Hát igen, a nagy munkástelepek kapitalista találmányok. XIX sz.-i Anglia az ősanyja mindnek. Nyugaton is sok "panel" épült, bár kelethez képest kispályások voltak. Párizs környéke tele van ilyenekkel, de az összes nyugati nagyvárosban vannak. Nyugat-Berlin: http://en.wikipedia.org/wiki/Gropiusstadt
És szvsz hiba összehasonlítani a vidéki környezetet a városival, ahol gyorsan és olcsón kellett létesíteni lakótelepeket a hirtelen megnövekedett munkásrétegeknek, akik ráadúl olcsó bérletet/tulajdont kerestek.
MBE egyik panellokkal foglalkozó kutatója mondta, hogy náluk egészen másként működik a panelprogram, ott a szerkezettel is foglalkoznak, az már csak hab a tortán, hogy emberi léptékűvé és színűvé, burkolásúvá teszik, de ebbe tényleg ne menjünk itt bele. mert az már 3. vh lesz :)
OFF, de nagyon :) Németország panel kérdés. Azért ez nem ilyen egyszerű, konkrétan nem ez az oka a panel bontásoknak Németországban, még pontosabban Németországban két párhuzamos folyamat zajalik. Egyrészről a meglévő panel épületek felújítása/korszerűsítése, rá se lehet ismerni sokra, hogy az születésekor panel volt. Másrészről bontják őket. A bontásoknak pedig szociális/városrendezési okai vannak. Azokat a területeket, ahol az elvándorlás/elöregedés miatt elnéptelenednek és elértéktelenednek, ezzel párhuzamosan szociális/közbiztonsági problémák jelenek meg. Magyarán elgettósodik, azokat szanálják és új kertvárosokat, vagy új lakóterületeket hoznak létre. Az ex NDK-s paneleknek két arcuk van :)
"itt az alapfalak tuti 100 év" - sajnos ne vegyél rá mérget, ugyanis a panellek illesztésének a korrodálásával nem számoltak anno az elvtársak, sőt szerény hazánkban sajnos most se nagyon foglalkoznak vele, csak a látszattal, amit te is említettél. a ME-n (miskolci egyetem) néhány éve kollégium rekonstrukcióba kezdtek és kiderült, hogy bizony vissza kellett bontani a 10 emeletes panellból 4-et és még így is iszonyú drága volt. csak kishazánkban ezzel nem foglalkoznak, csak ami látható - nem véletlen, hogy a sokkal precízebb németek sorra bontják a volt NDK-s lakótelepeket...
és itt tényleg befejeztem, vigyük át inkább más topicba.
-lakótelepen lakok egy ideje, tudom, hogy az sem tökély.De itt az alapfalak tuti 100 év, a lakótelepnek a gondja a hanyag kivitelezés volt (szocialista módi), ami miatt a szigetelés és a csövek rettenetesen problémás
-Ukrajnáról nem szóltam, mert nincs most birtokomban statisztika, de a magyarról volt, ezért azt közöltem. Félreértitek, ha azt gondoljátok, hogy kánaánnak akarnám láttatni Ukrajnát. Én csak azokra a túlzásokra szoktam reagálni, amire van adatom is.
igen, innen indultunk, merészeltem megemlíteni az ukrán, belorusz vidékek szegénységét - ahonnan nem lehetett mesés vagyonokat (mint említették nemes szőrmét!) capcarázni mert nem létezett! sőt jóval a magyar életszínvonal alatt éltek.aztán a front még jól szét is lőtte, a visszavonulók meg felgyújtották amit tudtak - felperzselt föld taktika.
( a szocreál lakótelepek meg úgy el vannak cseszve ahogy lehet, rövidebb élettartammal számolnak - ha csak vagyonokat nem költenek rá - mint a sokak által lebecsült vályogházaké - erre utaltam a mérnökös megjegyzéssel, ráadásul a paraszti kalákában épített házak költségvetésénél persze, hogy nagyságrenddel többe került amit napszámosok, iparosok építettek heteken keresztül, sokszor drága alapanyagból)
jah, s nem minden vidéken lószar volt a kötőanyag a tapasztáskor :))
alapvetően igazad van. És nem emeleled ki at igazi kontrasztot, pl (Lakatos Menyhért Füstös évek regényét, és mondjuk Festetics, vagy Eszterházy márvány istállót.)
De az ördög a részletekben rejlik. Nem a ház falazata, hanem az alapozás minősége, magassága és a tető vízhatlansága határozza meg az élet minőségét. Tehát emlékszem, amikor még készítettek és vetítettek kis filmek a hiradó, és nagy film közé, akkor volt egy betét a nádgazdálkodásról. Dícsérték a portékát, annyit állítottak, hogy a holland biztosítók 50 évre biztosítják az magyar elsőosztályú nádtetőt. Ha nem tudnád, modern lakótelepeink rendszeresen beszoktak ázni. Azaz modern anyagokból is képesek szemetet gyártani.
Egyébként a lakbérek/jövedelem illetve az éves jövedelmekben kifejezett lakás árat kissé könyebb lenne hasonlítani.
Ha vissza térünk Ukrajnához, azokon a tarületeken, ahol magyar katona járt, általában azzal jöttek haza az emberek, hogy a magyarénál is sokkal szegényesebb körülmények között éltek.
természetesen tudom, hogy tapasztották a vályogot (és persze lószart használtak (ha nem mesélték még neked)), csináltam is.
Persze a modern házfestések elterjedése miatt ez már nem megy ilyen könnyen, mert már derogál mindenkinek a lószaros ház. Persze ez azzal jár, hogy nem lehet olyan könnyen javítani.
Bár szóban sokan szeretik a bioházakat, de az életszínvonal változás miatt ma már senki nem vállalja (az elvetemülteken, és a kényszerből ott élőkön kívül) az ezzel járó tevékenységeket.
"A föld - mint a legolcsóbb építőanyag - jelentősége hazánkban csak az erdővédő intézkedések megjelenése után, a fa beszerzési lehetőségeinek szűkülése, drágulása után nőtt meg. A 18. században ahol volt elegendő erdő, még ott is elrendelték, hogy a boronafalú épületek helyett kevés fát igénylő favázas házakat építsenek."
- így jelentek meg olyan vidékeken is vályogházak - ahol korábban szinte csak kőből vagy fából építettek.
"Voltak területek, ahol elsősorban a szigetelés miatt néhány kősorral, esetleg téglasorral kezdték a föld anyagú falak felhúzását. Ezt a megoldást már a 18-19. században a városokban rendeletekkel is szorgalmazták, és 45-90 cm magas lábazati falat javasoltak. Az 1940-es évektől az egész országban" - vagyis érheti meglepetés a festék alatt az embert.
"A favázas átmeneti szerkezetek elsősorban az árvizes területeken marad tak fenn, főként azért, mert az árvizek idején a bútorokat, a tárgyakat a padlásra lehetett menteni. Ugyanis, ha a víz kimosta az épület falait, a vázszerkezet és a vesszőfonás megmaradt. Az épület teljes kiszáradása után csak a falakat kellett újra tapasztani. A favázas földfalazatok esetén először a fa vázszerkezetet készítették el. Ez a vázszerkezet többféle lehetett: a korai példákon ez elsősorban cölöpváz, esetleg sűrű cölöpváz, míg később nagy területeken a talpas-vázas szerkezet terjedt el. Ugyanakkor, a néprajzilag kutatható időben, a Kisalföld területén a fejlett uradalmi építészet hatására alkalmazták a merevített, földre állított oszlopos vázszerkezetet is. A 19. század végén a vastag falszerkezetek mellett is megjelenik a vázszerkezet, mely a tetőzetet hordja és biztosítja a fal esőtől védett építését."
- ergo, a magyar parasztnak több esze volt, mint manapság sok építészmérnöknek... akár nyugodtan repedhettek is a falak, vagy kimosta az árvíz, aztán elment és BETAPASZTOTTÁK! egyébként az ántik időkben MINDEN PARASZT ÉVENTE TAPASZTOTTA, BÚCSÚ ELŐTT MESZELTE A HÁZÁT - ezt nem mesélték gyerekkorodban?
tehát, ha megfelelő helyet választottak és nem a legprimitívebb módon építették a vályogházat, akkor akár évszázadok múlva is áll, csak javítgatni kell, mint mindent ...
1930-ban 1 467 936 lakóházunkból (amelyben 8 624 256 személy lakott) 1 084 205 (73,85%) vertfalú, vályogfalú, vagy részben vályogfalú volt. Az ezekben lévő akkori 2 183 257 lakásból 98,4%, összesen 2 010 893 lakás földszinten, további mintegy nyolcezer pincében, alagsorban feküdt. Földszintes házakból állt az ország, jórészt vályog- vagy sárfalakkal, gyakran nád, helyenként még szalma- (zsúp-) tetővel, hagyományos ásott kúttal, agyagpadlós helyiségekkel. Egyszerre volt jelen a középkor a jól felszerelt városi luxuslakásokkal. A közel két évtizednyi fejlődésbeli lemaradást csak hangsúlyosabbá tette a városba vándorolt ipari munkásrétegek életformaigényének kialakulása, s a modernizáció terjedésével ennek növekedése. A paraszti környezet régi épületei és a szerényebb városi lakások között éppúgy kiáltó ellentét feszült, mint ezek és a polgári rétegek lakásai között. Az 1930-as években a jól felszerelt (felvonó, központi fűtés stb.) luxuslakás építési költsége légköbméterre számítva 50–60 pengő, a szerényebb igényű lakásé mintegy 25 pengő volt; a falusi vagy tanyai lakóházé ennek is csak harmada-negyede.
az adott környéket te példának hoztad, en bloc állítottad azt amit írtál. Ha vetted volna a fáradtságot és te is elolvasod magad.
A vályognak bár vannak jó tulajdonságai, de bizonyos idő után csak rossz tulajdonságai vannak (a víz nálunk nem volt gond, de pl komplett hangyacsalád simán be tud költözni). Repedései elég életveszélyesek tudnak lenni. Szóval ez nem az örökkévalóságnak készülnek.
A statisztikák meg rendelkezésemre állnak (ráadásul teljes historikusságukban), de nincs kedvem mindig mindent bepötyögni, dolgozzatok ti is. Kellenek a beiratkozott olvasók a KSH könyvtárába! :)
azt hiszem a linkelt doksiban volt (ha nem akkor máshonnan emlékszem) a két világháború között a lakások 14%-a épült, így azért minőségi ugrásról nem beszélhetünk, de biztosan változott az arány. Gondolom igazán a lakótelepi rendszer beindulásával változott meg a dolog.
1920-hoz képest jelentős változás történt a magyar falun is a WW2-ig, mint az öregek anno mesélték gyakori volt a zsúpfedeles házak esetében a tűz, s utána modernebbet csináltak. a rossznyelvek szerint nem is volt minden tűz véletlen :)) , sok amerikás is hazajött és általában új házakat építettek, rokonságban is volt ilyen. ( nyilván tudod, hogy a kivándorlás a abaúj és zemplén vármegyék térségében volt a legnagyobb, így a hazatértek száma is, ha jól emlékszem a statisztikákra a harmada hazatelepült) - - a későbbi szovjet területekről is elég jelentős kivándorlás volt már a XIX. század végéről, majd a polgárháború alatt, visszavándorlás meg kb., mint amennyit a szovjet filmhíradó bemutatott :))
megneveztem a vidéket, ha vetted volna a fáradtságot, s megnézed: hegyalja (teljes nevén: tokajhegyalja, bele is írtam, hogy ez jobban menő vidék volt a szőlészet,borászat miatt) ilyenek is voltak, vagy a sváb falvak is általában elég jómódúaknak számítottak.
a rokonaid pedig jól választottak, ha most is vályogban élnek, lévén kedvezőbb a hőtartása, télen melegebb, nyáron hűvösebb, mint a tégla... csak a vízre kell vigyázni, nem árt a kőlábazat.
de, ha már hozod a statisztikát akkor a hombárban, kamrában, füstőlőben lévő élelmiszerre is hozhatnál :) mennyi volt a magyar parasztnak és mennyi a szovjetnek, vagy mennyi állat volt az ólban, az istállóban - mint egyik olvtárs hozta a cári és a szovjet idők tenéhállományát...
kijev jelentőségét első sorban nem az ipara adta (bár az is volt, s egészségesebb szerkezetű, mint a dombass bánya-koházat szimbiózisa) hanem A TÖRTÉNELEM! - az orosz és keleti szlávok történelme KIJEVVEL KEZDŐDIK! a kijevi rusz volt mindannyiuk bölcsője... és a kezdetektől az adott korig jelentős város, közigazgatási központ, jelentős KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT! ( vasút, közút, víz találkozása).
Az már más kérdés, hogy az infrasturktúra minősége szovjet színvonalú volt, de az a város stratégiai, lélektani jelentőségével kapcsolatban másodlagos.
Én ezt mind elhiszem neked, mivel gőzöm sincs mekkora volt az ipar Harkovban.
De hát ugye csak azért, mert nonplusultra iparváros, sztem aligha teszik meg közigazgatási központtá. Magyarországon sem lett Ózd, meg Leninváros új főváros, Németországban sem helyezték át Berlinből mittomén Essenbe, vagy Dortmundba a fővárost, és Liverpool, meg Manchester is bármilyen jelentős ipari központ volt, azért London elől nem vitte el a pálmát.
Én összesen azt mondtam, hogy szerintem azért lett Harkov a közigazgatási központ, mert ott sikerült a bolsevik hatalomátvétel, Kijevben meg nem (nyilván azért, mert Harkovban sok proli volt, Kijevben nem elég sok). A VH is Harkovból akciózott a polgárháború elején és megpróbálták bevenni Kijevet és mikor már majdnem elesett (vagy talán ténylegesen be is vették, nem emlékszem), akkor fordult a nacionalista ukrán kormány a németekhez, hogy segítsen -> a német csapatok ki is zavarták Ukrajnából a vörösöket, Ukrajna német bábállam lett pár hónapra.
Továbbá valószínűnek tartottam, hogy miután már rég stabilizálták a hatalmukat a vörösök Kijevben is, harmincmittoménhányban már nyugodtan vissza lehetett vinni Kijevbe a központot. Nyilván Kijev státusza magasabbnak számított Ukrajnában Harkovénál, a prolikból meg nem föltétlenül lesz jó csinovnyik, ami az államigazgatáshoz kell. Szóval szerintem nem pont egy város ipari jellege a döntő abban a kérdésben, hogy jó-e fővárosnak.
Van meg egypar skanzen az orszagban, de boven tallhatoak meg 100 - 150 eves hazak, tanyak, lehet tajekozodni az olvtarsnak. Azonkivul a mult honapban jartam Del Amerikaban, ottani magyaroknal. Talalkoztam olyanokkal akik gyerkockent kerultek ki a ket haboru kozott. Rend, patika tisztasag, kivirit az ottani modibol. Na azok meg az itthoni "putrikbol" vittek magukkal a szokasokat.
A Donyec-medence volt az Orosz(szovjet) birodalom nehézipari központja (hiszen csak itt volt eredetileg is elegendő szén és vasérc 1szerre elég közel egymáshoz), így aztán elég másodlagos kérdés szvsz, h annak egyik tradicionális gazdasági központjától (Harkov) amúgy relatíve közel fekvő politikai és történelmi központja (Kijev) is gazdasági szerephez jutott.
Az Urálban (sokáig Európa vasiparának 1/3-át adták) volt vasérc és fa, de nem volt szén : a brit kokszolás sokkal olcsóbb lett, mint a faszén, ezért omlott össze az orosz és a svéd (kevésbé azért) vasipar.
Az orosz iparosodás meglepő sikertörténet (a sztálini ennek kevésbé hatékonyabb reinkarnációja) volt a maga nemében, és úgy alapult a vasúti beruházásokra, h sokáig mind a vasat, mind a szenet importálni kellett. Ezért lett akkora áttörés a Donyec-medence.
ez a klasszikus magyar parasztromantika - ami természetesen így nem igaz, lévén egyszerre voltak nádfedeles vályogházak (mellesleg nem olyan rossz a vályog, ha jól meg van csinálva télen meleg, nyáron hűvös! - vannak akik most jó pár millióért építenek) , földutak (általában a melékutak) és tégla, vagy kőházak. Nézd meg pl. a hegyaljai bortermelő falvak képeit, majd minden épület kőből készült, palatetős szép számmal (!) és még kétszintesek is vannak köztük... jah és kövezett utcák. ami viszont a szegény és gazdag falvakra egyaránt jellemző volt: a rend és tisztaság!s az se mindegy mennyi állat volt az ólban, mennyi termény a hombárban...
