Tom-Ferr, bazmeg, már ne is haragudj, de ők kamionnyi mennyiségekben gondolkodnak. :-) Egy sima vastelepen is 6 méteres szálakban veszi az ember az anyagot.
Nem vagyok képben a szabványos csőméreteket illetően, de elég kicsi a valószínűsége, hogy épp ilyen külső/belső átmérőjű cső is készülne. Nem saccra kell 20 ill. 14mm-nek lennie, hanem minimális tűréssel. Nem facsemetét akarok kikötni hozzá. Tele vagyok fél collos csövekkel, az már majdnem jó, de valójában kurvára nem.
Van két csapágyazott kerék, amibe 20-as tengely kell. És van egy eszköz, aminek jelenleg 14-es tengelye van, és a tengelyt nem tudom cserélni. A kettő közé kell az említett cső, ami perselyként fog működni.
Addig én is eljutottam, hogy esztergálni kell, és ha még diák lennék, akkor 5 perc alatt meg tudnám csinálni a legkisebb esztergán is, de sajnos épp 20 éve érettségiztem a szakközépben... Szóval ismertek olyan esztergályost, akinek van kéznél 20 centi köracél, amit megmunkálna nekem? :-)
Ezt nagyon helyesen csinálod. Annó úgy tanultam az ipari suliba, (40 éve, de még most is emlékszem rá pontosan) hogy az oktatóm elmagyarázta és megmutatta, hogy 5mm nagyobb átmérő esetén kötelező előfúrni 1-2 lépésben ha pontos és szabályos furatot szeretnél. Ez alól egyedül a fafúró a kivétel, mert annak a hegye megvezeti magát.
Az eladáskor természetesen nem számolnak így, hiszen ott készterméket veszel, adott egységáron, adott hosszúságban. A csövek szállításakor viszont mindenki ezzel a formulával számol, és ott jobb, ha van kicsi ráhagyás, nehogy túlrakják a kamiont.
Egyrészt. Másrészt ilyen kisméretű csőnél, mint a szóban forgó, ez még számottevő eltérés, kicsit több, mint 10%, ahogy írod is, de amikor a kamiont megrakják 900mm átmérőjű, 4mm vastag falú csővel (kissé másak az arányok, ugye), amik 12 méter hosszúak, ott már elenyészően kicsi az eltérés, gond nélkül lehet a palásttal számolni a térfogatot, és ismerve az adott acéltípus köbmétersúlyát, egész pontos eredményt fogunk kapni, hogy hány tonna lesz a rakomány.
Csak szólok, hogy ha felhasítunk (elméleti-forgácsmentesen!) hosszában egy csövet és annak a palástját síkra kiterítjük - annak nem ugyanannyi lesz a keresztmetszet-felülete, mint egy ugyanolyan méretű sík lemeznek.
A csővé kisebb, mint a sima lemezér.
Ha a példát vesszük, konkrétan a 20-as csövet 3-as fallal.
Ennek a keresztmetszete = (102-72)x Pi= 160 mm2
Ha viszont a palástnak megfelelő 3-as lemezt veszünk, annak 20*Pi*3= 188 mm2
lesz a keresztmetszete.
Durva különbség, nem?
Tehát ha így számolják a súlyt - mint ha egy kiterített sík lemez lenne a cső-palást - hát az elég durva átverése lenne a nyájas ügyfeleknek :-))))
Nem foglakoznak a belső átmérővel, legalábbis a szállítmányozásakor nem, és mindig a kűlső átmérőt és a falvastagságot adják meg, mert ebből lehet kiszámolni a cső anyagának térfogatát, és azzal a súlyát.
A kerület ugye kéterpi, tehát a 20/3mm-es cső anyagtérfogatát úgy számolja, hogy, 0.0628x0.003xhossz köbméter. Mintha kiterítené a csövet lemeznek, oszt annyi.
Ha a ferrónak nincs, akkor érdemes megkérdezni a az Atta-Cső kft-t csepelen, vagy az Alukönigsthal-t, vagy az Edelfrankstahl-t, ezek mind főleg csüveket forgalmaznak.
Elmegy a Ferroglobushoz, és megveszi, csak ott úgy hívják, hogy 20/3-as köracél, mer átmérővel és falvastagsággal gondolkoznak (a súly számítása miatt kiterített lemezként kezelik a szakmában az acélcsövet a kerület vonzataként).
Roppantul restellem, de én megint fémmel szeretnék offolni, mert bízom a kollektív tudásban. (És mert nem ismerek ehhez a topichoz hasonló, de fémes topicot): mit csinál az egyszeri ember, ha szüksége van 2db 80mm hosszú, 20mm külső, 14mm belső átmérőjű acél csövecskére? Sajnos esztergám nincs, és egyelőre venni sem tervezek...
A fogasléces Wollcraft abszolút vállalható - lejjebb linkeltem a fotóját, én sok éve használom.
Részemről, ha tényleg kerek luk kell (pl. egy tengelynek) - ráadásul aminek a helyzetpontossága is fontos - akkor soha nem egyből megyek neki.
Pl. egy 10-es luk esetében előfúrok egy 3-assal.
Ez adja a helyzetpontosságot és azt, hogy ne legyen sokszögű a következő furat.
Ugyanis a 3-as furat megvezeti a nagyobb fúró keresztélét, így annak máris nincs kedve annyira tangózni, mint a "nyersen-bele" verzióban ).
Aztán ebbe fúrok bele 9... 9,5-essel - ez a 3-as előfúrás okán már egész vállalható kinézetű lesz - és ezt fúrom aztán át a 10-es, végső méretre.
Itt már tényleg csak egy cérna-forgács képződik - de ettől jó :-)))
Így garantáltan kerek, helyzet- és átmérő-pontos lukat kapok - annyira, hogy a 10-es köszörült anyag kotyogásmentesen (néha enyhén "fogósan") illeszkedik bele.
Persze, ez macerás - de háll'Istennek nem kell naponta 100 ilyen furatot készítsek - ám ha néha kell, akkor így csinálom.
Azért az szerintem orvosolható valahogy (ha fontos). Én a fatertól kapott állványt azért adtam vissza, mert abban ugyan stabilan állt a fúrógép, de hiába: maga az állvány volt alkalmatlan a kerek lyukak megalkotására.
Most vagy egy fogasléces Wolfcraft állvány lesz a befutó (ha találok használtan egy megfizethetőt), vagy egy komplett állványos gép, de olyan, ami bizonyítottan alkalmas pontos munkákra.
Nem biztos hogy az én konkrét példányom mérvadó lenne - mert ez inkább bölcsődés még, mintsem óvodás-korban lenne.
Ráadásul alig használtam - mindössze egy bútort raktam csak össze vele, no meg fúrtam vele ezen kívül mondjuk összesen 100 lukat ide-oda. Ez nudli.
Ugyanakkor kíváncsi lennék, hogy mit értesz "lógás" alatt - vagyis hogy csak hosszanti játéka van-e a munkatengelynek.... avagy a fej kaszál össze-vissza, oldalirányba is, ahogy neki tetszik?
A gépet már levittem a nyári lakhelyemre - én most nem vagyok ott - de a tengelyét többször megrángattam.
Hát az van, hogy ha nagyon akarom, akkor érződik olyan tized-nagyságrendű játék ott a "csapágyazásnál".
De ennyi szerintem semmit sem von le az "élvezeti értékéből" - vagyis ennyi még cseppet sem befolyásolja sem a fúrást, a csavarozást meg aztán pláne nem.
No, de itt van a 3 év gari rajta (papírok gondosan eltéve) - így ha nekem is elkezd hülyülni bármi is rajta - akkor szépen "vissza a (f)eladónak" - mese nincs.
Én is csináltam ilyet bent a házban a nappaliban. Még építkeztünk, már fent volt a födém de még se aljzatbeton se ablakok nem voltak bent. Bográcsolást ígértem a gyerekeknek, de elkezdett esni az eső. A füst nem volt gond, elég huzatos volt akkor még a ház. :)
Igaz én a fát sem tartom szerencsésnek egy ilyen környezetbe, korom végett láttam már pár fa ülőkét szó szerint szarrá rohadva alulról. Nekem most egy öntött műgyanta van, nehéz mint fene (ami nem kifejezetten hátrány), de sík mindenhol, és jól takarítható akár domesztosszal is.
Az eddigi tapasztalataim alapján minél vastagabb egy asztallap a szabad ég alatt, annál tovább bírja.
Engem az arányok is zavarnak egy picit, szerintem akkor lett volna arányosabb, ha az asztallap ugyanolyan vastag mint a pad ülőlapja. Persze lehetséges, hogy csak én vaqyok így ezzel, és teljesen megszokott az ilyen arány, no meg gazdaságosabb az előállítása egy hangyányival. Igaz, az is hogy én mindent szeretek túlméretezni alaposan, én legszívesebben 10*10-es gerendákból csinálnám az egész vázat, meg tető szerkezetet, 5cm-es asztallappal és ülőlappal, pedig tudom, hogy ezt teljesen felesleges ennyire túlméretezni.
Nem is baj :-) Egyelőre örülök, hogy vettem fűrészt, de amiatt most totál legatyásodás van.
Viszont ma jutott kis idő a gyalura is vetni egy pillantást, és arra jutottam, hogy rögzíthetem én akárhogy a hosszabbítást az eredeti asztalhoz, az annyit kotyog a helyén, hogy borzalom. Úgyhogy marad az a verzió, hogy valahogy ráfogatom a kiegészítő, hosszú asztalt és annak a két végét megtámasztom a földön álló bakokkal. Még mindig könnyebb dolgom lesz ahhoz képest, mint amikor segéd léccel szintezgettem a bakokat - az eredményről meg majd beszámolok.
