a videókon nem csak a gyalu spéci, hanem a fa is. olyat választanak, amin látványos a mutatvány. göcsös, összevissza szálirányú keményfán más a történet.
ha a fa gyalud elállítódik meg nehéz beállítani, akkor csiszold síkba benne az éket, meg gyantázd meg kicsit.
Azért még tudnak gyártani. Azóta elhatalmasodott a fogyasztói társadalom szindróma. Azóta kinőtte magát egy közel ipari szintű igényeket támasztó barkácstársadalom akik nem szeretnék megfizetni az ipari árakat. Nálunk most ez a két lehetőség mutatkozik. Még kell várni hogy az ország még jobban teljesítsen.
Ezt tudom. :) Elsősorban az érdekel mennyire lehet jól és könnyen beállítani a vágási vastagságot, láttam pár videót ahol olyan vékonyat gyalulnak vele, hogy a forgácson át lehet látni mint egy pille függönyön. A videókon nincs nyoma, hogy erölködve kellene tolni, persze ez a kés élessége is belejátszik ebbe.
A mostani fából készült gyalummal az a bajom, hogy nagyon nehézkes a beállítása, vagy nem visz semmit, vagy akkorát harap, hogy nem bírom tolni és állandóan elakad. Ha nagy nehezen mégis sikerül beállítanom, és utána elakad egy görcsben akkor garantáltan kezdhetem elölről a beállítást mert elállítódik.
"ÉS a triviális ok eszedbe sem jutott, hogy esetleg nincs is rajta hővédelem? :)"
Nem, mert az enyémen (2.2 kW, 50 liter, 2 hengeres változat) ott a hőkioldó visszakapcsoló gombja a motor tetején, továbbá a kézikönyv is említést tesz róla, a kettő együtt pedig már több mint gyanús! :)
Találtam egy tábla vastag 7-8 mm-es faforgács lapot, abból van. Tényleg, hogy hívják azt, amelyiknek egyik oldala sima, a másik rücskös? Mi felénk egyszerűen úgy hívják, "funérlap" :-)
Hát a pöpectől messze van, persze a fészerbe nem is kell mahagóni barokk asztal :-)
"Ami nekem van régről lenolaj kence, annak a leírásában van hogy adalék anyagként van benne pórustömítő is. A sima lenolaj dobozán nem találtam ilyet."
A sima lenolaj maga a pórustömítő. Lehet persze más anyaggal is pórustömítést végezni, nemrég vettem olyan lenolajkencét, ami csak a matrica szerint lenolajkence, az összetételéből kiderült, hogy nyers növényi olaj az egész, talán 75% lenolaj, a maradék pedig mindenféle egyéb olaj, szóval nagyjából hulladék recycled. De elvileg a lenolajkence a szikkatív adalékokban tér csak el a nyers lenolajtól, ami a száradást gyorsítja. Nyilván lehet egyéb pórustömítő adalékokat is hozzá rakni, de az eddigi méréseim azt mutatják, hogy a prosztó lenolajtól a lenolajkencén át a drága biopinig mindegyik nagyjából azonos mértékben tömítette a pórusokat a kezeletlen mintadarabhoz képest (bemerítéses tesztek).
"Lassan 20 éve hajtom a kompresszorom, de még nem volt benne olajcsere. Pedig nem keveset használom. Igaz ez nem üzletben vásárolható sztendert kompresszor, hanem egy hűtőház szivattyúja volt"
Ezen okból kifolyólag pedig teljesen irreleváns ez az információ a kínai anyagminőségre, gyártástechnológiára nézve. :)
Már csak azért is, mert azért lassan, de biztosan csipegeti az olajat mindegyik kínai. Az enyém is elfogyasztott már egy keveset (talán 1 mm-rel csökkent a szint a kémlelőablaknál nézve), igaz ennek jelentős részét szerintem tavaly nyáron eregette ki a gumidugó szellőzőjén, amikor bányász réselővel vasbeton födémet bontottam a legnagyobb hőségben. Mondjuk azon meglepődtem, hogy 2-3 óra folyamatos meló alatt egyszer sem kapcsolt ki a hővédelem (a folyamatos meló folyamatos sürítést jelent, megállás nélkül). Vagy ennyire jól bírta a gép, vagy a hővédelem rossz rajta? ;)
Először nem értettem, hogy miért dzsuvás a kompresszor oldala, azt hittem, hogy a felette lévő fáról csöpög valami apró cseppekben, de aztán rájöttem, hogy valószínűleg igen meleg van már bent a forgattyúsházban, és a "kartergáz" a gumidugó szellőzőjén távozik.
Lassan 20 éve hajtom a kompresszorom, de még nem volt benne olajcsere. Pedig nem keveset használom. Igaz ez nem üzletben vásárolható sztendert kompresszor, hanem egy hűtőház szivattyúja volt, ebből építettem meg a vákumszivattyút és kompresszort egyben.
"de jobb a lenolaj kence mert abban van kötőanyag és jobban tömíti a pórusokat is"
Szerintem (méréseim alapján) egyszerűen csak gyorsabban szárad, nem tömít jobban. Viszont 1 nap után simán átkenhető, szemben a tiszta lenolajjal, aminek hosszú napok kellenek (akár 1 hét is) a száradáshoz.
Ahogy Vajk is mondja, sima fenyő építőfából (ami lehet 5x5-ös stafni, 5x10-es, 5x15-ös palló stb) megoldható a dolog, olcsó is az anyag, könnyű is megmunkálni. Csak ne legyen nagyon tekeredve, vetemedve. Ha minőségi lapot használsz a szúrófűrészhez, akkor simán megfelelő vastagságra tudod vágni a faanyagot, a gyaluval elég csak a "szőrét" eltávolítani, aztán csiszolni. Én a kerti bútoraink egy részét így csináltam. Az egyenes vágásokhoz valamilyen vonalzót (pl. vízmérték, másik léc stb) célszerű vezetőként használni, az íveket meg szabadkézből meg lehet oldani. Mielőtt lett volna körfűrészem, igazából mindent így csináltam.
A tartósság leginkább a faanyagvédelemtől függ. Ha nem kezeled le megfelelően, akkor elég gyorsan le fog amortizálódni. A topiktársak már valószínűleg tudják, hogy örök vesszőparipám a felületkezelés, ezzel kapcsolatban végeztem már néhány tesztet (részletesebben itt olvashatsz róla, illetve itt is írtam a tapasztalatokról), valamint a kerti bútoraim az év 365 napjában kint állnak a napsütés, eső, hó közepén. Pont a napokban raktam fel fotót az éves felújítás előtti állapotról.
Az alábbi pad pl. sima építőfából van, gyalulva és csiszolva lett felületkezelés előtt:
Ez az összecsukható asztal szintén egyszerű anyagból van: 5x5-ös maradék stafni és collos deszka:
A telekkapu burkolását szintén deszkából csináltam, az ívet dekopírral vágtam bele:
A fűrészlapokkal szerzett tapasztalataimat ebben a hozzászólásban (képekkel bőven illusztrálva) osztottam meg. Szerintem jó lappal simán kezelhető még a 4-5 centis fenyő.
Na szóval felületkezelés: szerintem kültéri bútor esetén az UV védelem mellett pórustömítésre is szükség van, hogy ne tudjon vizet szívni a fa. Erre a legolcsóbb megoldás valamilyen lenolajas készítménnyel történő beeresztés. Ez lehet natúr lenolaj (vigyázat, ennek hosszú a száradási ideje, korábban írtam az e téren szerzett negatív tapasztalatomról), lenolajkence (szárító adalék miatt gyorsabban köt), vagy valamilyen kimondottan kertibútorokhoz szánt olaj, amiben gyakran szintén a lenolaj a fő alapanyag, csak dobnak még hozzá UV-álló pigmenteket is, ilyen pl. a Lazurán UV-álló kertibútor olaj. Nekem az a tapasztalatom, hogy 1 réteg lenolaj alapú beeresztés és 2 réteg UV-álló vékonylazúr bőven elég (utóbbiból az aldis 5 literest használom a kültéri cuccokra, árához képest egész jó (4000 Ft/5 liter), szemben a teszkós ECO nevű szeméttel, amiről múltkor írtam beszámolót). Az a tapasztalatom, hogy a vizet, napfényt folyamatosan kapó, koptatásnak kitett vízszintes felületeket évente át kell kenni, de a függőleges felületeken nem nagyon venni észre elváltozást. A földdel közvetlenül érintkező felületeket célszerű több réteg pórustömítővel és több réteg lazúrral kezelni, akkor nem szív fel rajta keresztül vizet, így nem is fog elrohadni.
Szerintem simán menni fog, és még tartósabb is lesz, mint a gyári! Hajrá!
A dekopír fűrésszel akár 10cm vastag fa anyagot is lehet vágni, megfelelő hosszúságú lappal. Persze ehhez már gyakorlat kell, hogy ne csámpásodjon el a vágás. De 5cm-es anyagot nagyon könnyen fogod tudni vágni, csak kicsi előtolást használj és előtte állítsd a fűrészlap lengését a legnagyobbra.
A kerti pad elkészítéséhez tölgyet javaslok vagy akácot. Ezek elég jól bírják a szabad ég alatti rideg tartást. A tölgynek szebb az erezete, ha netán színtelenre akarod kenni akkor inkább azt válaszd.
Fakezelésre először kezeld az elkészült bútort lenolaj kencével a leírása szerint. A visszatörlésére figyelj, mert ha elfelejted időben letörölni a felesleget akkor ragacsos marad a felület. Sima lenolajat is lehet használni, de jobb a lenolaj kence mert abban van kötőanyag és jobban tömíti a pórusokat is.
Miután megszáradt a lenolaj kence (pár napot várj vele) utána színezheted a fát valamilyen vékony lazúrral. Lehetőleg valami jó minőségűt vegyél, ne valami olcsót.
1-2 évente át kell kenni újra, egy kis felcsiszolás után ha nem akarod, hogy idő előtt elszürküljön a fa.
A szerszámaid elegek lesznek, esetleg 1-2 asztalos szorítót és egy vésőkészletet szerezz be. Ezekkel már el lehet szépen készíteni a csapolásokat is. A vésőket alaposan meg kell élezni rendszeresen, ezért szükséged lesz valami élezőre is. Ha bármiben elakadsz akkor szívesen segítünk tanácsokkal.
A Stanley márkát kézben még nem fogtam semmit, de egy szép nagy ropánt gyalura meg egy kisebb simító gyalura nagyon fáj a fogam ebből a márkából. Csak hát az ára...
félhattól félnyolcig korlátot szereltem. vacsora, és lámpánál raknám fel a következő oszlopot. kiderül hogy azon a vason másutt vannak a lukak mint az összes többin és azon amit sablonnak használtam az oszlopok kifúrásánál...
Azt ne felejtsd el, hogy a szorító laposvasának éle érdesítve van keresztirányban - bármennyire is nem látszik. Én egyszer egy kidobásra ítéltet újítottam fel - szerinted hová kívántam a 400-es szorítót azután, hogy kb mm-enként ki kellett mélyíteni a rovátkákat fémfűrésszel?
eredetileg milyen fabol van? gondolom fenyo. en ugyanabbol csinalnam amibol van.
ha fenyo, akkor veszel fatelepen egy darab pallot, siman epito fat, nem szaritottat. keress olyat, ami nincs szetrepedezve, de latszik hogy viszonylag regebb ota ott all. ez kb 50mm vastag, a kezi gyalugeppel le tudod reszelni 37mm-re. lesz kis forgacs, meg melos, de mukodik.
Biztos hogy ott jött ki, ugyanúgy ahogy a kékesszürke füst is :) Amúgy meg ugyanott ugyanabban a készletben vannak olajmentes kompresszorok is szóval én simán elhiszem ha az egyik csak kompresszorolajjal, a másik mindennel, a harmadik meg olaj nélkül megy. Ha a kézikönyve ír róla akkor legfeljebb visszaviszed garanciába, ha nem jön össze... :D
