Én sok-sok évvel ezelőtt az OBI-ban vásároltam, nem volt túl drága kb. 3.000 Ft. Azóta megvan, csak ilyen munkákra használom, így aztán még sokáig meg lesz! Nagy előnye, hogy jó hosszú a marókés szára, ezért akár jóval magasabban is tudok vele marni. Hátránya viszont, hogy erről a tengelyről nem lehet levenni a marókést, egybe van öntve a tengellyel. Akkor csak ezt árulták a boltban, így aztán nem tudtam válogatni.
Itt a Mester és Hobbiban http://www.botex.ro/index.php?l=hu&link=produse&id_categorie=7 több ilyen nútmarót is árulnak, azoknak lehet cserélni a marókéseket, ezért olyan méretű kést lehet felrakni a tengelyre amilyet akarsz! Ja és az árak elég jók! És a minőség sem rossz, én vásároltam tőlük már marókést ( kontra profilmarót és 10 mm marót) mind a kettő megvan még! Elégedett vagyok vele.
Nem tudom, a fotó kedvéért tetted-e, de amikor ebbe a fázisba érek, én is mindig szépen akkurátusan fel szoktam stócolni az anyagot - olyan jó ránézni!
Bár ennyi egyforma darab nemigen szokott előfordulni.
Talán ki lehetne préselni,csupán visszarakáskor nem biztos pont középre kerűlne a tengely a prés elnyomhassa valamerre egy mm ret egyből szorulni fog..a tengely ráadásul tartsa a forgórészt ami működés közben terhelés alatt áll...
Ha valakinek ilyen problemaja lenne. Megvettem a tanyert, pont olyan mint kell. 45mm osztokor, 4 lyuk. 8 lyuk porelszivashoz, azok is passzolnak. Az enyem 115mm volt, az uj 125mm, de tan meg ekkora kulonbseg sincs. Amugy a bolt is korrektnek tunt nagyon, emailra valaszoltak, es tele vannak mindenfele normalis cuccal.
Láttunk már olyat, hogy kipréseltek tengelyt forgórészből - aztán meg vissza.
Amit én láttam, az ripnis-tengely volt bent a forgóban - szépen vissza is ment a helyére - igaz a mester megjelölte az eredeti pozíciót és ugyanúgy tolta vissza.
Helytelenűl írtam forgó részben van a tengely amint a második képen látszik. Visszavihetném de csupán 10 euróért vettem s még egy anyít ráköltöttem.. csapágyakat beleraktam kondit talán fel tudnám használni..de ha egy két évet még elbűklögne ..hátha.
Mint a versben ''Megyeri- mivel hogy ez az egy kabátja volt hordá míg széjjel nem szakadt,,:-) :-)
Vettem egy csőventillátort ...kondenzátor kábel nélkűl. Oldalán mutatta mekkora kondi kell hozzá, megvettem sajnos akkor derűlt ki hogy valami nincs rendben vele zajosan működött...szétszedtem csapágyat cseréltem hisz látszott hogy a forgórészbe belevert. Összerakás után már jobb a helyzet de enyhe kottya van ..
Most ott tartok hogy megint szétszedtem s hát a tengelybe is bele van maródva a belső csapágynál. Elvittem esztergályoshoz ő azt mondta nem fér hozzá hisz bent van az állórész belében kiűtni nm lehet lehet felmelegítve rakták össze... azt tanácsolta használjam amig megy aztán nem fáj annyira ha nem lehet kivenni tengelyt...
Hogy híják azt a kapcsolót, amit a munkaasztalra szoknak szerelni, hogy az állandóra bekapcsolt gépet bele lehessen dugni, a másik végére meg a hosszabbítót, oszt onnan lehet kapcsolni a gépet?
Nem találok adatot a termikus bomlásra . A minta kocka szárításokat is max 100 fok környékén végeztük mert ennél magasabban már a nedvességen kívül más anyagok is ledessztilállódhattak és így fals végeredmény születhetett .
"A ho hatasara a fa kiszarad; ahhoz hogy a fa kolloidalisan kotott vizet is elparologtassa, 89-103C homersekletre van szukseg. Ennel a homersekletnel azonban mar egyes fafajoknal, pl. a fenyofeleknel nemcsak a kolliodalisan kotott viz parolog el, hanem a faban levo gyanta egy resze is ledesztillalodik."
De van a sooldatok korrozios hatasarol, a kulonbozo kopasallosag meresi modszerekrol, a dielektromos allando fuggeserol a szalirany, nedvessegtartalom es fafaj fuggvenyeben, stb.
A "szorpcios izotermaknak "nem ismerem, új fogalom, majd alkalmasint rákeresek, vagy anno egyszerúen nem figyeltem .
Lehet, hogy sután fogalmaztam a hiszterézisről . De próbáltam valami értelmezhtő zanzát leírni . Fél évig tanultuk klímatizácíóból a fa nedvességtartalmát( szárítás, telítés stb .) Nagyon szerteágazó és bonyolult dolog . Ebből próbáltam azt a néhány mondatot megfogalmazni érhetően . Mint kiderült, inkább pontatlanul . Így maradt meg az emlékeimben .
Lehettet volna írni szabad és kötött vízről, micellákról, gőznyomásról stb . De a előző hsz. -sal sem akartam senkit megtéveszteni .
"Az higroszkópikus egyensúlynál azért a a fa nedvessége mindig alacsonyabb lesz a környezet relatív páratartalmánál, ez a hiszterézis . "
Bocsi hogy belejavitok, de ez nem a hiszterezis, hanem az anyagok ilyenek. A relativ paratartalom es a fa nedvessegtartalma az szinte alma es korte. Van kozuk egymashoz, de teljesen mas mennyisegek. A szorpcios izotermaknak nevezett szepseges grafikonok adjak meg, hogy adott anyag adott homersekleten es levego relativ paratartalmon milyen nedvessegtartalom eseten lesz egyensulyban. Hosszutavon erre a nedvessegtartalomra all be. Es akkor meg ennek van hiszterezise is.
Pontosan erről szólnak az üzemi szárítóberendezések . Nem csak arról, hogy melegen tartják a faanyagot .
A szárítás folyamán a kötött víz távozása az érdekes mert ez mindig diffúzió útján távozik . Hiába a magas felületi hőmérséklet, ha ezzel a fa belsejéből távozó víz nem tud lépést tartani . Ezért mondtam kb. egy hete, hogy tegyen egy próbagyalulást, mert olyan mikrorepedések jelenhetnek meg amiket a fűrészárun nem lehet látni .
Nem véletlen talalták ki a szárítókban a kiegyenlítési szakaszt, ez csak viszi az energiát, miközben a kivánt nedvességre már le van szárítva az anyag .
Az higroszkópikus egyensúlynál azért a a fa nedvessége mindig alacsonyabb lesz a környezet relatív páratartalmánál, ez a hiszterézis .
Ezt talaltam, ezer helyen hirdetik, de mindenutt odairjak hogy a kep nem igazi. Igy aztan nem lehet megtudni, hogy passzolhat-e az enyemre. Nekem 45mm atmeron van 4db rogzito lyuk.
