részleteznéd mennyiségben, fegyverzetben, ellátmányban mit értesz a volhovi front jelentős részben Leningrádból történő ellátása alatt? (1941-es évben, mert erről volt szó az induló felvetésben). előre is köszi.
A jószándék felől nincs semmi kétségem, legfeljebb kétségbeesetten próbálok valamit találni!!! Amúgy Norbert "minden szinte, szinte minden": különböző korok különböző eseményeiben, személyeinél max.segítséget nyújtott és nyújt! Viszont innen Kolozsvárról azért a kutatgatás is nehezebb! Nincs az, hogy beugrok a HM-be! Még egyszer köszönöm neked is segítséget és várom, hátha....!
persze, ahogy Erickson "elvtárs" megálmodta, vagy megvezették a szovjet cenzorok :) -- még az is meg volt szabva, hogy leningrádi tudósítók fotóin egyszerre max. 3 halott volt látható, a valóság meg egészen más volt,
41. szept.20-tól a napi fejadag: gyári munkásoknak 250 gr. kenyér, alkalmazottaknak és családtagoknak 125 gr., december-januárra napi 3000-4000 ember halt éhen a városban, temetetlen holtettestek, kannibalizmus... nem volt fűtőanyag, a fákat vágták ki, meg szétszedték a fából épült házakat ezrével, hogy ne fagyjanak meg, a gyárakban valójában alig volt termelés, mert nem volt fűtőanyag, olaj és erősen akadozott a villamosáram ellátás.... tehát ergo, ha volt is nyersanyag, gép és munkás nem nagyon tudtak termelni, közben a német tüzérség és légierő is támadgatta az ipari létesítményeket... a Ladoga-tavon a város ellátásához mérten szerény hajótér állt rendelkezésre, s azt is támadta a Luftwaffe... első rendűen élelmiszert és fegyvert szállítottak BE, kifelé pedig a sebesültek és civilek töltötték meg a hajókat. A légihíd kapacitása elhanyagolható (6000 tonna). Amennyiben történt fegyver kiszállítás az minimális volt, propaganda célokat szolgált, illetve különleges cucc lehetett.
A leningrádiak tömegével álltak be katonának, sokkal jobb esélyük volt a fronton a túlélésre, mint civilként a városban.
Nem. Glantznal olvashatoak a mennyisegek. Egyszeruen oriasi hadiipar volt a varosban, es amit tudtak mukodtetni, az mukodott tovabb. A volchovi frontot pl. jelentos reszben Leningradbol lattak el. Fegyverek es loszer egyarant.
megnézem mit tudok segíteni, de az "elhallgatásnak" az is oka, hogy lényegében minden iratot megsemmisítettek a magyar csapatok az utolsó napokban, főleg személyi iratokat, tehát a mostani hadtörténeti intézet sem tud ebben (minden jószándéka ellenére) segíteni többet.
A Road to Stalingrad könyvben azt írja Erickson, hogy 41 végén még Leningrádból ment a hadianyag Moszkva irányába, mert a gyárak termeltek és volt alapanyag bőven a városban. Mondjuk azt nem írja meddig volt ez így.
Az egész lehet nem sokkal kecsegtet, de hidd el nagyra értékelek minden segítséget, mert egy olyan magyar honvédtiszt életét és utolsó napjait szeretném némileg feltárni, rekonstruálni,akiről pillanatnyilag azt sem tudom, hogy Székesfehérváron nyugszik-e a családi kriptában, vagy Kassán a katonai temető részen. Ráadásul ez az ember édesanyám keresztapja volt, s szégyen-gyalázat, hogy egy emberről, aki életét adta a hazáért évtizedeken keresztül nem emlékeztünk meg, sőt elhallgattuk!
Nos, a HM-ben megkaptam a tiszti kartont, amiben egyszer az áll, hogy 1944.jul.6-án áthelyezték a 16. gy e-hez. Másodszor pedig az, hogy október 26-án Kassán hősi halált halt, ám egyéb részlet nem állt rendelkezésre.
A kérdés az lehet még, hogy az ezred vagy ho.eü oszlop milyen útvonalon közlekedhetett, s valójában honnan szállíthatták Almássy Tibort Kassára.
Köszönettel venném, ha még egyéb információkkal is tudnál segíteni Üdvözlettel, István
mindig mindenkinek mindenre van terve, ez semmit se jelent :) a VSZ-nek is volt terve Nyugat-Európa lerohanására, mégse tettek (szerencsére) érte semmit, vagy volt tervük az atomcsapásra...
Annyit állítottam, s állítok továbbra is, hogy amennyiben Liningrádot jelölik ki fő célpontként a 42-es nyári offenzíva elé, akkor képesek lettek volna bevenni, rendelkezett a német haderő az ehhez szükséges pontenciállal. ez az én véleményem. pont. (természetesen más gondolhatja úgy, hogy nem lettek volna rá képesek).
Szibériában nem csak szibériai őslakosságú katonák állomásoztak. Egyébként mennyi szibériai vett részt a sztálingrádi csatában?
"A szibériaiak testükkel védelmezték Sztálingrádot: a kilenc szibériai és Bajkálon túli hadosztály, a keleten megalakított számos lövészbrigád..." (Sinkarjov: Szibéria, 182. oldal).
A hadiipar jelentős része már az Ural-déli övezetében működött 1942 nyarára. A fegyverzetet csak az újonnan kialakított magasabb egységek kapták az alakításuk helyén, az utánpótlást már a gyárból nem az egykori kiképzőhelyre szállították, hanem a front mögöttes területére, ahol átvették. Nézzünk egy példát, a világ legnagyobb tankgyára, a cseljabinszki a Dél-Uralban található, a várost a szovjetek szerényen csak Tankongrádnak nevezték, nem életszerű, hogy a Sztálingrádnak szánt utánpótlást elvonatozták Moszkva térségébe, majd jó nagy kerülővel le Sztálingrádba, pár ezer km kitérővel. Valószínűbb a direkt szállítás...
de még konkrétabban: 1942. aug. 23-tól a sztálingrádi irányban lévő arcvonalakat kizárólag a Dél-uráli Vasútigazgatóság látta elaz Uralszk- Urbah - Verhnyij Baszkuncsah- Asztrahany útvonalon. ( A 2. vil.h. története 5. kötet 50. old)
42 május - okt. között a Kaszpi-tengeren keresztül 6165700 tonna kőolajterméket szállítottak Asztrahanyba, ahol átrakodtak a volgai folyami hajókra... ( uo.)
-és még mindig meg kellene magyaráznod a fontosabb stratégiai célt, mint a déli rész
- neked meg olvasni is kellene, nem csak írni :) lévén nem nézted az elejét, de ráadásul az előbb már beismételtem - és el is magyaráztam, hogy erről részemről szó sem volt, akkor mit magyarázzak? :)
na akkor a következőket kellene bizonyítanod (forrás): -bakuból jött az olaj a Sztálingrádiaknak -déluralból közvetlenül jött a hadianyag(?) (bár gondolom a harckocsit mégis inkább a kiképzés helyére vitték (amit mint mondtam főleg moszkvát jelentette), és onnan vonatoztatták tovább -44-ben a szovjetek meg tudták csinálni mindezt a németek orra előtt, bár a légierő tényleg kérdés lehet.. -és még mindig meg kellene magyaráznod a fontosabb stratégiai célt, mint a déli rész
érdemes lenne betenni nagyobb szeletét a szovjet vasúthálózatnak :) -- és figyelembe venni, hogy a csapatok jelentős része Szibériából érkezett, a hadianyag pedig a Dél-Uralból. Mind a 2 térséghez sokkal közelebb van Sztálingrád, a nafta meg Bakuból jött... na, most mindezt fel kellett volna vonatocskázni Moszkván keresztül északra.... kapacitás... és ne feledjük a németek orra előtt zajlott volna a szállítás, jól kiépített tábori repülőtér hálózatból ( nem úgy mint a nagy déli támadásnál, hogy 3-4X kellett előrevonni őket, új bázisokat építeni a semmiből és közben légifölényt biztosítani... ) harcoltak volna - az utánpótlás ellen is. Leningrádba beszállítani pedig még nehezebb lett volna, mint Sztálingrád térségébe... vitaindítónak jó ? :)
a németek helyében egyébként a szállítás nagy részét Narváig hajóval nyomattam volna, gyorsan nagy mennyiség, olcsón, nincsenek partizánok ( mondjuk a balti vasutakon se sok volt) aztán szu tengó veszély a nulla felé tendált ekkoriban...
Engem nem kell győzködnöd, elég lett volna olvasnod, hogy honnan indult az egész:
"képesek lettek volna 42 nyarán is bevenni, de stratégiailag sokkal fontosabb volt a déli előretörés, irány Sztálingrád, Volga, Baku! -- ezzel nem volt köszönőviszonyban sem amit Leningrád bevétele és az északi front felszámolása jelentett volna...." --
állítottam a 12884-es hozzászólásban, amit az egyik olvtárs megkontrázott, hogy szerinte nem lettek volna képesek bevenni ... szóval engem ismételtél, csak kicsit részletesebben :)
elég nagy lebőgés lett volna a németeknek, ha a 42 nyarán lényegében csak azt tudták volna felmutatni, hogy leningrád elesett (hiszen erőforrásaik végesek voltak, nem vállalkozhattak sok mindenre), amit már régen beharangoztak, ehhez képest dél nagyon sok lehetőséget tartogatott, amit nagyon jól lehetett kommunikálni otthon is, és a szövetségeseiknek is. Kb az a szint, amit Kurszknál terveztek, hogy messze nem stratégiai győzelmet aratnak, hanem csak operatívat. Leningrád ugyanígy lett volna, egy győzelem, amit nem tudnak stratégiai győzelemmé konvertálni. Dél ehhez képest több lehetőséggel kecsegtetett (török belépés, olaj). Egyébként Leningrád elfoglalásával a finneket nem biztos hogy be tudják vonni a háborúba. Mellesleg a Glantz könyv nem egy vállalkozást leír a finnek oldaláról, hogy elvágják a vizi kapcsolatot Leningráddal, főleg kis hajókkal és kisebb partraszálló csapattal, de tény, hogy messze nem mindent vetettek be a finnek, és persze ellenálltak a német kéréseknek, hogy a 42-es nyári támadásban (terv) résztvegyenek....
nem bizonyítottad, csak állítottad. Egyébként elfogadható az első része, tehát a németeknek optimálisabb felvonulási terep lett volna, de a szovjet részt még nem látom be, a moszkvai hubból simán szállíthattak csapatokat a németek oldalába, ilyen módon inkább Sztálingrád tűnik messzibbnek...
mellesleg egy jó oldal a német vasút meggondolásokból:
persze nyilván bizonyos kockázatot rejtett volna magában, de általános Leningrád elleni offenzívából nyilvánvalóan nem maradt volna ki a német flotta sem, amely ráadásul képes lett volna a szükséges hajóparkot rendelkezésre bocsátani. Nyilván szenvedtek volna veszteségeket, ami a vállalt kockázat és szerencse függvénye...
Az aknaszedőket már feltalálták sőt, alkalmazták is... ráadásul a finn partok mellett a finnek biztos, hogy fel is szedték, mivel használták a viborgi kikötőt... a frontig gyakorlatilag kockázat nélkül beúszhattak volna, a nehézütegek pedig innen vígan lőhették volna a frontot, vagy a leningrádi célpontokat.
Amennyiben a Balti-flotta kimozdul Kronstadtból kiteszi magát a német légierőnek, ami ebben a korszakban nem sok jót jelentett ( lásd pl. krétai hadművelet), pláne rendkívül szűk térben
