Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Gyorsak ezek a Van Hool buszok, például most a 138-as járat hosszú útvonalterelésénél a nagytétényi felhajtótól a csepeli lejáróig simán felveszik a kamionok tempóját (reggel ötkor az első járatnál ez még > 80 km/h), viszont az ülései kényelmetlenül szűkek, mert a busz nagy részében két dupla üléssor húzódik. Nem is fér el rajta két átlagos testalkatú magyar ember, hacsak nem akarnak közeli testi kapcsolatba kerülni egymással! Így viszont az ülőhelyek kihasználtsága csak kb. 60-70%-os. Ráadásul a csukló előtti és utáni ajtók nagyon messze vanak egymástól, ami a szűk közlekedési utak miatt megnehezíti a buszban a belső utasmozgást és a leszállást. Viszont általában még működik rajtuk a légkondi, ami nyáridőben nem egy megvetendő szempont!
Szinte nincs nap, hogy ne szorulna javításra ez a villamoszáró lámpát vezérlő berendezés. Az elfurikázott üa. pénzből már rég telepíthettek volna egy korszerű, megbízhatót, és a felüljáró forgalmát sem akasztanák meg minduntalan.
Ez ugyan olyan felfoghatatlan nekik, minthogy nincs pénzük a sinek kenésére, de majd lesz, -mert muszály- a kopott sinek felhegesztésre, és a kerekek esztergálására,... persze sokszoros áron. (Ha a gépkocsi vezetők és a környék lakóinak idegállapotára gyakorolt hatást figyelmen kivül is hagyjuk.)
Ez jár Csepelre, de láttam ilyeneket a Boráros téri végállomáson is. Nem utaztam még rajta, nem tudom belül mennyire ízléses és főleg mennyire praktikus?
Vajon az összes selejtezésre váró kohószökevényt is átfestik az egységesítésre való törekvés jegyében? (Különben még sok évig aligha valósulhatna meg a Pb.i- buszok egységes színe.)
Ahogy ígértem korábban, egy kicsit utána néztem a Beniczky Ferenc utcai ecetgyárnak. Addig jutottam el, hogy 1947-ben az 5. szám alatti házban Romvári Rezső István alapította meg az ecetgyártó cégét. Vélhetőleg, ennek a homlokzati feliratára emlékszel Te is. Ha lesz újabb adalékom, akkor visszatérek a témára!
Általában olyan képeket használok csak, amelyek gyűjteményemben vannak, így ezek is azok!
Minden olyan dolgot gyűjtök, amelyeknek Budafok-Tétény szempontjából helytörténeti értéke van. A hév-jegyek közül a legrégebbim a BBVV vonalmegnyitásakor is használt kéregjegy, de több bérlet is van, melyeknek budafoki-rózsavölgyi-barossi-tétényi megállóig szóló érvényessége volt. Mivel mindent gyűjtök, így nem kereskedem velük...
Ha esetleg valami érdekel, úgy add meg pontosan, utánanézek, hogy helytörténeti anyagon kívül, van-e valami másom is...
Kedves Laci bácsi! Ne tévesszen meg, hogy 2004-ben két díszpolgári címet is p. h. ítéltek oda! Utána született a rendelet módosítása, amely a továbbiakban kizárja ennek lehetőségét, jelenleg is ez van hatályban...
Ha már szóba került, a centenáriuma évében ellátogattam Pécsre, hogy a legjelentősebb térkompozícióját, Az Utca című alkotását megnézhessem ismét.
A kiállítóhely csendes, elhagyatott, kinyittatását külön kérni kellett egy másik múzeumban. Egyébként a centenáriumra Pécsett sem volt megemlékezés abban az évben...
Néhány kép a kiállítóhelyről, a bejárat, az udvar, Az Utca és annak egyik lakója Hugonnay Vilma. Egyébként itt feltűnik még édesanyja, férje, fia és tragikus sorsú testvére is egy igen sajátosan elrendezett ábrázolással. Ehhez persze ismerni kell élete ezen szakaszát...
Az eredeti térkompozíciót Székesfehérváron Pilinszky nyitotta meg rendhagyó módon. Egyes pontokhoz verseket írt, a kiállítás megnyitóján pedig sétát vezetett és itt-ott megállva, mondta ezeket, így nyitván meg a közönségnek azt. Ez a versciklusa egy külön kötetben is megjelent S. E. ezen munkáját ábrázoló fotókkal. (A budafoki FSZEK-nak is van belőle példánya, érdemes belelapozgatni, bár az eredeti utcai sétát semmi nem helyettesítheti...)
"Ráadásul Vilt Tibort az 1956-os forradalomban játszott szerepe miatt internálták, tehát, ha az ítészek ismernék a szűkebb pátriájuk múltját, lehetett volna (igaz post humus) ő a forradalmár díszpolgárunk."
Igaz, hogy a díszpolgári címről szóló rendelet kizárja a posztumusz címadást, de az "ítészek" (???), azaz a képviselők nyilván azért választottak egy ma is élő forradalmárt, mert nem ismerik szűkebb pátriájuk múltját. Szégyelljék magukat ők is, ahogyan Satu mondja!
Pár éve hivatalosan javasoltam az önkormányzatnál, hogy végre nevezzenek el egy közterületet nagy polgármesterünkről, Záborszky Nándorról: egy olyan rövid útszakaszt, ahol - az általa támogatott stáció oldalán - 1938 óta olvasható a neve. Elutasították.
Hátha szerencsésebb vagy, és ha mondjuk a pénzügyőr laktanya és a 41-es megálló közötti teret javasolnád Schaár Erzsébet térnek, és ahol csak egyetlen ház számát kellene megváltoztatni, akkor talán elfogadják. Emlékezetem szerint a lakóházuk attól délre, nem is olyan messze volt.
