Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Biga, szerinted mennyi esélye van annak, hogy egy Tico, vagy egy Arleigh Burke ugyanígy beszopta volna azt a kínai rakétát? Nagyjából nulla! Igaz, a US Navy nem egy kispályás kupleráj, mint... :-)) Üdv:
Az Eilatnak le volt kapcsolva a radarja, a Barak légerlhárító rendszer pedig kétperces standby módban volt, és a tiszt elfelejtette ezt a kapitánnyal közölni. A hajó egyébként nem rossz darab, mint oly sokszor emberi mulasztás történt. (Más kérdés, hogy nem számítottak arra, hogy a Heszbollah C802-es rakétát tud beszerezni.)
A Merkava tervezésekor az elsődleges szempont a személyzet biztonsága volt, mivel az arab-izraeli háborúkban egyetlen dologból volt kevés: a képzett emberekből. Izraelnek, körülvéve a hatalmas emberanyaggal rendelkező arab államokkal, rendkívül fontos volt a személyzet megőrzése, akár a technika feláldozása által.
A Merkava egy kitűnő konstrukció, a fenti tulajdonsága mellett az elsők között volt, melynek lövegét igen nagy szögben nemcsak felfelé, hanem lefelé is lehetett fordítani, így homokdűnék mögül fedezékből sok hatásos találatot ért el, miközben biztonságban maradt.
"Itt valami nem kerek ebben a szomorú eseményben!"
Nem csak Te érzed így! Éppen most szólaltatták meg az Esté-ben Szabó "Topi" Zoltánt, akit gondolom nem kell bemutatni! Egy kicsit "konyít" a témához. Szóval neki sem kerek a történet, azt mondta, hogy már a lezuhanást sem érti, mert a szemtanúk szerint lapos szögben, kis sebességgel csapódott a földnek a repülőgép. Nem mondta ki, hogy műszaki hibára gondol-e, vagy másra, de hangsúlyozta, hogy nagyon várja a vizsgálat eredményeit... Üdv:
Muhaha! Ki ne találd már, hogy győztetek! Szánalmasan kip...csázott titeket az a Hezbollah, amely még csak nem is hadsereg, hanem csak egy milícia! Mintha még az izraeli sajtó is ledöbbent volna a "dicső" visszavonuláson! Még a tengeren sem voltatok biztonságban, olvass csak utána, hogy mi történt az "Eilath" nevű Saar-2 osztályú korvettel! Tudod mit mondott Sheik Hassan Nasrallah? " Kár, hogy ezek ilyen gyorsan visszavonultak, még nem öltünk meg belőlük eleget!" De majd a kebelbeli média biztos "bebizonyítja", hogy ez is egy naaagy győzelem volt... :-((
Un bilan israélien de la guerre du Liban: anti-missile à courte portée et meilleure protection des chars
« Les leçons militaires de la guerre du Liban » de l'été 2006, sont tirées par le général israélien Matan Vilnaï, vice-ministre de la Défense, interrogé dans le dernier numéro de L'Arche, « le mensuel du judaïsme français ». Ce haut responsable aborde principalement deux questions: la défense contre les tirs de roquettes et la protection des chars.
« Tous les missiles à longue portée que le Hezbollah possèdait au début du conflit ont été détruits dans les 34 premières minutes du conflit », révèle Matan Vilanï. Contrairement aux engins à courte portée, ces missiles sont en effet « beaucoup plus facile à repérer » explique-t-il au journaliste Bernard Edinger. Face à la menace à courte portée, Tsahal se dote d'un nouveau système, baptisé Kipat Barzel (Dôme d'acier), qui devrait être « opérationnel en 2010 ».
Quant à la protection des blindés, l'officier indique que les chars Merkava seront équipés du nouveau système de défense Trophy. Baptisé Meil Rouah en hébreu (manteau coupe-vent), « il doit faire exploser une sorte de rideau d'acier vers l'extérieur » pour intercepter les missiles. Ce système coôute 150.000 dollars pièce. Le Hezbollah avait alors utilisé de nouvelles armes antichar «à charge tandem ». Durant cette guerre, Matan Vilnaï reconnaît que « nous avons fait des erreurs dans l'utilisation de nos chars ».Le bilan de l'utilisation des chars Merkava durant l'été 2006 a donné lieu à de nombreuses spéculations. Mieux vaut se reporter aux chiffres, fournis (dans Raids n°245) par Marc Chassillan, l'un des meilleurs spécialistes français des blindés.
52 chars Merkava ont été touchés : 50 par des missiles et 2 par des IED (mines). Mais touchés ne veut pas dire détruits ! Les deux chars touchés par les IED ont bien été détruits. En revanche, seuls 22 des 50 chars touchés par un missile ont été pénétrés et trois seulement réellement détruits. Globalement, les Merkava 4, plus modernes, ont été bien plus protecteurs que les Merkava 2 et 3.
Au final, cinq chars détruits pour 52 touchés (un sur dix). Et un bilan humain de 23 morts. « Les 52 chars touchés transportaient entre 210 et 230 hommes, écrit Marc Chassillan. Les 23 morts représentent 10% des hommes exposés aux impacts ennemis. Ce qui est peu. »
Tervezetten útvonalat repültek. Gondolom a mutassatok be a földieiteknek egy kis műrep-et nem szerepelt az eligazításon (reptevben). Ezt nem nevezném "nem tervezett manővernek". Ez a meggondolatlanság, a túlzott magabiztosság és a sors...
a felsorolt eszközökből mennyit is gyártottak, netalán exportáltak?
Az ukránokat én egy más kategóriának tartom megvoltak az alapjaik és még jól megélnek a szovjet szellemi tőke továbbfejlesztéséből, olcsón tudnak korszerű ha nem is csúcstechnológiájú fegyvereket gyártani, ráadásul nincsenek erkölcsi aggályaik a vevővel szemben. (Antonov harckocsi és harckocsi motorgyártás).
Nézd Én idáig tiszteltem a hülyeségeidet, de EZT KIKÉREM MAGAMNAK!
Többen ismernek itt a fórumon személyesen, akik tudják, hogy honnan kapom a fizetésemet, úgyhogy jó lenne, ha sűrgősen visszavonnád az alpári célozgatásaidat! Ha igaz lenne amit állítasz nem gondolod naponta lenne 20 hozzászólásom? Mi elött ostobaságokat firkálsz össze vissza legalább,megnéznéd, hogy milyen témában és mikor szoltam hozzá! Egyébként meg minek pofázol bele olyan hozzászólásba ami nem neked íródott és nincs érdemi mondanivalód hozzá!
Na akkor vasaljuk ki a csövön lévő puklit, puklicentrikusan és politikamentesen.
Ahogy tuzer is írta (meg tacsko hozzászólásában is fellelhető a marhaságok között), ez egy füstgázelszívó. Amikor a hajítótöltet elég, igen sok füst és gáz keletkezik és ennek csak egy része távozik a csőtorkolaton át. Ami marad, az beáramlana a torony belső terébe, amikor a csőfart kinyitják a következő töltéshez. Ez káros lenne a személyzetre és a berendezésre is. Ezért a lövés után, a csőfar nyitása előtt a csőből a csúnya füstöt, gázt kiszívják. Ennek az elszívónak a burkolatáról beszélünk.
99 %-ban egyetertek. Nemcsak licenszgyartasra kepesek a kornyezo orszagok. Bozena, Zuzana, Himalaya, RM 70/85 - szlovak, es tutira kihagytam egypar dolgot. Cseheknel Tatra, L-159, Vera, Tamara, stb. Sajat fejlesztes. Ukranokrol akkor ne is beszeljunk ilyen teren, a romanokrol inkabb Plieurt kerdezd, A szerbeknek meg utanna kell nezni.
Amit irtal, hogy loszergyarto es javito kapacitas kell, stimmt, teljes mertekben. A javito kapacitas azt is jlenti, hogy fel lehet hasznalni osszeszerelo uzemkent, ahogy a csehek is akarjak megoldani a Pandur gyartast.
Fegyver export mennyisege a kornyezo orszagokbol. Lehet ezen sokat polemizalni, de talan a legegyszerubb lenne ha a fegyvereladasok erteke alapjan keresnenk statisztikai adatokat, hogy ezek alapjan hova rangsorolhatok. Amugy szolnek van fegyverexport, csak eppen joval kissebb merteku, mint meg a VSz. alatt. Lasd pl. a szlovak raketak Sri Lankanak legutobbi esetet.
Tudtommal az USA-ban az ország légügyi hatóságának rendelkezése alapján minden magánkézben lévő repülőgépnek, (köztük az L-39 Albartos) katapultülését is deaktiválni kell.
először is nem vitatom, hogy a magyar hadiipar helyzete kielégítő, de te olyan tulajdonságokkal ruházod fel az elmúlt hadipart, ami azzal nem rendelkezett, illetve olyat szeretnél megkövetlni tőle amire nálunk fejlettebb államok sem képesek. Másodszor, nem szeretném minősíteni a Győri programot se pro se kontra.
Szerintem a magyar hadiipar 30-as évek beli felfejlesztése a (világ)háborúra velkészülés jegyében született, szencsére ma nincs ilyen veszély, úgyhogy az ilyen irányú összehasonlítás torz kiinduló alap.
A magyar hadiipar soha sem volt képes kielégíteni a Magyar Királyi Honvédség igényeit. Minden fegyverzetből importra szorúltunk, legfeljebb nem mindig volt aki el is adott nekünk. Mielött vitatnád felhívnáma figyelmedett, a HT-ben futó éppen a harmadik résznél tartó cikksorozatra, ami a Honvédség idegen tüzérségi lőszereiről szól, tehát még tüzérségi lőszerből sem voltunk önellátók, de kézifegyverből sem lásd a 2. magyar hds. géppisztoly állományát.
A Győri program alatt megszülető magyar hadiipar jelentős fegyverrendszerek kifejlesztésére nem volt képes, amit gyártott, az kevés kivételtől eltekíntve (Csaba pcgk) liszenc illetve liszenc módosítás volt. Magyar gyártású harci repülőgépek már csak a hadiállapot beálta után jelentek meg a Honvédség fegyverzetében, előszőr a Héja (olasz liszenc), majd a különböző Messerschmitt típusok.
Azt írod az elmúlt 30-40 évben nincsenek olyan hadiüzemek amelyek köré akár települések is kialakúlhattak volna. Először is nincs háborús helyzet, ami ezt indokolná. Másodszor a világban hol létesűltek az elmúlt 30-40 évben komoly harkocsi, vagy harci repülőgépgyárak? Szerintem talán Dél-Korea, Tajvan, India, minden más államnak már korábban kiépült az ilyen kapacitása (vagyis még a hidegháború időszakában).
Jelenleg a környező államok hadiipara, liszencgyártásra és ezen termékek kis mértékű módosítására képes, de ezt is csak kis szériában és ebből fakadóan gazdaságtalanúl (különben mi az oka, hogy valahogy nem hallok export sikerekről?).
Felrovod, hogy elvesztettük repülőgépgyártásunkat, de szerinted hány állam képes ma önnálóan harci repülőgépet gyártani, azt már meg sem merem kérdezni, hogy kifejleszteni? Mellesleg azt is hozzáteném - hogy Én meg hajtómű tanáromat idézzem - igazából nem is az a kérdés, hogy ki tud harci repülőgépet önállóan kifejleszteni, hanem az, hogy ki tud hozzá hajtóművet gyártani illetve kifejleszteni, Jelenleg önálló vadászrepülőgép-hajtómű kifejlesztésére az USÁ-ból a PW, a GE, az oroszoktól a Tumanszkij és a Ljulka, és az európai EuroJet (amelynek alapja az RR) annó még képes volt a SNECMA, mindenki más csak liszencgyártásra illetve koppintásra képes, úgyhogy nem értem miért baj, ha nem tudunk turbinát gyártani? Rajtunk kívűl még igen sokan nem tudnak. Csak hogy megérts a gondolatomat kérlek nézz utána, hogy az elmúlt 20 évben a világnak hány olyan országa van amelyik képes önnálóan harckocsit, vagy harci repülőgépet kifejleszteni, és hány olyan állam van amely ugyanezen kategóriákból önnáló gyártásra képes, és ezen államoknak mi a motivációjuk.
Szerintem hibás az a gondolatmenet, hogy azt próbáljuk, hogy a magyar hadiipar mi mindent gyárthatna, vagy fejleszthetne. Szerintem versenyképesen semmit. Ellenben a magyar hadiiparnak azokat a képeségeit kellenei megtartani, illetve újra kifejleszteni, ami a Honvédség működéképességet segítik. Jelenleg a világban hatalmas túlkinálat van különböző minőségű és árú fegyverekből, tehát ezek beszerzése nem okoz olyan problémát, mint az a 30-as években fent állt, ezért nem is indokolt ilyen kapacitás kifejlesztése. Ellenben ha ezeknek a fegyverrendszereknek működőképpeségének fenttartása sokkal fontosabb bármilyen körülmények között. Ha Hazánk háborúba keveredik nem lesz ideje repülőgépeket, vagy páncélosokat gyártani, úgyhogy ilyen okból ilyen üzemeket létesíteni teljesen felesleges, versenyképes exportra, meg nem lesz képes (lásd román szlovák, de akár a cseh hadiipart). Ellenben sokkal fontosab volna megfelő lőszergyártó kapacitás (arra az estre, ha beüt az embargó) és javítókapacitás megmentése/újra kialakítása, amely akár képes lenne modernizálásra, vagy részegységekből való összeszerelésre. Szerintem minden más utópia és az ábrándok kergetése csak az amúgy is kevés forrásaink elpazarlásához/szétforgácolásához vezet.
Továbbá, mégha ez a fórum nem is ezt bizonyítja (nem tekinteném reprezentatív mintának) a magyar társadalom nemtámogatna jelentős állami források hadiiparba pumpálását, jelen helyzetben a magyar társadalom nem tart háborús veszélytől, és ezért még a legcsekélyebb katonai célú beruházást is pénzkidobásnak és alapvetően feleslegesnek tart (lásd a gripen ügy, vagy a zengő radar kérdése). Úgy hogy minden lépés ebben a kérdésben csak nagyon átgondoltan lépésenként tehető meg, mert az társadalmi ellenállásba, illetve az akkor éppen elenzékben lévő politikai oldal demagógiájába fullad.
Nagyszerű párhuzam! A kérdésre, hogy kinek kik okozzák a problémákat, térjünk vissza akkor, ha magyar településekre izraeliek rakétákat lövöldöznek. Addig is térjünk inkább vissza a Magyar Honvédségre!
Ez is erre szolgál, de nem csak a napsütés okozhatja az elhajlást. gondolj az esőre, szélre, ez mindegyik egyenetlen melegedést, hűlést okoz, aminek görbeség a következménye. Egy vonás eltérés két kilométeren már két méteres eltérést okozna, ha a tűzvezető rendszer nem korrigálna. Az egyenetlen melegedés, hűlés ellen használják még a hővédő burkolatot is (T-72).
