Először a bútorlap élébe fúrj bele minden lukat.(erre nagyon jó a wolfcraftos cucc, mert pont középre fúr, és merőlegesen)
Bele teszed a tüskéket, lefekteted az asztalra, egy lécet lefogatsz az oldalához a pontos iránytartás végett. Állítva eléteszed a másik lapot, az elé egy lécet, és megütögeted kalapáccsal.
(A wolfcraftosnál csak lefekteted a két lapot, és már mehet is a fúrás)
Ird le nekem légyszives, hogyan kell használni a jelölő tüskét.... úgy értem, hogy mi a sorrend, melyik részbe kell először fúrni stb....köszi! Én is most akarok összerakni egy, illetve kettő éjjeliszekrényt, de az excenteres szorító mellé kell a tipli is és az összeillesztésekben még nincs túl nagy gyakorlatom...
A Fine Woodworking végzett egy tesztet, amit ugyan nem találtam meg, csak több fórumon utalást, eszerint:
"Dowel joint failure…………….1,800 lbs of pressure Loose tenon failure……………2.700 lbs of pressure Mortise and tenon failure……...2,700 lbs of pressure Double biscuit failure…………2,800 lbs of pressure Triple biscuit failure……..……3,000 lbs of pressure"
Hogy ez egy korrekt összehasonlítás, vagy "almát körtével", tekintettel a double-triple biscuit tételekre, azt nem tudom megítélni, mindenesetre legalább vannak mért értékek, amik alapján legalább lehet viszonyítani.
De úgy látom, minden fórumon teljesen megoszlik a vélemény a két változat előnyéről.
Jómagam kizárólag kényelmi szempontból használok kekszet, de arra emlékszem, hogy a régebben tiplivel készült, száraz próbára összerakott bútoraim masszívabbak voltak, mint a mostaniak, persze ez önmagában nem jelent semmit a kész állapot tekintetében.
A CNC gépnek gyakorlatilag mindegy, hogy egy lamelló marást kell készítenie vagy csak belefúrni az anyagba. Rohadt pontosan fogja csinálni mindkettőt. Otthon viszont egy kézi fúrógéppel mondjuk 10 db tiplit tökéletesen egyvonalba befúrni a bútorlapba nem olyan egyszerű. A lamelló maró meg hasonló pontos marást csinál mint a CNC a bútorlappal párhuzamosan, oldalirányban viszont van játszási lehetőség, így ott nem számít, ha 1 mm-el elmászok oldalra az egyik marás.
például az, hogy a fa tipli olcsóbb. Amikor én összerakok egy bútort és elhasználok hozzá 20 db lamellót az nem sok összeg, de ha már 5000 db bútort kellene összeraknom, ott már igen jelentős összeg a különbség. A gyártók ott spórolnak ahol lehet.
Semmit se számít melyik az erősebb magában, úgyis a ragasztás adja meg a szilárdságot. Lapraszerelt bútort még nem láttam lamellóval, valami oka csak lehet.
"A kötés szilárdságát alapból szárazon kell értelmezni ragasztó nélkül."
Ennek nem sok értelme van, hiszen úgyis össze lesz ragasztva. A ragasztás meg sokkal erősebb mint a tömör fa, a bútorlapnál meg még erősebb. Szóval semmi értelme ezek után a ragasztó nélküli állapotot értelmezni.
Repülögépépitönek igaza van a lamello az erősebb,de meg szeretnem kerdezni miért nem a teljes henger felszinevel szamoltal? ami ugye: 2*pi*r2+2*pi*r*h (én a tipli véget is beragasztozom.
"Egyébként te hogy raknál össze egy 2 m X 1.2m X 0.6 m méretű szekrényt egymagad a lamellóddal?
Elárulom szinte sehogy.. mikor forgatod a félkész szekrényt akkor úgy csuklik össze a lamellózott doboz mint egy bicska..."
Elárulom, hogy hogyan szoktam csinálni :) Felállítom az élére a lapokat amikbe már belenyomtam a ragasztós lamellót, nekitámasztom ideiglenesen valaminek, közben megkenem az ellendarabját is ragaztóval és összeilesztem őket. A 2 lap L alakban már megtartja egymást, de hogy ne tudjon szétcsúszni a ragasztás élre kívülről 2 colos maszkolószalagot ragasztok végig. Utána folyamatosan rakom hozzá a többi lapot, és a maszkoló szalagot. Amikor az utolsót is a helyére raktam akkor körbetekerem racsnis gurtnival és összehúzatom. Van amikor a maszkolószalag helyett 2 colos öntapadós alu szalagot használok mert az erősebb.
A másik megoldás az, hogy egyszerre csak 2 lapot ragasztok össze, ráteszek egy pár 90 fokos sarok szorítót, majd elmegyek kávézni, enni, pisálni, vagy éppen megverni a polgármestert...:) majd fél óra múlva már vehetem is le róla a szorítókat, mert már megkötött a ragacs, és rakhatom hozzá a következő lapot.
Nekem nem kell teljesítmény bérben nyomnom, nem hajt a tatár sem, úgyhogy semmit sem számít, ha 1-2 órával később lesz kész emiatt az összeragasztás. Nálad lehet, hogy számít ez az idő is, de a hobbistáknál nem.
Látom ezzel a lamello kontra tipli dologgal megint sikerült a szart pofozgatni...
Mind a kettőnek meg van a saját létjogosultsága, és azt kell használni amit az adott feladatra optimálisan ki tudunk használni...
Van amikor a tipli jobb, és van amikor a lamello. ennyi.. A többi meg az említett szarpofozás...
Persze tudom, napokig tudtok pörögni olyan témákon (mindenféle tudományos alapokon is!) amit két perc alatt el lehet dönteni, de mit is csináljak.. ez van...:)
Rep.építő. A kötés szilárdságát alapból szárazon kell értelmezni ragasztó nélkül. Ehhez jön az, hogy ragasztóval hogy "dolgozik" a dolog.
Ha szárazon nézed a lamello kontra tipli dolgot egyből fel fog tűnni az amiről beszélek.
Egyébként te hogy raknál össze egy 2 m X 1.2m X 0.6 m méretű szekrényt egymagad a lamellóddal?
Elárulom szinte sehogy.. mikor forgatod a félkész szekrényt akkor úgy csuklik össze a lamellózott doboz mint egy bicska... Míg tiplizve ezt 1 ember is (ha nem is kényelmesen!) de össze tudja rakni.
Ha bútorlap alatt szokásos módon a laminált forgácslapot érted, annak mindenképpen elő kell fúrni, hogy élbe hajtva ne repesszen a csavar (ilyen vékony lap esetén egyéb anyagnál is).
Az átmenő furat ugyanakkora legyen, mint a csavar átmérője, a másik darabba a csavar magátmérőjével egyező, de inkább kicsivel bővebb furatot készítenék ilyen vékony lapoknál, így a csavar erőltetés nélkül összehúzza a két darabot.
A vékonyabb, 2,5-3-as csavar kevésbé veszélyes repedés szempontjából, viszont kevésbé is tart, a vastagabb nagyobb menete jobban fog, de ott mindenképpen a magmérethez képest bővebb furat ajánlott jelen esetben.
Ilyen vékony laminálttal sose dolgoztam, ha valakinek tapasztalat alapján eltérő tanácsa van, majd kijavít.
Gyakorlatilag nem nagy súlyra kell számítani, gyakorta járok klf fesztiválokra, ahol faesztergálást űzünk a tisztelt nagyérdeműnek, többed magammal, és a már elkészült munkáinknak kellene egy ilyen. A könnyű szállíthatóság és az aránylag könnyen szét- és összerakhatóság valamint az egynetlen talajon is stabil állás lenne a fő szempont. Az eredeti - nem OBI festőlétra - voltaképp ad-hoc módon némi akác és némi fekete dió lapok gyalulásával és összeillesztésével. Csak kicsit nehéz. Részint meg kellene egy váltás is, mivel elég sok felkérésünk van, nem csak egy helyre, így nehéz ugyanazon kiállító tárgyat egyidőben, földrajzilag távol egymástól, használni.
Ha nem sikerül ki ötleni valami egyszerű, könnyen megvalósítható tervet, legalább ötlet szintjén, akkor hagyom az egészet, elkészítem az előbbi kevésbé rusztikus kialakítását.
Ha neked egy hengeres test erősebb mint lapos nagyobb lapos test akár nyírásra akár szakításra akár törésre akkor csak azt tudom mondani, hogy érdekes fizika a tanárod volt :)
Na akkor melyiknek a nagyobb a tapadási felülete? Még a legkisebb 0-ás lamelló esetén is nagyobb a felület, a 20-as lamellónál meg több mint kétszerese a felület.
Ha csak a lamellót kenem be ragasztóval és a deszka éleire nem rakok ragasztót, már akkor is erősebb 1 db lamelló mint 1 db tipli. Ha meg az éleket is összeragasztom akkor teljesen mindegy, hogy ott van e a lamelló vagy a tipli, ugyanis a ragasztási felület akkor már óriási, és a ragasztó sokkal erősebb mint maga a fa, így előbb fog a fa szétszakadni, minthogy a ragasztás elválljon.
