Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Na a feladvanyomhoz. Mindenki tullepte a keretet, aki nekilatott szamolni, az egy Hamburgert kiveve, de asszem olyan versenyt nyert meg amin nem is indult. :))))
Persze lehet folytatni a filozast ezen a vonalon is, de en felvetnek egy masik feladvanyt.
Szoval ki mit szerezne be azonnali hatallyal, max. 1 ev hadrendbe allitasi idovel, hogy a legegetobb hianyokat orvosolni lehessen. Keret max. 20 milliard forint. Ez cirka 85 milla Euro. Nagyjabol ennyi a HM koltsegvetese ( ha jol tudom ) uj beszerzesekre 1 evre. Ezt olyan agytornanak szanom, ahol ki kellene venni a kezunket a bilibol. Tehat ez most verkomoly. :))
Nem rossz ez a ,,négy dandáros" elképzelés, de ebből legalább egyet álandóan teljes (azaz háborús) létszámnak megfelelően kell tartani, illetve egy dandár végzi az újoncozási, kiképzési, továbbképzési feladatokat. (Ah, álmodik a nyomor.:/)
............... ...és akkor még nem beszéltél a rotációs létszámról (a ,,misszió - pihenő/békeszolgálatot ellátó keret - misszióra felkészülő keret" alapséma szerint ez minimum 1:3 létszám (3 - összlétszám, 1 - missziós létszám). És még az újoncozás, tisztesi és altiszti iskolák, illetve kiképző/oktatókeret még sehol sincsen...
A problema ezzel az, hogy vagy at kellenne ertekelni a misszios szerepvallalasokat, hogy csak egy missziot vallalna a Honvedseg, de abban nagy letszammal venne reszt - te javaslatodban 1 dandarnyi ero, vagy pedig ez az ero szet lenne aprozva.
Nem hiszem - most nem számoltam pontosan utána, de ránézésre! - hogy az Általad felvázolt "életciklus" akárcsak az Általad felvázolt erőkkel is kivitelezhető lenne. ... Persze tisztázni kéne, hogy egy dd-ba mennyi és milyen zászlóaljat terveztél és hogy mely zászlóaljakra is akarod építeni a missziókat?
4 dandar, es az ido 1/4-e misszio: folyamatosan 1 dandar kint. Tehat a teljes dandar kint lenne, pont ez az otletem lenyege, hogy egyreszt (a konnyuzaszloaljtol eltekintve) nagyon osszeszokott dandarok lennenek, hiszen egyutt, csak onmagukra utalva csinalnak a missziot, a masik, hogy nagyon keves olyan csapatnal szolgalo lenne, aki nem jar rendszeresen misszioba, harmadreszt pedig az orszag presztizsnyeresege, hogy duplaztuk a misszios letszamot.
Én nem vagyok olyan optimista a Honvédséggel kapcsolatban mint te. A jelenlegi húszezer körüli létszámból kb ötezer a katona. Rájuk egy új szervezetben is szükség lenne, egy napig nem lenne kétségük efelől. A többiek pedig jogi úton próbálnának meg nem kis pénzügyi elégtételt venni. Nem kezdenének el verekedni.
Bármilyen módszert választasz is a fölösleg lefaragására nagyon költséges lesz. A honvédelmi költségvetés igen nagy része bérköltség. Mivel a végkielégítéseket általában x havi jövedelemben határozzák meg a szükségtelen emberek eltávolítására a gatyánk rámenne. Csak ezért álmodoztam jogi furfangról.
Amit nem volt muszaly nem vagtak szet, hanem M keszleten van, sajat Upgrade-ek, sajat fejlesztesek, sajat gyartas, sajat loszergyartas, orosz allamadosag deblokacioja ( S-300 ), valojaban nagyon keves kulfoldrol szarmazo beszerzes volt 93 utan. Most amire vannak elojelek, azok pancelozott terepjarok, szallito repulok, ezek kulfoldiek lesznek ugy nezz ki, azonkivul mobil parancsnoki kozpontok, ez sajat fejlesztes.
Tovább olvasgatok it (miközben írom saját könyvemet), és továbbra is erőteljesen kitartok a-mellett, hogy a HM-en belül (ez alatt a csapatokat értem), a külhoni missziók sikeres végrehajtása végett, nélkülözhetetlen a csapatok számára az elmélyült gerilla és terrorista hadviselésre történő oktatás. Legalább elméleti szinten. FELKELŐK, TERRORISTÁK ÉS PARTIZÁNOK ELEN KIZÁRÓLAG OLYAN CSAPATOK KÉPESEK SIKERESEN, HOSSZÚTÁVÚ EREDMÉNYEKET FELMUTATÓAN FELVENNI A HARCOT, AKIK ISMERIK AZ ADOTT KATEGÓRIÁK HARCÁSZATÁT, OPERATÍV MEGOLDÁSAIT ÉS HADÁSZATI CÉLJAIT/MÓDSZERTANÁT.
,, A XX század végére egy újabb, világméretű háború esélyei jelentősen csökkentek, de a nukleáris katasztrófa veszélyének helyébe – ami velejárója lenne egy ilyen háborúnak -, új, globális méretű veszély lépett. Ez alatt az igen nagyszámú belháborúra, belviszályra gondolok, amik a polgárok politikai, vallási vagy etnikai ellentétei nyomán keletkeznek. Az ilyen konfliktusok gyakran elhúzódnak, és tömeges terrorizmussá, felkelési mozgalmakká, vagy polgárháborúkká növik ki magukat. Az elmúlt évtizedek eseményei rámutattak arra, hogy a ,,belső háborúk” könnyen kirobbanhatnak bármely országban, ahol a megfelelő ,,táptalajon” kívül (különböző szociális vagy etnikai csoportok konfliktusa egymással) megjelennek – még ha csekély tényező-ként is! – bármifajta elősegítő erők (például, az ellenzéki csoportok külföldről történő támogatása). Nyilvánvaló, hogy egyik kormány sem fogja tétlenül nézni az ország belügyeinek ilyen módú alakulását. A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy az állami apparátus normálisan működjön, ellenőrizze az ország teljes területét, és garantálja a lakosság jelentős részének biztonságát. A küzdelem eszközei – eleinte – a titkos- és szakszolgálatok. Ha ezek képtelenek a feladat ellátására, akkor bevonják a belügyi csapatokat (rendőrséget, nemzeti gárdát), majd később a hadsereget. Együttes erővel néha elérik a kívánt eredményt, de elég gyakran elvesztik ezt a küzdelmet, még akkor is, ha a megtorlás legkeményebb és legkegyetlenebb módszereit alkalmazzák céljuk elérésének érdekében. Így volt ez, többek között, Algériában, Kubán, Nicaraguában, Zairéban, Afganisztánban, Romániában, Csecsenföldön, és sok más helyen. Miért szenvednek vereséget a reguláris hadsereg csapatai holmi felkelőktől? Hiszen a hivatalos katonai elméleti tudomány egyik alappillére úgy szól, hogy a jól felfegyverzett, jól szervezett, és kiválóan kiképzett hadsereg mindenképen győzedelmeskedik az ellenség fölött, mely alulmarad a paraméterek legalább egyikében. Például, a rosszul kiképzett, fegyvertelen és szervezetlen polgári lakosság felett. Viszont az élet úton-útfélen megcáfolja ezt a tézist. Kiderül, hogy a hadseregnek könnyebb győzedelmeskednie egy másik – akár nagyobb létszámú – szervezett hadsereg felett, mintsem minimális veszteségek árán tartósan levernie saját lakosságának fegyveres ellenállását. Harc a néppel – nem erre készül föl egy hadsereg. Az ilyen háborút nem oktatják az akadémiákon, nem imitálják a hadgyakorlatokon, nem rögzítik a szabályzatokban. A reguláris hadsereg egy esetleges külföldi agresszió visszaverését hivatott szolgálni; egy ugyan olyan hadsereg elleni harcra képezik ki, mint önmaga. Ezzel szemben, a felkelők és partizánok harca nem frontális támadásokra épül, itt nincsenek sorsdöntő ütközetek, nincs álló-háború – csak gyors hátországi rajtaütések sorozata, rövid támadások a szárnyakon, gyors visszavonulással, tartós rejtőzködéssel. A tevékenységük hagyományos sémája a következő: rajtaütés – menekülés az üldözők elől – feloszlás – erőösszevonás – újabb rajtaütés. A partizánstratégia legfontosabb törvénye, amit még Che Guevara fogalmazott meg a modernkorban, így szól: sohase szálljunk harcba ott és akkor, ahol és amikor azt az ellenség szeretné. Éppen ezt a törvényt nem bírták megtanulni a németek a második világháború alatt, az amerikai stratégák Vietnámban, a szovjet tábornokok Afganisztánban, és az orosz vezérkar Csecsenföldön. Csökönyösen ragaszkodtak a ,,sorsdöntő csatákhoz”, a ,,stratégiailag fontos pontok” elfoglalásához, és a ,,végső győzelemben” reménykedtek. Ahhoz, hogy eredményes harcot lehessen vívni a felkelő-partizán mozgalmakkal, elsősorban, meg kell érteni, hogy a szervezett hadsereg - egész tüzérségével, harckocsijaival és légierejével – kevés eredményre lesz képes a partizánokkal szemben. A hadigépezet nehézkes, lassú, otromba, és csak a ,,felülről” (a központból) jött parancsok, és a szabályzatokba rögzítettek szerint képes cselekedni. Függő viszonyban van saját raktáraitól, parancsnokságaitól, ellátó és kommunikációs vonalaitól. A hadsereg különböző szintű és beosztású tisztjeinek nagyon nehéz eligazodniuk az adott helyzetek sokaságában, és sohasem tudják, hogy ki a barát, illetve ki az ellenség. Ezért annyira közkedvelt körükben a ,,felperzselt föld” taktikája. A partizánokkal vívott harcban komoly eredményt csak a sajátosan kiképzett, különleges rendeltetésű erők mutathatnak föl, amelyek elsajátították kellőképpen a partizánellenes hadviselés harcászatát és módszertanát. Gyakorlatilag arról van szó, hogy ez – tulajdonképpen – kis-létszámú csoportok háborúja. Ebben a döntő szerepet a katonák és parancsnokaik személyes képességei játsszák: kitartásuk, bátorságuk, profizmusuk, találékonyságuk. Természetesen az ellátásról, kapcsolattartásról, utánpótlásról, szállításról és felderítésről a helyőrségekbe települt főerők gondoskodnak, de az erdőben és a hegyekben, a mocsarakban és a távoli falvakban minden a konkrét embereken múlik. Ők maguk, és munkájuk gyakran észrevétlenek a hadsereg ,,páncélos ékei” által felvert porban. Az ilyenfajta ,,kis háborúra” (más néven: ,,belső lokális konfliktusra”) gyakorlatilag (ritka kivétellel) sehol sem oktatják a haderő személyi állományát. Különleges, partizánvadász alakulatok is alig léteznek világszerte. Mintha nem lett volna angol-búr háború, Algéria, Indokína, Afganisztán és Csecsenföld, Abházia és Közel-Kelet. Éppen ezért került összeállításra ez a szöveggyűjtemény azokból a munkákból, amik elérhetők voltak számunkra. Az összeválogatás során úgy igyekeztünk ,,összerakni” a mint nyílt, mint ez idáig zárt textúrákat, hogy az olvasó világos képet kapjon mind a partizánellenes hadviselés tapasztalatairól és módszertanáról, mind a partizánháború taktikájáról, történelméről és célkitűzéseiről. Nem ismerve az utóbbit, végrehajtható-e az előbbi?!..."
(A ,,Kis háború" könyv előszavából.)
Számtalanszor ajánlottam, hogy amennyiben lenne hivatalos felkérés - kész vagyok lefordítani a rendelkezésemre álló szakirodalmat a témában, illetve össze tudok hozni egy csoportot (többek között jelenleg is aktív katonatisztek és rendőrök bevonásával), akikkel előadásokat, oktatási és ismertető programokat lehetne végrehajtani a hadsereg, rendőrség, vagy egyéb állami szervek részére. Egyenlőre érdeklődés hiányában mindez elmaradt.
Gepkocsipark: Ami jelenleg sacc/kb. eleg volna a honvedsegnek? Mert jelenleg a Honvedsegben minden olyan terulet, tuzerseg, legvedelem, harckocsizok, ami komoly logisztikai tamogatast igenyel, le van epitve szinte a nullara. Tehat az uj 1500 tgk. Belic szervezetehez optimista becsles.
Mi 24 felujitas, en nem irtam roluk, kosz, hogy emlitetted, tehat az nem 100 minusz, hanem 100 plusz.
Szamold meg legyszi hany civil SAr heli lehet az orszagban, amikor katonai Mi 8-asokat kell bevetni, amikor nem gyozik a melot. Tehat elkellne meg nehany SAR heli a civil szferaba is. +50milla?
Huzzam meg?
Van meg tarcsiban nehany dolog, raketa sorozatvetok, onjaro aknavetok, loszer keszletek beszerzese, Grippenek felfegyverzese, Mi 24-ek felfegyverzese, iranyitott panceltoro raketak beszerzese, kikepzo - konnyu csapasmero repgepek beszerzese ( min. szazad meretben ) + fegyverzet hozzajuk, csapatlegvedelem kiepitese, nagyhatotavolsagu legvedelem kiepitese, muszaki mento harckocsik, jarmuvek, eroditesi anyagok beszerzese, aknakeszletek feltoltese, HUZZAM MEG????
Bizony-bizony! A szétverés már rég megtörtént. Egyetértek, a 80-as évek eleje-közepe táján már nagy aktivitással folyt a szétzüllesztés, erre a társadalmi fordulat csak "rátett"...
Az első erős figyelmeztető jelere senki sem figyelt. A tisztképzésben vészesen csökkent a hallgatói állomány korábban megszerzett ismeretanyaga és műveltsége (de bizonyíthatóan az IQ-ja is) - köszönhetően a hazai tanügy kezdeti hanyatlásának (ált. és középiskolák). Ezzel egyidejűleg a katonai, de különösen a tiszti pálya társadalmi preztizsének erőteljes csökkenése miatt a korábbi 3-12-szeres túljelentkezés helyett a szakok többségén már nem volt kikből válogatni.... Minderre "ráfejelt" néhány évvel később az elcseszett 3 éves képzés (alacsonyabb előképzettségűeket még gyorsabban képzni: teljesen ésszerűtlen - de roppant katonás!), majd a 4 éves ismételt visszaállítása és a kettős változtatással együttjáró, koncepciótlanságból és szervezeti-személyi impotenciákból eredő kapkodás, fejetlenség, stb...
A rendszerváltás utáni sűrű (és többnyire minden alapot nélkülöző) kapkodó doktrína váltásai, a vezetők megfelelési kényszerei, a szervezet ugyanolyan sűrű átalakításai (egyben csökkentés) mind mind kellően súlyos nyomot hagytak a szervezetben....
A végső csapás-sorozat sok tekintetben (sajnos) személyekhez kötődik. Elsődleges oka, hogy a politika rátelepült a hadseregre. A legfelsőbb katonai vezetőktől nem lojalitást várt(ak) el a politika(usok), hanem talpnyalást, ellentmondást nem tűrő kiszolgálást. Sok esetben nem eredménytelenül - rendre politikai prostituáltakká lettek vezérkari főnökeink, aki pedig erre nem volt hajlandó (erre is volt több példa, szerencsére), az többé-kevésbé csendben távozott....
Mit ne mondjak, gratulálok! Nagyszerű politikai fegyver ám a HM-VK 10 éven belüli 2-3-szori szétválasztása, majd újra egyesítése.....
Itt az eredmény. Látjuk, tapasztaljuk. Sajnos semmi változás. A doktrína katona technikai oldalának alakításában ma sem a katonáké a döntő szó. Nagy kár. S addig nem is lesz változás, amíg egy így marad. Amíg a hadsereget is "kézivezérli" a politika. (Figyelem: nem kormányt írtam, politikát!)
Ja, mindez persze egyáltalán nem pénz kérdése. A meglévőt (keveset) is el lehet költeni okosan, meg buta módon is.
üdv.
P.S.: Hasonlóan "sikeres" volt a tanügy szétverése. Most a rendőrségen és a titkosszolgálatokon van a sor. Nyugi, néhány év és jönnek az ügyészségek, a bíróságok. Ott már nem kell majd annyira erős söprű, hiszen addigra 20-30 év eltelt már a nagy bizonytalanságban..... és amúgy is 50%-ban funkcionális analfabéta, tömeggyártott jogászokkal már sokkal könnyebb elbánni.....
Az 1080 millából vonjunk le néhány dolgot, ami már megvan:
- A teherképkocsi park fejlesztésére költendő 300 túl sok, ugyanis a tehergépkocsi park nagyrésze már lecserélődött Rábára meg MAN-ra, tehát itt találunk minusz mondjuk 150 millát.
- A MI24-ek modernizációja is folyik már az muszkáknál, ez is mínusz legalább 80-100 milla
- Ha nagyon akarunk SAR helit, akkor össze lehet fogni mentőékkel/tűzoltóékkal/rendőrökkel/polgári védelmisekkel (baj esetén úgyis melóznának az ő gépeik is) és ezért ebből is lejöhetne némi kis lóvé, bár tudjuk, hogy közös lónak turos a háta..., de kényszermegoldásként újabb mondjuk 20 milla
- Ha a szlovákoknak ez megvan, ők honnan vették ezt a rengeteg pénzt?
Amúgy ha 10 éven belül ez tényleg megvalósulna, akkor örülnék, talán nem lehetetlen a célkitűzés...
Hát még Alarich, Vercingetorix. A franciáknál Bercsényi. No meg a magyar történelemben Bem, Dembinsky. Meg ott vannak az idegenszívű Pilsudsky, Mannerheim.:)))))) Sőt, hogy egy kicsit kedvenc vesszőparipámon lovagoljak, ott vannak a vadidegen Jacobus Bruce és Barklay-de-Tolli, Totleben vagy John Paul Jones az orosz történelemben.:) És még bőven lehetne sorolni, országokra és korokra lebontva.
Olvastad az egesz hsz.-em? Azonkivul mond meg nekem, hogy miben nincs nemzetbiztonsagi kockazat. Mondjuk ha valamelyik pletykalap megirja, hogy X.Y. gigasztar megvillantotta feknyomos bugyijat, abban pl. nincs. Dehat arra vannak a szakszolgalatok, hogy ezekkel a kerdesekkel foglalkozzanak. Irtam, hogy beloluk csinalnek OpFor-t. Ez kikepzes, raadasul nem kell nekik a HM-en belul lenniuk. Csinalhatjak maszek formaban is, HM patronalas alatt, meg aztan irtam, hogy el lehet gondolkodni mas felhasznalasi modon is. Szoval olyat vegkepp nem irtam, hogy hazahivjuk Virag Bonifac ezredest a Kinai Nephadsereg felderitesetol egyenesen a sajat vezerkarunkba.
Redl a K.uK. tisztje volt, és nem máshonnan származott. Ráadásul az I.VH-ban történt vereséget Redlre írni eléggé naív dolog. Jóval összetettebb volt a vereség oka. Ráadásul a örténelem épp az ellenkezőjét bizonyítja: más országok hadseregének tapasztalataival rendelkező katonák és tisztek érték el mindig is a komolyabb eredményeket, illetve ők tudtak harcolni a leghatékonyabban.
Ha már szóbakerült ki hogyan képzelné el a Honvédség gatyábarázását akkor itt az én teljesen civil véleményem:
Ezt a Honvédséget javítgatni nem érdemes. Többe kerülne, kevesebb eredménnyel mint csinálni egy újat.
Meg kéne szüntetni és tiszta lappal újrakezdeni. (Nem vagyok jogász, de ha jogutód nélkül megszüntetjük miután minden ingó és ingatlan vagyonát átraktuk a Kincstári Vagyonkezelőbe, talán meg lehetne spórolni a végkielégítések valszeg óriási összegét.)
Mindenképpen két nagyobb egységet hoznék létre. Egyet amit nevezzünk Hadseregnek és egyet amit nevezzünk Honvédségnek.
Az első hivatásos és szerződéses főállásúakból állna a második pedig önkéntes tartalékosok képzésével foglalkozna.
A hadsereget felosztanám három egységre. Lenne egy légi(dandár?) amiben elférne minden ami repül és a honi légvédelem.
A második szintén egy dandár a külföldi missziókhoz. Légi szállításra alkalmasak lennének.
A harmadik pedig először ha az anyagi lehetőségek csak ennyit engednek max szintén dandár, vagy kevesebb, kifejezetten az ország védelmére. Később ha van pénz és ember tetszés szerint növelhetjük a méretét. Nekik lenne nehéz fegyverzetük. Amikor lesz rá pénzünk.
Azt mondják, hogy egy hadseregnek kb a negyede foglalkozik konkrétan az ellen gyilkolászásával, a többiek valamilyen támogató, ellátó feladatot végeznek. Erre gondolnám felhasználni az önkéntes tartalékosokat. Ebből a feladatból vegyenek át a lehető legtöbbet a hivatásosoktól.
A felszerelés beszerzésénél elsődleges prioritás lenne a felderítő és hírközlő berendezések. Tudjunk mindent az ellenről amit lehet, és ezt az infót képesek legyünk eljuttatni mindenkihez.
Második a logisztika. Mindent és mindenkit képesek legyünk gyorsan és kellő mennyiségben eljuttatni mindenhová ahová kell.
Csak utána kezdjünk el gondolkozni a fegyvereken.
A négyszínnyomású goretexes ripstopp rucik meg majd a legeslegvégén!
Egyértelműen szét kell választani a hadi és kiképzési készleteket!
Nem egészen értek egyet! A hadi készletből kell gyakorlatra, gyakorlásra felhasználni, és azt folyamatosan pótolni kell, nehogy előforduljon - ami már megtörtént - hgy egyszerre jár le nagytömeg lőszer szavatossága. Pl. a rak. dd. kiment lőni Kapusztyin Jarba, elindította a magával vitt rakétát, és onnan hozott újat.
Ezzel egyrészt nem "felejtődik" el a hadikészlet karbantartása (Kérdezd már meg az D-20 -as osztályparancsnokot, hogy a HKSZ lőszerének hány % a töltetsorozat miatti kezdősebesség-eltérése!* Ráteszem a balheréjét, hogy fogalma sincs róla, pedig ismerete alapkövetelmény! De még azt is felteszem, hogy nincs súlyfokozat szerint csoportosítva lövegenként.); másrészt részesülhetünk az esetleges fejlesztésekből (lásd az RPG lőszerének fejlődését, de a D-20 -nál is igaz ez).
Az megint más kérdés, hogy béke állapotban mennyit halmozunk fel és mennyit szerzünk be a helyzet melegebbre fordulása esetén.
Szent meggyőződésem, hogy egy háborúban (de az elején biztos) csak az áll rendelkezésre, ami azonnal megfogható. Ha ez igaz, akkor min. az első (védelmi)hadművelet minden anyagának, így a lőszernek is raktáron kell lennie. Az ezen felüli "mozgókészlettel" kellene aztán a fenti manőverezést megoldani. Tény, hogy ez nem kis mennyiség. pl. tüzérségi szempontból a támadás első napja reménytelen csövenkénti 2,5-5 ja, a védelemé 0,8-2 ja nélkül.
Talán emlékszel rá, azt meg már régen bebizonyítottam, hogy enélkül meg mit ér a lövész.
*Ha megmondja, 99,9sok9%-ban festi magát. Az utolsó és nagy valószínűséggel egyetlen ballisztikai célú lövészetet a ZMNE tartotta, 6-8 évvel ezelőtt. Ehhez egyébként az osztálynak az eszközei sincsenek meg, sajnos.
Jó, igazad van! A működési költségeket ne álmodjuk meg. De a lőszerekre illene kicsit félretenni, mert elég tettemes kiadás. Sacc: kb. annyi mint a tgk-k beszerzésére fordított összeg!
Kerdeznem, hogy nem mukodik Magyarorszagon egy OpFor egyseg veletlenul? Vagy mar ami volt az is olyan gyenge es annyira keveset gyakorlatoznak vele, hogy mar nem birja ellatni a tole elvart szerepet?
Amit tobben felvetettek, hogy bizony van sok magyar veteran mas seregekbol szarmazo tapasztalatokkal, az biztos hasznos lenne, ha megprobalna a Hm alkalmazni oket. En elsosorban egy OpFor-t toltenek fel veluk. Aztan megneznem milyen egyebb szerepkorben tudnam meg oket alkalmazni.
