A v=0,6c nálad nem a fénysebesség 60%-át jelentő jelölés?
Mert ha nálad is ezt jelentené, akkor t'=0 és t'=1 között a megfigyelő x'=0,6 távolságra került az órától és az óra ugyanezen időszakasz alatt a megfigyelő rendszerében szintén x=0,6 utat tett meg.
Valóban, t'=0 és t'=1 között a megfigyelő x'=0,6 távol került az órától az óra rendszerében.
És még az is igaz, hogy ugyanezen időszalasz (1 másodperc) alatt az óra is 0,6 távol jutott a megfigyelőtől.
Csakhogy, ami az óra rendszerében 1 másodperc (indulás és tikkelé közötti idő), az nem egy másodperc a megfigyelő rendszerében. hanem, ahogy írtam, a konkrét példában (nem általában!!) 1,25 másodperc (az indulás és tikkelés közötti idő).
Éppen erről szól a példa.
És persze, az óra távolodik a megfigyelőnktől, mert mellőle indul.
Ne haragudj, biztosan az én nehezen érthető, zagyva fogalmazásom áll ennek a hátterében.
Megpróbálom még egyszer előadni a példát, hátha ezúttal sikerül normálisan.
Adva van egy valaki, akit megfigyelőnek hívunk. Őhozzá rögzírjük a megfigyelői inerciarendszert (vesszőtlen jelekkel), ebben a rendszerben a megfigyelőnk koordinátája x=0 az idők kezdetétől az idők végezetéig.
t=0-kor elindul egy óra, 0,6c sebességgel, x irányba, az x=0 helyről, azaz megfigyelőnktől.
A továbbiakban c=1-et veszek, az idő mértékegysége másodperc, a távolságé fénymásodperc. Ez megkönnyíti nekem a képletek írását, és a számolást.
Ehhez az órához is rögzítünk egy inerciarendszert, amiben megvesszőzöm a koordinátákat.
t' az óra rendszerében az idő, x' az óra rendszerében a távolság.
Az óra indulása (ami egy esemény) koordinátái az óra rendszerében
t'=0, x'=0
Namost:
t'=1-kor, azaz az óra saját rendszerében mérve, óránk tikkel egyet.
Ennek helye az óra saját rendszerében természetesen x'=0.
A következők igazak:
Az óratikkelés ideje a megfigyelő rendszerében mérve:
t=1,25
helye : x=0,75
vagyis az óra indulása és tikkelése között a megyfigyelői inerciarendszerben 1,25 idő telt el.
(Ugye stimmel: 1,25 idő alatt 0,6 sebességgel 1,25*0,6 = 0,75 távol jutott.)
Fent kiszámolt 1,25 azonban nem az az idő, ami után megfigyelőnk meglátja az óratikkelést, hanem ez:
t1=1,25 (amikor tikkelt) + 0,75 (ami alatt a fényjel eljutott megfigyelőnkhöz) = 2.
Én ezt írtam le korábban, és erről kérdezem, hogy mi róla a véleményed.
Az nem számít, hogy az a mozgó megfigyelő az esemény pillanatában éppen hol van? Mi van, ha épp ugyanott van, ahol az esemény történik, és akkor nincs semmiféle elmozdulás?
szóval a mondatból nem hiányzik semmi? :) továbbra sem tudom, mi az esemény forrása. a specrel szerint az esemény a téridő egy pontja (x, y, z, t). ennek mi a forrása?
én nem azt kérdeztem, hogy mi a fény forrása, hanem azt, hogy mi az esemény forrása.
"A véleményedet a kauzalitásról (ok-okozat sorrendjéről) nem láttam, kérlek pótold!"
a kauzalitás jó dolog. én legalábbis szeretem.
"Észlelheti-e az esemény forrásához viszonyítva mozgó rendszerbeli megfigyelő az eseményt, mint az a megfigyelő aki az esemény forrásánál áll? Igen vagy nem?"
nem hiányzik innen valami? :) az "esemény forrása" definícióján túl is
Mert az óra a saját rendszerében v=0,6c sebességgel mozogva ~~ kissé netzes..
Valóban az lenne, dehát nem is írtam ilyet.
A megfigyelő rendszerében mozgó v=0,6c sebességű óra a megfigyelő rendszerében
t=1 s időpontban x=0,6 helyen tikkel, akkor ez a tikkelés a megfigyelő rendszerének x=0,6 helyén történt t=1 s időpontban.
Ez pontosan igaz, habár a példában ilyen adat nem szerepelt. Ez most egy másik példa?
Ha pedig úgy értetted, hogy az óra rendszerének t'=0 időpontjában tikkel,
Nem úgy értettem, hanem úgy, ahogy írtam.
Az én példámban az óra saját rendszerében t'=1-kor tikkelt.
Ugyanis ahhoz, hogy transzformálhassunk egy pl. az (0,6,0,0) téridőpontú esemény adatait az óra rendszerébe, tudnunk kellene azt is, hogy 1-2-vagy 3 esetre gondoltál.
Most azért vagyok zavarban, mert nem tudom, melyik példára gondolsz.
Mert amit én írtam, abból semmi nem köszön vissza a Te válaszodban.
Meglehet, zagyván írtam le a példát. Melyik mondata érthetetlen?
Nem értünk egyet. Mert az esemény helyén, és nem az ahhoz legközelebb lévő óra helyén érvényes időpontban. Miután a legközelebbi óra helye egy másik téridőpont, nem az esemény téridőpontja.
Ez ugyanaz. Olyan sűrűn kell órákat rakni, hogy ez ne okozzon különbséget.
Tehát minden nyugalomban lévő óráról tudsz egy információt. Erre mondtam az elején, hogy ez pont olyan, mintha lenne ott is egy megfigyelőd (másképp honnan tudnál az óráról nyugalmi információt, ha az óra mozog hozzád képest?)
Igen, minden periodikus mozgásra igaz. De addig, amíg nem tudod, hogy a "periodikus mozgások" azonosan lennének, ha nem mozognának egymáshoz képest, addig nem jelent semmit az, hogy nem szinkronban járónak tapasztalod ezeket: lehet, hogy egymás mellett sem lennének szinkronban...
Két esemény van: 1.) a fénysugár elindul a toronyórától, 2.) a fénysugár megérkezik valahova. A kauzalitásnak az felel meg, hogy 1.) megelőzze a 2.)-t.
Mert ugye felborulna az ok-okozati viszony, ha a fénysugár előbb érkezne meg, mint ahogy elindul. Ezt az ok-okozati viszonyt nem boríthatja fel, hogyan állnak egyes órák.
Magyarán, a kauzalitást a toronyóra rendszerében kell vizsgálni.
Az én véleményem szerint, az eseményt abban a rendszerben tapasztaljuk elsőként megtörténőnek, ahol a forrása áll. Az összes többi rendszerben csak ezután látható-tapasztalható a megtörténte.
Csakhogy itt nem arról van szó, hogy mikor látunk meg egy eseményt, hanem arról, hogy mikor történik.
Pl. ha hozzánk képest mozog egy óra, aminek két tikkje között a mi óránk szerint dt idő telik el, akkor az órán dT idő telik el, és dT<dt.
Itt dt-be nem számítjuk bele a meglátás miatt (fény út ideje) miatti késleltetést.
ja és még valami: a tisztelet nem jár senkinek. azt ki kell érdemelni. az első lépés: az ember nem mond határozott véleményt olyasmiről, amihez nem ért. aki ugyanis nem tud, de állít, az hülye. és hülyéknek nem jár tisztelet.
Ne csak az időre koncentrálj, hanem nézd az órák eltérő ütemét is. Az egyetlen megfigyelő azt tapasztalja, hogy a különböző sebességű mozgó órák mind eltérő ütemben járnak. Ez a tény nem relatív, hiszen elegendő egyetlen megfigyelő is hozzá, aki a saját rendszerében állapítja meg az ütemek eltérőségét.
