Azért az ősvesztés fogalmáról se feledkezzünk meg! A 11. szinten nem 2048 különböző személy van. Van erre valami képlet, vagy becslési módszer, hogy hogyan kalkulálható a valóban különböző ősök száma korábbi nemzedékekre vonatkozóan?
(úgy érzem, ha oldalágakat kutatnék sosem lenne vége. :-))"
Belátható a vége, csak nagyon messze van:
1. generáció: 2
2. generáció: 4
3. generáció: 8
4. generáció: 16
5. generáció: 32
6. generáció: 64
7. generáció: 128
8. generáció: 256
9. generáció: 512
10. generáció: 1024
11. generáció: 2048
A közvetlen felmenők közül legjobb esetben ennyi személyt találhatsz az 1700-as évek elejéig haladva, mivel korábban még (általában) nem vezettek anyakönyveket. Ha az ősök leszármazottait két gyerekes átlaggal számoljuk, akkor az megközelítőleg 1000*1000, azaz egymillió tizedfokú unokatestvért jelent.
Nagy szerencse, hogy 1700 előtt nem vezettek anyakönyveket.
Én is szeretném felhívni a figyelmet a mormon indexelésre.
Aki már jónéhány éve kutat, talán tudja mivel jár egy-egy Ős megtalálása.
Én a hajdúvárosokat kutatom Budapesten, közel tíz éve. Sok-sok mikrofilmmel.
Tessék saccolni mi idő ezek átnézése.
Pl. ebből 1895-ig Debreceni református anyakönyvek 59 mikrofilmtekercs.
1895-ig Debreceni római katolikus anyakönyvek csak? 5 mikrofilmtekercs.
1895-től a Debreceni polgári anyakönyvek 49 mikrofilmtekercs.
1552-1852 Hajdú megye feudális összeírása 79 mikrofilmtekercs.
1869-es Debrecen és környéke népszámlálás 44 mikrofilmtekercs.
Ráadásul a polgáriakért még utazni is kéne. Ezek csak a megyei levéltárakban léteznek, meg a mormon kutatóban ahol havonta csak egyszer lehet géphez jutni.
Ez idő alatt megtaláltam vagy kétszáz névhordozómat.
És láss csodát, egy este beírom a keresőbe a nevem és ott van mind a több mint kétszáz (négyszáznyolcvan találat). Meg még három olyan helyről amiről még azt se tudtam, hogy létezik. Meg Galíciából, USA-ból. Plusz a hibásan jegyzettek is.
ÉS EZ NÉHÁNY MÁSODPERC ALATT. Otthon fotelból.
Mindenki mondhat amit kar, ez SZENZÁCIÓS. Lehet nem minden adat helyes, de ott van, ha keresni kell, pillanatok alatt megtalálható, nem kell végignézni egy egész tekercset. Ott a dátum, a pontos filmszám, az oldal, vagy a sor, és lehet nézelődni.
Aztán meg, még nem is sok adat van fenn. Milyen egyszerű lesz keresni, ha már mindhárom anyakönyv ott lesz. Gondoljátok el ráadásnak Nagyvárad, Kassa, Fiume, Alsóőr stb (már ha próbálta valaki). Sok helyen dolgoznak rajta. Ott lesz a lista.
Jó lenne ha a magyar oldalakat mi magyarok sokan csinálnánk. Kevesebb lenne a hiba
Az a baj, hogy a mi magyar nyelvű anyakönyveinket lelkes idegen anyanyelvű családkutatók is indexelik. Aki nem tudja a nyelvünket (legalább anyanyelvi szinten) szörnyű dolgokat tud indexelni. Egy Ostffyasszonyfát (Vass megye) már az (USA) bevándorló hivatal írnoka se nagyon értette, nemhogy jól írta volna le. A neveket még csak betűztették, a többit már nem nagyon. Nem beszélve néhány névíró szörnyű betűiről. Mindez jól látható a keresésnél.
A mostani Szabolcs csomag zöme elég jól olvasható. Ami nem megy, vissza lehet küldeni. Heti néhány adag, nem nagy dolog. Én nyugdíjas vagyok, és több mint hétezer kitöltött adatlapom van (nem dicsekvésnek szántam), 94-96%-os hibafokkal (ez dicsekvés, a szörnyűeknek is nekiállok)
AKI ÉRDEKLŐDIK, NE CSAK VÁRJON (régi jó szokásaink szerint). NEM CSAK KAPNI JÓ. ILLIK VISZONOZNI IS.
"Azt nem tudom, hogy hülyeség-e, de csak a vérvonalat kutatom, és adott szinten lévő testvéreket. Oldalágakat csak akkor ha képtelen vagyok továbbhaladni. Ez hülyeség?
Attól függ, mi a cél :)
(úgy érzem, ha oldalágakat kutatnék sosem lenne vége. :-))"
megnyugtatlak: sose lesz vége :D
ezt csak abbahagyni lehet, befejezni nem... mindig lesz valami ami miatt az ember nekiugrik és beletúr másba is, nem csak a vérvonalba (nálam legalábbis így van)
Meg az is kérdés, mit értesz vérvonal alatt :)
Amúgy van, aki csak a 2n őseit kutatja.
Van, aki az első közös ősétől csak a névhordókat kutatja (tehát a leányoknál max. férjet ad hozzá, de a kölköket már nem, mert azok már más néven futnak); van aki ezeket a leszármazottakat is (pl. én is)
Van, aki az anyai ágát nem is kutatja, csak az apait.
Van, aki irdatlan adathalmazzal rendelkezik, mert oldalágakat (pl. férjek, feleségek családjait fel/le irányban egyaránt) is kutat... (egyet nálam találsz nálam is, melyet az egyik néhai családtag iránti tiszteletből csinálok, illetve van még pár publikálva, amit más rakott össze, én ha belebotlok oda tartozóba, akkor beillesztem, vagy korrigálom az adatokat, de nem keresem őket)
Felvidéki ág nagyjából megvan 1680-ig, igaz volt pár olvashatatlan könyv, de nagyrészt át lehetett erőlködni rajta.
A sziléziai 1770 és 1870 közöttiekkel problémám volt már a kezdetektől fogva, mert ugye gót kézírás. :)
1770 előttiek ott is gyönyörűszép latin írások, ha nincs sérülve a könyv, akkor szépen lehet haladni.
Persze latinból is volt pár elképesztő nehézségű könyv.
A góttal nem tudtam mit csinálni, meg kellett tanulnom a betüket.
Mamám huga gyorstalpalón "megoldotta" egy karácsonyi buli alkalmával, igaz neki mégkönnyebb a helyzete mert még perfekt német is egyben. :) De tényleg 1 óra alatt csodát művelt és a lényeget elmondta/lerajzolta.
Szóval nagyon sokat segített.
Csak míg ugye a felvidéki, a sziléziai és a polgári magyar szkennelt anyagokból áll...
... sajnos a magyar katolikus, református pedig ***.
Arról nem is beszélve, hogy a szkennelt bejegyzés kvázi bizonyítékként ér fel.
Egy szó mint száz, jelenleg azért a magyar nehéz, a latin közepes, a gót közepes nehézséggel talán (még) megbírkózom.
Azt nem tudom, hogy hülyeség-e, de csak a vérvonalat kutatom, és adott szinten lévő testvéreket. Oldalágakat csak akkor ha képtelen vagyok továbbhaladni. Ez hülyeség?
(úgy érzem, ha oldalágakat kutatnék sosem lenne vége. :-))
"Nem valószínű. A mormonok nem klasszikus családfakutói szempontok szerint végzik az adatfeldolgozást, hanem a vallásukban megfogalmazottak teljesítésének megkönnyítésére.
Erre azok az adatok, amiket bevisznek a képnélküli adatbázisokba, pont elegendő."
Hopp... ezt nem tudtam, így viszont érthető a dolog. :-)
"
Egy állami
- születésnél is sorszám(folyószám), születési dátum, gyerek neve, neme, apa neve, anya neve amit indexelni kell. Se vallás, se foglalkozás, se szülők életkora stb.
- halálozásnál sorszám(folyószám), halál dátuma, halott neve, neme, kora, apa neve, anya neve, házastárs neve. Se vallás, se születési hely és idő, se semmi egyéb adat.
- házassággal asszem még nem találkoztam..."
Akkor sajnos az az adatbázis is csak mankónak lesz jó. :S
be kell regisztrálni Indexer-nek, le kell tölteni hozzá a segédprogit, oszt' hajrá :)
Magyarul nem tud a rendszer!
Kíváncsi leszek majd a véleményedre (javaslom, ne csak a magyar vonatkozásút próbáld ki, hanem ha beszélsz vmi idegen nyelvet, olyat is, ami azon íródott - csak hogy lásd az erőfeszítést, amit megkíván egy idegentől a másé. Ha letöltöd, de nem boldogulsz vele, akkor visszaadhatod, hogy más indexelje. Ja, eleinte nem voltak magyar adatok, csak amerikai meg mexikói. Gondolom egy idő után az egyháztagok elkezdtek reklamálni, hogy mé' csak ez van, mindenhol vannak, akkor legyen már innen is meg onnan is anyag. Ahogy egyre többen csaltakoztak, szélesítették a feldolgozandókat. De mint korábban is írták már - nem te mondod meg, mit akarsz feldolgozni, csak a listából tudsz választani, és azon belül is kapsz, amit dob a gép...)
"Nem lehet, hogy később a keresőben több adathoz hozzá lehet majd férni?"
Nem valószínű. A mormonok nem klasszikus családfakutói szempontok szerint végzik az adatfeldolgozást, hanem a vallásukban megfogalmazottak teljesítésének megkönnyítésére.
Erre azok az adatok, amiket bevisznek a képnélküli adatbázisokba, pont elegendő. Ha nem így lenne, akkor már most sokkal több adatot látnál a megjelentettnél, mert a feldolgozáskor azt is bekérnék - de nem kérik.
Egy állami
- születésnél is sorszám(folyószám), születési dátum, gyerek neve, neme, apa neve, anya neve amit indexelni kell. Se vallás, se foglalkozás, se szülők életkora stb.
- halálozásnál sorszám(folyószám), halál dátuma, halott neve, neme, kora, apa neve, anya neve, házastárs neve. Se vallás, se születési hely és idő, se semmi egyéb adat.
- házassággal asszem még nem találkoztam...
És államiban is erősen félre lehet olvasni elég sok mindent, különösen ha nem vagy magyar és fogalmad sincs a mai nevekről... de ha magyar vagy és idegen név van ott, akkor is van, hogy erősen fejtörős...
Ami a Szy / Szij írást illeti:
az egyházi anyakönyvek nyelve sokáig a latin volt.
A latin j helyett i-t használ alapvetően, és gyanítom azért, hogy a birtokos eset ii-je (pl. Georgius - Georgii) megkülönböztethető legyen a ma magyarul ij-ként írttól, tűnik y-nak (két ponttal a tetején) a két i, melyből a másodikat lejjebb engedték.
Hangsúlyozom, feltételezésem, mert se latinprof nem vagyok, se nem éltem akkor, hogy a miértre egzakt választ tudjak adni.
Amúgy meg mivel a papok nemzetisége nem feltétlenül egyezett már akkor sem a falu lakóinak nemzetiségével, így már az eredeti anyakönyvekben is elég sok érdekes átírás is született az adott papnak idegen hangzású nevekből: pl.: Vieh -> Füh, Fih, Fi; Semmelweis --> Szemelvaisz... de tudnék még példákat sorolni...
Megnéztem a hivatkozott hozzászólásokat. Korábban beszéltem telefonon a mormonokkal, nem volt reménykeltő, de az olvasottak alapján odamegyek. Nagyon köszönöm a segítséget.
Ha a feldolgozott, képnélküli kereshető állományra gondolsz, igen sok az elírás és a hiba benne. Oka: a feldolgozók nem magyarok voltak, sőt, fogalmuk sincs a latinról, vagy adott esetben a németről sem, a régi írásképek adott esetben kegyetlen nehezen olvashatók.
támpontnak jó, hogy mit kell magán a mikrofilmen megnézni. Figyelj oda, hogy ha lehet, szűkített keresést alkalmazz, ha mondjuk simán a pl. Tücsök János névre kismillió találtot ad. Szűkíthetsz a név mögé tett pipával (ekkor lehetséges elírásokra nem keres, csak egzaktul a TUCSOK-re), helységre, évre vagy év-intervallumra, szülőkre, stb - próbálgasd...
Ha a csak képeket tartalmazókra gondolsz, ott a besorolásban akadhat hiba (nem azt a települést, vagy településrészt találod a link alatt, mint amit odaírtak)
2. line number - fogalmam sincs
entry number - a filmkocka száma, amin a bejegyzés található (azt hiszem, még nem volt alkalmam ellenőrizni)
digital folder number - a digitális állomány azonosítója mormonéknál (olyan, mint a film number, ami a mikrofilm azonosítója, amiről a digitális állomány készült. Hogy a kettő miért nem egy és ugyanaz, ne kérdezd, biztos megvan az oka...)
Hát ez zseniális! Azért ezt nem gondoltam volna, hogy ennyi infó lehet még róluk! Nálunk Tárnokon (ugyan most nem ott élek) senki sem tud ezekről, amit itt leírtál. Mindjárt találtam legalább 2-3 lehetséges őst is! Esetleg folytathatnánk email-ben? nnms.ms@gmail.com
Megtaláltam a füzetemben az 1744 - es megyei adóösszeirást, ott van egy lista az 1740 - ben Csabáról Tárnokra kivándoroltakról : Stephan Szutovszky,Andreas Maly,Georg Nagy,Stephan Gyurian,Andreas Kobilina,Andreas Victorin,Andreas Kossuth,Joseph Horlácsák,Andreas Marko,Georg Marko,Johann Dorothin.
Ezenkivül Szántó egy ideig Vörösvár filiája volt, ezért szerepelnek szántóiak is a vörösvári anyakönyvben. Az első említése a Poszmekeknek 1706 - ban Martin Poszmek és felesége Barbara az anyakönyvben.
Van egy Poszmek Jakab az 1728 - as regnicoláris összeirásban Pilisszántón. Martin Poszmek egy 1752 - es határper szerint 1732 - ben költözött Szántóról Tárnokra. Johann Mitnik 1734 - ben ment Szántóról Tárnokra. Georg Melicher 1738 - ban Csobánkáról ment Tárnokra. Martin Blaho 1730 - ban ment Piliscsévről Tárnokra. Stephan Gyurian 1730 - ban ment Piliscsabáról Tárnokra. Andreas Victoris 1730 - ban ment Csabáról Tárnokra. Johann Petró 1730 - ban ment Csabáról Tárnokra. Johann Dorothin 1730 - ban ment Csabáról Tárnokra. Andreas Dorotina 1740 - ben ment Csabáról Tárnokra. Stephan Szutovszky 1745 - ben ment Csabáról Tárnokra. Mathias Koblina 1740 - ben ment Csabáról Tárnokra. A legérdekesebb Andreas Trestihora aki a Pozsony megyei Bikszádról ment 1709 - ben Csévre, onnan 1718 - ban Szántóra, majd 1744 - ben Tárnokra.
Igen, az őseim közel 70%-a tárnoki vagy sóskúti, de abból is a tárnoki a több. Érdekes módon ezen az úton még nem is gondolkodtam, pedig már hallottam róla, hogy a Pilisieknek közük van Tárnokhoz. Most nézem az összeírásokat, és tényleg, rengeteg hasonló név van. Esetleg vannak információid Csaba és Szántó összeírásairól? Állítólag 1760-ból van egy bejegyzés, hogy 20 család ment Tárnokra. Tehát azelőttről lennének jók az infók.
Ezt már megtaláltam, bár érdekes módon az 1745-ös összeírás közlésében vannak hibák, amiket nem értek, hogyan követhettek el.
Látom hogy Sóskúton és Tárnokon is éltek őseid. Gondolom akkor tudod, hogy hogy sok szlovák Piliscsabáról és Pilisszántóról költözött oda, Vörösvár szomszédságából, ha éltek valamelyik faluban esetleg őseid, találkozhattak az én őseimmel.
Azt kihagytam, hogy a praediumról (birtok, puszta, tanya stb.) van szó, tehát nem magában a fogadóban született, hanem valamelyik, a fogadóhoz tartozó, annak birtokán lévő házban.
:) Nem is olyan régen visszaolvastam az összes hozzászólásomat. Hát mondjuk úgy, nem biztos, hogy az vagyok.
Mivel ezt csak minimális segítségnek gondolom, ide írom. A levéltárak közös keresőjét érdemes megnézni, ha minimális is, de van adat a családokról (köztük Puss J.-né Gerebics A.-ról).
Hát Prelleg, te zseni vagy! És tényleg azt jelenti. És az a nem semmi, hogy tudtam erről a fogadóról. Hát még ilyet. Nagyon köszi a segítséget!
Amúgy a linkeket már ismertem, nagyon hasznosok, sokat segítettek, bár a diósdi adatbázisban találtam hibát, amit próbáltam közölni a kedves Bárdosdsy úrral, aki nem válaszolt. Na mindegy, ez nagy segítség volt.
Fekete Sas fogadó a Buda Fehérvár-i országút mellett, a tárnoki vasútállomás át ellenében. Építtette gróf Illésházy János 17601770 körül. A fogadó tőle Fekete Sas címet nyervén, azt most is bírja. E fogadó mellett van 4 zsellérház, melyet valószínűleg a fogadóbérlő biztonságára ugyancsak a címzett gróf úr telepített e helyre. Dr. Farkas Gábor: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Az egyik kedves levlistás családfakutató néhány linket összegyűjtött, talán érdekelhet téged:
Olyan kérdésem lenne, hogy az alábbi házassági bejegyzésben, Pintér Mihály felesége származására írva van valami, de nem tudom mit jelent. Az már oké, hogy a férj tárnoki, de az azt követő írás biztosan a feleségre utal, gondolok erre az utolsó szó miatt: "illa".
Nagyon szépen köszönöm! Ilyesmire nem is gondoltam, ez most meglepett:) Valamilyen katonai beosztás volt a tippem, de a 'kisbirtokos család tagja' tényleg kivehető.
Sabine, tudnál segíteni (vagy bárki, aki ért hozzá)?
1723-ban egy lehetséges ősöm birtokadományt kapott újra, benne van a Királyi Könyvekben. Úgy tudom, hogy azért volt erre szükség, mert a faluban több ember jelentette, hogy a korábbi irataik elvesztek, de a veszprémi (?) vagy vmelyik városi / papi helyen megvoltak ezen irataik másolata (vagy vmi hasonló), amelyekkel bizonyították, hogy ők nemesek és birtokra jogosultak. Így semmi akadálya nem volt az újraadományozásnak. Vhol esetleg utána lehet járni, hogy korábban milyen irataik voltak (asszem megvan, hogy ki honnan igazolta őket 1723-ban), és abban mi állt?
Most olvastam elindult az Európai Levéltári Portál, (http://www.archivesportaleurope.eu) amelyen 17 ország 62 levéltárából származó anyagokat lehet keresni. Hazai anyagok egyelőre nincsenek, de ahogy nézem pl. német, szlovén, lenygel anyagok vannak.
Most kerestem néhány felvidéki helységet, s azt találtam, hogy ua. a helység 1850 körüli éve a Nyitrai levéltárban található, míg a többi Besztercebányán. Lehet, hogy a probléma megoldása a te esetedben is ez?
Nem tudom. Vezetve volt, az biztos, de hogy hol van? Lehet, hogy valami miatt nem maradt fenn/megsemmisült? Csak találgatok, talán valaki más tapasztaltabb a felvidéki anyakönyvekben, és segít.
Azt viszont látom, hogy az itt található adatokból is hiányoznak ezek az évek Szepesolaszinál.
Én sem vagyok latinos, de valami olyasmit jelent, hogy a felsorolt évek anyakönyvei valahol máshol találhatóak, és 1852-től folytatódik a következő oldalon.
A hiányzó években - átmenetileg - latin helyett magyarul vezették az anyakönyveket, feltételezhetően ezért van elkülönítve a többitől.
Ha van olyan fórumtárs, aki vállalkozna néhány oldalnyi, 1800-as évek első harmadában keletkezett német kéziratos dokumentum elolvasásásra és magyarra fordítására, az kérem keressen meg magánban a vaclav322[kukac]gmail.com címen.
Teljesen kezdőként segítséget szeretnék kérni. Egy Szepes megyei kis települést, Lechnica-t kutattom Zsemba, Zemba nevű őseim után. A Familysearch oldalon találtam adatokat 1766-1832 között, de nagyon hiányos. A levéltárban 1861-től vannak adatok, de a film vidéken van. Azt szeretném tudni, hogy milyen más keresési lehetőség van, Szlovákiába való kiutazás nélkül. Minden segítséget köszönök.
Segítséget kérek. 1740-ben Tiszapüspöki (akkor Heves és Külső-Szolnok vm., ma Jász-Nagykun-Szolnok m.) környezetében milyen járvány volt/lehetett? Egy peres irat arról szól, hogy az elődöm infectus lett, mivel tiltott helyre ment -- átment Szajolból kicsit borozgatni a vendégfogadóba.
Az öcsi lutheránusokat Kapolcson anyakönyvezték. Viszont, ahogy néztem nemcsak Taliándörögdön voltak anyakönyvezve a római katolikusok, hanem pl. Vigántpetend-Zalapetenden is a korábbi időkben. (A Levéltárak Közös Keresőjébe írd be a település nevét, és addig lapozgass, amíg meg nem találod a Kálniczky-féle könyvet, ez esetben a 32 ponthoz (a 38. pontig tart) és innen ki lehet nézni melyik település a másik fíliája).
Hát igen, elsőre kicsit tényleg áttekinthetetlen, de hosszabban vizsgálódva ki lehet ismerni. Pl.: akinek nincs nemes, vagy armalista felmenője, annak csak a 25. a-tól kell keresgélnie, és amelyik összeírásnál nincsen személynév, azzal értelemszerűen nekünk nincs is dolgunk, a statisztika nem visz előre minket. Segít, hogy van mellékelve egy kis magyarázat is, és pdf formátumban készítették el, feltéve, hogy a családaink nevének betűhív leírása nem különbözik nagyban a ma használatostól, és persze a Tárgyhoz írtak is sokat segítenek.
Kár, hogy nem az eredetieket digitalizálták, több infót kaphattunk volna a családi háttérről. De (némi) optimizmusra adhat okot az, hogy a Közterhekkel kapcsolatos összeírások (CP. II. 1-229.) sem lettek még teljes egészében feltéve (CP. II. 1-50.), legalábbis a számok erre utalnak, és ezután jön még majd a többi census is, persze az országosak kivételével. Így (remélhetőleg) a későbbi összeírásokkal bővülni fog a településen összeírt rokon családok tagjainak száma (nekem eddig 0, azaz nulla fő) is.
Összehasonlítottam egy településen a CP. II. 47. összeírást (1710-20 között készült) az 1715. évi országossal, és két dolog tűnt fel. Az egyik az, hogy mindkettő esetében fel van tüntetve olyan név, amelyik a másikban nem is szerepel, a másik pedig az, hogy sokszor (főként az idegen hangzású nevek esetében) ha szerepelnek is mind a kettőben, alig felismerhető, egymástól nagyban különböző, torzított alakban. Ha nem ismered, ajánlom neked az 1715. és 1720. évi orsz. öszeírásokat, ezek online kutathatóak.
Felmentés valamilyen előírás alól. Lehet, hogy rokonok voltak, és a püspöknek kellett engedélyezni a házasságukat. Van, aki megtalálta a püspöki levéltárban a kérvényt is, de lehetett más alól is (pl. házasságot megelőző háromszori hirdetés) felmentést kérni. De ezek katolikus példák, lehet, hogy a reformátusoknál kissé mást jelenthetett a szó.
Vajon Öcs(Eöcs) község (Ajka , Nagyvázsony és Kapolcs között) evangélikus lakosságát hol keresztelték a 19. században? Az állami anyakönyvezést a ma Ajkához tartozó Padragon kezdték 1895-ben. A katolikusokat Taliándörögdön keresztelték. Lehet, hogy mindhárom település mikrofilmjét át kell néznem? Természetesen mind a három helység adatai egy film végén kezdődik, és egy másik film elején végződik.
Elvileg az internetről bármi letölthető, mégis van aki gyűjti a CD-ket, sőt akár a bakelitlemezeket is. Sőt emberek könyvtárba is járnak (még, szerencsére....)
Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. (Ebben benne vannak a helységek birtokosai. Nemességkutatáshoz nélkülözhetetlen.) CD-rom.
Révai Nagylexikon 4 db CD-romon.?
Akit érdekel, írjon. Címem publikus. Árban megegyezünk.
Én már nézegettem ezt a feudális összeírást valamelyik nap, de ember legyen a talpán, aki ebből egyből kiolvassa az infókat. Ami viszont érdekes, hogy bár a negyed felmenői gárdám ebből a vármegyéből való, alig találtam olyan (vezeték)nevet, ami nekem passzolna. Pedig ahogy néztem még a nemesek is fel vannak tüntetve, tehát még csak az sem lehet mint az 1715-ös összeírásnál.
Köszönöm, az első mondatod a leglényegretörőbb. Nekem még soha nem volt ilyen esetem... Vagyis van olyan nem is egy, ahol nagyon korán érkeztek az elsőszülöttek. Lehet, hogy naívan hiszem azt, hogy a férj az apa is egyben?
1, Még januárban felkerült a Pest Megyei Levéltár oldalára egy kis összeírás-lista, még az 1715. évi orsz. összeírás előttről, több településsel (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből), és nevekkel. http://www.pestmlev.hu/id-255-feudalis_kori_osszeirasok.html
2, Jól látom, hogy megszűnt a BAZ megyei levéltár honlapja? Kár érte, remélem újra készítenek majd egyet és rátöltik az adatokat amik az előzőn (http://www.bazleveltar.hu/) voltak.
Helyette egy kis adalék, aki nem ismerné: http://www.bazkonyvtar.hu/?q=hu/node/362 , benne a Borovszky-féle Borsod vármegye történetével. Néhány digitalizált könyv nem szereti a Chrome-ot.
3, Mivel az utóbbi időben több szó is esett az első vh-ról, ajánlom mindenki figyelmébe a Szolnokon már jó ideje megnyitott kiállítást, a Hősők voltak mindannyian -t, aminek idejét, most március végéig meghosszabbították. Illetve az emiatt elkészült oldalt, benne listákkal több település néhai katonáiról, hőseiről, sok érdekességel: http://hosokvoltak.blog.hu/
Az eddigi tapasztalatom szerint a házasságban élő anya gyermeke a férj nevét kapta. Bár csak egy-két ilyen esettel találkoztam. Lényegesen több olyan "koraszülött" gyermek anyakönyvét ismerem, ahol az anya korábban nem volt férjnél, vagy még számomra nem ismert, hogy volt-e korábbi házassága. Ezt felvidéki, 1800-1900 közötti időszakban tapasztaltam. Volt még egy megfigyelésem: ahol egy családban előfordult "koraszülés", ott a késöbbiekben vissza-visszaköszönt ez a szokás. S valahogy összefügghet azzal is, ha a foglalkozás vagy valami más ok folytán a család legfeljebb egy-két generációja élt ua-ban a faluban. Bár azért ezek csak feltételezések.
Nem tudom, hogy hasznosíthatóak-e?
Még ilyen hasonló megfigyelésem, hogy elég gyakori, hogy a gyermek nem abban a faluban született, ahol a család egyébként élt. Vagyis csak egy gyermek születését és képen látható halotti bejegyzését találtam meg a faluban. A név nem ismétlődött meg a teljes anyakönyvekben. Ennek a helységnek az anyakönyvét még eredetiben volt szerencsém végig lapozni.
Egy ősöm elvette özvegy Szabó Zsuzsannát, akinek a mostohaapja Szabó Mihály. Az előző házasságánál még nem volt beírva, hogy ő mostoha apa, de ez mindegy is. Lehetséges, hogy már terhes volt anyuka (előző, meghalt férjtől), amikor újraházasodott és Szabó Mihály a nevére vette Zsuzsannát? Ilyenkor egyáltalán a mostohaapa nevére anyakönyvezték a gyereket? Vagy csak egyszerűen az előző apa is Szabó volt?
"AZ ORSZÁG JOGAINAK ÉS SZOKÁSAINAK ELSŐ RÉSZÉRŐL KÜLÖNÖSEN ÉS ELŐSZÖR
3. CZIM
Nemességünk eredetéről és arról, hogy az uralkodást mikép ruházták át fejedelmünkre
......"
Az átruházás egyik következménye, hogy a nemesítésben azt is meghatározták, hogy ki jogosult a nemesi címre a családból és hogyan öröklödik, de ez már nem Hármaskönyvből olvasható ki.
ha valaki találkozik vagy tud valamit a Bedő családdal kapcsolatban - legyen az akárhol és akármikor, - kérem jelezze nekem. Az egyik távoli rokonom, már nagyon sok mindent kikutatott róluk, de egy ponton már évek óta nem tud(unk) tovább haladni. Köszönöm!
A Szabó név tényleg csak a posztók vagdosását jelenti. A másik gyakori, foglalkozásra utaló, vezetéknév, a Kovács is gyakori más nemzetek vezetéknevei között. Szerintem éppen azért, olyan ritka a Jobbágy, Szántó és egyéb, a földművelésre utaló vezetéknév, mert gyakori volt ez a foglalkozás. De a nevekkel kapcsolatban a Nevek, családnevek magyarul fórum tagjai biztosan több információt tudnak mondani nálam. Amikor én ütköztem hasonló akadályokba (egy éven belül két leány is született ugyanazon a néven, és nem jöttem rá, hogy a két potenciális ősanya-jelölt közül melyik az enyém) először utánajártam, hogy a szülőknek nem született-e ugyanazon a néven később újra gyermeke, azaz nem-e halt meg az egyik a kettő közül. Ha nagyobb településről van szó, akkor érdemes volt megnézni a születési helyet is, ha nem volt házszám, a tized még segíthetett. Tapasztalataim szerint általában a családok, ha költöztek is, ugyanabban a tizedben maradtak. Végül megnéztem a keresztszülőket is, hátha szolgálhatnak valamilyen támponttal.
Az lenne a kérdésem, hogy hogy hív(hat)ták az alábbi szerzetest, és milyen rendi volt? (Ha segít 1798-as keresztelési anyakönyv, és a szerzetes szabadkai)
Ezt találtam, ha érdekel valakit: Alcantarai Szent Péter ferences szerzetes 1499-ben született a spanyolországi Alcantarában és 1562. október 18-án halálozott el. Alcantarai Pétert 1622-ben boldoggá, 1629-ben szentté avatták. Ünnepe: október 19. A szent a ferences rend legszigorúbb szabályokat követő ágának az alapítója volt és a rend belső reformjával keltette új életre a katolikus hitet. A török hódoltság idején az ország a törökök által elfoglalt területén és más (szlavón, bosnyák és rác) területen csak a ferencesek végeztek lelkipásztori munkát. Jobban mondva a törökök csak őket tűrték meg.
Az őseim keresése folyamán már többször akadtam el azon, hogy valamelyik ágon Szabó Anna, vagy Ilona, vagy Katalin volt egy ősanyám. Ilyenkor aztán megáll a tudomány, mert egy adott évben egyes településeken tucatjával születtek a Szabó-gyerekek. Olyan érzésem van, mintha ez az egész ország egy óriási nagy Szabó család lenne. Tudjuk, hogy ma is a Szabó név az egyik (negyedik) leggyakoribb. És ez elgondolkoztatott, hogy mi a csuda lehet ennek a magyarázata.
Mondjuk a szabó foglalkozás nagyon biztonságos és jövedelmező volt, és nagy családokat el tudtak tartani, éppúgy, mint a kovácsok. Vagy genetikailag olyanok, hogy sok fiú születik, és így tovább örökítik a nevet. És még különösebb, hogy ez nem csak a magyar nyelvterületen jellemző, hanem az egész világon az adott nyelvnek megfelelő fordításban (Schneider, Tailor, Tailleur, Sabov).
Kell, hogy legyen valami titok a dolog mögött. Lehet, hogy rosszul értelmezzük a szabó foglalkozást. Az nem lehet, hogy a vezetéknevek kialakulásának idején a szabóság volt a magyarok főfoglalkozása. Abban az időben földművesek és pásztorok vitték a prímet. Van is bőven Gulyás, Juhász, Csordás, Pásztor, de mért van olyan kevés Szántó, Jobbágy és Zsellér? Azt tudjuk, hogy az orvoslást kezdetben a borbélyok művelték. Talán a szabóság valaha nem csak a posztók vagdosását jelentette, hanem a földek művelésével kapcsolatos tevékenységgel is összefüggött?
Igen, valószínűleg tényleg az, aminek látszik -- ad. A d betű alsó része ugyan különbözik a többitől, a "szára" pedig kicsit olyan, mint amikor rövidítés gyanánt a szó végét egy kunkorral jelölik. Köszi a segítséget.
"Na hát a gazdagság hiányát én is tapasztaltam. Azon szoktam mosolyogni, hogy az egyik fiú kisbirtokos, a testvére meg napszámos. Hogy segíthették egymást, vagy micsoda testvériség lehetett közöttük.
... Pedig ez az egyetlen nemes családom, jó lenne valami bővebbet is tudni róluk."
:)
Nálam az említett alföldi kisbirtokos nagypapa az utolsó gyerek volt a családban, még nem tudom hány testvére volt, de legalább három. A család elmondása szerint baromira lusta volt.
A nagypapa fiatalkorában még intéző volt a családi földjükön, de nem tudom, hogy lustasággal párosítva ez meddig működött normálisan. :) Valószínüleg semeddig se.
Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy szép-szép, hogy segítjük egymást meg minden, de csak azt tudod segíteni aki akarja is. :)
Szerintem nincs értelme azon filózni, gazdagok voltak-e vagy sem.
Prelleg, köszi, meg is néztem, de egyrészt az Illésy-gyüjteményhez sajnos nincs kép, másrészt a Királyi Könyvekhez ugyan van, de aki ezt elolvassa monitoron..... le a kalappal
bár nem tudom, hogy segít-e egyáltalán ez nekem, mert a birtokadományozásról eddig is tudtam, de az embert még nem tudtam beépíteni a családfába...
nem tudom, máshol hogy van, itt az egyházi anyakönyvben kb 1780 előtt csak és kizárólag az apa nevét írták be, az anyáét nem. Ez eléggé bonyolulttá teszi a kutatást, mert egyidőben több azonos nevű ember is élt a faluban, csak máshogy hívták a feleségét / anyját.
Sabine, csak az Illésy-ből érdekelnek az adatok, a Királyi nem
És itt amit leírsz abban nincs filmszám. Itt fondszámok vannak, mint A 35, E 227, stb., némelyikről meg tudnám mondani milyen filmszámok tartoznak hozzá, de csak összességében. Ez azt jelenti, hogy némelyik fond 20-30 vagy annál is több filmen van.Jövő héten Óbudán megnézem a filmek "tartalomjegyzékét" (az olyan mint a többi anyagnál a raktárjegyzék). Ezzel lehet leszűkíteni a megnézendő filmek számát néhány darabra. (Célszerűen ötre mert alighanem annyit tudsz egyszerre megrendelni)
Igen Tevel esetében a jobbágyok laktak Nagytevelen, a nemesek pedig Kis- vagy Adásztevelen.
Beírtam Kőrűt, és én meg is találtam az iratokban a település nevét.
Pl. az elsőben (1680-as keltezésű) a pagina 010-ben, a másodikban (1693) 002, 004 valamint a 005b oldalon, mig a harmadikban (1695) a 006. oldalon találtam meg (Nagy)Körűt.
Ismét segítségre lenne szükségem. Nézegetem a mol.arcanum oldalon az urbaria et conscriptoinest-t. De igencsak meggyűlik a bajom a rendszerrel. Beírom a keresőbe birtokként pl. Kürüt, v. Fügedet. Kiadja a találatokat, rövid ismertető....majd a képek megnézésére kattintva rengeteg-rengeteg, és még annál is több eredeti oldalt. (amiben nem találom sem Kürüt, sem Fügedet....de lehet, hogy csak a türelmemet veszítettem el. ) Jól csinálok mindent?
Abban még tudsz segíteni, hogy akkor a Hédervári uradalom mely "részeit" kérjem ki?
Még egy kérdésem lenne. Ásványráró is ugye ehhez az uradalomhoz tartozott. Az 1800-as évek első felében élt ott egy molnár felmenőm. Hozzá kapcsolódóan lehet ezekben az iratokban valami? Mert úgy tudom a molnárok a földesúr "alá" tartoztak.
Sabine, köszi. Amit a köv.hsz-ben írtam, valszeg nem érint engem, csak érdekelt (bár Takácsi nincs messze a kutatott településtől).
A falu, ahol kutatok Adásztevel, a család neve Böröczky (Böröczki / Bereczki / Bereczky). Böröczky-re összesen 3 találat van a MOL-ban. Nem tudom, hogy a Bereczky névtől hol vált el a Böröczky; mivel 1723-ban hivatalosan ö-vel írták, csak korábban lehetett, de más adatot nem találtam. Annyit tudok, hogy az ősök a történelem hajnala óta Adásztevelen éltek, mert oda telepítette őket Árpád (?), így elméletileg minden tag onnan származott el.
Ezt a hármat találtam a Királyi Könyvekben és az Illésy-ben:
1.
Típus:Királyi Könyvek Név:adászteveli közbirtokosok Kiadó:Károly 3 - Prága, 1723.10.17 - új adomány Honos:VeszprémLevéltári jelzet: A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 34. kötet - 318 - 319. oldal A 35 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Conceptus Expeditionum - 1723. október - N°. 15. E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 19. kötet - 160. oldal Birtok:Adastevely ( Veszprém ) Utaló:Péter Ferenc, Tóth-Czere István, Gancs Benedek,János, Kapucsy Mihály, Böröczky Ferenc, Oroszy István, Balassa Mihály, Gyimoty Mihály, Josa István, Bozai Mihály, Méretey János, Lörincze Gergely adászteveli közbirtokos nemesek ti:Erdődy de Monyorókerék László-Ádám nyitrai püspök,alkancellár Sorszám:34.153
2.
Típus:Illésy Név:Bőrőczky Ferenc Kiadó:1723 - birtokadomány Levéltári jelzet: E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 19. kötet - 160. oldal Birtok:Adásztevel ( Veszprém ) Sorszám:1b2358
3.
Típus:Illésy Név:Bőrőczky Ferenc Kiadó:nemesség adományozása 1755 1756 1720 Levéltári jelzet: O 67 - Bírósági Levéltárak - Megyei levéltárak felterjesztett elenchusai és mutatói - Sopron - ?2? - 103. oldal Sorszám:1b2359
A filmszám az a sorszám? Ha nem, akkor hol látom a filmszámot?
Mit értesz azon, hogy "ide talán a jobbágyok "ingáztak"?
Van egy szomszéd település, jelenleg Nagytevelnek hívják, az elmúlt évszázadokban volt több előneve is, állítólag ott laktak a jobbágyok.
Megnézem, persze. Úgy tudom, hogy az e-mailes kérés lehetősége továbbra is megvan. Legalábbis nem írták, hogy nincs.
Kérjél tőlük "Kutatói hírlevelet". Most nagyon felbuzdultak és küldik bőszen. Mert annyi a változás (gyakran nem a mi kényelmünkre) Legtöbbször azért mert nincs pénzük semmire.Se fűtésre se gépek javíttatására.
"Utalás" alatt azt érted amit a következő hsz-ben leírtál?
Elvileg minden mikrofilmre vett anyagot le lehet kérni vidéki levéltárba. Máűrpedig a Királyi Könyvek filmen vannak. Tudsz-e filmszámot? Mert most Óbudán nagyon hadakoznak a pontos filmszám szerinti kikérésekért. (Létszámcsökkentés volt náluk és elég hektikus a helyzet)
Hogy konkrétan miért kellett házassági engedély azt csak az irat ismeretében lehet megfejteni. (Persze hátha van valakinek valamilyen tippje, de az csak tipp amíg el nem olvasod)
Veszprém megyében (is) számos ún. nemesi község volt. ///Felvetődött bennem amikor olyat láttam, hogy szinte mindenki nemes volt, hogy ide talán a jobbágyok "ingáztak"?///
A XX.századi faluegyesítések és az ezzel együttjáró névváltozások eltüntették annak nyomait, hogy a közép-és kora újkorban számos Nemes- előtagú község mellett volt egy Pór- előtagú hasonnvű község is. Ott laktak a jobbágyok. Viszont ami a nemességet illeti, a kisnemesek gyakran a jobbágyság színvonalán éltek, ugyanúgy dolgoztak mint a jobbágyok, legfeljebb a házuk volt egy kicsit gangosabb.
A "nemes" "nob." nobilis" megjelölést a papok nem adták csak úgy bárkinek. Ők tudták ki a nemesember a faluban. És már csak azért sem bántak ezzel bőkezűen avagy felelőtlenül, mert a papság, az alsópapság is, hivatalánál fogva nemesnek számított, s ezt ők éreztették is a nem nemesekkel.
Neked is azt mondom írj konkrétumokat. Mikrofilmkutatóba is járunk.
Esetleg ha mész, akkor erre a Bekőre rá tudsz nézni?
Tudom, hogy Hédervár nagy mennyiség, azt már néztem én is. De nem tudom eldönteni, hogy az ott dolgozókra vonatkzó adatok melyik részében lehetnek. 1867-ben és 1871-ben született őseim dolgoztak ott (szakácsként és kocsisként), így gondolom nagyjából az 1890-es évektől úgy kb. 1930-ig.
Én valószínűleg csak jövő hét utáni héten jutok el oda. Most már muszáj lesz, mert vissza kell mennem dolgozni, és sajnos abba kell hagynom (legalábbis egy időre) a kutatást, de ezt még mindenképpen meg akarom nézni.
Korábban leveleztem ott egy dolgozóval, aki nagyjából rávezetett, hogy mit kell kérnem, és jelezte, hogy email-en is elküldhetem. Ez még lehetséges, mert akkor nem kéne külön bemennem egy kikérés miatt?
Elvileg ott is ki kellett volna hirdet(tet)ni. Lehet, hogy meg is történt, de időközben elveszett, ezért nincs rá utalás. De az is lehet, hogy elmulasztották a kihirdetést.
Levéltár: (Azért nem olyan bonyolult a jelzetrendszer. Persze koránt sem egységes. Mindenképpen fondszám, fasciculus (köteg) szám, bekötött anyagnál kötet szám, szálas anyagnál dobozszám. Jó, először bonyolult.
Hédervári uradalom szolgáinak adatai melyik évkörből kellenek? Mert a Hédervári uradalom gazdasági levéltára az nem kicsi.
Írd meg.
A jövő héten én vagy valaki tőlünk ott lesz a Bécsikapu téren. Sajna időt nem tudok mondani. Ha megírod pontosan ami kell, megnézhetjük. De még egy találkozó lehetősége sincs kizárva. Akkor segítünk kiírni és úgyis majd csak 2-3 nap múlva kapod meg. De onnantól már csak türelem, végiglapozni.
Mostanában fejezem be a könnyedén elérhető adatok kigyűjtését. Gyűjtés közben nem találtam meg az apját, de még előkerülhet, ha beírom az adatokat a családfaszoftverbe, és elkezdődik a sakkozás az évszámokkal. Áttérést is találtam, de ahogy mondod, igen keveset, és az nem segített. Köszönöm, amit ajánlottál, de inkább akkor élnék vele, ha a meglévő adatokat feldolgoztam, és már jobban tudom, hogy mit nem tudok. :)
Mindenesetre próbáld a református anyakönyveket. De ha módod van a helyszínre kimenni (a parókiára) ott valószínűleg van "Áttértek és Kitértek anyakönyve" ez utóbbiban lehet, hogy hamar megtalálod. (Merthogy nincs benne olyan sok bejegyzés) Ha ki tudod deríteni a lelkész e-mail címét, lehet, hogy ezt az egy adatot megkeresi neked. Ha megírod a helységet megnézhetem a Reformátusok névtárát.
A familysearch-ről hogy lehet lementeni képet úgy, hogy én adjak neki nevet? Múltkor még le tudtam úgy, de most már nem találok ilyen lehetőséget a böngészőben.
Sabine, biztos, hogy akinek a neve előtt "nemes" van, az a szó szoros értelmében nemes volt?
Abban a faluban, ahol kutatok, minden 3. név elé oda van írva, hogy "nemes", de eddig azt hittem, hogy ez olyan, mint a kisbirtokos.
A MOL honlapján találtam két utalást a családnévre, de nem tudom, hogyan tovább: ezeket is le lehet kérni a megyei levéltárakba, mint a mormon mikrofilmeket?
Veszprém megyei településről van szó, én Győrben lakom, Pesten ritkán járunk.
Köszönöm a segítséget, valóban nem erre számítottam. De nem is a nemességre, mert az elég sok forrásból igazolt. Hanem abban reménykedtem, hogy hátha reformátusból tért át János katolikusra, mert katolikus vonalon nem nagyon találom az apját. De hát ez csak egy kósza remény volt.
Budapesti vagyok, el tudok elméletileg menni megnézni. Csak nem tudom mit és hogyan kell kikérnem.
Ha Győr megyében is használták, akkor nem kellett volna ott is honosíttatni?
Amúgy is akartam már menni a Bécsi kapuba, mert a Hédervári uradalom szolgálóinak adatait akartam megnézni, de ott sem vagyok biztos benne, hogy mit is kell kikérnem. Egy hozzá nem értőnek olyan bonyolt az a sok szám meg hivatkozás.
Attól tartok nem erre számítottál Joan-nes elválasztva. Sajnos ez szokás volt akkoriban nevet elválasztani. Semmiképp sem nemességre utaló 3 betű, hiszen azt "nob" ként írta le, éppen egy rovattal lejjebb.
Meg tudnátok mondani, hogy mi az a rövidke az asciarius előtt? Ott általában nob. szokott lenni, de az alatta levő bejegyzésből látszik, hogy ezt a szót teljesen másképp, jól olvashatóan írja az ember.
Nem Pest megyeiek. Elméletileg Győr megyeiek, viszont az első ős, akinél már (talán) szerepel a nemesség, ő még Lipót-on született, ami miatt nem is tudom, hogy Győr, vagy Moson megyében kellen-e a néznem. Azért is nem tudom, hogy ő volt az első a sorban, vagy csak a fia, mert nála még csak egy olyan megjegyzést találtam a házasságánál, hogy "prior". Szóval ő volna Bekő Ferenc 1730-as születéssel. Ezek után Ásványrárón élt végig az egész család, ahol is a Pál nevű leszármazóknál mindegyiknél szerepelt a nemes előtag.
Most találtam az Illésy-ben egy Bekeő Ferencet Lipóton (bevallom Lipót településre még csak kb. pár hete bukkantam), talán ő lesz az. De mivel még soha nem kutatattam nemes ősök után, azt se tudom mit jelentenek ezek az adatok. De a legbosszantóbb az, hogy Héderváron, ahol anyakönyvezték a Lipótiakat, pont hiányzik ez az 1710-es évkör, ahol is rálelhetnék a ennek a Bekeő Ferencnek a János nevű fiára (az 1730-ban született Fernecnek János volt az apja), már ha tényleg ő az.
A lényeg, hogy örülnék a segítségnek, hogy mégis hogy nézhetnék utána ennek a Bekeő Ferencnek.
Az Illésy-ben talált Bekeő János féle kegyelmi ügy is igen csak érdekelne.
Hogy érted, hogy nem tudsz róluk semmit? Mikor, kitől kapták a nemességet? Igazoltatták-e a nemességüket? Ők is Pest megyeiek? Talán indulj el a nemességvizsgálatból. Szerepelnek-e az 1754-55 évi Országos nemesi összeírásban? (Dr.Illésy János: Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás. Bp., 1902.) Nem sok helyen van ez a könyv de a MOL Bécsikapu téri könyvtárában megvan.
MOL Honlapján "adatbázisok" Királyi Könyvek és Illésy "patika" cédulagyűjtemény.
Ha Pest megyeiek voltak: Kőszeghy Sándor: Nemes családok Pest vármegyében. Bp., 1899.
Ha nem Pest megyeiek, írd meg melyik megye és hátha tudom milyen könyv szól róla.
Tahtitófalu pont egy ilyen település. Évekig írták a szerződéseket az anyakönyvbe. Nagyon érdekes olvasni, az akkori felfogásokat, "tájszólásokat".
"... Judittól a szerencsétlen halál által meg fosztatván magam gyászos özvegységre neveletlen egy fiam pedig gyámoltalan árvaságra maradtunk volna arra való nézve ezen bajaimnak orvoslása végett ujj Házasságra fordítottam elmémet..."
Na hát a gazdagság hiányát én is tapasztaltam. Azon szoktam mosolyogni, hogy az egyik fiú kisbirtokos, a testvére meg napszámos. Hogy segíthették egymást, vagy micsoda testvériség lehetett közöttük.
De egyébként van egy másik kisbirtokos családom, akikről meg semmit nem tudok. Szóval ott sem jutok előrébb, ha még vagyon is volt. Náluk még a nemesi jelzőt is feltüntették akkoriban, de aztán ennyi is. Pedig ez az egyetlen nemes családom, jó lenne valami bővebbet is tudni róluk.
Ahogy voltak házassági szerződések is. Találkoztam olyannal, hogy a szerződést a plébánián helyezték letétbe, és ez bekerült a házassági anyakönyvbe is, a megjegyzések rovatba.
II.József 1784. évi rendeletével megszüntette az örökös vagy röghözkötött jobbágyság intézményét. Innentől a jobbágy némi kimenőpénz és esetleges adósságának lefizetése után legálisan elköltözhetett korábbi ura birtokáról. A kezdeti időszaktól a Dózsa féle parasztháborúig egymás mellett létezett a szabadmenetelű és a röghözkötött jobbágyság intézménye. 1514-et követően csaknem teljes lett a röghözkötöttség. (Ezidőtájt csak szökni lehetett, de nem volt kifizetődő - üldözték.)
Haller család iratai ügyében menj be a Bécsikapu téri Levéltár Nagykutatójába, ott nézd végig a P szekció mutatókönyveit, abból kiderül van-e a Haller családnak számodra használható levéltári anyaga. Nyilván a birtokiratok között kellene keresned.3-4 nap alatt kiadják és kutatható.(Nem véletlenül írtam mutatókönyveit - ugyanis több kötetről van szó, de van betűrendes részük.)
Azt szeretném megkérdezni, hogy ti tudjátok-e, hogy kikből, és miért lehettek szabad menetelű jobbágyok?Illetve, hogy a Haller család iratai (mert a Haller család szabad menetelű jobbágya volt a szép-szépapa....) hogyan kutathatók. MM
Nekem a nagypapa és a dédapa is "kisbirtokos" volt a kunságon. :)
Volt földjük, kb. ennyi, de amúgy szvsz sima földművesek (parasztok) voltak.
Annyira volt "nemes" a nagypapa, hogy szeghalmi cselédlányt vett el feleségül, akinek az apja szerelemgyerek vót'. :)
Na most akkor, hogy is van ez? :)
De a nemesi cím se jelent feltétlenül valami gazdagságot vagy mit. Van 3 nemesi család a felvidéki ágamon, de szerintem szegényebbek voltak a templom egerénél is. Annyi pozitívum mégiscsak van a dologban, hogy az irataik ott figyelnek 2 szlovák levéltárban. (csak lusta vagyok megnézni őket)
Sajnos a kisbirtokosság ténye egyáltalán nem utal nemességre. Előfordulhat ugyanannál a családnál, hogy egyik gyermekük születésénél a családfőt kisbirtokosnak, máshol gazdálkodónak, földművesnek tüntetik fel. Aki nem iparos, gazdasági cseléd, napszámos (bár én már láttam olyat is, hogy "kisbirtokos-napszámos" egyazon bejegyzésen belül) azt minősíthették kisbirtokosnak. De ha belegondolsz, 10-15 holdból nem biztosan lehetett megélni akkoriban sem, a gazda néha eljárhatott napszámba is e mellett. Állami anyakönyvekbe inkább csak a főnemeseket vagy hivatalt is viselő nemeseket jegyezték be nemesekként.
A településen (Ásványráró), ahol kutatok az állami anyakönyvek szerint a fél felmenői gárdám kisbirtokos (nemes?) volt. Ez a gyerekeik halotti bejegyzéseiből derül ki. Viszont amikor ezek a szülők annó meghaltak, vagy egyáltalán bármilyen bejegyzés (gyerek, házasság) volt velük kapcsolatban egyik esetnél sem tüntették ezt fel.
Mennyire lehetnek valósak ezek az utalások a kisbirtokosságra (1895-1910 közöttiek)?
Valaki képben van az 1800-as évek közepi oszták oktatási rendszerrel kapcsolatban?
A K. K. Normal-Hauptschule mit takarhat? Aki ezen 3. évfoyamos volt, az vajon hány éves lehetett? Érzésem szerint nem a mai főiskolánek megfelelő, hanem talán valamilyen középfokú intézném lehet, de nem vagyok benne biztos.
Ha esetleg valaki kutatna a monostorpályi református anyakönyvekbe szívesen meg tudok nézni egy-két dolgot. Bár eddig a halotti anyakönyv van feldolgozva 1871-től 1892-ig.
Indexálva szinte minden könyv, maguk a könyvek is időintervallumokra bontva, segítségként pedig az összes helység neve kb. 1100 - 1900-ig németül, csehül, latinul.
Térképek a régiókkal, melyik település melyik templomhoz tartozott (adott időben!) stb...stb...
Ha 18.-19. század fordulóján valami egyházi fejes lettem volna cseh és német nyelvterületen, személyesen péklapáttal csaptam volna tarkón mindazokat, akik ezt az írást használni merték.
Próbálkozz az állami levéltárban, az anyakönyvek másodpéldányát 1827 óta az államiban is őrzik (ami akkor a vármegyei közigazgatás iratatit is őrizte).
Én is 3 éve kutatom őseimet és a település történetét.
Az az igazság 3 éve már személyesen kértem a helyi plébánost, aki azzal a kifogással
hárította el akérésem teljesítését, hogy a Veszprémi egyházmegyére lett beszállítva az anyakönyvek. Kérdésemre a Veszprémi püspök útján a helyi levéltár munkatársa tájékoztatott, hogy a keresett anyakönyvek nincsenek beszállítva. A kör bezárult.
Tehát az eredeti anyakönyvek ott helyben találhatók. :(
De, pont tegnap voltam egy közeli másik plébánián.Ott nem csak betekinthettem, hanem fényképezhettem is.Köszönet neki.
Elmondtam, hogyan jártam máshol ő azt monta emberfüggő a hozzá állás! No coment...
"Copulirt hat Johann Brautwurst Regiments Caplan von Baunitz."
Nem K-betű lesz az? :)
(Copulirt hat Johann Krautwurst Regiments Caplan von Kaunitz.)
Szerintem a nagy B nem ilyen.
De végeredményben mindegy, sajnos nem vitt közelebb a megoldáshoz.
Ugyhogy ennek az ágnak "annyi".
Sajnos pont az édesanyám apai ága... le mertem volna fogadni, hogy ez a név el lett írva, annyira ritka, sőt igazából senkit nem hívnak így (ma sem) a testvérein kívül.
De nem volt igazam, 6 generációval vissza tudtam menni az apai ágán, és az 1803-as házasságin is Pawerczik a név.
Azt sajnos nem tudom, hogy milyen szövetség lehetett, katonai vagy egyházi pályafutásáról sem tudok, csak annyi információm van az emberről, hogy a lenti említés előtt kb. tíz évvel az osztrák csendőrségnél dolgozott valamilyen irodai munkakörben (Gendarmerie, Kanzlei Accessisten).
officialis ad societatem": Arra nem válalkonék, hogy megmondjam pontosan mit is jelent, de az officialis fordításaként olvastam tisztet (nem katonai, hanem hivatalnok, mint pl. számvevőtiszt), tiszttartót és tisztviselőt is, kivéve, ha az emberünk egyházi személy. A societas (societas, -atis f, ennek az accusativusa/tárgyesete a societatem) társaságot, szövetéséget jelent, az ad (+acc.) pedig -nál, -nél is lehet, de nem biztos, hogy az is. Éredemes lenne kideríteni, milyen szovetségről van szó.
Emericus, az egyháznál valszeg (de nem biztos) könnyebben boldogulsz, főleg mivel egy kis faluról van szó - ott általában segítőkészebbek szoktak lenni.
Győrben a megyei levéltárban pl. simán lehet fényképet készíteni (vaku nélkül), előzetes engedéllyel és némi ellenpénz fejében.
Én már lassan 3 éve foglalkozom családfa kutatásal, de még soha sehol nem mondtak nemet. Igaz, szerencsés helyzetben vagyok, mert a helyi plébániára rendszeresen bejárhatok.Igy 1721-ig minden adat rendelkezésre áll. Más plébániákon vagy hivatalokban kértek már pénzt a másolásért, de sok helyen elég, ha bemutatom az eddigi kutatási dokumentumokat.
Nem veszem magamra, hiszen közöm sincs a jogalkotáshoz. (Csak annyi, hogy én is szavaztam a jogalkotókra, szidom is magam érte.)
Ami a mormon fényképezés engedélyezését illeti talán egyetlen normális lépése volt a 60-as évekbeli kormányzatunknak. Cserébe kikötötték, hogy ebből példány maradjon a magyar levéltárnak. E nélkül koffernyi mikrofilmünk nem lenne.
Ha belegondolsz, az anyakönyvi hivatal nem kutatóhely. Ilyen esetben az ember nyel egyet (holott legszívesebben köpne //már bocsi//) kér egy engedélyt és reménykedik.
Az még vadabbul hangzik, hogy hiába tudom bizonyítani adott esetben egy "kutyabőrről" hogy származásom alapján engem illet, nem formálhatok jogot rá. Max. a levéltár ad egy digitális fotót róla. Még jó, hogy nem vagyok érintett.
Miért nem kutatható, másolható valamint egy családtörténeti kutatásba miért nem
lehet beilleszteni ezeket az egyeneságú felmenőim adatait, aláírásait a megjegyzéseket hitelesen (szemmel láthatóan).
A megszületendő nagyanyám édesapja (dédnagyapám)ezen fenn maradt aláírása és 1 db fényképe maradt róla az utókornak vagyis a leszármazottaknak. Ezt követően dédnagyapám eltünt-meghalt a az I. világégésben, semmit nem tudunk felőle.
A kőkemény kommunizmusban miért engedélyezték egy ismeretlen (!?) (mormon) egyháznak az egyházi anyakönyvek teljes másolatát ? (Ellentmondásként köszönet nekik) Nekem miért kell külön kérvényeket, beadványokat szivességeket kérnem egyensági leszármazottként. Miért védettek ezek a hivatalos okmányok ha csak hivatalos személyek tekinthetnek hivatalosan bele. Mitől nem tudnak az ottani dolgozok visszaélni a személyes adatokkal. Miért tőllem védik ezeket az okmányokat. Egy egyszeri betekintést miért nem engedélyeznek a jogalkotók? Ezek a kérdések nem csak neked szolnak.. Elnézést a stílusért.
A rossz hír az, hogy alighanem nagyapád nagyanyád eredeti aláírása nem lesz fotózható számodra. Ez ugyanis csak az anyakönyvi hivatalban lévő első példányon van rajta. Az ott őrzött példányok nem megtekinthetők, "kutathatók", így nem is fényképezhetők.Még azért is köszönet illeti az anyakönyvvezetőt vagy jegyzőt, hogy megmutatta, nem lett volna kötelessége. A megyei levéltárban őrzött másodlaton csak sk. aláírás szerepel, azaz csak az derül ki belőle, hogy az ős tudott írni. Őket meg lehet kérdezni, engedélyezik-e ennek fényképezését. Erre van esély. Egységes gyakorlat azonban nincs. Talán, de csak talán a megyei kormányhivatal adhat engedélyt, de csak kivételes méltányosságból, az eredeti lefotózására. Próbálj nekik egy kérvényt írni.
Nagyapám 1914-ben, nagyanyám 1905-ben született, 1931-ben volt a házasság kötésük, egy zala megyei kis faluban. A helyi jegyzőségtől kértem a betekintést a három alkalomhoz, amit a helyszínen meg is kaptam. Szerettem volna készíteni a kutatásomhoz fénykép felvételt az adott bejegyzésekről (pl dédnagyapám aláírásáról.) Meglepetésem ezt nem engedélyezték sem a fénymásolat készítést. Az is rendbe, hogy nem kutathatok abban a falunak az állami anyakönyvében ahol az őseim laktak közel 500 éve, de hogy egy nyomorult fényképpel sem örökíthetem meg az utókornak a felmenőim adatait, aláírásait ez finoman kifejezve nagyon nincs rendben.
Az lenne a kérésem milyen törvényi hely alapján utasították el kérésemet, és ha van, valamilyen járható, legális megoldás a fényképfelvételek elkészítéséhez az kérem, tudassátok velem. (Nem a szemem helyére beépített mikrófényképezőgépre gondoltam! :))
Számomra nagyon fontos lenne ez. Az egyház anyakönyvekkel itt helyben lehet, hogy ugyan így járok?
Igen, ez nagyon bíztató. Már eddig is felmerült költői kérdésként bennem, hogy vajon mikor lesznek digitalizálva az anyakönyvek. (Így a levéltárosok is hatalmas munkát takaríthatnának meg a filmek keresgetésével és kiadásával) De végülis ha a mormonoknak sikerült, akkor a MOL-nak miért ne sikerülne :-)
Más:
Valaki esetleg nem tudja, hogy az "officialis ad societaten" foglalkozás mit takar?
Többször felmerült már, de ez most egy másik megközelítés.
Zsuzsa nevű őseim éltek a ma már szlovákiai Dvory nad itavou (magyarul Udvard) településen. Ükapám Zsuzsa István kereskedő volt. Az udvardi katolikus anyakönyvekben van egy Zsuzsa/Zsuska nevű cipész család, az egyik fiú éppen Zsuzsa István, talán éppen az én ükapám, bár ez még nem bizonyított. A Zsuzsa lehet női keresztnévből alkotott családnév is, viszont a szomszédos Dubník (magyarul Csúz) település izraelita anyakönyveiben találkoztam a Susmann névvel. Elképzelhető, hogy a Zsuzsa a Susmann magyarorsított változata?
Abban kérném a segítségeteket, hogy hol tudok utánanézni annak, hogy az 1900-as évek elején milyen vendéglátóegységek léteztek, alakultak Kispesten. Az egyik felmenőmnek volt állítólag egy kávézója Kispesten az Üllői úton és szeretnék részleteket megtudni róla.
Hát a lepecsételés az teljesen új figurának tűnik. Az átkötés az több helyen szokásos. De az is, hogy "lazább" kutatótermesek kimennek azzal a felkiáltással, hogy kimegyek rágyújtani, vagy kávét inni és akkor tudhatja a kutató, hogy van 10 perce a partizánkodásra. De a "beszéljük meg, Ön hogyan értelmezi a törvényt" rendszereint beválik és ha tényleg a saját őseit kutatja az ember, akkor lehetővé teszik számára. Legszélsőségesebb esetben felolvassák az anyakönyv vopnatkozó adatait.
Egyébként az anyakönyvi hivatalokra nem vonatkozik ez a törvény (hiszen "Levéltári törvény"-ről van szó). Itt a "magyar" gyakorlat érvényesül, minél kisebb a falu annál lazábbak (hiszen "magyarok vagyunk - vannak törvények, de ki nem ....ja le...") kisváros még okés lehet, megyeszékhelyen ne is próbálkozz. De ha kérsz anyakönyvi kivonatot, akkor illeték ellenében, hozzájutsz a szükséges adathoz. Kivéve vallás, mert azt most nagyon diszkréten kezelik. De normálisabb anyakönyvvezetők rávehetők arra, hogy majd én találgatok, ő pedig bólintson, ha eltaláltam.
A MOL Library Resercher-jei valóban konmstrukciós hibásak az orsórögzítés tekintetében. Ez a kibuclakók bosszúja. (Ugyanis ott készülnek ezek a gépek - nézzétek meg) Egyébként azért vacak beszerzések, mert kb. ugyanennyi pénzért lehetett volna venni fénymásolós gépeket, egy gomnyomás és azonnal kész a másolat a vonatkozó oldalról. Némelyik vidéki levéltárnak már van ilyen.
Én a Szabolcs Megyei Levéltárban kutattam múltkor úgy, hogy a még nem kutatható lapokat egyszerűen ott lekötötték és lepecsételték. Mondták természetesen, hogy mivel nem ragasztják át minden évben mindegyiket, ha kutatható év kell még, akkor szóljak, mert átkötik nekem.
A tavaly érkezett új mikrofilm óvasókról viszont leesnek a tekercsek sajnos. De a leleményes kutatók már rájöttek, hogy egy gémkapcsot kell még rájuk húzni, ami megakadályozza a lecsúszást. Szóval ha valaki még ezzel küszködne, akkor ez a megoldása.
Az Óbudai levéltár minden tekintetben outsider e tekintetben. Mondhatni teljesen felesleges megkérdezni őket. Különben az sem mindegy, hogy kit kérdezel. Van ott főov. meg helyettes.
A kivétel a Veszprém megyei levéltár. Teljesen dilettáns vezetés, ejtőernyős igazgató.Egy ideig téma is volt a sajtóban is. És egy hozzá nagyon hűséges (gyanúsan hűséges) nődolgozó, sajnálatosan felelős beosztásban. És ezt nem tudja kompenzálni az sem, hogy a kutatótermesek egyike(i) a legjobbaknak az országban.
Különben meg a törvény világosan rendelkezik még ha (szerencsére) nem túl alapos akkor is. Ami miatt egyesek nem szeretnek vele foglalkozni az az, hogy ki kell takarni az anyakönyv oldalának többi bejegyzését. Ezzel pedig munka van. És hát a levéltárosok sem szentek, szeretnek elmozdulni a legkisebb ellenállás irányába. Tisztelet a kivételnek.
> Ezt Magyarországon egy kivételével minden levéltár elfogadja.
Nem tudom, melyik levéltárra gondolsz, de az óbudai nálam már kivételnek bizonyult. Legalábbis egy laza érdeklődésre azt mondták - ez nyilván nem a levéltár nagybetűs, végső állásfoglalása -, hogy bár nincs is nagyon ebbe a kategórába eső anyaguk, de ha lenne, akkor se adnák ki, holmi rokonságra való tekintettel. Hogy ezzel az indokkal inkább az önkormányzatoknál lehet próbálkozni. Aztán kiderült, hogy mégis vannak ilyen anyagaik, főleg a mai határokon túli területekről. Ha majd igazán érdekelni fog, akkor elolvasom a levéltári törvényt, aztán megkérdezem erősebben.
Ettől az évtől már nem működik az, hogy a reggel hét óráig az óbudai kutatóterem e-mail címére elküldött filmkérést aznap tíz órára teljesítik. Idén már előző nap d.u. három óráig kell elküldeni e-mailben a másnapra kikérni kívánt filmeket. Ráadásul hétfőn már nincsenek is nyitva.
Ezenfelül úgy hallottam, hogy 4 kérőlap helyett már csak 2-t lehet leadni, és a BFL-ben is hasonlóan csökkentették a kérhető film/iratmennyiséget.
Az egyik rokonom 1942-ben a XIII. kerületben a Szent László és a Határ u. sarkán lévő építkezésen hunyt el egy balesetben az anyakönyvi bejegyzés szerint. Én nézegettem 1941-43 közötti térképeket de azon a Szent László utca környékén nincsen Határ utca. (Futár utca az van, csak kérdés,hogy ez elírás-e.) Valaki esetleg a Budapesti utcákban tájékozottab? Köszönet!
Szerintem a Hadtörténeti levéltár az egyetlen hely, ahol a feltételezett katona felmenőd nyomára akadhatsz, márha nincs más irat vagy nyom. El kell menni, segíteni fognak! De ha ott nem találsz semmit, az nem jelenti azt, hogy nem volt katona, mert nagyon sok iratuk elpusztult vagy az 50-es években leselejtezték, illetve ha egyszerű honvéd volt és nem kapott valamilyen kitűntetést, lehet, hogy nem is maradt semmi nyoma. Itt van egy jó leírás ezzel kapcsolatban!
Nem is olyan rég volt szó a 'hospes' szóról, mint 'betelepülő'. Viszont az általam nézett településen rengeteg emberhez írták ezt be, és egyértelműen bizonyíthatóan olyanokhoz is, akik már helyben születtek. Lehetséges, hogy valahol a latin szótár szerint 'gazda'-ként is fordított embert takarta?
Igen, a Kutaiak anyja ill. nagyanyja volt,Kerkuska lány ( Kerkuska Mária és Kutai János 1912. 11.13.-án kötöttek házasságot Pázmándon). Bocs az észrevételért,de az én őseim szinte már fejből mennek 1760-ig. Szombatonként most is a plébánián kutatok, ha gondolod szivesen segítek!
Most vettem csak észre: Ez a daru bizony nem jobbra hanem balra fordul. A "heraldikai" oldalak ugyanis fordítva értendők. Meg a takarók sem egészen helyesek. Bocs...
Az 1995. évi LXVI. (Levéltári) törvény úgy írja le, miszerint az egyes anyakönyvek 90,60,30 év elteltével (rövidítve, nem szó szerint) válik bárki!!! által kutathatóvá. Te azonban nem bárki vagy! Ha az illető Neked egyenesági felmenőd, őt a törvény szava szerint saját jogodon kutathatod, mert a kivételek egyike vagy. Ha nagybácsi, nagynéni, nagyszülő testvére, akkor közvetlen leszármazótól kell beleegyezést kérned (aki Neked közeli rokonod, így nem valószínű, hogy megtagadja azt) és akkor ezzel a felhatalmazással kutathatod. Szerencsére (halkan mondom) a törvény nem tér ki arra, hogy az illető valamennyi élő leszármazójának beleegyezését ki kell kérni. Azaz egy is elég. De ha nem élnek a leszármazók akkor megint csak Te vagy az aki önmagadat feljogosíthatod a kutatásra. Ezt Magyarországon egy kivételével minden levéltár elfogadja.
"Domború ábrázoláshoz (ha elfogadsz egy javaslatot) a vonalas ábrákkal való jelzését javasolnám a színeknek."
Még nem jutottam a mondandód végére, de máris ugyenerre a megállapításra jutottam. :) Persze ennek olyan okai is vannak, hogy bizonyos esetekben jót tesz a plasztikának, ha a nagyobb üres felületet valamilyen geometriai mintázattal töltöm ki.
Köszönöm az újabb információt!
Április végére kell készen lennem, addig még tényleg el kell olvasnom 1-2 ide vágó könyvet. Legalábbis alaposan átlapozni.
Vannak címerek amelyek csak a színeikben térnek el egymástól. Ez lehet akár csak a címertakarók (vagy foszladék, foszlányok) színezése, de a címeralak ruhájának a színe is. Ennek hiányában tényleg összetéveszthetrők lennének.
Ámde: precíz címerleírásban szerepelnek a színek. (persze még "klasszikus szerzők" esetében sem mindig precíz a címerleírás)
A címervázlatban (ami ugyebár, fekete-fehér vonalas ábra, rajz) vonalkázással, "sraffozással jelölik a színeket:
- függőleges (párhuzamos) vonalak - vörös
- vízszintes "" "" - kék
- balról jobbra harántirányú (ferde) vonalak - zöld
- vízszintes és függőleges vonalak, azaz négyzetháló - fekete
- jobbról balra harántirányú vonalak - bíbor
- apró pontok - arany
- üres mező - ezüst
bár ez a két utóbbi a címertanban nem szín-ként hanem fém-ként szerepel. Egyszerűbb ábrázolásnál (és persze fénymásoláshatóan) az aranyat sárgával, az ezüstöt tört fehérrel helyettesítik.
Van ezen kívül még elsősorban főnemesi címereknél a hermelin (tört fehér mezőben kis fekete farkak) és az "ellenhermelin" (fekete mezőben kis fehér farkak).
Hivatalosan a címertanban több szín nincs.
Azért írtam, hogy hivatalosan, mert ezzel ellentétben a címerleírásban sok helyütt szerepel a "természetes" színű emberi testrész (pl.kardot fogó kéz), vagy állat: farkas, medve, ami nem színezhető az előzőekkel. Itt bizony az előzőekben leírtakat megszegve alkalmaznak emberi testszínt, rőt barnát, szürkésbarnát. És ez így volt már a "klasszikus heraldika" korában is.
Domború ábrázoláshoz (ha elfogadsz egy javaslatot) a vonalas ábrákkal való jelzését javasolnám a színeknek.
Nagyon köszönöm a kimerítő válaszod! Ezt még emésztenem kell kicsit :)
Az említett adatbázisban elsőre nem leltem találatot, de most nem is ez a része az érdekes számomra, mert hiszen van egy kész címerrajzom, nekem "csak" ezt kellene átültetnem dombormű formára. Csinálhatnék éppen egy színes címert is, de most a zománcozásba nem akarok belebonyolódni, viszont a szín kérdése okán felvetődött bennem egy kérdés, amire biztosan tudtok válaszolni nekem:
Színek hiányában elképzelhető-e, hogy két címer összetéveszthető legyen? Magyarul, lehetséges-e, hogy két vagy több címerleírás teljesen egyezik, csupán a színhasználatban van különbség? Természetesen ezt most csak kíváncsiságból kérdezem, a megmintázandó címerem esetében elegendő magyarázat lesz az alatta szereplő név, engem biztosan nem zavar majd, hogy ez így, színek nélkül netán összetéveszthető 10 másikkal is :)
Címer (1634): Kékben zöld földön jobbra fordult daru jobbjában gömböt tart, felette arany csillag. Sisakdísz: könyöklő vörös ruhás kar görbe kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Ami a Siebmachert illeti a magyarországot érintő 4 kötet (Magyarország, Erdély, Horvátország és Szlavónia és a Kiegészítő kötet) valóban csak 1891-2-ben jelent meg, azonban maga a közel 100 kötetes címerkönyv már 1605-től íródik, ily módon nem mondható róla, hogy a címerábrázolások a XIX.század stílusát tükröznék. A közölt leírások alapján viszont egy kis segítséggel megfesthetők a hiteles címerek. Segítségnek javasolt a Magyarország címerkönyve, a Magyarország kézikönyvtára sorozatban, ezt is Nyulásziné Straub Éva szerkesztette, kiadta a CEBA Kiadó 2001-ben. Ebben szerepelnek a különböző ábrázolási alapelvek (hogy néz ki a lépő oroszlán, vagy az ágaskodó, a kinövő... stb.,)
Ugyancsak ajánlható még Ny.St.Éva másik könyve az Öt évszázad címerei is.
De segitség még a Címertan (Bertényi Iván) is.
A töredékes családfa kiegészítése (legalább egy, olyan személyig, aki valamikor, de célszerűen az 1730-40-50-es években nemességigazolási eljárásban részt vett) teljességgel igazolhatja a ma élő leszármazott "jogát a címerre" már amennyiben ezt használni, jogosan birtokolni kívánja, családfakutatási kérdés. Alapos kutatást igényel, de persze nem lehetetlen. Ha az ősök anyakönyveiben "nobilis" "nob" "ns" (avagy a tekintetes, nemes és vitézlő kitételek szerepelnek) és azonos helységben laktak a hajdani címeradományossal, már lehet "gyanakodni", hogy valóban köze lehet a nemességet szerzett családhoz. Persze végig kell kutatni módszeresen.
A Királyi Könyveket a MOL a Bécsikapu téren őrzi. Minthogy mikrofilmen is kutatható meg digitalizálták is, ezért az eredeti csak igen-igen kivételes esetekben kerülhet kutató kezébe. De ha megnézed a MOL honlapját (www.mol.gov.hu) az Adatbázisok fülre kattintva megtalálod a Királyi Könyveket (és az Illésy féle cédulagyűjteményt) Erre kattintva előjön a keresőmező, amibe az adományozott nevét beírva kiderül, szerepel-e az adomány (vagy bármi más a személyről) a Királyi Könyvekben. De amint ezt a bevezető szövegében is olvashattad (a K.K.-nek) a köznemesi adományok elsősorban a XVII. századiak vagy régebbiek szinte teljesen hiányoznak.
Ha mégis benne van, lutri, hogy a címer csak leírva vagy lerajzolva (kifestve) szerepel benne. Ez függött az adományos anyagi helyzetétől. (Ugyanis a bevezetésért és a címerfestésért is fizetni kellett) Az Illésy-Pettkó: Királyi Könyvek. c. könyvben röviditve le van írva; hogy ha c.i.f. betűk vannak, akkor címer- írva- festve.
De a MOL őriz olyan címeradomány- leveleket, melyek nincsenek a K.K.-ben. Ezek leírása egy könyvként is megjelent segédletben van, címerrajzokkal (és néhány színes festménnyel) Szerkesztette Nyulásziné Starub Éva. A MOL-ban található címerlevelek jegyzéke.
Ez utal a kutatható R 64 fondra. (MOL Nagykutató) Ennek a fondnak a töredékes része van mikrofilmen, ezért úgy nem nagyon érdemes kutatni. (MOL Filmkutató, Óbuda)
De érdemes megnézni még a Nagykutatóban az R 319 fondot (Kisebb családi fondtöredékek). Ez filmen: 47504-47544. Van persze tartalomjegyzéke a filmeknek. (Óbudán)
De meg kellene nézni a P szekció mutatókönyveit is. (Kisebb családi és személyi fondok)
Ha a MOL-ban nincs, még lehet vidéki, (megyei) levéltárban, ahol az ösök a megnemesítés idejében éltek. Nemeslevelek a XIII. (Családok) XIV. Személyek fondban, nemességigazolási iratok a IV.1. fondban vannak (ennek vannak még /a, /b,/ c stb., alcsoportjai is - levéltáranként más).
Kedves Sabine72, zavarba hozol! :) Csupa kérdéseket tettem fel, még be is számoztam őket, hogy esetleg könnyebb legyen válaszolni rájuk :)
grandpaa linkje alapján néhány kiragadott idézet, ami válasz számomra:
1. ezt vajon hol őrzik, kutatható-e?
A Királyi könyvek a Habsburg-házi uralkodók idején (pontosabban 1527-1867, illetve -1918) vezetett iktatókönyvek,[...] Kezdetben az összes ügyet egy könyvben iktatták, majd 1786-tól első- és másod osztályú Királyi könyvet vezettek. [...]
Az 1920. évi I. törvénycikk 6. §-a értelmében megszűnt a király személye körüli minisztérium, és ennek irattárát Bécsből Budapestre, az Országos levéltárba szállították.
2. A címerről ekkor "csak" címerleírás készült ebbe a bizonyos "jegyzőkönyvbe" vagy maga a címerrajz is bekerült?
A Királyi könyvekbe nem minden kiadott nemesi oklevelet vezettek be. Főleg a 16. és 17. században mutatkoznak nagy hiányosságok. [...] Később a címereket már be is festették a Királyi könyvekbe (az első festett címer Mayer Mihályé, 1754. december 14. [...]
amiből az következik, hogy a számomra érdekes címerről (amely korábbi) nincsen korabeli címerrajz, legalábbis a "Királyi könyvekben"
Nem akartam az olvasókat a felesleges részletekkel untatni, de hogy egyértelműbb legyen, miért is kérdezgettem, a lényeg a következő:
- az eredeti nemesi "kutyabőr" nincs meg, ahogyan a családfa is csak a 19. század elejéig tisztázott (tehát, ha szigorú vagyok, még az sem bizonyított, hogy valóban közünk van az adott címerhez... bár több jel arra mutat, hogy igen)
- van viszont egy felmenőm által megrendelt, 1929-ben kiállított, közjegyzővel hitelesített címerrajz és leírás ami az általad is említett Siebmacher Wappenbuch alapján készült. de ez nyilván csak annyit igazol, hogy az adott címer és címerleírás megfelel a könyvben leírtaknak.
- ha jól sejtem - kérem erősítsetek vagy cáfoljatok meg - a Wappenbuchban szereplő címerrajzok a kor (19. sz. második fele) grafikai világát tükrözik.
Ez utóbbi azért fontos számomra, mert - szobrász lévén - szeretnék készíteni (egy évforduló okán) Apámnak egy kis reliefet a családi címerről. Egy ilyen munka mindenképpen hordoz magán bizonyos stílusjegyeket. Számomra két út járható: vagy megidézem az 1650 körüli címerrajzok világát és megpróbálok korhű lenni, vagy vállalom, hogy 2012 van, és úgymond "modern" leszek. (hogy ki mit ért modern alatt, azt most ne részletezzük...) A lényeg az, hogy az a címerrajz, ami a Wappenbuch alapján rendelkezésemre áll, az megérzésem szerint egy jó kis historizálós grafika, ami az akantuszlevél-erdő tetszetőssége ellenére sem biztos, hogy "korhű". Nem tudom, érthető-e mire gondolok, mik a kétségeim?
Hallani vélem a válaszokat, hogy a hiteles címerrajz készítés komoly tudományág, felkészülést igényel, és ezzel mind egyet is értek, ettől függetlenül, mint a vizuális kommunikációhoz kicsit értő ember, azt kell mondjam, hogy azok a címerek, amikkel én találkozom, mint újrarajzolt vagy újonnan tervezett címerek, elég siralmas képet nyújtanak grafikai értelemben. Ennek az egyik oka a vektorgrafikus programok (nem megfelelő) használata, de ez már egy másik történet...
Javaslom a Siebmacher's Wappenbuchot. Drágább megoldás CD-n megvásárolni (kb.2.500 forint) Arcanum Adatbázis Kft. Bp., XI. Fejér Lipót u.12. "Jobb" könyvtárakban, így több megyei könyvtárban is CD-n esetleg a Magyarországot érintő 4 kötet megtalálható.MOL (Bécsikapu tér), OSZK, Egyetemi Könyvtár, ezekben is van. //Az OSZK kivételével ezek ingyenes lehetőségek//
Ha tudod, hogy az ősök feltehetően melyik megyében éltek a megnemesítés időpontjában, akkor próbálj keresni "X. vármegye nemes családjai könyvet" Kiváló bibliográfia: Baán-Kóczy-Gazda: Magyar családtörténeti és címertani irodalom c., könyve. De ha írsz ide vagy nekem, azonnal tudok segíteni.
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címeres levelei. I-VIII. kötet. Ebben is sok címeradomány benne van. De ha nincs, sem kizáró körülmény.
Olyanra ne számíts amiben minden benne van!!!
Kempelen Béla: Magyar nemes családok c., könyve tartalmaz utalást a családnál, hogy Siebmacherben vagy Áldásyban benne van-e, illetve a ....megye nemes családjai...ban.
((Nagy Ivánban nem lehet ilyen, hiszen ezek előtt íródott...))
Bocsánat, ha nagyon "ügyetlen" kérdéseket teszek fel.
Adott egy családi címer (amihez vagy van közünk, vagy nincs :) de ez lényegtelen is) Az adott nemességet III. Ferdinánd adományozta az 1600-as évek derekán. Az adományozásról nyilván készült valamiféle központi feljegyzés, a kérdésem az, hogy:
1. ezt vajon hol őrzik, kutatható-e?
2. A címerről ekkor "csak" címerleírás készült ebbe a bizonyos "jegyzőkönyvbe" vagy maga a címerrajz is bekerült?
A kérdéses címerpajzsban ágaskodó oroszlán látható és felette a sisakon is, "kezében" karddal. Jól sejtem, hogy ez igen gyakori, visszatérő motívum? Sok hasonlót látni: 1234stb. (természetesen látom a különbségeket, de azért feltételezem, hogy ezek korban vagy az adományozás okaiban mutatnak némi rokonságot)
3. Lehet esetleg következtetni, hogy például ez a kardot tartó oroszlán mire utal? (mondjuk a törökök elleni sikeres küzdelem, stb.)
4. Létezik-e "címerhatározó" (mint egy növényhatározó) amelynek segítségével könnyen beazonosítható egy címerleírás? (vagy végig kell "nyálazni" egy sokkötetes címertárt?)
Köszönöm, ha valaki veszi a fáradságot a válaszokra!
Ha egy hősi halott valamelyik év december 31-én halt meg, mindig gyanakodni kell. Abban az anyakönyvben, amiben én kutatok minden negyedik hősi halott 1917. dec. 31-én hunyt el, ami ugye valószínűtlen. Véleményem szerint esetedben az első vh. második felére, vagy az utánra (fogság) lehet behatárolni a haláleset időpontját. Az már más kérdés, hogy miért éppen 1920., mikor láttam már 1919 dec. 31-re datált halált is.
Tapasztalatom szerint az állami halotti anyakönyvekben a bejelentő leggyakrabban a szülők keresztnevét rontják el, tehát ez alapján lehetne szó ugyanazokról a személyekről, a születésnapok közti távolság viszont egy kicsit gyanús.
az 1926-os dátum az, amikor hivatalosan halottá nyilvánították, ez tuti. az az oszlop, amelyikben az 1920-as dátum szerepel, az a halál tényleges dátuma kell legyen (fejlécben ez szerepel ill más hősi halottnál is így van) - ezért nem értem, hogy 1920-ban hogy lehetett vki hősi halott?
Szia! Az én őseim a felvidékről, Nagyszombat környékéről lettek betelepítve. Nagy segítség lenne, ha 1760 előtti adatokban, vagy csak általában találnék Kerkuska család nevet. Egyébként ezekhez a filmekhez hogyan lehet hozzájutni? Előre is köszönöm a segítséget!
Bocsánat, nem akarok okoskodni a családfát illetőleg, de: az általad leírt Kerkuska István és Prősér (és nem Treser) Erzsébet az én dédszüleim. A dédapám 1862. 02.24.-én született, a szülei pedig kerkuska Károly és Kratancsik Éva voltak. Kerkuska István valóban született 1861-ben is Kerkuska János és Kőszegi Erzsébet gyermekeként, de biztosan nem Ő volt a dédapám! Esetleg beszélhetnénk telefonon is? 0620-211-6525
Dédapámnál akadtam el, aki 1840-50 körül születhetett, de nem találom a helyét. Gyermekei sorra Garamszentgyörgy, Garammikola, Zselíz-i születésűek, de a papát nem lelem, sem a születését, sem a házasságát. Feleségr garamszentgyörgyi, az ő adatai megvannak. A család Bese-i eredetű és református, de onnan az 1780-as években eltűnik, és nem találok a most élő azonos nevűekkel folytonosságot.
A Familysaerch-ban sajna nincsenek a "magyar háromszög" anyakönyvei...
Először próbáld meg a családi papírok, és információk, majd az anyakönyvek alapján megtalálni a felmenőidet, ameddig lehet. Segít a www.familysearch.org, bár messze nem teljes az adatbázi és sok a pontatlanság is, de sokan dolgoznak rajta, hogy bővüljön. Igazából az Országos Levéltár lemikrofilmezett egyházi anyakönyvei segítenek a legtöbbet, de az eléggé időigényes, így inkább előbb szedd össze máshonnan, amit lehet! Katonákat kereshetsz a www.hadisir.hu-n vagy a Hadtörténeti intézet levéltárában. Nézd meg a neveket az egyesített levéltári keresőben, nekem szerencsém volt, találtam néhány közjegyzői okiratot, amiből családi és tulajdonviszonyok, valamint, lakóhelyek is kiderültek. Ha volt állami tisztviselő a családban, akkor keress a Magyarország tiszti cím- és névtárában, ami 1873 és 1944 között jelent meg évente, de ebből nincs online, viszont nagyobb könyvtárakban van belőle sorozat. Ha megvannak a lakóhelyek, akkor meg lehet nézni az adott települések helytörténeti leírásaiban, ha elég kicsi a falu, akkor nyomára lehet bukkannk a családnak, vagy néhány tagjainak, nekem így lett meg pl. egy kocsmáros ősöm. Van a neten Budapesti lakcímjegyzék 1900-ból, online kereshető az 1715-ös és az 1720-as összeírás is, azoknak most nem találom a linkjét, illetve érdemes megnézni az OSZK gyászjelentéstárát is, én itt is találtam egy érdekes információt hordozó darabot a családommal kapcsolatban.
Hol találom meg kisebb települések "anya-egyházait" . Pl, hogy a MOL 51201-es filmen nem csak Bese, hanem Ény, Baracska, Setétkút és Pozba, vagy az 54480-on Zselíz mellett Ágó, Nyír és Garamvezekény is megtalálható, pontosabban ezeket is ott anyakönyvezték.
Aki gyakrabban kutatott halott akv-t, az biztos tudja a választ (és azt hiszem, a vh-s halottakról volt is már szó nemrégen), de mi okozza a két dátum közötti majdnem 6 évnyi eltérést? Ha a bejegyzés tényleg '26-ban készült (2. oszlop), de a halál időpontjául (3. oszlop) 1920 van megadva, akkor nem lehet, hogy holttányilvánítási eljárás végeredményét látjuk? Nincsen a Megjegyzések rovatban valami erre utaló jel? Ha így van, lehet, hogy kb hasraütészerűen, az "utolsó" háborús év végére írták be az elhalálozást.
Most kezdem, próbálom felkutatni az őseim. Sajna eléggé kihalt minden ág, így rokoni segítség kizárt. Az anyakönyvek alapján talán letudok menni valameddig, de ezeken kivül mi az amit egy családfa kutatásnál még fellelni lehet. Pl.: hogy ezek közül volt e katona, háborúban elesett-e valaki, volt-e valami birtok épület, fénykép gondolom elég reménytelen. stb. stb
Valami segítség kellene, hogyan indulhatok neki, milyen feltárható lehetőségek vannak.
roppant kényelmes helyzetben vagyok, mivel az őseim - mindkét ágról - ugyanazon településről származnak. A faluba Árpád (?) 12 családot telepített le, akik jól érezhették magukat ott, mert nem nagyon mentek el onnak és elég belterjesen házasodtak. Az anyakönyvekben elég hamar ki lehet szúrni a "gyüttmenteket", viszont nem egyszerű a valódi ősöket megtalálni sok egyforma név között. Namármost, a névnyelv szépen megoldotta ezt, így lett pl. giczei / giczi XY, lévai XY, kis XY, B.XY, bot XY, K.XY, kapocsi XY, stb.
Kérdésem, hogy mennyire öröklődhettek ez a ragadványnevek? Mert van, ahol az apát így hívták, a gyereket nem; a gyereket így hívták, az apát nem; több generáción át így hívták a család összes tagját; ugyanazt a személyt a házasságiban enélkül írtak, az anyja halottijában már ezzel együtt v fordítva... Mennyire lehetek biztos benne, ha ezen kívül egyeznek az adatok, hogy egy és ugyanazon személyről van-e szó?
Az alábbi két esetben sztetek ugyanazokról van szó?
1. M. Gábor 1838 -93 - Sz. Terézia 1841 -? házasság 1863 ffi szülei M.Pál Sz. Julianna nő szülei Sz. Ferenc S. Terézia
2. M. Gábor 1838 -93 - Sz. Terézia 1838 -1905 házasság 1863 ffi szülei M.Pál Sz. Julianna nő szülei Sz. Ferenc S. Erzsébet
ill.
1. Gy.Péter - J.Eszter 1821-? ffi szülei Gy. István T.C.Erzsébet nő szülei J.János B.Zsófia
2. Gy.Péter - J.Eszter 1824-99 nő szülei J.István B.Julianna
A második necces, mivel pont sok azonos nevű család miatt előfordulhat, hogy ugyanúgy hívtak több embert is nagyjából egyidőben, ill. az is lehetett, hogy két azonos vezetéknevű ember két pont ugyanolyan vezetéknevű nőt vesz el...
A dátumok eltérése esetlegesen adódhat abból, hogy az egyiket a házasságiból, a másikat meg a halotti ak-ból írtam ki, és ugye mindenhol az van megadva, hogy X éves. Emiatt 1-1 év csúszás simán előfordulhat, gondolom (halottinál, főleg ha sokáig élt az illető, ki emlékszik már arra, hogy a nagymama pontosan melyik évben született...)
Az első: hogy lehet, hogy vki 1920.decemberében halt hősi halált? Kissé ugyan homályosak már az emlékeim, de mintha akkorra véget ért volna az I.vh, nem??
Igen, már lassan két éve...vagy talán több is...Most éppen a weboldalon dolgozom, hamarosan publikus lesz: kerkuskak.hu cimmel .Te honnét és mit kutatsz?
Az első tanú szerintem valamilyen Péter, ferencesrendi atya, a második Julián(?) János, tárnoki jegyző Martonvásárról. Arra nem vállalkozom, hogy a házasulók szüleinek a nevét is kiolvassam, de a megfejtések érdekelnének:)
A középső bejegyzés érdekelne. Azt már látom, hogy egy úrról meg egy tekintetes valakiről van szó, de a tanúk részt nem értem. Kicsit elüt a megszokottól.
Mivel az Orthodoxam is tárgyesetben (accusativus) áll biztos, hogy ortodox hitre tért. A kérdés az, hogy a településen, vagy környékén vezettek-e görög keleti anyakönyveket vagy sem. Ha nem, akkor egyszerű a megoldás, mint korábbi katolikust jegyezték be, kiemelve, hogy ő most már nem az, hanem g. keleti. A problémát inkább az omnibus Sacramentis munita-ban látom. Miképpen lehetséges az, hogy minden szentséggel el lett látva, nem tudom.
XVII. század eleje, közepe, de figyelni kell, mert több részletre vannak osztva az I. kerületi anyakönyvek is. Én nem ismerem Bécset, de biztos, hogy az I. kerületet Vizivárosnak hívják/hívták?
Elsőre azt gondolom, hogy a Királyi Jogügyigazgatóság iratai közt kéne kutakodni, azaz a Királyi Jogügyigazgatósági Levéltárban. A MOL honlapján lévő leírása alapján ez tűnik a legígéretesebbnek. Az LKK-ban olvasható a repertóriuma.
Buzási János: Királyi jogügyigazgatósági levéltár: Repertórium (Levéltári leltárak 37. Budapest, 1967). A 166. oldalon szerepel a Budai Kincstári Ügyészség (E 610), talán itt dolgozott Egresy. Az itt lévő iratokat lenne érdemes átnézni, de nem biztos, hogy a családod iratai is itt lettek elhelyezve. Ez csak tipp!!!
Olvastam, hogy sikerült lefordítani a térképet, remélem, hogy nem vittelek félre nagyon a fordításommal.
Már két alkalommal is találkoztam olyan esettel, hogy a feleség megözvegyült, majd újraházasodott. Később meghalt, és a halotti anyakönyvbe, mint az első férj özvegye került bele. Ez hogyan lehetséges? Azt sajnos nem tudom, hogy a két feleség második férjeinek sorsa hogyan alakult.
A második kérdésem pedig az lenne, hogy mitől függött az, hogy a házasságon kívül született gyermek viselte-e az apa családnevét? Volt valamilyen törvényi szabályozása? Az egyik ősöm leánya házasságon kívül született, születésekor elismerte, hogy ő az apa, majd el is vette az anyát, és annak korai halála után ő nevelte fel a lányt, aki ennek ellenére az esküvőjén az anyja családnevét viselte. Más, akik ugyanígy, házasságon kívül született, az apja nevét viselte. Egyszerű névváltoztatásról lenne szó?
Hát a szó még beleférne nagyon is. Csak logikát nem látok. Akkor úgy hangzana magyarul, hogy "3 éve áttért az ortodox hitről" (katolikusra)? 77 évesen már miért térne meg? Viszont ő lenne az első ortodox ősöm. :)
Die 15ta Aprilis sepulti st (sunt?) Elizabetha Veheta (Fekete?) Vidua Stephani Tilaj ante triennium ad fidum Orohodonam conversa annor[um] ci....er 80 omnibus Sacramentis munita.
Most láttom hogy tévedtem megtaláltam Höchstadtot a régebbi family search keresőben. A Dillingen körzetbeli Höchstadt anyakönyve 1580 - ban kezdődik. Úgy látszik volt olyan bajor püspök aki megengedte a mikrofilmezést. Két oka lehet hogy nem találod, vagy még nem vitték fel az adatait a mormonok, a másik hogy sokszor még a már fennlevő településeket sem adja ki ha beírod csak személyek alapján enged keresni.
Megint egy szóhoz kénék segítséget. Most egy név, és nem jövök rá, hogy mi lehet. A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár honlapján találtam Latin-Magyar névszótárt, de én egyiket se látom benne.
Köszönöm... valószínűleg rosszul fogalmaztam, mert természetesen a prémium tagsággal együtt járó hozzáférhetőség érdekelne.
Ahogy FLOYD jobban megfogalmazta a kérést/kérdést... helyettem is. :)
Tehát akkor - érdemes-e csak azért résztvenni a nagy projektben, hogy hozzáférésem legyen a szkennelt bejegyzésekhez?
Amennyire olvasom a prémium státuszról szóló angol magyarázatokat, 3 vagy 6 hónapra elérhetővé válik ha negyedévenként 900 rekordot abszolválok.
A másik kérdés amely ehhez tartozik... ha megvan a prémium státusz, akkor csak azokat a rekordokat érem el szkennelve amelyek amúgy is már indexálva vannak (és ingyen megnézhetőek), avagy többet? (esetleg)
... az indexált rekordok gyakorlatilag (gyakori nevek esetén) teljesen használhatatlanok.
Néhány esetben gyorsítja a keresést, és mankónak elegendőek. Egyébre szvsz nem.
És rettentő sok hiba van bennük. Ráadásul se házassági, se halloti bejegyzések - egyelőre.
Van valakinek személyes tapasztalata arról, hogy Prémium felhasználóként mi érhető el a familysearch-n?? Canonfan-tól elhangzott, hogy az indexelt adatok képei igen, de a még nem indexelteké nem. Ez tényleg így van? (Bocsánat Canonfan, nem akarlak megkérdőjelezni :), csak érdekelne, hogy te tényleg tudtad-e használni) Úgy tudom, akkor lehet valaki Premium tag, ha 1. mormon tag (ezt hagyjuk is :)) 2. indexelt 900 pontnyit (ez valójában hány lapot jelent?). Ebben az esetben elvileg jóval nagyobb adatbázishoz lehet hozzáférni, mint mezei ingyenes regisztráció után... Viszont azt is írták, hogy a prémium adatbázis "egyes részei" a mormon központokban is elérhetők.
Tehát leginkább az érdekelne, hogy valaki próbálta-e már a prémium oldalt valamelyik mormon központban és el lehet ott érni a hazai indexelt egyházi adatok képeit, illetve lett-e valaki digitalizálás útján prémium tag és úgy mik a tapasztalatok e téren. Gondolom nem én vagyok egyedül, aki nagyon várja már, hogy feltegyék az egyházi anyakönyvek képeit, viszont semmi infót nem lehet tudni, hogy van-e ilyen szándék a famsearch részéről, ezért is keltette fel az érdeklődésemet ez a prémium oldal, mert így legalább egy része elérhető lehetne...
A segítséged kérném. Meg tudnád mondani melyik évben kezdődik a bécsi I. kerület anyakönyve ? Az ősanyám Maria Elisabetha mint Koperger ( talán Johann ) bécsi lakos özvegye ment férjhez 1694 - ben, a Vizivárosban ősapámhoz Johann Eszlhez. Előre is köszönöm.
A katolikus születési anyakönyvi adatbázis (Hungary Catholic Church Records, 1636-1895), és a református anyakönyvi adatbázis (Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895) mellé nem járnak képek. A gyászjelentések adatbázis (Hungary Funeral Notices, 1840-1990) szkennelt képeket tartalmaz, ahogy az állami anyakönyv adatbázis is (Hungary, Civil Registration, 1895-1980), bár ez utóbbi esetében néhány településhez szükséges a regisztráció, de ez is ingyenes.
Bajorországban nem vitték az adatokat mikrofilmre a mormonok. Gondolom a helyi püspökök nem engedték. Ma ezzel keresnek pénzt a levéltáraik. Nekem is el kellene mennem Würzburgba, ha meg akarnám nézni a Frankföldről kivándorolt őseim anyakönyvét.
Én a Magyar Országos Levéltárban nézném meg, ott vannak az országos szervek iratai. Előtte érdemes lenne megnézni az intenetes oldalukat, hátha megtalálod a keresőben az ügyész nevét.
Egresy Lajos (1783-1841) Budán kir. igazgatósági ügyész volt. Pusztazámoron élt őseimnek ő intézte a hivatalos ügyeit. Egy dokumentum már előkerült, de sajnos több nem. Arra gondolok, hogy Egresy papírjai közt talán lehetnek még információk az őseimről. Mit gondoltok, hol kéne az iratok után kutatni? Amúgy az említett papír a Pest megyei levéltárban van.
Ezúton szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy a szajoli Hegedüs család történetét bemutató internetes oldal elindult, amely a www.szajolihegedus.hu címen található.
Az oldal célja, hogy ennek a régi családnak a történetét feltárja és megismertesse azt a ma élő sok száz leszármazottal, valamint az érdeklődőkkel és emlékeztessen arra, hogy minden szajoli gyökerű, Hegedüs nevet viselő, közeli, vagy távoli unokatestvérként egy családba tartozik.
Az is cél, hogy a megmaradt fontos családi dokumentumok (pl.: a királyi birtokadományozó levél, a címeres nemeslevél és a családi levéltár 1778-as másolata) mindenki számára megismerhetőek, hozzáférhetőek legyenek az Interneten keresztül.
Úgy tűnik, hogy a családi levéltár sok eredeti dokumentuma az idők folyamán nem megfelelő kezekbe került. 1997-ben antikváriumban tűnt fel Hegedüs Gergely 1701-es címerkérő folyamodványa, amely korábban a család tulajdonát képezte. Az iratot a Magyar Országos Levéltár megvásárolta. Szeretném legalább másolatban összegyűjteni a még fellelhető magánkézben lévő több száz éves családi dokumentumokat, ezzel kapcsolatban minden információt szívesen fogadok.
az osztrák hadilevéltár email-je: ukadel@freemail.hu . Nyugodtan írhatsz nekik magyarul is; én bőszen megírtam a levelet németül, és ma (2nappal később, szóval gyorsan reagálnak) jött egy magyar válasz, sajnos számomra nem jó:
"Megkeresésére ................... és ...................... első világháborús sorsával kapcsolatban sajnálattal kell közölnöm, hogy a kutatás nem járt eredménnyel. A bécsi Kriegsarchiv több millió veszteségi (halotti-, betegségi-sebesülési- és hadifogoly) kartont őriz ugyan, de ezek igen hiányosak, gyakran pontatlanul lettek felvéve, s egyáltalán nem teljes körűek. Megértésében bízva tisztelettel üdvözlöm: dr. Lenkefi Ferenc kirendeltségvezető-helyettes"
Új vagyok itt... lenne egy kérdésem mert látom, hogy páran azért dolgoznak a familysearch indexeken.
A magyar ref. és katolikus bejegyzéseknél a teljes szkennelt adatbázishoz hozzá lehet férni a prémium hozzáféréssel, avagy csak ahhoz amely már indexelve van? Úgy értem, hogy nyilván az indexelt neveknél megnézhetem az image-eket is, de azokat amelyek nincsenek (még) indexelve?
Azért kérdem, mert az indexelt adatok csak mankónak jók, sokszor semmire nem megy velük az ember.
Összehasonlítva legalábbis a felvidéki (SK) és más országok szkennelt bejegyzéseivel, vagy akár a magyar polgári szkennelt anyakönyvekkel.
Lehetett valami különleges oka annak, hogy egy 1788-as házasságot nem csak latinul írtak le, hanem magyarul is? Se előtte, se utána nem volt erre példa. Ráadásul a magyar szöveg alatt ott van a két apa neve is feltüntetve. Ami a többinél szintén nem volt.
Egyébként van valakinek tapasztalata, hogy a kiegyezés és az I. vh közötti osztrák katonai nyilvántartásból hogy lehet adathoz (pl. személyi karton) jutni? Mindenképp ki kell menni Bécsbe levéltárazni, vagy ha megadok atatokat, akkor késztenek digitális kópiát? Megtaláltam két esélyes ősömet is a Militär-Schematismus des österreichischen Kaiserthumes néhány évfolyamában. Egyébként a Google Booksnak köszönhetően remekül lehet névre is keresni a digitalizált példányokban, még a göt betős szövegekben is, bár nincs meg minden évfolyam, de így is nagy segítség. Szintén jól jöl jöhat a Hof- und Staats-Schematismus des Österreichischen Kaiserthumes, ha valaki osztráki állami alkalmazottat keres.
sajnos az I.vh-s adatok zöme az enyészeté lett a II. vh alatt... és persze az enyém pont köztük van. Na mindegy. A Hadtörténeti Intézet És Múzeum Központi Irattárától kaptam egy bécsi címet, ahol elméletileg megvannak a KuK adatai, remélem, ez is, pont most írtam nekik egy másik, szintén I.vh-ban elesett ősömmel kapcsolatban nekik és beleírtam ezt is. Majd meglátjuk, írok, ha megjött a válasz.
Pont ilyeneket keresgettem mostanában, csak a második világháborúból. Na... Maga a bírósági végzés nem igen tartalmaz semmilyen adatot a halál okáról és helyéről,lévén ez csak jogi dolog, katonai adatok hiánya miatt volt rá szükség. (Nagyapám testvérének az első férje a Don kanyarban halt meg, az első gyerek még tőle való, a többi hiába született más apától, amíg nem nyilvánította a bíróság halottá a gyerekek az első férje nevét kapták, a végzés után kapták meg az igazi nevüket.) A végzés pont azért kellett, mert nem igen rendelkeztek katonai adatokkal a halálról. Nekem három ilyen végzésem is van(illetve lenne, mert a levéltárakban nincsen, mert a bíróságok mielőtt átadták az iratokat a leváltárnak selejteztek és ezek általában feleslegesnek minősültek... . ez egy levéltári infó Szolnokról) de a pontos tartalma nincs meg. Megnéztem egy meglévőt, de abban sincsenek konkrét adatok. Kérdezz rá esetleg az igazolas@hm-him.hu címen van-e valami adatuk az illetőről. Ez a Hadtörténeti Intézet És Múzeum Központi Irattára. Nem tudom az első világháborúról vannak-e adataik, nekem két rokonom adatait előbányászták a másodikból.
korábban volt szó a háborúban elesettek anyakönyvezéséről, de nem találom a hsz-eket. A kérdésem a következő: az I.vh-ban elesett egy ősöm, a halottiban megjegyzésként ez van:
Ezt meg lehet vhol keresni? Az érdekel, hogy hol halt meg pontosan?
Igazad volt!:) 'Ceciliaként' megtaláltam a familysearch keresőben, igaz, hogy a vezetéknév nem szerepelt, de a férj neve nagyon hasonló alakkal volt, egy alakváltozatával a későbbi anyakönyvekben szereplő névnek, és a lányuk keresztneve is egyezett. Ezzel pont került a keresztneves kérdésre, megtaláltam az autentikus családnévi alakot az apai oldalon, + rögtön 8 személyt hozzá is tudtam adni a családfámhoz!:) Köszönöm mégegyszer!
Mást nem találtam az adatbázisban, aki Sz. Máriaként anyja lehetett volna a gyermekeknek. Egy kicsit gyanús nekem, hogy az első és második gyerek születése között ilyen nagy időbeli távolság van, lehet, hogy onnan hiányzik néhány gyerek.
Petrus Klebertz modo pis abrisum Kelepcsics dictus prodneit Ferdinandi 2di Armales ........ Aristrik DIO 21 Juni 1633 pro Petro cond... Klebertz no p........ Frateibus ejusdem utermis et carnalibus Paulo et Joanne Klebertz emanat ac Anno 1638 .... 5ta proxima post Festum Visitationis D. M. Originis in comitatii Posoniensi pribtiesit.....
Petrus Klebercz modo nos (por?) armam(?) Kelepsics dictus prodnas Ferdinandi 2nd Ármates Kimor Anstrir xxx 21 junius 1633 pro Petro condmn Klebersz no per emor Fratribus cipadium utermis et carnatibus Paulo et Jonne Klebersz emanavit in Anno 1638 Feria 5ta proxima post Festum Cristiatium B. M. Originis comitatu Posonienti p......
Klebercz Péter ????????? Kelepsicsnek nevezett ?????????? II. Ferdniánd ????? valami címer 1633 június 21 Péternek és Pál és János testvéreinek ????????? Klebercz Kiadva az 1638-as évben valami keresztény szent ünnepéhez kötött időszámítás szerinti 5. napon a pozsonyi küldöttség ???????.
Igazad lehet:) Mindenesetre egy 'C.'-vel egyelőre elintéztem a családfában, talán sikerül megtalálnom a szül., vagy a hal. anyakönyvi kivonatát, esetleg további gyermekeknél hátha felbukkan az anya pontos neve.
Köszönöm a válaszokat! Megnéztem a női családneveket, nagyon úgy néz ki, hogy valóban testvérek lesznek!
És köszönöm az ötödik testvért is, akit már én is kerestem, de csak annyi információm volt, hogy állítólag volt egy Mici nevű testvér is, el lesz a Mária Anna!
Belefutottam viszont ebbe a családba. Itt mi kellene, hogy biztosra lehessen venni az itt említett Sz. Mária a fenti Sz. Mária Anna azonosságát? (Ami okot ad a gyanúra, hogy az egyébként igen ritka Agamal családnév nem csak itt bukkan fel, hanem egy másik Szathmári testvérnél is, illetve a földrajzi közelég.)
Szerintetek familysearch keresésnél milyen egyezőség fogadható el? Nagyon sok az elírás, pl. azt gondolom, hogy ők négyen testvérek lesznek, bár ahányan vannak, annyiféle képp írták a szüleiket. A negyedik a listában viszont biztosan Szathmáry Mihály 48-as honvédezredes, akinél más forrásból tudom, hogy Levendovics Ágnes és Szathmáry Mihály a szülei, illetve a születési időpontja is azonos egy anyakönyvi kivonati forrással. Szóval ők elfogadhatók testvéreknek?
Köszönöm, elképzelhető a Cecília is! familysearch keresőben megnéztem a keresztneveket a településen, Lorin, Lorina, vagy Luci, Lucia alak sem zárható ki rövidített formában. Gyanús az első betű, könnyen lehet akár még 'L' is.
Hű! Köszönöm a segítséget. Megpróbálom ezt a tanulmányt beszerezni...Arra már rájöttem, hogy bizonyos fokú történelmi ismeretek felelevenítése, megtanulása nélkül semmire nem nagyon lehet jutni.:)
Az "alias" elnevezéssel kapcsolatban kérnék segítséget. Miért is használták ezt, illetve egy egyszerű, könnyen kiejthető német nevet, mint a Pekel (?) miért változtat át a betelepülő Kerékgyártóra? A többi családtól való megkülönböztetést kizártam, mert egyetlen más ilyen nevű család nem érkezett ezzel a névvel.
(Az első gyerekénél még a Pekel név volt feltüntetve a következőknél már a Kerékgyártó, majd halálánál Georgius Pekel alias Kerékgyártó)
Sztem minden településnek van saját helytörténeti kiadványa azokban biztosan találsz nyomokat a betelepülésre. És ajánlom Benedek Gyula:Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után című tanulmányát ami A Szolnok megyei múzeumok évkönyve 1981. számában jelent meg. Abban tényleg sok infó van.Szóval sok olvassással fog járni mire előrébb jutsz. :)
Sikerült lefordítanom a latin szöveget az ide beszúrt online szótárakkal, nagyon köszönöm a megosztásokat! Tehát valami ilyesmi lehet, hogy "a (következő) házasság útján legitimálva".
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Szépnagyanyám születési anyakönyvében a név alatt szerepel az 'illegitima'. Ezalatt azt kell érteni, hogy az apa nem ismerte el lányának? ((Esetleg az egyház nem nézte jó szemmel, hogy az apa ágostai hitvallású, az anya pedig katolikus? Vagy a szülők nem voltak házasok és emiatt került oda ez a szó?)) Íme a kép, talán a hozzáértők tudnak néhány hasznos dolgot írni:
A követkő képen sehogysem sikerül kitalálnom az ősszülőm keresztnevét. Talán Cath >> Catharina Holper?
Ezeket az összeírásokat néztem, mag a familysearch-ot is, de nem lettem okosabb. Arra gondoltam, hogy valaki esetleg tudna segíteni abban, hogy honnan történtek betelepítések.Vagy valami....Köszönöm a segítségedet:)
az országos levéltár adatbázisában vannak a fondok (település szerint), én onnan kerestem ki anno, amire szükségem volt és azt diktáltam be a megyei levéltárosoknak
ne haragudj, hol látom én azt itt, hogy honnan kerülhettek az adott településre az emberek? Írja, hogy új telepesek, de továbblépni nem enged; a település nevére kattintva behoz ugyan egy bescannelt oldalt, de ebből nem tudok kivenni új telepesekre vonatkozó adatokat.
Szia, én ilyen esetekben (főleg az utolsó három, ami korainak mondható) azt próbálom kideríteni, hogy honnan kerülhettek oda a telepítettek, ebben segítenek az országos összeírások adatbázisai meg a familysearch.org
Sziasztok! Még új vagyok a listásn, de máris segítséget szeretnék kérni.
Majzik-Bekker-Négyesi-Házi családkutatásaimban eljutottam arra a pontra, hogy nem tudom ki hogyan,honnan került az adott településre.
A Bekker név 1822-ban jelenik meg először Kenderesen, a Majzik név 1711-ben Nagykörűben, a Házi név 1740-ben Tiszabőn, a Négyesi név 1753-ban Tiszabőn.(születési anyakönyvben)
A konkrét adatoknak különösen - de bármilyen segítségnek is - örülnék. M.M.
Köszi! Akkor jól éreztem, hogy ilyen nem létezik egyelőre..:) Eddig háromszor voltam abban a levéltárban és minden alkalommal megkaptam, hogy konkrétan neki nincs semmi baja a családfakutatókkal, de mennyire elfoglaltak, milyen pörgősek a napjaik... ennek ellenére minden alkalommal, amikor ott voltam, azért szakított rá időt, hogy a kollégájával órákon át csak beszélgessenek:D Nem tudom mennyire jó ötlet elkérni a fondjegyzéket egy ilyen fontoskodó alaktól, de egy próbát megér:) Köszi a segítséget!
még nem találkoztam ilyen levéltári honlappal (és gyanítom, még sokáig nem is fogok/fogunk...) Javaslom, a következő ilyen alkalomnál kedvesen kérd meg a telefon végén lévő levéltárost, hogy szíveskedjen emailben megküldeni a tételes fondjegyzéket, hogy a megfelelő jelzetekkel felvértezve tudj érdeklődni. (kíváncsi leszek, megkapod-e? :) )
Megpróbáltam összeállítani egy ppt. fájlt azok megsegítésére, akik nem tudták miképp kell telepíteni és használni a FamilySearch Indexer programot. Amennyiben lennének továbbra is homályos foltok, abban az esetben szívesen segítek, valamint várom az észrevételeket az esetleges korrigálásra szoruló dolgokban.
Léteznek bizonyos netes adatbázisok, ahonnan ki lehet keresgélni, hogy X településnek a mikrofilmen tárolt adatai milyen pontos jelzettel vannak meg az adott intézményben. Ezeket gyakorta nézem és használom is.
Az lenne a kérdésem, hogy ugyanígy léteznek-e olyan adatbázisok, amiben megtalálhatók az eredeti (könyv alapú) anyakönyvi kivonatokat gyűjtő jelzetek? Vagy ilyenek csak abban az adott megyei levéltárban található meg?
A kérdés azért merült fel bennem, mert eddig csak szóban annyit mondtam a levéltárban, hogy X településről szeretném megtekinteni az 1827-1895-ös római katolikus születési anyakönyvi.... stb stb, és néhány percen belül hozta is a kedves levéltári kezelő a kért dolgot. Most azonban egy másik levéltárban a telefonos érdeklődés közben azt a tájékoztatást kaptam, hogy pontos fond szám, megnevzés, stb. szükséges. Persze azért másnap ennek ellenére megkaptam a kért anyakönyveket. Nem szeretnék többet ilyen szituációt, mert az volt az érzésem, hogy nekem ezt tudnom kéne... szóval az lehetséges, hogy egy megyei levéltár összes iratanyagának a pontos jelzete fent legyen egy adott oldalon? A hivatalos weblapon sajnos nem találtam, ezért kérnék itt segítséget.
Az egyik rokonom Debreceni anyakönyvében két utólagos bejegyzés van.
Kivételesen tudom, hogy az egyik dátum bejegyzés a Kispesti házasságát takarja a mostani XIX. kerületben. A másik pedig a Bp. Ferencváros István korházi halálozását a IX. kerületben. Szerintem a dátum csak azt jelenti, hogy sokáig élt, és közbe házasodott. Ha nem tudnám, talán keresgéléssel soha nem találnám meg.
Bár ha összejön a https://www.familysearch.org program nem is kell annyira utazgatni, keresgélni. Már most is rettenetes sok adatlap van a netten, ami állandóan bővül. Néhány más városba elkalandozott ősömet megtaláltam itt.
Hálából Indxelek is nekik Szabolcsban. (hetenként száz karton nem nagy ügy)
Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy pont abban az évben történt vele valami, inkább hogy akkor jegyezték be. Nagy Imre születési bejegyzésében is az áll, hogy UB 3/1989. (Tehát valószínűleg 31 évvel halálát követően anyakönyvezték az esetet Kőbányán)
Ilyen esetben valóban érdemes az egész évet átnézni, ha szerencsénk van megtaláljuk a házasságot vagy a halálesetet (a névváltozást nem). De ez csak akkor van így ha ugyan azon a településen halt meg illetve házasodott meg az illető. Ha viszont másik településre vonatkozik az UB bejegyzés, akkor csak azt lehet csinálni, hogy el kell menni a levéltárba és megkérni a levéltárost nézze meg nekünk mit takar ez a bejegyzés. Sajnos hivatalosan nem kutatható, de ha elég szimpatukusak vagyunk a levéltárosnak, akkor hátra megy megnézi és aztán elmondja mi áll benne.
Csak annyit fűznék hozzá, hogy abban az évben (itt 1943) biztosan történt valami az illetővel. Esetleg újraházasodott, vagy meghalt. Érdemes az egész évet végigböngészni. A halálesetet sem mindig írták ki pontos dátumként!
Az UB az utólagos bejegyzés rövidítése és valóban egy hivatkozási szám, mégpedig az UB jegyzékre. Az anyakönyvek első példányai az önkormányzatoknál vannak, a másodpéldányok pedig a levéltárakban. Szabály, hogy a két példánynak egyeznie kell, ezért amikor valamilyen változás történik (pld. haláleset, névváltozás, házasság, stb.) és ezt bejegyzik az első példányba, akkor ezekről a bejegyzésekről egy jegyzéket készítenek, amit elküldenek az illetékes levéltáraknak. Ez alapján a levéltárakban is bevezetik ezeket a változásokat a másodpéldányokba, ide azonban (hogy ne kelljen annyit körmölniük) már csak az UB jegyzékben feltüntetett sorszámot írják be.
Szerintem levéltári jelzet, az UB az utólagos bejegyzés rövídítése. Ha a Levéltárak közös keresőjébe beütöd, hogy UB, ad fel néhány cikket ezzel kapcsolatban. De valamely levéltári ügykezelésben jártas olvtárs majd eligazít.
Tudnátok segíteni? A házassági anyakönyv másolaton láttam egy csomószor: 2/1943 vagy UB 2/1943 tipusú ráfirkantásokat. Ez mit takar vagy hol lehet? Nem halálozás, mert ha rákerestem a halotti 2/1943 bejegyzésre, ott egész mások vannak, mint a kérdéses házasságiban. A házassági könyvben sem azok vannak. A kérdéses lapon meg utólagos kézírásos bejegyzés nincs más, csak ez a 2/1943 hivatkozás. Amikor valamely házasfél meghalt, azt gondosan ráírták, hogy a feleség 1958. márc. 4-én meghalt. És meghivatkozták az akv-i bejegyzést, illetve a bejegyzés dátuma is pontosan ott van. Vagy a '40-es évesben firkantás és az '50-esben precíz hivatkozás? De a halottiban meg nem találom a megadott számon ?
szia , megint valószinű nem Endrefalváról erednek a Ladosok a jászságban összeirva nincsenek se 1699 se 1715 -ös összeirásban de a familysearc-ön már 1703 -as születéstől is ott élnek ha ott szültek..Jászladányban 1808 ,Alattyán 1715, Apáti 1702,Besenyszög 1748 az első ebből ismet adat.
Lehetséges, hogy 7 és negyed éves volt a kislány halálakor? Csak tippelek, de láttam már gyerekeknél ilyen jellegű bejegyzést. Nem tudom, mennyire tartották akkoriban számon a gyerekek korát, de ma ha megkérdezel egy kisgyereket, hogy hány éves, gyakran kapsz ilyen válaszokat, hogy "6 és haromnegyed":)
Sajnos nincsenek ilyen adatbázisok, vagy könyvek (persze eltekintve némely ezredtörténettől), pedig nagyon jó lenne, ha lennének ilyesmik.
Jerzy J. P. Drogomir 3 (?) kötetes könyve a Polegli w Galicji Zachodniej 1914-1915 (1918) (németül: Die gefallenen in West Galizien 1914-1915 (1918)) számos magyar katonát tartalmaz az elesésük időpontját és egységüket feltüntetve, de Mo.-on nem beszerezhető, legalábbis a különböző könyvtárak katalógusai nem tartalmazzák.
Több kiadásban is megjelentek: A magyar huszár: a magyar lovaskatona ezer évének története (Budapest, Reé László, 1936.), amiben, ha jól emlékszem, a háborút túlélő katonákról vannak kisebb életrajzok néha fotókkal. Ez egy sorozat lehet, mert létezik: A magyar gyalogság A magyar gyalogos katona története (Budapest, Reé László, 1941.) és a Kolibri1803 által említett: A magyar tüzér: A magyar tüzérség története (Budapest, Reé László, 1938.).
Még rajta vagyok. :) Kimozdultam a holtpontról, pont tegnap voltam Gyulán. És Kunágota Makóhoz tartozott nazarénus szempontpól, sokat olvasgattam utána mostanság. :) A nazarénus anyakönyvekkel meg van egy kis baj... Mivel gyermeket nem keresztelnek, így a születési anyakönyv a felnőtt megkeresztelését fedi. Följegyezték a gyerekek születését is, de azt a gyülekezet saját könyveiben vezették, szóval azok nem igen vannak a levéltárakban. Nazarénus illetékest meg egyelőre nem találok, ami a neten van elérhetőség az eddig mind halott volt. Még a postacímek is.De nem hagyom magamat. :)
Egy magyarul nem tudó családfakutató kérdéseit tolmácsolom. Az őse Ajkarendekről (ma Ajka) vándorolt ki Dél-Amerikába, kevéssel a századforduló előtt. Azután érdeklődne, hogy hol lehetne többet megtudni erről az őséről és a kivándorlás körülményeiről.
Az egyik ősöm az 5. feleségét 6 nappal az előző halála után vette el. Vannak extrém esetek.
Egyébként az eljegyzés után 3 vasárnap kellett kihirdetni a közelgő mennyegzőt, hogy kifogást lehessen emelni. De ha kicsi gyerek maradt félárván, akkor lehetett kérvényezni a korábbi házasságot.
A 15 nap valóban szokatlan, de kb. 1 hónappal már én is találkoztam. Tapasztalataim szerint nem volt bevett, általánosan elfogadott szokásrend, hanem a konkrét helyzet volt a döntő. Ha voltak a családban nagyon kicsi gyerekek, akiknek azonnali anyai gondoskodásra volt szükségük, esetleg a családi gazdaság nem tudta nélkülözni a munkaerőt, akkor gyorsan újraházasodtak.
Az én felmenőim között ilyen esetben nem volt ritka, hogy két özvegy alapított új családot, és ilyenkor elég érdekes kombinációk is szóba kerülhettek (pl. nagyon nagy korkülönbség, az új házastárs az elhunyt közeli rokona stb.). Az is gyakran megtörténhetett, hogy az új házastárs mint családfentartó már a férj vagy a feleség halála előtt ki volt szemelve.
Röviden: a 15 nap szokatlanul rövid, de korántsem kizárt.
Sajnos, nem jártam sikerrel. A névváltoztatás ezek szerint 1893 - 1918 között történt. Van más lehetőség? Akit keresek, a Vitéz nevet vette fel Hajdunánáson, ott ahol százával lehet Vitézt találni az anyakönyvben.
Hát nem szoktam óckodni az új vagy furcsának tűnő dolgoktól, de azért az nem fura mégis, hogy házassági bejegyzésnél a felesége állapota 'vasmunkás-kovács' a férj meg colonus-gazda? Na mindegy, ilyet még nem hallottam.
Ja, és tényleg Faber terra-nak van írva, csak basszus elfelejtettem, hogy kinél... hát még ilyet!
Igaza van neofrix baszmacs-nak és a h-nak, a konyhaszekérről van szó, ha a család egy tagjáról lenne, akkor Báthoryról E./3.-ban írnának, mint aki elvitte, Kochnya szekerét, de itt T./3. szerepel.
Az 1408-as Szent Margit Legendában a konyha, mint kochnya szerepel:
Annyit még módosítanék neofrix baszmacs megfejtésén, hogy nem a tarkát tették középre, hanem a tarkák közé helyezték a két újat, azaz a sánták helyére újakat állítottak. A Masz Zekérben esete kicsit gyanús, lehet, hogy mázsaszekérről írnak, de nem valószínű. Monostor Kolozsmonostorként ismert, Zentelke pedig ma Kalotaszentkirály része.
Ha még keresed a kunágotai nazarénus anyakönyveket, és nem találtad meg őket, akkor lehet, hogy Makón lettek anyakönyvezve, vagy akár Battonyán. A probléma az, hogy Kunágota nincs egyiknél sem feltüntetve, mint fília. Ha nem találod ezekben, akkor, mint azt a korábbi hozzászólásomban idéztem a család nazarénust megelőző vallásának anyakönyveiben kéne körbenézni, talán ott vannak. Esetleg a Békés megyei Levéltárban meg tudnád érdeklődni, csak tudnak valamit mondani, nekik is megvannak a másodpéldányok, és talán az illetékes közigazgatási hivatal feljegyzései is.
Sziasztok! Új vagyok még a fórumon, érdeklődnék: valaki kutatottt-e már a Jezsuita levéltári adatok között 1720-as évektől 1770-ig? Hol találhatóak ezek Magyarországon? A felvidéki betelepítésekről találtatok-e már adatokat? Egyébként a Kerkuska családnevet kutatom már kb 2 éve...
Azért a konyhaszekért se vessük el, már csak azért sem, mert a régi magyarban a konyhát tényleg "kohnya"-nak mondhatták, ha minden igaz. (ma is tanultam valami újat...)
Nem vagyok jó régi szövegek visszafejtésében, de csak szórakozásból leírom, mit értek belőle, valaki majdcsak megmondja az igazit is.
Novemberben vitték el Báthory István konyhaszekerét Monstorból Zentelekre (Szentlélekre?) hat lóval ... (be)fogtak más szekérbe két lovat, a tarkát középre, merthogy két ló sánta volt.
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy házastárs halála után mennyi az az elfogadható idő, ami eltellik az újraházasodásig? Egyik ősöm 1 hónappal utána újraházasodott, már ez is szúrta a szememet. De most olyat találtam, hogy 15 nap, nem kevés ez egy kicsit?
A radixref csak forrásokra való utalásokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy csak azt lehet megnézni, melyik könyvben szerepel az említett adat, a hozzá tartozó szöveg/kép nincs feltöltve.
Segítséget szeretnék kérni azoktól akik regisztrálva vannak radixindexen.
Van egy felmenőm, aki az I vh.-ban vesztette életét. A radixon találtam róla adatot, mégpedig egy kis csoportos fotót. Nagyon szeretném látni, hogy milyen is lehetett Ő.
Tehát ha valaki megtenné, hogy letölti és elküldi, azt nagyon megköszönném.
Az adatok: Fajta Lőrinc, első világháborús kis csoportkép.
keresek olyan adatbázist (web helyet) ahol 1888-1918 közötti időszakban történt névváltoztatásokra lehet személyre szólóan keresni. Kérem a segítségeteket. Kutatja-e valaki a hajdunánási református anyakönyveket?
Nem az én őseimet érinti, csak belefutottam, érdekesnek tűnik, és nem tudom megfejteni.
Az első szó egy gyakran szereplő halálok, nem tudjátok mi lehet?
A másikon foglalkozások vannak. A földész még csak rendben, tán földműves. De mi a lábművész? Cipész? Egy kis vacak faluban csak nem lehet húsz karnélküli, lábbal festő ember: Reformkori vigasságok
Gyászjelentéseket csak a Széchényi Könyvtár gyűjteményében találok? ( persze az egyházi ill. állami anyakönyveken kívül ). Csak ha az ember nem tud évszámot, nagyon keserves kibogarászni.
na meg is van. nem volt egyszerű, mert kiderült, hogy a szomszéd vármegye (Gömör) Feledi járásában Egyházasbásthoz tartozik anyakönyvileg, Óbást meg Nógrád, és hogy még könnyebb legyen, latinul és elmosódott tintával van, de úgy néz ki ez az amit kerestem.
nem gondoltam volna, hogy átanyakönyveztek vármegyén kívülre
sajnos igazad volt, az OsztrákMagyar Monarchia haderejében szolgálatot teljesítő, 1850 és 1899 között született magyarországi katonák állítási listái, sorozási jegyzőkönyvei, katonai anyakönyvi lapjai, valamint a veszteségi iratok a második világháború idején megsemmisültek. A budapesti Hadtörténelmi Levéltárban csak az első világháborúban kitüntetett magyar katonák kitüntetési javaslatai vannak (persze az én ősömet nem tüntetté ki :D ). Az OsztrákMagyar Monarchia teljes, első világháborús veszteségi iratait a bécsi Hadilevéltár őrzi, hozzájuk kell majd forduljak.
Elsodort az élet. Köszönöm az adatokat.Mostan-ban sűrűbben felnézek.Nem tudom találkoztál e pl. olyan anyaggal,hogy lados Balázs felesége Nagy Viktóriának köze lehet Nagy Iván-hoz és a felsőgyőri családhoz? Péntek családdal találkoztál? Van olyan névsor ami a testörök nevét rejti Mária Terézia idején? Ott kell lenni egy Péntek Demeter nevűnek aki megint összekapcsolható a családdal. Email cimet meg már mást használok, valahogy eljuttatom hozzád.
:) Biztosan vannak olyanok akik többet tudnak erről, és ha már vannak ilyen lehetőségek, vétek kihagyni. Nem tudom én szerencsés vagyok-e ebből a szempontból,de nekem egyelőre még csak a mostani határokon kívülre került településeken kell(ett) keresgélnem,német vagy más nemzetiségű betelüpőlők után még nem kellett kutakodnom. Persze a kutatásban az a szép,hogy a legkisebb eredmény is nagy örömet okoz.
Köszönöm! Ez mondjuk egyelőre nem vitt előrébb, de talán a makói jó lesz. Azt tudom,hogy a makói nazarénusok térítettek Kunágotán. Valaki volt mostanában Nagyváradon a levéltárban? Még most is olyan nehézkes az előrehaladás "magyar" időkből való iratoknál?
Hát nem találtam R. Jánost másikat, szóval ő lesz az. (Ha már füllentünk ne 1-2 évet, hanem egyből 7et, sőt a születési helyet is :D jobbat nem tudok elképzelni) Idemet köszönöm szépen.
Valakinek megvan esetleg a "Magyarország tiszti cím- és névtára 18731944" kereshető formában? Van egy állami kitűntetést kapott felmenőm, (Szirotak Teréz vagy Wéberné, vagy Wéber Ferencné) de nem tudom az évet, annyi biztos, hogy a Horthytól kapta, talán ebben rá lehetne keresni...
Az esetleges filiákat Kálniczky László Körmendy Lajos Tuza Csilla: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusá-ban lehet megkeresni.
A Kálniczky-féle könyv a következőket írja a kezdeti időkről:
A korlátozottabb jogokkal bíró elismert felekezetek (nazarénus, baptista) híveinek anyakönyvi tételeit maga a törvényhatóság vezette külön lajstromban. A nazarénusok és a többi, akkor részben intézményesülő vallásfelekezetek a szokásos makacssággal tagadták meg a születések nyilvántartását, azért, hogy majd a későbbiekben elkerüljék a fegyveres katonai szolgálatot. Az újabb rendeletek kiterjesztették a lelkész-anyakönyvvezetők állami célokat szolgáló - büntetőjogi felelősséggel járó - adatszolgáltatási kötelezettségét. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1868. augusztus 13-án (12548. sz. alatt) úgy intézkedett, hogy a születéseket és halálozásokat a közigazgatási hivataloknál jelentsék be, és e hivatalok az adatokat - külön díjazás (párbér stb.) fejében - ahhoz a lelkészhez tegyék át, melyikhez az illető nazarénus is előbb tartozott, ezért ekkor nyilvántartották az illető előbbi vallását is.
Ne várj csodát ettől, a legtöbb esetben csak a szül. év, az anya neve és a foglalkozás van megadva. Egy jó tanács: A Pfeiffereknél ne add fel hamar a kattingatást, jól elrejtőztek a vörösváriak, de a többi családnál hamar rájuk találsz.
Idem=u.a. Lustva volt a pap leírni egymás után a nevét. :) De sokszor a dátumot is írták így, ha egy napon keresztelt, vagy bármit, ha egymás után ugyan az szerepelt.
Nem lehet, hogy Rádics János már özvegy volt, amikor ez a házasság köttetett? Mert akkor érdemes lenne kikeresni az előzőt, hogy ott hány éves volt. A 7 év kicsit sok.
A név elírás bőven belefér. Nálam Judit és Julianna volt keverve.
Hát lehet, hogy így van. Viszont még hozzáfűznék valamit.
A településen megtaláltam a legelső Cserveni családot, ki is kutattam a családot, de sehol többet soha nem találtam még egy Cserveni Mátyást, mint itt. Nagyon zavar a dolog. Az én ősöm Cserveni János volt, és elvileg ez az 1768-as bejegyzés lehetne ő, de ez a felfedezésed ezt is romba dönti. Máskor nem keszeteltek Jánost - tudtommal. Majd még keresgélek, mert iszonyú, hogy az említett Cserveni családot 1700 előttre visszavittem, de a kapcsolatot nem lelem!
Több olyan keresztelési anyakönyvvel találkoztam, ahol a keresztelő neve helyett az van írva, hogy "Idem". Ez mit jelent?
Egyik ősöm a házassági anyakönyvébe születési helye, ideje Fajsz-1866, de az összes testvére (6) Sükösdön született, oda találtam is egy vele azonos nevűt, de 1859-ben, Fajszon se elötte se utána nem született Rádics János. Ez még belefér? Én arra gondolok, hogy relatíve nagy korkülönbség miatt van 7 évvel kevesebb kor megadva, mert a menyasszonya a házasság időpontjában 16 éves volt, ő meg 30. Mennyi az a ferdítés ami elfogadható? Meg lehetséges-e olyan, hogy születési anyakönyvben elírják az anya nevét? Margaritha van megadva, pedig Mária (vezeték név, apa neve stimmel, meg az év is)
Az anya szerintem Szűcs. Viszont mivel az Anna alatt latinul az van, hogy 'Patrini', ami keresztszülőket jelent, és a keresztszülő oszlopban az, hogy Parentes=szülők, szerintem felcserélték. Nem lehet? A 'hivero' nem tudom mi lehet.
Segítséget kérnék egy bejegyzés értelmezésében. Az alábbi képen a május 22-i János szülei érdekelnének. Az anya vezetéknevét nem tudom kivenni és egy másik kéz utólag beírt valamit a keresztszülőkhöz is latinul.
Hmm... Jó régen voltam erre és még más néven.(westham4) Egy kicsit elsodort az élet a kutatástól, de most megpróbálok megint nekifogni.(Először is renszereznem kellene a régen kigyűjtött kismillió adatot... :) ) Szóval egy kérdés hátha valaki többet tud erről. A nazarénus vallásúak(esetleges) anyakönyveiről lenne szó. Ha igaz itt-ott vezettek anyakönyveket, de azt még nem tudtam kideríteni pontosan mely településeken, és ha egyáltalán léteznek ezek hol is lehetne keresni őket? Valakinek infó vagy ötlet? Családi legendáriumból tudom,hogy elég zárkózottak tudnak lenni. Köszi!
Beirtam a Google-be a currifaber-t, és a kevés találat közül utolsóként egy Galiciában élő német család német nyelvű "családfa leírásában" a currifaber meghatározása Wagner, azaz kerékgyártó (latinul: carpentarius, curripar).
Esetleg még megnézheted őket a Levéltárak Közös Keresőjében. Találtam benne adatokat a pilisvörösvári Weiszer, Pfeiffer, Nick, és a pilisszentiváni Brandhuber (néha Branthuber) családokról. Nick és Brandhuber családoknál figyelni kell, mert némelyikhez ki van írva, hogy képhez. Ha rákattintasz erre a szóra, akkor azt a dokumentumot is megnézheted, amiben szerepelnek azok a személyek.
Gyanítom, hogy sok esetben egyes lelkészek hiányos latintudásuk vagy megfelelő kifejezés hiányában önkéntes nyelvújítókká lettek és az általuk ismert, vagy szótárban talált szavakkal körülírták a kérdéses foglalkozást. Nem hiszem, hogy 150-170 évvel ezelőtt elleőrizte volna bárki is az anyakönyvek nyelvhelyességét, leírták, oszt' jónapot, mission accomplished.
A latint én currifaber-nek olvasom, de hogy ez mit jelent nem tudom. Ehhez leginkább még a cuprifaber szó hasonlít, ami rézművest jelent, de hát itt egyértelműen r betű van és nem p.
A másik régi német írással készült, valamilyen meister (mester). Az első betű bizosan S, de a többiben nem vagyok biztos. Talán siage?rmeister. Fogalmam sincs mit jelent. Itt van egy segédlet ehhez az írásmódhoz, póbáld meg ez alapján megfejteni. http://www.familysearch.org/Eng/Search/rg/guide/German_Gothic99-36316.asp
Köszönöm! a vinisor lehetséges, hogy a foglalkozással függ össze. az ős borászatban, szőllészetben tevékenykedet, úgyhogy ez a vinisor könnyen lehet egy vin - bor összefüggés. latinul íródott anyakönyvi kivonatban ez, magyarban földmívelési napszámosként, németül pedig weingartenarbeiterként írják a végzett szakmát.
Ez sajnos gyakran így van, sokan inkább az ezüstöt és aranyat őrzik féltve, mint a pótolhatatlan családi iratokat - azok már nem érdeklik annyira őket, hiszen abban nincsen pénz, csak eszmei érték.......
Én regisztrálva vagyok. Megnéztem, és ez szabadon elérhető a nem regisztráltaknak is. A radixref csak forrásokra való utalásokat tartalmaz, a források tartalmát nem lehet látni. Ezt csak úgy tudod megnézni, ha elmész a könyvtárba és ott fellapozod ezt a könyvet. Illetve ha találsz olyan valakit, akinek megvan ez a könyv.
Érdeklődnék, hogy valakinek megvan-e A magyar tüzér: A magyar tüzérség története c. könyv vagy esetleg regisztrálva van a radixindex honlapján. Szükségem lenne az ükapám személyes adatára a könyvből, valamint a róla készült kép is érdekelne. Farkas Mátyás (született: Pincehely), első világháborúban, mint vártüzér szolgált. A könyv a Radixindex szerint: személyes történetét és egy kisebb fotót tartalmaz. Örömmel venném, ha valaki tudna segíteni.
/a szabolcsi polgári anyakönyvek indexelése jelenleg Orosnál tart, ha valaki érdekelt/
Azért nagyon szépen köszönöm. Szerencsére több telefonálgatás után kiderült, hogy mégis csak meg van a papa katonakönyve a rokonoknál. 1941.10.13-án hívták be Pestre, és onnan küldték tovább Pápára. 1945.03.07-ig volt hivatalosan ejtőernyős.
Olyan rossz, hogy hiába beszélget az ember a rokonokkal, hogy kutat és emlékeket keres, meg fényképeket, nekik eszükbe sem jut, hogy számomra ezek is kincsek.
A neveket elmentem, hátha még apukám hallotta valamelyiket.
Az I. vh-ról is vannak egyébként adatbázisok, vagy olyan kiadványok, amiben nevek is vannak?
Sajnos Borbély Jánost nem találtam meg, csak egy B. István nevűt. Persze, a szakaszvezetői rang altisztnek számított az eje. alakulatoknál is, nem kellett újból nulláról kezdenie. Valószínűnek tartom, hogy az ejtőernyősök közt is golyószórós lehetett, hiszen ott is voltak olyan alakulatok, ahol használták azt a fegyvert (31 M Solothurn, a Regia Militia Hungarorum oldalán bőven van róla infó). Egy zlj.-ban (1943-as adatok alapján) 3 lövészszázad (3X204 fő) és 1 géppuskás század (111 fő) is volt, de a nehézfegyverszázadnak is volt géppuskás részlege. Ezek közül bármelyikben lehetett. Ha doni katasztrófa után csatlakozott a szakaszvezető az ejtőernyősökhöz, akkor még csak az I. zlj.-hoz kerülhetett, mert a II. zlj. csak 1944 okt.-ben lett létrehozva, a nem sokkal korábban felállított pótzászlóaljból. Utána azonban bárhova kerülhetett a kettő közül, nagy volt az átjárás. Az ezred sokszor kettévált, majd egyesülve a Szent László ho. részeként Au.-ba ment, és ott angol, vagy szovjet hadifogságba estek katonái. Megpróbáltam összeszedni (nem teljes, és a sorrend sem biztos) a pk.-okat, hátha az egyik ismerős lesz a nagyapa visszaemlékezéseiből:
ezd. pk: Szügyi Zoltán, Pokornyi László, Tassonyi Edömér
1 zlj.pk.:Molnár Lajos, Tassonyi Edömér, Kiss Zoltán
2. szd.: Törzsök László, Szentkirályi Ottó, Pávay Endre, Juhász Andor, Ajtay Ferenc, 3. szd.: Kiss Zoltán (?), gp. szd.: Kökény József, nf. szd.: Néma Tibor
2. zlj. pk.: Ugron István (majd átmenetileg Sanna H.), 4. szd.: Szakács József, 5. szd.: Sanna Henrik, 6. szd.: Kövesdy Dezső, gp. szd.: Karsay István, nf. szd.: Tóth András (később Kállay Tibor) Később a számozás átalakult, ekkor: 2. szd.: Godó Ferenc (korábbi 5. szd.), 4. szd.: Kövesdy Dezső, Paykert Imre
Ami a lányt illeti: inquilini és vidua. Előbbi az inquilinusból származik, ilyen értelemben nem kell megijedni attól, hogy nob. rövidítés áll utána, ezek nem összeegyeztethetetlen fogalmak. A második pedig arra utal, hogy a leány apja meghalt már, mikor a leány született (vidua=özvegy)
Klebercz Johanna, néhai István lakó (inquilini) nemes, és Tuzenics (szerintem az nem z betű, de én se tudom) Krisztina özvegy (vidua) lánya. (Vagyis apuka már nem élt, a lánya születésekor)
A foglalkozás pedig 'asciarius'. Én az ács jelentést talátam rá.
Nagyon szépen köszönöm a linket és a válaszát! Az útmutatásért is nagyon hálás vagyok! Ilyesmi gondolatok járnak az én fejemben is, tehát lehetséges, hogy az az általam férjezettnek vélt név valójában a szépnagyanyám leánykori neve, ami soha nem is változott meg és ezt örökölhette a gyermek is. Sajnos a keresett ősöm szül. anyakönyvi kivonatát nem sikerült felkutatnom (sem az erdeti, sem pedig a mikrofilmen tárolt adatok között nem található), úgyhogy még bízom abban, hogy talán az alservorstadti plébánián meglévő halálozási anyakönyvi kivonatból egyszer kiderül az édesapja neve. A házassági, meg a halálozási másodpéldányból pedig nem derül ki, hogy ismert-e egyáltalán. Néhány hónapja vette fel velem a kapcsolatot egy osztrák férfi, akivel pont ezek az őseink közösek, az ő nagyanyja és az én ükapám testvérek voltak, de ő sem tud sajnos semmit. Na majd egyszer talán...:) Köszönöm mégegyszer a segítséget!
A II. vh-ban volt katona. 1942-43-ban a Don-kanyarban volt, és utána került Pápára ő is. A Don-kanyarból szakaszvezetőként jött haza, nem tudom, hogy ez az ejtőernyősöknél számított-e valamit. 1920-as születésű és Borbély Jánosnak hívták.
Még annyit említett apukám, hogy a golyószórósoknál volt. Már ha ez az ejtőernyősöknél volt, és nem előtte.
A nagyapa mikor szolgált az ejtőernyősöknél, a második vh. alatt? Ha igen, akkor több könyv is született ebben a témában így azokban utána lehet nézni. Nekem Huszár János: Honvéd ejtőernyősök Pápán 1939-1945 van meg, ha ír egy nevet utánanézek benne. A könyv több visszaemlékezést is forrásként használ fel, amik a szerző birtokában vannak. Ráadásul számos képet is tartalmaz. Másik ejtőernyős könyv például Bárczy János Zuhanóugrása (inkább eseménytörténet, kevés névvel, kissé elfogult). Esetleg keresse fel a bajtársi szövetségüket, hátha ott tudnak szolgálni némi információval, néha a veteránok össze szoktak járni.
De Bécsből még csak az I. kerület van meg rajta. Mivel csak az édesanya férjezett nevét találta meg a házassági anyakönyvben, és a születési anyakönyvben nem találta meg az elhunytat, esetleg, ha ideje engedi, érdemes lenne az anya vezetéknevével keresgélni, hátha házasságon kívül született gyermekről van szó, és az ő vezetékneve alatt lett bejegyezve. Vagy az anya és a ház. anyakönyvben szereplő férj házasságát kutassa fel, néha feltüntetik az elhunyt házastárs nevét is. Szóba jöhet még lehetséges testvérek keresése is.
Időközben elolvastam egy határjárásról (Csanád megye) szóló XVIII. századi beszámolót, ezért az első térkép fordításában szereplő határ (meta, -ae, f) szavakat inkább határjelként fordítanám. A második térkép már sokkal izgalmasabb (pl.: az L. és M. meghatározásakor leírták a fogoly (captivus, -i m) és az elvisz v. elrabol (abduco 3, -duxi, -ductus) szavakat), de több szót fel sem ismertem, amelyek teljesen megváltoztathatják a mondatok jelentését, így azokat a mondatokat le sem írtam. A le nem fordított részekből és a kiásott (?) határkőből arra gyanakszom, hogy az 1770-es évek környékén határviták lehettek Sóskút és a szomszédos települések között. Esetleg a Latinul beszélők ide!!! fórumon jól le tudják fordítani a szöveget.
A, Falu (v. település)
B, Dombocska, amit az érdiek akarnak határjel gyanánt.
C, Hársak hegye, törökbálintiak határjele.
D, Három határjel Sóskot. Érd. és Törökbálint. (a települések nevei rövidítések)
E, ahonnan a határkő ki lett ásva (?) (eruo 3, -rui, -rutus: kiás, feldúl, elpusztít)
F, Törökbálint határjele
G, Út Ebvárhoz
I, Halom régi ... kövekből, amiket az érdiek saját határjelüknek akarnak.
N, Az állatokat elhajtották. (abigo 3, egi, actus)
O, Még egyszer (másodszor) az állatokat elhajtották.
P, Szántóföld a völgyben
Az égszínkék (helyesen caeruleus) szín a határjeleket jelöli az érdi rétek felől.
Ha már téma a vh-s elesettek sorsa, akkor rákérdzenék, hogy azokról is van valahol információ, akik nem estek el? Nagypapám volt a Don-kanyarban is, meg az ejtőernyősöknél is, viszont apukám már csak ezeket tudja, de érdekelene a beosztása meg más is.
Mivel kistelepülésen élek Debrecen közelében így gondolom kicsi az esélye, hogy azt csinálja valaki. De pl fent vannak az anyakönyvek 1895-től 1914-ig. Akár azt is lehetne csinálni? Vagy ha nem akkor már jobban érdekelne Debrecen, mint Budapest.
Csak a budapesti anyakönyveket dolgozzuk fel. Ennek ellenére, ha te más település anyakönyvein szeretnél dolgozni, erre is lehetőség van: olvasd el
Azt azonban nem árt tudni, hogy technikai akadálya is lehet a többi település feldolgozásának, egészen pontosan az, hogy nincs minden anyakönyv feltöltve a mormonok oldalára. Csak azt tudod indexelni ami fent van.
Ezért írtam, hogy nem tudom előre, hogy mennyi időm lesz. Lehet meg tudok csinálni egy nap akár 10 oldalt is. Viszont csak Budapest anyakönyveire lehet jelentkezni? Azért kérdezem mert pl jobban érdekelne az a körzet, ahol élek már ha azt csinálják egyáltalán.
