Ezt örömmel olvasom. Nekem apai ágon majdnem minden ősöm füzesabonyi. Így van vezetéknév bőven. Megtudhatom milyen vezetéknevek találhatők az Ön füzesabonyi családfájában?
Van egy nagyon erős érzésem, hogy az a település, amit Ön kutat az Füzesabony. Amiatt írok Önnek, hogy én is ezt a települést kutatom, szeretnék Önnel valamilyen elérhetőséget cserélni, hogy tudjuk egyeztetni az eddigi kutatásainkat. Sajnos ezen a településen tényleg nem túl változatosak a vezetéknevek, így megnehezíti a kutatást. Én plédául kerestem egy Antal György nevű ősömetm aki a 18. század közepe körül született. Tíz éves időtartam alatt találtam 9 ilyen nevű személyt, amelyből egy halt meg csecsemő korában. Ahogy láttam a legggyakoribb név az Antal volt, de gyakori még Gál, Hegedűs, Perge, Bocsi stb. Amit említett hősi emlékművet, amin a ragadványvevek szerepelnek én is láttam, le is fényképeztem. :) Az én dédapámnak is volt ragadványneve, Antal Sándornak hívták, és Luli volt a ragadványneve, de hogy ez mit jelent és honnan jött a rokonok sem tudják megmondani.
"Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ kiadásában jelent meg Hermann Attila és Szanyi Miklós Csak előre, édes fiam..." - A magyar Szent Korona országaiban sorozott hadosztályok, ezredek és zászlóaljak jelvényei a Nagy Háborúban című könyve, amely december 5-től lesz elérhető intézményünkben. ... A szerzők a magyarországi kiegészítésű gyalogos alakulatok jelvényeinek minden részletre kiterjedő bemutatása mellett részletesen ismertetik valamennyi érintett hadosztály, ezred és zászlóalj első világháborús hadiútját, illetve a jelvényeket történeti forrásként kezelve számos érdekes és értékes információt tesznek közzé az OsztrákMagyar Monarchia hadkiegészítéséről, az ezredtulajdonosi rendszerről vagy a Nagy Háborúban használt osztrákmagyar fegyverzetről."
Latin név szótárt keresek, tud vki ajánlani? Eddig csak ref anyakönyvekben kerestem, de most rábukkantam egy másik szálra is, amit rk anyakönyveztek és minden latinul van, mert bár a legtöbb nevet le tudom fordítani, de van egy-kettő, amiben nem vagyok biztos vagy nem is ismerem. Köszi előre is
Sziasztok, van vki, aki előfizetett a http://www.worldvitalrecords.com -ra? Érdemes? Találtam jópár adatot, ami nekem érdekes lehet, jól látom, hogy van egy 3napos próbaidőszak (amit ha nem tartasz be, egyből levonják a számládról az előfizetés árát)? Találtam egy adatot, ami nem volt fizetős, végül a myheritage.com oldalon kötöttem ki, a saját magam által felvitt adatoknál :S
A worldvitalrecords.com fizetős, és nincs is meg rajta a Somogy megyei összeírás. Ugyan szó volt arról, hogy idén digitalizálják és felkerül majd az MNL adatbázisába, de végül is a dikális összeírások fognak felkerülni.
A mikrofilm.uw.hu és az MNL adatbázisa szerint a pápai keresztelési anyakönyvben vezették a kereszteléseket 1753-1783 között is. A házassági és halotti anyakönyvekről nem tesznek említést a honlapok és a Kálniczky könyv sem.
Lehetséges hogy a familysearchön mostantól nem férhetőek hozzá az állami anyakönyvek? December 7-én frissítettek, most "browse images" helyett van 51 149 adat. Névre lehet ugyan keresni, de ez semmi a korábbihoz képest. Fejlődünk visszafelé és lehet újból hetekig levéltárba járni egy adatért, vagy én néztem el valamit?
A katolikust egy éve, a reformátust fél éve nem frissítették, fogják még vajon?
Az alábbiakhoz hozzátenném, hogy az 1698-ban nemességet kapott Geréb család praedikátuma fenyédi volt, és nemességüket a gyulafehérvári országgyűlés még az adományozás évében kihirdette.
Az eredeti címeres levél az Országos Levéltárban található.
Lemaradt Kemplennél a hivatkozott 4 Geréb családból egy: 1836-ban két nagykőrösi lakos Geréb nemességét Szatmár vm. bizonyítványa alapján Pest vm. hirdette ki.
Sajnos abba az akadályba ütköztem, amelybe szinte minden családfakutató: az anyakönyv elejéhez értem, nincs tovább.
Őseim voltak ns. Geréb Mihály és Vitárius Borbála. Utóbbiról tulajdonképpen semmit nem tudok: sem a születési és halálozási évét, sem a vallását, sőt, még ilyen névvel sem igen találkoztam.
Ns. Geréb Mihály 1761 körül született és 1821-ben halt meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Leveleken élt családjával, és református volt. Ennek következtében a besenyődi református anyakönyvben találtam róla és gyermekeiről adatokat. Ez az anyakönyv azonban csak 1778-től kezdve van vezetve, így egyelőre megakadtam a kutatásban.
Talán segíthet a továbbiakban, hogy a család nemesi származású volt az anyakönyv szerint.
Nagy Iván művében 6 ilyen nevű család szerepel, de a kihaltak figyelmben kívül hagyva csak 4 kerülhetne szóba:
árapataki Geréb (erdélyi, és főleg lófő családokkal házasodott)
rettegi Geréb (1685-ben kapott nemességet, a családfa ismert, de nem egyezik az enyémmel)
medgyesi Geréb (erdélyi család)
kelementelki Geréb (eml. 1570-ben)
Kempelen Béla művében a fentieken kívül további 4 ilyen nevű család található:
Geréb (1698-ban kapott nemességet)
mezőmadarasi Geréb, alias Gellért (1622-ben kapott nemességet, melyet 1722-ben Közép-Szolnok vm-ben hirdettek ki; szintén a 18. sz. első felében Szatmár vm-ben is megtelepedtek)
Geréb (a 18. sz. végén Szilágy vm-ben éltek)
Hogyan lehetne a kutatásban tovább haladni az anyakönyvben, és hogyan lehetne a családot beazonosítani, hogy melyik nemesi családhoz van köze?
Szintén nehezíti a helyzetet, hogy a besenyődi anyakönyvben néhány alkalommal Gerő néven szerepelnek. Nos Nagy Ivánnál egy ilyen család van (Zemplén vm-i), mint ahogy Kempelennél is: a derecskei Gerő család, amely 1687-ben kapott nemességet, és egy év múlva Szabolcs vm. hirdette ki.
Mi a véleményetek, merre lehetne tovább haladni? Milyen iratokat lenne érdemes megvizsgálni, kikérni, és azokat hol?
1753-83 között a pápai reformátusokat üldözték, ezért a közeli Adásztevelre menekült a pápai református iskola is. Ebben az időben szünetelt a református anyakönyvezés is Pápán. Mivel Adásztevelre ment az iskola, megnéztük a helyi anyakönyveket, de abban nincsenek a pápaiak anyakönyvezve (ker, ház, hal). Legalábbis, így külön nem írták ki, hogy akkor ez most a pápaiak keresztelése (ami azért furcsa, mert Nagygyimót pl többször is szerepel, tehát ha így lett volna, akkor sztem kiírták volna). Hol kereshetjük a pápai református adatokat szerintetek még?
Sükösd történetével (is) foglalkozom, mert az apai őseim kb. 300 éve Sükösdön laktak. A Helytörténeti Egyesület tagja vagyok.
A sükösdi anyakönyvből az összes Pocskayt kiírtam. A család több tagja temetkezett a kápolnába, vagy mellé, nem csak a Pocskayak, hanem a feleségeik is.
Az anyakönyv - mint ahogy máshol is - előfordulhat, hogy hiányos. A plébánostól függött, hogy milyen pontosan vezette az anyakönyvet. Lehetséges, hogy született egy Anna nevű gyermek, de nem írták be. Aztán meghalt, és azt sem írták be.
A kápolnáról van egy elméletem, tehát részben feltételezés:
Azért épített oda a kápolnát Pocskay Gergely, mert akkor ott volt a temető! Tehát ez egy temetőkápolna. Ilyet más falvakban is építettek az ott lakó nemesi családok. (A Pocskay/Tukó család Berkesdről, Baranya vármegyéből származott.)
Egy adat a sükösdi halotti anyakönyvből:
1748. máj. 9. nemes Pocskaj Ilona, 77 éves, sükösdi. "... cujus Corpus Sepultum est in Capella Coemeterio sorensis..." (a kápolnához temették).
Egyébként konkrétan a kápolna építéséről semmilyen hivatalos iratot nem találtam, pedig sokat kutattam Kalocsán. 1747-ben építették, aztán 1847-ben a 100 éves évfordulón felújították. Ehhez az érsekségtől kértek és kaptak engedélyt. Ekkor építették rá azt a kicsike tornyot.
Az egyesület honlapján lévő írás Udvardy József: A sükösdi plébánia története című kiváló munkájából származik.
Bocs, ha kicsit hosszú voltam. Ha bővebben érdekel a dolog, akkor írj:
Ki tudja ? Szabadkán a XVIII.században sokszor fordul elő az Erdődy név. A grófi család családfájában ezek nem szerepelnek, vajon honnan eredhet a nevük ? Mától visszafelé 1720-ig mindenkit megtaláltam, de az 1720-as évek előttre nem tudok tovább menni.Honnan eredhetnek ezzel a névvel ? Tud valaki valamit ? Köszönöm .
Én a Pocskayak helyében a Szent Anna kápolnát, vagy az a körül fekvő temetőt választottam volna végső nyughelyemnek, ha már egyszer a család egyik a kápolna alapítója. Nem tudom, hogy tartottak-e ott misét.
II. János Pál pápa a szövegkörnyezet alapján gyülekezet közepén értelemben használhatta.
Hirdetni fogom nevedet atyámfiainak in medio Ecclesiae a gyülekezetnek közepette dicsérlek téged. (Zsolt 21,23)
Mivel a sükösdi római katolikus (nagy)templom csak 1817-ben épült így már csak az a kérdés, hogy 1788-ban ez melyik templom volt, "amiben" eltemették. A család által épített kápolnában misék is voltak már ekkoriban?
Valóban Sükösdről van szó, feleségem ősei között van a Pocskay család.
A család másik leszármazottja Pocskay Tamás elmondta nekem, hogy nem születik Anna nevű Pocskay az anyakönyvek szerint és nem hal meg ebben az időszakban ilyen nevű gyermeklány... Vagyis a legenda úgy tűnik nem valóságos, de mint minden legendának biztosan ennek is van valóságalapja :)
Akkor azt biztosnak vehetem, hogy ezt a Mihályt idetemették? És azt is, hogy ő volt a templom építtetője vagy legalább is abból a családból származott?
A google-ban egyébként II. János Páltól származó idézetben többször szerepel ez a kifejezés, egyéb jelentése nem lehet?!
"in medio Ecclesiae"= templom közepén. Tehát oda lett eltemetve. Ha a 10469. hsz.-hoz hasonlóan a Sükösdről van szó, akkor lehet, hogy a sir még létezik is. http://www.biblia-tarsulat.hu/docum/sukosd.htm
Az "in medio Ecclesiae" jelentéséről lásd Glatz Ferenc-Kardos József: Szent István és kora. MTA Történettudományi Intézet, 1988. 119. oldalát ITT
Lehet most kapni a Múzeum körúti Könyvudvarban az 1990-es évek elején kiadott "A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája" sorozat 2-3-4 kötetét 990 Ft/db áron. Hátha érdekel valakit.
Van olyan köztünk aki a 65. gyalogezred vagy a 11. honvéd munkácsi gyalogezredről tud néhány dolgot? Vagy valamelyik rokona ezekben az ezredekben szolgált? Az én üknagyapám törzsőrmester volt a 11-eseknél, Komarównál kapott vitézségi érmet, és Német Csapatkeresztet. 1917-ben amputálták mindkettő lábfejét, a Magyaros-völgyi harcok után. Többi rokonom a 65-ös Ludwig bakáknál volt. Sajnos az ezred történetére vonatkozó könyv alig található meg valahol. Esetleg valaki pdf-ben nem tudja, hogy fennt van-e? A Hadtörténeti Könyvtárból meg eltűnt mert hiánylistán van....
Találkozott már valaki halotti anyakönyveket olvasva az alábbi kifejezéssel?! Mit jelenthet? Miért írhatták oda? Se előtte, se utána nem írt ilyet a pap...
"in medio Ecclesia"?
A konkrét mondat 1788-ból az alábbi:
"...provisus sepultus est in medio Ecclesia Michael Pocskay annor 82"
Nagyon szépen köszönöm az infot, én is valami hasonlóra gondoltam. Most már csak azt szeretném tudni, hogy a felvett konfirmált név szerepelhet-e még másutt is? Köszi
Igaz, köszönöm szépen a korrekciót és segítséget, Thurzó György szüleire gondoltam, Thurzó Ferencre és Zrínyi Katára. Közben én is rájöttem (elolvastam azt a két tanulmányt), hogy a saját magam által felállított korhatárok tévesek.
Benda Borbála: Rákóczi Erzsébet rövid özvegysége 241-247. old In: Rendi társadalom polgári társadalom 16. Nôk és férfiak avagy a nemek története. Nyíregyházi Fôiskola Gazdaságtudományi Kar, 2003.
243. old.
"A korszakban nem volt szokatlan, hogy 14 évesen adjanak férjhez egy leányt. A serdültkor elérése (12 év) után már teljesen természetesnek tartották, hogy egy leány férjhez menjen .... Szokatlannak a 12 éves kor elôtti házasságok számítottak: így Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya házassága, ahol Orsolya még csupán 11 éves volt, vagy Esterházy Pál és Orsolya titkosházassága, ahol a menyasszony ugyancsak 11 éves volt csupán."
Ez itt konfirmálási bejegyzés. A 150. oldalon kezdődik egyébként. Az első oszlop a konfirmálásban felvett név, majd a konfirmáló neve, életkora, szülők neve, keresztszülők neve. Az utolsó oszlop tetején a Locus (hely) szót látom.
Sikerült többet megtudni a dédnagyapjáról? Különösen érdekelne, ha esetleg a K.u.K. 48-as gyalogezerdről érdekes dolgokat tudott meg. Én is a 48-asban vagyok érdekelt. Kérem jelezze azt felém ide, vagy az email címemre.
Megint elakadtam. Meg tudná nekem mondani valaki, hogy mit is látok? És milyen név szerepel az első oszlopban? A szülők neve után a keresztszülő neve volna?
És köszönöm, hogy te is bekapcsolódsz. Én nem állítottam olyanokat, amiket nekem titulálsz. Én azt feltételeztem, hogy Várday Kata nagyon fiatal volt az első esküvője idején ill. az tény, hogy Nyáry Pál a második esküvőjén már eléggé idős lehetett, mikor ő még csak 20 éves volt.
Nyáry Pál apja Lőrinc 1559-ben meghalt, így Pál ekkor már élt, mégha ő az utolsó gyermek is a családban. Másrészt ekkor már Pálnak 6 gyermeke volt Enyingi Török Zsuzsannától. Így 1600-ban Pál már közel 50 éves lehetett. Apja ekkor már 41 éve halott.
Másrészt amire utaltam, hogy Nyáry Krisztina is 14 évesen már házasodott ill. az ő második házasságakor is 20 éves volt, mint az anyja és Eszterházy Miklós ekkor már 41 éves, így náluk is nagy volt a korkülönbség.
Én ennél több konkrét adatra nem utaltam, s ezt most pontosítottam is.
---
Mindettől függetlenül érdekelnek az infóid, s ha nem zavar, akkor veled is felvenném magánban a kapcsolatot. (onogur@freemail.hu)
Csak pár szót szeretnék hozzáfűzni az eddig leírtakhoz. Ajánlok még egy forrást Történelmi Tár 1880 kötet 178-181. Családi feljegyzések a XVII. századból.
Itt látszik hogy Pethő Magdolna 1623 született és 1636-ban házasodott, majd miután megszületett lánya Borbála 1641.-ben meg is halt. Borbálának 13 év és 9 hónapos korában volt esküvője. Első fia Benedek pedig 14. évesen született. Lehet, hogy ez rendkivüli eset, de ez is említésre méltó. Mivel a Thurzók családi levelezésével foglalkozom, amibe beletartozik Várday Kata levelezése is. Onogurt korrektálnom kell, ahol azt írja hogy Nyáry Krisztina az esküvőkor 50 éves volt, az szerintem helytelen. Ugyanis az első apósa, anyósa Thurzó György (1567-1616) és Czobor Erzsébet (1578-1626) volt, akik 1592.02.02.-án kötöttek házasságot, tehát az anyósa 14. , de apósa nem 50!, hanem csak 24 és fél éves volt. A Várday családfát pedig Várday Mihálytól, Várday Katalin nagyapjától követem, természetesen a magánlevelésből, mert azok sok esetben sokkal megbízhatóbbak, mint a geneológiák.
>Szerintem viszont az nem állja meg a helyét, hogy a nemzőképesség mindösszesen 15 év lenne.
---
Pontosítok, mivel félreérthetően írhattam.
Nem fiatalabb, mint 15 éves. Azaz innentől felfelé. Férfiak esetében, mint már jelezted is, akár 50 éves kor is lehet. A nőknél ez már nagyon a vége, ez már a várható menopausa utáni időszakba esik.
>Azt nem tudom, hogy a XV. századi nemesekre mi volt inkább a jellemző, félve a birtok felaprózódásától minél kevesebb utódot nemzettek-e, vagy ezzel nem foglalkoztak,
---
Az említett Várday Kata esetében épp ellenkezőleg volt. Nem a birtok felaprózódása ellen küzdöttek, hanem az örökös meglétéért. Katának 4 idősebb fiútestvére is született, de gyaníthatóan ő egyikkel sem találkozhatott.
De a korábban élt rokonai között található olyan is, kiről tudott, hogy házastársa is volt, jó pozícióban volt a királyi palotában és a levéltári adatok alapján nem mutatható ki leszármazott. Én inkább azt feltételezem, hogy nagy volt a gyermekhalandóság. A keresztelés miatt már megemlítik a létét, mivel nevesítve lett, azaz volt neve, de ha még a keresztelő előtt meghalt, akkor lehet, hogy nem is említik, így nem is tudhatunk róla. Nem tudom, hogy anno mi volt ezzel kapcsolatban a szokás.
A Várday család egy jó ideig nem bontotta meg a birtokot. Mindig az arra legrátermettebb fiú vihette tovább. Persze lehet, hogy a geneológiai leírások nem pontosak a gyermekek születési sorrendjével kapcsolatosan, de nekem az tűnt fel, hogy nem mindig az elsőszülött volt a késöbbi örökös, aki a birtok dolgait tovább vitte. Ennek ellenére, a többi közvetlenebb családtag is részesült a birtok jövedelmeiből. Másrész a 'fiútöbblet'-et itt-ott 'helyezték el', papi, katonai pálya ill. a királyi udvarban valami magasabb pozíció. Épp egy ilyen oldalági személy után nyomozok. Pontosabban ezen személy háza a fő célpontom, de azt szeretném minnél pontosabban kideríteni, hogy 1500-ban milyen családtagok élhettek vele együtt a településen. Nem volt az öröklő ág része, de egy önálló házat kapott, mely még most is létezik alaposan átalakítva és megtoldva.
Gyanítom, hogy ilyen szempontból, a tervezett mélységben nem szokták sokszor feldolgozni a családfákat. Már csak azért sem, mivel viszafelé haladva az időben egyre gyérebb az adatsűrűség. Így valamennyire magamnak kell kidolgozni a módszert.
---
Mivel csak te reagáltál ill. egyre személyesebb lenne a téma, ezért ha megfelel, magánban kellene folytatni a diskurzust. Ha megfelel, akkor küldj egy e-mailt!
A témához egyáltalán nem értek, de gyorsan átfutva Nyáry Krisztina rokonságának születéseit és házasságait, szerintem is nagyjából 15 év a legalacsonyabb kor, mikor egy új család elsőszülöttje megszülethetett akkoriban, maga Nyáry is 14 évesen házasodott először, és 14 éves volt az első anyósa is (az após az esküvőn nem mellesleg már ötven felett járt!), valamint fiának az első neje is ugyanennyi idős volt a házassága megkötésekor. Nagyon gyanús nekem a szám, ez lehetett az a házassági kor alsó küszöbe. Persze voltak extrém esetek is (Nádasdy Tamásé és Kanizsay Dorottyáé, a mennyasszony 11 éves!). Találtam egy érdekes tanulmánykötetet, amiből a következő kettő tanulmányt érdemes szerintem elolvasni (a lábjegyzeteket is): Lengyel Tünde: Thurzó György családi konfliktusai és Benda Borbála: Rákóczi Erzsébet rövid özvegysége. http://www.policy.hu/takacs/pdf-lib/HIK03.PDF
Szerintem viszont az nem állja meg a helyét, hogy a nemzőképesség mindösszesen 15 év lenne. Pl., ha a férj újraházasodik és elvesz egy fiatal nőt (vagy fordítva)? Azt nem tudom, hogy a XV. századi nemesekre mi volt inkább a jellemző, félve a birtok felaprózódásától minél kevesebb utódot nemzettek-e, vagy ezzel nem foglalkoztak, de a XVI. századi főnemesek (ahogy nézem a gyerekszámokat) sokasodtak, a két évet egyáltalán nem betartva. Pl. Esterházy Pál neje 15 évesen szült először és haláláig (41 év) 18 (vagy 19) gyermeket hozott világra. Annyi tényező határozhatja meg a születéseket (háború, kapcsolat milyensége, a koruk, a családon belüli gyermekhalandóság, a korábban született gyermekek neme stb.), hogy általános érvényű alaptételeket nem lehet felállítani véleményem szerint, maximum egy bizonyos család több generációjából lehet érdekes statisztikákat készíteni. Sajnos az Interneten nem találtam a XV-XVI. századi nemesi társadalomról szóló munkát, pedig az sokat segítene.
Ami, így Radixindex előfizetés nélkül is biztos az az, hogy Józan és Balog nevek nem szerepelnek sem Vésén, sem Varászlón a Radixindex adatbázisaiban. Csak egy Hajdu szerepel Vésén, de az is a RadixRef-nél. Nem tudom ismered-e: Somogy kereskedőinek és iparosainak összeírása 1869-ben. (Forrásközlés) In Bősze Sándor (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 36. Kaposvár, 2005. SML. 77-178. (Tartalmazza a Levéltárak Közös Keresője)
Mellékszál, de 1850-60-as évek Militär-Schematismusaiban szerepel egy Josef Span(n)raft nevű orvos (Ober-Wundarzt), az 1851. éviben pl. a Deutschbanater GIR. Nr. 12. állományában találjuk, lehet, hogy ő az a bizonyos személy. Esetleg még utána lehet érdeklődni a Hadtörténeti Levéltár Bécsi Kirendeltségénél, hátha mégis kötődik valahogyan Sopronhoz.
Szerintem nem sikerült olvaható nagyságban felrakni. Várom a tippeket, hogy hogy lehetne. Ha teljes oldalt töltök le,azt nem engedi ez a kicsi meg olvashatatlan.
Tapasztalatom szerint - ha éppen törvényesen és így házassággal - ez akár 15 éves kor is lehetett, főleg a nőknél. S akár 15-20 év korkülönbség is előfordulhatott. S még az első magyarnyelvű szerelmeslevelezések egyikét produkálták. (Várday Kata és Nyáry Pál. S lányuk Nyáry Krisztina hozománya pedig az Eszterhazy birodalom egyik megalapozója lett. Ő lett a hercegi ág ősanyja.)
A biológiai ill. szociológiai értékeken túl arra is gondoltam, hogy az előző általános információk tükrében a rendelkezésre álló gyér adatokból még mi hozható ki? Milyen logikai következtetéseket lehet még ezzel kapcsolatban leszűrni.
Én, ha ellenkező adat nincs, akkor az életkornak 60 évet veszek ill. a nemző-/szülőképességre 15 évet. Gyermekszülések közötti idő 2 év. De ha nagyjából ki lehet következtetni az utolsó gyermek születési idejét, akkor a feltételezett házassági időpont és ezen időpont között arányosan osztom szét a gyermekek születési idejét. Ezeket persze felülbírálhatja egy tényadattal történő összeférhetetlenség és akkor finomabb "tilitolizást' kell csinálni.
Ilyen és hasonló 'logikai trükkök'-re is kíváncsi lennék a tényleges szociológiai adatok mellett.
---
A belinkelt anyagot mennyire szabad/lehet a középkori főnemesség szokásaira visszavetíteni?
Csak tipp, de szerintem azt, hogy ki mikor vált nemző/szülőképessé nehezen lehet megállapítani, hiszen valószínűleg abban az időben (XV-XVI. század) még inkább törekedhettek arra, hogy a gyermek törvényes legyen, azaz a házasodás után szülessen meg. És a házasodási kor alsó határát igyekeztek szabályozni, tehát azzal, hogy valaki nemzőképessé vált, nem feltétlenül alapíthatott családot. A Korcsoportok korszerkezet c. alfejezet lehet érdekes a témával kapcsolatban:
És a bibliográfiában szereplő Bónis könyvek, köztük Bónis György: Házassági törvényjavaslatok a XVIII. század elején. Regnum. Egyháztörténeti évkönyv. 110. 1972. ígéretesnek tűnik.
Egy kis helytörténeti kutatásba csöppentem. A település XV-XVI. századi birtokos családját kutatom és próbálom felszerkeszteni a családfájukat részletesebben is. Azaz ki, mikor születhetett, házasodhatott, mikor születhettek a gyermekei, mikor halhatott meg? Ezekről részleges adatok állnak rendelkezésre, de az ismert családi kapcsolatokból várható élettartamból, mikor válhatott éretté és így nemző vagy szülőképessé, stb összefüggésekből, ha nem is mindig teljes bizonyossággal, de újabb adatok nyerhetők ki. Ezeket szeretném kikutatni.
Egy példa, hogy érthető legyen.
Egy személyt az apja ismert halála után említenek egyszer. Azaz a személy az apja halála és az említés között biztosan élt. De élt előtte is valamettől, de ez már az időben visszafelé haladva már egyre bitonytalanabb. és egy idő után (előtte) már biztos, hogy nem. Ha ennek a személynek ismert gyermeke(i) is van(nak) és esetleg a születésé(i)nek ideje is, akkor, újabb infó arról, hogy mikor vált nemző/szülőképessé. Ez persze tág határok között mozoghat.
Ilyen és hasonló lehetséges összefüggéseket keresek.
Van-e ennek szakirodalma ill. tudtok-e elméleti dolgokat mondani erről?
Ma mar maskepp latom...jo lenne mas bejegyzes....A nagy D mindenki nevwben szerepel.
A gyermek is Ladislaus...lehet,h statuszokrol van szo,hogy kinek a kije.Pl en lattam olyat,h.a keresztanyanal azt irjak,leanykori nev,+kinek a felesege...
Vmi ilyesmi is lehet,bar sok ertelme nincs...
Rodttmus?D.Can.
Ladislaus D.bap.
D.Maria Majtenyi
Akkor lehetne a bap.a kereszteles roviditese...de ilyen bejegyzest meg nem lattam...szoval jo lenne meg egy hasonlo.
Mostanában nagyon leálltak a feltöltésekkel :( Nekem pedig nagyon kéne többek között Győr, Cegléd, Kisbér (halotti 1920-tól), és egyéb kisközségek adatai.
Valakinek van-e ötlete az alábbival kapcsolatban az utolsó előtti oszlopban szereplő keresztszülőhöz? A keresztanyát én is tudom olvasni: D. Maria Majtenyi
köszönöm am a tippet. :P az biztos h grófok voltak egykoron ez szájról szájra jár a családban. csak a későbbi drego-t nem értem. és senki sem a családban. nagymamám szerint azért drego mert régen frófok voltak csak eddigre már elvesztették ezt a címet.
Drego-ról azt hallottam, hogy a volt grófokat szokták így írni vagy azokat akiknek valamilyen ősük anno gróf volt. A problémám viszont az, hogy az apánál Gr. van írva viszont másoknál drego, illetve néha az apánál is drego. (pl. a halottiban)
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni. 1912-ben Szlovákia, Nyitra megye, Zbehy községben született személy születési anyakönyvi kivonatát hol tudnám megnézni? Szlovákiában a születési anyakönyvben nincsenek feltüntetve a szülők életkora csak a lakhely. Így hogy lehet kideríteni, hogy mikor születhetett az illető szülő valamint kik voltak a szüleik?Skori
Tóth Endre: A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában.
Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1940. 195 p. (A teológiai tanár munkája nem egyszerűen egyháztörténet, nem csupán a hitélet krónikája, hanem részletes településtörténeti adattár is, hiszen ábécérendben ismerteti az egyes gyülekezetek históriáját.)
Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék.
Budapest : Magyar Városok Monogr., 1939. 932 p. (A hatalmas monográfia második része foglalkozik Somogy megyével, Fóris Anna és Kertész János összeállításában. A megye településeinek bemutatását gazdag személyi adattár követi.)
Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében.
Győr : s. n., 1939. 82 p. (Az evangélikus lelkész kis terjedelmű munkája ma is fontos forrás mindazok számára, akik a dél-dunántúli német népesség, illetőleg a helyi protestánsok tör-ténetével foglalkoznak.)
Sajnos nem tudok ebben segíteni, semmit sem tudok róluk, az előző kérdezőnek azért tudtam válaszolni, mert véletlen egybeesés miatt pont a héten mesélt valaki érdekességképpen Mezőfalváról nekem.
Az én őseimet is Mária Terézia idején telepítették be.A Somogy megyei Kercseligetre,1750-57 között.A betelepítési biztos gróf Niczky Kristóf volt.Erről találok valahol online elérhetőséget?Esetleg a nemesi levéltára létezik?
Letezik barmilyen anyag (lehetoleg online) a Maria Terezia/II. Jozsef-fele betelepitesekrol?
A csaladfamat vissza tudtam vezetni egeszen az 1780-90-es evekig (Mezofalva, Eloszallas, Nagyvenyim) de a korabbi idokrol semmi anyagom nincs es a nevuket sem talalom sehol.
A Veszpremi Erseki és Fokaptalani Leveltarban sajnos nem lehet online keresni es mostanaban nemigen tudok lemenni hozzajuk.
érdeklődöm, Tótkomlós evangélikus anyakönyveit (pl. A 2118) közületek kutatja-e épp valaki?
A jelzett film a MOL-ban 'akta' jelzésű jelenleg, ami azt jelenti, hogy valamely megyei levéltárba lett kiszállítva korlátozott időre, kutatói kérésre.
Köszönöm, ha esetleg fórumot olvasó kutatótársnál van, és jelentkezik nálam.
Az első világháborúan részt vett nagyapámról hol találhatnék infót? Járt az Isonzónál is, heves megyei volt. Ha valakinek van tippje, kérném a segítségét.
Tisztelettel kérdezem, hogy ehhez az adathoz hol jutott hozz? A cs. és kir. 48-as gyalogezred 5.század? Engem ez bővebben is érdekelne, mivel nagyapám is ebben az ezredben és században szolgált. Nagyon örülnék, ha ehhez a gyűjtéshez tudna nekem több információt adni.
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL Degré Alajos: Zala megye 1770. évi összeírása 145-146. old. (Levéltárak Közös Keresőjében megtalálható)
3, Personae contributioni obnoxiae = adóköteles személyek száma
15, Milii metretae Posonienses = köles pozsonyi mérőben
16, Pannici metretae Posonienses = hajdina pozsonyi mérőben
17, Fagopyri seu turcici tritici metretae Posonienses = kukorica pozsonyi mérőben
20, Foeni currus = széna szekér számra
21, Cordi currus = sarjú szekér számra
22, Vineae fossores = szőlő kapásban szántva
24, Opificium, si quidem quale = kézművesség, éspedig milyen
25, Lucrum ex quaestu = kicsinybeni kereskedésből származó jövedelem
26, Lucrum ex mercatura = nagyobb szabású, vásározó kereskedésből való jövedelem
Úgy láttam, hogy még senki nem hívta fel a figyelmet arra, hogy a mormonok október 31-én ismételten frissítették az állami anyakönyveket. Sajnos nem tudom, hogy mekkora változás történt, mivel korábban nem jegyeztem fel a számot, s azt sem, hogy mely településekkel bővült.
Azt szeretném kérdezni, hogy mi lehetett az apa (Martinus Szente) foglalkozása? Én "opibea"-nak olvasom, de arra meg semmi normálisat nem sikerült kigoogle-znom.
Hogy általánosan használták-e, az nem tudom. Békés megyei (evangélikus) anyakönyvben találkoztam vele, ott azt jelentette, amit olvasol: mind a helyzetét, mind pedig a megélhetését.
Magyarország tiszti czím- és névtára. XXXI. évfolyam. 1912 / ... szerkeszti és kiadja a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. - Budapest : Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, 1912. - XV, [1], 981 p. ; 27 cm
Na látod azért haladok. Pontosan olvastam ki Chmelik Veronika nevét. Találtam egy írott gót betűs táblázatot, azt tanulmányozom. A Minarz-ból csak az r betűre nem jöttem rá.
Nem is magával az írással van baj, szépek azok a betűk. Csak nem mindegy, hogy ehhez egy egyébként csúnya írással megáldott pap is társul...
"A képre visszatérve nem lehet, hogy a szülőknek nem csak az apjuk neve van odaírva, hanem az anyjuké is? Csak mert mint ha én látnám ott (az azóta kikeresett) Chmelik Veronika nevét is, aki Bartos Jakab felesége volt."
Ott vannak a nagyik is - írtam is. :-)
Weronika Chmelik és Weronika Minarz. (jahogy ezt nem írtam) :-)
"HOgy a túróba lehet ezt az írást megtanulni kiolvasni???"
Pasz.
Jó kérdés... csak azt tudom leírni, hogy nekem hogyan "sikerül" boldogulni vele.
Nem biztos, hogy nálad működni fog.
Azt nem állítom, hogy folyékonyan olvasom, de eddig - azokat amelyek kellettek -, az összes gót bejegyzéssel boldogultam. (mintegy 150-160 db eddig).
Nem kell parázni.
Meg kell tanulni először a latinhoz képest máshogy írott de gyakori betűket (e, r, a, z, s, c, h, p, b, d, f, stb.... stb...)
Ezt nem úszod meg.
Ha a fenti tanulás megvan, a keresztneveket szép lassan gördülékenyen kezded olvasni. Ez azért arra jó, hogy gyorsan keress a bejegyzések között. A családnevekkel nagyobb a szívás, az nem fog hamar menni.
Gyors sikerre ne számíts.
Ha más sokat elolvastál, egyre könnyebben fog menni... lassacskán a csúnyább bejegyzések is.
1 év múlva pedig az 1700-1730 között írottakat is folyékonyan fogod olvasni, olyanokat is amelyektől most lefordulsz a székről és el nem képzeled, hogy ezt is lehet. Lehet. :-)
Ugyanúgy működik a dolog ahogy a magyart is olvasod.
Az agyad szavakat ismer fel a bejegyzésen. (egy idő után) Tehát most gótból általános iskola első osztályos vagy.
Nem lehetetlen, hogy a halotti anyakönyvben félreolvastam, mert abban az utolsó cz-ben nem vagyok teljesen biztos. Tehát lehet Mudrák is, bár i-betűre nem emlékszem. Viszont itt Bartos János már 70 éves volt, a felesége is eredetileg német ajkú volt, szóval egy kis betűtévesztés belefér. 1911.08.01-én halt meg, ekkor 71 évesnek tüntették fel, én úgy gondolom, hogy ehhez hozzátársítva a szülők nevét, biztos ő lesz az.
A képre visszatérve nem lehet, hogy a szülőknek nem csak az apjuk neve van odaírva, hanem az anyjuké is? Csak mert mint ha én látnám ott (az azóta kikeresett) Chmelik Veronika nevét is, aki Bartos Jakab felesége volt. Az anyánál írotakkal még nem boldogultam. HOgy a túróba lehet ezt az írást megtanulni kiolvasni???
Esetleg a többi szöveget is tudnád nekem értelmezni? Egy korábbi fordításban szerepelt az apa foglalkozása (negyedtelkes) is. Esetleg itt is benne van? Az utolsó előtti oszlopban ki tudom még olvasni egy Mudrácz Ferenc és egy x. Ferencet. Ők gondolom a keresztszülők.
Hát szerintem akkor biztos ő lesz az, gondolom a Jakob, a nagypapa miatt került bele, lehet használta azt is miatta.
Sajnos Bartos János felesége később halt meg, így az ő szülei nevére már senki nem emlékezett. Annyit sikerült megtudnom, hogy 1847-ben született valahol Németországban és evangélikus volt. Szerintetek van valami remény rá, hogy megtalálható?
Sikerült eljutnom a levéltárba, így megtudtam, hogy a korábban keresett Bartos János ősömnek Bartos Jakab Vencel illetve Mudrácz Anna voltak a szülei. Viszont a gótírás olvasásában továbbra sem vagyok túl jó. Megnéznétek nekem, hogy jól tippeltem-e az alábbi bejegyzést illetően? A jobb oldalon az utolsó születési bejegyzés. Ha igen, akkor "lefordítanátok" nekem pontosan? Köszönöm
Na igen, a lényeget nem írtam. Azt akarom ezzel mondani, hogy a keresztségben kapott név mellett lehet, hogy ezen az utóbbi néven élte le az életét, s az "egyházi anyakönyvek korában" a halálozáskor nem születési anyakönyvi kivonatok alapján tettek bejegyzést a halottiba (vahy a házasságiba sem). Azt érdemes felkutatni, hogy ezen az utóbbi néven volt-e a családban korábban gyermek.
Volt már erről (hasonlóról) szó itt korábban, épp annak kapcsán, hogy ma is létező jelenség (nagyapám öccsének családjában a IIVH után született gyerekeknél, az érintett ma is él.
Gyermekként (csecsemőként) elhalálozik egy gyermek, elsőszülött (Kati), a haláleset után harmadikként született hasonló neműnek ugyan más nevet adnak (Éva), mégis a család (a szülők, nagyszülők, sőt halálesetkor már élt másodszülött testvér is), az előző, elhalálozott gyermek nevén hívja (Katinak). A gyerekei már nem.
Szia, tuti nem volt két neve, 200 évre visszamenőleg senkinek sem volt :) De mivel dátum szerint és anyja neve szerint egyeznek a dolgok, bevállalom.... 120 évet átnézve, kb 4-5 ilyen esettel találkoztam, a keresztnevek néha megváltoztak a születés-házasság-szülés háromszögben. Úgyhogy el kell fogadnom, hogy ezek egy és ugyanazon személyek.
Szia, sztem külön sehol.... Én legalábbis nem találkoztam még ilyennel. Egy válást találtam, a házasságiban volt benn, a megjegyzéshez odaírták, hogy a házasság felbontatott ekkor és ekkor a cs.kir. stb paragrafus szerint. De hogy ennél többet nem tudtam kideríteni, mert nem volt odaírva, hogy hol történt a válás. Ha tudod, esetleg utána lehetne nézni a polgári válópereknél.
Kedves rykra és vörösvári! Köszönöm a válaszaitokat! Barbara és Borbála nevekkel volt hasonló tapasztalatom, de erre találtam forrást is, úgyhogy nyugodt szívvel emeltem be a személyt a családfámba.
Személyes tapasztalat, hogy előfordulhat az, hogy változik a keresztnév. Miután bemondás alapján töltötték ki az anyakönyveket az is előfordulhat, hogy a vezetéknév se stimmel, főleg ha rokon vagy csak falubéli volt a bejelentő.
Szerintem két neve lehetett, ugyanis a Péter és a Pál is egy napon, június 29-én van. Akkor lenne nagyobb bökkenő, ha két teljesen más név lenne. De csak szerintem.
szerintetek mennyire lehetek biztos, hogy ugyanarról a személyről van-e szó, ha a gyerek születésekor és majd későbbi házasságkötésekor nem ugyanazok a szülők? Pl. születéskor B. Pál - Sz. Zsuzsanna, házasságkötéskor B. Péter - Sz. Zsuzsanna; vagy fordítva is előfordul, Julianna és Zsuzsanna. Az adatokat / dátumokat oda-vissza nyomozva, nem lehet másról szó; nem volt dupla keresztnév sehol sem. Elfogadhatom, hogy ugyanarról a személyről van szó? Az 1800-as évek közepéről van szó.
1888-ban Lovász Zsuzsanna volt Kapu László felesége.
1892-ben Skitka/?/ Zsuzsanna,
1897-ben Tamás Borbála, aki tuljadonképpen Vékony Borbála és 1898-ban kislányt szült Kaputól, de a férj már akkor nem élt.
Házasságuk 1895 okt. 1 lehetett, mert az államiban nem találtam, egyházi meg necces, mert görög katolikusok voltak és az nincs úgy feldolgozva, mint a római. Majd egyszer leváltárba jutok kikérem mikrofilmen.
Itt valami félreértés van. Az a kislány,Kapu Marika, 6 éves volt, mikor meghalt, így az 1898 októberi bejegyzés alapján 1892 +/- 1 év született. Egy 1888-as születésű gyerek 10 éves 1898-ban, nem kevernek össze egy 6 éveset egy 10 évessel. (időseknél a születési évre 'szoktak' rosszul emlékezni)
Szerintem keresd meg a Tamás Borbálával kötött házasság időpontját, s onnan visszalapozva keressél a halottiban olyan személyt, akinek férje Kapu László volt.
Szia! Az apja neve Kapu , ő az üknagyapám, a halottiját meg is találtam 1897-ben, de ott már a felesége Tamás Borbála. A dédnagyanyám -aki 1888.-ban született- édesanyjának a neve Lovász Zsuzsanna. Ezért próbáltam a mostani képből is ezt a nevet kinézni, de nem sikerült. Meg azért gondoltam azt, hogy gyakorlottabb szem hátha helyesebben olvassa ki, mint én. Köszi, hogy szakítottál időt rám. Szia
A halotti anyakönyvekben benne van az elhúnyt életkora, ami a betett fényképen pont a tetején van, és pont nem látszik. :)
Ezért kérdeztem, hogy melyik település, mert így felmentem a familysearch.org adatbázisábam ahol - az 1898 as időpont alapján - a halotti polgári anyakönyveben megtaláltam, hogy 6 év. (191/276 Szabolcs-Nyírmada)
Így adott az apa neve Kapu, v, Hapu László, valamint a nagybácsié, ~ András, továbbá ismert, hogy a szülőpár 1891/1893-1898 között elhalálozott.
Ezekből az adatokból, akár a fenti adatbázis, akár az egyházi, ill. polgári anyakönyvek felhasználásával nagy valószínűséggel találsz másik szóképet, írott alakot, ami segít az anya vezetéknevének beazonosításában.
A szülők születési idejéhez meg kell nézni a házaságkötésüket a házassági anyakönyvben, az 1800-as években általában szerepelt itt az életkoruk. Ez sokszor nem pontos 3-4 évet is meg kell nézni az adott időpont előtt vagy után. Az összes gyerekhez viszont át kell nézni a teljes születési anyakönyvet.
Most kezdem kutatni a családfámat. Az alapvető adatokat a családban található anyakönyvekből már összeszedtem most már azt hiszem csak a levéltár segíthet tovább haladnom...
A kérdésem az lenne, hogy a levéltári anyakönyvek alapján (ha már tudom a született gyermek születési dátumát) meg tudom találni az anyakönyvben a megfelelő oldalt ahol a gyermek szüleinek neve és foglalkozása fel van tüntetve, de honnan tudhatom meg a szülők születési idejét ill. azt, hogy hány gyermekük volt ill. azok születési dátumát?
Zoli felemás hírem van. Molnárok és malmok tekintetében nem egyik helyen sem találtam említett nevűt. Viszont a Radixindex Nemes-Déden három Józan nevűt jelez, csak azt nem tudni mi volt a foglalkozásuk.
Köszönöm, és valóban 'Sequentet'. Igen, megnyílik utána az új év, csak novemberrel kezdődik és hat év kihagyással, az oldalszámozás viszont folyamatos. Érdekes, hogy a kimaradó időből be van toldva azért néhány születés, főként nemeseké, ahogy elfért a lenti nagybetűs rész mellett. Eléképzelhető, hogy ebben az időszakban egyáltalán nem, vagy máshol anyakönyveztek?
Köszönöm, hogy megírtad ezeket település neveket, ezek közül nincs kapcsolódási pontom, még esetleg Besztercebánya lehetett volna, mint ismert tartózkodási hely. Mindenesetre nagyon kedves vagy, köszi ismét.
"A helynévtárban külön modulok szolgálják az általános felhasználók, illetőleg a kutatók igényeit. Az adattár tartalmazza az egyes helynevek történeti és mai, élőnyelvi adatait, megtudhatjuk, hogy az adott időben mit jelölt a kérdéses helynév, és több esetben a jelölt hely történetére vonatkozó információk is megtalálhatók a térképpel illusztrált adatlapon."
Nagyon köszönöm, kedves vagy, hogy megnézted. Eddigi ismereteim szerint 1903-ig itt volt, és több anyakönyvi bejegyzés szerint ez a foglalkozása. Akkor ez nem jött össze... Mindenesetre hálás köszönetem neked.
Valaki meg tudna nézni nekem egy nevet a Magyarország iparosainak és kereskődinek címjegyzéke 1891. c. kiadványból, ami a Radindexen fenn van? Krnács Ádám önálló csizmadia, Hatvan, esetleg Mátraszőlős. Szívesen venném a segítséget...
A név és vallás alatt szereplő 'dominalis' kifejezés megértésében tudna valaki segíteni? A latin-magyar szótár szerint uradalmi, urasági jelentéssel bír, ez vajon mire vonatkozhat? Előre is köszönöm!
Igen, a nánai adatokat onnan tudtam meg, de mostmár messzebbre nem tudok visszatekinten, olyanok nincsenek fenn. A Hliva névvel többször találkoztam a szlovákiai Ruzomberok és Banska Bystrica településeken / az 1800-as éveket néztem/.
Gondolom főleg egyházi, de ez országonként, településenként változó. Az engem érintő településekről csak egyházit találtam 1766-1832 között, de van olyan is, amire semmit. :( A FamilySearch.org oldalon nagyon sok minden fenn van, bár mostanában borzasztó lassú, de nem kell érte utazni. ( Mint írtam a Tihany téren ugyanazt találátam.) Magyarországi helyiségekről sok állami is felkerült.
Óbudán a Levéltárban kutattam az egyházi anyakönyveket. A nevekből (pl. Hliva, Gyetvai) ítélve én is egyértelműen felvidékinek gondolom az ősöket. Sajnos mostanában viszont nem nagyon jutok el a levéltárba, így konkrétan segíteni nem tudok. Majd talán jövőre beiktatok a kutatásra néhány szabadnapot.
Felsőnána fent van a FamilySearch oldalon, rá tudsz keresni a nevekre.
Igen, róm. katolikus. A nánai kutatást plébániai anyakönyvből tudtad megoldani? Nekem a szépszüleim ott éltek a születésüket 1780-1800 körülre datálom, a nevük miatt mintha felvidéki eredetűek lennének. Aztán Nánán születtek a gyerekeik szépen sorban, majd az ükanyám már Gyöngyösön született, neki a halottija van meg csak. Szóval őt nyomozom, meg az ősszülőket. Ahhoz viszont el kellene jutnom a pléb. anyakönyvekhez...
Az általuk készített filmeket lehet kikérni az anyakönyvekről, mint a MOL-ban, ingyen. Én csak azt találtam, amit a FamilySearch oldalon már végignéztem. (Szepes megye SL) Van több településről olyan film is,ami a FS. oldalon nem elérhető, azt meg lehet rendelni, díjuk változó. ( Ezek létezése, száma állítólag a FS-on megtalálható a filmek katalógusában.) Az így megrendelt filmeket 3 hónapig lehet a Tihany téren nézegetni, de aki nem tagja a felekezetnek havonta csak egyszer kaphat időpontot, amit jó előre kell igényelni. A 06-1-422-0338-as számon segítenek, válaszolnak kérdésekre, időpontot is ott lehet kérni. Korábbi hozzászólásban olvastam, hogy van(volt?) látogatható könyvtáruk is, azt nem ismerem. ( Már harmadszor írom ezt a választ, remélem most megjelenik! )
Nem kerülte el a figyelmemet, csak jelen szempontból nem tartom lényegi kérdésnek. Számtalan olyan történeti forrás létezik, amely nem azzal a céllal jött létre anno, hogy ma kutassuk, mégis egyedülálló dokumentuma valaminek, így ahogy utóbbi hozzászólásodban is írod közkincsként kell kezelni. Ilyenek lennének például a pártállami idők egyes dokumentumai is, amelyek kutathatóságában ma is súlyos hiányosságok vannak.
A hit és a hitetlenség normális vagy abnormális mivoltára pedig engedelmeddel nem térnék ki, de nagyon remélem, hogy soha többet nem jönnek olyan idők, amelyekben ez bármilyen előjellel is lényeges szempontnak fog számítani.
És persze nagyon is egyetértek abban, hogy örülnünk kell, hogy a rendelkezésre állnak az anyakönyvek és hogy kutathatjuk őket.
Talán hallottatok arról, hogy sok kisgyermek életét az mentette meg, hogy hamis keresztleveleket állítottak ki számukra. Gondoljátok, hogy az anyakönyvekbe nem kerültek be eredeti bejegyzésként?
Talán nem hallottatok arról, hogy a kánonjog kitér a "titkos" házasságok anyakönyvének kezelési módjára. De ilyen is van.
Arról viszont biztosan hallottatok, hogy életét, egzisztenciáját, megélhetését kockáztatta az, aki gyermekét megkereszteltetette, egyházi házasságot kötött, vagy pappal temettette édesanyját.
Nehogy azt higgyétek, hogy normális dolog a hitetlenség. Tömeges méretekben csak a francia forradalom után ütötte fel a fejét. Kétségtelen kellemesebb állapotnak tűnhet, a sorozatos vérfürdőkkel folytatódott történelmünket alakító elkövetők számára, hogy nem kell tartani egy utólagos elszámolástól halálunk után. A történelem kb. 6 ezer éve emberirtásokról szól. Isten nevében, vagy saját kizárólagos Isten érdekében. De azért mégiscsak könnyebb, ha nem kell Isten parancsait átformálni a bűn magyarázatára. Ha nincs, parancsa sincs. Van valami erkölcs helyette, valami közös örökség az eleinktől. De abban benne van világnézetük is. Ezeknek a világnézeti különbségeknek a tényét is rögzitik az anyakönyvek. S úgy gondolom, hogy óvatosan, tisztelettel kell bánni vele. S bár közkincs, de nem közpréda. Így is kell bánni vele. S nem kell csodálkozni, hogy őrzőik igyekeznek megőrizni a visszaélésektől. Merthogy van ilyen, volt ilyen, s sajnos lesz ilyen.
követelés: olvasd el figyelmesen Vaclav hogyan fogalmazott. De a mostani válaszok között is rálelhetsz erre a hangvételre. Miért nem csinálják ezt, miért nem amazt, stb.
A problémát abban látom, hogy esetünkben nem beszélhetünk kizárólagos egyházi és kizárólagos állami közösségekről, és a kettő különválasztott örökségeiről, ugyanis a kettő elválaszthatatlan kapcsolatban állt egymással. (Már csak emiatt sem, de egyébként sem tartom szerencsésnek alá- fölé- vagy mellérendeltségi viszonyt felállítani a kettő között.) Az állami meghatározás is csak jobb híján alkalmazható (mert mást értettek rajta néhányszáz éve és mást értünk rajta ma), de ha úgy jobban tetszik, nevezhetjük összességében nemzeti közösségnek, ilyesformán az anyakönyveket együttes nemzeti örökségnek. Ezek ugyanúgy referálnak az egyház, a nemzet és az egyén múltjáról, attól függetlenül, hogy mi volt az egykori felmenő és mi a mai kutató vallása.
És a lényeg tényleg az lenne, hogy e források kutathatósága bárki számára biztosított legyen, így például megtalálhassam római katolikus, evangélikus, izraelita, görögkeleti sőt iszlám hitű felmenőimet is.
Bocs! Lemaradt egy javítás. Nemcsak az állami köztulajdon, bár az sem igazán az . Az egyházi is, mégpedig az egyházi közösségé. S nekem római katolikusnak nem kell, hogy tetszen, hogy a közösségünk múltjában kutakodjon, mondjuk egy ateista. Ez is megegyezés kérdése.
Már megbocsáss, de egy ilyen honlapon talán az időrendiség kérdésével tisztában kéne lenni. A válasz saját jogon!
Mert ugye kezdetben volt az Ige..... Majd az egyház, majd a hitélethez szükséges anyakönyvezés: keresztelés, házasság (összeférhetetlenség), halál vagy inkább megtérés-üdvözülés.
Másik szál: világi vagy egyházi hatalom elsődlegessége. Eredmény szekuralizált társadalom. De kétség ne férjen hozzá, ez nem egy magasabb rendű létforma. (mivel, hogy hiányos)
1895-től bevezetésre került az állami anyakönyvezés. csak épp más tartalommal: születés, házasság (vagyonközösségi forma), halál - kikerülés az anyagi létből. Na ez az anyakönyvezés, aminek szabályozása a szekularizált állam joga. Semmi több.
Ja, hogy úgy tűnik, hogy a szekularizált állam jogutódja a korábbi államoknak, mint pl. a magyar apostoli királyságnak, az csak merő illuzió. A kommunista ideológia jogi csavarja, mely szerint, amit a közösség nevében kisajátitanak, az a közösségé. Szerintem pedig a kisajátitás lopás. Igy egyszerűen. S teljesen mindegy, hogy mi a tárgya: ország, dalárda, gyár, művészi alkotás, egyetem, gondolat, hit, lélek, vagy anyakönyv.
Akkor is, ha jogszabályt alkotnak rá. A mormonoknak a mol az ilyen módon megszerzett anyakönyveket engedte lefényképezni. (szerencsére, a megőrzésben nagy előrelépés)
Az anyakönyvek kutatási célra való használata csak megállapodás kérdése lehet a levéltáros szakma részéről.
Mi kisemberek pedig kihasználjuk a jóhiszemű plébánosok, a segítőkész levéltárosok emberi mivoltát. Köszönettel tartozunk és nem követeléssel.
Engem az is érdekelne (lehet, hogy mellékszál, de szerintem azért fontos), hogy az egyházak mi alapján tartják fenn a jogot az anyakönyvek felhasználására? Egyrészt jogi oldalról, hogy a szerzői jogi vagy más, és ha más, akkor pontosan melyik tv. alapján? Másrészt pedig nézőpontom szerint az anyakönyvek adattartalma legalább annyira tekinthető állami (köz-) tulajdonnak, mint egyházinak, tekintve, hogy keletkezésük ideján nem lehetett szekuláris államról és attól jól különválasztható egyházról beszélni, legalábbis az rk. egyház szempontjából.
Szerintem egész egyszerűen nem tartják fontosnak, hogy a képeket feltegyék. Lehet, úgy gondolkoznak, hogy már beindexeltek egy csomó mindent (ami azért több munka, mint a szkennelés, bármennyire pontos-pontatlan az eredmény) és egész egyszerűen nem sürgös nekik.
Azt nem hiszem, hogy félnének a magyar egyházaktól (és itt kapcsolódnék a már folyó beszélgetés témájához): szerintem a mormonoknak max. a magyar állammal szemben van valamilyen kötelezettségük, ha egyáltalán, de az egyházakkal valószínűleg nem. Anno biztos volt valamilyen megállapodás a mormon egyház és a Magyar Népköztársaság (vagy bármilyen más állami szerv, aminek gyaníthatóan ma az állam a jogutódja) között, ami az egész projektet szabályozta -- az egyházaknak ekkoriban bizonyára kuss volt a nevük ebben a kérdésben (is). Azt persze nem tudjuk, hogy az akkori államvezetés mit kötött ki, de kétlem, hogy különösképpen érdekelte volna a felvett adatok hasznosíthatósága-értékesíthetősége, inkább a mikrofilmekre, filmezőkre és persze a dollárra hajtottak, ha jól emlékszem arra, amit olvastam. (eleve, az akkori helyzetben aligha gondolhatott a magyar fél arra, hogy egyszer majd egy amerikai(!) egyház(!) interneten(!) keresztül családfakutatókat(!) szolgálna ki Magyarországon, és emiatt az egyházak(!) komolyan fel akarnának lépni)
Persze ez csak találgatás, a joghoz nem értek, de amennyire beleláttam a mormon indexelésbe (nem sokra), ők elég kilóra mérik ezt az egészet, hogy most nekünk egy kis országban jó lenne, ha látnánk az elmósodott 1700-as évekbeli felvételeket, amiket bizonyára rosszul indexeltek be, nem biztos, hogy túlságosan érdekli őket egy szinten felül.
(más: arra van esetleg valamilyen értesülés, hogy az 1828-as összeírások mikor lesznek online? ezt a projektet is érintették a forráskivonások vajon?)
"Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket."
Inkább globálisan gondolkodnak.
Ha csak a magyar civil bejegyzéseket nézzük, nem az USA törvényeihez igazítják az elérhető doksikat, hanem a mieinkhez. (bár lehet az USA-ban ugyanaz a törvény vonatkozik rájuk)
Márpedig a mormonoknak tuti megvan mikrofilmezve a civil születési 1969-ig.
Azt viszont nem hiszem, hogy azért mert valaki letölti egy teljes település anyakönyveit a mormon szerverekről akkor kvázi törvénytelenséget követne el. Különben hogyan kutatna? Átnézni szinte mindent át kell, főleg ha nincsenek pontos adataink. Még a születésieknél, esketésekről még csak-csak elég pár oldalt átnézni, de a halottiakat általában teljes egészében végig kell rágni.
A törvény most is 30-60-90 évet szab meg az egyes bejegyzések kutathatóságáról? Ha igen, akkor a tiltott-éveken kívül bárki, bármit kutathat, hiszen ezt a törvény kimondja.
A probléma inkább a szerver állandó pingelgetésével van, nagyfokú terheltséget jelent ezeknek a számítógépeknek ekkora mennyiségű adat töltögetése. S nyilván nem 1 vagy 2 tag csinálja, hanem nagyon sokan.
Ellenben azt gondolom, hogy nekik is szükségük van erre a "nyitottságra" arra, hogy nincsenek kódolva az oldalak egyenként a save-funkciónál (mint a cseheknél pl.), mivel nagy pakkokat mozgatnak le-fel. Olyan sokan dolgoznak a projekten, hogy nem hiszem mindenkinek tudnának megfelelő jogokat adni a töltögetéshez, miközben a többieket csak mezei-júzerként kezelnék.
Mégegy példa, hogy a mormonok a lokális törvényeket is tisztelik: a magyar egyháziak komplett nem elérhetőek csak indexelve, mivel ha digitális repro készül az anyakönyvekről akkor a felekezetek fenntartják maguknak a jogot a felhasználásra. Ezt ugye most a MOL tulajdonképpen "árulja" és nagy kérdés juttat-e a beszedett pénzből az egyházaknak? (szerintem nem) :-)
Tehát a MOL szerintem nem tartja be a dealt - nyilván érzi, hogy valamilyen irányban lépni kell - mert a jelenlegi helyzet nem tartható évekig, de nincs túl nagy előkészítése és átgondolása a projektnek ezért nem a legjobb irányba indulnak el.
A jelenlegi projekt végállomása ugye a digitális archivum. (persze azzal azt csinálnak amit akarnak)
Ahogy ismerem kis hazánkat, majd fű alatt lesznek árulva a szkennelt pakkok. :)))))
"Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket."
Genau - ahogy a művelt angol mondja... :)
Mivel ők USA székhellyel bírnak, az USA jog náluk az irányadó, gondolom én. Az USA jog vonatkozó részeit nem ismerem - a magyar szóba jöhető jogszabályoknak is valsz. csak egy részéről hallottam - de ha akarnak, valószínűleg relatíves kis erőfeszítéssel tudnak olyan passzust és precedenst találni, ami alapján megállhat a tisztességtelen felhasználás minősítése.
El lehet kezdeni értelmezni a felhasználási feltételek oldalt: https://familysearch.org/terms
"You may view, download, and print material from this site only for your personal, noncommercial use unless otherwise indicated."
Ez alapján letölthető az anyag, nincs korlátozva, milyen technikával.
Viszont: "However, we do maintain the right to prevent infringement of our materials and to interpret "fair use" as we understand the law."
Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket.
De jó, hogy te ilyen sikerrel jártál. Az említett oldalon én nem láttam a könyvet, amiről szólsz, de a gugliban ott van sok helyen, hogy megvásárolható.
Az ellisisl.-on tudsz adni tippet, hol tudhatok meg további útvonalat a New York-ba érkezettről? Az 1940-es census nemigen felel meg, mert 1940.11. hóban már nem él valószínűleg, tehát a korábbi összeírás talán segítene, azt meg most nem találtam meg.
Nem értem mi bajod van. segíteni akartam, de nem érdekel. nekem mind megvan így. hülyeség ha ezen veszekszik valaki. EGYÉBKÉNT IS JOGA VAN MINDENKINEK MINDENT TUDNIA PLÁNE HA A CSALÁDJÁNAK AZ ADATAI VANNAK FENT A NETEN!!!!!!!HA MÁR A MAGYAROK NEM TESZIK FEL! AZOKNAK SEGÍTETTEM AKIK A CSALÁDJUKAT KERESIK. INGYEN ÉS NEM KUTATÓKNAK AKIK EZZEL KERESNEK TÖBB SZÁZEZRET.
lehet, de azért a biztonság kedvéért én csak illetékes helyről érkezett jóváhagyó válasz birtokában nyomnám a letöltést... nehogy kopp legyen belőle...
viszont ha nem üzleti vállalkozásként kezelik en bloc a dolgot, akkor a Tihany tér miért kér pénzt a filmek tekergetéséért? Nem a rendelésre gondolok, hanem az ottlévők megtekintésére. Az info másodkézből származik, nem voltam ott nagyon régen, így lehet, kacsa... de ugye nem zörög a haraszt...
illetve miért lett betitva a fotózása? - ez viszont konkrét info. Tehát valamilyen érdeket vagy jogot ezek szerint mégis sért a dolog...
A masik, hogy a mormonok nem uzleti vallalkozaskent teszik fel ezeket (nincsenek reklamok, vagy barmi penzbeveteli forras az oldalukon, kiveve ha filmet akarsz kolcsonozni) hanem a vallasuk alapjan. Azt pedig nem erdemes "uzleti", "mindennepi", "logikus", "szokasos" modon ertelmezni. Az o celuk, hogy minel tobb embert azonositsanak be a vegitelet eljoveteleig es ebbe beleferhet az is, hogy masok is lemasoljak az anyagaikat
Ha ők a programozási óráikon azzal foglalkoznak, hogy ilyen letöltő programokat fejlesztenek ki és mindezt feltöltik a honlapjukra, akkor azért annyira nem lehet ez illegális :)
Az .ahn formátum a WinAhnen nevű német (egyébként egész jó, de magyaroknak nyilván bizonyos korlátokkal használható) szoftver kiterjesztése.
5.0 verzió felett tud Gedcomba (.ged) is menteni: Datei / Export in / GEDCOM-Datei
@Moulin3 (10235):
Gondolkozz egy kicsit: ha észreveszed, hogy ipari méretben lopják a cuccot a szerveredről, megkerülve a hivatalos utat (értsd: azt a felületet, amit a a mezei usernek nyilvánossá teszel az adatok megtekintésére), mit teszel?
"Áhh, lóf...sz, hadd csinálják! felkiáltással hátradőlsz és lesz.rod, vagy azt mondod:
"Lóf...szt, kis k.cs.gök, akkor innentől kezdve ez az anyag nem elérhető, most próbáljatok meg lopni"
Ismét felhívom a figyelmet, valszeg alsó hangon lopásként fogják értékelni (de lehet súlyosabb cselekményként is), ha felfedezik, és akár komoly büntetőeljárás is lehet belőle. Szeretnéd-e, ha a TEK rádtörné az ajtót egy-két anyakönyv miatt?
@Feri bácsi (10232), @vaclav (10239)
A nem prémium tagok számára csak megtekintési lehetőség van ott, ahol a tulaj nem zárta be a kaput. Mezei user már kapcsolatot sem tud teremteni a feltöltővel (korábban lehetett neki üzenni, ma már ez is Premium tagsághoz kötött - én emiatt buktam el egy családi vonalat, s bár azóta egy rokon jóvoltából én is Premium lettem, de az illető addigra törölte az profilját az adatokkal együtt...)
Keresni lehet, csak a találatok elérhetősége korlátozott a sima userek számára.
Sajnos ilyenkor nem sok mindent tudsz tenni. Velem is előfordult már ilyen, én azt csináltam, hogy megkerestem őt az iwiw-en vagy a facebook-on és ott irtam neki üzenetet.
Sajnos elég sok a zárt családfa, de a kereső kiad eredményeket ezekből is, de a részleteket csak akkor engedi megnézni, ha a családfa gazdája azt a beállításokban engedélyezte. Engem majd megüt a guta, mert találtam egy nagyon érdekes rokont, de az a családfa amiben van, zárt, és a gazdája nem válaszol az üzenetekre, vélhetően már rég felhagyott az egésszel... Keresni elvileg előfizetés nélkül is lehet, bár nemrég változtattak valamit a kereshető dolgokon.
A gedcomcom fájlnak ged-re kell végződnie. Nem tudom mi az ahn formátum, ilyet még nem hallottam. A családfalura egyébként nem könnyű feltölteni a gedcomot, ha túl nagy a mérete, akkor nem tölti fel. Sajnos arról nincs semmilyen tájékoztatás, hogy mi a mérethatár, próbálkozni kell. Próbáld ki, hogy a családfádnak csak egy részét mented el gedcomba és azt töltöd fel.
Hozzáférsz a családfákhoz, már amelyikhez lehet. Többféle képpen is be lehet állítani a családi oldalakat, aki úgy állította be, hogy mindenki láthassa, azokat meg tudod nézni. Forintban is lehet fizetni. Van itt egy Myheritage oldal is: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9176007&la=103809639
Erre csak a pozitív példámat tudnám hozni. Én is itt találtam meg a szépanyám két testvérének kivándorlási adatait. Aztán addig-addig keresgettem, amíg a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán az egyiket közülük sikerült beazonosítanom. Benne van az Amerikai Magyarok Arcképcsarnoka könyben képpel, sok adattal. Már lassan többet tudok róla, mint bármelyik ősömről. :)
Érdeklődnék hogy tudna e valaki segíteni a "myheritage.hu" -val kapcsolatban.Regisztráció után hozzáférek a családfákhoz?Vagy csak akkor ha előfizetek?Konrétan hogy működik az előfizetés? Forint alapú fizetés is lehetséges?
Köszönöm a válaszaitokat, összehoztam a regisztrációt, megtaláltam az útlevelet, valami papírost a hajón amin szerepel, és a hajó fotóját, na de a kis telhetetlen zsák: inkább róla szerettem volna fotót...
de igen, csak van egy-két f*szk*l*p, aki annyira sötét, hogy majd csak akkor ébred, ha egyszer eltűnnek a hazai anyagok... (igen, jud23000y, veheted sértésnek) de akkor majd az ilyenek fognak a leghangosabban rinyálni...
"Valószínű, hogy ezek a kellemetlenségek csak az új megjelenés miatt vannak, majd be áll a rendszer. Bár szerintem betöltés szempontjából nem lesz jobb mint volt régen (sőt...)"
Mindig is borzasztó lassú volt. Korlátozzák a szerverhez való hozzáférés sebességét.
Gyakorlatilag használhatatlan.
Sziléziai adatbázis a cseheknél: oldalváltásoknál kb. 1 sec telik el.
1. hirtelen nem találtam a nagyítás s egyéb gombokat
2. lassabbnak tűnik a betöltés - alapvetően ez egy normál oldalnál nem is feltétlenül igaz (régen is lassan töltődött), de sokkal többször van, hogy nem nagy csak nagyon nehezen jelenik meg a keresett vagy lapozott oldal (régen is volt rendszer hiba, de nem ilyen gyakran, és egy frissítéssel elő jött az oldal, most nem annyira).
3. hogy egy pozitívumot is mondjak: szerintem könnyebben kezelhető a nagyítás, egy dokumentumra kattintással olvashatóvá nagyítja az oldalt.
Valószínű, hogy ezek a kellemetlenségek csak az új megjelenés miatt vannak, majd be áll a rendszer. Bár szerintem betöltés szempontjából nem lesz jobb mint volt régen (sőt...).
ez igen! profi vagy! itt jártam! akkor Te mindent tudsz. na itt kezdtem sejteni, hogy félelmetes a digitális adatbázisuk... csak nem volt 150 dollárom...most már lenne, de azóta rengeteget ültem a levéltárban a mikrofilm előtt... :-(
Nem vagy egyedül, Zemplén megyéből sincs egy fia anyakönyv sem. :-(
Az egyébként, hogy van, hogy pl. Liptó megyéből az utolsó szlovákiai frissítés óta vannak fenn olyan nevek is, amelyek (katolikus) anyakönyve nincsen fenn?
Felvetés mindenkihez: volna-e értelme itt egy külön topikot nyitni a Family-search felhasználónak, indexelőknek (esetleg MACSE-indexeléssel együtt), vagy még nem feszítette szét a téma e topik kereteit?
Az ellisislandon a kis fényképezőnél nem tudok rákattanni, regisztrálni kell talán ? Angolul nem tudok, így nem szeretnék valamit bevállalni ilyen módon. Tud valaki erre valamilyen lehetőséget? Azt szeretném megnézni, hogy a kivándorlóról van-e esetleg fotó, illetve, hogy New Yorkba érkezve merre indult tovább... Minden adatot ismerek. Kérném a segítségeteket...
Tudom, én is rákattantam és csinálom is szabadidőmben, de ezek csak 3-3 fimkockát adnak be egyszerre. Lacitól pedig egybe megkapod a teljes tekercset és ha valami nevet nem tudsz kiolvasni, az exelben van lehetőséged - ha megtalálod ugyanazt a házaspárt vagy ha rááll a szemed a kézírásra- kijavítani, ha rosszul írtad. Meg hát ugyis böngészem Nagydobost, ilyen erővel már gépelgethetem is....
"Ki fizeti a révészt? Ha mi akkor hajrá dobjuk össze a hiányzó összeget."
Fogalmam sincs hány profi és amatőr kutató tevékenykedik évente a MOL-ban, de valahol azt olvastam, hogy naponta akár 50 is megfordul aki csak az anyakönyvekre bukik. :)
Namármost nem akarok tippelgetni, hogy napról napra hányan ugyanazok a tagok járnak el... de talán mégis lehetnek párszázan.
Szerintem egy évi 15e Ft ügyfélkapus hozzáférés korrekt lenne.
Az 100 fő esetén 1,5 millió HUF évente a levéltárnak. 100 fő esetén, de azért ennél csak többen fizetnének elő. Talán még adókedvezményt is kapna a MOL állambácsitól. :-)
Ha fél év alatt kiépülne a rendszer, kb. két-három év alatt megtérülhetne az ára.
A jelen állapotban szerintem 20 év alatt még a szkenner ára sem fog. :-)
Nem hiszem, hogy ne lenne olyan megoldás amely mindekinek jó lenne. Az egyházaknak, a MOL-nak és a kutatóknak egyben. Az egyházak akármennyi zsozsót kapnának a befizetett összegből, az nekik talált pénz, a MOL-nak szerintem mindegy csak ne legyen veszteséges a projekt... a kutatóknak pedig az a fontos, hogy reális legyen az ár.
Évekig jártam az épületbe és hosszú-hosszú órákat töltöttem a szekrényekbe bújtatott mikrofilm olvasók előtt. Időnként használtam a másik szobában a "könyvtárat" is.
B.Laci mellettem kezdte fotózni a teljes tekercseket, kockáról-kockára. Magam is fotóztam minden releváns találatot.
Volt csak angolul beszélő egyháztag "felügyelő", de digitális csak az, amit magam vittem a táskámban, valamint egy számítógép (internet nélkül), amin futott a "mormon" családfa készítő program.
egyáltalán nem védeni kívánom őket, mert magam is rablásnak tartom az árakat - nem beszélve a hivatalosan deklarált rugalmatlanságról (a valóság némiképp emészthetőbb) -, de ennek prózai oka, hogy O&K-nk nem ad, hanem elvesz pénzt többek között a levéltáraktól is.
(azt a qrvasok zsét, amit a szerintem értelmetlen néppel történő levelezésre ki...tak, azt inkább öntötték volna ide... de ez a magánvéleményem)
Emiatt szűnt meg pl. a hétfői nyitvatartás (a BFL-ben meg a pénteki), küldtek el egy rakat embert - mert nincs rá péééénz. Mindig az a qrva péééénz...
Továbbá elő van írva nékik felső szinten, hogy a működéshez szükséges források egy részét teremtsék elő ők.
No hát ezért kerül egy 80 forintos CD 300+ +ÁFA-ba, és minden, ami oda le van írva kismillió kemény magyar pénzbe, és ezért tart 4 napig, amíg kiírják a képeket egy tetves CD-re (max. 15 perces munka normál esetben); ha meg aznapra kéred, 300% a felér. Majdnem dobtam egy hátast, hogy 17 kép+CD 1950,- Ft (mert kellett aznapra). A CD-írást végző gép állítólag majdnem egyidős az anyakönyvezéssel, de legalábbis lélegeztetőgépre szorul...
Talán véleménykülöbség megengedett. S talán itélet alkotás előtt nagyobb utánajárás kivántatik. A mikrofilmet, mint kutatandó anyagot személynek kiadják, mint a könyvtárban a könyvet. Ha én is olvasni akarom ua-t, akkor hiába ülök ahhoz az asztalhoz, a könyvet olvsó mögé, azt csak nem érem el, hogy arra az oldalra lapozzon, amelyet én olvasnék.
Ha digitálisan hozzáférhetővé válnak, akkor több gépről a teljes adatbázishoz hozzáférhetünk, nem kell arra várni, hogy visszaadja, aki kikérte az engem érdeklőt.
Természetesen a Dunát is át lehet úszni zajlás idején, digitalizálni is lehet, gyorsan, hatékonyan. De én még úszni sem tudok, s egyébként tiltott dolog a Dunában úszás. A digitalizálásra szánt filmek az állam tul.ban, a Mol kezelésében vannak, digitalzálásra alkalmas eszközeik már vannak. Bérköltség is szükséges. Ki fizeti a révészt? Ha mi akkor hajrá dobjuk össze a hiányzó összeget.
árulni, azt áruljuk. (főigazgatói utasítás.pdf) :-)
Röhejes már a file neve is.
ELADÓ AZ EGÉSZ VILÁG.
ÁR:
Harminc ezüsttől.
Az egy mikrofilmkocka 30 Ft + Áfa-n keresztül. (az annyi mint 38 Ft/kocka)
Csak mellesleg. Egy tekercs filmen 6-800 oldal van. Például a Debreceni reformátusokat 1895-ig 49 tekercs tartalmazza. Plusz még 59 tekercs a polgáriakat. Lehet szorozni.
Mindez alig valami anyagköltséggel, néhány perces munkával (egy Kodak Eclipse mikrofilm digitalizáló percenként 600 képet digitalizál). Igazán méltányos órabér ár?????.
A harmincésfélmilliárd forintig. (30 000 000 000)
.. Magyarországon öt harmadik félnek 180 millió schillinget (kb. 3,5 milliárd forint), Csehországban húsz harmadik félnek 1,15 milliárdot irányoztak elő. Ausztriában négy harmadik félnek 250 millió schillinget szántak. Végül Magyarország és Csehország döntött a Gripen-gépek lízingelése mellett.
Meg tudnátok mondani, hogy miért ennyire mumus Szabolcs-Szatmár-Bereg megye? Az még hagyján, hogy csak a 20-as évekig vannak fent a Familyn az anyakönyvek, de a Bereg megye totál hiányzik. Felvettem a MACSE-n keresztül egy nagyon kedves illetővel a kapcsolatot, aki meg is igérte, hogy tud átadni nyírségi anyakönyveket indexelésre is, csak előtte gyakoroljak egy kis budapesti házasságit. Meg is csináltam a pestit, csak mikor oda került volna a sor, hogy kapjam a nyírségi anyakönyveket derült ki, hogy már ő se tudja megnyitni, meg átküldeni, mert a mormonok valamit csináltak. Ezt a részt nem értettem, de biztos, hogy nem a segítőkészségből vagy a hozzáértésből volt a hiba.Arra gondoltam, hogy nem függ össze azzal, hogy ott javarészt görög katolikus vallásúak voltak az emberek??
Ugyhogy most jelenleg a Familyn nyitogatom meg NAGYDOBOS házassági anyakönyvi kivonatát és dolgozom fel excelbe, bár hogy mikor tudom a MACSE-be beküldeni rejtély, mert ha nem tudják ők sem letölteni, nem is lehet átellenőrizni. Mindenesetre, ha valakit érdekel ez a helység illetve Nyírparasznya, neki át tudom küldeni az eddig elkészített anyagot.
Fogalmam sincs hány mikrofilmről lehet szó, talán képkockákban kb. 5 millió felvétel, de javítson aki tudja a pontos számot. :)
EZT a mennyiséget egy 8-10 fős IT-csapat, komplett programozással együtt fél év alatt beszkennelni és felteszi a netre. Csak az akarat hiányzik, hogy elinduljon a dolog.
El tudom képzelni milyen állapotok lehetnek egy ilyen fontos közintézménynél, ha senki nem merte felvállalni a projektet.
De árulni, azt áruljuk. (főigazgatói utasítás.pdf) :-)
úgy saccperkábé tíz-tizenkét évvel ezelőtt baráti tanácsra besétáltam a Budakeszi úton egy házba, ahol amerikaiak fogadtak...megmutattam egy(régi) keresztlevelet, azzal elmentek... kis idő múlva széles mosollyal közölték(amerikaiul), hogy igen, megvan az egész kompánia...az elcsatolt területekről is.... Ha jól emléxem 150 dollárért kinyomtatták volna azt, amivel máig nem végeztem...
ahogy az egyik ajtónyíláson beleshettem, minden digitális volt... mikrofilm sehol...félelmetes technikájuk volt(már akkor)
"Ha lehet bemenni az olvasóterembe, csak mikrofilmolvasó helyett számítógépre kell várni, akkor az majdnem olyan, mintha semmi sem történt volna.."
Egyetértek.
Semmi nem fog történni, legalábbis előrelépés nem. :-)
Döntés nem lesz, senki nem mer majd a döntéshozók közül a sarkára állni, és azt mondani, hogy "gyerekek, így és így csináljuk meg." Maszatolás lesz, szöszmötölés és "védd a segged" opció. :-)
De ne legyen igazam.
Félnek az online cucctól, mert be vannak rosálva, hogy majd le lesz töltve... pedig meg lehet a rendszert úgy alkotni, hogy ne lehessen (ne legyen értelme!) letölteni.
Letölteni mindent le lehet, az a kérdés van-e értelme.
Ha elég gyors a szerver, gyorsan lehet pörgetni az oldalakat, és az oldalankénti mentés egyedi/generált kóddal van védve, akkor semmi értelme a teljes mappákat lehúzni.
Most nyáron volt hír, hogy vett a MOL új mikrofilmszkennert, amivel beszkennelik az összes anyakönyvet, de hogy hogyan lehet majd hozzáférni az a valódi kérdés. Ha lehet bemenni az olvasóterembe, csak mikrofilmolvasó helyett számítógépre kell várni, akkor az majdnem olyan, mintha semmi sem történt volna...
Arról nem is beszélve, hogy teszemazt valaki beszkenneltet egy teljes települést, akkor azt archiválják digitálisan? Vagy ha mégegyszer előjön ugyanaz az igény akkor mégegyszer beszkennelik ugyanazt? :-)
Túl sok a kérdés...
Bár amennyi megrendelés lehet ilyen árak mellett, talán még a főnök vinyóján is elfér az a sok-sok településmappa. :-))))
Tehát 1 mikrofilmkocka 30 Ft + ÁFA, az annyi mint 38 Ft/kocka.
Durván 2db mikrofilm az 38-40e Ft.
Azért kíváncsi lennék, hogy ebből az összegből juttatnak-e a magyar felekezeteknek, hiszen az indok amiért nincs online czucc, az csakis az, hogy az egyházak digitális felhasználás esetén részesedni akarnak a pénzből. :)
:-)
És azt gondolom, hogy ha XY vagy Z elmegy a MOL-ba és anyakönyveket szkenneltet a szkennerel DVD-re, az digitális felhasználásnak minősül. Nem értem miért nem lehet beszkennelni az összeset, majd fizetős ügyfélkapun keresztül hozzáférést biztosítani a kornak megfelelően. (pl. éves szinten 10-15e Ft lenne a korlátlan hozzáférés)
Köszi, meg is néztem. A mikrofilmeknél a / felvétel az mekkora egység valójában, egy anyakönyvi oldal vagy egy dupla oldal? Ill. ugyanez a kérdésem a mikrofilmről készült fénymásolatoknál is, ott / másolat egység van.
Előállhat olyan helyzet hogy egy településen először fel kell állítani másik 6-7 család családfáját, hogy bizonyosan sikerüljön a sajátodat is kisilabizálni, ilyenkor mondjuk jól jön egy teljes filmnyi anyag otthon, ahol nem vagy a levéltári órákhoz kötve!
Valóban megvásárolhatók a MOL- tól az anyakönyvek, összeírások mikrofilmjeinek másolatai.
Amennyiben tudsz szerezni, kölcsönözni vagy venni egy (pl. kiselejtezett) mikrofilm-olvasót, akkor otthon lefotózhatod a kivetített oldalakat digitális fotomasinával.
Szerintem ennek csak akkor van értelme, amikor egy település családkönyvét akarja valaki elkészíteni.
Wikipédia-n olvastam: "Megjegyzendő, hogy a levéltári kutatás kényelmetlenségeit[j 8] ma már egyre gyakrabban felváltja az otthoni kutatás lehetősége. A levéltárak, könyvtárak, közgyűjtemények egyre bővülő ütemben digitalizálják[9] s teszik (részben) elérhetővé anyagaikat. Ha mégsem, a MOL-ból megvásárolható anyakönyvi mikrofilm-másolat viszonylag gyorsan és olcsón digitalizálható házilag is."
Az rk egyházban püspöki engedéllyel (rutin adminisztrációs eljárás) a pár egyik fele kereszteletlenül is házasodhat, (ez esetben a másiknak a szokásos fogadalmakon kívül azt is meg kell fogadnia, hogy ő egy személyben lesz felelős a család katolikus neveléséért) de az adott pap dönti el, hogy ezt lehetővé teszi-e, vagy ragaszkodik a kereszteléshez. Nekünk szerencsénk volt, mondta a pap, hogy semmi probléma, megkérjük a püspöki engedélyt, de voltak az ismeretségi körben, akik több helyet is végigjártak, amíg találtak egy hasonló hozzállású papot.
vadász1, ez a helyzet az előbb vázolt esetben, egy özvegy nőtől van több "törvénytelen" gyereke is ugyanannak a férfinak, aki mással - legalábbis az eddigi tudomásom szerint - nem áll házasságban az adott időszakban, és a jelek szerint a gyerekek megkapták az ő nevét
"7. Kinek a családnevét örökölte a házasságon kívül született gyerek, ha a szül. ak-ban szerepel az apja neve is, "XY-nak VZ tisztátalan ágyából származó fia / leánya". Házasságot később ......."
Amikor 2006-ban feleségül vettem az asszonyt, nem volt megkeresztelve.
A ref. egyház (és a katolikus is tudtommal) csak akkor vállalja az egyházi esküvőt ha a menyasszony és a völegény is megkereszteltetett.
Namármost, ezért az asszony másodmagával (velem) eljárogatott felnőtt konfirmációs órákra - a tanfolyam végén aki akarta, megkeresztelték valamelyik istentisztelet alkalmával.
Hát kérem szépen, a konfirmációs órákon még 60-65 évesek is voltak, nem is kevesen.
Gyermekkorban általában a szülők eröltetik, felnőtt korban pedig az egyén saját döntése az ilyesmi.
Régebben ritkább lehetett az ilyesmi, de azért biztos volt ilyen. :)
Ez nem meglepő, régebben teljesen természetes dolog volt. A bérmálást általában a püspök végzi, és akkoriban több évnek/évtizednek is el kellett telnie, amíg eljutott az adott településre. Ezért fordult elő ilyen gyakran, hogy mai szemmel nézve idősek is bérmálkoztak.
S hogyha az anya özvegy volt, s a természetes atya elismerte apaságát? Ilyenkor az elhunyt "törvényes atya" nevét kapta-e a gyermek vagy az anya lánykori nevét (amit ugye már nem használt, hiszen felvette a néhai férje nevét)?
Nem tartom valószínűnek, ha a szülők nem házasodtak össze. Esetleg örökbefogadásról lehetne szó, de erre is kevés esélyt látok. Ha vette volna a fáradtságot és örökbefogadja a gyerek(ek)et, miért ne vette volna el a gyermek(e)i anyját.
Valóban sokszor ismerte el az apa mint bejelentő a gyermekét, ami úgyan megkönnyebbítette a későbbi törvényesítést, de ha összeházasodtak is a szülők, volt néhány kizáró ok, ami meggátolhatta azt. (Pl.: Ha a gyermek úgy fogant meg, hogy az apa akkor még egy másik nő férje volt. Ekkor hiába ismerte el az apa a gyerekét, és házasodtak össze a szülők, a gyerek nem lehetett törvényes).
Elnézést, tévedtem, nem krajcár hanem dénár. Ha a Levéltárak közös keresőjébe beírod, hogy "1 forint 35 dénárnál", majd előhívod a képet, a bal oldali szöveg első sorában már találkozol is a betűvel a 35 előtt.
lehetséges, hogy mégis megkapták az apjuk vezetéknevét a nem törvényes gyerekek? találtam egy házassági bejegyzést, ahol apaként van feltüntetve és az ő nevét viseli a gyerek
Köszönöm a választ. A dokumentum átiratát akarom majd később közölni, és valójában az a kérdés, hogy mi kerüljön a 272 és az 50 közé. Máshol is előfordul az iratban a rhénes forint váltópénze, de egyszerűen csak "pénz" a neve. Lehet, hogy az ott csak egy P betű lenne? Az a zavaró, hogy a másik képen lévő későbbi átiratban sem lehet kivenni, hogy milyen betű, vagy betűk vannak a kérdéses helyen.
7. Az anya vezetéknevét kapták meg, mivel nem voltak törvényesek. Ha a törvényes-törvénytelen gyermek téma bővebben is érdekel a 9771. hsz.-ban belinkelt oldalakat olvasd el.
tisztbéli= fizetséget érte nem kapott (az nekem nem teljesen tiszta, hogy azért, mert az illető mint vármegyei esküdt van feltüntetve, mire gondoltak, a központi igazgatás alá volt beosztva, vagy az egyik szolgabíró mellé.)
Egy érdekes linkgyűjtemény ezredekről, csatákról stb. (a 19. gye.-ről szóló könyve 1863-ban készült)
egy őst keresek,aki állítólag Potyondon (akkor Sopron, ma GYMS megye), vagy annak közelében teljesített szolgálatot, mint csendőr, kb az 1880-90-es években. Korábban írtatok csendőrökről, melyik hsz-t nézzem vissza vagy hol keressek?
"Ahogy elkezdtem lapozni bennük rogton az jutott eszembe, hogy amig nálunk projekteket hoznak létre, meg üléseznek, meg beszélnek, meg átszerveznek levéltárosaink (mint más területen is) a csehek megcsinálták. Annyira féltem elindulni erre, a felvidéki, meg hazai tapasztalatok alapján (itt legalább értem a nyelvet), de felesleges volt."
Mert nálunk csak a "védd a segged" opció van, nincs más. Senki nem mer dönteni az ügyben, csak a maszatolás megy.
Ezért is van az, hogy soha semmi nem sikerül, mert mindig csak várunk valamire/valakire, hogy döntsön.
De azt senki nem teszi. :-)
Védd a segged... ne csinálj semmit, ne dönts soha semmiben és akkor nem lesz bajod.
Volt a hivatalos nyelv. Meg a beszélt nyelvek. Dédanyám tót faluból jött férjhez Pozsonyba magyar férfihoz, és rogton megtanult németül, hisz a németajkú lakossággal is érintkeznie kellett. A falunk legidősebb lakosa tegnap volt 105 éves, tót asszony, aki magyarul, svábul is tökéletesen beszél, na meg persze cigányul is. A többnyelvűséget elvesztettük a baráti országokkal kötött határegyezmények következtében. Annyira de annyira barátok voltunk, meg szövetségesek, hogy elfelejtettünk emberek maradni. Szerintem. :-)))
Kössz a tanácsot. Tényleg észrevettem a német precízitást, pedig csak Hutiskoban kerestem. Az online elérés is a levéltár részéröl rendezett. Ahogy elkezdtem lapozni bennük rogton az jutott eszembe, hogy amig nálunk projekteket hoznak létre, meg üléseznek, meg beszélnek, meg átszerveznek levéltárosaink (mint más területen is) a csehek megcsinálták.
Annyira féltem elindulni erre, a felvidéki, meg hazai tapasztalatok alapján (itt legalább értem a nyelvet), de felesleges volt. Csak meg kell tanulnom látni. A betüket.
Attól még nem beszélték a falvakban lakók. Az Ocelka név nem túnt nekem németnek. A többit meg ugye fel sem ismertem. :-))
Nem osztrák terület, hanem Csehország, mint örökös tartomány volt. Szerintem.
Magyarországon mettól meddig vezették németül az anyakönyveket? Eddig csak az tűnt fel, amikor magyarul vezették, úgy tünt máskor meg latinul volt, vagy a gót betúk hiánya nem okozott volna olvasási nehézséget.
Azt javaslom (ha tényleg kutakodni fogsz itt a dél-sziléziai bejegyzések között), akkor apránként jegyezz meg pár betűt, hogy hogyan írják. A gyakori(bb) betűket tanuld meg a leghamarabb, aztán később a többit. Vigyázz arra, hogy van pár nagybetű amit többféleképpen is írnak!
(kulcsfontosságú a kis: e, u, a, r, s, f, z, h... és ugyanezek nagyban is)
Egy idő után elkezd menni a dolog, és pikk-pakk rááll a szemed. Csak gyakorolni kell ezt is.
Ha keresel valamit, akkor úgyis 1-1 keresztnevet vagy családnevet fogsz keresni, az nagyon gyorsan fog menni.
Egyébként érdemes itt kutakodni, mert talán pár kivétellel de az összes bejegyzés elérhető. És eléggé precízen vezettek mindent a papok.
Ráadásul egy rakás könyv indexálva van... persze papíron. :)
Tényleg gyönyörű irás. De a szomorú az, hogy németül tanultam a középiskolában ugyan és Scherlock Holmes történetet is olvastam gót betűs nyomtatásban, a fejlécen kivül semmit nem tudtam megfejteni. Azt hittem csehül van. Annyira tetszett a gót irás, hogy a nevemben lévő z betű helyett sárfesz sz-t az első szárat röviden, irok még ma is, aláiráskor. Hogy miért gyakoroltam ezt be, nem tudom levetkezni már?
Valahol rátaláltam a betúkre, valamelyikötök jóvoltából, ezért találtam meg a vezeték nevet.
Jól értettem, hogy németül irodott az anyakönyv? Beszélhették Hutiskoban a németet?
A Johann ugye János? Ha igen, akkor megtaláltam az egyik ópapát (meg a papáját), mármint a születési bejegyzését- Itt nősült a kiegyezés évében a Rózsadomb tövében, ahol akkor még szölö ültetvények voltak, és Berger Barbara a felesége.
Hát majd igyekszem a többi bejegyzést is megfejteni. Remélem sikerül. Bár egy szót sem tudtam megérteni eddig. Mégegyszer köszönöm.
Solanetz lesz az. A helység nevei az évek folyamán:
SOLANEC POD SOLÁNĚM,
o. Vsetín
Č. 1569-1923 Solanec, odtud do 1960 Solanec pod Soláněm; n. 1670-1945 Solanetz, 1692 Solanes, l. 1690 Solanecz, 1771 Solanetz. 1850 s. o. Ronov, 1949 Valaské Meziříčí; 1850 o. Valaské Meziříčí, 1855 Ronov, 1868 Val. Meziříčí, 1960 Vsetín. 1850 sam. obec, 1960 spojena s Hutiskem v obec Hutisko-Solanec. M: 1652 (Ronov pod Radhotěm), 1732 (Hutisko)
EGYÉBKÉNT EZ GYÖNYÖRŰSZÉP GÓT BEJEGYZÉS!!!!
Ennél csak rosszabbak vannak. :-) :-) :-)
Skuominak igaza van... ha további kutatások szükségesek a környék bejegyzései között, akkor biza meg kell tanulnod a gót írást olvasni.
Ha "átvészeled" az éveket visszamenőleg kb. 1770-1780-ig akkor már itt is latinra vált. :-)
1. Pár évvel korábban lehet, más pap volt, aki a tislér szót használta. Vagy ugyanaz a pap néha ezt, néha azt... előfordul a kövekezetlenség - az anyakönyvek nem családfakutatóknak készültek anno (sajnos... ) :o)
2-3. Katonai tárgyú kérdéseidben vagy keresel katonai tárgyú fórumot, ahol az e témába szerelmesedettek kenik vágják a dolgot, vagy megkeresed/megkérdezed a HM HIM Hadtörténeti Levéltárat...
4. Bizonyosan, csak nem kevés időbe fog telni... Ha nem tucatnév és nem lett románosítva, akkor a román telefonkönyv segíthet - talán...
5. Ha maradtak fenn az adott települének, vármegyének iratai e tárgyban talán. Ha nem, és idősebb volt és az új helyen gyermektelen, szinte kizárt - illetve nagy szerencse kell hozzá...
6. sanszosabbnak, hogy az apa foglalkozása került be. Persze a akár lány is lehetett 18 évesen valamilyen iparos, de nem jellemző.
7. általában az anyáét szokta (r.k.-éknál biztosan), és ha házasságot kötöttek, akkor megkap(hat)ta az apa nevét.
De a megfogalmazásból nekem ref.-nek tűnik a vallás, abból meg elég gyengén vagyok ellátva, így nincs tapasztalatom...
4. az 1870-es években több család is elköltözött a faluból Erdélybe. Gondolom, föld / munka miatt. Ki lehet vhogy deríteni, hova, melyik településre mentek? Az anyakönyvben csak ennyi megjegyzés van: Erdélybe költöztek. Elvesztettem így egy szálat.
5. 1850-es években ügyvéd majd megyei tanácsos szintén elköltözött a faluból. Ki lehet deríteni, hova? Elvesztettem itt is egy szálat.
6. 1870-es években egy lány neve alatt a házassági anyakönyvben iparos szerepel. Lehet, hogy 18 évesen 1870-ben iparos volt egy nő? Vagy inkább az apjára gondoltak, aki tényleg iparos (esztergályos) volt?
7. Kinek a családnevét örökölte a házasságon kívül született gyerek, ha a szül. ak-ban szerepel az apja neve is, "XY-nak VZ tisztátalan ágyából származó fia / leánya". Házasságot később sem kötöttek, gyerek azonban született ebből a kapcsolatból, de mindegyiknél ez a bejegyzés van. A gyerekek esetleges házasságiját v halottiját még nem találtam meg.
8. 1810-es években "Veszprém vármegyének tisztbeli esküdtje" megnevezés mit takarhat? Politika vagy bíróság vagy esetleg más?
9. ha vki neve mellé az van írva "insurgens", akkor ő konkrétan az 1809-es Napóleon elleni harcokban vett részt?
Egyelőre ennyi, előre is köszönöm a segítségeket, hozzászólásokat.
az elmúlt hetekben átrágtam magam 4mikrofilmnyi anyakönyvön és felmerült bennem jópár kérdés. Mivel már 3xra írom ezt a hsz-t, mert állandóan kiléptet a rendszer, valszeg több hsz lesz belőle, előre is bocsi.
1. név alatt "tislér". Gondolom, foglalkozása asztalos. De akkor pár évvel korábban (1830-as évek) más személyhez miért azt írták, hogy asztalos?
2. az 1870-es években több katona is volt a faluból. Kiváncsiságból, ki lehet azt deríteni, hogy egy adott ezred merre járt abban az időben (pl. 19es Rudolf korona örökös nevét viselő cs.kir gyalogezred)?
Érdekesség: 69 számú Jellasics nevét viselő cs.kir gyalogezred....
3. mit jelenthetett ebben az időben a közvitéz ill. a honvéd, vagyis mi a különbség? Hol tudok ennek utánaolvasni? Volt még katona, tart.katona, közkatona, szakaszvezető is a faluból, ezeket nagyjából értem (legalábbis úgy gondolom, bár azt nem tudom, hogy miért különböztették meg, hogy katona és közkatona).
Morvaországi anyakönyvet kellene megfejteni. Sajnos nem megy.
Lementeni csak pdf-ben tudtam és nagyobb, mint 512. Van közöttetek valaki, aki hajlandó lenne kisérletet tenni az olvasására. A keresztnév lenne a legfontosabb. File-t esetleg linket tudnék küldeni. Kösziiiii
Segítséget szeretnék. A 272 és 50 között mi lehet az a rövidítés? Bizonyosan a rhénes forint valamilyen váltópénze. Garas, dénár, krajcár? Az első kép az eredeti iratból való, a második, pedig egy későbbi átirat. Előre is köszönöm.
Az anyakönyvekben a Conditio rovtban az Ignob. Servus pontosan mit takar? Azt értem, hogy nem nemes és szolga, de mi különbözteti meg a sima ignobilis-től? Illetve minek a rövidítése ugyanitt a Zing.?
Jó ez a kis familysearch-ös indexelő program is, csak nem lehet olyan részletesen indexelni, mint a MACSE-nél. Nem kérdezi a települések neveit, illetve ha nem tudom egyértelműen kiolvasni a nevet akkor még megjegyzést se tudunk írni, hogy nem biztos, hogy jól olvastuk a nevet.
Ebben tökéletesen igazad van, ezért is csináljuk excelben. Egyik-másik írásnál csak tippelni lehet, ráadásul, ha később találsz egy olyat, ahol ki tudod olvasni, vissza tudsz menni javítani. És ez nagyon jó.
Naja, egy teljes film elsőre sokkoló lehet, de azért nem beláthatatlan. De nekem mondjuk sokat segít, hogy nem csak pár oldalanként látom az anyakönyvet, hanem előre és vissza tudok lapozni ami sokat segít a nehezen olvasható soroknál.
Hátha érdekel valakit: Balmazújváros német kisebbségének anyakönyvei és családfái témában lesz 09. 13-án előadás Debrecenben, Méliusz központ helytörténeti gyűjteményében.
Hát a Family-s 3-3 oldalak után egyszerre kapok 500-at, kicsit sokkoló, de már csirgatnak az általam kért nyírmadai anyakönyvek, ugyhogy szerintem a család most megtanul önállóan mosni, főzni, ha nem akarnak éhen halni:-).
Szerintem nagyon is jó állapotú, és könnyen restaurálható, ránézésre le kell róla veretni a meszet (festéket) és a szöveg is jobban olvasható lesz. Ha homokkő akkor be kell ereszteni egy steinfestiger nevű anyaggal, és hidrofóbizálóval, keverni kell homokkő porból javító anyagot és szépen ki kell javítgatni a töréseket, a szöveget pedig egy restaurátor nevetve kimélyíti. Sztem ez félmilla alatt meg is van. Egy ennél héromszor nagyobb és bonyolultabb szoborcsoportot egy milla körül retaurált egy restaurátor a mi civil szervezetünk közreműködésével. Igaz ott a munkadíjat jelentősen vissza fogták, az az alig kértek.
Nem, ez nem sírkő, hanem egy kőkereszt. Amelyet az egyik ősöm állított. Elég rossz állapotban van, ezen csak rontani lehet, javítani biztosan nem. Csak cserélni lehetne, az meg nonszensz...
Nagyon érdekes ez a sírkő, sokáig nézegettem a képet, de nem akarok zagyvaságot írni. Viszont én a 8. sor 6. betűjét egyértelműen N betűnek látom, ott van lent a "szára".
Egyébként sírköves nem tudja helyrehozni? Vagy ő nem "látja" jobban a betűket?
A MACSE-s indexálás az igazán megszállottaknak valók:-) Épp most töltök le egy 511 oldalas házasságit Bocsor Laci jóvoltából. Csak úgy kezdeti bemelegítésnek ...
De nagyon aranyos volt. és sokat segített. Ugyhogy Liza hajrá!
Az a lényeg, hogy ha van időd és kedved, akkor elvileg kikérheted a MACSE-ről az adott település anyakönyveit indexelésre. Vagyis megkapod az anyakönyveket bedigitalizálva amiből elkezded az adatokat bevinni egy excel táblába. Ha végeztél vele elküldöd a MACSE által megadott személynek akivel tartod a kapcsolatot, ha kérdésed van segít stb.
Ha ezt megcsináltad és elküldtél neki kétféle anyakönyvet, pl egy település halotti és születési anyakönyveit beindexelted és elküldted nekik, akkor kaphatsz hozzáférést a MACSE-s adatbázishoz amiben tudsz majd keresni. Ekkor nem kell fizetned tagsági díjat és ugyanúgy használhatod az adataikat, mintha tag lennél.
Igen, erre a számlára kell fizetni, és egy éven keresztül használhatod az anyakönyvi adatbázist mindenféle korlátozás nélkül. A következő évben, ha újra befizeted az összeget, megint egy évig használhatod, és így tovább. Ha jól értelmezem a szöveget, akkor ez a támogatási összeg az "anyakönyv" adatbázisára vonatkozik, a "családfákból" adatbázisra nem.
Annak azért szerintem mindenki jobban örülne, ha nem a pénzbeli támogatást választnád, hanem az indexelést.
A MACSE adatbázist augusztus közepétől lehet csak regisztrációval megnyitni. Nem kell MACSE tagnak lenni, elég befizetni a 2500 Ft-ot pártoló tagként ( http://www.macse.org/society/partolotag.php ). Ha nem akarsz fizetni, akkor indexelni is lehet.
Az 1895 utáni anyakönyveket a megyei levéltárakban keresd.
Szerintem ez így OFF, de ha jól emlékszem, volt aki érdeklődött, így itt van:
Korábban említettem, hogy van felirat azon a bizonyos 1818-as kőkereszten, melyet egyik felmenőm állított egy temetőben. Még akkor elmentem a helyszínre és pár óra alatt sikerült felmérnem, hogy mi az, ami megmaradt az írásból. Sajnos mivel mészkőből készült, már alig olvasható, egyes helyeken mállik le a felső réteg, de feljegyeztem a még kivehető betűket. Vicces, mert egyértelműen még a nyelvet sem tudtam megállapítani, amelyen íródott, de a megérzésem a szlovák.
Ha esetleg valaki a megfejtésen gondolkozna, annak szívesen megírom az egyes karakterekről leírt véleményem, sajnos a word-ben nem tudtam megrajzolni őket.
Többek köztük az I. vh.-s hadifoglyok gyűjteménye a Kramerius-on, ami gyakori nevek esetén teljesen használhatatlan, ritkább neveknél kicsivel jobb a helyzet:
Ha megnyitunk egy gyűjtősablont, akkor az útmutatóban megtalálható a téma felelősének a neve és az email címe, vele kell felvenni a kapcsolatot. Illetve az impresszumban is ki lehet keresni a téma felelősét és a nevére kattintva írni lehet neki.
Persze, de azt gondolom, hogy ez már csak az érintettség lévén is így jó.
Ugyanis ha már átnyálaztam pl. Szeghalom civil anyakönyveit (van belőle vagy 15000 db oldal), akkor nyilvánvalóan nem fogok félreindexelni családneveket. Legalábbis kevesebb az esély rá mintha egy mexikói arc indexelné. :)
De egyébként úgy vettem fel vele a kapcsolatot, hogy valaki itt a fórumon megadott egy e-mail címet a MACSE-vel kapcsolatban hogy hol lehet jelentkezni ha indexelni akarok mondjuk arra már nem emlékszem melyik volt az, de ha visszaolvasol megtalálhatod. Aztán írtam oda és onnan irányítottak az említett személyhez aki utána segített illetve most is segít nekem.
Nem biztos én is megkaptam egy magyar település teljes anyakönyveit mindenféle probléma nélkül. De lehet csak a megfelelő személlyel sikerült felvennem a kapcsolatot.
Maga a tanulmány az újkori nemesség hadkötelezettségéről szól. Ezen belül az 1630-as Túróc vármegyei nemesi felkelés összeírása a leggazdagabb nemesektől a legszegényebb nemesekig taglalja a felkelésben való részvételüket A gazdagabbak a lovassághoz, a szegényebbek a gyalogsághoz tartoztak. Az első idézett szöveg (10058): "... További kisnemesi családok is voltak köztük, mint Koút, Ďurdík, ..., Bulovsky stb. Az összesen 90 "gyalogsági" nemesnek szintén önálló vezetője - Bulovsky Jakub és zászlóvivője - Bulovsky Ferenc volt..." A két utolsó mondat nem a Bulovskyakra vonatkozik, hanem a Túróc vármegyei Révaiak fennhatósága alatt álló lovasságra.
A másik idézet (10061) lényegében arról szól, hogy a források alpján bizonyítható a Bulovsky család felső-sziléziai Bulowice-i eredete. Jól látod, a szerző forrásokat jelöl meg különböző névváltozatok időbeli előfordulásával. Az utolsó, harmadik forrás a Bulowski név mai lengyelországi elterjedéséről szól: 119 család található ezzel a névvel, ebből 69 Bielska környékéről (Bulowice település is itt található).
Szerintem pedig megvan nekik a születési is a 90-es évekig, csak nem tehetik publikussá, ezért addig parkolópályán lesznek ezek az anyagok. Külön szívás ha kis településeknél egyben van más fontos korábbi adatokkal, ezért az sem kutatható.
Nem úgy volt, hogy csinálnak két garnitúra mikrofilmet, egyet maguknak, egyet pedig a levéltárnak? :)
Évente visszamásznának mikrofilmezni? Biztosan nem...
Viszont most egyszerűbb dolguk lenne, feltéve ha nem akarnak mikrofilmet. :)
mert max. 1921-ig. de ha lehet, ne trollkodjunk :)))
amúgy meg azért se, mert nagyon ritka, hogy eddig megvan nekik... már csak azért is, mert ugye egyszer megcsinálták a nagy felvételezést, aztán mindig pótlólagos felvételezések voltak. De - pontosan nem tudom, csak - gondolom, nem mentek minden évben be a levéltárba, hogy a következő felszabaduló tételeket rádobják a mikrofilmre, hanem mondjuk 2-3-5 évente volt egy-egy nagy projekt. De mondom, lehet, hogy tévedek és mégis évente nyomták a történetet...
Múltkor a travel channelen mutatták belülről a székházukat, mondjuk nem láttam a teljes műsort csak egy kicsit belőle és a vége felé tűnte fel, hogy a familysearch központja volt éppen a filmben.
1964-ben maximum nagyon kezdetleges digitalizáló technika létezhetett, 300 dpi-s JPG file-okat nyilván nem mentegettek. :)
Sőt, olyan dobszkenner, vagy síkszkenner is csak 18-20 éve létezik amely hasonló minőségben digitalizál egy ilyen mikrofilmkockát, de akkor még 20 éve ott volt a tárhely és file-formátumprobléma. Ugyanis akkor nem volt még JPEG.
20 éve egy 40 MB-os vinyó már nagynak számított, ráfért volna kb. 5 anyakönyv, ilyen minőségben TIFF formátumban. :)))))
Amúgy nemrég megtippeltem, csak a polgári anyakönyvek nagyjából 40-50 terabyte.
Ez még házilag épphogy tárolható lenne, de csak nagyon "épphogy". :)
Ezekután bele lehet gondolni, mekkora a mormon szerverház. :DDDD
Abban az esetben működik a kívánságműsor, ha a MACSE-sek meg tudják/tudták szerezni azokat az anyakönyveket a mormonoktól amit éppen indexelni szeretnél. Nekem viszonylag szerencsém volt, csupán egy időszak nincs meg egyelőre amit kerestem kb 40 év, de a többit sikerült megszereznem. Tudják a MACSE-sek, hogy létezik a mormonoknál a hiányzó rész is, csak a pontos tekercs számát nem tudják és ezért még nem tudták megszerezni, de bármikor meglehet.
Tudtommal nem kívánságműsor... :) de próbálkozni lehet. Az sem biztos, hogy Beregdaróc megvan a MACSE-nál.
Bocsor Lászlónál lehet érdeklődni.
1920 után ne álmodj, ha születést szeretnél, jogszabályilag tiltott időszak, így nekünk sincs meg. Esküvő, halál esetleg - szintén a jogszabályban megállapított határig.
Ahogy a 10048-as hsz.-ban említettem, a lengyel eredet biztosra vehető.
Az első ismert Bulovszky, névszerint Jakab, 1551-ben kapta adományként a turóc megyei Gyulafalvát Révay Ferenctől, és amikor megkérdőjelezték a nemességét, 1571-ben, akkor az alábbiak történtek:
"Bulowszky ügyvédje, Balázs György által felmutatja az Oppelni (ma Troppaui) hercegség főkapitányának, Nemzetes és Nagyságos Sstarssi (így írva) János úrnak levelét beigazolt nemességére nézve és azt kérelmezte (Thurócz megyétől), hogy mivel ő nemességét amint kellett beigazolta, Schluch Mihály és nemesi leszármazását (ágát) igazolná."
Ebből én azt szűröm le, hogy 1551 előtt Jakab vagy Troppauból érkezett, vagy valahonnan a közeléből, amely közigazgatásilag a hercegséghez tartozott. De nem igen vagyok jártas az ottai történelemben; ez tűnik logikusnak.
Így az anyakönyvek nem segítenek nekem, de nagyon köszönöm, hogy felvetetted.
A lengyel eredetre találtam éppen ma egy említést egy szlovák tanulmányban (?), bár nem beszélek egy szláv nyelvet sem, kivehető a szövegből, hogy annak írója is eljutott a lengyelországi Bulowice nevű településig, ahol különböző névemlítéseket közöl (ha jól látom még forrásokat is közöl):
"Dnes sa túdiom požskej odbornej literatúry a prameňov dá spožahlivo dokáza a potvrdi pôvod rodiny Bužovskovcov. V hornom Sliezsku v bielskom vojvodstve (Bielsko) sa nachádza dedina Bulowice (čítaj so zmäkčeným l), ktorá je dnes súčas- ou obce Kęty (Kúty) a podža syntetickej monografie o požskej ojkonymii (Nazwy miejscowe Polski. Historia. Pochodzenie. Zmiany. T. 1. A B. Red. K. Rymut. Kra- ków: Polska Akademia Nauk, Instytut Języka Polskiego 1996, s. 458 459) je zná- ma od druhej polovice 14. stor. v zápisoch de Bulyvycz (1377) 1496, z Bulowic 1478, Bulowycze 1470 80 a Bulowice Niczowe 1581, z jej názvu utvorené adjektívum bulowicki má miestnu nárečovú podobu bulofski. Slovník staropožských osobných mien (Słownik staropolskich nazw osobowych. Tom 1. A D. Red. W. Taszycki. Wrocław . Warszawa . Kraków: Zakład Narodowy im. Ossolińskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk 1965 1967, s. 281) uvádza mená Jocusch Bulowsky ruffi- cerdo de prope Awswicz 1439, Bulovsky 1448 a Bulowycze, villa, cuius haeres Pet- rus Bulowsky, nobilis 1470 80. Napokon slovník súčasných požských priezvisk (Słownik nazwisk współczenie w Polsce używanych. Wydal K. Rymut. T. 1. A B. Kraków: Polska Akademia Nauk . Instytut Języka Polskiego 1992, s. 561) registruje 119 rodín s priezviskom Bulowski, z toho viac ako polovicu (69) z okolia Bielska."
Ha ennek értelmezésében tudna valaki segíteni, az mérhetetlen segítség lenne a számomra.
Sziasztok! Valamelyik hozzászólásban olvastam, hogy a MACSE oldalán is lehet anyakönyveket indexelni. Kérdésem: ez olyan, mint a family oldalon, tehát véletlenszerűen adja be az anyakönyveket vagy esetleg lehet kívánságműsor? Esetleg 1920 utáni időszakról is lehet szó? És csak olyan anyakönyvek amik a familyn nincsennek / Beregdarócz/? Kivel kell felvenni a kapcsolatot, ha regisztrálás után indexelni szeretnék?
Aki tud szlovákul, le tudná írni nekem, hogy tartalmilag mit takar az alábbi szöveg? Köszönöm.
"...Boli medzi nimi aj ďalie rody drobných zemanov, ako Koút, Ďurdík, Čemanka, Záborský, Tomčáni, Hroznovský, Bada, Vachot, Konček, Búžovský, Sluch a i. Peí zemania, ktorých bolo spolu 90, mali tie svojho samostatného vojvodcu, ktorým bol Jakub Búžovský (dux peditum nobilium). Ich zástavníkom bol zasa Frantiek Búžovský. Celkový počet jazdy bol viac ako 64 koní, pričom nevieme presný počet jazdcov bandérií dvoch najbohatích magnátov v stolici Révaiovcov. Podža odhadu môeme predpoklada, e nebol vyí ako 5 jazdcov u kadého z nich."
Tekintve, hogy egy adott könyv esetében nagyon kis példányszámmal dolgozik a kiadó, úgy működik a vásárlás, hogy ha éppen nincs a boltban a keresett könyv, akkor pár napon belül kinyomnak pár példányt és lehet menni érte, a maradék pár darabot pedig kiteszik a polcra. Puhatolóztam, hogy szerzői jog tekintetében hogyan működik a reprint. Amint megtudtam, a kiadástól, illetve a szerző halálától számítva 70 év után megszűnik a szerzői jog védelme, így bárki újra kiadhatja az adott művet.
Itt szabad reklámozni? Ma voltam egy elképesztő könyvesboltban. Megszámlálhatatlan mennyiségű hasonló régi könyvet lehet reprintben megkapni. http://historiaantik.hu/
"Ajánlom Köteles Szolgálatomat; Remélem máris tuttára vagyon Kgyltekk, hogy Erk névü helységet, mellette lévö Gyó a' vagy Agya nevü Pusztával egyűtt Tktes Ebeczky Eva Asszonyom, Majthényi Mártony Uramnak Házas Társa, ennékem eörökös jussal bocsátotta, kiket mivel hogy ekkoráigh kgltek Zálog képpen birta, és mostan azokat ki váltanom telyes szándékóm vagyon"
1571-ben mikor megkérdőjelezték a család nemességét, az alábbi feljegyzést találtam (persze latinul):
"Bulowszky ügyvédje, Balázs György által felmutatja az Oppelni (ma Troppaui) hercegség főkapitányának, Nemzetes és Nagyságos Sstarssi (így írva) János úrnak levelét beigazolt nemességére nézve és azt kérelmezte (Thurócz megyétől), hogy mivel ő nemességét amint kellett beigazolta, Schluch Mihály és nemesi leszármazását (ágát) igazolná."
A család feltehetően nem Oppava-ból származik, csupán onnan érkezhettek Magyarországra. A Dél-lengyelországi Bulowice nevű településen már az 1430-as években élt a Bulowski család. A költözés 1551 előtt történt.
Van valakinek tapasztalata/ötlete/tanács egy lengyel nemes család kutatásához? Irodalom, kiadványok, internet - bármi. Nem tudom, hogy itthonról (M.o.-ról) hogyan indulhatnék el. Sajnos a legkorábbi magyar szálat még nem tudtam összekapcsolni a lengyelországiakkal (Troppauval), de biztosan állathatom, hogy a keresett család lengyel eredetű. Ez a Magyarországon Bulyovszky/Bulovszky, lengyelül Bulowski vagy ehhez hasonló formájú néven ismert család.