Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Hát igen, a nagytétényi rehabilitáció mindenképpen indokolt volt, más kérdés, hogy pont azokat az épületeket és arra a funkcióra, de így lehetett a kiírásnak eleget tenni. A DunaSpirit az önkormányzatnak kellemes bevételt jelentett, és a feketepéter más kezébe került, meg is kínlódik vele, már a rekultivációval, de oda egy városközpont tényleg felesleges. És nincs vége a felzabálásnak, hiszen a Kastély alatti Duna rétből is ki szeretnék venni a profitot majdan, és az ártéri erdőből is, az esetleges logisztikai központtal, Érd határában.
És ha mi állunk a vártán, ma már a fennsík nagy része is logisztikai központ és lakópark lenne, sittel feltöltve.
Nem igazán a pénzről van szó vagy a civilek és az önkormányzat kapcsolatáról. Érdekekről van szó amik maguk alá gyűrik a lokális érdekeket és elégtelen kompenzációról és hogy ebben ez a Budafok-Tétény fantázianevű entitás a maga Budafok-központúságával milyen módon működött közre. Persze beszélhetünk a pénzről is és hogy kábé 250 millió Ft. saját forrással rehabilitálták Tétényt a budafoki központból (ez a kerületi éves bevételek nagyjából 1/60-ad része és vajon a tétényi helyi adóbevételeknek hanyad része lehet?). Mert arról is szó van hogy a kerületrészek nagyon nem egyenlőek és a budafoki vízfej fizimiska nem áll jól ennek a kerületnek ahogy 65 éve sem állt jólt de 25 év óta meg aztán igazán furcsa. Az már megszokott jelenség hogy a nem kerületi honfitársaink jelentős része Budafokként hivatkozik az egész kerületre és mindenhol Budafokon érzi magát de a részönkormányzatokról hallottak-e már a kerület vezetői? Mert ha már nem sikerül a fejlesztéseket egyenletesen szétosztani akkor legalább a helyi identitást lehetne erősíteni és a helyi érdeket emancipálni ezzel. Így a gazdag és hírös budafoki pezsgőváros is szabadabban megélhetné az identitását a provinciális Kis- és Nagytétény nélkül. Komolyra fordítva a szót már annyi is elég lenne ha nem építenék be a maradék zöldterületet de ilyen önkorlátozásra esély sincs. Új településrész helyszínéül rábólintottak az ártérre ehhez képest besorolásokon variálni bakfitty.
A kerületért tett munkáid sorából nem hiányozhat, annak a panorámafotónak az említése, ami a digitális fényképezés (h)őskorában készült kerületünkről, a Duna partjának túlsó oldaláról, a Csepel sziget valamelyik magas tornyából, kéményéről(?). A kép kerületünket mutatja az albertfalvai határtól egészen Nagytétény széléig. A képet, ami – ha jól emlékszem – több mint három méter széles volt, először a Péter-Pál utcai polgári kör fotókiállításán mutattad be, majd az önkormányzat egyik folyosójának falára került. Nem tudom, hogy ott van-e még. Egyedi teljesítmény. Azóta sem utánozta senki…
Aztán a Díszpolgárok fala a Lics pincében, az is a te munkád.
Én ismerem villát személyesen, és tudom, hogy miért becsülöm őt: nem a kifinomult fogalmazásáért (bár ha vitriolos tollról van szó, neki sem kell a szomszédba mennie :-)). Én is meglepődtem, szerintem szerencsétlenül fogalmazott, és valószínűleg egyáltalán nem téged akart véleményezni, hanem kérdésedre annak adott hangot, hogy többször rajtakapott már, mikor érdemben is tettem valamit a kerületért, közös dolgainkért. Sajnálnám, ha velem kapcsolatban kellemetlen és értelmetlen szóváltásba keverednétek.
Villát akkor ismertem meg, amikor éppen a Tétényi-fennsík helyi védettségéért dolgozott: diákokat szervezett egyedszámlálásra, hogy legyen konkrét alátámasztó adat a védelem indoklásához, eljárt mindenféle szervezetekhez, hogy megtörténjen ez a védelem, megannyi kudarc ellenére sem adta fel - nyilván nem csak az ő érdeme, hogy a fővárosi helyi védelem meglett, de nem csak papírokat tologat, hanem folyamatosan odateszi magát fizikailag is, hogy ez a páratlan és ritka élőhely megmaradhasson. Ha hagyja, vitázunk abban, amiben nem értünk egyet, de látom, hogy a morgás és a vészcsengő zörgetése mellett folyamatosan fizikai valójában is ott van, hogy segítsen, ahol tud.
Tőlem ezt kérdezted: "És te konkrétan mit tettél eddig..?"
1) a parlagfű sok ember életét keseríti meg, többek között az én egészségemet is az tette tönkre. Megpróbáltam szervezkedni, hogy megoldást találjunk a kerületben a vasút melletti területek és sok más parlagfüves terület megtisztításáért, én többre gondoltam, mint hogy kimenni, és szálanként önkéntesekkel kihuzigáltatni. Nem találtam sok partnert - pedig kerestem -, végül másik kerületben saját pénzemen és munkámmal végigvittem egy kampányt, aminek eredményeképp négy nagy területről eltakarította a parlagfüvet az, aki korábban ott nőni hagyta.
2) utólag vettem észre, hogy ahová költöztem, ott súlyos azbesztszennyezés van, elég reménytelennek tűnt, hogy ez a probléma megoldódjon. Egy kicsit dolgoztam rajta, hogy eljusson a kedvező parlamenti döntésig a dolog. Ha nem jutott volna, magam estem volna neki, felkészültem amerikai esettanulmányokból, törvényekből és technikákból, nem akartam, hogy még több ember egészségét tegye tönkre ez a múltbéli súlyos bűn. (mikor telepítették, már lehetett tudni, hogy erősen rákkeltő)
3) Amikor ez a fórum még új volt, és nagyon sokan jártunk ide, sokan dolgoztak azon, hogy jó legyen együtt lenni, és történjenek érdekes dolgok. Közös kerületi értéknéző kirándulások voltak, és rendszeresen összejöttünk a kerület egy-egy érdekes helyén, többnyire a borászattal kapcsolatos helyeken. Ez járt némi munkával és sok örömmel, én is próbáltam részt venni benne, elsősorban a találkozók technikai lebonyolításában, fotódokumentálásában, és amikor érdekes előadások voltak, azokról hangfelvételeket készítettem.
4) amikor arról beszéltünk, hogy keressük meg és mutassuk be a kerület értékeit, saját munkámmal és többnyire saját pénzemből készítettem néhány kerületi témájú fotókiállítást.
5) amikor módomban állt, igyekeztem hozzájárulni a kerületi civil és önkormányzati kiadványainak elkészítéséhez. Volt egy naptár a fotóimból, több rendezvényt dokumentáltam, pár könyvben is szerepelnek képeim, és a felszámolt temető történetéről készült hangfelvétel megmentésén is dolgoztam.
6) rendszeresen cipelek mázsányi kábelt-mikrofont-hangszórót, hogy egy-egy érdekesebb mondanivaló eljuthasson a hallgatóságához civil rendezvényeken
7) amikor a fizikai erőm engedte, közterületet gondoztam, akkorát, hogy ma el sem tudom hinni. Fákat, sövényeket és füvet ápoltam, és utcát takarítottam abban bízva, hogy a példa ragadós
Nagyjából ennyi a válaszom a kérdésedre, ha esetleg jobb ötleteid vannak, hogy mit kellene tennem ezeken kívül vagy az ilyesmi helyett, szívesen venném, mert ez így se nem eredményes, se nem elég.
Ez itt egy beszélgetőfórum, ahol az általad említett legtöbb témának helye van, ha van, akit érdekel az adott téma. Egy méltatlanul alulreprezentált téma a "miből éljen a kerület", bár arra is voltak kísérletek, hogy erről beszélgessünk.
Valójában mindezeknek a dolgoknak a fő terepe a demokrácia eszközrendszere lenne. Sokat kritizáltuk az önkormányzatot, kérve, hogy legyenek nyilvánosak a fejlesztésekkel kapcsolatos tervek, és azokba lehessen beleszólni. Ezeket a kéréseinket nemcsak meghallgatták, de nagyrészt teljesítették is: a fejlesztési tervek a városháza honlapjáról többnyire elérhetők, és amikor valami eldöntenivaló van, akkor arra személyes fórumot, és vélemény beküldési lehetőséget szoktak biztosítani. Egy idő után megfordult a dolog, az önkormányzat biztosította a tájékozódás és a beleszólás lehetőségét, és a tisztelt lakosság kezdett nem nagyon élni a lehetőséggel.
Az ilyen fórumoknak, mint ez, az lehetne az egyik szerepe, hogy az érdekesebb kérdések civil megvitatásának terepet adjon, láthassuk, hogy ki mit gondol egy-egy kérdésről, ezzel is segítve a döntést, hogy az ember hogyan éljen a beleszólási lehetőségével.
A miből éljen a kerület kérdésre én speciel nem tudom a jó választ.
érdeklődöm, hogy a néhány évvel ezelőtt leállított nagytétényi mérő állomás mikor kerül visszahelyezésre, Nagytéténybe? A térség közúti forgalommal és fűtési szennyezéssel is erősen terhelt terület, nagy szükség lenne itt mérő állomásra.üdvözlettel,
Jó, ez az ügyeletes elhárító válasza, de visszakérdeztem ismét, nyilván más fórumon kell indítványozni,
a gyors és tipikus közszolgálati válasz mérőállomás ügyben az ügyeletestől:
2009-ben a nagytétényi mérőállomás véglegesen áttelepítésre került Budatétény Tűzliliom utcába. A XXII. kerületből jelenleg a budatétényi állomás szolgáltatja a légszennyezettségi adatokat. Üdvözlettel: Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ
Jártam a mérőállomás közelében abban az időben és az már akkor kvázi egy amúgy is szűk zsákutca volt tőle cca. 20 méterre a Nagytétényi út. Azt olvastam és hallottam többektől hogy ezt harsogták a "szakértők" a borzasztó eredmények majd ebből következő áthelyezés okaként. Erről csak annyit hogy az Erzsébet téri állomást ez a mai napig nem zavarja kb. 5 méterre a József Attila utcától aminek min. 10x akkora a forgalma buszostul mindenestül. Azok is nyilván fals eredmények. A szálló porért felerészben de nem ritkán még nagyobb mértékben a közlekedés a felelős a legkisebb szemcseméretű szennyeződésekért amik a leginkább veszélyesek pedig majdnem kizárólag a dízel. A téli időszak sem önmagában a szilárd tüzelés miatt problémás hanem mert ilyenkor amúgy sem mozog úgy a levegő. Persze sokat lehet a helyiek rovására írni ebből de csak ha először is újra elkezdik a mérést. Lehet találni millió helyszínt millió megoldással hogy az adatokba ne kavarjon bele semmi vagy mondjuk úgy hogy egyeseknek ne legyen módjuk mindig hibára hivatkozni. Még a szennyezés forrásai is kimutathatók korrekt vizsgálatok alapján. És ami ennél is fontosabb hogy ha már úgy alakították hogy egy települést sikerült tökéletesen körbezárni utakkal akkor legyen pénz elsősorban az ebből következő mindenféle ártalmak kezelésére és nem piactérrel meg kultúrral kell lezsírozni a dolgokat mert nem ugyanaz a kategória. Hová lett példának okáért a Metallochemia előtti véderdő? Egyáltalalán hol vannak fák? A legkisebb területet is beépítik a maradék nagyobb zöldterületekre is mint az Epres-kert vagy a Dunapart megvannak már a tervek. Budafokról ennyi látszik hogy van még hely ezeknél a tétényieknél kellenek az új adózók. És ami látható a civilek részéről hogy borzasztóan elégedettek a kulturális fejlesztésekkel meg egy-egy épület helyrehozatalával mert valóban nem csak kenyérrel él az ember csak közben a kenyérről egy büdös szó nem esik. Pedig súlyos éveket jelent ez a várható élettartamban. És ki másnak kéne erre felhívnia a helyiek figyelmét ha nem a helyi civileknek?
Konkrétan most gályázunk egy projektben, aminek része a beltéri por mérése. Ott tisztán optikai szenzorokat használunk, amelyek egy adott hullámhosszon dolgoznak; így a por vegyi összetételét aligha mérhetik, szemcseméret szerinti eloszlást se, csak átlagos sűrűséget. Ezt viszonylag egyszerűen meg lehet oldani egy mérőcsatornával, amiben egy fűtőelem szabályozza a levegőáramlást. Jellemzően néhány cm-es méretű egy ilyen szenzor, néhány 10 USD-ért már elég jók kaphatók. Gyanítom, hogy a legtöbb „házi” mérőpont is ilyet használ.
Ugyanakkor ez messze van a szemcseméret szerinti osztályozástól – ezt nagyobb szemcsék esetén a fényerő-változások statisztikai jellemzőiből lehet becsülni, kisebb szemcséknél viszont mindenképp megbízhatóbb a mechanikus leválasztás, a levegőcsatorna megfelelő kialakításával. Az ilyen megoldások költségesek tudnak lenni. A PM10 egyébként jellemzően a talajból felkavart, jórészt ásványi por, csomagolásból származó cellulóz, vagy lekopott hámdarabok (nekünk beltérben leginkább az utóbbi kettő számít). Az égéstermékek javarészt kevés mikronos, vagy mikron alatti részecskéket képeznek; ehhez PM2,5-értéket is kellene mérni.
Kedves Villa, nem tudom, mit tudtál írni az üzemeltetőnek és mi volt vele a célod. Azt sem tudom, hogy nekem mi a célom, alapállás, hogy nem az én dolgom, ne üssem bele az orrom, és különösen ne dumáljak, ha szegényesek az információim.
Nem ismerem például a teljes monitoring rendszert. Ott van például az Időkép, ami megkezdte azt, amit a hivatalos taxisok most sérelmeznek az Uberben, vagyis hogy közönséges földi halandók az internet segítségével megszervezik saját életüket. Az Időkép sok-sok magánházhoz kihelyez szenzorokat, vagy lehetővé teszi, hogy a házak tulajdonosai maguk vásároljanak, és beküldjék az adatokat. Így sokkal több adatuk van, mint a "hivatalos" szervezeteknek, és bár ezek nem hitelesített mérőállomások, a nagy számosság és némi matematika segítségével átfogóbb, és ellenőrzöttebb adatokat nyerhetünk. Nem tudok róla, hogy ők a porral foglalkoznának, a por adatokat csak a hivatalos mérőpontok által nyilvánosan szolgáltatott adatokból veszik. Ezzel arra akartam utalni, hogy elképzelhető: sokkal több mérési pont van a PM10-re is, mint amit látunk a MET.HU-nál.
Nem ismerem a műszereket sem. Nem tudom, mennyire veszélyes a mészkőpor, de valahogy az az érzésem, hogy kevésbé, mint a dízelkorom, vagy a parlagfűpollen. Viszont nem tudom, hogy ezek a PM10 műszerek képesek-e szelektíven mérni a különböző szennyezés fajtákat. Érdekes lett volna ezt megtudni a besokallt budatétényi műszer kapcsán, egy-egy ilyen - szerencsére nem vészes - eset sok tanulsággal szolgálhat.
Szóval nem tudom, hogy az írásodban mit kérsz, én nem kérek semmit, de ha kérnék, akkor azt, hogy néhány, a lakosság által is jól megfigyelhető folyamat alaposabb elemzését láthassam a meglévő monitoring rendszer adatainak tükrében, és jobban érthessem, hogy mi is a valódi információtartalma annak, amit a nyilvánvalóan egyszerűsítő és összegző havi, napi és órás jelentésekben látunk kerületenként, illetve országosan.
Nagytétény nehéz hely volt mindig is, az ipari terhelés a 70-es 80-as években kulminálódott, a Metallochemia bezárásakor már leszálló ágban volt, a légszennyezés is, azzal együtt, a 90 májusi bezáráskor markánsan csökkent a szálló és ülepedő por mennyisége, amit az akkori ÁNTSZ mért. Ezzel egyidőben napirendre jött az M0 építése, nyomvonala, ami lényegében kettévágta Nagytétényt, lassan az is történelem. Ehhez csatlakozott az M6 és csomópontja, ami a rehabilitáció ára volt, azzal kapcsolták össze a gyártelep terhei felszámolását, és került a salak és a szennyezett talaj a töltésbe és a szarkofágba. Az M6 hatástanulmányai is jól mutatták azonban a várható zaj és NOx terhelést a nagytétényi térségben, ehhez jön a finom por, a közlekedésből, és a fűtésből. Utóbbinál meg a lakosság helyzete és környezet tudatossága, ami itt soha nem volt könnyű, és ebben a 25 évben sem sokat javult, elégetnek mindent, ami eléjük kerül, az a helyiek tapasztalata. Népnevelés, tudatosítás, tájékoztatása, szankcionálás, és mellékesen felemelkedés, úgy tűnik, ezekre várhatunk.
A mérő állomások üzemeltetőjének ismét írtam, a nagytétényi állomás ügyében, jó lenne ha az önkormányzat is tenne lépéseket.
A nagytétényi mérési értékek okát már soha nem fogjuk megtudni. A szmogtérkép-rendszer úgy működik, hogy a napi legrosszabb mérési adatot jeleníti meg, illetve azt veszi alapul figyelmeztetésként. A kiugróan rossz adatokhoz akár az is elég lehetett, ha egy fuvaros minden nap a konténer közelében melegítette a csühös Ifáját. Amikor átköltözött a rendszer Budatéténybe, egy ideig ott volt mellette egy szelektív hulladékgyűjtő sziget, azoknak a konténerürítő teherautóknak a terhelése is szépen látszott az adatainkon. Az is egy teljesen lokális jelenség volt, nem igazán alkalmas arra, hogy abból negyed Budapestre következtetéseket lehessen levonni. Az említett, parlagon heverő Rózsakert-maradék miatt teherautósok, buszosok egy időben rászoktak arra, hogy odaálltak arra a sarokra, ahol a mérőkonténer van, és a kocsijuk takarásában végezték el azt a dolgukat, amire a városban nem nagyon van szervezett lehetőségük. Közben persze járatták a motort. Volt, aki busszal, teherautóval ott parkolt (pedig egy lakótelepen nem igazán lenne ilyennek helye), és reggel hosszú, füstölős bemelegítésnek voltunk tanúi, ott a mérőműszer alatt. Még ilyen apróságoknak is lehetett szerepe abban, hogy a környezetvédelmi mérőállomás milyen képet festett egész Budapest környezeti állapotáról.
Budapest környezetvédelmi mérőállomás-hálózata meglehetősen szegényes-ritkás, ebből Dél-Budán egy állomás volt Nagytétényben, amit később átköltöztettek egy viszonylag csendes lakótelep, és a beépítésre várva parlagon heverő (körbekerített) Rózsakert déli-nyugati részének határára, ahol átlagosan jobb értékeket lehetett produkálni.
A lakosság ezeket a méréseket többnyire egy vizualizáción keresztül nézi, és ez a megjelenítés súlyozott szétterítéssel dolgozik. Mivel kevés a mérési pont, egy lokális szennyeződés negyed Budapestre rányomja sötétvörös bélyegét. Tavaly ez történt akkortájt, amikor a nagy viharok sorozata volt: először egy porvihar okozott nagy, mély vörösödést a szmogtérképre Budatéténynél, később volt egy csőtörés, ami a finom mészkőport nagy mennyiségben kimosta, és kiülepítette egy hosszú, lefolyástalan utcaszakaszon, ahol a csőtörés iszapos Budatétényi Beltengert hozott létre. Mi, akik helyben láttuk, tudtuk, hogy mi történik, tudtuk, hogy ez csak a mi helyi problémánk, de annak igen nagy volt, korcogott a kőpor a fogunk alatt és a reggelinkben, és fehérek lettek a falevelek is a szálló portól. Végül a PM10-et mérő műszer meg is adta magát.
Pontosabban nem tudjuk, hogy mi történt, és ez a baj. Elkezdett hihetetlen nagy porszennyezettséget mutatni a műszer, ezzel egész Budapest térképére halálos szmogot festve, és országos riadalmat keltve, hogy mi van már Budapesten. Azt, hogy a műszer működik, onnan láttam, hogy az adatokat le lehetett tölteni, láttam, hogy a por mikor ülepedik le, és mikor, mitől és hogyan kavarodik fel, és amit láttam, az teljesen összhangban volt az állomás órás bontású mérési eredményeivel. Este, mikor mindenki lenyugszik, eláll a szél, leül a por, csökken az érték, aztán leszáll a hajnali harmat, megköti a port, és reggelre az értékek is csitultak. Aztán felkel a nap, felszárad a harmat, az emberek elkezdenek jönni-menni, feltámad a szél, szépen megugrik a porszennyezés értéke, aztán - lakóövezet lévén - a munkaidő javára megint elül egy kicsit, és mikor jönnek vissza az emberek munkából, megint megugrik. Még azt is lehetett látni, mikor "önfelszedő gépet" küldtek ki takarítani (ez nem önmagát szedi fel, hanem kefe és porszívó van benne, a felszívott port néha egy kéményen felfelé kikavarja) A por miatt hihetetlenül magas értékeket mutatott a műszer, de érzékelte a környezet valós jelenségeit. A pánik miatt egyszercsak leállították a mérést, és onnan kezdve "nincs adat" volt olvasható az online felületen, de ez még semmi, visszamenőleg is törölték a magas értékeket. Közzétettek egy nyilatkozatot, hogy bocs, tönkrement a műszer, és egyébként láttam, hogy tényleg kijöttek az állomáshoz, és dolgoztak rajta, de amikor ez történt, akkor már több nap valós por-adatait regisztrálta a műszer.
Adott volt egy riasztás brutális értékekkel, bepánikolt a fél ország, erre a valóság megmutatása helyett azzal nyugtatták meg a közvéleményt, hogy nincs itt semmi látnivaló, csak elromlott a műszer. A helyes eljárás az lett volna, hogy ilyen magas riasztási értékek esetén azonnal ideiglenes, mobil kontroll pontokat létesítenek a környéken, amivel validálni lehetett volna az állandó állomás mérési értékeit. Itt az jött volna ki, hogy egy másik műszer ugyanott ugyanakkora szennyezést mutatott volna, de ahogy távolodunk a leülepedett mészkőliszttől, rohamosan csökkent volna a porszennyezési mérték. A vizualizációt ezzel az új súlyozással lehetett volna korrigálni, látszott volna, hogy a hatalmas por-értékek csak egy kis területre korlátozódnak, és ott sem méreg, hanem kőpor adja a terhelést, és az egész történést érthetően be lehetett volna mutatni a közvéleménynek. Ez megmutathatta volna, hogy mire képes egy igazi monitoring.
Ha most tényleg lenne egy komoly szennyeződés, nem bíznék benne, hogy azt nem ugyanúgy "oldanák meg". Akkor a csőtörés által okozott valódi szennyezést nem megmutatták, és alátámasztották, hogy ezért volt a magas riasztási érték és korlátozott a terület, ismerjük a por összetételét, nincs nagy baj, meg lehet nyugodni, hanem a műszer valódi riasztását szőnyeg alá seperték. Legalábbis abból, amit láttam és olvastam, erre tudtam következtetni, fenntartva a tévedés lehetőségét.
"Az embereket" úgy általában nem érdekli, legfeljebb hőzöngés szintjén, amikor már késő bármi értelmeset tenni. "Egy rózsakertit" biztosan érdekel, de egy fecske nem csinál nyarat.
El nem tudom képzelni hogy Nagytétény a tüzelés vagy égetés tekintetében olyan extrém különös hely legyen hogy amíg volt helyben mérés a híradások rendre a legszennyezettebb területként nevesítették és maximum a Belváros szennyezettsége vehette fel vele a versenyt. A hely differentia specifica-ja elég egyértelműen az a körülmény hogy tökéletesen körül van véve nagy forgalmú utakkal. Csupán a jegyzőkönyv kedvéért érdekelne hogy volt-e valamikor is bármily csekély ellenállás a nagytétényiek részéről az ilyen dolgokkal kapcsolatban. Mivel az M0-s kiszélesítését már magam is helyben éltem meg és javítsanak ki ha tévedek de még ennek apropóján sem fogalmazódott meg akár csak annyi követelés hogy cserébe mérjék a helyi levegőminőséget így ebből kiindulva feltételezem hogy a múltban is akármilyen érdek úgy ment keresztül ezen a közösségen mint kés a vajon. Természetesen nem akarok minősítgetni csak el kell ismerni hogy ez még azon az országon belül is érdekes fejlemény ahol az önkormányzatiság mindig is nehézkes ügy volt. Kérdés hogy érdekli-e ez egyáltalán az embereket. Mert az eléggé érthető hogy másokat ez a helyieken kívül érdekelni nem fog mert nem ők élnek ettől 10-15 évvel kevesebb ideig. A dolog már egy rózsakertit kevésbé izgat nem hogy még távolabb menjünk...
Sajnos ez nem változtat azon, hogy a levegő erősen szennyezett, és ebben a szegénységnek és a tudatlanságnak is komoly szerepe van, nagyon nehéz ez ellen tenni.
Az a monitorozó rendszer, aminek egyik állomása a Rózsakertben van, szerintem elég gáz. Igazából nem is a rendszer, hanem ahogy kezelik. Tavaly volt egy lokális szennyezés, és ami akkor a mérőállomás körül történt, attól én elvesztettem a bizalmamat ez iránt a monitorozás iránt. Egy konkrét - egyébként nem túl veszélyes, inkább kellemetlen - szennyezés alkalmat adhatott volna arra, hogy kiismerjük a rendszert, és megtanuljunk bízni benne.
Igen, ez ilyenkor állandó téma, már a szennyezettségi határérték túllépések, általában és helyben. Az LMCs a minap foglalkozott a témával, ilyenkor a közlekedés mellett a fő összevető a fűtés, vagy inkább hulladék égetés: https://www.levego.hu/hirek/2016/01/illatos-ut-a-kalyhakban ennyit tudnak tenni a civilek, mindenkinek a maga környezetében, körzetében kell erre figyelni, és bejelenteni az illegális égetéseket. Felülről, a hatóságtól, amit már eléggé centralizáltak, nem sokat lehet várni.
Üdvözlet! A nagytétényi légszennyezettségről lehet-e valamit tudni? Olvastam hogy régen volt a mostani országzászlónál mérőállomás amit felvittek Rózsekertre. Személyes tapasztalatom nincs de interneten olvasgattam az archív hírekben hogy katasztrófa volt és ez mérte mindig a legrosszabb értékeket ami az M0-M6 autópályák és 6-os út viszonylatban nem is nagyon meglepő. A családban vannak légzőszervi problémák amik ilyenkor télen súlyosbodnak is. Szeretném megtudni hogy például a szálló pornak milyen értékei vannak. Hol tudom ezt megtenni? Rózsakert nyilván nem releváns. Az ilyen "hotspot" helyeken lenne szükség a mérésre nem ott ahol nincs körülvéve a terület autópályákkal és domborzatilag is kedvezőbb helyzetben van. Lehet tudni hogy a helyi érdekek képviselői (civilek és fizetett képviselők) mit tettek az ügyben? Nagyon remek a településrészek rehabilitációja csak személy szerint kevésnek érzem a egészséges élethez amíg naponta akár 100 ezer autó pöfékeli tele a levegőt. Nagyon fontos nemzetgazdasági érdek de legalább tájékoztatni kéne a szennyezettségről a helyben élőket hogy akinek nem tetszenek az értékek az elköltözhessen vagy gyanútlanul ne költözzön be. Mondanom sem kell hogy én is okosabb lennék utólag. Tehát akkor van/várható helyben légszennyezettség-mérés vagy nem?
Végképp nem a villamos vezetőn verném el a port, ő a zárt fülkéből mit láthat ? Néha buszon volt rá példa, hogy egy rettenetes illatú szerencsétlent leparancsolt a vezető. Ma pl. az egyik belvárosi szipus, a kettőből (máig csodálom hogy lehetnek életben ennyi év tömény oldószerezés után) szállt le itt a buszról a Vágóhíd utcánál, tömény illatot maga mögött hagyva.
Ez most speciel pont nem egymás evése volt, hanem érdemi vita (eltérő nézetek ütköztetése helyi vonatkozású dologban), amit köszönök azoknak, akik szóba álltak velem, de jogos a felvetésed, részemről leszállok a témáról és a BKK-ról is.
