lehet most így visszaolvasva hogy nem egyre gondolunk.
Én az előző hozzászólásomat arra írtam hogy nem építenék olyan gépet, amibe egy 30000-et pörgő kefés motort raknék. A felsőmaró az már kész gép, az asztalba építése más tészta, mert az inkább csak asztalos munka, de nem igazi gépépítés.
Nem érzek ellentmondást. A puhafának teljesen más a felület porózussága mint például a bükknek vagy égernek. Ha ezt egy vékonyan lefestek egy fenyőt és egy bükköt selyemfényű fekete festékkel ami látszatra ugyanolyan sima volt előtte, a fenyőnél szépen kijönnek a fa erezetei a nagy pórusok. Vastagon festve persze ezek is eltűnnek, de az mégsem az igazi. Az anyag rugalmassága is más fenyőnél mint keményfánál. Egy ágynál a két végén nem sok szerepe van, de az oldalfalaknál meg a csapolásoknál ott igen.
A marómotorhoz már nem kell tengely, ékszíjtárcsa stb, már ha qpi001 helyesen használta a megnevezést.
Az gyakorlatilag egy "sallangmentes" felsőmaró, tehát csak motor és patron.
A felsőmaró asztalba építése valóban barkács jellegű megoldás, bár egyrészt ipari kivitele is ismert, talán kofic linkelt olyat valamikor, másrészt profi asztalosok is élnek vele.
Előnye a marómotorhoz képest, hogy könnyebb megoldani az emelés kérdését, mert sima motornál nem triviális sem a tartósan pontos emelés, sem a biztos (asztalhoz és magasságbeli) rögzítés kérdése, az már jobban hajaz a gépépítésre, mint a barkácsolásra.
Viszont tágabb lehetőségeket ad, nem korlátozzák az elképzeléseket a felsőmaró tervezési kötöttségei.
Igen ez is szempont meg a visítás is. A workzone lappal úgy visít a gépem üresjáratban is hogy majd megsüketülök, leheet hogy csak az én fülem túl érzékeny a zajra, de engem nagyon zavar az a süvítő hang. Fülvédőt használok ezért. Amikor felraktam a zaj csillapított Freud lapot a gépre először az volt a döbbenetes számomra, hogy nincs sivítás. Csak a motor hangját hallottam de a lapét nem.
Azt is észreveszem, hogy kézbe fogva az olcsó lap ha megpöckölöm akkor cseng mint egy kristálypohár, a zajcsillapított freud lap meg ugyanerre egy tompa puffanással válaszol.
De jobb lenne a gépbe építve a motor és tengely. A felsőmaró beépítés az barkács megoldás, nekem is ez van, de azért ennek is megvannak a maga korlátai. Ha viszont teljesen magad állítod össze a marógéped alkatrészeit akkor olyanra építheted amilyenre akarod. Nem sok dolog köti meg a kezed. Akár építhetsz olyan tengellyel és motorral gépet, amire a 700-800 ezer Ft-os marófejeket szoktak rárakni. De ez már ipari felhasználsra valók, és talán neked nem erre van szükséged.
Rengeteg videó, leírás van a neten a különböző felsőmarók asztalba építéséről, erről van színte a legtöbb tapasztalat, hiszen az ipari kategóriát azt ritkán barkácsolják már, inkább készen megveszik.
De ha van egy kis műszaki érzéked tengely, csapágy ékszijtárcsa, motor ügyben akkor játszi könnyedséggel meg tudod építeni a komoly kis gépedet.
A filesőmarót azért szoktuk mi hobbisták az asztalba építeni, mert nagyon egyszerű, olcsó és gyorsan használatba lehet venni.
Nekem is 300-as Freud van az Electra-Beckum asztali gépemen. Én ezt használom kereszt- és hosszvágásra egyaránt, sőt még gérvágásra is :-) Nincs füst, nincs égett felület, csak a szép sima felület. Mint ha gyalulva lenne.
Lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de én úri huncutságnak tartom hobbiasztalos szinten ezt kereszt- és hosszvágósdit. Egy ipari üzemben, ahol két napig keresztben, utána meg hosszában vágnak, megértem, hogy a hatékonyság érdekében cserélnek gépet, fűrészlapot. De az én fajtámnak szerintem mindegy. Nem időre dolgozom, nincs norma, a felület legyen tökéletes. Nálam valahogy keresztben és hosszában is szépen vág. Nem látok különbséget. Igaz nem egy gagyi fűrésztárcsa, az a kacskaringós, piros műgyanta rezgéscsillapító inzertekkel ékített fajta. Én biztosan nem cserélgetem. Akkor veszem le, ha megy az élezőhöz :-)
"mivel festeni fogom feketére vagy fehérre a vázat, így nem szükséges hogy szép legyen az erezet sem"
Én érzek itt egy kis zavart az erőben: ha úgyis feketére vagy fehérre fested, és nem látszik az erezet sem, akkor miért válogatsz a fafajták között? Akkor elvileg akár fenyőből is csinálhatod, senki nem veszi észre, hogy abból van. Meg a hossztoldás mentes anyag is felesleges. Én pl. tölgyet biztosan nem festenék feketére, vagy nem tölgyből csinálnám, amit lefestek.
Amelyik felsőmaró elég izmos ahhoz, hogy asztalba építve bármit (azért korlátokkal persze) elvégezhess vele, értve pl. a plattoló használatát, az már túl súlyos darab mondjuk egy 3-as lekerekítéshez kézből használni, vagy ABS-t eldolgozni vele.
Meg lehet oldani, én is megoldottam egészen eddig, de már jó ideje éreztem a hiányát egy könnyebb gépnek, és vettem egy 8 mm-es patronnal is rendelkező élmarót, ég és föld a különbség ezt felkapni és végigszaladni vele az anyagon.
Tehát ha jóval olcsóbban be tudsz szerezni egy marómotort, mint egy komplett marót, érdemes fixre beépíteni, és venni mellé egy kis méretű-súlyú (és persze teljesítményű, mert csodák nincsenek) felsőmarót.
De ha ritka művelet lesz nálad a marás, jobb egy nagyobb gép, amit tetszőleges módon használsz, legfeljebb tudomásul veszed a kompromisszumot, ami ugyanúgy vele jár, mint az általános célú körfűrészlappal.
Az már eleve bele van kalkulálva a bükkel végzett munkákba.
Ha utána táblásítom, akkor letojom, hogy itt-ott (mert azért nem végig) megpirítja kicsit.
Ha pedig lécként kerül felhasználásra, gyalun vagy marón áttolom, azon kapja meg a végleges méretet.
Emlékszem, az Einhell tuningolására éppen egy bükk darabolás adta meg az ihletet, mert azzal bizony szinte végig megégett az anyag, nem beszélve arról, mekkora munka volt egyáltalán áttolni rajta.
Aztán kapott sík asztallapot, masszívabb vezetőt, és mindjárt más lett az eredmény, már a fa eredeti színe is látszott néhol...
Az én 250-es 48 fogú ha minden igaz WZ fogkialakítású lapomnál azt vettem észre, hogy hosszvágásnál nem a vágó oldala égeti a keményfát, hanem a másik, ahol megy ki az anyag. Halál pontosan nemigen tudom beállítani a stellt. Ha kicsit állítok a végén, akkor vagy a jobb, vagy a baloldali vágásfelületet égeti meg egy kicsit.
Köszi a tanácsaitokat a fűrészlapokhoz. A felsőmaróhoz lenne még annyi kérdésem, hogy érdemes-e egyáltalán a felsőmaró megvétele? Ezalatt azt értem, hogy nem érdmesebb-e egy maró motor, ami nem használható kézben, csak a padba építve?
Igazából ha a munkák nagy százaléka műhelyen belül megoldható, akkor egy egyszerűbb felsőmaró is megtenné és melléje egy jó marómotor beépítve az asztalba, nem?
Puhafa vágáshoz, rétegel lemez vágáshoz, osb vágáshoz én is ezeket a Workzone lapokat szoktam felrakni. De ezeket elég ritkán kell vágnom, így kb 90 %-ban csak a keményfa hosszvágásra való lap van fent a gépemen.
Régen én is úgy gondoltam mint te, hogy van egy olcsó asztali gépem, arra majd jó lesz a gyári lap. Jó is volt egy darabig amíg nem kezdett el beégni. Vettem a Freud lapokat, elég nehezen izzadtam ki az árát akkoriban, szívtam is a fogam. De aztán rá kellett jönnöm, hogy ég és föld a különbség a két lap között. Ekkor változott meg a véleményem. Szóval nem verdikteket mondok, hanem a tapasztalataimat. Ha valamivel nincs tapasztalatom akkor inkább hallgatok.
Ha majd te is egyszer eljutsz oda, hogy vegyél minőségi lapot, akkor talán te is meg fogod változtatni a véleményed ahogy én tettem.
Ha 2colos bükköt égés nélkül vitte hosszában, akkor az baromi jó kell legyen!! Én még annyit semmivel nem szoptam mint gőzölt bükkel, ránézel és beégett.
Bükk pallót, akác pallót (mondjuk annál keményebbet még nem) a 40 fogú lappal vágtam, mert mindig csak elodázom, hogy vegyek kifejezetten hosszvágáshoz valót.
A Makita lap egész szépen elboldogult velük, egy-egy alattomosan görbülő darabbal gyűlt meg csak a bajom, de azt is megoldottam.
Ritkán szélezek-szeletelek ilyen pallókat, nem lenne éppen gazdaságos befektetés, de ha sűrűn fordulna elő, már mindenképpen megérné.
Fenyőt pedig eszi keresztbe-hosszába, és legtöbbet azzal dolgozok.
Többször is kifejtettem már itt azt a véleményemet, hogy ami mindenre jó, az semmire sem jó igazán, ezt most sem tagadom meg, tehát az általános célú lapok nem nyújtják ugyanazt a minőséget-teljesítményt, mint az egy-egy feladatra kihegyezettek.
De hogy csak tüzelődarabolásra lennének alkalmasak, azt a saját tapasztalatom alapján cáfolom, és ezt a kijelentést betudom Repítő szokásos nyakas-verdiktes kijelentései egyikének, kicsit kiszuszogom magam, és túllépek rajta.
jól tippeltem a tömörfával és a hosszvágással. ettől ezek a lapok jók kézi meg asztali fűrészbe is, csak nem tömörfa hosszvágásra. hanem keresztvágásra (mint a gérvágón) meg lapok/deszkák darabolására.
Nem az alsó kategóriás gépen múlik, hogy milyen lapot használok. Ez valami nyakatekert gondolkodás
Én a feladathoz választom a lapot és nem a géphez. (a méretek azért fontosak.) Szóval ha nekem keményfát kell hosszvágnom, akkor olyan lapot teszek fel. Meg sem próbálom már más lappal. Nem tesz jó az sem a lapnak sem a gépnek sem az idegeimnek.
Bútorlaphoz is használtam eddig az egyik freud lapot, de majd szeretnék venni olyan freud lapot ami kimondottan csak bútorlap vágásra ajánlják. Azzal nem fogok mást vágni, mert az az egyik legdrágább fűrészlap a freudnál.
Azért kell másik lapot vennem a bútorlaphoz mert már kezd kicsit tompa lenni a sok keményfa vágástól az a lapom amit keményfa hosszvágásra és bútorlaphoz is ajánlottak, így viszont már nem olyan éles és a bútorlapon elkezdi kicsipkézni a vágást - kipattogzik.
