1930-ban 1 467 936 lakóházunkból (amelyben 8 624 256 személy lakott) 1 084 205 (73,85%) vertfalú, vályogfalú, vagy részben vályogfalú volt. Az ezekben lévő akkori 2 183 257 lakásból 98,4%, összesen 2 010 893 lakás földszinten, további mintegy nyolcezer pincében, alagsorban feküdt. Földszintes házakból állt az ország, jórészt vályog- vagy sárfalakkal, gyakran nád, helyenként még szalma- (zsúp-) tetővel, hagyományos ásott kúttal, agyagpadlós helyiségekkel. Egyszerre volt jelen a középkor a jól felszerelt városi luxuslakásokkal. A közel két évtizednyi fejlődésbeli lemaradást csak hangsúlyosabbá tette a városba vándorolt ipari munkásrétegek életformaigényének kialakulása, s a modernizáció terjedésével ennek növekedése. A paraszti környezet régi épületei és a szerényebb városi lakások között éppúgy kiáltó ellentét feszült, mint ezek és a polgári rétegek lakásai között. Az 1930-as években a jól felszerelt (felvonó, központi fűtés stb.) luxuslakás építési költsége légköbméterre számítva 50–60 pengő, a szerényebb igényű lakásé mintegy 25 pengő volt; a falusi vagy tanyai lakóházé ennek is csak harmada-negyede.
az adott környéket te példának hoztad, en bloc állítottad azt amit írtál. Ha vetted volna a fáradtságot és te is elolvasod magad.
A vályognak bár vannak jó tulajdonságai, de bizonyos idő után csak rossz tulajdonságai vannak (a víz nálunk nem volt gond, de pl komplett hangyacsalád simán be tud költözni). Repedései elég életveszélyesek tudnak lenni. Szóval ez nem az örökkévalóságnak készülnek.
A statisztikák meg rendelkezésemre állnak (ráadásul teljes historikusságukban), de nincs kedvem mindig mindent bepötyögni, dolgozzatok ti is. Kellenek a beiratkozott olvasók a KSH könyvtárába! :)
azt hiszem a linkelt doksiban volt (ha nem akkor máshonnan emlékszem) a két világháború között a lakások 14%-a épült, így azért minőségi ugrásról nem beszélhetünk, de biztosan változott az arány. Gondolom igazán a lakótelepi rendszer beindulásával változott meg a dolog.
1920-hoz képest jelentős változás történt a magyar falun is a WW2-ig, mint az öregek anno mesélték gyakori volt a zsúpfedeles házak esetében a tűz, s utána modernebbet csináltak. a rossznyelvek szerint nem is volt minden tűz véletlen :)) , sok amerikás is hazajött és általában új házakat építettek, rokonságban is volt ilyen. ( nyilván tudod, hogy a kivándorlás a abaúj és zemplén vármegyék térségében volt a legnagyobb, így a hazatértek száma is, ha jól emlékszem a statisztikákra a harmada hazatelepült) - - a későbbi szovjet területekről is elég jelentős kivándorlás volt már a XIX. század végéről, majd a polgárháború alatt, visszavándorlás meg kb., mint amennyit a szovjet filmhíradó bemutatott :))
megneveztem a vidéket, ha vetted volna a fáradtságot, s megnézed: hegyalja (teljes nevén: tokajhegyalja, bele is írtam, hogy ez jobban menő vidék volt a szőlészet,borászat miatt) ilyenek is voltak, vagy a sváb falvak is általában elég jómódúaknak számítottak.
a rokonaid pedig jól választottak, ha most is vályogban élnek, lévén kedvezőbb a hőtartása, télen melegebb, nyáron hűvösebb, mint a tégla... csak a vízre kell vigyázni, nem árt a kőlábazat.
de, ha már hozod a statisztikát akkor a hombárban, kamrában, füstőlőben lévő élelmiszerre is hozhatnál :) mennyi volt a magyar parasztnak és mennyi a szovjetnek, vagy mennyi állat volt az ólban, az istállóban - mint egyik olvtárs hozta a cári és a szovjet idők tenéhállományát...
kijev jelentőségét első sorban nem az ipara adta (bár az is volt, s egészségesebb szerkezetű, mint a dombass bánya-koházat szimbiózisa) hanem A TÖRTÉNELEM! - az orosz és keleti szlávok történelme KIJEVVEL KEZDŐDIK! a kijevi rusz volt mindannyiuk bölcsője... és a kezdetektől az adott korig jelentős város, közigazgatási központ, jelentős KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT! ( vasút, közút, víz találkozása).
Az már más kérdés, hogy az infrasturktúra minősége szovjet színvonalú volt, de az a város stratégiai, lélektani jelentőségével kapcsolatban másodlagos.
Én ezt mind elhiszem neked, mivel gőzöm sincs mekkora volt az ipar Harkovban.
De hát ugye csak azért, mert nonplusultra iparváros, sztem aligha teszik meg közigazgatási központtá. Magyarországon sem lett Ózd, meg Leninváros új főváros, Németországban sem helyezték át Berlinből mittomén Essenbe, vagy Dortmundba a fővárost, és Liverpool, meg Manchester is bármilyen jelentős ipari központ volt, azért London elől nem vitte el a pálmát.
Én összesen azt mondtam, hogy szerintem azért lett Harkov a közigazgatási központ, mert ott sikerült a bolsevik hatalomátvétel, Kijevben meg nem (nyilván azért, mert Harkovban sok proli volt, Kijevben nem elég sok). A VH is Harkovból akciózott a polgárháború elején és megpróbálták bevenni Kijevet és mikor már majdnem elesett (vagy talán ténylegesen be is vették, nem emlékszem), akkor fordult a nacionalista ukrán kormány a németekhez, hogy segítsen -> a német csapatok ki is zavarták Ukrajnából a vörösöket, Ukrajna német bábállam lett pár hónapra.
Továbbá valószínűnek tartottam, hogy miután már rég stabilizálták a hatalmukat a vörösök Kijevben is, harmincmittoménhányban már nyugodtan vissza lehetett vinni Kijevbe a központot. Nyilván Kijev státusza magasabbnak számított Ukrajnában Harkovénál, a prolikból meg nem föltétlenül lesz jó csinovnyik, ami az államigazgatáshoz kell. Szóval szerintem nem pont egy város ipari jellege a döntő abban a kérdésben, hogy jó-e fővárosnak.
Van meg egypar skanzen az orszagban, de boven tallhatoak meg 100 - 150 eves hazak, tanyak, lehet tajekozodni az olvtarsnak. Azonkivul a mult honapban jartam Del Amerikaban, ottani magyaroknal. Talalkoztam olyanokkal akik gyerkockent kerultek ki a ket haboru kozott. Rend, patika tisztasag, kivirit az ottani modibol. Na azok meg az itthoni "putrikbol" vittek magukkal a szokasokat.
A Donyec-medence volt az Orosz(szovjet) birodalom nehézipari központja (hiszen csak itt volt eredetileg is elegendő szén és vasérc 1szerre elég közel egymáshoz), így aztán elég másodlagos kérdés szvsz, h annak egyik tradicionális gazdasági központjától (Harkov) amúgy relatíve közel fekvő politikai és történelmi központja (Kijev) is gazdasági szerephez jutott.
Az Urálban (sokáig Európa vasiparának 1/3-át adták) volt vasérc és fa, de nem volt szén : a brit kokszolás sokkal olcsóbb lett, mint a faszén, ezért omlott össze az orosz és a svéd (kevésbé azért) vasipar.
Az orosz iparosodás meglepő sikertörténet (a sztálini ennek kevésbé hatékonyabb reinkarnációja) volt a maga nemében, és úgy alapult a vasúti beruházásokra, h sokáig mind a vasat, mind a szenet importálni kellett. Ezért lett akkora áttörés a Donyec-medence.
ez a klasszikus magyar parasztromantika - ami természetesen így nem igaz, lévén egyszerre voltak nádfedeles vályogházak (mellesleg nem olyan rossz a vályog, ha jól meg van csinálva télen meleg, nyáron hűvös! - vannak akik most jó pár millióért építenek) , földutak (általában a melékutak) és tégla, vagy kőházak. Nézd meg pl. a hegyaljai bortermelő falvak képeit, majd minden épület kőből készült, palatetős szép számmal (!) és még kétszintesek is vannak köztük... jah és kövezett utcák. ami viszont a szegény és gazdag falvakra egyaránt jellemző volt: a rend és tisztaság!s az se mindegy mennyi állat volt az ólban, mennyi termény a hombárban...
Nem az volt a kérdés, hogy a Donyec-medence volt-e a cári birodalom, majd a Szovjetunió elszőszámú nehézipari övezete, hanem, hogy volt-e Kijevben valamiféle nehézipar, vagy komoly hadiipar.
Harkov a Donyec-medence központja volt : Oroszország nehézipari központjáé.
Itt jött létre az orosz nagyipari áttörés Vitte alatt, az itteni kohászatok átlagosan 5* akkorák voltak, mint a hagyományos uráliak...
Az itteni tökekoncentráció csak a németországihoz volt mérhető, ennek következtében a nehézipar részesedése a teljes oroszországi gyáriparénak 40%-át tette ki.
1. A parókiák, papok, úgy általában az egyház létszáma alaposan csökkent ( kivégzések, GULAG), tehát a megmaradókat már könnyebb volt ellenőrizni és kézbentartani.
2. Nagyon intenzív ateista nevelés folyt az iskolákban, klubokban, tehát minden olyan szervezetben ahol meg lehetett fogni az ifjúságot
3. A hívők létszáma is megcsappant, épp az üldöztetések hatására
3. A belbiztonsági szervek keményen fogták a gyeplőt a szemináriumokban, beépültek, szóval a szokásos ...
4. Az egyház anyagi bázisa lényegileg megszünt ( földelkobzások, anyagiak elkobzása), tehát egyre jobban függtek az állam jóindulatától.
5. Az egyház belső működése felborúlt, könnyebb volt frakciókat létrehozni, egymás ellen fordítani. Ugyanis ha volt rendszer amelyet igazából ismert a Dzsugas az éppen az egyház volt, jobban járt volna a világ ha egy vidéki pópa lett volna belőle:)
Az egyház megfélelmlítése már korábban kezdődött, csak egy példa:1926-ban Szergej metropolitát letartóztatták, 6 hónapig bent tartották, aztán elengedték: utána már hajlandó volt közreműködni az új rezsimmel.
6. A külföldi és belfőldi szakadár ortodox egyházakkal szembe lehetett állítani a "saját tenyésztésű" egyházat, amely ezeket ellensúlyozni tudja.
7. Az egyszerű hívek hazafiságát jobban ki lehet használni ha inkább az egyház szólítja meg őket és nem a sátáni bolsevikok.
jah, még egy "apróság" : a szovjet időkben épült metróállomás, az arszenalna 105 méter mélyen van, s az ukránok szerint európa legmélyebb metróállomása :) az oroszok szerint természetesen náluk van a legmélyebb metró :))
a Zavod Arsenal oroszország egyik legkorábbi és jelentős fegyvergyára volt, 1764-ben alapítottak (relatíve közel volt a török hadszintérhez), a az 1930-as években tábori tüzérségi lövegeket, páncéltörő és légvédelmi fegyverzetet gyártott. A német légitámadások jelentős károkat okoztak benne 41-ben, az üzemet Permbe evakuálták.
érdemes megjegyezni vele kapcsolatban:
az 1863-as lengyel felkelés idején az arsenalban dolgozó több száz lengyel szakmunkás (az összlakossághoz mérten jelentős lengyel kolónia élt a városban) sztrájkkal támogatta honfitársait
1918-ban a kommunisták felkelést robbantottak ki a gyárban, amit petjura véresen levert (állítólag 300 gyári munkás halt meg az ostromban), film is készült róla 1928-ban Arsenal címmel
jelenleg arsenal kijev néven szerepel az ukrán 1. o. focibajnokságban az egyik kijevi csapat, tehát nem csak londoni arsenal van :))
Sztalin egyebkent meglepo modon betartotta az egyhazzal kotott megallapodast kesobb is, azaz a huszas evek uldozese es a harmincas evekben de facto nem mukodo egyhaz allapota soha nem tert vissza, bar az is igaz, hogy a haboru idoszakahoz kepest 1945 utan ujra nehezult az egyhaz helyzete.
Egyebkent az ukran es feherorosz egyhaz kollaboraciojat sem lehet ilyen sommasan elintezni, ott is volt ellenallas es kollaboracio egyarant.
Ami a 2) pontodat illeti, az igaz, es talan reszben ezert a feltetlen lojalitasert cserebe adta Sztalin az engedmenyeket (de csak 1943-ban kotott konkordatumot az egyhazzal! tehat tenyleg nem utolso szalmaszal volt, hanem inkabb mar a valoszinu gyozelem tudataban, Sztalingrad utan tortent a kiegyezes), bar Sztalinra nem volt jellemzo, hogy tulzottan ertekelte volna a feltetlen lojalitast. Inkabb az volt az alapveto elvarasa, es annak a hianyaert buntetett kegyetlenul.
"ha nem lett volna jelentős, akkor sztálin se nyúl hozzájuk, mint utolsó szalmaszálhoz
Sztalin mindenhez hozzanyult, amiben egy pici remenyt latott, hogy hozzajarul a sikerhez."
Tiszteletem!
Uraim, itt azt hiszem mindkét oldal elfedkezik pár dologról.
1. Úgy kezelik az ortodox egyházat mintha 1941-45-ben egy egységes szervezet lett volna. De: 1927-ben Szergej ( Ivan Sztagorodszkij) ideiglenes egyházvezető ( locum tenens pátriárka), valójában moszkvai metropolita elismerte a szovjet hatalom egyház ellenőrzési jogát. Nyomban akadtak dizidensek akik ezt nem fogadták el: ROCOR ( Ру́сскаяПравосла́внаяЦе́рковьЗаграни́цей-külföldi orosz ortodox egyház? Pista, jó a fordítás?), illetve a "katakomba egyház". A németek által megszált területeken a fehérorosz és ukrán ortodoxok is önállósították magukat-üldözték is keményen ezeket a felszabadítás:) után. Szergej csak 43 szept-ben lett megválasztva mint pátriárka.
Igyekszem csak a tényeket közölni, elkerülendő a vitát hogy volt-e jogosúltsága a moszkvai metropolitának aláírni 27-ben.:)
2. Hogy mekkora volt a hatásuk a pópáknak nem tudni, de biztos hogy nem akkor került szóba az egyház amikor utolsó szalmaszál kellett. Ugyanis Szergej már 1941 június 22-én felhívást intézett a hívőkhöz amelyben felszólította őket hogy fogjanak fegyvert a haza védelmében. Akkor még messze voltak a németek Moszkvától:)
Kijevben is jelentős iparnak kellett lennie. Konkrétan a kijevi arzenál nevű üzemről olvastam, amiben a 18. század vége óta folyt hadianyaggyártás. A 2. vh. előtt főként lövegeket, páncéltörő és légvédelmi ágyúkat gyártott. Permbe (akkoriban Molotov) telepítették ki az üzemet a háború alatt.
Kijev ráadásul az orosz államiság bölcsője, ősiségében páratlan városa volt a Birodalomnak.
Sztem Harkov csak azon az alapon lett ukrán központ, hogy a nagy októberi novemberi idején Kijevben a bolsevik hatalomátvételt a nacionalisták meghiúsították, míg Harkovban meg sikerült, aztán onnantól abból a városból operáltak.
Másrészt ha Harkov olyan nagyon jelentős volt, akkor vajon mi indokolta, hogy visszacsinálják Kijevet fővárossá?
Bizony az 1944-45-ös magyarellenes tetteket sokáig nem lehetett még csak említeni sem. A román hatóságok (?) által a magyarok ellen elkövetett tettek olyan undorítóak voltak, hogy a szovjetek kénytelenek voltak visszavenni a közigazgatást Észak -Erdélyben. A Balkánon pedig a szerbek a horvátokat, a muzulmánokat, a magyarokat és a németeket is irtották. Igaz, a horvátok is tartottak fenn tábort a szerbek részére, én konkrétan Jasenovac települést hallottam ilyen összefüggésben említeni.
keresgélj, elég szoros együttműködést találsz Szovjetúnió, és Németország között. De a Gestapo járt náluk, mert Sztálin egy jó adag német kommunistát is odaadott Hitlernek.
Katyn lényege, hogy az összes tiszthelyettesi, tiszti rendfokazatúakat, valamint értelmiségieket végeztek ki. Az egyéb értelmiségieket simán gyüjtötték a városokban. 23 ezer tanult lengyel emberről van szó. Az orosz megszállási terület Lengyelország kisebbik része. A lengyel hadsereg egy része többek között Magyarországon is keresztül menekültként hagyta e akontinenst, hogy Andersnél, az idegenlégiónál, az angoloknál jelentkezzen. Nem Szovjetúnión keresztül.l
A túlélési időket nem tudom, de ahol olvastam, ott különböző kalória táblázatok voltak.
A nyugati-Szovjet hadifogoly cserének azaz erkölcsi problémája, mint 1849-ben Paskiewicsé. A magyar honvédség az orosz hadsereg előtt tette le a fegyvert. Paskievwics tiltakozott, de a cár válasza az volt, jobbágy szava nem ér semmit. Így adták át a hadifoglyokat Haynaunak. Az amerikaiak is gondolkozhattak volna másképp. Ez alatt azt értem, aki nem akar Szovjet fennhatóság alá kerülni, és egyébként nem volt bűnös, annak lehetett volna más megoldást keresni.
A harminckét nevű elvtárs, pedig Ságvári Endre. Most hős volt, vagy áruló?
