Szalag macera, kicsi az asztal, lehetetlen egyenesen tolni, utána egyengetni kell. Van egy 4m-es, 2 colos tölgy pallóm, az nem könnyű, maradjunk annyiban. Azt a szalagon széleztem, segítséggel, olyan, mint az ökörhugyozás :)
Nem "szoktam" de többször csináltam már kétcolos anyagon, és aljas módon egy sima zártszelvény mellett toltam a kézi körfűrészt. A sínnel lehet hogy egyszerűbb, de így is egyeneset vágott. Veszélyesnek pedig egyáltalán nem veszélyesebb mint bármit körfűrésszel vágni. Nem kell a merülő.
Már egy ideje megvan és elégedettséggel használom (idő közben a gyári lap is kapott még FREUD és CMT barátokat). Felszeleteltettem 1 és 2 coll vastagra egy cédrus fánkat (2+m-es 30-40cm széles darabok ). Tudom, hogy a szélezetlen faanyagot merülővel (is) szokás téglalap keresztmetszetűre igazítani.
Megéri egy ilyen, meg egy hozzá passzoló sínt beszerezni? Szokott valaki kézi körfűrésszel szélezetlen anyagot "szélezni", vagy a merülő, merülő funkciója mindenképp kell, hogy ne haljak bele a műveletbe? Van egy DEWALT 7485 is, a műhelyben (ő már egy 2coll+RR lap (tapering jig) vastagságot nem vág át), de a "könnyebb cuccot mozgatjuk" elv alapján a kézi körfűrésszel csinálnám amúgy is...
Baktassak, ha tudom nekem melyik van (lusta vagyok lemenni a pincébe). Csak tudom hogy van, és belinkeltem az első teakfa olajat amit az OBI honlapján találtam, fel sem tűnt hogy 2 különböző, de egyformának tűnő teakfa olaj is van nekik.
Na igen, hiszen én voltam az utolsó, aki vett és kent belőle. :-))
A csónaklakkról vegyes véleményem van. Gyerekkoromban volt csónakunk, használtuk a "Sirály" csónaklakkot. Szerintem az létezett már az 1950-es években is, kérdés, hogy a mai ugyanaz-e. De azt minden évben, legfeljebb minden második évben kenni kellett. Meg büdös volt. A csónakházakban terjengő szagot nem tudom elfelejteni. Emellett nem igazán jól védett.
Rézgaras: én pl azért nem írtam ezt, mert nem akartam nyócvan lehetőséget írni :-) Meg igen, nemóccó, de az Auro sem lett olcsóbb ahogy látom.
Vizesbálint: ok, ha az izoizé zavar, ez a tungolaj teljesen természetes, "food safe" cucc. Ugyanúgy beívódik->megkeményszik->véd. A Wiki szerint a kínaiak már sokezer évvel ezelőtt is használták, igaz, akkor hajókat kentek be vele, hogy vízállóak legyenek. Így neked is megfelel.
Pár évvel ezelőtt itt a fórumon kültéri használatra szinte automatikusan tung-olajat javasoltatok. Hogyhogy ez most fel sem merült? (akkor kentem be az erkély virágládát Tung olajjal, köszöni szépen, jól megvan)
Ki fogom egyébként próbálni kültéren a (motor- vicces Stolaz) csónaklakkot, mert van otthon, a műhelyajtómra ami amúgy egy bontott 40-50 éves bejárati ajtó, amin már csak nyomokban található lakk és az is hasonló tájolással bír mint ahova az asztal kerül, aztán majd meglátjuk mit bír.
A Tikkurilának van fényes színtelen lakkja , na az egy nagyon jó termék, ára az van jó kedvel bőséggel. Hajókormány kerék van a dobozán, feltételezem ez is vízálló. Nekem van a fürdőszobámba egy polcos szekrény az ilyennel lett kezelve, talán 4 vagy 5 rétegben 27 éve változatlan a fénye, a zongorám sem fénylik jobban.
Az OBI-s olaj nekem is tetszik, és bevált. Nekem a konyhai székek vannak lekezelve. Egész jól bírják, nejem még nem panaszkodott a kezelésére. Viszont pár napig eszméletlenül vonzotta a hangyákat.
Szia! Csatlakoznék az előttem szólóhoz, a lakkot mint felületkezelőt nagyon gyorsan hanyagolnám. Akár csónak, akár nem. Ha egyszer fel kell újítani, nagy cumi lesz ... főleg ilyen formában.
Én gyártottam (most már csak volt) kolléganőmnek két kis bútordarabot, amikett hasonló körülmények között tárol/használ (panellakás erkélye), mint te.
A szék teljesen tölgy, az asztalka pedig: a keret/lábazat tölgyből, a betét cseresznyefából készült.
Idén lesznek 7 évesek. Mindkettőt Auro narancsolajjal (Auro Nr. 126 néven fut) kezeltem. Valamikor tavaly(előtt?) jártam nála utoljára és kíváncsiságból kinéztem az erkélyre. Meglepődtem, mindkét darab egész jó állapotban volt, és elmondása szerint 17' óta egyszer sem csiszolta/olajozta újra. Az asztalkán persze látszódott, hogy minimálisan megszívta a nap, illetve látszódott rajta pohár utáni nedvességfolt. De összességében azt mondom, ez az Auro megtette a dolgát. Sajna nem olcsó (de mi az, ami jó?)
És igen, nem: nem "gyűjti" a port, bár nyilván macerásabb a tisztán tartása mint egy lakkozott felületnek. Ha 2-3 évente kicsit megsimogatod, finoman átdörzsölöd olajos szivaccsal, mindig újszerűnek hat majd.
Mivel elég drága az Auro (viszont igen jó illata is van, rendesen érezni a narancsot. Ami- mivel illóolaj - egy idő után azért elillan), ajánlanék olcsóbb alternatívát, amit szintén használtam már, igaz, csak beltérre, de ezt is kül- és beltéri olaj.
Beívódás után ez megkeményszik/vízzáró réteget képez. Gyakorlatilag "szagtalan", és nagyon minimálisan színezi csak az anyagot, inkább sötétít rajta egy kicsit. A képeken láthatod, hogy Auro előtt/után kb mennyire változik a tölgy színe. Azzal sem sokat.
De akármit is használsz, ahogy feljebb írtam: ha szépnek szeretnéd látni későb is, időnként foglalkozni kell majd vele.
Csónaklakk és csónaklakk között is nagy minőségi különbségek lehetnek (Sirály vs Awlgrip Awlwood :). Attól csónaklakk egy lakk, hogy van benne UV védő adalék és magasabb az olajtartalma a gyanta rovására, ezáltal rugalmasabb, jobban követi a fa mozgását. Cserében puhább felületet ad.
Én is az olajat választanám, mert szebben öregszik, nem pereg lemezesen, könnyebb javítani, felújítani és felkenni is.
Az olajok közül egy kültéri, UV védős olaj (esetleg sötét színű) valószínűleg tartósabb lesz. Kültéi olajnál arra vigyázz az asztalnál, hogy biocid hatóanyag ne legyen benne (általában nincs) .
A magyarok kedvenc olaja a lenolaj és származékai gyűjthetik, ha nem törlöd vissza. Én olyat nem használok, normális olaj max. 1-2 nap száradás után olyan, mintha festetted volna.
Én még csak egyszer használtam csónaklakkot. Egy készen vásárolt fából készült homokozó fa elemei gyárilag különböző színűre voltak festve, de nem bíztam benne, hogy tartós lesz (folyamatosan benne áll a változó mértékben nedves homok), emiatt vettem egy kis dobozka csónaklakkot és átmázoltam vele. Én úgy érzem jó döntés volt, nem ette meg az idő, sem a nedvesség, pedig jó pár éve (5+, pontosan nem tudom) kinn van az udvaron, idő éri, nap csak délután.
Ettől függetlenül asztalra rákenni nekem nagyon idegen, van hasonló asztalom, én is olajozom kétévente.
Én hasonló bútorokat mindenféle kertibútor-olajokkal szoktam lekenni, amit éppen kinézek a boltban. És igen, kenni kell rendszeresen, akármi van rajta. Hogy mennyi időnként, azt látni fogod majd.
"Csónaklakkra gondoltam, de még nem használtam, csak beltérit, mennyire tartósak?"
Beltéri csónaklakk? Sose hallottam róla, van linked? De mindegy is, ilyen körülmények között egyik lakk sem tartós. És évek múlva mindenképpen kell majd csiszolni-festeni még a legjobb vékonylazúrt használva is.
Sziasztok! A képen látható asztalt szeretném elkészíteni saját részre tölgyből. Kültéri lesz, fedett, de nem zárt terasz alatt, ami azt jelenti, hogy ha vízszintesen esik (eső-hó) abból kap rendesen, illetve direkt nap is éri a délelőtti órákban. Szóval a felületkezelésnek megfelelőnek kell lenni, főleg hogy az asztallap deszkái közt hagyott rés nem akkora, hogy azt összeállítás után komfortos legyen évek múlva csiszolni,festeni. Csónaklakkra gondoltam, de még nem használtam, csak beltérit, mennyire tartósak?
Fém rugóra gondoltam, amilyenek gyerekkoromban a felnyitható heverők két sarkánál voltak, az elején kellett csak erőt kifejteni az emeléshez, utána a rugó vette át az erőt, majd lefékezte a mozgást a végállás előtt. Nekem tetszett a megoldás. Csak lecsukáskor nem volt fékezés, akkor döngött.;)
Mivel másnak tippje se volt, te nyertél, de egy kis extra volt a megfejtés.
Szomszéd pincében van a kazán, kreatív takarítók a fűtőcsövön szárítják a felmosórongyokat és egyebeket, néha higítós festékes rongyokat, utóbbi volt nagyon irritáló az orromnak.
Én laikusként azt mondanám, nem kell külön odafigyelni. Régen rossz az a táblásítás, ha a ragasztótól "megdagadó" (annyira azért nem dagad az) tipli szét tud fesziteni egy táblát.
Táblásított keményfa tiplizésénél érdemes figyelni, hogy a tipli furata ne két léc találkozásához essen, vagy nem tudja a tipli szétfeszíteni, ahogy tágul a ragasztótól?
Az új szalag esetén megjegyzik, hogy ki kell várni amíg "megnyúlik", új korában sokal dirvább a mászkálás. Persze ez téged nyilván nem vígasztal, mert a réginél kezdődött a mászkálás.
Mert írtad, hogy (gondolom felkülről nézve) párhuzamosak egymással, de ha ez elmászott, nincs rendben, akkor nem "egytengelyűek", emiatt is bőven mászkálhat a szalag.
Kicsit durván ábrázolva, de így is állhatnak a hengereid szemből nézve.
A Laguna dobcsiszolóm szállítószalagja elkúszik oldalra. Van állítókája, mint egy kézi szalagcsiszolónak, de nem tudom úgy beállítani, hogy ne kússzon oldalra, akárhogy tépem a csavarokat. Eleinte nem volt ilyen. Megmérve párhuzamos a 2 vezetőhenger. Ránézésre rendben van a szerkezet. Már cseréltem szalagot is. Mi lehet az ok? Mit nézzek?
korábban néztem (HA42225650), talán a Lenkei-nél, de nem vagyok GT vagy EV illetve a Hettichnél (mondjuk az sokkal komolyabb) de ott az ár volt a riasztó (20K HUF)
Magánvélemény: nem azzal lesz bajod, hogy a balsafát hogyan nyiszatolod ketté, hanem azzal hogy közben a festék ne szenvedjen olyan sérülést, hogy dobhasd ki a francba az egészet.
"míg legépeltük ezt a rengeteg javallatot," - nana, pont a múltkor állapítottátok meg a másikban, hogy ha nem lennének ilyen hülye ötletek akkor itt halálra unná magát mindenki ... :)
Ez a snicceres ötlet sem rossz. Bandi azé' neked is vannak néha jobb pillanataid :P
Mondjuk a ragasztó nem játszik, mert leszedi a festéket, és olyan színt én biztos nem keverek ki...
Z tervként ott van, hogy van otthon 5mm-es balsa lapom amiből újra gyártom az egész miskulanciát, de akkor mivel szórakozik itt a fórum két napig ? :))))))
Nekem történetesen van egy ilyenem. Hidd el nekem, hogy ezzel nem akarsz fából kört kivágni :) A másik, hogy ennek a tűje sem az a kecses fajta, hanem 1mm+. Ha keményebb anyagot "körzőzöl" vele (mondjuk kartont), akkor bizony nyomni kell lefelé, akkor pedig a tű át fog menni az anyagon rendesen és nem pici lukat hagy maga után.
A szokásos történet: ez meglátta- ez megszerette, mert olyan szép a színe- ez kifizette - ez hazavitte - az iciri-piciri meg miután felpróbálta (szigorúan csak otthon amikor már késő) megállapította, hogy túl nagy.
Gyúlik a szikra: Nem-e lehetne-e kivágni-e a belsejét, és akkor lenne egy nagy karika, meg egy kis korong fülbevalóm?
Már csak egy palimadarat kéne találni aki megcsinálja.
Vagy az vagy .. most hogy tudjuk a kb méretet: míg legépeltük ezt a rengeteg javallatot, addig rátettem volna egy kb megfelelő méretű pénzérmét a 60-as korongra, akár egy kis 2 oldalas ragasztóanyaggal, jó éles snitzer/szike, párszor körbemászok az érme körül a papírpuha balsafán, oszt csókolom, már meg is lenne :)
Én nem mertem mondani, de én is azt találtam a 230E az a részleges, a 430E a teljes kihúzású a Standard sínnél.
Akármelyik is lesz, több helyen is azt láttam hogy "nem rendelhető", "kifutó" .. gondolom IsKol is amiatt kérdezte "félve", kinél lehet ilyen elfekvőben, mert pár kereskedő tán elhajtotta. A Blum honlapján sem látni "Standard" síneket a fióksínek között. Sem egy sokkal frissebb Blum katalógusban, sem 230E, sem 430E típussal. /a fenti link/printscreen egy 2011-es katalógusból van/.
Esélyes, hogy valami helyettesítő sínt kell IsKolnak beszereznie.
Dremeled nincs? Ahhoz van kis marószár, csak valami befogó kell, hogy körbe tudd forgatni. De ha kell a közepéből a korong, akkor azt külön csináld meg. A nagy karikába meg forstnerrel fúrnám bele a lyukat, két keményfa közt. A korongot meg felrajzolnám (kupak körberajzolva), aztán csiszolótárcsán finoman körbecsiszolnám. Vagy kézzel. A balsa fa nem kihívás kézi megmunkálásnál.
Illetve még valami, ha nekem kellene: lézer, mert épp van itthon. Ha zavarna a kicsi megégés a körvonalon, megcsiszolgatnám. Ilyen vastagságot kb bármelyik hobbista lézerrel egy (vagy a naghoyn belépő, kicsi, 500mW-ossal több) menetben le lehet küldeni. Nemtom Csabi hozzáfér-e ilyenhez, akár ismerősnél, szomszédnál ... ma ez sem számít úri huncutságnak.
Nálam még a mennyiség is kérdés, ha egy darab kell: hány "lövésünk" van rá? Mennyire kell mértanilag pontosnak lenni a körnek?
Jó, az 1.7mm-t vs körkivágó nem gondoltam át. Most nézek videókat, 1.5mm-t aprítanak kis szikével, szépen. Igaz. legtöbbször egyenes, vonalzó mellett.
És ha körzőre rászigszallagoznánk éles szikét? Vagy egy kis snitzerdarabot. Már ha nem gond a kis korong közepén egy tűhegynyi kis lyuk. Párszor körbefuttatni .. és tuti kör lesz a kieső darab, anyagveszteség ~0.
Nincs ellenemre a lombfűrész, tök logikus. Csak hogy ne látszódjon a megfúrt lik, sem belül, sem a vonalon: nagyon vékonynak kell lenni a fúrónak ésa lombfűrészlapnak is. "Nullás", 1-es ... Plusz, ügyes kéz ami a körvonalat követi. Egyik sem lehetetlen persze, de a körző nem tévedne.
1,7 mm az kb a körkivágó fogárokmélysége vagy kevesebb. Szét fogja roncsolni. 30 fokos hegyű stanley szikével meg lehet csinálni (és lehet is olyat kapni szinte bármelyik barkácsboltban), de macerás. Modellező szakkörben ezt anno lombfűrésszel csináltuk.
Mekkora a nagy és mekkora lenne a kis korong? Ha nem lombfűrésszel, akkor körkivágó ... túl sok egyéb verzió nincs.
Ilyen vastagságnál még meg lehetne próbálni nagyon éles és vékony, hegyes késsel, óvatosan követve a felrajzolt körvonalat (bár nemtom hogy a baslafa mennyire "szálas", azt tudom hogy nagyon puha fa).
Még vetyengek pár napot, hogy a "raktáron" lévő 600-as tandemet használjam más fiók mérettel vagy vegyek valami gazdaságosabb árú 600-as csillapítós sínt és egy majdnem teljes nyílású fiókot kapjon a "megrendelő"
Ami jó volt benne (legalábbis nekem), hogy lehetett hozzá csillapítót kapni illetve a 650 mm hossz ami a beépített szekrény cipős fiók méretét maximalizálta.
2 fiók elkészült a 4-ből amiből a gazdasszony újratervezés után 5-öt "rendelt" és hiányzik még egy pár.
Ha nem lesz más akkor egy fiók kisebb lesz, hogy egy 600-as fióksínnel megoldható legyen ami azért elérhetőbb méret
Ha belegondolsz kicsit akkor rájössz, hogy a köteles csigasorodat egyrészt a lenyíló rész legtávolabbi felére kellene rögzíteni a könnyű használathoz ( középre is lehet csak akkor nehezebb lesz), másrészt egyetlen csigasor sem tud 0-x távolságon működni csak 0-(x-a csigasor hossza). Ezért a csigasorodnak függőlegesen kellene elhelyezkednie a keretbenami meg megint rövidebb mint a mozgó kötélhossz.
Miért nem jó neked az amit a cikkben is írtak, hogy gázrugó?
elgondolkodtam, hogy mi lehetett a valódi megoldás?
Persze, az ilyesmi látványosan van fotózva, azt hangsúlyozzák, hogy a lényeg a bútor szinezése meg a szép ágynemű, de szerintem a valóban fontos dolog a megfelelő zsanér és a rugó, illetve a húzózsinór, mert azoknak kell éveket kibírniuk probléma mentesen.
Valamint a súlypont megválasztása is lényeges, hogy az ágy felhúzáskor ne döcögve menjen, lenyitáskor pedig ne zuhanjon a padlóra.
Szerintetek ezt hogyan lehet szépen megoldani? Erős rugóval, vagy köteles csigasorral?
Igen, tudom, a fiatalok azonnal rávágnák, hogy valamilyen távirányitóval, ami motort vezérel. :-))
Áh, a Youtube-on még inkább a megszokott videoformátum a divat, ők is inkább csak futnak máshonnan indult függőleges videós trend után (amitől én személy szerint falnak megyek, mert eleve inkább monitoron nézek videót, de úgy egyébként egy csomó olyan témát is így vesznek föl, amit nagyon nem kéne)
Szia, 18mm vastag a lap 215cmx 15cm-es darab kellene nem volna szükséges mdf alapú viszont a felületnek egyeznie kellene ,mert gondolom a másiknál látható lenne az eltérés. Élzárás is kell rá de azt gondolm már tudnak rá tenni.
Scott Kelby nevű igazán profi fotósnak van egy könyvsorozata a digitális fényképezés titkairól. Az első könyv első leckéje arról szól, hogy bármilyen profi géped van, akár bármilyen profi állványon is használod, úgy fényképezz, hogy ne az exponáló gombot nyomd le, hanem állíts be 2 mp-es késleltetést, nyomd le a gombot, és utána ne nyúlj a gépedhez. Pont azért, mert ha bármekkora elmozdulást bevittél a képbe, az már örökre ott marad.
Telefonnal ez nyilván nem könnyű, de a dolog fontosságát ezzel lehet érzékeltetni, szerintem.
Megnyugtatlak........lehet a vidiát ,nem fenni,hanem köszőrülni gyémánt koronggal. Én kb 24éve használom ezt a nagyszerü korongot. Valójában alu,és újkorában 4mm volt a csiszolófelület vastagsága,igy 24 évre ez kb 3mm.
Akartalak üdvözölni a hegesztés topikban,de vélhetően te minden szakmában jeleskedsz.........
Ja........manapság ezt a fajta korongot 40 000ft körül árulják,én annó az orosz,vagy a lengyelpiacon 3500ft- ért vettem.....
Abszolute nem lehet, bár ebben is vannak különbségek, többféle vídia létezik.
Azok a maró- vagy esztergalapkák, amiket pici fogásokra, kicsi előtolásra, végmegmunkálásra terveznek más anyagból vannak, mint a nagyolók. Az előbbieket kicsit jobban lehet élesebbre köszörülni, de az sem éri el egy HSS szintjét sem.
"Majd a vasasok kijavítanak, de nekem van egy olyan érzésem, hogy a vídiát nem lehet olyan élesre megfenni, mint a jó szénacélt."
Még egy HSS-t sem lehet. A HM lapkákat ha megnézed egy marón vagy körfűrészen nem igazán élesek, csak szuper egyenes az élük. A sebesség és az erő adja a vágóképességüket, és a kopásállóságuk azt, hogy egyáltalán múködjön a dolog, ne kelljen 10 percenként újraköszörülni őket.
Majd a vasasok kijavítanak, de nekem van egy olyan érzésem, hogy a vídiát nem lehet olyan élesre megfenni, mint a jó szénacélt.
Kemény, nem kopik, bírja a hőmérsékletet, igazán élesnek nem éles. Egy kézigyaluban teljesen értelmetlennek tűnik, ahogy vídia konyhakést sem csinálnak.
A marketinges szívesen tette bele az élgyaluba, meg a gyártónak is jó hogy kapja a lapkát készen, nem kell vele baszakodni. De más haszna nincs.
Legjobb lenne köszörűssel csináltatni bele HSS "lapkát", és árulni a sok csalódott vevőnek. Ha a szögekkel nincs gond.
Látom még maradt benned a múltkorról. 4:3- as képarányú fekete fehér, majd színes tv- szocializálódtam. Ami olyan tartalom és arra érdemes azt 16:9-ben nézem a youtubon, tv-n. Ettől még a telefonon elviselem az álló formátumokat, rövid videókat. Főleg ha az egy olyan tartalom ami egy mozdulat sort vagy bármi érdekes dolgot mutat be. Nem a tengerpartos csöcslóbálós körbeforgást, stb. Azt én is tovább gördítem. Ez egy dolog ami bejött az életünkbe, nincs olyan, hogy valaki jól vagy rosszul tudja szerintem. Anyázás pedig nem volt, ezt visszautasítom.
Ha látod is a felkínált tárgyat, nem csak egy homályos szélű aránytalan foltot akor még azt is el tudod dönteni, hogy talán érdekel-e, van-e értelme annak, hogy több energiát tegyél bele - értem rajta azt, hogy pl. megnézd személyessen.
Nekem nem Dictumos van , hanem egyensen Kínából (valszeg ugyanaz :), illetve pontosítok, azóta a Dictumtól rendeltem bele pótkést. Valahogy nem éles. A dictomos lapkával sem. Vagy rossz szögben áll a penge. Nem tudom, de egyszerűen nem vág jól, nem lehet összehasonlítani a kis mezei Stanley marokgyaluval. Nagyon kemény a fémlapka benne, próbáltam fenni, de kevés sikerrel. Nem lett éles, akármit csináltam. Aztán hagytam a fenébe. Lehet, még egyszer komolyabban nekiállok megfenni, de még nem szántam rá magam.
Baszki, esküszöm legközelebb csak Pulitzer-díjra jelölt gyalupad-fotót teszek be.
Nemár ... egy ku@va hirdetés, ku@va gyalupadjáról tettem be pár fotót (mivel úton voltam és fa**om telós fész app nem akar képet menteni, ezért telós prtscr volt, de az eredeti sem sokkal élesebb) gondoltam a lényeg (egyben van, nem 100 szú-család lakja, stb) látszik rajta. Mér' kell pixel- meg élesség- meg tájolás- meg aranymetszés-elemzést végezni egy ilyen kiqrt fotón is? Hmm?
Ja, elküldenek, mert az 1bitesek a YouTube-on szocializálódtak ott meg csak az álló készülékes videókat nézik. Akkor mindent úgy kell, és aki mást javasol az biztosan agyament hülye, hiszen az nem lehet hogy ők tudnák rosszul, mikor sok millióan úgy csinálják..... Egyszerűbb anyázni, mint átgondolni, esetleg kipróbálni.
fogalmam sincs, hogy mennyire vagyok beoltva fényképezés ellen, de a hagyományos gépekkel elfogadható képeket készítettem.. aztán mióta van kéznél mobilkészülék, azóta soha nem sikerül jó képeket csinálni, se a samsung se a xiaomi telóval.
Vannak emberek, aki szó szerint be vannak oltva fényképezés ellen.
A legkitűnőbb készülékkel is olyan ótvar, semmire se jó képeket csinálnak, hogy csak lesek.
Berázzák, remeg a kezük mint a nyárfalevél, szembefordulnak minden létező fényforrással, összekoszolják a lencsét, összekaristolják a lencsét, stb.
Ha optikailag valahogy mégis jó lenne a kép, akkor a lényeg nincs rajta/félbe van vágva/stb.
Volt, hogy a felvetésemre, miszerint egy 14 méter hosszú esztergagépet esetleg vízszintesre fordított telefonnal célszerűbb lett volna fényképezni, elküldtek többen is a picsába - nem csak a fotós.
Tengerpartról küldött videót a csaj, álló kamerával. Érezte, hogy valami nem stimmel, mert nem érzékelni a teret, ezért jobbra-balra lengette a telót. Azonnal hányingert kapott tőle aki nézte. Visszaírtam, hogy talán fordítsa már el.... Jaaaa, jéééé
Mondjuk sokaknál megfigyeltem, hogy mikor rákoppintanak az exponáló gombra, a lökéstől nem tud a gép jó fényképet csinálni. Vagy ha finoman koppintanak, abban a pillanatban rántják is el a készüléket. De azért volt a kezemben pár készülék, amivel tényleg nem lehet jó képet csinálni, pedig a maga idejében elég sok pixelt kapott a kamerája. Na meg az is lehet, szerencsés vagy, és jó gépeket fogtál ki.
Igen, még nem láttam ilyet, azonnal értetlenkedtem, hogy az a fűrész legfeljebb néhány centi vastag puhafára van beállítva, vagy pozdorja és hasonló jöhet számításba, esetleg rétegelt lemez - de ezek mind nagy méretűek, a táblába pedig csak kb. max. 50x60cm-es darabokat lehet betenni vágáshoz, stb. stb. Ráadásul két kéz kell a toláshoz, hol az anyag leszorítása, a fűrészpor és forgács eltakarítása hogyan megy, hogy látni lehessen a vágást, stb.
Azóta kiderült, hogy más a történet, de azért megnéznék pár videot, hogy az ilyenekkel mi mindent lehet csinálni?
A linkelt videon van egy talán nagy teljesítményű "porszívó" a háttérben, mekkora szívókapacitás és cső kell egy ilyenhez?
Akkor én az elmúlt közel 20 évben csak jó szenzoros/jó szoftveres telefonokat vettem. Oké, a Nokia 9 pureview-t vegyük ki a listából az tényleg dedikáltan jó volt. De a maradék kilenccel miért? :D
Én nagyon sokszor az egyengető gyalun készítem a 45 fokos életöréseket. Nyilván ez csak a nagyobb (hosszabb) alkatrészek esetén működik, illetve az se árt, ha dönthető a egyengető stellere.
Vannak telefonok, amik képtelenek nehezebb körülmények közt jó képeket csinálni. Az enyém is olyan. Napfénynél tök jó, de egy gyengébb LED lámpánál már elvérzik, még a saját vakujával is. Itt meg az erős háttérfény hülyíti meg. Hiába a sok megapixel, ha kicsi a szenzor, vagy gyenge az optika, akkor rossz lesz a kép. Volt egy SonyEriccsonom, még nyomógombos, 2 megapixeles kamerával tökéletes képeket csinált minden körülmények közt, pedig fix lencsés volt. A másik SE-m már mozgó lencsés, 3,2Mp, az is hozta a szintet. Jó szenzor és jó szoftver nélkül nincs jó fotó.
Ennek a fajta letörésnek jelentős esztétikai értékét adja a jól kivehető és egyenes él a letörés két szélén. Csiszolóeszközzel nem lehet ugyanazt megcsinálni.
Kb ugyanilyenem van, meg tudom erősíteni a tapasztaltakat. Ne vegyetek ilyet, egy kalap szar, hiába a keményfém insertek, nem működik jól. Pont ezért nem reagáltam a kérdésre, hogy milyen élgyalut érdemes venni (nem ilyet).
Részemről maróasztal, steller, és mellette tolom. Vagy ha nagy a darab, akkor kézi élmaró, abból is a kis 12V-os bosch a nagy kedvenc mostanában. (túlzás, fa közelébe se kerültem fél éve, éppen műhelyt renoválok :)
Én sokszor használtam a kézi gyalugépet az él letörésére, de nemigen sikerült pontosan betartani a méretet. A végén pedig az is hajlamos lebillenni (és akkor nagyobb ott a letörés).
Az én példámat követheti bárki: csiszolóvászon az asztalra, néhányszor áttolod rajta el le van törve az él. Ha akarom akkor rádiuszt is tudok, de akkor a csiszolóvászon a kézben és nem árt egy kis gyakorlat. Nem a termelékenység csúcsa, de az nem is cél nálam :-)
Hogy mit igen, azt nem tudom, de ezt nem ajánlom, pedig nagyon pofas. Egy Griff sem esett hasra tőle. Még egy élezési esélyt adok neki, de eddig nem ment.
Senki ne kövesse a példámat, de én az ilyen nagyon kicsi allatrészeket, 10cm,1mm letorés, a kézben , fejjel lefelé tartott Bosch élmaró viszonylag nagy talpán tolom a másik kezemmel.
Vagy sima kis gyaluval, számolva, hogy hányszor húzom ár. Szabad szemmel elég nehéz megmondani ha egy mm-es élletörés nem pont 45 fok.
Kisebb darabokhoz csináltam én is elsősorban. Ott nagyon fontos, hogy egyformák legyenek a letörések, mert nem szép ha egyenetlen. Ezekben a méretekben nem játszik sem az élmaró, sem a maróasztal. Bütüs végét is szépen letöri. Viszont annyira bevált és kényelmes, hogy nagyobb daraboknál is ezt használom. Minőségben pedig semmilyen maró nem tud olyan felületet mint egy gyalu (szerintem). Nyilván nagyobb darab számnál nem termelékeny, ott egyszerűbb a géppel.
Azt ugye tudjátok, hogy a kézi gyalugépek első részén az a hosszanti "V alakú barázda" elvileg pont az élletörések készítéséhez van kialakítva. (Bár én még soha nem próbáltam.)
A szálirányra különösen figyelni kell. Nem csak borovin, de pár egzótán is. >:o) Sőt, legjobb ha automatikusan mindenen. Amúgy egyetértek, sokal jobb eszközök vannak már ezeknek a gyaluknak a kiváltásához, leginkább gépesítettek, kevesebb munkával, kevesebb fáradtsággal, és valószínűleg jobb minőséggel érve el meg ugyanazt a célt.
A Bambula által berakott eszköz azért más mert az inkább "ékszerészgyalu", abban a méretben nem nagyon vannak gépek amelyeknek egy 20 centiméteres fadarab 1 mm leélezése lenne a fő feladatuk.
Elképzelem azt a gyengédséget amikor a hasadásra hajlamos borovit masszírozom. Vagy azt a helyzetet amikor a gyalu talpa túllóg a munkadarabon.
Vannak profilgyaluim, nagyritkán használom is őket, de előtte mindig kinagyolom körfűrászen vagy felsőmarón a munkadarabot. Nem kedvelem az ilyen szerszámokat, gondolom ez kitűnt! :)
" Minden fogásnál újra kézbe kell venned az összes! darabot, rögzíteni stb. 2x-3x biztosan végig kell menni rajta "
Egyszer állítod be a maximális fogást, utána, csak többször végigtolod gyengéden, hogy csak annyit harapjon amit a forgácsrés megenged. Az utolsó tolásnál amikor már nem jön forgács elérted a célod.
Megrögzött hobbistáknak árulják ennyiért. Azonak meg semmi nem drága. Vagy aki a makulátlan műhelyében a YT-ra készít tartalmat. Ha annyira makacs kétkezi akarsz lenni akkor valóban jön az sk. gyártás.
Vagy 25-32 között veszel egy élmarót.
Csak elképzelem a használatát: van mondjuk 4db hokedlihez anyagod, lábak meg a kávák, kötők, egyebek 120-140 él. Minden fogásnál újra kézbe kell venned az összes! darabot, rögzíteni stb. 2x-3x biztosan végig kell menni rajta . A bütük meg a lapja még mindig nincs megmunkálva.
Az élmaróval 1 fogás, hangyányit egyszerűbb és extraként még bármilyen profilt is befoghatsz.
Az egyik hirdetésben B/BB-t írnak (a többiben semmit), nekem az tökéletesen megfelelne. Azért látatlanban nem veszek, csak valamikor rá kéne szánni az időt, és elmenni megnézni.
Mindig áhítattal nézem, hogy hogyan képesek az emberek a mai telefonokkal ilyen képeket készíteni. Tudom, hogy én csak egy tehetségtelen amatőr vagyok, de bárhogyan is próbálkozom az én képeim mindig tűélesek. Lehet, hogy egyszer már tényleg el kellene mennem egy fototanfolyamra
Tud valaki használható élgyalut, emberi áron? (Mármint olyat, ami állítható és két oldalról van megtámasztva, hogy reprodukálható eredményeket lehessen elérni vele bútoron.)
Kicsit nehezemre esik elhinni, hogy három fadarab meg egy penge ér annyit, mint egy elektromos Maki gyalu. A neten amik vannak élgyaluk és hasonlóak (Wolfcraft, Stanley stb), azok gipszkartonhoz valók, nem fához.
Abonyban hirdetnek egy gyalupadot, hátha valakit érdekel. 110e, szerintem jó állapotban/áron van. A hirdető megadott telszámot is, így könnyű elérni.
"Gyalupad darabokra szedett majd teljesen felújított állapotban, Bük fából és fenyőből minden része tökéletesen működik . méretek 54cm széles plusz mell szorító, hossza 213 plusz spingli, magasság 85cm eladó .2740 Abony 06 30 40 30 748"
Amikor én vettem 20mm vastag nagytábla rétegeltet, egy szürke este volt. Nagyon nem volt alkalmam átvizsgálni a hirdető garázsa előtt volt. Nagyon jó ára volt, vettem 5 táblát. Otthon aztán kicsit elkeseredtem, ugyanis nem 20mm-es volt, hanem elég hanyagul összeragasztott két 10mm-es, és sok kis apró lyuk volt rajta, ami csavarnyomok. Szóval vizsgáld át mielőtt kifizeted.
(10 ezer/tábla volt akkor. két éve 1,0mx1,5m volt)
Ránézésre nem rossz minőség, A/A vagy A/AB a tippem. Ha amúgy neked megfelel akkor vegyél belőle. Vastagságra figyelj, mert a 39 mm már kurva nehéz, és szekrényhez jó eséllyel nincs rá szükséged.
Én vettem 45mm-es egész táblát mert egyharmadra volt szükségem egy nagyméretű polcnak (200x80) amin nehéz dolgokat tároltam (pl fűzött motorblokk meg váltó, meg a hengerfejek, stb... . De a maradék is elfogyott idővel, van ami a porleválasztó hordóhoz, van ami székhez.
Facebookon elég sok hirdetést látok, ami ezt a cuccot kínálja. Az anyagáról nem írnak semmit. A méretük 60x220(-250) cm, a vastagságuk 23-32-39mm. Árban nagyon kedvező, épp ezért gyanús egy kicsit. Tudtok erről bármit? (A képet az egyik hirdetésből szedtem.)
Mondjuk azt nem mondtad, mekkora lenne a lyuk (plusz így a lyukas polcot nem tudom elképzelni, mit tudna megtartani, hacsak alatta nincs még egy lyuk nélküli polc, vagy: vmi kúpos dolgot tesztek bele, pl poharat), mert mondjuk kisebb furatnál a felsőmaró nem játszik, de itt is mehet a kisebb fúró -> csiszol, olajoz -> nagyobb fúró módszer.
Szerintem most a filc felragasztása szempontjából túlgondolod ezt a dolgot :) Pl egy Palmatex kontaktragasztót nem érdekel, hogy a megszáradt felületaz milyen felület. Teljesen jól fel tudod ragasztani vele a filcet még ha az olaj kicsit be is szivárog a lik belső oldalára. És ez sztem még át sem itatja a filcet (ld Pali megjegyzését a tablós sztoriról)
De ha nagyon ragaszkodsz a tiszta belső fafelülethez: csináld meg a polcot, vágd a kívánt méretnél kicsivel kisebbre lyukat, csiszold, olajozd minden maszkolás nélkül a polcot, majd ráteszel egy rétegelt kör (mérete a kívánt végső méret) sablont a likra, és csapágyas maróval kimarod. Tuti nem lesz olajos a belső felület.
Annak idején textilipari szakközépiskolában tanítottam. Ott a diákjaim maguk csinálták meg a tablót, és egy fatáblára ragasztottak filcet. Azt mondták akkor, hogy nem is az a lényeg, hogy megragad-e, hanem az, hogy átázik a szövet, és foltos lesz, ha nem jó ragasztót használsz. Valamilyen textilragasztót használtak, de így is lett rajta egy kis folt, amit eltakart az egyik fénykép. Nem tudom persze, ez mennyire szempont egy polcon.
Ha nincs kedve ennyit kiadni, és a szabályzó a rossz, akkor át is kötheti fixre, és asztalban még mindig használható a gép - azokkal a korlátokkal,amik egy fix fordulatú gépre jellemzőek.
Lesz egy keményfa polc, amin ki lesz vágva egy lyuk. A lyuk belső felületére filcet szeretnék ragasztani, hogy amit beletesznek, az ne kopjon. A polcot olajozni szeretném, viszont a filcet így csak utólag lehetne felragasztani, hogy ne legyen olajos. A ragasztás helye így óhatatlanul is olajos lesz legalább a felső élén, hacsak nem utólag vágom ki (60mm széles ovális lyuk), ez viszont szerintem nem opció. Száradás után lehet ragasztani? és ha igen, mivel?
Igazából mindegy is, a kefés motorokat le lehet tesztelni egyenfeszültséggel, és sokkal biztonságosabb is. Egy ilyen 30 ezret pörgő motor a satuból is kiugrik, ha hirtelen megkapja a névleges feszültséget.
Anno az enyém is megállt hasonlóan. Annak annyi nyűgje volt, hogy a tetején a fekete fedél alatt lévő csatlakozóból kicsúszott az egyik vezeték. Laza volt a csatlakozó, a vezeték rövid és feszült.
Oszinten en ezekhez hulye vagyok :(, ha valakinek van kedve megnezni, szivesen elkuldom hozza... a motor leegest kizarnam, soha nem terheltem... meg nem is terheles kozben halt meg.
Mar nem garancialis. Kulfoldre nem szivesen kuldenem, igy olyan helyre kellene ahol meg tudjak csinalni.
Terheles alatt nem volt. Bekapcsolas utan rantott egyet a marofejen es megallt a felporges elott, eloszor azt hittem lenyomta a biztit, de nem volt aram a konektorba. Kapcsolgattam, de sehogy nem akart elindulni.
Kiszereltem az asztalbol es ugy probaltam beinditani, arra gyanakodtam, hogy esetleg a bekapcsolo gomb vacakol. Kicsit nyomogatva a kapcsolot egyszer csak posszant valami es kijott a fust :(.
Oszinten megvalva 2.5 eves az elso evben a dobozaban pihent, iden se lett csapagyasra hajtva :( szerintem nincs benne 50 ora uzemido :(
Én egyetlen vigasztalót tudok: annak idején innen rendeltem alkatrészt a Scheppach/Triton csiszolómhoz. Ha már megvan a hiba. Ráadásul én még az EU-s korszakban rendeltem a hülye ángliusoktól.
Nem oly régen emlegettük itt, hogy a CellKolor sokáig jó.
Egészen pontosan a régen ottfelejtett, nem csak pár cseppet tartalmazó doboz festéket jól tudtam használni.
Nekem van OBI-s fehér festékem, ami nem is bőrösödik. A pigLEment az aljára, elég soká kell keverni, hogy egységes fehér legyen, de használható. Fed amennyire tud, és értelmezhető időn belül megszárad.
A puding próbája lesz a megoldás. Nekem volt már olyan festékem, ami nem is lötyögött (az nyilván kuka), meg olyan is, amiről csak a bőrt kellett lehúzni. Ha még tudod kenni, szerintem van esélyed.
Kb. 10 éve lejárt szavatosságú festékek jók még? Voltam olyan figyelmetlen, hogy a szavatossági időt nem néztem meg rajta. De saccra ennyi lehet. Nem bontottam most ki, de meg vannak bontva egyébként, mert festékfolyások vannak a doboz oldalán. Trilak Trinát Magasfényű Zománcfestéket és Triak Trinát Univerzális Alapozót is találtam.
Oké. hogy nem lehet így távolból megmondani, de hátha van tapasztalat hasonló eset kapcsán.
Igen, tudom, meg is írtam a vevőjelöltnek. Nehogy azt járjon a fejében hogy küzdeni kell a gyaluddal.
Azóta megírta, hogy megnézte, tetszik neki, gyönyörű, stb: de a max 1800mm asztalhossz sajnos nem kompromisszum tárgya, műhelyet kellene bontani/építeni a gyaludhoz.
A 400-as egyengetőn tologattam 32-33 centi széles anyagot, aminek megvolt a súlya. Hát épp elég volt bánni vele. Egy 800as lapot nyilván a technikának kell behúzni, de ott mindennek passzosnak kell lenni, hogy jó legyen az eredmény.
Jól sejted. A parasztölő a háború előtti 4 pines oválcsatlakozó gúnyneve, amit kb a hetvenes évekig használtak. Ezeken a csatlakozóház nem volt kódolva, csak a reteszelő műanyag/fém nyelv miatt nem lehetett fordítva bedugni. Na most ez a sok dugdozás miatt gyakran letörött. Ha ilyenkor nem figyelt az ember, és fordítva dugta be, az L1-L2-L3-PE kiosztásban a két szélső helyet cserélt, és a csatlakoztatott gép fémházán volt az egyik fázis. Mivel a mezőgazdaságban gyakran használták, sokan haltak meg, a név sajnos nem vicc.
Ha hatvanas évekbeli Perilex-aljazot vagy olvadóbiztosítékot használsz, a kutyát nem érdekli, mert biztonságos és legális a mai napig. Ezeket viszont konkrétan betiltották és leszereltették a nyolcvanas évek elején.
Az a nyomógomb ott az oldalán 60mm/db a kettő 120mm, ha ezt arányaiban rámérem a gyalugép asztalszélességére, akkor az a toldással együtt sem jön ki 650mm-re. ??
Szerintem a 3fázis csatlakozójára gondol a fórumtárs. Ezek a csatlakozók már nagyon régen nem szabványosak. Azt nem tudom, hogy mi volt velük a baj, de nálunk sem lehetett már kapni forgalomban egy idő után.
Viszont ebből tudható, hogy a gépek minimum 40 évesek.
Az ablakkereten himbálózó parasztölőt Németországban 1980-ban betiltották, le kellett szerelni mindet. Ezek a lefingott gépek alsó hangon negyven évesek.
Találtam egy publikus csoportot is (nyilván lehet még sok), 41K taggal. A lentebb említett 800 / 400 -as párost itt is hirtedik. Mivel publikus, itt olvashat/posztolhat mindenki kedvére, akinek van (akár kamu) accountja is, vannak itt is finom dolgok:
Ez az a nyóccázas. A bal oldalon az a "gerenda betét" vajon micsi? Bal oldali "ütköző", hogy ne csússzon le a gyalulandó anyag? Nem hinném hogy egyszer beszorult, és úgy maradt :D
Ugyanez a hölgy hirdet szintén megörökölt "sváb asztalos" műhelyből származó egyengetőt, ránézésre 400-as lehet, 450 Mátyásért:
Nem kétlem hogy jól működik, de ehhez képest fejes.i400-as Kirchner-e, 260e-ért egy patika gép. Ráadásul arról tudjuk, hogy foglalkozva volt vele, tuti hogy menetkész. Amúgy pont keres valaki egyengetőt (vagy kombit, de elsőkörben egyengető érdekli), ami 3F, "nem játékra lesz", és működik. Annyi hogy az asztal mérete 1200-1800 közé essen, és ha lehet Győr környéki legyen. De lehet mindkettőnél tud kompromisszumot kötni. Belinkeltem neki István gyaluját, hátha ráharap. De ha ő nem, sztem egy hónapon belül elviszik, ennyiért tuti.
Illetve reménykedj abban, hogy a festék oldószere nem fogja visszalágyítani a lakkot mert ha igen akkor az egész megráncosodik. Azt, hogy megteszi-e arról próbafestéssel tudsz meggyőződni egy nem látható helyen.
Lehet, hogy már egy polccal feljebb van, de még mindig nem Freud/CMT kategória a Massive Tools. Van egy két marószáram tőlük, eddig nem csalódtam bennük. Amúgy a makita szárakból is van, azokat is megelégedéssel használom.
A készletekkel szerintem az a baj, hogy a fejek fele gyakorlatilag sohasem lesz használva, akkor meg minek megvenni az egész készletet.
Nálam olcsó marófejként, ritka hobbiszintű felhasználásra elég jól beváltak a 2-3e-től induló Makita fejek. Gond nélkül használtam őket keményfán, MDF-en, rétegellet lemezen, stb.
Nézegetem a marófejeket, létezik olyan, hogy 2-3 ezres darabáron lehet kapni használhatót?
Mindenhol 6-9 ezer per darab. Bosch készletet lehet kapni, 15 és 30 részes, ami darabárra vetítve jó, de jobb lehet, mint a többi olcsó készlet, vagy ugyanaz, csak a név miatt drágább azoknál?
Egy szál bontott deszka, amit felvágtam lécnek, egy darab hulladék rétegelt lemez, néhány köldökcsap, faragasztó és a sumákságok eltüntetése érdekében mestertapasz. Felületkezelés: IKEA munkalap olaj, a hátfal pedig matt vizes festék.
Van benne gépi munka is, de a java kézzel készült, többek között a karácsonyra kapott dozuki is dolgozott rajta, úgy érzem barátok leszünk ;-)
Hobbiasztalos szempontból kevésbé érdekes, a címkézés még hátra van.
Mindkettőtöknek írom. Kimentem megkerestem, DIEGO ecsetes kontakt faragasztó a neve, de sajnos ez már nem működik be van állva. Kb 6 éve vettem amikor a lamináltot raktuk le, még fel sem volt bontva de bedöglött, vagy kint a hidegben besűrűsödött.
Amit Neked linkeltek, az D4. Ez fontos. Ugyanis CSAK ez a poliuretán, aminek van némi habképző tulajdonsága, tehát a nagyon pontos illesztés nem annyira kell neki, mint pl a D3-nak, mert annak nincs ilyen.
Köszönöm, kis dobozt szeretnék ragasztani tápegységnek, ponthegesztőnek, stb. Technokolra gondoltam piros, zöld, esetleg pillanat ragasztó, vagy 2 komponensű.
A laminált padlónak sok fajtája van. Ha most a hagyományos 6-10 mm laminált padlóról beszélünk, akkor az a bútorlappal ellentétben nem csak a felületén hanem teljes egészében "műanyag". Inkább egy HDF lemez mint egy MDF.
Szóval nedvszívásra itt sem nagyon számíthatunk, legfeljebb hosszú áztatással.
Viszont mivel műanyag nem csak az adhéziós ragasztók jöhetnek szóba hanem azok is amelyek valamilyen vegyi úton beleoldódnak a felületbe és így hozzák létre a kötést. Az mindenképpen elmondható, hogy alapesetben a ragasztás sima felületen rendkívül nehéz, a felület érdesítése jobb esélyeket hoz létre az időtálló kötéshez. Ezért csiszoljuk és portalanítjuk a felületet ragasztás előtt. Azt mondanám, hogy próbálkozz néhány ragasztóval, elsősorban epoxy mert azzal kellően vékony réteget tudsz alkotni.
Sajnos úgy látom én is, hogy a 18mm-es olyan 13000 körül van nyírből, de néhol nagyon összevisszák az árazások. Láttam például bükköt, ami jóval olcsóbb volt, csak a táblaméret nem volt túl szerencsés.
Bútorlap fóliázott lapjait lehet ragasztani? Már úgy értem, hogy nemcsak összekenni ragaztóval :), hanem hogy össze is ragadnak megfelelően. És ha igen, akkor milyen ragasztóval?
A 18 mm nyír beltéri rétegelt lemez ára BB/CP felületi minőségben (ez a legalja ami már nem csomagolóanyag, de valószínűleg neked szekrényhez B/BB vagy AB/B lenne a vállalható minimum) 10800-16000/m2. A B/BB az +30-50%, Az AB/B még több. A bükk általában B/BB vagy BB/BB és 13000-20000/m2.
A 18 mm fehér bútorlap ára 3600-6000 /m2 a gyártótól (és ezzel együtt a felületi minőségétől) függően. Egy közepes szekrényhez bármelyikből kb 4-6 m2 anyagra lesz szükséged.
Jaf-Holz. (itt árak csak ha regisztrálsz vagy személyesen bemész. hírekkel ellentétben kiszolgálnak magánszemélyt is, engem legalábbis kiszolgáltak mindig, és nincs ott hátszelem/ismerősöm)
Mindkettőnél vettem már rétegelt lemezt, Jaf-Holznál "csúszásmentest" is. Csak rohadt régen. Jaf-Holz ált minőségi cuccot árul. De a (nyír) rétegelt Árvainál sem rossz
Hogy MA mi az eszement drága, azt nem tudom :)
Plusz bocs ha nem Miskolc (Mályi) vonzáskörzetében laksz, de helyet azt azért nem ártana megmondani ;-) Jaf-nak van több telephelye az országban.
De amúgy halalosztóval értenék egyet: miért nem bútorlap, miért rétegelt?
Van egy két célfeladat, amit multival a legjobb megcsinálni, de alavető feladatokra nem a legjobb... Hülye kis naiv emberként megvettem, hogy de király, fát vágunk vele, fát csiszolunk vele, mindent is megoldunk vele, de az első alkalom amikor igazán jól jött, az egy fürdőszoba felújítás volt.
Sokat gondolkoztam rajta én is. Följebb nem tudtam tenni, illetve csak a belül futó, jól kitömött műanyag kábelcsatorna megfaragásával tudtam volna. Ebben a magasságban viszont a jobb széle így pont középre került az ajtó íve és a felső párkány között. Ha jobbra eltolom annyival, mint amennyi fölötte van, akkor a jobb alsó sarok kerül nagyon közel az ajtókerethez.
Lehetett volna persze valami köztes megoldást is, illetve technikailag lehetséges lett volna a csatorna megbuherálása is, de végül ezt a megoldást választottam. Lehetséges, hogy más megoldás végül esztétikusabb lett volna, akkor ez tűnt a leglogikusabbnak nekem.
Hát azért az az állványos fűrészelés nálam a parasztvakítás kategória... Aki már használt ilyet tudja, h mennyire félrehord a lap tök mindegy milyen finoman küldöd neki 😄
Nyilván ha valaki feltalál valamit, az jelentős helyzeti előnnyel jár, és jogosan fényezheti magát. De arra is vannak példák, hogy eltévesztik a ritmust, ma már pl. kevesen tudják hogy az Inbus is márkanév volt valaha. A Black & Decker is nagy szám volt valaha - fene tudja, hogy a Flex ma konkrétan hova sorolható be. Szét kéne kapni egyet :)
Ja, de összefonódott, mint a stihl fűrész vagy a doka tábla :)
Egyébként találkoztam múlt héten a flex magyarország ügyvezetőjével (véletlenül), és megkérdeztem tőle, hogy a flex hova pozícionálja magát a piacon. Határozottan rávágta, hogy hilti, egyedül őt tekintik konkurenciának minőségben. Finoman szólva is meglepődtem...
Ezt úgy szoktam, hogy amekkora lyukat fúrok a csavarfej süllyesztésének, akkora keményfa tipliből (most tölgy) ragasztok bele dugót. Így nem kell hozzá egyéb szerszám, csak tiplirudat kell megvenni.
Ennyire nem volt tudatos az eszközválasztás :) bár a tolómérőt nagyon szeretem, amióta nem annyira látok közelre: a "HOLD" funkció miatt. Sőt, a digitális változatában olvasószemüveg is van :)
Viszont vonalat húzni nem annyira komfortos mellette :)
Amire én mondtam, hogy te már megírtad a helyes választ a kérdésére, de _alternatíva_ lehet egy másik rögzítési mód is, amiben nincs csavar (vagy opcionális)
" A fűrészpor kihordására csak vastag anyagban van szükség. "
Ez az állításom így félrevezető..... Helyesen: Mindben szükség van a kihordásra, de a vékony anyagban ezt a feladatot még meg tudják oldani a vágófogak is, nincs szükségük segítségre.....
A középső egyenesen álló fog az úgynevezett tisztítófog. Nem vágásra szolgál, hanem arra, hogy kihordja a fűrészport. A fűrészpor kihordására csak vastag anyagban van szükség.
"Ezt kérdezte: "Egy tölgyfa deszkalapot szeretnék falra rögzíteni úgy, hogy a csavarokat elrejtem""
Nem. Ezt állította. A kérdés az ami mögött kérdőjel van. :P
Tehát ezek: "Az a kérdésem, hogy milyen szerszámmal tudok pont megfelelő méretű kört kivágni a fából? Vegyek egy sima körkivágó készletet az Obi-ban? Lehet azzal ennyire precíz méretet vágni?"
Ahogy paco mondta, de alternatíva a french cleat (https://www.google.com/search?q=french+cleat), ha főleg függőleges terhelést kap. Ezt elég szépen el lehet rejteni, és roncsolás nélkül oldható.
Egy tölgyfa deszkalapot szeretnék falra rögzíteni úgy, hogy a csavarokat elrejtem.
Arra gondoltam, hogy a csavarfejet besüllyesztem a deszkába, és egy nagyobb kör alakú vésést készítenék a csavar köré. Egy ugyanolyan méretű vékony kört kivágnék a hulladékfából, és ezt használnám "takarókupaknak".
Az a kérdésem, hogy milyen szerszámmal tudok pont megfelelő méretű kört kivágni a fából? Vegyek egy sima körkivágó készletet az Obi-ban? Lehet azzal ennyire precíz méretet vágni?
Van egy hajtogatóm, ma elővettem kicsit rendbe szedni. Még nem használtam soha ezt a gépet. Kiderült hogy csak jobbra és balra hajtogat. Nincs egyenes fog. jbjbjbjbjbj Ez a hajtás milyen fához való? http://retronom.hu/node/11795 ugyan az mint a képen van.
Van egy másik annak állítható a hajtási módja. Arról nem találtam képet. Azt szoktam használni. Kicsi már felkell újítani, elkoptak a vezérlő bütykök.
Gyors megfogásra, kis erőre elegendő a laposvas is nagyjából eddig a méretig (400mm). Hosszabbra én már semmiképp nem venném, mert nem az a baj hogy hajlik, hanem az, hogy ha egyszer meghajott akkor úgy is marad.
"Jó, nem azt mondom hogy menjünk vissza a kőkorszakba"
Na, de ... teccikérteni. Arra próbáltam célozni, hogy a (tölgy)fa sok év(tizeddel /századdal/ezreddel)vel ezelőtt is ugyanaz az anyag volt, és sok év(tizeddel /századdal/ezreddel)vel ezelőtt is megtalálták a módját nemcsak a megmunkálásnak, de a megőrzésnek is.
Ez pl nagyon tetszik: https://youtu.be/PD7cETurlfc?t=123 Háttérben az eső, harsog a fa a hántoló alatt. Jó fülessel, full hangerőn. Ezen tök jól el tudok aludni, pedig az alvás igen ritka nálam. Közben persze tisztelem is a rengeteg beletett munkát. Nemtom, egyszerűen csak teszenek ezek a régi mesterségek.
"Mi tölgyfából dolgozunk, a holdfogytára vágott tölgyfa nem reped olyan könnyen. Most a régi emberek tudták a tartósítási módját is, hiszen ásott egy jó nagy sáncot, a trágyalevet belevezette, benne ült tavaszig a kapuzábé, már kibárdolva ugye és akkor kivették ottan, a szél megfújta egy cseppet, vízzel leöblítették és máris ott volt a tartósított anyag."
Mi meg "ölre megyünk" hogy Auro, Milesi, tungolaj, kisfa**om, satöbbivel védjük amit védeni gondolunk.
".. a harangszót halló fa nem való zsindelynek ..."
Személy szerint imádom ezeket a népi mondásokat, főleg amikor utána kifejetik az ilyen városi bugrisnak, mint nekem, mit jelent.
Jó, nem azt mondom hogy menjünk vissza a kőkorszakba, de ... na. Néha érdemes lehet megnézni egy-egy ilyen "régi mesterséges" anyagot. Az is lehet több van egy fél órás ilyen anyagban, mint máshol egy éves tananyagban.
Ja, és utólag nem volt nehéz rájönnöm, hogy valószínűleg egy pince/padlás lépcsőlap leeső darabja lehetett. Már ha készül(t) bükkből tömbösítés nélkül lépcsőlap...
Én meg kérem Sokát, mondja meg milyen fa ez. Mert élére fordítva (?) és (ott? ha ott lett meggyalulva ...) sem tudom mi ez. Mondjuk élére fordítva és "meggyalulva" is úgy tűnik, mint egy nő, akihez nem nyúltak vagy 20 évig.
Roppant érdektelen hozzászólás következik :)) Néhány napja vettem a használtcikk piacon egy darab fát. Egy villanyszerelő hagyatéka között volt ez a vágódeszka méretű de kétcolos tömörfa és tk. csak azért vettem meg (200Ft-ért...) mert nem tudtam megállapítani róla, hogy milyen fa lehet? Volt a nem túl szépen gyalult felületen valami lakkféleség, meg némi kosz és az idő vasfoga. Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem mindig feladja a leckét, ha egy régi bútordarabnak vagy egy öreg fának kell megállapítanom a faját. Ha meg van frissen csiszolva, akkor hagyján, de az érett fa elég nehezen beazonosítható. Erről is csak annyit tudtam megállapítani, hogy a súlya alapján lombosfa.
Max év végén volt egy nagyobb szünet. Mintha írták volna, h dec XX. utáni rendelést csak január Y. után intézik, de ennyi 🙂 Freud lap nekem is megjött már tőlük idén
Ha nem jogvédet, vagy nem vásároltad a terveket, akkor elküldenéd nekem a sketchup fájlt? Ha vásároltad, akkor pedig csak linket.
(Tudom, sokan nem foglalkoznak vele, de adjuk meg a jogos jussát annak, aki munkát fektetett a tervek elkészítésébe. Persze ha saját, akkor idevele! :-)
Úgy terveztem, hogy ez lesz, de ha az ember betartja pontosan azokat a méreteket, amiket kiad a Sketchup, akkor az a gyakorlatban is jó lesz. :) Inkább a 45 foknál nagyobb szög vágása volt gondolkodósabb, de egy 15 fokos ékkel felturbózva az is megoldható volt.
Még ősszel érdeklődtem itt a topikban kézi vésők felöl. Már nem tűrt halasztást a beszerzése :) és megrendeltem. Teljesen más márkájú, mint amin agyaltam. Valamiért ez tűnt végül szimpatikusnak: Tolsen márkájú. 2 db-ot vettem csak, 12 és 32 mm széleset, szerintem elég lesz úgy általánosságban, nem fog kellenni egy 4 db-os készlet.
A munkadarabot befogod két azaonos magasságú stafni közé.Megvágod 45 fokban kicsit több, mint feléig, hogy maradjon tartása, majd megfordítod a munkadarabot.
Arra gondoltam, hogy az első vágás után megfordítom, egy egyenlő szárú fa háromszöget csavarozok a végére hogy az éle síkban legyen az első vágással, a fastfix karral lebuktatom az álló fűrészlapot, és annak a segítségével állítom be a vezetősín helyzetét (fordításnál ugye le kell venni).
Ha mindenképp ez a feladat, akkor építenék egy kalodát neki, amibe pont belefér az 5x5-ös és fent megvezeti a merülőt. Vagy hanyatt kell dobni a merülőt és megfelelő stellert kell építeni hozzá, valamint rögzíteni a mélységet.
Viszont bármelyik megoldástól viszketnék, sokkal előbb keresnék egy asztali körfűrészt a környéken és letolnám rajta pikk-pakk :)
5x5 centis fából vágott már valaki háromszöglécet merülővel? Ugye ott 70,7mm a hosszabb oldal, és a TS55 döntve csak 43mm mélységig vág. Meg kéne oldani, hogy a két oldalról végzett vágás azonos síkban legyen.
Nem teljesen értem a dilemmát a 2 oldali görgő, távol vannak egymástól ... arasznyi hosszú fekszik fel ... de javaslom nézd meg a videót (alább linkeltem, de akkor még egyszer), ami alapján stolaz dolgozott:
Igen, ilyenekre gondoltam, de inkább arra, hogy vanüe lehetőség valahogy a szagot beazonosítani, hogy az csak sima doh, vagy van mérgező oldala is, és az beépült-e a falakba, vagy a meszelés az varázsütésre mindent eltüntet?
Majdnem lehidaltam a csodálattól, amikor ezt megláttam, csak azért nem reagáltam, mert nem értem, hogyan működik?
Pl. igazi mestermunka a fűrész két oldalára besüllyesztett fém görgők, de elég távol vannak egymástól, csak olyan faanyag fekszik fel, ami legalább arasznyi hosszú és a fűrésszel szemben beépített keret van, onnan nem tudod betolni az anyagot.
A leírás szerinti linket rendeltem az Amazonról. Teflpn csavarokkal lehet kihézagolni, illetve adjustálni, hogy sehol ne kottyanjon, de símán csússzon. Nem volt így olcsó ez az asztalka, de már nagyon hiányzott egy ilyen pontos szerkezet.
Ha dohos szagról van szó, azt penész, a penészgomba spórája okozza. A magas páratartalom és a hideg felület a penész barátai. Nemcsak a fának rossz, neked is.
A levegőben a páratartalmat meglepő módon páramérő (https://www.google.com/search?q=p%C3%A1ram%C3%A9r%C5%91&ie=UTF-8&oe=UTF-8&hl=hu-hu&client=safari) méri: kb minden otthoni digitális hőmérséklet állomásban van, de vannak még a hagyományos, mutatós kombinált hőmérők is (hő, légnyomás, pára). Pár ezer ft, kínai boltban olcsóbb. Egyszerű is elég. 40-60% a norm, inkabb legyen 40 körül. Van penészveszély jelzős is, ezt a falra kell tenni és méri a fal hőmérséetét is, ha harmatpont körül van , akkor nagy a veszély :)
Hogy mennyire vizesek a falak, azt egyrész látod (hámlik, pereg a vakolat) , másrészt azt is meg lehet mérni egy anyagnedvesség mérővel. Ha olyat veszel, hogy fára és falra is jó, azt asztalosként is tudod használni (kb 10e-től).
Úgy tudod javítani/megoldani a helyzetet, hogy csökkented a párát (páraelszívó) és fűtesz. Ha kiszáradt, tegyél be egy napra egy ózongenerátort.
Utána jöhet a meszelés. Ha vakolni is kell, vannak ún szárító vakolatok. A mész a jó megoldás, ne fess rá diszperzittel, ne is burkold.
Utána is használd a páramentesítőt, fűtést, szellőztess. Ha nem: sanszos hogy visszajön a penész.
Ja: ha rovarrágta az asztal lába, akkor dobd ki az összes fa bútort szerintem.
Csak követtem a leírást.Több tolóasztalon túl vagyok már, egyre jobbek lettek. Ez most végre olyan, ami semmit nem kottyan, könnyedén csúszik, és az 5 vágásos módszer így úgy sikerült, hogy 40 cm-es négyzet oldala a 40 centin 0,1 mm-t tér el a derékszögtől. Alig kimérhető.
Olvasgattam egy ideig a beírásokat, rengeteget lehet tanulni tőletek.
A fa száradással kapcsolatban lenne egy megjegyzésem, hogy anno édesapám üvöltözött, ha arra kényszerítették, hogy akárcsak fa könyvespolcot radiátor közelébe tervezzen, és mindig hosszasan magyarázott, hogy az igazi faanyagot évekig szárítják és kezelik, hogy azután a beépítéskor, vagy később, az átrendezésekkor gyorsan tönkretegyék.
Amiért írtam, az igazából az, hogy kis barkácsműhely létrehozásán agyalok, de átmenetileg csak egy kis pincét tudok majd használni, aminek egy kis szaga van, bár huzatos. Azzal nyugtat a tulaj, hogy csak alaposan át kell meszelni a jelenlegi vakolt téglafalat és utána lefesteni, vagy tehetek rá burkolatot - (kösszépen, gatyám rámegy és neked ingyen lesz) - amire elég pár illatosítót tenni és máris minden szép és jó lesz.
Mivel lehet "kimérni" a pince levegőjét, vagy nedvességtartalmát, hogy az valóban alkalmas lesz-e műhelynek, ott tartózkodásra?
Az előnye az, hogy kellemesen hűvös, nem poros, a falra szerelt polcokon nincsen porréteg, csak a padlón, csak egy asztalt kell kidobni, mert két lábát valami hódféleség elkezdte lefaragni, én inkább láthatatlan rovarokra tippelek, mint hódokra.;)
Keretre? Te készíted? Vagy csak alul-felül egy-egy kis léc?
Tehetsz egy próbát a szöggel egy pár cm-es darabon, hogy repeszti-e.
Én inkább az alább írt kapcsozást választanám. Ha nem tudsz falcot marni és szép a léc, akkor simán a léc a hátuljára. Ha nem olyan szép a léc, akkor körben visszahajtva és úgy a hátulján. (Ha keret, akkor így a sarkoknál picit el fogja emelni a dupla hajtás. )
Kézi tűzőgépet pár ezer ft-tól lehet venni. A kapocs hosszát ellenőrizd!
Ott külön gond, lesz, hogy egy vékony lécbe szegelsz.
Én azt csináltam, hogy kivettem a léc hátuljából, hogy L alakú legyen kicsit, és a keletkezett helyre tűzőgéppel feltettem a falvédőt. Ezután csavaroztam fel a lécet a falra a kapcsokkal a fal fele.
Behoztam a szobába a másik felét. Ugyanakkora darab, élire állítottam, ugyanúgy meghajlott. Ez szerintem simán hőtágulás-különbség, nem nedvesség. Visszavittem a hidegbe, majd megírom, mi történik vele.
Keményfára kellett volna ragasztanom, csak ez kéznél volt. Legközelebb már tudni fogom, ennek a dobozkáját pedig majd becsiszolom ívesre, mert amúgy jól néz ki így :)
Mindenesetre, pont úgy viselkedett mint a frissen ragasztott, és a ragasztó törlése miatt nedves bütüs deszkám. Arra kunkorodott a tiéd is, amerre "lélegezni" tudott.
Megnéztem a másik darabot, ugyanekkora, de abban is van egy minimális ív ugyanebben az irányban. Az eddig kint volt a hideg műhelyben. Behoztam a meleg lakásba, meglátjuk, hogy viselkedik, de szerintem akkora a két anyag szerkezeti különbsége, hogy úgy viselkedik, mint egy bimetál. Rossz ötlet volt rétegelt lemezre ragasztani bütüvel keményfát, de legalább lett egy hasznos tapasztalat.
persze , a ragasztóból gondoltam a pöttyre. a bütüs kockák szerintem össze vannak ragasztva . gondolatom szerint ezért majdnem úgy nézhetjük, mint egy deszkát. a vékony rétegelt lemezekből készített lapokat lapjára ragasztani soha nem szerencsés. jó régen volt amikor egy ajtó filungot úgy hoztak helyre a házunk egyik üzletajtaján, hogy bele kovászoltak egy rétegelt lemezt valahogy. amikor ez a hely az enyém lett megcsináltam a díszítését adó elemet. ez egy nagyon lapos piramisra emlékeztetett. okos fejjel telibe ragasztottam én is és a fotón látható dobozfedélhez hasonló eredmény született. újra kellett csinálni és akkor csak 5 pöttyöt kapott ragasztóból. 1982 óta állja a sarat.
A gázkazán tetejére raktam egy kis fadarabra, mert ott van meleg. Szóval lehet, hogy a rétegelt párásabb levegőt kapott. De érdekes, hogy hosszában egyenes maradt.
Én mondjuk úgy látom, hogy a bütüs felé van az ív. Ha az dagadt volna meg a nedvességre akkor fordítva lenne. Szóval Vajkra szavazok, a két benedvesedett fából a bütüs ki tudott gyorsan száradni a rétegelt lemez meg nem. (feltételezem a két darab az összeragasztás előtt egyforma méretű volt).
Írtam is, hogy várok pár napot, mi lesz a sorsa. Viszont mikor a bütüs részt ragasztó érte, azonnal így felpöndörödött. Száradás és csiszolás közben még sík maradt, aztán mikor ráragasztottam a gombot, és meleg helyre tettem, utána lett ilyen.
Azt értem időjárásállóságon, hogy süti a nap, éri az eső gazdagon, éppen amilyen az időjárás.
Milesi és olajfesték nincs nekem. Nem tudom, akarok-e rá költeni, mármint hogy venni ilyen kencét. Szerintem azzal dolgozok, amim van, legalább valamire el tudom használni. Nem mintha sok fogyna fél m2-re. Párnak már így is lejárt a szavatossága. Kidobni nem akarom. Legfeljebb ócska lesz az eredmény és nem lesz időjárásálló.
Gondoltam rá, hogy az egészet beburkolom fóliával, vagy viaszosvászonnal. Vagy időjárásálló Ducttape-pel :) Nagyon hightech-ül nézne ki :) De a linoleum (PVC padló) is jó. Persze attól még a fát lekenném előtte.
Ezt most nem teljesen értem. Milyen pötty? Ha ragasztóból, akkor a többi bütüs darabot mi fogja oda? Szeritem nem lenne elég, hogy csak az élükön vannak összeragasztva, és utána csak a 4 sarka meg a közepe a rétegelthez ...ölég vékonkák.
Ez az én megoldásom könyvespolcra. Érdekessége, hogy a függőleges elemeket falra erősítő csavarokon kívül nincs benne semmilyen rögzítő elem. A polcokat nem tartja semmi :-))
3-as rétegeltlemezre ragasztottam a bütüs deszka maradékjából vékony csíkokat. Két deszka közt szárítottam a ragasztót, mégis úgy döntött, hogy böndörödik. Várok még pár napot, és ívesre csiszolom a dobozkát...
Köszi. 6002-2RSH és 2db W 637/8-2Z lett végül. Az enyém még nem kotyog, de ez csak idő kérdése. Tömegtermelésben minden filléren vérre menő harc van, de ha az ember kihúzza a konstrukció méregfogát (pl. kidobálja a kínai kondenzátorokat), nagyságrendekkel tartósabb cuccot kap.
Igen. A 6002 jelöli a méretet (15x32x9). Asztalosműhelyben fontos a gumi porvédő, a 2RS, nem meglepő, gyárilag is az van benne. . A többi csak ezen a szinten csak "rizsa", vagyis a fordulatszámnak ill. a terhelhetőségnek itt nincs jelentősége, bármelyik jó.
A Metabo forgácselszívómat ZZ , vagyis fém lemezes csapággyal szerelték gyárilag, másfél évente tönkrement. A második csere után tettem bele gumisat, azóta jó.
A 2RS1 az jó, SKF-ben az a sima, az RS2 magasabb hőt bír, az RSL (low friction) magasabb fordulatot, az RSH jobban védett, ha jól tudom. A sima elegendő.
(majdnem azt írtam, hogy "elég", de az itt pont jól félreérthető :)
Mire gondolsz: a nagy fejű díszszegre vagy a sima kárpitszegre? Mitől tartasz?
A díszszeget simán használnám. Tartani fog, beverni könnyű lesz. Egy gondot látok: a fenyő hajlamos a repedésre. Nem hiszem, hogy egy masszív, vastag bútorban gond lenne a jó cm-ként bevert, vékony szögekkel. Nagyon vékony anyag vagy nagyon a szélén meg tud repedni a szögtől, de ez a keményfákra is igaz.
A kicsit vastagabb kárpitszeg helyett nem látható helyen inkább kapcsoznám az anyagot. Gyorsabb, jobban tart, kevésbé repeszt
Az is nagy kérdés, mennyire éri az eső, és a nap. Meg milyen faanyagből van. Az akác jól bírja a viszontagságokat, de nem áll meg rajta semmilyen festék. Borovi fenyőből vastaglazúrral jó lehet, de a tetejét úgy kell megcsinálni, hogy az eső lefolyjon róla, és ne a doboz oldalán, vagyis nyúljon túl. A tetejére lehet tenni pl. linóleumot.
Illetve még van az a módszer, hogy diszóperzselővel megégeted a fát, ledrótkefézed, és beolajozod.
Jó hát.:) Ha nem most teszed ki egyből, hanem tavasszal, akkor akár őszig vállalható kinézete marad.
[END SARCASM]
Jövő ilyenkor már nem lesz szép, de valamennyire még védi a fát. (a repedésekbe természetesen beszivárog majd a víz, és korhad a fa)
Hogy meddig húzza a szerkezet attól függ, hogy milyen gyakran leszel hajlandó újrafesteni (1-2 év)
Egy-kétszer már volt téma - kerítés kapcsán - hogy a *1) nagyon profi ezért 2)drága, 3)kifejezetten fára tervezett védőanyagokkal, 4)előírt technológiát betartva is max 5-6 évente újra kell kezelni, hogy szép maradjon.
Fadobozt tennék ki a szabadba. Valószínűleg zsaludeszkából (ami anyagot éppen találok) eszkábálnám össze. Az a kérdésem, hogy a lucfenyőt zománcfestékkel lefestem, az jó lesz időjárásállóságra?
Nagyon nagyon köszönöm a segítőkész és tartalmas válaszokat!
Hatalmas meglepetés volt számomra a sok pozitív és segítőkész visszajelzés, különösen a video linkek.
Ha nem baj, amikor már eljutottam legalább odáig, hogy ezeket a görbe késeket is meg tudom élesíteni - és még meglesz mind a tíz ujjam - visszajönnék a továbbiakért.
"nézd meg a láncos faszobrászokat, aktívan használják a fűrész orrát"
Igen, csak az speciális vezetőlemez, direkt ilyen "szúróvágásokra" van kifejlesztve. Még az alakja is eltér a normál vezetőlemeztől és a rajta futó lánc sem hagyományos...
