletet, mert ugye a specrel alkalmazásával jött ki, még ide is illik a téma. Én Nagy Károly könyvéből vettem át, te honnan? Javaslom, haladjunk Nagy Károly könyve szerint.
Ha érdekel hogy mit csinált Dirac, miért nem nézed meg ahelyett hogy ilyen idétlenségeket találsz ki mindenféle népszerűsítő hasonlatokból következtetve?!
Szerintem is az a helyes, ha az elektromágneses mezőt anyaginak tekintjük Maxwell után, míg az elektromágneses teret a mező kölcsönhatásának. Ez már túlmutat a matematika mező definícióján. Dirac is ezen a gondolatmeneten keresztül jutott el a pozitronhoz, amikor rájött, hogy az elektron spinje egy valós és egy képzetes matematikai megoldásra vezetett. Eddig tartott a matematika, de kellett még hozzá egy filozófikus gondolatmenet is a mezőn levő lyukakra is, hogy a képzetes matematikai eredménynek értelmet adjon.
baszki, ez a neve. név. elnevezés. önkényes. az igaz, hogy nem árt logikus neveket használni, de se a mező se a tér nem kézenfekvőbb, és kétféle dolog meg nincsen, amit meg lehetne különböztetni. bah!
Hallgasd meg az idősebb egyetemi tanárok sóhajtásait, hogy nem tudnak átállni már a mezőre, pedig tudják, hogy filozófiai értelemben helyesebb, mint a tér. Legutóbb Geszti Tamás:Kvantummechanika most megjelent könyvében olvastam erről. Több ez mint ócska filozófálás a mai kvantumfizikában.
"Filozófiai értelemben a fizika egy kicsit hozzátett a matematikai mező és tér fogalomakhoz. Nekem ez a definíció tetszik a legjobban"
Amint látod, nem matematikai definícióról beszéltem, sem én sem Maxwell.
Maxwell úgy fejezte ki, hogy a mezőn mennek végbe a valóságos dolgok, nem a kastélyban. Azóta a fizika finomította a Maxwelli gondolatot, úgy ahogy leírtam.
