Radixindexen a Magyarország iparosainak és kereskedőinek címjegyzéke 1891-ben kihozott egy találatot Skorán névre Vitkán. Szemtelen kérés lenne, hogy valaki, aki előfizető ossza meg velem az adatokat? Köszönöm. Skori
A feleség neve egyezik, tehát tényleg az őseimről van szó, viszont ez a free kicsit mást jelent, mint amit én goltam (a 14 nap lejárta után fizetni kéne). Viszont ez is nagy eredmény, hogy rendelkezésre áll a szülők neve, a születési éve (részben), és a feleséget az email megadásával meg tudtam nézni. Nagyon jó lenne tudni, hogy pontoson hol született és mikor, valamint a többi nem publikus adatot. Ehhez kérnék segítséget! Előre is köszönöm!
Nagyon régóta kerestem a bakonyi sváb ágamon egy ősömet, akit úgy néz ki, hogy sikerült megtalálnom google keresőben az ancestry.com-on. Kb. ez az az időszak, amire tippeltem a születési évét, úgy néz ki, hogy a számos dán és egyéb nemzetiségű ember között ő és a szülei honiak lesznek a listában. Tudna nekem segíteni valaki, aki regisztrálva van és hozzáfér ezekhez az adatokhoz? A 2. személy (Emericus Kasso / Gasso) adataira lennék kíváncsi:
1840.10.04 Veronika Bartos halál oka? (Eljutottam odáig, hogy "geshc..lich". De mivel nem ismerem a betegségek német neveit, így már emiatt is veszve vagyok)
Egyszerűen nem megy nekem ez a gót betű :( A neveket még kisilabizálom, de a többit nagyon nem értem. Kérnék egy kis segítséget. Azt tudom, hogy Mudrák Vencel, József fia...
Itt fentvan Somogy vármegye kataszteri térképe, közte Zimány is szerepel. Itt fel van minden telek tüntetve a tulajdonosokkal együtt, még ez is nagy segítség lehet családtörténeti kutatásban. A temető is ott lesz valahol.
Tudom hogy kicsi rá az esély,de azért megkérdezem.Tudja esetleg valaki hogy a Somogy megyei Zimány településen hol helyezkedett el a régi temető?Az egyik ősöm ott nyugszik.Valamint jártas valaki a Kaposvár környéki községek helytörténetében?
nem hihetetlen - általában más szentről nevezték el, nagyon ritkán ugyanarról is előfordult...
Pl. János lehet Keresztelő, Evangelista, meg még vagy 2 féle, ami most nem jut eszembe... persze az anyakönyv-ben nem mindig jelölték a névadó szentet...
Sopronnémetinek korábban Németkeresztúr volt a neve, a mormon oldalon is ezen a néven lehet megtalálni és ahogy látom, helyben anyakönyveztek. Én nem találtam semmit arra vonatkozólag, hogy 1920 után máshol anyakönyvezték volna őket.
Fordítási segítséget kérek a helytörténeti kutatásomhoz.
A Kramerius adatbázisában találtam két újságcikket, ami a lakóhelyemet említi, de cseh vagy szlovák nyelven van. Olyan személyt keresek, aki ha nem is szó szerint, de tartalmilag le tudná fordítani a cikkeket.
Több kérdésem (hét) is lenne az indexeléssel kapcsolatban. Mindegyikhez téma szerint nyissak egy új posztot az új fórumon, vagy egybe is le lehet írnom az összeset?
A Könyvtár fórumot már nemrég megtaláltam. Ezt végignézve (nem sok bejegyzés volt még rajta) írtam azt, hogy (szerintem) az ide-oda fordítgatás miatt szinte érthetetlen lesz a szöveg.
Mert nemrég még fordított, ha a Googliból indultam. Most meg nem. Át tudom másolni a fordítóba, de az eredmény ugyanaz. Persze lehet én vagyok az ügyetlen (mit lehet várni egy 69 éves műszakitól).
Mostanában már úgy adatolok, ahogy szerintük kellene. Nehezen álltam bele ebbe az automatikusan gépi munkába. De aztán úgy gondoltam ez az egész nem nekem szól. Csak akkor vagyok kicsit elkeseredve, mikor jön az értékelés, és egyszer így értékel, aztán meg ellenkezőleg. Gondolom, egy magyar anyanyelvű természetesnek vesz dolgokat, aki meg Piréz az ragaszkodik. Pedig nem ártana legalább az értékelők anyanyelvi szinten értékelnének. Gondolok itt a nemekre, családnevekre, évszámokra, aposztrófokra (hosszú-rövid-elmaradt). Ahogy elnézegetem, van néhány igen nehéz probléma az indexelési utasítás értelmezésével. Nekem is van.
Reklamáltam. Próbálkoztam egyháztag indexelővel, sőt még egy ennek oktatójával is. Próbálkoztam a nyelvoktató misszionáriusaikkal. Írtam a projektsegítőknek. Semmi. Mondták, nem kell vele törődni. De hát az nem úgy van.
Igen elkelne egy magyar nyelvű fórum az indexelőknek. Akár ez is, akár valahol ebben a fórumban. Biztos nem én vagyok az egyetlen aki keresi a kákán a csomót.
Egyenlőre többnyire angolul van minden, de nyugodtan írhat magyarul, én megértem, és előbb-utóbb majdcsak megtalálják mások is. Tervezek a "feliratkozási útmutató" mellé "kezelési útmutató"-t is írni, de még nem jutottam hozzá.
Az, hogy mi kerül fel a FamilySearch-re, többek között az adatvédelmi törvényektől is függ (ezért nincsenek születési anyakönyvek például a 20-as évekből), de az adatok tulajdonosai is befolyásolhatják: úgy tudom, az egyházi anyakönyvek azért nincsenek interneten, mert az egyházak nem engedték feltenni. Mormonék legalábbis ezt írják ürügyül. De vannak olyan anyakönyvek, amik nem is lettek mikrofilmezve (a FamilySearch katalógusból is hiányoznak), ezért nincsenek az interneten.
Nem tudom, hol tartunk a Szabolcs-i indexxel, mert nem tudom, hány részre osztották összesen. A harmadik rész kb. félig van kész, a negyedik kevesebb, mint egy tizednél tart. Tervbe van véve, hogy minden anyakönyvet feldolgozzanak, de ilyen tempóban ez évtizedekbe fog telleni.
Azt hogy mit mikor hova tesznek fel, csak Utah-ban tudják.
Ez az egész program nem nekünk hobbi családkutatónak készül. Mi csak örülhetünk annak, hogy van. Ahol az állam segít, ahol sok a támogató, ahol sok az önkéntes, ahol más az adatvédelmi törvény, ott gyorsabban megy.
Lehet őket kérdezni. Bár mindenre van válaszuk, én igazán nem mindig találom. Ha meg igen az odavissza gépfordítástól nem is nagyon értem/értjük egymást. A Tihany téren sem nagyon tudnak válaszolni az indexelési kérdésekre. Itt a topikban, ha visszaolvasol van némi válasz kérdéseidre.
A kutatás egyébként már csak ilyen. Rengeteg időt, türelmet igényel. Igazi nyugdíjas hobbi.
Kedves Bajdó! Úgy látom jártas van a Family dolgaiban, ezért hozzád fordulok. Nem tudod véletlenül, hogy -ha már a Szabolcsi anyakönyveknél járunk- terveznek-e további anyakönyv felrakását, mert ugye csak a 20-as évekig vannak fent, valamint hogy raknak-e még fel új településketet, mert többek között hiányzik még Beregdaróc és a környező települések?? És ha belelendül az ember a kutatásban, akkor már azt is jó lenne megtudni, hogy az egyházi anyakönyvek 1895 előttről elérhetőek lesznek-e így net segítségével. Ez már csak azért is lenne hasznos, mert már két hónapja bújom a szlovák anyakönyveket és még nincs vége. Szóval nem kevés időt vesz igénybe a dolog. Családos embermeg nam igazán tudja rászánni a heteit hogy a levéltár , munkahely és a család között ingázzon.
Tudom folyamatosan megy a feltöltés, de hátha te tudsz valami konkrétumot. Köszi. Skori
Szabolcsi adatról szeretnék tőled kérdezni, Szentmihály, Tiszaeszlár, kisebb mértékben Tiszalök a kutatási területem, beragadtam egy ponton keményen. Innen nem tudok neked írni, ha beleférne a idődbe valamikor, kérlek, jelezd az email címemre. esztkol@freemail.hu
Csak most akadtam rá véletlenül erre az oldalra..Keresem a felmenőimet még annoanno a mi családunk tulajdonában volt Brennberg bánya.Legalábbis a nagymamám mindig mesélte...Onnan származom sajnos sokminent nem tudok az öregek elmentek,,nincs akitől megtudhatnék többet..Esetleg tud nekem segíteni..
A FamilySearch.org az Egyház Jézus Krisztus Utolsó Napok Szentjeinek honlapja.
Ez a legnagyobb származástani szervezet a világon. Emberek milliói használják ingyenes online gyűjteményét.
Ad. 1. A mostani magyar indexelés csak a kezdet. Ha meg lesz a három anyakönyv, igen leszűkül a találatok száma. Most csak a születési részben lehet keresni. Már a program úgy épül fel, hogy összesre, feleségre, házasságra, halálra, helyre, évszámra lehet majd keresni. . Ha fiatal vagy megéred.
Ahol van kép ((polgári anyakönyvek, bevándorlási lista, Szlovák anyakönyvek, stb) azokat lehet nyomtatni / lementeni. Folyosói pletyka szerint ecccer? minden kép ott lesz, hisz ott a helye.
Több mint száz éve csinálják az adatbázisukat. Az indexelés lassan megy. Szabolcsi polgári anyakönyvek indexelése több mint egy éve folyik, és még nincs vége. Én is csinálom, több mint 18.000 ezer adatlapom van. Önkéntesek több mint 263.250.000 adatlapot töltöttek ki az elmúlt 12 hónapban szerte a világban. Ezek igen nagy számok.
Egyenlőre a munkát nem lehet kikerülni. Utána kell nézni, járni, olvasni. Magad Uram, ha szolgád nincsen.
Ez az adatbázis is már egy igen nagy segítség. Ha már van egy elég jó családnevem, el lehet indulni. Nem kell végigböngészni mikrofilmek sokaságát. Ott a filmszám, oldalszám. (tudod hogy például a Debreceni anyakönyvek több mint 100 tekercs)
Ad. 2. Mikrofilm nem kölcsönözhető. A MOL-nál kikérhető, esetleg megvásárolható (nemrég 8.000 Ft/drb). Másolat kérhető. A Tihanyi téren csak nézegethető (ha véletlen ott van), vagy megkérhető. Kicsit lehet fotózni.
Olvass vissza a topikban, sok mindenre van válasz. Ha van kérdés, és tudom a választ, mondom.
A domain az csak egy cím, egy interneten megjelenési azonosító. Mindenki igényelhet, s ha jól tudom, évente pár ezer forint. De mögötte kell biztosítani valamennyi tárhelyet, mely már drágább is lehet, ha nincs eredetileg; s ennek elérhetőségét folyamatosan biztosítani kell.
Mivel még él a családfalu.hu név, az azt jelenti, hogy valaki birtokolja és az ő adatai lekérhetőek. Ő talán magyarázatot adhat a dologra. Az is elképzelhető, hogy a tulajdonos nem változott. Elvileg az igényelt névnek összhangban kellene lennie a tulajdonos valamilyen nevével vagy tevékenységének megnevezésével. Márpedig az új honlap semmi módon sem utal a családfalu névre.
A facebookos oldalukon december közepén még szerver hibáról beszéltek, de nagyon úgy néz ki, hogy a családfalu oldal meghalt és ez a Firesensor Kft kapta meg ezt a tárhelyet vagy domain címet (nem nagyon értek ezekhez a szakkifejezésekhez). Azokat sajnálom akik ott tárolták az adataikat.
csampamuki, a 2. kérdésre nem tudom mi M.O.-on a válasz, de itt Amerikában a "filmkölcsönzés" csak a helyi mormonokhoz történik: kijelölöd, hogy melyik "FamilySearch Center"-be kéred a filmeket, és oda küldik, ott nézheted a helyi filmnéző szerkezettel (ami néha igen rozoga már).
Ezenkívül van egy eldugott kis szolgáltatásuk, amivel másolatot lehet kérni mikrofilmről, amit emailben küldenek, de igy csak lapot vagy oldalt (egyszerre maximum nyolcat) lehet kérni, nem egy egész filmet. A kérvényt itt lehet letölteni: https://familysearch.org/learn/wiki/en/Photoduplication_Services
Most nincs időm lefordítani az oldalt, de talán a Google fordítója a nagyját megadja.
Azért, mert Romániában nem mikrofilmeztek a mormonok. A romániai anyakönyvekhez Jánoson keresztül tudsz hozzájutni. Elérhetősége itt van. A yahoos címére írj.
Én a feleség halálozási bejegyzéséből, valamint a gyerekek házassági kötéseiből indulnék ki. Ha a három esemény idején még élt az apa akkor nehéz a helyzet. Ha a házassági anyakönyvi bejegyzésekben, melyek nagyjából az 1920-as években íródhattak már elhunytként szerepel, de az anyakönyvben sehol sem találtad, lehetséges, hogy az I. vh. idején hunyt el. Érdemes átnézni a kecskeméti első világháborús elesettek listáját. Az sem kizárt, hogy törvényesen elvált nejétől, aminek elméletileg nyoma kell, hogy legyen az esküvői bejegyzésben utólagos bejegyzésként.
Nem tudom, hogy hasznos-e, de a 992. oldalon a VeML VII. 7. A Zirci Járásbíróság iratai 18601946. talán segíthetnek, ha lehetőséged van a levéltári kutatásra.
Nem egészen. Szerencsére, ha egy "idegen" szerzett birtokot, mindig feltüntették, hogy melyik településről származik. Ahova oda van írva az o.l. vagy o.lak., annak a földnek a tulajdonosai mind jellegzetesen kisújszállási családnévvel rendelkeznek. Közben találkoztam t.sz. rövidítéssel is néhány szám előtt, csak hogy ne legyen olyan egyszerű az eset. Máshol a számok előtt feltüntették, hogy melyik tizedben vannak. Ez alapján én inkább arra hajlanék, hogy hsz.-okat írtak, de akkor minek o.lak. (lakik, lakhely?) rövidítésben az o, mikor ott van a szám? Így marad a birtokív szám. Persze, könnyebb lenne a helyzet, ha az anyakönyvi adatok alapján a számokat össze tudnám vetni a térképen szereplőkkel, de a birtokkal rendelkező családtagok ekkoriban (1882) nem szerepeltek az anyakönyvekben.
Visszaolvasva a hozzászólásokat, látom, hogy a hsz. rövidítést rosszul értelmeztem. Amit te hsz-nek jeleztél, az a bírtokív azonosítója. Ma, a szg-es nyilvántartási rendszerben, már nincs ilyen, de amíkor még papíron vezették, akkor a birtokív utódjának, a tulajdoni lapnak is volt egy külön száma. Azaz a birtokív száma és a tullap. száma azonos fogalom. Persze a földhivatalok korabeli felállításakor biztos újraszámozták (valamikor).
---
Akkor, ha jól értem, a o lak jelzet azt takarta, hogy nem helyi lakos?
Neked is köszönöm szépen, tényleg sok újdonságot írtál le! Igen, a Nógrád megyei házszám adatbázis is látszólag ezen a rendszeren alapszik, a fekete számokat hsz.-ként adták meg. Közben megtaláltam a rövidítés egy másik fajtáját is: o lak., és utána jön a szám.
Elvileg, de ennek valószínűsége tart a nullához, a sárga tónusú változat a községházán megtalálható. De nagyobb valószínűséggel már valaki magángyűjteményében. Ezeket úgy 50-60 éve már nem használják hivatalosan, így a sorsuk kiszámíthatatlan. Eredetileg minden településen ott volt.
A városkánk példánya most kerül át a Könyvtárba, de találkoztam olyannal is, hogy 6 éve a kolléga még fogta a kezében, azaz kinn volt a településnél, s mára már senki semmit sem tud róla. Azaz magángyűjtemény.
Egyes példányok bekerülhettek a levéltárba, de nem ez a tipikus. Ott ahol a MOL térkép sárga tónusú, ott ez történt. De sok helyen fekete. Ott ismeretlen a fellelés helye. Pl a történelmi Szatmár megye teljesen üres. Itt a zöld tónusú térképek feltehetően Nagykárollyal együtt átkerültek román fennhatóság alá. S ott sok régi irat papírhulladékként végezte, feltehetőleg a zöld tónusú kataszteri térképek is. Volt súlyuk, több pénzt adtak érte. :o( A fenti friss magángyűjtemény-bővülés is a szatmári részen történt.
Megnéztem a MOL-on a térképet. Ez a központi, azaz a nem negyedelt változat. A Kisújszállási negyedelt sárga tónusú változat, (míg a városkánké a zöld tónusú változat) és az volt a településnél, azért vannak benne jegyzetek, melyek a használat során kerültek rá. Ott épp a birtokív számával is ellátták. De ez nem volt előírás.
De létezik ilyen is, hogy: Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Veszprém megyei anyaga. Ez a Veszprém Megyei Levéltárban van elvileg. Lehet, hogy rögtön itt kellene kezdened a keresést, mivel itt lesz.
Elvileg ez a jegyzék a birtokív. Két tippem van. Mivel a kataszteri térképeket és a birtokíveket összevonva az adatnyilvántartás a földhivatalakban folyt, ezért elsőre szerintem a megyei földhivatalt kellene megkeresned. Ha nincs náluk, akkor őnekik meg kell tudni mondani, hogy hol. S gyanítom, hogy ez a megyei levéltár lesz, mely a másik tippem.
Itt pl. nincsenek beírva a birtokív sorszámok, de helyette több helyen a tulajdonos lakhelye van feltüntetve. Itt semmiféle előjelzést nem találtam. Így az a kereset jelzés nagy valószínűséggel a birtokív sorszámához kapcsolódó valami.
A hsz. nem házszám, hanem helyrajzi szám, ma hrsz a rövidítése. Ez a térképeken szerepel és piros színnel. Ez a földterület azonosítója, ritkán módosul. A fekete a birtokív sorszáma és a hozzá tartozó név a tulajdonos. Ennek javítása is lehet piros színű. Anno ezek külön nyilvántartásban voltak. A térkép volt a településnél vagy valamilyen központban, míg a birtokívek a bíróságon. Ezt épp nálunk először összevonták és innentől mindkettő a Földhivatalban van. A birtokív a tulajdoni lap előzménye.
A hrsz-ek enyhén balra dőlnek, míg a birtokív számok határozottan jobbra.
A sárgás tónusú térképek egy a településeknél kinnlévő másolati térképek voltak és a település ezen vezette magának a változásokat, de nem ez volt a hiteles birtoknyilvántartó. Létezett egy zöld tónusú térkép is, ezek, ha jól tudom, akkor a megyénél lehettek. Ezek voltak az első kataszteri térképek. Családfakutatás szempontjából már lényegtelen, de ezek olyan másolati példányok voltak, hogy az eredetiről, ami nem volt szinezett, készítettek egy szines másolatot és ezt 4 részre vágták, majd összeragasztották és a hátlapjukat is feliratozták a beazonosíthatóság miatt.
Így az o.l. jelzés a birtokív valamely bejegyzésére utal és nem valamely települési területre. Vizsgálgatva a lapokat, az tűnik föl, hogy ez a jelzés mintha utólagos bejegyzés, és van olyan, hogy ezt is lehúzták ill. a o jel magában is állhat. Talán egy birtokív lap lezártságát jelzi, azaz innentől már más az erre a telekre utaló birtokív.
Köszönöm szépen a segítséget! Sajnos az 1519. sz. föld pont a város egyik közterülete, és semmi mást nem jelölnek rajta. Így egyelőre rejtély marad, hogy mi ez a rövidítés, talán komolyabb jelentése nincs is, az a két birtokos meg rokon lehetett.
Beírod, hogy Kisújszállás, majd a két lehetőség közül a másodikat választod, utána pedig Kontát (N). Megjelenik a térkép. A 8242. sz. (ifjú Balogh István) földet fogja mutatni. Ezen a sávon haladva a 8246. sz. földnél ott is van a jel (o.l.). A sima o azt jelenti, hogy a hsz. nem ismert, de hogy ez mit jelenthet, arra nem tudok rájönni.
Elindult a Kőrösi Csoma Sándor Program. A magyar kormány olyan magyarokat keres, akik külföldi magyaroknak segítenének a magyarságukat erősíteni. Január 20-ig lehet jelentkezni.
Igen, én is arra gondolok, hogy úgy halt met tűnt el, hogy nem volt szemtanú. Csak mai ésszel, amikor az információ másodpercek alatt a rendelkezésünkre áll, nehéz felfogni, hogy akár 15évig sem volt bizonyos, hogy az illető meghalt (persze, a bejegyzéstől még nem lett bizonyos, legfeljebb hivatalos)
Van még egy lehetőség: lehet, hogy az illető hadifogságban, és nem harci cselekményekben halt meg. Ilyen esetben a magyar hatóságok gyakran csak nagy késéssel ( a Vöröskereszt útján), vagy egyáltalán nem értesültek a halálesetről.
Egyébként még ha a háborúban esett is el, a nagy késés korántsem szokatlan. A halottá nyilvánítással nagyon óvatosan bántak, és ha nem volt szemtanú, holttest vagy hivatalos dokumentum, akkor sosem lehettek teljesen biztosak az elhalálozásban, még akkor sem, ha minden körülmény és a józan ész is ezt sugallta. Más szóval: sok időbe telhetett, míg valaki az "eltűnt" kategóriából a "meghalt" kategóriába került át, különösen, ha a család nem sürgette a dolgot.
Ezek a késői halottá nyilvánítások, hosszú várakozás után valószinüleg azért kellettek, mert örökösödési ügyekben a telekkönyvben szereplö eltűnt személy tulajdonát nem tudták átírni e-nélkül. Másik lehetőség, hogy az özvegye házasodni szándékozott és e-nélkül azt sem lehetett.
egész egyszerűen felfoghatatlan, hogy a Nagy Háború befejezése után 15 (!) évvel nyílvánítottak vkit hősi halottá..... szerencsétlen szülei időközben meg is haltak és fogalmuk sem volt, hogy mi van a fiúkkal, akiről már évek nem hallottak semmit...
B.János (szülei B.János és B.Erzsébet) 1850-ben elvette K.Zsófiát. Egyéb adat nincs hozzájuk. A szülők neve alapján keresve 1824-ben született B.János, tehát 1850-ben 26 éves volt. Majd
B.János özv. 29éves 1852-ben elvette M.Zsuzsannát 28éves. Ezek után
Ha M.Zsuzsanna volt a második felesége, gondolom, az első meghalt. De akkor mégsem? Mivel az akkori halotti ak-kban csak a férj / feleség neve szerepel, a szülőké nem, így a dátumok alapján azt feltételezem, hogy ugyanazokról a személyekről van szó. Van más megoldás?
Sziasztok, ha a 60-70-80-éves emberke halottijában az anyja keresztneve más, mint a születésiben, elfogadhatom, hogy a születéskor beírt az igazi?
A szülők házasságija nem minden esetben áll rendelkezésre, de talán születéskor nagyobb valószínűséggel írták helyesen, mint halálakor, amikor esetleg nem is az unokák, hanem más rokon volt a bejelentő, aki talán már nem igazán jól emlékezett a névre...
A FS-nek van egy eldugott kis szolgáltatása: lehet microfilmekről másolatot kérni, és ezt ingyen elküldik digitálisan. Állítólag dolgoznak rajta, hogy emailen keresztül lehessen kérni, de egyenlőre a kérelmet fax-on vagy rendes postán kell beadni (és az űrlapon található elavult utasításokat figyelmen kívül kell hagyni).
Az űrlapot itt lehet letölteni: https://www.familysearch.org/learn/wiki/en/Photoduplication_Services
Szerintem érdemes másolatot kérni a két bejegyzésről, mert valószinű, hogy van valami megjegyzés a lapszélen, ami megmagyaráz mindent.
Szerintem nem olyan bonyolult, te írtad felváltva keresztelték meg a két faluban őket. Nyilván jó viszonyban voltak mindkét pappal. Megszületett a gyerek Adásztevelen, megkereszelték és beírták az anyakönyvbe. Másnap átmentek a rokonokhoz Tapolcafőre és az ottani pap is beírta az anyakönyvbe.
Sziasztok, tudnátok abban segíteni, hogy ez hogyan lehet (ez már excel-be kimásolt adat a FS-ről)? 99% hogy ugyanazon szülőkről van szó, a két település pár km-re van egymástól, külön anyakönyveztek, a szülők egyike nagy valószínűséggel az egyik, a másik a másik településről való volt (korábbi gyerekeik felváltva született a két település vmelyikén).
Nem, a "Library" (ami magyarul "könyvtár": http://libraryoffamilysearchindexinfo.freeforums.org/post2695.html?hilit=%20Hungar*#p2695) nem azonos a FamilySearch rövidesen bezáruló Forumjával (https://www.familysearch.org/learn/forums/en/index.php). A Könyvtárat egy April nevű kanadai hölgy alapította az ősszel, miután megelégelte a "hivatalos" fórum hibáit és hiányosságait. Az FS-félétől annyiban tér el, hogy csak az indexeléssel foglalkozik. Egyenlőre azt hiszem, én vagyok az egyetlen magyarul tudó felhasználó.
Egyetértek, hogy kellene valahol egy magyar indexeléssel foglalkozó fórum. Nem tudom, a Könyvtár mennyire alkalmas erre: akadály volna az angol nyelvű "keret"? Persze aki a FamilySearch-nél indexel, az valamelyest kell tudjon angolul, mert az indexelő programot nem fordították le...
Az FS-en folytatott "Indexing Hungarian projects" című beszélgetést mindenesetre nagyrészben átmásoltam a Könyvtárba, hogy ne vesszen el holnap. Ha van rá igény, a fontosabb részeket előbb-utóbb lefordítom, vagy legalábbis összegezem, de csak lassacskán. (Sokkal több írásbeli gyakorlatom van angolul, mint magyarul.)
17.000 adatlap Nagyon szép teljesítmény. Habár korábban én is egyetértettem azzal, hogy a Kati nevű személyeket nyugodtan nőnek lehetne indexelni, mostanra a véleményem megváltozott. Végül is, milyen esetekben fontos az, hogy begépeljük az elhunyt nemét a halotti anyakönyvek indexelésekor? Ha holtan születik a gyermek, vagy ha idegen hangzású az utónév. Vajon hányan mernénk magabiztosan beírni a nemét a Chajemeknek, Schaje-knak, Sólemeknek, Zipráknak és Lenkáknak, vagy éppen a Zóliknak (tudom, hogy eredetileg Záli, de a bejegyzés készítője egyértelműen ó-t írt és nem á-t )? Úgy vélem, könnyebben félrevezethetjük egy téves nem indexelésével az idegen hangzású neveknél a kezdő családfakutatókat, mint azzal, hogy nem írjuk be, hogy Ádám férfi volt. Az indexelő, az arbitrátor és a családfakutató is tudja, ha ki van írva, ha nem, hogy Ádám férfi és Kati nő. Ráadásul senki sem fog nem alapján személyeket keresgélni. Igy nem láttom különösebb értelmét annak, hogy egy, a neve alapján teljesen egyértelmű nemű személynél beírjuk a nemet, ha az nincsen feltüntetve. És vajon minden indexelő tudja, hogy Istvánka és az Apolló női nevek? Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy az arbitrátorok nem egységesen ítélnek a nemek esetében. Olyan esettel is találkoztam, hogy mindenhol kijavított, beírta a nemeket, annak ellenére, hogy azt sehol sem tüntették fel az anyakönyvben. Engem sokkal jobban zavarnak azok a képtelenségek, mikor nem lehet beírni a bejegyzés számát, csak azért, mert anno lelógott a képnek az a fele a szkennerről. Az indexelő és arbitrátor is tisztában azzal, hogy ennek a szabálynak semmi értelme, egészen nyugodtan ki lehetne írni (mint pl. az éveknél) de az mégis hibának számít, hiába is tiltakoznánk. Persze akkor még nem említettem meg azt sem, amikor a bejegyzés szerint az apa keresztneve Gábor, az anyáé pedig Sándor, és a születési anyakönyveknél már találkoztam Endre nevű lány és Vilma nevű fiú újszülöttel. A személyes kedvencem pedig az volt, mikor egy másfél éves gyermek haláleseténél bejelentőként X Kálmán, a törvényes apaként pedig Y István szerepelt, a megjegyzésnél pedig az, hogy a bejelentő az elhunyt természetes atyja és eltartója. Akkor most ki is az apa? A törvényes/törvénytelen családnévadás törvényét az indexálónak nem kell, hogy ismerje, ami ismét hamis eredményhez vezethet.
Ahogy írtam az oda-vissza fordítás miatt nem igazán értelmes az eszmecsere.
Eleinte próbálkoztam. Volt is válasz. Írták örülnek, csak így tovább, de magára a kérdésre nem volt igazi válasz.
Persze én voltam a hibás. Konok idős vastagnyakú kálvinista lévén (69) nagyon nehezen láttam be furcsa logikáját a programnak. Nekem egy Kati óvodáskorom óta lányt/nőt jelent. Egy Józsi csak fiú/férfi lehet. Ha meg nemet vált, nevet is váltani kell. Törvény is így rendelkezik.
Törvény rendelkezik a törvényes/törvénytelen családnévadásról is. Miért nem lehet ezt elfogadni?
Azt simán elfogadják, amikor egy házassági bejegyzésnél ahol egy rublikában vannak a szülők, és én döntöm el ki az apa, és ki az anya.
Ott jó a döntésem?
Egy lentebb található 9984-es hozzászólással most is teljesen egyetértek.
Persze a legnagyobb bosszúságom az értékelés. Nem egységes.
Mostanában például meghalt egy X-né X Mária, elfogadja, hogy NŐ. Ugye a házastársa X Pál biztos Férfi.
Következő oldalon meghalt X Józsi elfogadja, hogy Ő csak egy ismeretlen nemű valaki hisz a házastársa is csak egy ismeretlen nemű X Erzsébet.
Következő oldalon meghalt egy X Károly. Házastársa egy X-né X Éva, ugye Ő biztos Nő. Na most milyen nemű X Károly?
Aztán van hogy egyszerűen nem veszik figyelembe a X-né-t, és kész.
Az értékelő hol így, hol úgy dönt. Látatlanba előre nehéz követni, ki hogy fogja gondolni.
Mondták a Tihanyi téren nem kell vele törődni".
Pedig kéne. Majdan ha majdminden működni fog (már a keresés) ezek a hibák igen le fogják rontani a kereshetőséget. Már most is igen sok szörnyűség van a keresőben. Minden elírás, hiba, kifelejtett betű csak az adatlapokat sokszorozza.
Igaz ezt én már nem érem meg, de törekedni kéne a javításra. Na majd a fiatalok.
Nem panaszkodás miatt írtam. Elég rendesen indexelek. A szörnyűeknek is nekiállok.
Több mint 17.000 adatlapnál tartok (nem dicsekvésnek szánom).
Mivel van fórumra író magyar nyelvű arbitrátorunk, szerintem ha magyarul tennéd fel a kérdést, az sem lenne olyan nagy probléma.
A neveket úgy írd le, ahogy az a bejegyzésben szerepel, nem máshogy, még akkor sem, ha a bejegyzés írója durva helyesírási hibát vétett a leírásakor. A furcsán írt betűk (u-n, a-o) értelmezésénél én a Familysearch római katolikus és református keresztelési anyakönyvek adatbázisát szoktam használni. Ha ott nem szerepel a név, akkor jöhetnek a Radixindex adatbázisai, majd az adott település anyakönyveinek átnézése a Familysearch állami anyakönyvi adatbázisában. Az évszámok esetében mindig azt kell beírni ami az esemény időpontjaként szerepel. Én akkor szoktam kivételt tenni, ha a dátum környezetétől kirívóan különbözik, pontosabban, ha a többihez viszonyítva még nem történhetett meg a születés, házasságkötés vagy halálozás. Ha nem ad meg pontos dátumot, hanem például azt írja, hogy február 4 és 7 között, akkor kötőjelet kell használni. A nemek indexelése tényleg nehéz kérdés, mert ahány arbitrátor, annyi megoldás van. Hivatalosan így szól a meghatározás: Csak akkor indexelje az adott személy nemét, ha azt konkrétan lejegyezték, illetve ha azt a rokoni kapcsolatot jelző kifejezésből (például: fiúgyermek, lánygyermek), titulusokból (például: úr, kisasszony) vagy más nyelvi jelzőkből pontosan meg tudja állapítani. Persze kérdés az, hogy a más nyelvi jelző kifejezés mit takar. Folyt egy vita a fórumon arról, hogy a -né minek is minősül. Végül is (ha jól olvastam) arra jutottak, ha az asszonynév végén szerepel, akkor indexelni lehet a nevet, viszont a házastárs nemére ebből nem lehet következtetni. Ettől függetlenül én inkább Blank-ot használok ebben az esetben is.
Aztán meg néhány furcsán írt betű (u-n, a-o) értelmezésével.
Nem beszélve a nyilvánvaló elírásokról (egy lapon lévő három ugyanazon családnév háromféle írásáról, melyik lehet az igazi).
Ráadásul a választott bírótól függő (pontszázalék) szerencsétől. Ha (gondolom) magyar anyanyelvű jut, 100%-os az indexelésem. Ha meg nem akkor amennyi. Pedig egy kézírásos bejegyzésnél ötféleképp írható JULIANNA mind csak JULIANNA lehet (bármilyen tájszólásos is a környék). Aki nem tud anyanyelvi szinten magyarul, az bármilyen lelkes, nem igen érti írott/íratlan szabályainkat.
Gombos János (szerk.): Szlovákok a Dél-Alföldön : Forrásválogatás, a 17. század végétől a 18. század végéig. Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, Békéscsaba, 2008.
Esetleg érdemes lenne írni egy e-mailt a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének, mert a kutatóintézet tevékenységeihez tartozik mások mellett a szlovákok vándorlásának, 18-19. századi alföldi letelepedésének genealógiai vizsgálata, a magyarországi szlovákok kultúrtörténetének feldolgozása is. Biztosan tudnak majd valamilyen tanácsot adni a témában.
A familysearch azon része, ahol az adatok mellé nincs kép, amivel ellenőrizni tudsz, csak támpont a kutatáshoz, de nem készpénz az ott feltüntetett adat. Sok benne a hiba, túlságosan is.
Aki csak a netes adatbázis alapján kutat, az könnyen és gyorsan fals eredményre juthat. A civil anyakönyvek más tészta, mert ott van kép is, aminél találasz egyéb adatokat is, amik támpontot adnak a további kutatáshoz. De sajnos az egyháziaknál nem kényeztettek el minket a mormonok ezzel az opcióval...
Így még mindig a levéltári mikrofilmes anyakönyvböngészés adja a legjobb eredményt - bár azokban is lehet hiba, de az már más jellegű: ott a pap kefélte el a dolgot, amikor bejegyezte az adatokat, figyelmetlenségből, bemondott téves adatok miatt, túl sok misebor miatt stb.
A továbblépéshez a házassági, illetve a halotti anyakönyvek is segítenek - amelyik gyerek meghótta magát gyerekkorban, az nem az ősöd... :)
Ha jól sejtem "megkerested" az indexált adatok között a felmenőket. :)
Tessék megkeresni őket a civil halottiakban is. Ezeken a bejegyzéseken is általában oda vannak írva a szülők nevei az eltávozott neve mellé.
... vagy várd meg amíg felkerülnek az egyházi házassági bejegyzések rekordjai is. (ki tudja mikor lesz, lehet még évek kérdése...)
Tehát vagy "ugrasz" egy generációt a civil halottiakkal, és - ha mázlid van - tovább tudsz haladni az indexált adatokkal. De erre nem sok garancia van.
Bár elmondásod szerint 1850 körülig vissza tudtad kutatni az ősőket.
De az 1850 az mit jelent? Azt a generációt amely akkoriban született? Mert ha igen, akkor szinte nagy százalékban ott lesznek a civil halottiakban - már amennyiben az adott település halotti bejegyzései fentvannak a mormon szerveren.
Vagy további szűkítés végett elmész a MOL-ba és megkeresed a házassági anyakönyveket mikrofilmen.
Természetesen mindegyik verzió sok-sok munka, egyik sem fog könnyen menni.
Csinálni kell, és akkor hamar rájössz a dolog lényegére.
Én azt gondolom, ezt az eredeti (ill. mikrofilmes) anyakönyvekből lehet kideríteni. Pl. ha az utolsó ismert ősnek tudsz valamit a házasságáról, akkor a házassági anyakönyvekben visszakereshető, ott pedig fel vannak tüntetve a szülők is. Vagy a halálozások mellett is ott szerepel, hogy X.Y. fia/lánya vagy házastársa.
Üdv! Nemrég kezdtem családfát kutatni és egy kis segitségre lenne szükségem! A familysearch.org oldallal vissza tudtam kutatni a családom az 1800-as évek közepéig. De ott elakadtam. (a baj az volt h egy településen 5 éven belül 4-5 ugyanolyan nevü emberke született, és nem tudtam elsönteni melyik a jó ág) . A kérdésem az lenne, hogy innen hogyan tudnék tovább haladni, esetleg tudnának -e egyéb internetes oldalakat ajánlani ahol folytathatnám? Elöre is köszönöm a válaszokat!
2. lehet, hogy akkor volt jelentősége, hogy mikor melyiket használták, lényegét tekintve azonban ugyanaz: özvegy. Tekintve, hogy a válást az r.k. egyház nem ismerte el (ma is csak kivételes esetekben, ha jól tudom), így az nem létezett.
3. az ambo = mindkettő, az ex = -ból, -ből
4. sajna ehhez lövésem sincs
5. szerintem nem zárható ki. Lehetett olyan élethelyzet, aminek ez lett az eredménye. Erre esetleg más iratok adhatnak választ, ha fennmaradtak (perek, jegyzőkönyvek stb.)
6. az apák neve alapján különbözők - persze ez nem jelent semmit :) elég sokszor elírták, sajnos. mint ahogy a fiú nevét is elírhatták.
ne csak az adott anyakönyvben keress, hanem a környéken is, hátha a Pál-t épp ott keresztelték valamelyik plébánián...
Sikerült átverekednem magam a cseh anyakönyvek gót írásán, szerencsére nem végig alkalmazták. Vagyis inkább nem a kezdetektől. Viszont felmerült pár kérdés bennem.
1. A Jois és Joes nevek rövidítése mindkét esetben János, vagy inkább János és József. Csak mert ha rendesen kiírták, akkor a János is volt Joanneis illetve Joannes.
2. Van-e különbség a halotti anyakönyvekben az "uxor post. def XY" és a "vidua" között?
3. A származásnál a település neve előtti "ambo" illetve "ex" között?
4. Érdekelne a "scultetus" foglalkozás mit takar.
5. Lehetséges-e, hogy egy kizárólag földműves felmenőkből álló család fogja magát és elmegy máshova bányásznak? Én úgy tudom, hogy a bányásztelepítéseknél leginkább szakembereket vittek. 1800-as évek közepe.
6. Mekkor a valószínűsége, hogy a képen látható (jobb oldali) 3. és 6. sorban lévő Bartos Pál és Hrabetz Mária két különböző házasság lenne? Sajnos egyik szülőnek sem találom a Pál nevű fia születését, pedig már ezerszer átnéztem. De mindkettő létezett ezidőben és a János apa valóban meghalt a házasság előtt.
sacc / kb alapon eljutottam pár emberhez az 1850es években... de csak sejtés alapján... az ilyen régi anyakönyvek hol lehetnek meg? esetleg a neten megvannak ? amit találtam befotózott anyakönyvek azok az 1800as évek végétől vannak csak :/
A küldött adatokat az első adatbázis segítségével találtam, de figyelni kell arra, hogy amerikaiak indexálták, a magyar vezetéknevet nem mindig tudták helyesen elolvasni, stb. Tehát pl. Rukk, Ruk, Ruck, Ruch, Puck, Pukk, Kukk stb. formákra is érdemes rákeresni. Arra is figyelni kell, hogy 1851-1867 és 1844 előtt a keresztneveket latin formában kell keresni, tehát nem József, hanem Josephus, stb. (ajánlott a * használata, amely tetszőleges karaktert használ, pl. Elis* az Erzsébet latin formájának számos olvasatát hozza). Lehet majd ötletesen is keresni, pl.: olyan Józsefek születését keresem 1850-1870 között Veszprém megyében, akiknek az apja Gergely volt, stb. Én így találtam meg régóta keresett 18. századi ősömet, hogy Heves megyében olyan Paulus-t kerestem akinek Gregorius volt az apja 1780-1785 között (azért így, mert fogalmam sem volt, hogy a vezetéknevet épp hogy írta le az egykori plébános és utána a ma indexáló lelkes amerikai).
A többi adatbázis is érdekes, pl. az utolsó, ahol az 1895 utáni polgári anyakönyvek digitalizált formájában lehet kutakodni.
Jó munkát!
Ui.: Épp a fent említett olvasati nehézségek miatt én azért alapvetően továbbra is az anyakönyveket bújom, ezt az adatbázist iránymutatónak, segítségnek használom!
A mormon adatbázis szerint a közelben Jánosházán élt egy Ruck-család. Szintén ezen adatbázis alapján 1883. dec. 9-én Noszlopon született Fecske Terezia, szülei Fecske József és Makos Erzsébet.
Úk infókat tudtam meg, és csak azért írom be, hátva valaki tud segíteni :)
Nos kiderült hogy nagymamámat csak a nevére vette egy Bódai így a Rukk vonalon haladok tovább.
Leírok mindent, hátha... :)
Dédnagymamám neve Rükk (egyes említésekben Rukk) Terézia
Szül.idő, hely: 1907 október 11 , Oroszi (Veszprém megye) ... Oroszi akkoriban a devecseri járáshoz tartozott, de az 1921 október 2 előtti anyakönyvek érthetetlen módon a sződligeti önkormányzatnál találhatóak....
Szülők neve: Rükk Miklós és Fecske Terézia
Ha netalántán tud valaki valami infóval szolgálni ezek alapján akkor előre is köszönöm az e-mailt ^^ Annak aki meg már írt külön is köszönöm hogy segíteni próbált :) (a nevét személyiségi jogok miatt nem írom le de tudja biztos hogy róla van szó :D )
Mostanában vettem a fejembe hogy családfakutatásba kezdek. Megboldogult apai nagymamámnak köszönhetően kb 1908ig vannak adataim képekkel meg minden félével :)
Mégis szeretnék érdeklődni hogy a Bódai, Rukk családnevekkel kapcsolatban tud-e valaki segíteni? Pápai és környéki (Veszprém megye) adatok kellenének.
Annyit tudok, hogy az aradi vértanúk közül Damjanich János az egyetlen, akinek nem volt fellelhető a születési/keresztelési anyakönyvi bejegyzése, u.i. a horvátországi staza vonatkozó anyakönyei megsemmisültek (a tévhittel ellenkezőleg nem Temesőrön született)
Ugyan én nem kutatok Damnanitsokat, sem Damjanicsokat, de elég sok Nyugat-magyarországi horvát őst igen, így néhány gondolatot megosztanék az általad leírtakkal kapcsolatban.
Damjanich János azon a területen született Horvátországban, szerbként, ahonnan egyébként a horvátok elmenkültek a XV. században. Az általad kutatott Damnanitsok Sopron vármegyében éltek, úgyhogy feltételezhető, hogy ők inkább azoknak a horvátoknak a leszármazottai, akik a már említett században költöztek északabbra a török támadások elől. A kutatás szempontjából fontos lehet, hogy amíg a 'Te Damnanitsaid' katolikus vallásúak, talán már asszimilálódtak is a magyarok közé (lévén, hogy magyar nőket vettek el magyar településen - familysearch.org), addig Damjanich szerb, és valószínűleg pravoszláv, viszonylag távol Sopron vm-től.
Radvánszky/i család bács megyei (Jánoshalma, Mélykút) tagjait kutattam. 1767-től 1900-ig kb. 600 családtagot sikerült családfába szerkeszteni. A korábbi évekből viszont nem tudok semmit. Vélhetően vhonnét a felvidékről (talán Pozsony megyei Istvánfalu) települtek előbb Kiskőrösre (?) majd onnét Mélykútra. Abban kérnék segítséget, hogy hol tudok ezen telepítéseknek (vagy önálló vándorlásoknak) utánnanézni!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy fellelhető-e valahol Damjanich János családfája? A családi legenda szerint ükmamám sokad-unokatestvére volt, hátha segítene túllépnem a holtponton. Most ott tartok, hogy Damnanits Ferenc 1808-ban összeházasodott Szente Borbálával Kisfaludon (Gy-M-S megye, Mihályi mellett), és nem tudom, hogy honnan jött, mert elötte nem voltak Damnanitsok a településen, a házasságiban meg nincs benne semmi ilyen. A felesége halottija magvan, meg keresztelésije, de a férj halottiját se találom. Vagy esetleg valaki kutat Damnanits-Damjanich stb. családot?
Esetleg még az Ancetry-n lehet megpróbálni. Én dédimamám testvérét találtam meg (mikor ment ki, hova stb). Regisztrációt követően 2 hétig ingyenes, és csak utána szedik le a pénzt a számláról. A névet nálam se találták el rendesen: Kersch Irmából Kersch Imrét csináltak.
fog felkerülni a végeredmény. Csak az a kérdés, hogy csak kereső, vagy ha tényleg digitalizálják, akkor remélhetőleg interneten is kutatható formában.
Mindenesetre nagyon hasznos forrás lesz (tág időkör) Persze kérdés, hogy honnan mennyire van meg, és hogy milyen ütemezésben rakják fel. Jövőre meglátjuk! (remélhetőleg) ;-)
Én kb. két hete érdeklődtem a MOLban a lajstromokról. Számomra az jött le, hogy most is kutatható és mivel online nem érhető el tételes filmlista a mikrofilmek számaival, ezért az is elegendő, ha a keresett település/megye neve és időszak alapján kérjük az anyagot és ők kikeresi a hozzátartozó filmet. Azt konkrétan nem mondták, hogy nem adnák ki, csak mellékelesen említették meg, hogy éppen mostanában digitalizálják...
A katonaállítási lajstromokról én is csak annyit tudok, amit a prezentációban látni lehetett. Még egy kevés plusz információval szolgálhat a Szerényi Ildikó-féle prezentáció is.
Felkerültek a Csendőrségi Lapok 1908-1919. közötti, valamint az 1929. évi száma is. (Benne kinevezések, előléptetések, születések, eljegyzések, házasságkötések, névváltoztatások és elhalálozások felsorolása)
Csendőrségi Zsebkönyvek 1896-1898, 1901, 1903, 1905-1911, 1913-1915, 1917-1918, 1925, 1927, 1929-1939, 1941-1944, (benne katonai és polgári címtár)
Ellis Island: vannak nevek, amiket nagyon nehezen lehet beazonosítani.
Az én egyik dédnagyapám 2x volt kinn a múlt század elején, pontos dátumot nem tudtam. Több órán át próbálkoztam, mire a tényleges nevének rövidítésével megtaláltam (ezen kívül még a falu nem stimmelt, de minden más: kor, magasság, haj-és szemszín, hajóraszállás kikötője stb). Akárhogy próbáltam, a rendes nevével nem találtam meg.
Ott az Ellis Island-on amerikai tisztviselők írták be az Európából érkezettek nevét, sokan még írni sem tudtak, tehát még leellenőrizni sem tudták, hogy jól írták-e a nevüket.
Amerikai kivándorolt családtagot hol tudok kutatni? Mi volt a foglalkozása Amerikában, hol élt, volt-e családja? Familysearch.org-n néztem cenzusban de ott nem találtam, csak azt hogy Fiuméban szállt hajúra és New Yorkba érkezett. Még fényképem is van róla, hogy kint van. 1911-ben vándorolt ki. Néztem a 20-as, 30-as, 40-es cenzusokban de nincsen sehol. :(
Engem érdekelne. Az az igazság, hogy a füzesabonyi Antalokat nem tudni honnan kerületk oda a törökvész után, erről nem találtam adatot. Az e-mail cimem: hegyimajom@freemail.hu
Ezt örömmel olvasom. Nekem apai ágon majdnem minden ősöm füzesabonyi. Így van vezetéknév bőven. Megtudhatom milyen vezetéknevek találhatők az Ön füzesabonyi családfájában?
Van egy nagyon erős érzésem, hogy az a település, amit Ön kutat az Füzesabony. Amiatt írok Önnek, hogy én is ezt a települést kutatom, szeretnék Önnel valamilyen elérhetőséget cserélni, hogy tudjuk egyeztetni az eddigi kutatásainkat. Sajnos ezen a településen tényleg nem túl változatosak a vezetéknevek, így megnehezíti a kutatást. Én plédául kerestem egy Antal György nevű ősömetm aki a 18. század közepe körül született. Tíz éves időtartam alatt találtam 9 ilyen nevű személyt, amelyből egy halt meg csecsemő korában. Ahogy láttam a legggyakoribb név az Antal volt, de gyakori még Gál, Hegedűs, Perge, Bocsi stb. Amit említett hősi emlékművet, amin a ragadványvevek szerepelnek én is láttam, le is fényképeztem. :) Az én dédapámnak is volt ragadványneve, Antal Sándornak hívták, és Luli volt a ragadványneve, de hogy ez mit jelent és honnan jött a rokonok sem tudják megmondani.
"Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ kiadásában jelent meg Hermann Attila és Szanyi Miklós Csak előre, édes fiam..." - A magyar Szent Korona országaiban sorozott hadosztályok, ezredek és zászlóaljak jelvényei a Nagy Háborúban című könyve, amely december 5-től lesz elérhető intézményünkben. ... A szerzők a magyarországi kiegészítésű gyalogos alakulatok jelvényeinek minden részletre kiterjedő bemutatása mellett részletesen ismertetik valamennyi érintett hadosztály, ezred és zászlóalj első világháborús hadiútját, illetve a jelvényeket történeti forrásként kezelve számos érdekes és értékes információt tesznek közzé az OsztrákMagyar Monarchia hadkiegészítéséről, az ezredtulajdonosi rendszerről vagy a Nagy Háborúban használt osztrákmagyar fegyverzetről."
Latin név szótárt keresek, tud vki ajánlani? Eddig csak ref anyakönyvekben kerestem, de most rábukkantam egy másik szálra is, amit rk anyakönyveztek és minden latinul van, mert bár a legtöbb nevet le tudom fordítani, de van egy-kettő, amiben nem vagyok biztos vagy nem is ismerem. Köszi előre is
Sziasztok, van vki, aki előfizetett a http://www.worldvitalrecords.com -ra? Érdemes? Találtam jópár adatot, ami nekem érdekes lehet, jól látom, hogy van egy 3napos próbaidőszak (amit ha nem tartasz be, egyből levonják a számládról az előfizetés árát)? Találtam egy adatot, ami nem volt fizetős, végül a myheritage.com oldalon kötöttem ki, a saját magam által felvitt adatoknál :S
A worldvitalrecords.com fizetős, és nincs is meg rajta a Somogy megyei összeírás. Ugyan szó volt arról, hogy idén digitalizálják és felkerül majd az MNL adatbázisába, de végül is a dikális összeírások fognak felkerülni.
A mikrofilm.uw.hu és az MNL adatbázisa szerint a pápai keresztelési anyakönyvben vezették a kereszteléseket 1753-1783 között is. A házassági és halotti anyakönyvekről nem tesznek említést a honlapok és a Kálniczky könyv sem.
Lehetséges hogy a familysearchön mostantól nem férhetőek hozzá az állami anyakönyvek? December 7-én frissítettek, most "browse images" helyett van 51 149 adat. Névre lehet ugyan keresni, de ez semmi a korábbihoz képest. Fejlődünk visszafelé és lehet újból hetekig levéltárba járni egy adatért, vagy én néztem el valamit?
A katolikust egy éve, a reformátust fél éve nem frissítették, fogják még vajon?
Az alábbiakhoz hozzátenném, hogy az 1698-ban nemességet kapott Geréb család praedikátuma fenyédi volt, és nemességüket a gyulafehérvári országgyűlés még az adományozás évében kihirdette.
Az eredeti címeres levél az Országos Levéltárban található.
Lemaradt Kemplennél a hivatkozott 4 Geréb családból egy: 1836-ban két nagykőrösi lakos Geréb nemességét Szatmár vm. bizonyítványa alapján Pest vm. hirdette ki.
Sajnos abba az akadályba ütköztem, amelybe szinte minden családfakutató: az anyakönyv elejéhez értem, nincs tovább.
Őseim voltak ns. Geréb Mihály és Vitárius Borbála. Utóbbiról tulajdonképpen semmit nem tudok: sem a születési és halálozási évét, sem a vallását, sőt, még ilyen névvel sem igen találkoztam.
Ns. Geréb Mihály 1761 körül született és 1821-ben halt meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Leveleken élt családjával, és református volt. Ennek következtében a besenyődi református anyakönyvben találtam róla és gyermekeiről adatokat. Ez az anyakönyv azonban csak 1778-től kezdve van vezetve, így egyelőre megakadtam a kutatásban.
Talán segíthet a továbbiakban, hogy a család nemesi származású volt az anyakönyv szerint.
Nagy Iván művében 6 ilyen nevű család szerepel, de a kihaltak figyelmben kívül hagyva csak 4 kerülhetne szóba:
árapataki Geréb (erdélyi, és főleg lófő családokkal házasodott)
rettegi Geréb (1685-ben kapott nemességet, a családfa ismert, de nem egyezik az enyémmel)
medgyesi Geréb (erdélyi család)
kelementelki Geréb (eml. 1570-ben)
Kempelen Béla művében a fentieken kívül további 4 ilyen nevű család található:
Geréb (1698-ban kapott nemességet)
mezőmadarasi Geréb, alias Gellért (1622-ben kapott nemességet, melyet 1722-ben Közép-Szolnok vm-ben hirdettek ki; szintén a 18. sz. első felében Szatmár vm-ben is megtelepedtek)
Geréb (a 18. sz. végén Szilágy vm-ben éltek)
Hogyan lehetne a kutatásban tovább haladni az anyakönyvben, és hogyan lehetne a családot beazonosítani, hogy melyik nemesi családhoz van köze?
Szintén nehezíti a helyzetet, hogy a besenyődi anyakönyvben néhány alkalommal Gerő néven szerepelnek. Nos Nagy Ivánnál egy ilyen család van (Zemplén vm-i), mint ahogy Kempelennél is: a derecskei Gerő család, amely 1687-ben kapott nemességet, és egy év múlva Szabolcs vm. hirdette ki.
Mi a véleményetek, merre lehetne tovább haladni? Milyen iratokat lenne érdemes megvizsgálni, kikérni, és azokat hol?
1753-83 között a pápai reformátusokat üldözték, ezért a közeli Adásztevelre menekült a pápai református iskola is. Ebben az időben szünetelt a református anyakönyvezés is Pápán. Mivel Adásztevelre ment az iskola, megnéztük a helyi anyakönyveket, de abban nincsenek a pápaiak anyakönyvezve (ker, ház, hal). Legalábbis, így külön nem írták ki, hogy akkor ez most a pápaiak keresztelése (ami azért furcsa, mert Nagygyimót pl többször is szerepel, tehát ha így lett volna, akkor sztem kiírták volna). Hol kereshetjük a pápai református adatokat szerintetek még?
Sükösd történetével (is) foglalkozom, mert az apai őseim kb. 300 éve Sükösdön laktak. A Helytörténeti Egyesület tagja vagyok.
A sükösdi anyakönyvből az összes Pocskayt kiírtam. A család több tagja temetkezett a kápolnába, vagy mellé, nem csak a Pocskayak, hanem a feleségeik is.
Az anyakönyv - mint ahogy máshol is - előfordulhat, hogy hiányos. A plébánostól függött, hogy milyen pontosan vezette az anyakönyvet. Lehetséges, hogy született egy Anna nevű gyermek, de nem írták be. Aztán meghalt, és azt sem írták be.
A kápolnáról van egy elméletem, tehát részben feltételezés:
Azért épített oda a kápolnát Pocskay Gergely, mert akkor ott volt a temető! Tehát ez egy temetőkápolna. Ilyet más falvakban is építettek az ott lakó nemesi családok. (A Pocskay/Tukó család Berkesdről, Baranya vármegyéből származott.)
Egy adat a sükösdi halotti anyakönyvből:
1748. máj. 9. nemes Pocskaj Ilona, 77 éves, sükösdi. "... cujus Corpus Sepultum est in Capella Coemeterio sorensis..." (a kápolnához temették).
Egyébként konkrétan a kápolna építéséről semmilyen hivatalos iratot nem találtam, pedig sokat kutattam Kalocsán. 1747-ben építették, aztán 1847-ben a 100 éves évfordulón felújították. Ehhez az érsekségtől kértek és kaptak engedélyt. Ekkor építették rá azt a kicsike tornyot.
Az egyesület honlapján lévő írás Udvardy József: A sükösdi plébánia története című kiváló munkájából származik.
Bocs, ha kicsit hosszú voltam. Ha bővebben érdekel a dolog, akkor írj:
Ki tudja ? Szabadkán a XVIII.században sokszor fordul elő az Erdődy név. A grófi család családfájában ezek nem szerepelnek, vajon honnan eredhet a nevük ? Mától visszafelé 1720-ig mindenkit megtaláltam, de az 1720-as évek előttre nem tudok tovább menni.Honnan eredhetnek ezzel a névvel ? Tud valaki valamit ? Köszönöm .
Én a Pocskayak helyében a Szent Anna kápolnát, vagy az a körül fekvő temetőt választottam volna végső nyughelyemnek, ha már egyszer a család egyik a kápolna alapítója. Nem tudom, hogy tartottak-e ott misét.
II. János Pál pápa a szövegkörnyezet alapján gyülekezet közepén értelemben használhatta.
Hirdetni fogom nevedet atyámfiainak in medio Ecclesiae a gyülekezetnek közepette dicsérlek téged. (Zsolt 21,23)
Mivel a sükösdi római katolikus (nagy)templom csak 1817-ben épült így már csak az a kérdés, hogy 1788-ban ez melyik templom volt, "amiben" eltemették. A család által épített kápolnában misék is voltak már ekkoriban?
Valóban Sükösdről van szó, feleségem ősei között van a Pocskay család.
A család másik leszármazottja Pocskay Tamás elmondta nekem, hogy nem születik Anna nevű Pocskay az anyakönyvek szerint és nem hal meg ebben az időszakban ilyen nevű gyermeklány... Vagyis a legenda úgy tűnik nem valóságos, de mint minden legendának biztosan ennek is van valóságalapja :)
Akkor azt biztosnak vehetem, hogy ezt a Mihályt idetemették? És azt is, hogy ő volt a templom építtetője vagy legalább is abból a családból származott?
A google-ban egyébként II. János Páltól származó idézetben többször szerepel ez a kifejezés, egyéb jelentése nem lehet?!
"in medio Ecclesiae"= templom közepén. Tehát oda lett eltemetve. Ha a 10469. hsz.-hoz hasonlóan a Sükösdről van szó, akkor lehet, hogy a sir még létezik is. http://www.biblia-tarsulat.hu/docum/sukosd.htm
Az "in medio Ecclesiae" jelentéséről lásd Glatz Ferenc-Kardos József: Szent István és kora. MTA Történettudományi Intézet, 1988. 119. oldalát ITT
Lehet most kapni a Múzeum körúti Könyvudvarban az 1990-es évek elején kiadott "A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája" sorozat 2-3-4 kötetét 990 Ft/db áron. Hátha érdekel valakit.
Van olyan köztünk aki a 65. gyalogezred vagy a 11. honvéd munkácsi gyalogezredről tud néhány dolgot? Vagy valamelyik rokona ezekben az ezredekben szolgált? Az én üknagyapám törzsőrmester volt a 11-eseknél, Komarównál kapott vitézségi érmet, és Német Csapatkeresztet. 1917-ben amputálták mindkettő lábfejét, a Magyaros-völgyi harcok után. Többi rokonom a 65-ös Ludwig bakáknál volt. Sajnos az ezred történetére vonatkozó könyv alig található meg valahol. Esetleg valaki pdf-ben nem tudja, hogy fennt van-e? A Hadtörténeti Könyvtárból meg eltűnt mert hiánylistán van....
Találkozott már valaki halotti anyakönyveket olvasva az alábbi kifejezéssel?! Mit jelenthet? Miért írhatták oda? Se előtte, se utána nem írt ilyet a pap...
"in medio Ecclesia"?
A konkrét mondat 1788-ból az alábbi:
"...provisus sepultus est in medio Ecclesia Michael Pocskay annor 82"
Nagyon szépen köszönöm az infot, én is valami hasonlóra gondoltam. Most már csak azt szeretném tudni, hogy a felvett konfirmált név szerepelhet-e még másutt is? Köszi
Igaz, köszönöm szépen a korrekciót és segítséget, Thurzó György szüleire gondoltam, Thurzó Ferencre és Zrínyi Katára. Közben én is rájöttem (elolvastam azt a két tanulmányt), hogy a saját magam által felállított korhatárok tévesek.
Benda Borbála: Rákóczi Erzsébet rövid özvegysége 241-247. old In: Rendi társadalom polgári társadalom 16. Nôk és férfiak avagy a nemek története. Nyíregyházi Fôiskola Gazdaságtudományi Kar, 2003.
243. old.
"A korszakban nem volt szokatlan, hogy 14 évesen adjanak férjhez egy leányt. A serdültkor elérése (12 év) után már teljesen természetesnek tartották, hogy egy leány férjhez menjen .... Szokatlannak a 12 éves kor elôtti házasságok számítottak: így Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya házassága, ahol Orsolya még csupán 11 éves volt, vagy Esterházy Pál és Orsolya titkosházassága, ahol a menyasszony ugyancsak 11 éves volt csupán."
Ez itt konfirmálási bejegyzés. A 150. oldalon kezdődik egyébként. Az első oszlop a konfirmálásban felvett név, majd a konfirmáló neve, életkora, szülők neve, keresztszülők neve. Az utolsó oszlop tetején a Locus (hely) szót látom.
Sikerült többet megtudni a dédnagyapjáról? Különösen érdekelne, ha esetleg a K.u.K. 48-as gyalogezerdről érdekes dolgokat tudott meg. Én is a 48-asban vagyok érdekelt. Kérem jelezze azt felém ide, vagy az email címemre.
Megint elakadtam. Meg tudná nekem mondani valaki, hogy mit is látok? És milyen név szerepel az első oszlopban? A szülők neve után a keresztszülő neve volna?
És köszönöm, hogy te is bekapcsolódsz. Én nem állítottam olyanokat, amiket nekem titulálsz. Én azt feltételeztem, hogy Várday Kata nagyon fiatal volt az első esküvője idején ill. az tény, hogy Nyáry Pál a második esküvőjén már eléggé idős lehetett, mikor ő még csak 20 éves volt.
Nyáry Pál apja Lőrinc 1559-ben meghalt, így Pál ekkor már élt, mégha ő az utolsó gyermek is a családban. Másrészt ekkor már Pálnak 6 gyermeke volt Enyingi Török Zsuzsannától. Így 1600-ban Pál már közel 50 éves lehetett. Apja ekkor már 41 éve halott.
Másrészt amire utaltam, hogy Nyáry Krisztina is 14 évesen már házasodott ill. az ő második házasságakor is 20 éves volt, mint az anyja és Eszterházy Miklós ekkor már 41 éves, így náluk is nagy volt a korkülönbség.
Én ennél több konkrét adatra nem utaltam, s ezt most pontosítottam is.
---
Mindettől függetlenül érdekelnek az infóid, s ha nem zavar, akkor veled is felvenném magánban a kapcsolatot. (onogur@freemail.hu)
Csak pár szót szeretnék hozzáfűzni az eddig leírtakhoz. Ajánlok még egy forrást Történelmi Tár 1880 kötet 178-181. Családi feljegyzések a XVII. századból.
Itt látszik hogy Pethő Magdolna 1623 született és 1636-ban házasodott, majd miután megszületett lánya Borbála 1641.-ben meg is halt. Borbálának 13 év és 9 hónapos korában volt esküvője. Első fia Benedek pedig 14. évesen született. Lehet, hogy ez rendkivüli eset, de ez is említésre méltó. Mivel a Thurzók családi levelezésével foglalkozom, amibe beletartozik Várday Kata levelezése is. Onogurt korrektálnom kell, ahol azt írja hogy Nyáry Krisztina az esküvőkor 50 éves volt, az szerintem helytelen. Ugyanis az első apósa, anyósa Thurzó György (1567-1616) és Czobor Erzsébet (1578-1626) volt, akik 1592.02.02.-án kötöttek házasságot, tehát az anyósa 14. , de apósa nem 50!, hanem csak 24 és fél éves volt. A Várday családfát pedig Várday Mihálytól, Várday Katalin nagyapjától követem, természetesen a magánlevelésből, mert azok sok esetben sokkal megbízhatóbbak, mint a geneológiák.
>Szerintem viszont az nem állja meg a helyét, hogy a nemzőképesség mindösszesen 15 év lenne.
---
Pontosítok, mivel félreérthetően írhattam.
Nem fiatalabb, mint 15 éves. Azaz innentől felfelé. Férfiak esetében, mint már jelezted is, akár 50 éves kor is lehet. A nőknél ez már nagyon a vége, ez már a várható menopausa utáni időszakba esik.
>Azt nem tudom, hogy a XV. századi nemesekre mi volt inkább a jellemző, félve a birtok felaprózódásától minél kevesebb utódot nemzettek-e, vagy ezzel nem foglalkoztak,
---
Az említett Várday Kata esetében épp ellenkezőleg volt. Nem a birtok felaprózódása ellen küzdöttek, hanem az örökös meglétéért. Katának 4 idősebb fiútestvére is született, de gyaníthatóan ő egyikkel sem találkozhatott.
De a korábban élt rokonai között található olyan is, kiről tudott, hogy házastársa is volt, jó pozícióban volt a királyi palotában és a levéltári adatok alapján nem mutatható ki leszármazott. Én inkább azt feltételezem, hogy nagy volt a gyermekhalandóság. A keresztelés miatt már megemlítik a létét, mivel nevesítve lett, azaz volt neve, de ha még a keresztelő előtt meghalt, akkor lehet, hogy nem is említik, így nem is tudhatunk róla. Nem tudom, hogy anno mi volt ezzel kapcsolatban a szokás.
A Várday család egy jó ideig nem bontotta meg a birtokot. Mindig az arra legrátermettebb fiú vihette tovább. Persze lehet, hogy a geneológiai leírások nem pontosak a gyermekek születési sorrendjével kapcsolatosan, de nekem az tűnt fel, hogy nem mindig az elsőszülött volt a késöbbi örökös, aki a birtok dolgait tovább vitte. Ennek ellenére, a többi közvetlenebb családtag is részesült a birtok jövedelmeiből. Másrész a 'fiútöbblet'-et itt-ott 'helyezték el', papi, katonai pálya ill. a királyi udvarban valami magasabb pozíció. Épp egy ilyen oldalági személy után nyomozok. Pontosabban ezen személy háza a fő célpontom, de azt szeretném minnél pontosabban kideríteni, hogy 1500-ban milyen családtagok élhettek vele együtt a településen. Nem volt az öröklő ág része, de egy önálló házat kapott, mely még most is létezik alaposan átalakítva és megtoldva.
Gyanítom, hogy ilyen szempontból, a tervezett mélységben nem szokták sokszor feldolgozni a családfákat. Már csak azért sem, mivel viszafelé haladva az időben egyre gyérebb az adatsűrűség. Így valamennyire magamnak kell kidolgozni a módszert.
---
Mivel csak te reagáltál ill. egyre személyesebb lenne a téma, ezért ha megfelel, magánban kellene folytatni a diskurzust. Ha megfelel, akkor küldj egy e-mailt!
A témához egyáltalán nem értek, de gyorsan átfutva Nyáry Krisztina rokonságának születéseit és házasságait, szerintem is nagyjából 15 év a legalacsonyabb kor, mikor egy új család elsőszülöttje megszülethetett akkoriban, maga Nyáry is 14 évesen házasodott először, és 14 éves volt az első anyósa is (az após az esküvőn nem mellesleg már ötven felett járt!), valamint fiának az első neje is ugyanennyi idős volt a házassága megkötésekor. Nagyon gyanús nekem a szám, ez lehetett az a házassági kor alsó küszöbe. Persze voltak extrém esetek is (Nádasdy Tamásé és Kanizsay Dorottyáé, a mennyasszony 11 éves!). Találtam egy érdekes tanulmánykötetet, amiből a következő kettő tanulmányt érdemes szerintem elolvasni (a lábjegyzeteket is): Lengyel Tünde: Thurzó György családi konfliktusai és Benda Borbála: Rákóczi Erzsébet rövid özvegysége. http://www.policy.hu/takacs/pdf-lib/HIK03.PDF
Szerintem viszont az nem állja meg a helyét, hogy a nemzőképesség mindösszesen 15 év lenne. Pl., ha a férj újraházasodik és elvesz egy fiatal nőt (vagy fordítva)? Azt nem tudom, hogy a XV. századi nemesekre mi volt inkább a jellemző, félve a birtok felaprózódásától minél kevesebb utódot nemzettek-e, vagy ezzel nem foglalkoztak, de a XVI. századi főnemesek (ahogy nézem a gyerekszámokat) sokasodtak, a két évet egyáltalán nem betartva. Pl. Esterházy Pál neje 15 évesen szült először és haláláig (41 év) 18 (vagy 19) gyermeket hozott világra. Annyi tényező határozhatja meg a születéseket (háború, kapcsolat milyensége, a koruk, a családon belüli gyermekhalandóság, a korábban született gyermekek neme stb.), hogy általános érvényű alaptételeket nem lehet felállítani véleményem szerint, maximum egy bizonyos család több generációjából lehet érdekes statisztikákat készíteni. Sajnos az Interneten nem találtam a XV-XVI. századi nemesi társadalomról szóló munkát, pedig az sokat segítene.
Ami, így Radixindex előfizetés nélkül is biztos az az, hogy Józan és Balog nevek nem szerepelnek sem Vésén, sem Varászlón a Radixindex adatbázisaiban. Csak egy Hajdu szerepel Vésén, de az is a RadixRef-nél. Nem tudom ismered-e: Somogy kereskedőinek és iparosainak összeírása 1869-ben. (Forrásközlés) In Bősze Sándor (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 36. Kaposvár, 2005. SML. 77-178. (Tartalmazza a Levéltárak Közös Keresője)
Mellékszál, de 1850-60-as évek Militär-Schematismusaiban szerepel egy Josef Span(n)raft nevű orvos (Ober-Wundarzt), az 1851. éviben pl. a Deutschbanater GIR. Nr. 12. állományában találjuk, lehet, hogy ő az a bizonyos személy. Esetleg még utána lehet érdeklődni a Hadtörténeti Levéltár Bécsi Kirendeltségénél, hátha mégis kötődik valahogyan Sopronhoz.
Szerintem nem sikerült olvaható nagyságban felrakni. Várom a tippeket, hogy hogy lehetne. Ha teljes oldalt töltök le,azt nem engedi ez a kicsi meg olvashatatlan.
Tapasztalatom szerint - ha éppen törvényesen és így házassággal - ez akár 15 éves kor is lehetett, főleg a nőknél. S akár 15-20 év korkülönbség is előfordulhatott. S még az első magyarnyelvű szerelmeslevelezések egyikét produkálták. (Várday Kata és Nyáry Pál. S lányuk Nyáry Krisztina hozománya pedig az Eszterhazy birodalom egyik megalapozója lett. Ő lett a hercegi ág ősanyja.)
A biológiai ill. szociológiai értékeken túl arra is gondoltam, hogy az előző általános információk tükrében a rendelkezésre álló gyér adatokból még mi hozható ki? Milyen logikai következtetéseket lehet még ezzel kapcsolatban leszűrni.
Én, ha ellenkező adat nincs, akkor az életkornak 60 évet veszek ill. a nemző-/szülőképességre 15 évet. Gyermekszülések közötti idő 2 év. De ha nagyjából ki lehet következtetni az utolsó gyermek születési idejét, akkor a feltételezett házassági időpont és ezen időpont között arányosan osztom szét a gyermekek születési idejét. Ezeket persze felülbírálhatja egy tényadattal történő összeférhetetlenség és akkor finomabb "tilitolizást' kell csinálni.
Ilyen és hasonló 'logikai trükkök'-re is kíváncsi lennék a tényleges szociológiai adatok mellett.
---
A belinkelt anyagot mennyire szabad/lehet a középkori főnemesség szokásaira visszavetíteni?
Csak tipp, de szerintem azt, hogy ki mikor vált nemző/szülőképessé nehezen lehet megállapítani, hiszen valószínűleg abban az időben (XV-XVI. század) még inkább törekedhettek arra, hogy a gyermek törvényes legyen, azaz a házasodás után szülessen meg. És a házasodási kor alsó határát igyekeztek szabályozni, tehát azzal, hogy valaki nemzőképessé vált, nem feltétlenül alapíthatott családot. A Korcsoportok korszerkezet c. alfejezet lehet érdekes a témával kapcsolatban:
És a bibliográfiában szereplő Bónis könyvek, köztük Bónis György: Házassági törvényjavaslatok a XVIII. század elején. Regnum. Egyháztörténeti évkönyv. 110. 1972. ígéretesnek tűnik.
Egy kis helytörténeti kutatásba csöppentem. A település XV-XVI. századi birtokos családját kutatom és próbálom felszerkeszteni a családfájukat részletesebben is. Azaz ki, mikor születhetett, házasodhatott, mikor születhettek a gyermekei, mikor halhatott meg? Ezekről részleges adatok állnak rendelkezésre, de az ismert családi kapcsolatokból várható élettartamból, mikor válhatott éretté és így nemző vagy szülőképessé, stb összefüggésekből, ha nem is mindig teljes bizonyossággal, de újabb adatok nyerhetők ki. Ezeket szeretném kikutatni.
Egy példa, hogy érthető legyen.
Egy személyt az apja ismert halála után említenek egyszer. Azaz a személy az apja halála és az említés között biztosan élt. De élt előtte is valamettől, de ez már az időben visszafelé haladva már egyre bitonytalanabb. és egy idő után (előtte) már biztos, hogy nem. Ha ennek a személynek ismert gyermeke(i) is van(nak) és esetleg a születésé(i)nek ideje is, akkor, újabb infó arról, hogy mikor vált nemző/szülőképessé. Ez persze tág határok között mozoghat.
Ilyen és hasonló lehetséges összefüggéseket keresek.
Van-e ennek szakirodalma ill. tudtok-e elméleti dolgokat mondani erről?
Ma mar maskepp latom...jo lenne mas bejegyzes....A nagy D mindenki nevwben szerepel.
A gyermek is Ladislaus...lehet,h statuszokrol van szo,hogy kinek a kije.Pl en lattam olyat,h.a keresztanyanal azt irjak,leanykori nev,+kinek a felesege...
Vmi ilyesmi is lehet,bar sok ertelme nincs...
Rodttmus?D.Can.
Ladislaus D.bap.
D.Maria Majtenyi
Akkor lehetne a bap.a kereszteles roviditese...de ilyen bejegyzest meg nem lattam...szoval jo lenne meg egy hasonlo.
Mostanában nagyon leálltak a feltöltésekkel :( Nekem pedig nagyon kéne többek között Győr, Cegléd, Kisbér (halotti 1920-tól), és egyéb kisközségek adatai.
Valakinek van-e ötlete az alábbival kapcsolatban az utolsó előtti oszlopban szereplő keresztszülőhöz? A keresztanyát én is tudom olvasni: D. Maria Majtenyi
köszönöm am a tippet. :P az biztos h grófok voltak egykoron ez szájról szájra jár a családban. csak a későbbi drego-t nem értem. és senki sem a családban. nagymamám szerint azért drego mert régen frófok voltak csak eddigre már elvesztették ezt a címet.
Drego-ról azt hallottam, hogy a volt grófokat szokták így írni vagy azokat akiknek valamilyen ősük anno gróf volt. A problémám viszont az, hogy az apánál Gr. van írva viszont másoknál drego, illetve néha az apánál is drego. (pl. a halottiban)
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni. 1912-ben Szlovákia, Nyitra megye, Zbehy községben született személy születési anyakönyvi kivonatát hol tudnám megnézni? Szlovákiában a születési anyakönyvben nincsenek feltüntetve a szülők életkora csak a lakhely. Így hogy lehet kideríteni, hogy mikor születhetett az illető szülő valamint kik voltak a szüleik?Skori
Tóth Endre: A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában.
Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1940. 195 p. (A teológiai tanár munkája nem egyszerűen egyháztörténet, nem csupán a hitélet krónikája, hanem részletes településtörténeti adattár is, hiszen ábécérendben ismerteti az egyes gyülekezetek históriáját.)
Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék.
Budapest : Magyar Városok Monogr., 1939. 932 p. (A hatalmas monográfia második része foglalkozik Somogy megyével, Fóris Anna és Kertész János összeállításában. A megye településeinek bemutatását gazdag személyi adattár követi.)
Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében.
Győr : s. n., 1939. 82 p. (Az evangélikus lelkész kis terjedelmű munkája ma is fontos forrás mindazok számára, akik a dél-dunántúli német népesség, illetőleg a helyi protestánsok tör-ténetével foglalkoznak.)
Sajnos nem tudok ebben segíteni, semmit sem tudok róluk, az előző kérdezőnek azért tudtam válaszolni, mert véletlen egybeesés miatt pont a héten mesélt valaki érdekességképpen Mezőfalváról nekem.
Az én őseimet is Mária Terézia idején telepítették be.A Somogy megyei Kercseligetre,1750-57 között.A betelepítési biztos gróf Niczky Kristóf volt.Erről találok valahol online elérhetőséget?Esetleg a nemesi levéltára létezik?
Letezik barmilyen anyag (lehetoleg online) a Maria Terezia/II. Jozsef-fele betelepitesekrol?
A csaladfamat vissza tudtam vezetni egeszen az 1780-90-es evekig (Mezofalva, Eloszallas, Nagyvenyim) de a korabbi idokrol semmi anyagom nincs es a nevuket sem talalom sehol.
A Veszpremi Erseki és Fokaptalani Leveltarban sajnos nem lehet online keresni es mostanaban nemigen tudok lemenni hozzajuk.
érdeklődöm, Tótkomlós evangélikus anyakönyveit (pl. A 2118) közületek kutatja-e épp valaki?
A jelzett film a MOL-ban 'akta' jelzésű jelenleg, ami azt jelenti, hogy valamely megyei levéltárba lett kiszállítva korlátozott időre, kutatói kérésre.
Köszönöm, ha esetleg fórumot olvasó kutatótársnál van, és jelentkezik nálam.
Az első világháborúan részt vett nagyapámról hol találhatnék infót? Járt az Isonzónál is, heves megyei volt. Ha valakinek van tippje, kérném a segítségét.
Tisztelettel kérdezem, hogy ehhez az adathoz hol jutott hozz? A cs. és kir. 48-as gyalogezred 5.század? Engem ez bővebben is érdekelne, mivel nagyapám is ebben az ezredben és században szolgált. Nagyon örülnék, ha ehhez a gyűjtéshez tudna nekem több információt adni.
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL Degré Alajos: Zala megye 1770. évi összeírása 145-146. old. (Levéltárak Közös Keresőjében megtalálható)
3, Personae contributioni obnoxiae = adóköteles személyek száma
15, Milii metretae Posonienses = köles pozsonyi mérőben
16, Pannici metretae Posonienses = hajdina pozsonyi mérőben
17, Fagopyri seu turcici tritici metretae Posonienses = kukorica pozsonyi mérőben
20, Foeni currus = széna szekér számra
21, Cordi currus = sarjú szekér számra
22, Vineae fossores = szőlő kapásban szántva
24, Opificium, si quidem quale = kézművesség, éspedig milyen
25, Lucrum ex quaestu = kicsinybeni kereskedésből származó jövedelem
26, Lucrum ex mercatura = nagyobb szabású, vásározó kereskedésből való jövedelem
Úgy láttam, hogy még senki nem hívta fel a figyelmet arra, hogy a mormonok október 31-én ismételten frissítették az állami anyakönyveket. Sajnos nem tudom, hogy mekkora változás történt, mivel korábban nem jegyeztem fel a számot, s azt sem, hogy mely településekkel bővült.
Azt szeretném kérdezni, hogy mi lehetett az apa (Martinus Szente) foglalkozása? Én "opibea"-nak olvasom, de arra meg semmi normálisat nem sikerült kigoogle-znom.
Hogy általánosan használták-e, az nem tudom. Békés megyei (evangélikus) anyakönyvben találkoztam vele, ott azt jelentette, amit olvasol: mind a helyzetét, mind pedig a megélhetését.
Magyarország tiszti czím- és névtára. XXXI. évfolyam. 1912 / ... szerkeszti és kiadja a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. - Budapest : Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, 1912. - XV, [1], 981 p. ; 27 cm
Na látod azért haladok. Pontosan olvastam ki Chmelik Veronika nevét. Találtam egy írott gót betűs táblázatot, azt tanulmányozom. A Minarz-ból csak az r betűre nem jöttem rá.
Nem is magával az írással van baj, szépek azok a betűk. Csak nem mindegy, hogy ehhez egy egyébként csúnya írással megáldott pap is társul...
"A képre visszatérve nem lehet, hogy a szülőknek nem csak az apjuk neve van odaírva, hanem az anyjuké is? Csak mert mint ha én látnám ott (az azóta kikeresett) Chmelik Veronika nevét is, aki Bartos Jakab felesége volt."
Ott vannak a nagyik is - írtam is. :-)
Weronika Chmelik és Weronika Minarz. (jahogy ezt nem írtam) :-)
"HOgy a túróba lehet ezt az írást megtanulni kiolvasni???"
Pasz.
Jó kérdés... csak azt tudom leírni, hogy nekem hogyan "sikerül" boldogulni vele.
Nem biztos, hogy nálad működni fog.
Azt nem állítom, hogy folyékonyan olvasom, de eddig - azokat amelyek kellettek -, az összes gót bejegyzéssel boldogultam. (mintegy 150-160 db eddig).
Nem kell parázni.
Meg kell tanulni először a latinhoz képest máshogy írott de gyakori betűket (e, r, a, z, s, c, h, p, b, d, f, stb.... stb...)
Ezt nem úszod meg.
Ha a fenti tanulás megvan, a keresztneveket szép lassan gördülékenyen kezded olvasni. Ez azért arra jó, hogy gyorsan keress a bejegyzések között. A családnevekkel nagyobb a szívás, az nem fog hamar menni.
Gyors sikerre ne számíts.
Ha más sokat elolvastál, egyre könnyebben fog menni... lassacskán a csúnyább bejegyzések is.
1 év múlva pedig az 1700-1730 között írottakat is folyékonyan fogod olvasni, olyanokat is amelyektől most lefordulsz a székről és el nem képzeled, hogy ezt is lehet. Lehet. :-)
Ugyanúgy működik a dolog ahogy a magyart is olvasod.
Az agyad szavakat ismer fel a bejegyzésen. (egy idő után) Tehát most gótból általános iskola első osztályos vagy.
Nem lehetetlen, hogy a halotti anyakönyvben félreolvastam, mert abban az utolsó cz-ben nem vagyok teljesen biztos. Tehát lehet Mudrák is, bár i-betűre nem emlékszem. Viszont itt Bartos János már 70 éves volt, a felesége is eredetileg német ajkú volt, szóval egy kis betűtévesztés belefér. 1911.08.01-én halt meg, ekkor 71 évesnek tüntették fel, én úgy gondolom, hogy ehhez hozzátársítva a szülők nevét, biztos ő lesz az.
A képre visszatérve nem lehet, hogy a szülőknek nem csak az apjuk neve van odaírva, hanem az anyjuké is? Csak mert mint ha én látnám ott (az azóta kikeresett) Chmelik Veronika nevét is, aki Bartos Jakab felesége volt. Az anyánál írotakkal még nem boldogultam. HOgy a túróba lehet ezt az írást megtanulni kiolvasni???
Esetleg a többi szöveget is tudnád nekem értelmezni? Egy korábbi fordításban szerepelt az apa foglalkozása (negyedtelkes) is. Esetleg itt is benne van? Az utolsó előtti oszlopban ki tudom még olvasni egy Mudrácz Ferenc és egy x. Ferencet. Ők gondolom a keresztszülők.
Hát szerintem akkor biztos ő lesz az, gondolom a Jakob, a nagypapa miatt került bele, lehet használta azt is miatta.
Sajnos Bartos János felesége később halt meg, így az ő szülei nevére már senki nem emlékezett. Annyit sikerült megtudnom, hogy 1847-ben született valahol Németországban és evangélikus volt. Szerintetek van valami remény rá, hogy megtalálható?
Sikerült eljutnom a levéltárba, így megtudtam, hogy a korábban keresett Bartos János ősömnek Bartos Jakab Vencel illetve Mudrácz Anna voltak a szülei. Viszont a gótírás olvasásában továbbra sem vagyok túl jó. Megnéznétek nekem, hogy jól tippeltem-e az alábbi bejegyzést illetően? A jobb oldalon az utolsó születési bejegyzés. Ha igen, akkor "lefordítanátok" nekem pontosan? Köszönöm
Na igen, a lényeget nem írtam. Azt akarom ezzel mondani, hogy a keresztségben kapott név mellett lehet, hogy ezen az utóbbi néven élte le az életét, s az "egyházi anyakönyvek korában" a halálozáskor nem születési anyakönyvi kivonatok alapján tettek bejegyzést a halottiba (vahy a házasságiba sem). Azt érdemes felkutatni, hogy ezen az utóbbi néven volt-e a családban korábban gyermek.
Volt már erről (hasonlóról) szó itt korábban, épp annak kapcsán, hogy ma is létező jelenség (nagyapám öccsének családjában a IIVH után született gyerekeknél, az érintett ma is él.
Gyermekként (csecsemőként) elhalálozik egy gyermek, elsőszülött (Kati), a haláleset után harmadikként született hasonló neműnek ugyan más nevet adnak (Éva), mégis a család (a szülők, nagyszülők, sőt halálesetkor már élt másodszülött testvér is), az előző, elhalálozott gyermek nevén hívja (Katinak). A gyerekei már nem.
Szia, tuti nem volt két neve, 200 évre visszamenőleg senkinek sem volt :) De mivel dátum szerint és anyja neve szerint egyeznek a dolgok, bevállalom.... 120 évet átnézve, kb 4-5 ilyen esettel találkoztam, a keresztnevek néha megváltoztak a születés-házasság-szülés háromszögben. Úgyhogy el kell fogadnom, hogy ezek egy és ugyanazon személyek.
Szia, sztem külön sehol.... Én legalábbis nem találkoztam még ilyennel. Egy válást találtam, a házasságiban volt benn, a megjegyzéshez odaírták, hogy a házasság felbontatott ekkor és ekkor a cs.kir. stb paragrafus szerint. De hogy ennél többet nem tudtam kideríteni, mert nem volt odaírva, hogy hol történt a válás. Ha tudod, esetleg utána lehetne nézni a polgári válópereknél.
Kedves rykra és vörösvári! Köszönöm a válaszaitokat! Barbara és Borbála nevekkel volt hasonló tapasztalatom, de erre találtam forrást is, úgyhogy nyugodt szívvel emeltem be a személyt a családfámba.
Személyes tapasztalat, hogy előfordulhat az, hogy változik a keresztnév. Miután bemondás alapján töltötték ki az anyakönyveket az is előfordulhat, hogy a vezetéknév se stimmel, főleg ha rokon vagy csak falubéli volt a bejelentő.
Szerintem két neve lehetett, ugyanis a Péter és a Pál is egy napon, június 29-én van. Akkor lenne nagyobb bökkenő, ha két teljesen más név lenne. De csak szerintem.
szerintetek mennyire lehetek biztos, hogy ugyanarról a személyről van-e szó, ha a gyerek születésekor és majd későbbi házasságkötésekor nem ugyanazok a szülők? Pl. születéskor B. Pál - Sz. Zsuzsanna, házasságkötéskor B. Péter - Sz. Zsuzsanna; vagy fordítva is előfordul, Julianna és Zsuzsanna. Az adatokat / dátumokat oda-vissza nyomozva, nem lehet másról szó; nem volt dupla keresztnév sehol sem. Elfogadhatom, hogy ugyanarról a személyről van szó? Az 1800-as évek közepéről van szó.
1888-ban Lovász Zsuzsanna volt Kapu László felesége.
1892-ben Skitka/?/ Zsuzsanna,
1897-ben Tamás Borbála, aki tuljadonképpen Vékony Borbála és 1898-ban kislányt szült Kaputól, de a férj már akkor nem élt.
Házasságuk 1895 okt. 1 lehetett, mert az államiban nem találtam, egyházi meg necces, mert görög katolikusok voltak és az nincs úgy feldolgozva, mint a római. Majd egyszer leváltárba jutok kikérem mikrofilmen.
Itt valami félreértés van. Az a kislány,Kapu Marika, 6 éves volt, mikor meghalt, így az 1898 októberi bejegyzés alapján 1892 +/- 1 év született. Egy 1888-as születésű gyerek 10 éves 1898-ban, nem kevernek össze egy 6 éveset egy 10 évessel. (időseknél a születési évre 'szoktak' rosszul emlékezni)
Szerintem keresd meg a Tamás Borbálával kötött házasság időpontját, s onnan visszalapozva keressél a halottiban olyan személyt, akinek férje Kapu László volt.
Szia! Az apja neve Kapu , ő az üknagyapám, a halottiját meg is találtam 1897-ben, de ott már a felesége Tamás Borbála. A dédnagyanyám -aki 1888.-ban született- édesanyjának a neve Lovász Zsuzsanna. Ezért próbáltam a mostani képből is ezt a nevet kinézni, de nem sikerült. Meg azért gondoltam azt, hogy gyakorlottabb szem hátha helyesebben olvassa ki, mint én. Köszi, hogy szakítottál időt rám. Szia
A halotti anyakönyvekben benne van az elhúnyt életkora, ami a betett fényképen pont a tetején van, és pont nem látszik. :)
Ezért kérdeztem, hogy melyik település, mert így felmentem a familysearch.org adatbázisábam ahol - az 1898 as időpont alapján - a halotti polgári anyakönyveben megtaláltam, hogy 6 év. (191/276 Szabolcs-Nyírmada)
Így adott az apa neve Kapu, v, Hapu László, valamint a nagybácsié, ~ András, továbbá ismert, hogy a szülőpár 1891/1893-1898 között elhalálozott.
Ezekből az adatokból, akár a fenti adatbázis, akár az egyházi, ill. polgári anyakönyvek felhasználásával nagy valószínűséggel találsz másik szóképet, írott alakot, ami segít az anya vezetéknevének beazonosításában.
A szülők születési idejéhez meg kell nézni a házaságkötésüket a házassági anyakönyvben, az 1800-as években általában szerepelt itt az életkoruk. Ez sokszor nem pontos 3-4 évet is meg kell nézni az adott időpont előtt vagy után. Az összes gyerekhez viszont át kell nézni a teljes születési anyakönyvet.
Most kezdem kutatni a családfámat. Az alapvető adatokat a családban található anyakönyvekből már összeszedtem most már azt hiszem csak a levéltár segíthet tovább haladnom...
A kérdésem az lenne, hogy a levéltári anyakönyvek alapján (ha már tudom a született gyermek születési dátumát) meg tudom találni az anyakönyvben a megfelelő oldalt ahol a gyermek szüleinek neve és foglalkozása fel van tüntetve, de honnan tudhatom meg a szülők születési idejét ill. azt, hogy hány gyermekük volt ill. azok születési dátumát?
Zoli felemás hírem van. Molnárok és malmok tekintetében nem egyik helyen sem találtam említett nevűt. Viszont a Radixindex Nemes-Déden három Józan nevűt jelez, csak azt nem tudni mi volt a foglalkozásuk.
Köszönöm, és valóban 'Sequentet'. Igen, megnyílik utána az új év, csak novemberrel kezdődik és hat év kihagyással, az oldalszámozás viszont folyamatos. Érdekes, hogy a kimaradó időből be van toldva azért néhány születés, főként nemeseké, ahogy elfért a lenti nagybetűs rész mellett. Eléképzelhető, hogy ebben az időszakban egyáltalán nem, vagy máshol anyakönyveztek?
Köszönöm, hogy megírtad ezeket település neveket, ezek közül nincs kapcsolódási pontom, még esetleg Besztercebánya lehetett volna, mint ismert tartózkodási hely. Mindenesetre nagyon kedves vagy, köszi ismét.
"A helynévtárban külön modulok szolgálják az általános felhasználók, illetőleg a kutatók igényeit. Az adattár tartalmazza az egyes helynevek történeti és mai, élőnyelvi adatait, megtudhatjuk, hogy az adott időben mit jelölt a kérdéses helynév, és több esetben a jelölt hely történetére vonatkozó információk is megtalálhatók a térképpel illusztrált adatlapon."
Nagyon köszönöm, kedves vagy, hogy megnézted. Eddigi ismereteim szerint 1903-ig itt volt, és több anyakönyvi bejegyzés szerint ez a foglalkozása. Akkor ez nem jött össze... Mindenesetre hálás köszönetem neked.
Valaki meg tudna nézni nekem egy nevet a Magyarország iparosainak és kereskődinek címjegyzéke 1891. c. kiadványból, ami a Radindexen fenn van? Krnács Ádám önálló csizmadia, Hatvan, esetleg Mátraszőlős. Szívesen venném a segítséget...
A név és vallás alatt szereplő 'dominalis' kifejezés megértésében tudna valaki segíteni? A latin-magyar szótár szerint uradalmi, urasági jelentéssel bír, ez vajon mire vonatkozhat? Előre is köszönöm!
Igen, a nánai adatokat onnan tudtam meg, de mostmár messzebbre nem tudok visszatekinten, olyanok nincsenek fenn. A Hliva névvel többször találkoztam a szlovákiai Ruzomberok és Banska Bystrica településeken / az 1800-as éveket néztem/.
Gondolom főleg egyházi, de ez országonként, településenként változó. Az engem érintő településekről csak egyházit találtam 1766-1832 között, de van olyan is, amire semmit. :( A FamilySearch.org oldalon nagyon sok minden fenn van, bár mostanában borzasztó lassú, de nem kell érte utazni. ( Mint írtam a Tihany téren ugyanazt találátam.) Magyarországi helyiségekről sok állami is felkerült.
Óbudán a Levéltárban kutattam az egyházi anyakönyveket. A nevekből (pl. Hliva, Gyetvai) ítélve én is egyértelműen felvidékinek gondolom az ősöket. Sajnos mostanában viszont nem nagyon jutok el a levéltárba, így konkrétan segíteni nem tudok. Majd talán jövőre beiktatok a kutatásra néhány szabadnapot.
Felsőnána fent van a FamilySearch oldalon, rá tudsz keresni a nevekre.
Igen, róm. katolikus. A nánai kutatást plébániai anyakönyvből tudtad megoldani? Nekem a szépszüleim ott éltek a születésüket 1780-1800 körülre datálom, a nevük miatt mintha felvidéki eredetűek lennének. Aztán Nánán születtek a gyerekeik szépen sorban, majd az ükanyám már Gyöngyösön született, neki a halottija van meg csak. Szóval őt nyomozom, meg az ősszülőket. Ahhoz viszont el kellene jutnom a pléb. anyakönyvekhez...
Az általuk készített filmeket lehet kikérni az anyakönyvekről, mint a MOL-ban, ingyen. Én csak azt találtam, amit a FamilySearch oldalon már végignéztem. (Szepes megye SL) Van több településről olyan film is,ami a FS. oldalon nem elérhető, azt meg lehet rendelni, díjuk változó. ( Ezek létezése, száma állítólag a FS-on megtalálható a filmek katalógusában.) Az így megrendelt filmeket 3 hónapig lehet a Tihany téren nézegetni, de aki nem tagja a felekezetnek havonta csak egyszer kaphat időpontot, amit jó előre kell igényelni. A 06-1-422-0338-as számon segítenek, válaszolnak kérdésekre, időpontot is ott lehet kérni. Korábbi hozzászólásban olvastam, hogy van(volt?) látogatható könyvtáruk is, azt nem ismerem. ( Már harmadszor írom ezt a választ, remélem most megjelenik! )
Nem kerülte el a figyelmemet, csak jelen szempontból nem tartom lényegi kérdésnek. Számtalan olyan történeti forrás létezik, amely nem azzal a céllal jött létre anno, hogy ma kutassuk, mégis egyedülálló dokumentuma valaminek, így ahogy utóbbi hozzászólásodban is írod közkincsként kell kezelni. Ilyenek lennének például a pártállami idők egyes dokumentumai is, amelyek kutathatóságában ma is súlyos hiányosságok vannak.
A hit és a hitetlenség normális vagy abnormális mivoltára pedig engedelmeddel nem térnék ki, de nagyon remélem, hogy soha többet nem jönnek olyan idők, amelyekben ez bármilyen előjellel is lényeges szempontnak fog számítani.
És persze nagyon is egyetértek abban, hogy örülnünk kell, hogy a rendelkezésre állnak az anyakönyvek és hogy kutathatjuk őket.
Talán hallottatok arról, hogy sok kisgyermek életét az mentette meg, hogy hamis keresztleveleket állítottak ki számukra. Gondoljátok, hogy az anyakönyvekbe nem kerültek be eredeti bejegyzésként?
Talán nem hallottatok arról, hogy a kánonjog kitér a "titkos" házasságok anyakönyvének kezelési módjára. De ilyen is van.
Arról viszont biztosan hallottatok, hogy életét, egzisztenciáját, megélhetését kockáztatta az, aki gyermekét megkereszteltetette, egyházi házasságot kötött, vagy pappal temettette édesanyját.
Nehogy azt higgyétek, hogy normális dolog a hitetlenség. Tömeges méretekben csak a francia forradalom után ütötte fel a fejét. Kétségtelen kellemesebb állapotnak tűnhet, a sorozatos vérfürdőkkel folytatódott történelmünket alakító elkövetők számára, hogy nem kell tartani egy utólagos elszámolástól halálunk után. A történelem kb. 6 ezer éve emberirtásokról szól. Isten nevében, vagy saját kizárólagos Isten érdekében. De azért mégiscsak könnyebb, ha nem kell Isten parancsait átformálni a bűn magyarázatára. Ha nincs, parancsa sincs. Van valami erkölcs helyette, valami közös örökség az eleinktől. De abban benne van világnézetük is. Ezeknek a világnézeti különbségeknek a tényét is rögzitik az anyakönyvek. S úgy gondolom, hogy óvatosan, tisztelettel kell bánni vele. S bár közkincs, de nem közpréda. Így is kell bánni vele. S nem kell csodálkozni, hogy őrzőik igyekeznek megőrizni a visszaélésektől. Merthogy van ilyen, volt ilyen, s sajnos lesz ilyen.
követelés: olvasd el figyelmesen Vaclav hogyan fogalmazott. De a mostani válaszok között is rálelhetsz erre a hangvételre. Miért nem csinálják ezt, miért nem amazt, stb.
A problémát abban látom, hogy esetünkben nem beszélhetünk kizárólagos egyházi és kizárólagos állami közösségekről, és a kettő különválasztott örökségeiről, ugyanis a kettő elválaszthatatlan kapcsolatban állt egymással. (Már csak emiatt sem, de egyébként sem tartom szerencsésnek alá- fölé- vagy mellérendeltségi viszonyt felállítani a kettő között.) Az állami meghatározás is csak jobb híján alkalmazható (mert mást értettek rajta néhányszáz éve és mást értünk rajta ma), de ha úgy jobban tetszik, nevezhetjük összességében nemzeti közösségnek, ilyesformán az anyakönyveket együttes nemzeti örökségnek. Ezek ugyanúgy referálnak az egyház, a nemzet és az egyén múltjáról, attól függetlenül, hogy mi volt az egykori felmenő és mi a mai kutató vallása.
És a lényeg tényleg az lenne, hogy e források kutathatósága bárki számára biztosított legyen, így például megtalálhassam római katolikus, evangélikus, izraelita, görögkeleti sőt iszlám hitű felmenőimet is.
Bocs! Lemaradt egy javítás. Nemcsak az állami köztulajdon, bár az sem igazán az . Az egyházi is, mégpedig az egyházi közösségé. S nekem római katolikusnak nem kell, hogy tetszen, hogy a közösségünk múltjában kutakodjon, mondjuk egy ateista. Ez is megegyezés kérdése.
Már megbocsáss, de egy ilyen honlapon talán az időrendiség kérdésével tisztában kéne lenni. A válasz saját jogon!
Mert ugye kezdetben volt az Ige..... Majd az egyház, majd a hitélethez szükséges anyakönyvezés: keresztelés, házasság (összeférhetetlenség), halál vagy inkább megtérés-üdvözülés.
Másik szál: világi vagy egyházi hatalom elsődlegessége. Eredmény szekuralizált társadalom. De kétség ne férjen hozzá, ez nem egy magasabb rendű létforma. (mivel, hogy hiányos)
1895-től bevezetésre került az állami anyakönyvezés. csak épp más tartalommal: születés, házasság (vagyonközösségi forma), halál - kikerülés az anyagi létből. Na ez az anyakönyvezés, aminek szabályozása a szekularizált állam joga. Semmi több.
Ja, hogy úgy tűnik, hogy a szekularizált állam jogutódja a korábbi államoknak, mint pl. a magyar apostoli királyságnak, az csak merő illuzió. A kommunista ideológia jogi csavarja, mely szerint, amit a közösség nevében kisajátitanak, az a közösségé. Szerintem pedig a kisajátitás lopás. Igy egyszerűen. S teljesen mindegy, hogy mi a tárgya: ország, dalárda, gyár, művészi alkotás, egyetem, gondolat, hit, lélek, vagy anyakönyv.
Akkor is, ha jogszabályt alkotnak rá. A mormonoknak a mol az ilyen módon megszerzett anyakönyveket engedte lefényképezni. (szerencsére, a megőrzésben nagy előrelépés)
Az anyakönyvek kutatási célra való használata csak megállapodás kérdése lehet a levéltáros szakma részéről.
Mi kisemberek pedig kihasználjuk a jóhiszemű plébánosok, a segítőkész levéltárosok emberi mivoltát. Köszönettel tartozunk és nem követeléssel.
Engem az is érdekelne (lehet, hogy mellékszál, de szerintem azért fontos), hogy az egyházak mi alapján tartják fenn a jogot az anyakönyvek felhasználására? Egyrészt jogi oldalról, hogy a szerzői jogi vagy más, és ha más, akkor pontosan melyik tv. alapján? Másrészt pedig nézőpontom szerint az anyakönyvek adattartalma legalább annyira tekinthető állami (köz-) tulajdonnak, mint egyházinak, tekintve, hogy keletkezésük ideján nem lehetett szekuláris államról és attól jól különválasztható egyházról beszélni, legalábbis az rk. egyház szempontjából.
Szerintem egész egyszerűen nem tartják fontosnak, hogy a képeket feltegyék. Lehet, úgy gondolkoznak, hogy már beindexeltek egy csomó mindent (ami azért több munka, mint a szkennelés, bármennyire pontos-pontatlan az eredmény) és egész egyszerűen nem sürgös nekik.
Azt nem hiszem, hogy félnének a magyar egyházaktól (és itt kapcsolódnék a már folyó beszélgetés témájához): szerintem a mormonoknak max. a magyar állammal szemben van valamilyen kötelezettségük, ha egyáltalán, de az egyházakkal valószínűleg nem. Anno biztos volt valamilyen megállapodás a mormon egyház és a Magyar Népköztársaság (vagy bármilyen más állami szerv, aminek gyaníthatóan ma az állam a jogutódja) között, ami az egész projektet szabályozta -- az egyházaknak ekkoriban bizonyára kuss volt a nevük ebben a kérdésben (is). Azt persze nem tudjuk, hogy az akkori államvezetés mit kötött ki, de kétlem, hogy különösképpen érdekelte volna a felvett adatok hasznosíthatósága-értékesíthetősége, inkább a mikrofilmekre, filmezőkre és persze a dollárra hajtottak, ha jól emlékszem arra, amit olvastam. (eleve, az akkori helyzetben aligha gondolhatott a magyar fél arra, hogy egyszer majd egy amerikai(!) egyház(!) interneten(!) keresztül családfakutatókat(!) szolgálna ki Magyarországon, és emiatt az egyházak(!) komolyan fel akarnának lépni)
Persze ez csak találgatás, a joghoz nem értek, de amennyire beleláttam a mormon indexelésbe (nem sokra), ők elég kilóra mérik ezt az egészet, hogy most nekünk egy kis országban jó lenne, ha látnánk az elmósodott 1700-as évekbeli felvételeket, amiket bizonyára rosszul indexeltek be, nem biztos, hogy túlságosan érdekli őket egy szinten felül.
(más: arra van esetleg valamilyen értesülés, hogy az 1828-as összeírások mikor lesznek online? ezt a projektet is érintették a forráskivonások vajon?)
"Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket."
Inkább globálisan gondolkodnak.
Ha csak a magyar civil bejegyzéseket nézzük, nem az USA törvényeihez igazítják az elérhető doksikat, hanem a mieinkhez. (bár lehet az USA-ban ugyanaz a törvény vonatkozik rájuk)
Márpedig a mormonoknak tuti megvan mikrofilmezve a civil születési 1969-ig.
Azt viszont nem hiszem, hogy azért mert valaki letölti egy teljes település anyakönyveit a mormon szerverekről akkor kvázi törvénytelenséget követne el. Különben hogyan kutatna? Átnézni szinte mindent át kell, főleg ha nincsenek pontos adataink. Még a születésieknél, esketésekről még csak-csak elég pár oldalt átnézni, de a halottiakat általában teljes egészében végig kell rágni.
A törvény most is 30-60-90 évet szab meg az egyes bejegyzések kutathatóságáról? Ha igen, akkor a tiltott-éveken kívül bárki, bármit kutathat, hiszen ezt a törvény kimondja.
A probléma inkább a szerver állandó pingelgetésével van, nagyfokú terheltséget jelent ezeknek a számítógépeknek ekkora mennyiségű adat töltögetése. S nyilván nem 1 vagy 2 tag csinálja, hanem nagyon sokan.
Ellenben azt gondolom, hogy nekik is szükségük van erre a "nyitottságra" arra, hogy nincsenek kódolva az oldalak egyenként a save-funkciónál (mint a cseheknél pl.), mivel nagy pakkokat mozgatnak le-fel. Olyan sokan dolgoznak a projekten, hogy nem hiszem mindenkinek tudnának megfelelő jogokat adni a töltögetéshez, miközben a többieket csak mezei-júzerként kezelnék.
Mégegy példa, hogy a mormonok a lokális törvényeket is tisztelik: a magyar egyháziak komplett nem elérhetőek csak indexelve, mivel ha digitális repro készül az anyakönyvekről akkor a felekezetek fenntartják maguknak a jogot a felhasználásra. Ezt ugye most a MOL tulajdonképpen "árulja" és nagy kérdés juttat-e a beszedett pénzből az egyházaknak? (szerintem nem) :-)
Tehát a MOL szerintem nem tartja be a dealt - nyilván érzi, hogy valamilyen irányban lépni kell - mert a jelenlegi helyzet nem tartható évekig, de nincs túl nagy előkészítése és átgondolása a projektnek ezért nem a legjobb irányba indulnak el.
A jelenlegi projekt végállomása ugye a digitális archivum. (persze azzal azt csinálnak amit akarnak)
Ahogy ismerem kis hazánkat, majd fű alatt lesznek árulva a szkennelt pakkok. :)))))
"Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket."
Genau - ahogy a művelt angol mondja... :)
Mivel ők USA székhellyel bírnak, az USA jog náluk az irányadó, gondolom én. Az USA jog vonatkozó részeit nem ismerem - a magyar szóba jöhető jogszabályoknak is valsz. csak egy részéről hallottam - de ha akarnak, valószínűleg relatíves kis erőfeszítéssel tudnak olyan passzust és precedenst találni, ami alapján megállhat a tisztességtelen felhasználás minősítése.
El lehet kezdeni értelmezni a felhasználási feltételek oldalt: https://familysearch.org/terms
"You may view, download, and print material from this site only for your personal, noncommercial use unless otherwise indicated."
Ez alapján letölthető az anyag, nincs korlátozva, milyen technikával.
Viszont: "However, we do maintain the right to prevent infringement of our materials and to interpret "fair use" as we understand the law."
Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket.
De jó, hogy te ilyen sikerrel jártál. Az említett oldalon én nem láttam a könyvet, amiről szólsz, de a gugliban ott van sok helyen, hogy megvásárolható.
Az ellisisl.-on tudsz adni tippet, hol tudhatok meg további útvonalat a New York-ba érkezettről? Az 1940-es census nemigen felel meg, mert 1940.11. hóban már nem él valószínűleg, tehát a korábbi összeírás talán segítene, azt meg most nem találtam meg.
Nem értem mi bajod van. segíteni akartam, de nem érdekel. nekem mind megvan így. hülyeség ha ezen veszekszik valaki. EGYÉBKÉNT IS JOGA VAN MINDENKINEK MINDENT TUDNIA PLÁNE HA A CSALÁDJÁNAK AZ ADATAI VANNAK FENT A NETEN!!!!!!!HA MÁR A MAGYAROK NEM TESZIK FEL! AZOKNAK SEGÍTETTEM AKIK A CSALÁDJUKAT KERESIK. INGYEN ÉS NEM KUTATÓKNAK AKIK EZZEL KERESNEK TÖBB SZÁZEZRET.
lehet, de azért a biztonság kedvéért én csak illetékes helyről érkezett jóváhagyó válasz birtokában nyomnám a letöltést... nehogy kopp legyen belőle...
viszont ha nem üzleti vállalkozásként kezelik en bloc a dolgot, akkor a Tihany tér miért kér pénzt a filmek tekergetéséért? Nem a rendelésre gondolok, hanem az ottlévők megtekintésére. Az info másodkézből származik, nem voltam ott nagyon régen, így lehet, kacsa... de ugye nem zörög a haraszt...
illetve miért lett betitva a fotózása? - ez viszont konkrét info. Tehát valamilyen érdeket vagy jogot ezek szerint mégis sért a dolog...
A masik, hogy a mormonok nem uzleti vallalkozaskent teszik fel ezeket (nincsenek reklamok, vagy barmi penzbeveteli forras az oldalukon, kiveve ha filmet akarsz kolcsonozni) hanem a vallasuk alapjan. Azt pedig nem erdemes "uzleti", "mindennepi", "logikus", "szokasos" modon ertelmezni. Az o celuk, hogy minel tobb embert azonositsanak be a vegitelet eljoveteleig es ebbe beleferhet az is, hogy masok is lemasoljak az anyagaikat
Ha ők a programozási óráikon azzal foglalkoznak, hogy ilyen letöltő programokat fejlesztenek ki és mindezt feltöltik a honlapjukra, akkor azért annyira nem lehet ez illegális :)
Az .ahn formátum a WinAhnen nevű német (egyébként egész jó, de magyaroknak nyilván bizonyos korlátokkal használható) szoftver kiterjesztése.
5.0 verzió felett tud Gedcomba (.ged) is menteni: Datei / Export in / GEDCOM-Datei
@Moulin3 (10235):
Gondolkozz egy kicsit: ha észreveszed, hogy ipari méretben lopják a cuccot a szerveredről, megkerülve a hivatalos utat (értsd: azt a felületet, amit a a mezei usernek nyilvánossá teszel az adatok megtekintésére), mit teszel?
"Áhh, lóf...sz, hadd csinálják! felkiáltással hátradőlsz és lesz.rod, vagy azt mondod:
"Lóf...szt, kis k.cs.gök, akkor innentől kezdve ez az anyag nem elérhető, most próbáljatok meg lopni"
Ismét felhívom a figyelmet, valszeg alsó hangon lopásként fogják értékelni (de lehet súlyosabb cselekményként is), ha felfedezik, és akár komoly büntetőeljárás is lehet belőle. Szeretnéd-e, ha a TEK rádtörné az ajtót egy-két anyakönyv miatt?
@Feri bácsi (10232), @vaclav (10239)
A nem prémium tagok számára csak megtekintési lehetőség van ott, ahol a tulaj nem zárta be a kaput. Mezei user már kapcsolatot sem tud teremteni a feltöltővel (korábban lehetett neki üzenni, ma már ez is Premium tagsághoz kötött - én emiatt buktam el egy családi vonalat, s bár azóta egy rokon jóvoltából én is Premium lettem, de az illető addigra törölte az profilját az adatokkal együtt...)
Keresni lehet, csak a találatok elérhetősége korlátozott a sima userek számára.
Sajnos ilyenkor nem sok mindent tudsz tenni. Velem is előfordult már ilyen, én azt csináltam, hogy megkerestem őt az iwiw-en vagy a facebook-on és ott irtam neki üzenetet.
Sajnos elég sok a zárt családfa, de a kereső kiad eredményeket ezekből is, de a részleteket csak akkor engedi megnézni, ha a családfa gazdája azt a beállításokban engedélyezte. Engem majd megüt a guta, mert találtam egy nagyon érdekes rokont, de az a családfa amiben van, zárt, és a gazdája nem válaszol az üzenetekre, vélhetően már rég felhagyott az egésszel... Keresni elvileg előfizetés nélkül is lehet, bár nemrég változtattak valamit a kereshető dolgokon.
A gedcomcom fájlnak ged-re kell végződnie. Nem tudom mi az ahn formátum, ilyet még nem hallottam. A családfalura egyébként nem könnyű feltölteni a gedcomot, ha túl nagy a mérete, akkor nem tölti fel. Sajnos arról nincs semmilyen tájékoztatás, hogy mi a mérethatár, próbálkozni kell. Próbáld ki, hogy a családfádnak csak egy részét mented el gedcomba és azt töltöd fel.
Hozzáférsz a családfákhoz, már amelyikhez lehet. Többféle képpen is be lehet állítani a családi oldalakat, aki úgy állította be, hogy mindenki láthassa, azokat meg tudod nézni. Forintban is lehet fizetni. Van itt egy Myheritage oldal is: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9176007&la=103809639
Erre csak a pozitív példámat tudnám hozni. Én is itt találtam meg a szépanyám két testvérének kivándorlási adatait. Aztán addig-addig keresgettem, amíg a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán az egyiket közülük sikerült beazonosítanom. Benne van az Amerikai Magyarok Arcképcsarnoka könyben képpel, sok adattal. Már lassan többet tudok róla, mint bármelyik ősömről. :)
Érdeklődnék hogy tudna e valaki segíteni a "myheritage.hu" -val kapcsolatban.Regisztráció után hozzáférek a családfákhoz?Vagy csak akkor ha előfizetek?Konrétan hogy működik az előfizetés? Forint alapú fizetés is lehetséges?
Köszönöm a válaszaitokat, összehoztam a regisztrációt, megtaláltam az útlevelet, valami papírost a hajón amin szerepel, és a hajó fotóját, na de a kis telhetetlen zsák: inkább róla szerettem volna fotót...
de igen, csak van egy-két f*szk*l*p, aki annyira sötét, hogy majd csak akkor ébred, ha egyszer eltűnnek a hazai anyagok... (igen, jud23000y, veheted sértésnek) de akkor majd az ilyenek fognak a leghangosabban rinyálni...
"Valószínű, hogy ezek a kellemetlenségek csak az új megjelenés miatt vannak, majd be áll a rendszer. Bár szerintem betöltés szempontjából nem lesz jobb mint volt régen (sőt...)"
Mindig is borzasztó lassú volt. Korlátozzák a szerverhez való hozzáférés sebességét.
Gyakorlatilag használhatatlan.
Sziléziai adatbázis a cseheknél: oldalváltásoknál kb. 1 sec telik el.
1. hirtelen nem találtam a nagyítás s egyéb gombokat
2. lassabbnak tűnik a betöltés - alapvetően ez egy normál oldalnál nem is feltétlenül igaz (régen is lassan töltődött), de sokkal többször van, hogy nem nagy csak nagyon nehezen jelenik meg a keresett vagy lapozott oldal (régen is volt rendszer hiba, de nem ilyen gyakran, és egy frissítéssel elő jött az oldal, most nem annyira).
3. hogy egy pozitívumot is mondjak: szerintem könnyebben kezelhető a nagyítás, egy dokumentumra kattintással olvashatóvá nagyítja az oldalt.
Valószínű, hogy ezek a kellemetlenségek csak az új megjelenés miatt vannak, majd be áll a rendszer. Bár szerintem betöltés szempontjából nem lesz jobb mint volt régen (sőt...).
ez igen! profi vagy! itt jártam! akkor Te mindent tudsz. na itt kezdtem sejteni, hogy félelmetes a digitális adatbázisuk... csak nem volt 150 dollárom...most már lenne, de azóta rengeteget ültem a levéltárban a mikrofilm előtt... :-(