amiről beszélsz több mint hülyeség. Amit magadnak nem termelsz meg, mert nekilátsz szűzföldet feltörni, az veszteség.
A teljes USA-t a Nilus völgyével összehasonlítani szintúgy nem éri meg, mert nincsenek egy súlycsoportban. Talán inkább hasonlítsd össze a független India mezőgazdasági termelésének és népességének a fejlődését az elmúlt 50 évben a "szovjet kommunista módszerekkel".
nyitott ajtón dörömbölsz, szerintem közismert, hogy a cári korszakban is jelentős élelmiszer exportot bonyolítottak - amit utána éles kommunista kritika ért - ha a komcsik csinálják ugyan azt, sőt... ( cári időkben azért nem volt holodomor) akkor meg magyarázgatni kell, hogy nem is volt az olyan súlyos, nem is 7-10 hanem csak 4-5 millió ember pusztult el... stb...
Egy alacsony nepsurusegu orszagban nem eri meg tul intenziven muvelni a foldet, reszben mert nem all rendelkezesre annyi munkaero, reszben meg mert a talajt is foloslegesen kizsigereli. Inkabb sporolnak a munkaval, es a leheto legnagyobb foldteruletet vetik be az adott rendelkezesre allo munkaero-allomannyal.
A szovjet mezogazdasagi export mellett erdemes tudni, hogy az 1890-es evekben a cari ehinseg idejen is zajlott export, talan a vege fele leallitotta a kormany a nemzetkozi tiltakozas hatasara. Kellett a penz mar akkor is.
már churchill is megmondta, a statisztika a hazugság egy része :)
Erre biztos nem az a hamis (Goebbels altal kitalalt) idezet a forrasod, ami szerint csak azt a statisztikat hiszi el, amit o maga hamisitott... mert azt Churchill sose mondta. Szoval mikor mondta Churchill, hogy a statisztika a hazugsag egy resze?
A szovjet statisztikakban altalaban nem talaltak hamisitasokat az azokat vizsgalo nyugati szakertok, tevedeseket esetleg (mindket iranyba, egyebkent), amikben lehetett itt-ott tendenciozussag (altalaban a kozponti statisztikai szervek akaratatol fuggetlenul vagy azokkal ellentetesen), de nagy atlagban eleg pontosan leirtak az esemenyeket. Inkabb egyszeruen nem tettek kozze a statisztikakat, nehogy a rohadt impirilistak propagandara hasznalhassak fel az adatokat, ezert aztan a SZU-ban azt hiszem a masodik vilaghaboru utan meg is szunt szinte az osszes rendszeres statisztikai kiadvany, nem volt statisztikai evkonyv, stb.
Emellett pedig a politikusok a valos statisztikakbol barmikor ki tudtak mazsolazni valami nekik tetszo mutatot, amin mutathattak a hatalmas fejlodest, de ez nem a statisztikat minositi, csak a politikust.
De közben 1931-ben szépen adogattak el az Ermitázsból ezt-azt ( némi Rubens, Rembrandt, stb, na meg a cári kincstárból). Szóval nehéz dió, mert abban a valuta szerző kampányban volt minden, búzától a műkincsekig:) De voltak külföldi koncessziók is a CCCP-ben, olajkitermelés, finomítás, bányászat:)
És ez azért is bonyolult mert az USA csak 1933--ban ismerte el a CCCP-t:)
persze, csak közben az USA-ban nem haltak milliók éhen, meg nem éheztek tízmilliók - statisztikai szempontból aprócska, de a nyomorultaknak igen jelentős eltérés.
pl. mi igaz az mg. exportból származó valutáért fizettek az iparosításhoz szükséges dolgokért pl. USA cégeknek..
már churchill is megmondta, a statisztika a hazugság egy része :)
a kapitalizmusban általában lefelé csalnak (eltitkálás, adóelkerülés miatt), a szocializmusban meg fel ( politikai megfelelés), anno vicc is született az 50-es években hogyan manipulálták a statisztikákat. egyetlen kivétel van, a szovjet :)))
a szovjet mezőgazdasági exporot is megérne egy misét :)
egyébként a közhiedelemmel ellentétben a 30' közepére nem ért véget a kollektivizálás, csak 1940-re fejeződött be (96 százalék)
-a statisztikákkal meg nem tudok mit kezdeni, ez van csak, minden más hasraütés lenne. Egyébként pl elég jól mutatja, hogy 34-re hogy megcsappant az állatállomány, tehát nem jól működött a dolog. Mellesleg a KSH-nál pl elég sok adat nem volt teljesen nyilvános (voltak belső felhasználásúak), ezek most elérhetőek, szóval nem feltétlenül az adatokkal volt gond, inkább azok megismerhetőségével...
Bocs, most nem értem mire célzol. Magyarországon piacgazdaság volt, ha nincs bevétele a gazdálkodónak ( kicsi, nagy, tökmindegy) akkor miből termel ? Kezdve a vetőmag beszerzéstől a gépek üzemeltetéséig. Amarra meg már nekifogtak a kollektivizálásnak ( érdekes: nagyüzemi gazdálkodás úgy hogy nem tudtak biztosítani pár lényeges feltételét, mint a géppark, szaktudás ), bónuszként meg kipróbálták a gyakorlatban a "szocialista tökefelhalmozás" elméletét párosítva egy hatalmas iparfejlesztési tervvel, azaz az első ötéves terv.
Megmondom mi is a bajom a sztálini idők statisztikáival: amikor hála a tervgazdálkodásnak irreális terveket kell teljesíteni akkor elszaporodnak a hamis adatok, lásd ro a 80-as években:)
hm, amit belinkeltél kifejezetten kijelenti, hogy a válság nem jelentett termelési válságot, tehát a métermázsa számokat nem érintette vészesen a válság (az árak az más kérdés...)
mundjuk a terméseredményeket lehetne pl termőterület arányra számolni. Rozs kivételével a magyarmezőgazdaság termelékenyebb. A szarvasmarhaállományt túlzottnak tartom a Szovjet időkre. Egyébként állatállományt pedig pl népességre vetíteném.
a vidék képe azért lényeges, mert nálunk és a SZU-ban is az adott korszakban a lakosság döntő többségi vidéki lakos volt - ez még az erőszakos iparosítás ellenére is igaz volt a SZU-ra. (amennyiben valós adatot találtam) a SZU lakosságának 33 százaléka élt 1940-ben városban ! ergo: a falvak tudatos elsorvasztása, erőszakos iparosítás ellenére a 2/3-a még mindig falun élt!
(nézzük a németek által meghódított belorussziát: nagyrészt falusias jellegű, elszórt kisvárosokkal - egyetlen nagyvárossal, minszkkel. ukrajna: nyugati és középső része óriási mezőgazdasági övezet, amiből kiemelkedik kijev, a tengerparton ogyessza, keleten a dombass egyértelműen bányász-ipari, ahol már a városi lét a meghatározó.
amibe beletört a foguk a németekben az valóban egy nagyváros volt, sztálingrád!
ha már az építészet szóba került akkor sztálingrádnál meg kell említeni, hogy a németek tulajdonképpen nagy szívességet tettek a vörös hadseregnek a lakótelepek és a gyárak lebombázásával, a romhalmazzal ugyanis szinte bevetetlen állásokhoz segítették a védekezőket. a romokban kialakított állások bombázása, tüzérségi lövése alig ért el eredményt... akkor nem voltak precíziós lézer irányítású fegyverek, max. közvetlen irányzású tüzérség, vagy páncélosok... utóbbiakról kiderült, hogy városi állásharcban igen sérülékenyek ( a szovjetek is ízelítőt kaptak belőle 45-ben berlinben, meg 56-ban Bp-en is, de erőből, mennyiséggel bírták).
Viszont a keleti kivitelezés nem hiszem hogy elérte a nyugati szinvonalat, bár ki tudja:)
Pld. a Krupp-nak is volt saját lakásépítési programja.
Mielőtt valaki azt hinné hogy bediliztem hogy ezt felhoztam: az új városrendezési koncepció befolyásolta a légoltalmat ( a lakosság sűrűsége nagyobb mint egy szétszort kertes településen, óvóhelyek kialakítása, stb.-stb). Viszont voltak olyan tervek is hogyan lehetne átépíteni egy várost légvédelmi szempontok alapján ( Vauthier és Voisin Fr-ország a 2 háború között): megszüntetni a szűk útcákat, sok park, víztükör ( azaz víztartalék a tűzoltóságnak), kevesebb gyúlékony anyag. Az ilyen stílusú tervezésnek már voltak hagyományai: amikor Hausmann átépítette Párizst :)
