Na azt hiszem én itt hagyom abba az egész faipari dolgot.
szarakodom ablakkal, ajtóval, hőszigeteltel, és boltívessel, körablakkal, bútorral, és kerti pihenővel...a felsoroltak bármelyike komolyabb mint ez a kiszekér
erre bejössz egy ilyen dologgal amit valljuk meg egy szünidei gyermek játszóházból a két legéletrevalóbb 6. osztályos 4 óra alatt össze szögel, kifűrészel, és ezért te 15.ezret kérsz...
persze az is lehet hogy én a szarabbik végén lakom az országnak ahol ezért nem adnának ennyit, vagy én vagyok egy bamba pöcs hogy nem kérek többet, de akárhogy számolom ez 2 órás munka, és anyagban sem több 2000ft-nál...
Igazad van, de nekünk van gérvágó is, meg flex is, neki meg elég egy gép. Lidl valóban nincs Oroszországban. De a fenti video alapján nem is élne meg, minek nekik olyan jó gép? :))
El kell döntsd hogy élvezed, vagy hogy pénzt akarsz keresni. Az első esetben annyiért adnám, amennyit adnak érte, esetleg irányítanám kicsit azzal hogy előre elárulom az anyagköltséget. A másodikban körülnéznék hogy lehet-e és mennyiért kapni ilyesmit, és azt összehasonlítanám az idővel amit töltök vele.
pár hete feltettem a viragtarto kerti szekerről a képeket, most megrendelés erkezett, csak az a baj az elsőt elajandekoztam a masodik mérete meg 3cm kisebb mint amit kernek, tehat csinalnom kell masikat. A méret 65x42x40. szerintetetek mennyit kerjek erte festve vastag lazurral?
a képen lévö szekeren annyi modositas van hogy elöl es hatul ives összekötes van es lefele is van ives kötes.
Igen, arra én is felfigyeltem, hogy ehhez képest elég bátran matatott a pörgő tárcsa alatt, ez egy gyári gépnél megengedhető, itt amolyan oroszos virtusnak tűnik.
A 250-es lapokat is valami 6000 körül lehet elméletileg, ez meg ugye 230-nál nemigen lehet nagyobb, e szerint a táblázat szerint belefér a nagyflexek 6000-6600 körüli pörgésébe.
Ócska lappal azért nagyobb hazárdjáték, de egy nevesebb gyártmánynál már nem hiszem, hogy szilárdan rögzített anyag esetén karbiddarabkák röpdösésétől kéne tartani.
Inkább a nagy burkolatlan felület miatt lehet balesetveszélyesebb egy gérvágónál, de hát szegény ember vízzel főz - és Makitával fáz.
tudomásom szerint legalábbis a köznyelvben a gyümölfák többsége tartozik a félkemény fafajok közé ugyanakkor a szakirodalomban 6 keménységi osztályba sorolják de ott nincsenek a gyümölcsfál felsorolva miven igen kicsi az ipari felhasználásuk
Na jó, értem én is, hogy mire gondoltak az obisok, csak arra lennék kíváncsi, hogy az "asztalis ipari szakszótár" tartalmaz-e ilyen hivatalos besorolást, hogy "félkemény fafajok" ? Csak puszta kíváncsiság a részemről, nem több.
Ami meg a vörösfenyőt illeti: szerintem rendkívül hálás anyag. Sajna vagy húsz éve volt utoljára szerencsém hozzá, akkor sikeredett valami negyed köbméternyi elsőosztályú deszkához hozzájutnom. Előszoba fal, cipős szekrény, tükörkeret lett belőle, meg legnagyobb fiam első emeletes ágya. :o)
Nem tudom, most mennyibe kerülne... Minden esetre ha eljutok odáig, hogy a legkisebb fiam várva várt emeletes ágyát elkészítsem, az tutira nem vörösfenyőből lesz... :-(
Na pont ebben a problémakörben vagyok :-) Az új alkotóházhoz csinálok kaput /nem pont székelykapu,de a sóvidékiekre azért hasonlatos/ Az oszlopok 23-as borovifenyőből és vörösfenyőből lesznek. A régi kapuk főleg tölgyből voltak,de száraz tölgyet szerezni s elkészíteni pár hét alatt elég lehetetlennek tűnt.Úgyhogy most vörösfenyőzök.Ezt mondhatni átmenetnek a kemény,és puhafák közt.Szép egyenes szálú nem tekeredik hasad mint az akác, de tartós,és szép is.Csak olyan mocskos szálkái vannak mint a gledicia tüske.
Biztosan butaságot kérdezek, de a faiparban létezik olyan fogalom hogy "félkemény fa"?
Eddig nem találkoztam ilyen besorolással, bár ez nyilván csak a tudatlanságomról árulkodik. Persze, értem én, mit jelenthet, csak nekem szokatlan. Nameg fogalmam sincs, milyen fafajokra kellene gondolnom, hol a határ a puha és a félekemény, illetve a félkemény és a kemény között. Mármint fáról beszélek. :o)
Tegnap beugrottam a zobiba (az esett útba) egy hatos keményfa fúrószárért. Na ott volt puhafára, és puha- és félkemény fára ajánlott változat. (Naná, hogy keményfára való nem volt...)
Az jutott eszembe erről, amit Bojár Gábor mondott egykor a Graphisoft sikereiről: azért lettek ők jók a szoftveres tervezői piacon, mert annak idején a nyugati embargó miatt nem juthattak hozzá komolyabb számítógépekhez, ezért ócska gépeken is kénytelenek és képesek voltak megcsinálni ugyanazt, amit a pancser nyugatiak csak a csúcsgépeikkel.
Csak egy gyors próbára volt lehetőségem: Lágyindítás van, sorja nincs. Igaz, a műanyag házon van egy rész ami olyan mintha leesett volna, viszont közvetlenül a karcolás mellett a matrica ép. Gondolom, valahol a gyártás során egy nagy kosárba hajigálják a kész elemeket, ott sérülhetett. A fogantyúk jól kézreállnak, a segédfogantyú 3 helyre illeszthető, a gép végén levő pedig körbe fordítva 90°-onként rögzíthető, így azt hiszem, elég jól lehet igazítani az igényekhez. Az indítógombon van biztonsági retesz.
A motor hangja egész barátságos, viszont a fogaskerekek nekem hangosnak tűntek. Összehasonlítási alapom nemigen van, úgyhogy egyelőre nem tudom, hogy ezzel kezdjek-e valamit (zsírzás, akármi). Egyelőre nem akarom használni, legfeljebb csak valami nagyon próba erejéig, úgyhogy még van időm kitalálni, főleg, hogy a 3 éves gari alatt nem biztos, hogy szét kellene szedjem...
A Parkside multigép tartozékok szépen passzolnak a Bosch gépre. Igaz a középső lyuk a Bosch-nál nagyobb (ez egy pillanatra elbizonytalanított), de a rögzítő csavar a Parkside fűrészlapba is belefér, a tüskék pontosan illeszkednek.
elsö müvem: