Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
"az történt hogy kb 15 éve módosították a lengyel filmtörvényt, és ez szerint az akkor kiadható csekély állami támogatást nem a Tiszteletreméltő Nagy Öregek kapták 90%-ban (ellentétben a magyar gyakorlattal ami alig pár éve változott csak meg) hanem fiatalok és meg lett nekik mondva, csináljatok közönségfilmet fiuk. És csináltak is pár kisköltségvetésűt, akció-családi.társadalmidráma filmet ami bejött a közönségnek."
>>>
kis hazánkba az a problem, hogy mefelénk a lenőtt zsiroshajú, szandálos "művészek" jönnek ki a fősikoláról, akik öklendeznek a "közönségfilm" szó hallattán, viszont szemrebbenés nélkül elköltenek százmilliókat olyan 5-10 perces "művészfilmekre", amikre a rendező hozzátartozóin kivül senki se kiváncsi.
Közbe az igy elszórt pénzből spéci kosztünös történelmi adaptációkat lehetne késziteni.....
azt elqurták, de nagyon, azzal, hogy 1. "kurzusfilmmé" tették, 2. Szöke Andrást a film közelébe engedték 3. a "szaggatós", "megfuttatott" kameramozgásokat alkalmaztak.
"A Passió szerintem túl volt lihegve a véres jelenetek szempontjából, kvázi véresebb volt a a valóságnál. Érdekes, hogy én viszont nem éreztem különösebben antiszemita felhangokat benne, az inkább a szokásos hisztéria volt."
>>>>
ezt egy másik - nem filmes -topicon már irtam:a Passio kapcsán ment, hogy igy ultrahiteles film, úgy ultrahiteles, aztán a római katonák olaszul beszélték a latint, a zsidók újhéberül az arámit, Jézus meg folyékonyan beszélt latinul Pilátussal - max. koiné görögül tudott, ha tudott........
Abból a filmből eléggé nehezen jön ki a "lényeg", mert tabudöntögető témákat feszeget - nyiltan (indiánok elleni háborúk mészárlás volta, Custer nem hős, hanem egy hibbant alak), és ezt az amcsi közvéleménynek csak amolyan burleszk-jellegű formában tudták beadni - ha sikerült. (Szerintem ezek a burleszk elemek elnyomják a tulajdonképpeni mondanivalót)
Beszereztem három újabb keleti filmet. Egy történelmit, egy titkosszolgálati sikersztori és egy ,,hőseposzt".
1. ,,Mandzsúria bércein" (,,Na szopkah Mandzsurii"; orosz-japán háború; a film a nevét egy korabeli katonadalról kapta; Moszfilm, szovjet, 1978.)
2. ,,A ,,Tröszt" hadművelet" (az OGPU-NKVD leghíresebb akciója a 20-30-as években mely során szétverték a fehér emigráció egységét, likvidáltak jóónéhány vezetőt és a Szovjetunióba vitték Miller tábornokot és Borisz Szavinkov forradalmi terroristát. Nemrég láttam: ahhoz képest, hogy 1974-ben forgatták - rendkívül pontos és több eredeti dokumentum vagy eredeti döntéseket befolyásoló esemény szerepel benne. 1976-ban a film a francia és angol történész-kamara (?, lehet, hogy pontatlan a fordítás) aranyérmét és különdíját kapta.
3. No, ez a legérdekesebb:))) ,,A hősi Hosszú Menetelés", kínai, 1969-ből:)) Kiváncsi vagyok az agyonsminkelt szocreál elvtársnőkre és elvtársakra:))) No meg a napkeltébe rendőr-tekintettel néző Maora:))))
Igértek még pár észak-koreai filmet Kim vezér életéből:))) Alig várom, hogy megnézzem:))
Nem volt ez szokása szegény Clawellnek, és a regényeiben ez a jó ! Nyitva hagyja a jövőket hogy az 50-100 évvel későbbi folytatásban az utódok emlékezhessenek :-)
Pontosan. Nekem is ez a fő kifogásom. A Sógun és a Nemes Ház is sokszereplős történetek, a japánok/kinaiak legalább annyit szerepelnek mindkettő könyvben de csak érdekes és látványos epizódszereplők a filmben.
A könyvadaptációk általában mindig gyengébbek, mint maga a könyv. :))) A Sógun szerintem ott lett elszúrva a könyvhöz képest filmként, hogy csak a főhős szemszögéből láttatta az eseményeket, a könyv azonban csaknem minden fontosabb szereplő céljait ismerteti.
Nemrég láttam A sógunt új kiadásban. Remélem nem állnak meg ennyinél, és sor kerül a Nemes házra és a Gajdzsin újra kiadására is, mert már évek óta hajszolom ezeket.
Minden Clawellt. Patkánykirályt pont tegnap fejeztem be, nagyszerü.
Ha már szóbakerült, és maradjunk a topic másik témájánál a filmeknél, nos a Sógun+Tajpan+Nemes Ház filmváltozatait nagyon elszúrták szerintem... Nem jött átt az a varázs a könyvekből, főleg a Nemes Házból. Az aztán a regény :-)
Tegnap néztem meg egy nagyon jó filmet. Sztálinról és környezetéről szól: ,,Baltazár éjszakája" (Fazil Iszkander ,,Szandro Csegemből" regénye alapján készült.) Rendkívül jó korképp.
P.l. az általam már megemlített ,,Török csel" (,,Török gambit"), bár kalandregényből lett forgatva (1877-78-as orosz-török háború), de az alkotók ügyeltek a legapróbb részletekre is. P.l. a filmben még a frizurák, gyufásdobozok, fegyverek, beszédstílus is abszolute korhűre van csinálva! Az egyenruhák az utolsó gombig korhűek és passzolnak (mint az orosz, mint a török, mint a román, mint a bulgár ruhák.)
Még a lovak fajtája és a lószertszám is korabeli és nem a modern filmgyári szar kelléktárból kerültek ki!
Az orosz guns.ru fórumnak a szakértői gárdája dolgozott a filmen a forgatás teljes két éve alatt, folyamatosan kiegészítve és javítva a hibákat. Még a korabeli harcászati szabályzatokat is elővették, hogy normálisan megcsinálják a kor szabályos oszlop-, vonal- és tömb-alakzatait. Ugyan ez vonatkozott az ágyúkra.
Szerintettek egy történelmi film mennyire legyen hiteles? Januárban láttam a Szabadság, szerelmet és tele volt hibával. Vagy olyan dolgok, amik 56-ban nem voltak, vagy olyanok, amik az adott napon nem csak később történtek. És a filmnek volt szakértője!
Kozákokról szól. Néhány család és Oroszország története az idő sodrásában. Orosz-japán, I.VH, polgárháború... Hétköznapok, romantika, szokásjog a kozákoknál, dráma, szerelem, kacagás...
Amennyire a film jó, a könyv még nála is tízszeresen jobb.
