hasonló, sok tízezer, sőt a 3 állam esetében százezres nagyságrendű személyt deportáltak a szovjetek, első sorban szibériába, első körben az államgépezet tagjait, utána a polgári gondolkodásúakat (a balti németek a paktumnak hála átmehettek a birodalomba, ha akartak). a maradékot meg kényszersorozták a szovjetek, már amennyire mozgósítani tudtak a német támadás után. A baltiak - leszámítv az első sorban Riga és Kelet-Észtország részén élő oroszokat leszámítva felszabadítóként fogadták a németeket, együtt működtek, saját rendőrséget állítottak fel a németek felügyeletével (a litvánokat előszeretettel vetették be a zsidók ellen, pl. varsói gettólázadáskor) , majd amint közeledett a front balti SS alakulatokat (főleg észtek). De a kurlandra beszorult és csak a német kapituláció után magukat megadók közt is sok balti volt. utóbbiakra kivégzés vagy deportálás várt. Ha tudsz angolul akkor elég sok irodalom elérhető a témáról.
vajon amikor a szovjetek elfoglalták a balti államokat, az ő tisztjeikkel is úgy bántak (el), mint a lengyel fogoly tisztekkel? Azután amikor a németek el(vissza)foglalták ezeket a területeket, voltak az egykori balti államok hadseregéből olyanok, akik beálltak a Wehrmachtba vagy a Waffen SS-be? Ha jól tudom '44 körül már voltak baltiakból álló Waffen SS egységek.
csóri lengyelek viszont nem a háború előtti, elavult légierőszervezettel nyomták végig a hadjáratot, vagyis teljesen külön szervezet volt a vadászerő és a bombázóerő, a bevetést se hangolták össze, a bombázók nem kaptak vadászvédelmet és ezért igen gyorsan amortizálódtak.
a franciák viszont miközben az angolokat cseszegették a rendelkezésre álló modern gépeiknek közel a felét be se vetették, déli és nyugati reptereken dekkoltak... ( mondjuk később jól jött Gibraltár ellen, meg Szíriában).
az angolok viszont nagyon gyorsan reagáltak mikor felismerték a problémákat:
1, a bremerhaveni kudarc után leállították a német flottabázisok bombázását mivel felismerték, hogy vadászfedezet nélkül agyaggalamb lövészet tart a német légvédelem és a Luftwaffe
2, a német nyugati invázió megindulása után pár nappal felismerték, hogy a légierejük jelentős része elavult - előrelátóan a saját légtér védelme érdekében nem küldtek érdemi erősítést a BEF keretében a kontinensre, pedig a franciák igen erőteljesen követelték, illetve Dunquerk-nél is megszabták hány spitfire század vethető be a kiürítés fedezésére, ugyan ez volt nem sokkal később a csatorna fölötti llégtér ellenőrzésében (inkább átszervezték a feltétlen szükséges hajóközlekedést).
Szia, szerintem ezt mai tudásunkkal nyugodtan állíthatjuk, de akkor ennek nem voltak ilyen bizonysággal jelei. Mármint se az angolok, se az oroszok, se a franciák nem hitték, hogy lemaradásban vannak. Édesviz
Ne felejtsd el (amit nyugaton megtesznek), hogy a szovjet statisztikai papirokban nem csak a legyertott harckocsik kerultek be, hanem a felujitott, nagyjavitott, vagy rendszerbeallitott harckocsik is (zsakmanyolt, LL utjan kapott)! A gyakorlatban a valodi harckocsigyartas joval szerenyebb volt!!!
Időablak. Ha Hitler 1940-ben támadja meg a Szovjetuniót kikapott volna, mert a német páncélos hadosztályok és fegyverzetük gyöngébb volt az akkori szovjet fegyverzettől. Viszont 1942 ben a KV-kel és T-34-esekkel felszerelt szovjet páncéloshadtestekkel találkoznak rövid csövű ágyús német harckocsik. Esélye csak 1941-ben volt és akkor is támadott.
Sztálin 1941 ben nem akart támadni, mindenáron el akarta kerülni a háborút a finn háború során kiderült problémák miatt és a II VH kezdeteinek tapasztalai miatt a hadsereget át kellett szervezni mint fegyverzetileg mint kiképzés, mint szervezetileg (páncélos és gépesített hadtestek).
Hitler nem tudott semmilyen támadásról vagy támadási tervről. Ha Sztálinnak 1942 késő tavasza idejére támadó tervei lettek volna, akkor sem tudott róla a világ és ha lettek is ma sem fogunk tudni róla mert minden dokumentumot erről megsemmisítettek 55 év alatt, ha voltak is.
Zsukov önéletrajzában ír a csapatok átcsoportosításáról a második vonalra Dnyeper vonal vidéke és a korábban itt állomásozó csapatok áthelyezéséről a határra (oriási hibának bizonyúlt, mert gyorsan be is kerítették őket Ukrajna és Oddessza vidék kivételével). Ez inkább annak tudható be, hogy a szovjet hírszerzők és Churchill adatait bizonyos fokig számbavették Sztálin angolellenes mániája ellenére (Churchill össze akar ugrasztani Hitlerrel). Biztos ami biztos.
A könyv inkább az optimizmus jele, ha lesz valami mi fogunk az országukba törni.
Az urali és más harckocsigyárak nyomatták volna a megnövelt harckocsimennyiséget 1942 végén és 1943 elején a továbbra is működő T34-eket öntő sztálingrádi harckocsigyárral együtt. 1942 ben ha jól emlékszem a Szovjetunió harckocsitermelése 22-24 ezer db volt (jó egy része könnyűharckocsi is volt). Mennyi lett volna a működő sztálingrádival együtt ami T34 gyártósorú volt???!!!!(ehhez jött a brit és USA gyártású szállítmányok) A németeknek a hosszúcsövű rohamlöveg 1943 elejei és hosszúcsövű panzer IV megjelenéséig (1943 tavasza) és a kevés tigris I. bevetéséig a T34 meg egyszerűen jobb volt és a 88 kiváló teljesítményére szorultak számos esetben a németek.
Azert annyira nem esett ki. Elobb 1942 oszeig termelt (sot, mig a gyar epuletei el nem estek - addig), majd 1944 elejen ujra kezdtek (elobb a harckocsik javitasat, majd utana a gyartast).
Sztem ez a berendezkedés a korabeli magyar társadalom érettségének többé-kevésbé megfelelő szinten volt. Az idő előrehaladtával és a polgári viszonyok szélesebb rétegekre való kiterjedésével a demokratikus beleszólás is szélesíthető lett volna.
nem nagy tétel (nyilván pc. törő egyik helyen gyakorlatilag nem kellett máshol meg nagyon) egyébként a parancs egy dolog, más a teljesítés, viszont az egyéb kaliberű aknavető nem elütés? - mert annyi ránézésre az egész városban se volt talán ) mennyit szállítottak le?
hivatkozás: John Erickson: Road to Stalingrad (most nem találom, majd valamikor megkeresem (hacsak valaki nem akarja venni a fáradságot, hogy megnézze))
Hmmm! Akkor ezek szerint kis mennyisegben megiscsak szallitottak ki Leningradbol meg 41 oszen telen is. Kerdes mennyire pontos a forrasa, es hogy mirol, es mekkora mennyisegrol van szo.
Feltetelezheto es egyertelmu, hogy amig be nem zarult az ostromgyuru, addig ment bizonyos szintu csapatatcsoportositas a kozvetlen kozelben levo frontszakaszokra (p.l. Kareliaba, Petrozavodszk ala, vagy az u.n. Nyevszkij Pjatacsokra). No de az 1941-es datum nem stimmel (mar mint 1941 VEGE).
Eleg sok alakulatot allitottak fel Leningradban (ami szamomra erdekesebb: a Balti-flotta kulonleges rendeltetesu zaszloalja (konnyu buvarok, diverzansok), a LISZTGAF kulonleges rendeltetesu zaszloalj (melzsegi felderitok es diverzansok), 5 partizanezred, munkas miliciak, illetve nepfelkelo hadosztalyok, tengereszgyalogos dandarok, stb.). Ezek egy resze a szomszedos frontszakaszokra kerult, ketsegtelen. No de fegyverzet elszallitasa 1941 vegen! Showtimenak tokeletesen igaza van, hogy egy blokad alatt levo varosban ez nemigen hajthato vegre (es nem is celszeru!).
Én elhiszem ezt Neked, de a könyvben ez van. Erickson orosz dokumentumokból dolgozott, feltételezem, hogy nem az ujjából szopta. Komoly vitát nem akarok generálni.
részleteznéd mennyiségben, fegyverzetben, ellátmányban mit értesz a volhovi front jelentős részben Leningrádból történő ellátása alatt? (1941-es évben, mert erről volt szó az induló felvetésben). előre is köszi.
