dewalt, nem stanley. nem tudom mire tudnam meg ezen kivul hasznalni. az nem vilagos, hogy mi a kulonbseg a tuszegezo, tuzo es szegezo gep kozott. es ha ezek fejnelkuli szeget lonek be, az jo nekem? vegulis rajta lesz a cserep, elmozdulni nem tud felfele..
az jo lehet, mert 25-30mm-t kell tolgybe mennie, a tobbi a lamberia. en a stanley-re gondoltam. mennyi levegot eszik? csak egy regi 25l olajmentes kompresszorom van ott, lehet sok lenne neki. tudok odavinni egy 50l olajos metabot, csak kicsit maceras, mert nagy.
koszonom mindenkinek a sok hasznos tanacsot, azt hiszem megmentettetek! ha meg is veszem a vorosfenyot, nem fogom nuttolni, lapolni csak felszogelem ahogy van. vagy veszek lamberiat. ha valaki meg tud olcso helyet, eszak-kelet magyarorszag kornyeken, akkor szoljatok. meg alszom ra parat.
en az utvecsavarozot a csurepiteshez vettem, mert a vazepites elejen meg csak a 50nm metabo volt meg es azzal neha nem tudtuk behajtani 150-200as csavarokat es ilyenkor altalaban mar kihajtani sem tudtuk, aztan probaltuk a bahajtast halozati furoval, na az meg vagy eltorte az ember kezet vagy kiugrott a kezbol, tiszta idegroncs voltam minden csavarozas elott. a mostani 300nm utve metabo egy alom, egy kezzel tartva. butort sajnos meg nem tudok csinalni, majd ha egyszer kesz a csur, abban lesz a muhely.
> de akkor ez a puposodas a lamberiara is igaz, foleg hogy az altalaban muszaritott
Ehhh, nincs semmi baj a műszárítással, ha jól csinálják.
Egyébként csatlakozom az előttem szólókhoz, ne szivasd magad, vedd meg a lambériát vagy hajópallót, a vörösfenyőt meg használd másra. Abban sem vagyok biztos, hogy a nyers faanyag + kések olcsóbbra jönnének ki, mint ha megveszed a lambériát és megvannak a megfelelő gépeid hozzá (ami nem a kézifűrész és a kézimaró). Mindenképpen bukta projektnek tűnik, még akkor is, ha végtelen időd van rá.
Szerintem megvan a helye neki, 8x260-as szerkezetépítő csavarokat csak az próbáljon meg nyomatékhatárolós mezei behajtóval BSH-ba tekerni, aki egyrészt nagyon türelmes és nem zavarja ha eltörik a csuklója.
Részemről úgy vagyok a kérdéssel, hogy a feladattól függ. Ha nagy és erős csavarról beszélünk, akkor én preferálom az ütvecsavarozót, de soha eszembe sem jutna valami bútorasztalos melóhoz azt használni, azokra tipikusan a leggyengébb, legkönnyebb, leginkább kézreálló behajtót használom, de amikor tetőt vagy éppen gyerek mászókát építek, akkor nem a CXS-el állok neki...
Érdekel esetleg itt valakit a jó állapotú Bernardo TH 330-as vastagoló gyalugépem? Sajnos kénytelen vagyok megválni tőle, mert az új helyén csak 10 A-es kismegszakító van és neki kell a minimum 16 A, szóval hónapok óta nem tudom használni.
(Megszakítócserét csak kerítésbe kihelyezett új óraszekrénnyel és az ingatlan újravezetékezése után /egy kisebb vagyonért/ végezne a szolgáltató.)
Nincs agyonhajtva, kések jók. Ha kell fotózom. Árban 120 ezerre gondoltam. Ha érdekel "sikíts" itt /igyekszem gyakrabban benézni/ vagy csörögj a Tmob. 5Nulla1Negyven21-es számon. (Hétvégén felteszem a Jófogásra ha addig innen senki nem jelentkezik érte.)
Ütvecsavarozót használni minden faipari munkához amerikai népbetegség, szerintem ne csináld. Teljesen más nyomatékprofilja van egy facsavarnak és egy gépcsavarnak, ráadásul az ütvecsavarozó nyomatékhatároló funkciója is sokkal pontatlanabb egy fúrógép fizikai nyomatékhatároló tárcsájánál - emlékeim szerint tisztán fordulatszám alapján oldják meg, sacc/kb alapon. (Ütvecsavarozót max az ácsok használnak, hogy a százasnál nagyobb csavaroknál ne kelljen két kézzel kapaszkodni a fúróba.)
Vegyél inkább egy izmosabb (40-50Nm) fúrót nyomatékhatárolóval. A DDF482 nálam bevált.
ertem. akkor nem tudom mi legyen, mert se a tores se a puposodas nem jo. marad a hezagos beepites. de akkor ez a puposodas a lamberiara is igaz, foleg hogy az altalaban muszaritott. egyebkent cserep ala szoktak telibe deszkazni es annyit nem gorcsolnek rajta, mint en, igaz, az altalaban nem latszo felulet
foleg a darazsak miatt lenne jo, ha hezagmentes lenne. igaz rajta lesz majd a folia, igy talan nem talaljak meg a reseket kivulrol, ez igaz.
sajnos nalunk rengeteg a darazs nyaranta. a haz tetoszerkezetebe ki be jarnak, mert ott semmi nem zar pontosan, es ahova epitenek egy feszket, ott 20cm atmeroju feluleten megeszik a foliat. aztan rengeteg a katica is es a pele, persze ez utobbinak azert nagyobb lyuk kell:)
abban igazad van, hogy talan nem is olyan fontos, csak asszem kicsit paranojas lettem a sok betolakodo miatt :)
lentrol meg 4-5-6 meterrol latszik az egesz, nem feltuno
nekem az a problemam a szoggel, hogy tolgy a szarufa, es nagyon utalok tolgybe szoget verni, 10-bol 8 elhajlik. vagy elofurok neki, de akkor meg olyan mintha csavaroznam, nem? letezik eg kemenyfaszeg, ami jo vastag, 10bol csak3 hajlik el, de az meg 65-os. tul hoszu egy 10-15 lamberiahoz.
ha viszont pl. 40mm torx behajtasu csavarral csinalom, azt elofuras nelkul be tudom hajtani utvecsavarozoval.
eg dologrol nem volt meg szo, a deszkak szelessege. mivel ezt ronkbol fureszeltetnem fel, lehetoseg van max szelessegre szeleztetni az anyagot, igy lennenek nagyon szeles 30-40cm koruli deszkak is es ez nekem nagyon tetszene. erre szoktak mondani hogy nem jo, "kagylosodik", stb. regen nagyon szeles deszkakat hasznaltak, persze lehet, hogy azokat meteres atmerobol keszitettek, lefelezve. de munka megtakaritas szempontjabol is jo lenne. ha minden szarufara le van csavarozva/szegelve 90cmkent, mi tortenhet?
Az elején írtad, hogy egy csűrről van szó. Nagyon ragaszkodsz a hézagmentességhez?
Miért? Ne szűrődjön be a fény? Ne fújjon át a szél? Egy klasszikus csűr/pajta pont szellős kellett, hogy legyen.
"csak az a kerdes, ha telen megkapja tobb honapon keresztul a 90%+ paratartalmat, akkor mi lesz? nem fog felpuposodni? kitorni valmilyen formaban?"
De. Minden irányba menni fog. Ha elég rideg csavart használsz azt is elszaggatja.
Tessék-lássék tenném egymás mellé a deszkákokat, és szeggel rögzíteném. Az kicsit enged.
(Nagyapám 83-ban halt meg, ő csinálta a pajtakaput és nem abba halt bele. Azért esik szét, mert elkorhad a fa. Vagy kétszer le is volt festve a készítés óta ... )
jokat mosolygok a hozzaszolasokon:) en is hezitalok, hogy belevagjak-e es abszolut megertem, aki azt mondja, hogy nem csinalna. igazabol egy ilyen munkaban semmi elvezet nincs, esetleg a vegeredmeny. a mennyiseg kicsit riaszto. majdnem 3km.. vagy tobbszor 3km.. persze szabadban csinalnam, szomszed nincs. az anyag meg nincs meg, csak folyamatban, de visszamondhatom. opcio, hogy helyben keresek valakit, akinek van gepe hozza es elvallalja, de attol felek, akkor mar vegleg nem lesz olycsobb, mintha megvennem.
amit kuldtetek ket webshopot nagyon jo es tenyleg gondolkodoba estem. a woodstockban van pl. hossztoldos lamberia 3000 alatt, ezzel gyak nulla a veszteseg. csak a szallitas bukta, berelnem kellene egy furgont. a masik, a lemon ingyen szallit. es mind a kettoben van olyan lamberia, amin nem latszik, hogy lamberia:) vagyis nincs az 10-15mm "horpadas" minden lec valtasnal, hanem csak egy par mm fozolas. "mintha" deszkazva lenne.
es van egy olyan opcio is, hogy nem marok, csak szaritgatom a deszkakat augusztusig (arnyekban), aztan a legnagyobb kanikulaban, napnyugtatol kezdve elkezdem siman egymas melle szoritva felcsavarozni a szarufakra. igy tovabb mar nem fog osszeszaradni. csak az a kerdes, ha telen megkapja tobb honapon keresztul a 90%+ paratartalmat, akkor mi lesz? nem fog felpuposodni? kitorni valmilyen formaban?
Azzal kezdtem az első válaszomat, hogy nem állnék neki! Valaki írta az imént, hogy majd az udvaron....Amivel ezek az 5m szálak megmunkálhatók, azokat nem az udvarra a hokedlire állítjuk. Egy picsányi egyengetőre még leszorítani sem tudja. A forgáccsal még nem is számol, ennyivel bemulcsozhatja a kertet.
Fenyőben 6-8mm mélyen meg lehet közelíteni. Igazatok van, lesz ez 2-3 hetes projekt. Kell hozzá még pár tábla 72%-os étcsoki, akkor a nagyobb dolgok nem veszik el az időt.
Azt írta, ideje rengeteg. Az anyag már ott van neki, jön a jó idő, tehát van hely csak van az udvaron. Az is kérdés, hogy 5 méteres szálakat akar-e feltenni, 2,5-ösökkel könnyebb dolgozni.
És minden vágás között van átlagban másik 30 másodperc szünet amíg ide-oda mozgatod, leteszed és újat veszel fel, megfordítod és visszamész a fűrész elé, stb....
Hova tűnt belőletek a hobbista attitűd? A lehetetlenre vállalkozó szellem? Kiölte az évek és a gyakorlat? Ahelyett hogy bátorítanátok erre a heroikus munkára, mindenki csak lebeszéli róla. Pedig nem lehetetlen.
Tegyük fel maximum egy nap alatt összedob egy himihumi körfűrész asztalt bútorlapból, meg kézi körfűrészből. A steller pontos szögbe állítása* nem lehet gond, legyen mondjuk még maximum fél nap.
Onnantól fáklyásmenet. Ha napi nyolc órát dolgozik rajta akkor megvan pár nap alatt. Alvás helyett meg lehet csinálni.
*mert nem derékszög kell, hanem az a szög ahogy a lap áll, azzal kell párhuzamosnak lennie.
Nem tudom, mennyiért szerzed a fát és mennyit ér az időd. Nekem van rendes marógépem, de a kisház lambériázáshoz megvettem a gyári lambériát. Azt gondolom tudod, hogy a vörösfenyő az nem építési luc árban van.
Az ilyen ötleteknél arra kell vigyázni, hogy nehogy gyakorlatban is belekezdjen az ember.
Ugyan számításom szerint kb. félárra jöhetsz ki (elvileg, mert az olcsó építési colos deszka minőségtelenségéből származó ördög tudja mekkora selejttel, plusz kiadással nem számoltam, plusz a szerszám,plusz a munka...)
Ettől függetlenül klasszikus önsz.patásra készülsz szerintem.
A lambériánál talán rusztikusabb a kész hajópadló.
Igen, 1,5-ös lapra gondoltam, az könnyen vág. Ha vékonynak gondolod a csapot, lehet szélesebbel is dolgozni. Mivel nem mély a vágás, így könnyebb pontosan dolgozni, egy kis ragasztóval pedig bele lehet rögzíteni az egyik oldalba. Viszont nem csak azzal kell számolni, hogy összemegy, hanem azzal is, hogy tágul, én eleve úgy raknám fel, hogy egy milit hagynék a lécek közt.
ez azt jelenti, hogy 1.5mm a fureszlap, ha jol ertem. bocs hogy ilyen alap dolgokat kerdezek. nincs veletlenul olyan lap, ami 3mm, es akkor egy meneteben is menne. vagy azt mar maronak hivjak
en is gondoltam erre a vendegcsapos modszerre, nagyon jo lenne, ha nem lenne veszteseg, csak attol tartok, hogy nagyon pontos munkat kellene vegezni, ami nekem nem biztos hogy osszejon es akkor nem megy be a csap, vagy lotyog es kiesik es nagyon nehez az osszeepites. egyebkent milyen meretu vendegcsapot javasolnal 15mm lamberiahoz? nem kellene kemenyfabol csinalni a csapot? mert tolgy van boven es nem is kell sok, dereng hogy valahol azt olvastam, regen abbol csinaltak.
en is pont igy kepzeltem az en "lamberiamat", csak akkor rosszul mondtam. tehat lapolva. tudom hogy igy nem lesz teljesen egyutt dolgozo a szerkezet, de ebbe a csurbe jo lesz. havernak van asztali gyaluja. azzal is meg lehetne csinalni?
Kézi körfűrész asztalba építéséhez van ezer darab youtube videó. Egy jó egyenes bútorlap kell csak hozzá (valami maradék szekrénypolc/ajtólap). Meg egy szúrófűrész, hogy a helyét megcsináld, meg esetleg felsőmaró. Ha jól állítod be, akkor minden lécet négyszer kell áttolni, és kapsz egy 3mm-es nútot a két élében, ebbe lehetne belerakni 3mm-es kis lécecskéket.
Nem állnék neki, pedig van asztali maróm, gépi előtolás, hely és béka az anyag mozgatáshoz.
Ha valóban csak egy rusztikus deszka borítás kell. akkor egyengetnék egy bázist, ez sem lesz egyszerű, 2 ember kell hozzá. Aztán ezen tolva marnék egy nútot, majd idegen csappal illeszteném. Amit TrOn linkelt az is jó megoldás, csak ott az átlapolás " veszteség". Ezeknek a módszereknek az az előnye, hogy egy késsel elkészülnek.
Néhány éve csináltunk vörösfenyő palánkot, hasonló módon. Mivel szélezetlen 50mm vastag anyagból készült, a hulladék kiadta a ca. 12x40mm-es csapokat. Az átlapolás adott esetben nem tartja a síkot.
A következő mondatok szigorúan "szerintem" kategóriás magánvélemény, semmiképp nem szakmai tanács.
Ha nincs lehetőséged lambériát, vagy hajópadlót venni, és csak ereszdeszka lesz, de nem szeretnéd, hogy rés legyen közötte (lambériával is simán tud rés lenni, amilyen banán és propeller anyagot kapni lehet manapság) akkor sem feltétlenül kell nútot és falcot marnod. Elég lehet csak simán átlapolnod a deszkákat, mint itt ezen a rajzon az első.
Én legyalulnám a deszkát asztali gyalugépen, vagy kézi gerenda gyaluval, vagy ha nem áll rendelkezésre egyik sem, akkor szalagcsiszolóval (ez azért elég húzós 130 m2 esetén), azután a fenti lapolásnak megfelelően lemarnám, vagy gyalugéppel legyalulnám a széleket.
mindenkinek koszonom a konstruktiv velemenyeket. nagyn sokat segitenek. a deszkak 5 meteresek. a helyzet az, hogy nem csak az ar miatt csinalnam, hanem azert is, mert a lamberiak, amiket a helyszinhez kozel be tudok szerezni, nem csak dragak, hanem nem is annyira illenek az epulethez. itt ugyanis egy foleg regi bontott anyagokbol keszult, rusztikus csurrol van szo, es a hagyomanyos lamberia profil ide kicsit tul kulturalt. en valojaban egy deszkazatot akarok csak csinalni es csak azert nuttolnam/falcolnam, hogy ha osszeszarad, akkor se legyen hezagos.
409 irta, hogy asztali korufureszel egyszerubb lenne. azzal viszont tobb menetben tudnam csak csinalni, nem?
kezi korfureszem van, de annak asztalbaepitese talan nem annyira elterjedt, vagyis uj gepet kellene venni.
ha maroasztal, akkor egy ilyen alap asztal jo lehet?
"talan a kezbentartott kevesbe veszelyes. vagy tevedek"
Erre nincs igen, vagy nem felelet. ! Én pl. kézben tartva szabtam el az ujjamat, míg asztalba építve sosem ért vele baleset. Ekkora mennyiséghez mindenképpen asztalba tenném, olyan hosszan alátámasztással mindkét oldalon mint a lambériák hossza. Ha egyforma méretűek a deszkák, lehet csinálni egy "célgépet" támasztókkal, vezetőkkel és akkor csak tologatni kell rajta a deszkákat. Meglepően haladós tud lenni.
130 nm, mondjuk egy lambéria legyen 10 cm magas (csak az egyszerűség kedéért). Akkor az azt jelenti, h 1300m lambériát kell legyártanod. Annak két oldala van, amit marni kell, akkor csak a marás 2600m (feltételezzük, h egyből a végleges állapotot marod le és nem kell több lépcső). Az elejével és hátuljával nem is foglalkoztál akkor még. Ha megvan a faanyagod rá és végtelen az időd és a kedved, akkor sem biztos, h bevállalnám a helyedben. Írtad, h félsz a balesetektől. Na ez tipikusan egy olyan meló lenne, amit "ész nélkül" csinálsz egy idő után, mert annyira monoton. Kézi marótól, még valami kicsitől is, sztem lerohad a kezed pár óra után. Az asztalinál meg az a baj, hogyha az anyagod nem tökéletes (ami ekkora volumen él és a lambériára vonatkozó minőségi követelményeknél szerintem nem garantálható), akkor valószínű, h lesznek olyan darabok, amik nem passzolnak bele szépen, vagy nem is tudod beépíteni.
Nem vagyok tisztában a lehetőségeiddel, de én tuti,hogy megvenném a kész lambériát. Nem tudom, mennyi a difi a natúr faanyag árához képest.
Ágyrácsot csináltam egyszer Bramac lécekből. 4 oldalt gyalultunk kézi gyaluval. 20 valahány keresztléc, meg 3 hosszú adta ki a méretet, 200-300m hosszt gyalultunk le. Sem a gép nem preferálta, sem mi, pedig ketten voltunk rá.
Személy szerint az asztalba építést preferálnám. Ott ugyanis meg lehet valósítani a hatékony forgácselszívást, a munkadarab megfelelő rögzítését*, illetve megfelelően leburkolva a marófej környezetét, minimálisra csökkenthető a balesetveszély.
Ha a marót fekteted fel a munkadarabra, akkor az bármikor megbillenhet, visszarúghat, ect. Jobb esetben csak a munkadarab lesz kuka. A rosszabb eset az bármi is lehet - szerszámtörés, személyi sérülés, ect.
Ez mindenféleképpen egy veszélyes szerszám, így annak megfelelő óvintézkedésekkel illik azt használni.
Valami 'márkásabb' marófejre mindenféleképpen ruházz be.
szerintetek mennyire eszement otlet azt tervezni, hogy 130nm lamberiat csinal maganak az ember egy kezi felsomaroval? nem hataridos munka, lehet kisebb tetelekben haladni. ha mar csinalja az ember, erdemes asztalba epitett maroval dolgozni vagy kezben tartva? en az asztali gepektol tartok, mert nincs tapasztalatom es kicsit figyelmetlen vagyok es felek a balesettol, de ha kell, valami olcsobb asztal belefer, illetve csinalok. talan a kezbentartott kevesbe veszelyes. vagy tevedek?
alkalmankent csinaltam nehany nm hajopadlot, de ez itt most sokkal nagyobb tetel. falcmaroval gondoltam, a deszka mindeket oldalan felig bemarni, ez talan kevesebb munka es konnyebb a beepites es nem annyira erzekeny a pontatlansagra. egy atlag marofejtol mennyit lehet elvarni, hany folyometert, amig nagyon eltompul? vorosfenyo az anyag. most egy makita marofejvan, 5000ft volt. gep bosch GOF130
egy mellekepulet hejazat alatti boritasa lesz.
megkoszonok minden velemenyt, otletet, ami segithet, vagy ami lebeszel a tervrol, csak lecci ne hulyezzetek le.
Van egy légáram, ami az ahhoz méretezett átmérőn akkora. Ha azt az átmérőt lecsökkented, lecsökkented a légáramot is. Drasztikusan. Lecsökkentett átmérőn a forgácsot sem fogja elszívni.
Végig játszottam ezt én is. Most 3 különböző elszívóm van......
Az én forgácselszívóm ilyesmi, csak maszek gyártmány. 3 féle csövet szoktam rádugni, de a legvékonyabbat (40mm) csak az excenterhez és a lamellóhoz szoktam bedugni. Igaz, hogy ilyenkor kicsi a szívóereje, de a porszívót nem szeretem hallgatni, ez sokkal halkabb. Ehhez a 2 géphez jó így is, legalábbis annyira, hogy a műhelyben nem száll a por. A lamellómat muszáj elszívóval használni (ősi Lamello), azzal pont jó. Az excenterhez pedig csak a halkabb hang miatt használom ezt. A munka végén azért a gépet és a munkadarabot le szoktam takarítani a nagy porszívóval, ott látszik a nagyobb különbség.
Szóval lehet használni, de az biztos, hogy egy igazi porszívó sokkal hatékonyabb lenne. Meg hangosabb.
Lecsökkentés nélkül is jóval kisebb a szívóereje mint egy porszívónak. Ráadásul nem is igazán valók ezek finom por (csiszológép) elszívására. Nem véletlenül hívják ezeket nagy többségében forgács elszívónak.
A délelőtt az talán, igen, ha nagyon preciz akarsz lenni, és mindent felírsz, bár a hobbista az időt nem számolja. Node idomok? Hallottál már a vágódeszkáról? Egyik kezedbe a cső vége, a másikba egy vágódeszka, és olyanra szűkíted amilyenre akarod.
Nekem az a tapasztalatom, és ezt itt már mások is megerősítették, hogy ha le vannak szűkítve, jelentősen csökken a szívóképességük. Ezt támasztja alá az a tapasztallatom is, minél jobban szűkítem, annál jobban csökken az áramfelvétele, és hallhatóan emelkedik a fordulatszáma is. Igaz, nekem kefés motor hajtja. Hogy a lapátkialakítás ezt mennyire befolyásolja, azt nem tudom. Próbáltam laposan és tölcséresen is szűkíteni.
Ilyen elszívóm van. Ha leszűkítem felsőmaróhoz, excenter csiszolóhoz való méretre, vajon jobban elszívja a port-forgácsot, mint egy hagyományos porszívó?
Tájékoztatásul, a teljesség igénye kedvéért: Javasoltad a V+3B céget, megkérdeztem őket is (egyrészt, mert a Fürdei utca bolt kecsegtetően jó helyen van számomra :D). Másrészt, mert érdekelt a másodvélemény is. Ők egy-az-egyben a záróhoz tartozó SD5504-es térhálósítóval oldanák meg az egészet 2-3 rétegben, annyi extrával, hogy az első réteget "lehet higítani kis mértékben"...
Ezt én is nézegettem, aztán letettem róla... Bátorkodom feltételezni, hogy egy Makita RT0700 (vagy valami klónja) maród van. Én megvenném hozzá a gyári talpat (amit 8000 környékén dobálnak hozzád), meg csinálnék egy faék egyszerűségű magasság határolót felülre (egy L alaku fa hasáb, benne egy tönkanya + benne egy csavar. A csavar forgatásával tized mm pontossággal tudod behatárolni a marót), vagy vennék: ilyet vagy ilyet
Határolót beállítod, odateszed a maró fölé, marót feltol, fixál, (ellenőriz, hogy még mindig ott van :D), kész
látszott, hogy elgondolkodtak a megvezetésen és az pontosan van megmunkálva
Nincs felső összekötő, ami alaplemezhez hozzácsavarozod, az lesz az felső rögzítése a vezetőszáraknak. Ha hangyafaszt pontatlanul fúrod a négy lukat, és netán süllyesztett csavart használsz (miért ne használnál, nem olyan vastag a lemezed hogy elférjen a hengeres fej és maradjon alatta hús) akkor tuti megfeszíted a megvezeteést.
Érdekes jószágnak néz ki. Akár még jól is működhet egy darabig, látszott, hogy elgondolkodtak a megvezetésen és az pontosan van megmunkálva akkor jó is. De itt elfáradtak, és vége is volt a gondolkodásnak.
Nekem két dolog nem tetszik benne. Az egyik maga az emelés. Egy 60 fokos menetszögű "éles" menet acélból közvetlenül az alumíniumban szerintem nem lesz hosszú életű.
A másik a szorítás módja, ahol ugyanilyen csavarokkal van megoldva a rögzítés, metrikus menet aluban, ráadásul szintén alumíniumon megtámasztva a csavar vége. Ha az emberfia egyszer befogatja a szerszámát és utána otthagyja, akkor ok, de ne akarja ki be rakosgatni.
Persze, de az egész tőlem indult a hordóval, majd jött a csónak, majd újra a hordó. De elcsúszott az egész, mert eredetileg a zsindely eresztéséről volt szó, az pedig nem ugyanaz, mint a csónak, és a hordó eresztése, mert a zsindelyé az a fa eresztéséről szól, és nem a rések eresztéséről. Én azért hoztam a _donga_ eresztését (nem a hordóét), mert az ugyanaz, mint a zsindely eresztése = a faanyag ereszt, vagy sem.
A használaton kívüli hordókba vizet tölteni kifejezett hülyeség, még mielőtt valaki ezt elhiszi. Pincében a helyük és minimum 4-5 havonta ki kell őket kénezni.
30 fokos, csúszós tetőn egyensúlyozva egy baszott nagy sarokcsiszolóval cserépszabdalás közben inkább kerülöm a sör használatát. Szóval fogalmazzunk úgy, hogy kifejezetten figyeltem a folyadékbevitelre, hogy inkább ne történjen meg :P
Magánvéleményem, hogy ezt le lehetne úgy is játszani, hogy techikailag is igaza legyen a forgalmazónak, üzletileg is megérje, és a vevő se érezze átverve magát.
Mivel 1:3 a keverési arány bármelyik edzővel, a forgalmazó helyében én csinálnék olyan csomagot ami úgy szól, hogy: 1 kg gyanta, +2,5 kg lassú vagy gyors edző a vevő választása szerint, +0,5 kg finiselő edző. És ennyi, nem kell tovább ragozni.
Megkérdeztem a gyártót/forgalmazót is, valóban azt mondta, h kétféle térhálósítóval lenne az ideális. Közben felfedeztem, h árulnak külön is térhálósítót, a projekt budget belefér még az a +3500 Ft, de lehet megelégszem azzal, amit javasoltatok.
Igazából a nádtető - legalább is itt, nálunk - kifejezetten zöld, és fenntartható természeti anyag lehetne fedésre. Gondolj bele, mindössze egy nyár alatt újratermelődő, széndioxidot megkötő anyagról van szó, ami az életciklusa után a tetőről ledobva nagyon rövid idő alatt újra bekerülhetne a természetes anyagi körforgásba.
A baj csak az vele, hogy melós, és rendszeresen karban kell tartani.
Ezzel szemben az égetett agyagcserép CO2 kibocsátó, nem vezethető vissza a természetbe a ciklusa végén.
Viszont amíg a ciklusa tart, addig szinte kezelésmentes.
még a rendszerváltás előtt sok mezőgazdasági nagyüzem leszerelte a hullámpalát a tyúkólakról és visszatértek a nádtetős megoldáshoz. persze azt nehéz lenne elképzelni, hogy mondjuk a régi pesti bérházakra nádtetőt szereljenek.
"A fűrészelt fenyődeszkából épített csónakok sem szoktak elsüllyedni."
De ha nem állandóan voltak a vízen, elsüllyedtek, amikor vízre tették őket.
Réges-régen a balatoni evezős csónakok és vitorlások fából voltak és a Belkernél lehetett kölcsönözni őket. A Belker központja Bogláron volt. Ott télen a parton, tető alatt tárolták a hajókat. Tavasszal, a szezon előtt a kikötőben mindet elsüllyesztették és pár napig úgy hagyták, amíg a fájuk össze nem dagadt. Aztán kiszivattyúzták belőlük a vizet. Bizarr látvány volt a sok, elsüllyesztett hajó a boglári kikötőben (persze a vitorlásokban nem volt árbóc).
A hordók nem eresztenek, ha kiszáradnak? Nem kell először hagyni őket bedagadni, mielőtt bort tesznek beléjük (fogalmam sincs erről, de érdekelne).
Hát én pusztán csak arra gondoltam, hogy már nem építhetünk mindent is fából, mert túl sokan vagyunk és annyi fánk tényleg nincs, hogy az fenttartható is legyen. Meg arra is gondoltam, hogy a fa sem a legjobb választás mindenre is. Nem véletlen, hogy nem fazsindelyes, meg nádtetős minden ház (bár a CLT-nek nagy rajongója vagyok). Manapság mutatóba tök jó ilyen tető, de valójában nem megoldás. Legalább is így gondolom, röviden, tömören. Bővebben csak sör mellett, pár tüskével, hogy fájjon másnap ...
Ha nem ekkora méretről lenne szó*, akkor én úgy csinálnám, hogy gyors edző, vastagon megkenve a felület, és arra spatulával ráhúzva egy tépőfólia, hogy bubimentes legyen. A tépőfólia eltávolítása után meg egy közepesen lassú edzős réteggel vékonyan simára felkenni, mintha csak lefesteném. Így egy szép és sima felületet kapna.
* egyrészt a tépőfóliának is plusz ára van ami ennyi négyzetméternél már nem elhanyagolható tényező, másrészt ehhez megintcsak kétféle edző kell amit pont el akar kerülni. Ezt nem neked írom mert te tudod, hanem másoknak. :)
Hogyismondjam. H Amegkérdezed a gyártót, vagy a forgalmazót azt fogja mondani, hogy nem. Ha átgondolod akkor egyértelmű hogy ők a tökéletesre törekednek, illetve ekkor tudják azt szavatolni, hogy nem csak jó lesz hanem szép is illetve fordítva.
De neked valószínűleg bőven elegendő egyféle térhálósító a munkához. Csak senki sem fogja kimondani hogy ez valóban így van.
Én saját részről csak egyféle gyantát és egyféle térhálósítót vennék, attól függően hogy milyen hőmérsékleten fogok dolgozni és függőlegesen vagy vízszintesen. ( preferálnám a lassúbbakat mert azzal több időm van szütymögni, de annak a viszkozitása nagyon kicsi így sokkal könyebben lefolyik a függőleges felületen, vékonyabb réteget alkot, tehát ez meg nehezítő tényező mert több réteget kell felvinni. )
A cég sajna már elköltözott a Nagy Lajosról Füredi útra és már a neve sem Novia, hanem V+3B . Egyébként Novia partner. A Novia központ és üzlet Halásztelken van.
Az a záró réteg csak annyiban más, hgy könnyebben lehet vele relative szép felületet elérni. A vízabszorpciója a legrosszabb valamennyi közül. Én simán be merném vállalni , hogy egy higitó nélküli, nem a leggyorsabb edzős változat a felső réteg. Tudni kell, hogy az epoxi felkenve általában nem ad olyan szép felületet, mint egy lakk, nem lesz könnyű nagyon szép felületet festeni vele.
Manapság már nyilván mindenki olyan tetőt akar, ami kiszolgálja élethosszig. Azonban amikor ezeket kitalálták, kevés alternatíva volt, szerintem azok sem bírták tovább. No meg abból az anyagból csinálták, ami rendelkezésre állt. Biztos nem véletlen, hogy ott fazsindely volt, máshol meg mondjuk nádfedés. Ma már inkább divat és hagyományőrzés van szerintem.
Mindenki azt az anyagot preferálja, amihez könnyen hozzájut :) Ugyan Erdélyben nem tudom milyen az erdők összetétele, a németeknél tudom, hogy (főleg amerre én barangoltam) iszonyatos területeken van nekik vörösfenyő, persze, hogy azzal szeret dolgozni :)
a székely mestereknek hiszek inkább. ök pl. a vörösfenyőt nem szeretik, ha zsindely készítésről van szó. a német faszi meg a vörösfenyőt favorizálja. laikusként még el is lehetne neki hinni, hogy jól gondolja. na, de erdélyben jártamban keltemben nagyon sok zsindelytetős épületet láttam, németeknél talán nem annyit.
Közben kicsit beleástam magam ebbe az epoxy-s dologba, de azért vannak kérdések 😊/😞 ? Egyrészt a selyemfény tök jó, többet nem is kívánnék...
Van ez az impregnáló, amit linkeltem is neked még az 1. körben: 1 kg SR 5550; + 0,3 kg SD 550x; + 0,6L EP235PMXIP hígító itt lehet választani, hogy a térhálósító 5503 vagy 5505 legyen. Illetve írja, hogy kell záró réteg...
1 féle záróréteg van, ez: 1 kg SR 5550; 0,3 kg SD 5504 itt nincs más lehetőség térhálósítóra...
Itt a leírás, ezek szerint (meg a számokból talán ki is lehetett következtetni), hogy a záróréteg térhálósítója a kettő között van kötésidőben, egyedül a "Vízabszorpció" az a pont, ahol a a záróréteg térhálósítója nem a másik kettő kötött van...
A kérdés, hogy elegendő nekem az impregnálót megvenni és zárórétegként epoxy higító nélkül egy adagot kikeverni és azt felhordani? Vagy mindenképp meg kell venni mindkét térhálósítót?
a német fickó nem biztos, hogy jól beszél. a hasítás után még nem végleges a forma. ék alakja lesz ehhez pedig nincs alsó v felső harmad. teljes hosszban lehúzzák a vonókéssel.
Még csak a német fickót néztem meg, és ott azt magyarázta, hogy a zsindely felső oldalának az alsó harmadát (csak ezt a részét veri az eső) nem húzza le a vonókéssel, hogy ne vágja át a rostokat.
Valamit nem értek. Az a magyarázat a hasításra, hogy az nem vágja a rostokat mint a fűrész. De a hasítás után ezt is faragják (késelik). Az nem vágja el a rostokat???
Nem is vagyok benne biztos, hog mindenki akarna ilyen tetőt, sőt... A fiú is valami 20 évet emlegetett, szerintem azért ha valaki most tetőt csináltat, nem 20 évben gondolkodik :)
Megélni biztosan meg lehet belőle, de nagyon szűk a piac, ami ezt keresi, így aztán nem is igen fognak ömleni a szakmába az iskolákból frissen kikerülők.
De csak az, "ami harangszót nem hall" :-) Látom Pali már belinkelte a egyik kedvenc zsindelyes videómat (a másik is erdélyi). Igen szeretem az ilyen régi mesterségekről készült riportokat.
A múltkoriban Pacman linkelt egy hasonló fiút Erdélyből (most nincs kedvem visszakeresni), az ő munkája azért mérföldekkel minőségibb volt, mint ez :) Mindemellett ez is becsülendő, hogy egyáltalán van, aki hajlandóságot mutat ilyen jellegű kétkezi munkára.
Én szoktam csináltatni, van még néhány mester és a családja nálunk, aki ebből él. Olyan eldugott helyen, ahol a medvék az utcán járnak éjszaka és ez mindig így volt.
Fenyőnél a félnyers rönkből kell dolgozni. 40cm hosszúra leszabott rönköket vesznek.
Egy bárddal felszeletelik a zsíndelyeket.
Minden darabot meg kell húzni a vonóval és vastagabb élébe be kell vágni egy géppel a nutot. Utána egy másik géppel bele kell marni a végébe a díszt.
A szerelés előtt, be kell mártani az összest lenolajba egy-két napra és amiután kiszáradt, be kell mártani egy színtelen tűzvédelmi szerbe is.
Duplán vagy triplán kell fedni. Nagyon sűrű kell legyen a cseréplécezés is.
Az élszarufánál össze kell hozni az élet, felfele haladva szűkíteni kell a darabokat, a vonóval. Az vápaszarufánál még nehezebb az összevágás.
A szerelő csapat szinte folyamatosan külföldön dolgozik, nehezen lehet meggyőzni őket, hogy beszorítsanak egy helyi munkát.
Mert itt nálunk olyan fából hasítják a zsindelyt, aminél ez fontos. Ahol ezek a gépek szokásosak voltak, ott meg alapvetően cédrusból csinálják, ahol ez nem számít. Nem tudom, lehet hogy az nem is hasad.
Az Ácsok fb csoportban írták a hozzáértők, hogy régen nem véletlenül hasították a zsindelyt, mert az eltömíti a pórusokat, míg a fűrész pont felszaggatja ezáltal csökken az élettartama és jobban is vetemedik.
Pedig jo szerintem. Ha jol gondolom, akkor a szalaghoszt ugy szamoljuk, hogy: (kerekatmero*Pi)/2+(2*tengelytav) -> egyszerusitve -> (kerekatmero*Pi)+(2*tengelytav)
ha ebben a kepletben a kerekatmerot 1mm-rel csokkentem, akkor 3,14 adodik csokkeneskent.
Több paraméterével is játszom az eredeti tervnek és kombinációjukkal is, de két dolgot eddig adottságnak tartok (amíg másképp nem döntök :)):
- sok évvel ezelött beszereztem két gyári 400-as szalagfűrész kereket (mindig is tervezgettem egy gép építését),
- az alapvető terven nem akarok változtatni, "csak" nyújtom vagy összenyomom.
pl: a 2946mm-es lagunahoz való szalagért 10cm-et kellene növelni a tengelytávon és további 3cm-el növelni a felső kerék magasság állítását (vagy amilyen arányban jólesik elosztani ezt a 13cm-et)
Ennél kisebb és talán egyszerűbb módosítás, ha a felső kereket tartó állványt mozgatod a kívánt magasságra nem? (végülis, csak a szalaghosszak közötti különbség felét hozzá kell adni vagy kivonni egy gondolom egyenes darabból)
A Forestill éledzett lapok sokunknak beváltak (bár inkább a képzeleletbeli skála finomabb vége felé esik a fogméret) , maradt még több cég az országban, amelyek gyártanak méretre .
Hm, pedig ez az A-lap az első a találatok között. Valószínűleg akkor nem Ők lesznek a listám élén :( Köszönöm a válaszokat.
A helyzet az, hogy meg akarom építeni Matthias szalagfűrészét. Hosszas tépelődés után úgy döntöttem, hogy jó kihívás és teljesen kizárt, hogy több százat fizessek egy gyári szalagfűrészért, ami még pont jó a kis műhelyembe és 400mm körüli kereke legyen.
Ugyanakkor Matthias tervei pont olyan szalaghoszt adnak ki, ami Nálunk pont nem gyakori (2670-2700 mm) az eddigi kutatásaim alapján. Nálunk, amit készen lehetne venni (pl: igm, Felder) az vagy 2630mm, 2946mm vagy 3340mm). Vagyis vagy csináltatom a szalagot, vagy eltérek a tervektől valamely irányba, de a műhelyembe még beférjen.
Köszönöm a tippet. Annak a Tápióvalami városban található laposnak az elérhetőségét megköszönném. A lengyel kolléga is csábító, de nem akarok közvetítőn keresztül vásárolni, bocsánat.
Nekem olyat küldtek amilyet kértem (több mint 2 hónap után), de silány minőségű szalagok voltak. Gyorsan vesztették az élüket és fogtőben repedtek 10-15perces használat után.
Az A-lap engem sem nyűgözött le anno. Nagyon alap minőségű, nagyon durva fogosztású szalagot küldtek, inkább rönkvágásra való volt, mint asztalosmunkára.
Egyszer vásároltam én is az A-laptól, de nekem nagyon nem jöttek be. :( A szalagok silányak voltak, és a hozzáállásuk is gyalázatos volt. (le is írtam itt az esetet, de azt most nem adja elő a kereső)
Ők csinálnak/árulnak/éleznek. Én is úgy vettem tőlük 3 lapot a Makihoz, hogy itt a fórumon ajánlották őket. Ennek mondjuk már jópár éve. 3 méretben, 16-10-6 os szélességűeket vettem. A 6-os valamiért nagyon hamar elszakadt, a hegesztésnél. Megírtam nekik, küldtek egy másik lapot helyette. Szóval nekem bár régi, de jó a tapasztalatom velük.
Tudok kettőt is. Az egyik Tápióvalami városban, holnap délután tudok elérhetőséget adni, a másik csak nyárára lenne meg, az Boza Wolában, rajtam kereszül érheted el. Mindkettő nagyon bevált nekem. Méretre készít, hosszúság, fogkiosztás, vastagság alapján.
Az autó javító kittet szárazon csiszolják fel. Majd arra jön egy töltőalapozó ami viszont vízzáró és azt már tényleg lehet nedvesen csiszolni, és az elzárja a kittet a víztől.
Teljesen jó. Én mezei rozsdamentes facsavarral csináltam tölgyet. Nagyon ésszel kellett tekerni, az előfúrás ellenére is néha leesett a feje. Amit utánna a fa tépett le, azt már ilyennel javítottam, az ok mind.
Adalék infó, az akác deszkák több (5+) éve száradnak felületkezelés nélkül, és bár ismerem az akác "habitusát", én jelentős deformálódást már nem várok.
Szélezetlen akác deszkákat szerelek fa stafnira, fedett teraszkorlát jeligére. Eddig sima ügy. Amit eldöntöttem, hogy nem kapupánt és nem sárga passzivált süllyesztett facsavar lesz az a kötőelem, ami a helyén fogja a deszkákat tartani. Hátulról csavarozni nem szeretném (hogy ne látszódjon szemből), azzal bizalmatlan vagyok (20mm mindössze maga az akác deszka vastagsága).
Ezzel ki tudnék békülni, árban sem borzasztó, igazából a postázása többe lesz, mint maga az a mennyiség, amire szükségem lesz (helyben tuti nem kapok), de projekt szinten nem tétel.
Nem tudom melyik milyen arban van. De tobb helyrol halottam mar azt hogy nagy hibakat autó kitt-tel javitanak, lehet szinezni (nem tudom mivel), meg azt se tudom mennyire szereti a vizet :).
A legjobb érzés, mikor a kis élmarónak egy picit laza a befogója ( a kis bögre alakú), és az egész gép lejjebb csúszik benne élmarás közben... Úgy néz ki, egy centivel kisebb lesz a deszka a tervezettnél...
Köszi! De ez macerás, fárasztó, és a hírek szerint azért tiltották be annak idején, mert többen eltörték vele a kezüket. Jobb lenne egy androidos verzió.
Az is érdekelne, hogy van-e olyan bútoros szaki aki vállal aprómunka javítást, konkrétan: komód fiók sínek kiestek a használat során, ezek visszacsavarozása, komód felújítása...
Sajnálnám kilomtalanítani a komódot, mert jó állapotú, masszív fenyőből van...
abban szeretnék véleményt kérni, hogy Ikeaban vásárolt konyhaszéket (INGOLF típusút) érdemes-e javíttani.
8 év használat után nyeklik-csuklik, így tudom legegyszerűbebn leírni a problémát. A háttámla-láb és az ülőrész csatlakozása kilazult, nem tudom már meghúzni benne a csavart. Egyébként meg még jó állapotban van az ülőrész is, a lábai is...
Pontosan. Én általános víztiszta öntő epoxyt használtam, az is jó volt. Csiszolni és polírozni kellett, no meg azért elég lágy a bevonat. Ami azt illeti szerintem ne is a tükrös felületet célozd meg, hanem elégedj meg egy selyemfényűvel.
A tapaszt is nyaralás előtt vidd fel, hogy rendesen kiszáradjon, és legyen egy kis ideje a fával "mozogni". Ha nyaralás után repedések vannak benne, másikat kell keresned.
Ezt a gyiófa mosdótálat csináltam vagy 3-4 éve, ez is hasonlóképpen lett bevonva. Sajna arról nincs infóm, hogy mennyire tartós, mert kikerült a látókörömből a bútor.
Ja, én is valami durvább eszközzel mennék rá ami haladós, aztán esetleg egy finomabbal. Én epoxit használnék, van olyan is amit kimondottan fa impregnálásra használnak. Szerintem egy kiló kiadná bőven kétszer háromszor kenve. Utána felpolírozod, lehet még tetszeni is fog az eredmény. Ha a vizet megtartja, akkor az epoxit is. Csak előtte jól szárítsad ki, egy -két hétig a szomszédnál kell fürödni. :-)
Én nem kapirgálnék, hanem nekiesnék legyezőtárcsával, az mindent leszed. A mezei fatapasz inkább csak kozmetikai javításokra való, olyat keress ami keményebbre köt és nagyobb repedésekhez is jó, pl:
Az előző tulaj nem túl szerencsés ötlete miatt, a fürdőnkben egy dézsa van hagyományos kád helyett. Csak zuhanyzásra használjuk... A jelenlegi felület szerintem mindennel is le van kenve (lenolajkencétől kezdve a vastaglazúrig kb.) és elkezdte ledobálni a valamilyen lakkréteget is magáról helyenként, ez szép huplis felületet is hagyott maga után (értsd, a puha részek a fából eltűntek, az erezet keményebb részei pedig tartják magukat...). Vannak egyéb hibák is, de most inkább csak egy állapotfenntartó javítást végeznék.
Ezért az alábbi kérdéssel fordulok a társasághoz:
1. Gondolom, le kellene csiszolni a felületkezelést. Lakkréteget hőlégfúvó mellett lekaparni, ha nagyon makacs?
2. Lesznek/vannak lyukak/hiányok a rendszerben. Valamilyen kitöltő anyaggal arra gondoltam, hogy le kellene "glettelni" az egészet, hogy valamilyen szinten tartós maradjon. Erre sima folyékonyfát lehet használni? Esetleg epoxy-val kiönteni (nem feltétlen kísérleteznék ezzel). Egy felületkezelés/ lakkozás után ezek mennyire maradnak rajta a fán? Főleg ilyen intenzív használat mellett?
3. Mivel kellene lekenni, hogy még mondjuk 5 évig használható maradjon? Fa erezetről már rég lemondtam, fekete/barna zománcfesték is szóba jöhet, csak itt is a fán maradása a kérdés számomra.
Tudom, lehet az egészet ki kellene vágni érdekes látvány egy dézsa egy 4. emeleti lakásban, de
Mondtátok a múltkor, hogy valamit kezdeni kell a maradék epoxy-val, mert mindenképpen lesz. Az első öntésnél csináltunk a lányommal csillám szivecskéket. De a második, harmadik öntésnél pont nem foglalkoztam vele, csak simán kiszedtem a keverőpohárból a maradékot
Lejött a lányom a műhelybe, ránéz, és megkérdezi, hogy söralátétet csináltál apa ? :)
Én épp tavaly nyáron jutottam hozzá 2 "rönköcskéhez", azok kollégámnál pihennek, hogy deszkát gyártson belőle. Nagyon kíváncsi vagyok rá, rá is kérdezek jövő héten :)
A szilva nagyon szép sötétbordó, szinte lila tud lenni. Egy barátom összeszedett annyit, hogy kijött belőle egy ebédlőasztal meg székek. Mindig irigyeltem ;-)
A másik részer a kérdésnek jobban izgat, hogy eleget száradt-e. A fa ki volt száradva, azért vágtam ki. Kb 7 centi vastag 40 centi hosszú ágacska. Ebből vágnék vékony lapokat. 2-3 éve vágtam, udvaron, fedett helyen száradt.
Így van, nagyon szép markolatanyag a szilvafa bicskának is és késnek is. És ahogy írták is előttem, eléggé keményfa a szilvafa anyag, szóval nyugodtan mehet vágódeszkába!
Meg kéne nézzed a katalógusbeli beszerelési rajzokat, méreteket, mert nem lennék meglepve, ha meg se tudnád csinálni úgy, ahogy írod, mivel ráütődőre tervezték a mozgást,és közézáródónál valami valahová be fog akadni.
Talán azért sem létezik hozzá közézáródó ábra/méretezés, mert úgy nem lehet jó?
Dísznek lesz a deszka, vagy használni? Első esetben semmi kockázat. Használni meg... ha nem aáztatják a mosogatóban akor szerintem lehet. Ne felejtsd el hogy bicska meg késnyeleket is csinálnak szilvafából, és ott is bírja a strapát.
Van pár rönköm, saját kertből pár éve kivágott szilvafa. Mekkora kockázat ezekből vágni 2mm-es csíkokat, és beleragasztani a vágódeszkába? Bütüs deszka, íves vágás lenne.
Olyan kérdésem lenne hogy 2 5x10-es szarufát össze tudok fogatni facsavarral,de kapupánt csavarra is gondoltam. Viszont ha a 2.szarufának a hosszabbik oldalába csavarnám,nyilván nem tudom megoldani. Valami olyan csavart keresek,aminek lapos a feje,de hegyes a vége. Köszönöm a javaslatokat!!!
Itt is megpingelem a Tisztelt Társaságot, hátha érdekel valakit (hirdetések még "review" állapotban vannak). Bocs, de hogy ne szpemmeljek sokat a hirdetés szövegét is képben rakom be, meg párat a cuccokról, illetve a lényeges linkeket is. A "privát üzenetet" itt kérem lefordítani az adatlapomom található email címre.
Erősítsen meg vki, ha már csinált ilyet: közézáródó előlappal csinálnám meg a felső szekrény felnyíló ajtaját, Blom aventos HK tok vasalattal. A vasalat pozícionálására mindenhol a ráütődő előlapos szereléshez adják meg a méretezést, és elképzelésem szerint egy előlap vastagsággal kell ehhez képest beljebb tenni. Jól gondolom?
azért ez csak a videón szép. rohadtul nehéz a pontosan elhelyezett furatok készítése, még asztali fúrógépen is. pontatlan fúrás esetén elég bajos lesz vele dolgozni.
Igaz, ezek nem méh-sejtes kialakításúak, viszont cserébe szélesebbek és hosszabbak, valamint vastagabb a "polifoam" a hátoldalán. Beretvára lehet velük fenni bármit.
Én most vettem egy ilyen szettet a Temun (vessetek meg érte :). Jelentősen olcsóbb, mint a vélhetően sokkal jobb DMT vagy akár az amazonos verziók.
Élezésre vettem , nem síkolni, egy 6-os sort. Még nincs vele nagy tapasztalatom, de van rajta valami abrazív anyag, viszi a vasat, az kétségtelen. A kérdés itt az élettartam lesz, de ennyi rizikót megért . Egyébként az minden ilyen gyémántporos lapra igaz, hogy az első használatnál bitang, aztán kicsit romlik, kérdés, mennyire marad használható.
EWgy dolog: valamennyire flexibilis a lap, tehát kemény alapon kell használni.
Zoli, nekem voltak/vannak 140/600/800/1200 gyémánt lapjaim. 140-et csak durva csorbulásra használtam, többit meg síkolásra (is). Szóval: igen, jó lesz síkolásra. Az eddigi tapasztalataim alapján /remélem annak is, aki megvette a kingeket tőlem :)/
köszönöm szépen. lehet nem veszek ilyen lapító síkot. van 400-as gyémánt kövem azzal is megoldom ezek szerint a tisztítást és a síkólást. azon is elgondolkodtam, van az amazonon ULTRA SHARP 300, 600, 1200 ami durván 210 dollár vámmal áfával szállítva. Vizes köveim vannak 1000-től fölfelé, síkolni meg nagyolni jó lehet majd a 300-as gyémánt?
Van sok helyen DMT. Én német ebay-en vettem, mondjuk az magánszemély volt. 95 mikronos az enyém. A legtöbbet a 250-es követ kell tisztítani/síkolni, ez hatékonyabb. A finomabb köveket csak ritkán kell megigazítani. Azokhoz kicsit durva, de a 250-es sima kővel lehet azokon is finomítani. A keret a kumiko körül nem tölgy. Szeszes páccal van fenyő színezve, dán olaj és wax van rajta.
Ez tök jó, de ettől még nem evidencia 15 ezerből a dupla ágy...
mondjuk úgy is lehet, mint a Stahl Judit főzőműsorában a "Budai", akinek a dobozában van egy fél kiló csirkemell, hagyma meg krumpli (abból főz valami remeket, ami kéznél van)... és akkor közli, hogy hát főzzünk szarvasgombás csirkebecsináltat petrezselymes burgonya szatéval...
ja hát a szarvasgomba, a tejszín, a friss petrezselyem, a lepkeszegmag, az olivaolaj, az avokado meg csak úgy volt....
Szóval ha csak így nem...
Mondjuk épületfa minőségű fenyőből kijöhet nagyjából a faanyag (az, hogy milyen lesz ágynak, az most más kérdés), de akkor ott még a "dobozon" kívül sok mindennek kell lenni a csiszolópapíron és kötőelemeken meg ragasztón át a felületkezelésre használt anyagig...
nagyon szép . ez a külső keret is füstölt tölgy? a múltkor írtál egy síkólóról. az amazonon kívül is lehet valahonnan rendelni a DMT márkát? Ott találtam 2 fajtát 95 és 120 mikron jelzéssel. melyiket ajánlod, vagy ha neked is innen van akkor 95 vagy 120 a nyerő?
Még nem mondtam, hogy a korábbi ajtóátalakításon túl vagyok (ami hsz-re hivatkozok most).
Az alapsztori: beltéri üvegezett ajtót kisebb falnyíláshoz kellett átalakítani. Csekkolás után kiderült, hogy nem 25mm-rel kell kisebbre venni (ahogy a kiinduló hsz-ben írtam, hanem 50mm-rel. Még jó, hogy többször mértem és nem szivattam magam széjjel :P Így aztán az ajtólapnál a zsanér és a kilincs oldali anyagból is vágnom kellett, új falcolást kialakítani, zsanéroknak új fészket kialakítani. A tokot csak egy helyen elvágtam fönt, csapolás és egyéb úri huncutság nélkül egy lemezzel a hátoldalán összecsavaroztam. Itt meg is repedt beszereléskor, látszik egy hajszálrepedés, de toszni rá.
Ami szívás volt, hogy a 25mm anyag eltávolítása után helyenként üregek bukkantak fel az ajtólapban. Azt betömködtem, meg beragasztottam hulladék faanyagokkal. Aztán csiszolás, fatapaszolás,csiszolás. Festés. A festés volt a legnagyobb szívás. Elég narancsos lett. Szerintem hideg volt a jó terüléshez, 7-10 fok körül. Meg a technikám is valószínúleg nem mondható profinak. Aztán ez nem tetszett, visszacsiszoltam kicsit, hogy a narancsosság eltűnjön, végül lefújtam festéksprével. Láttam már szebbet is, de egész jó lett a végeredmény. Még egy flakon festékkel szebb lenne, de már nem akartam többet fújkálni.
A kilincs és zárszerkezet még nem megoldott, a régi kilincsszerkezet ugye nem megy bele, mivel 25mm-rel keskenyebb lett a fészek neki. Majd fabrikálok ahelyett valamit.
Jó, nem akartam vele "dicsekedni", de a többieknek akkor elmondom...
... kaptam Bambulától egy nagyon becses ajándékot. El kell hogy mondjam: élőben ugyanolyan szép, mint a képeken. Nagyítóval sem találok rajta illesztési hibát.
Lehet hogy lebecsülöm magam, de sosem lenne türelmem ilyen pontosságú munkára.
.. de nem egy komplett és normális ágykeretet. Valamit te nagyon félregondolsz :-) Vagy .. van mindened (szerszám, nyersanyag) hozzá otthon, és a saját munkaidődet értékeled ennyire. Akkor, esetleg. De akkor sem túl jó órabérben gondolkodsz.
A lányom a gyakorló félévet Berlinben töltötte, egy vasúti kocsi gyártónal (igen, a B-betűs). Kitanították, hogy a baba-pelenkázó kiírásába be kell venni, hogy 160kg-os terhelésre kell méretezni. Megkérdezte, hogy ki látott már 160kg-os babát. Elmagyarázták neki.
Van valami géped otthon? Szúrófűrész? Azzal már neki lehet állni, meg kell egy normális véső, 12-es, az kb 3-4 ezer. Egy doboz faragasztó, meg a Lidl-ből a pici japánfűrész még hasznos. Vagy lehet tiplizni is, egy jó sablonnal már nehéz elrontani.
Az ajánlott gyalult borovi fenyő deszkát szerintem csak asztalossal tudnám csináltatni. Bútorlapszabászat szerintem nem foglalkozik ilyennel. Ez bonyolítja az ügyet. Körbe kell még érdeklődnöm.
Én sem zárom ki, azt mondom, hogy ezt nem engedheti meg magának :) De a mi véleményünk mindegy is, ahogy 409 is írja, itt több (komoly) probléma is fennáll. A hosszanti csíkok azok oké, lapka hibák, de a széles árkok? Van elképzelésem, hogyan keletkezhet ilyen (deszka közepén!), de bele se merek gondolni, hogy valaki ilyet csináljon, és ha ez nem elég, még közszemlére is teszi. Hát esküszöm, amikor először használtam (nem Hammer) gyalut, akkor ha akartam volna se tudtam volna ilyen barázdákat beletenni...
A másik opció, ez most jutott eszembe, hogy az árkok eleve benne voltak a fában, azt próbálta "kigyalulni". Ez magyarázat lenne arra is, hogy a csíkok az árokban nincsenek benne. Ez esetben nem értem, miért nem tolta síkra, hogy ténylegesen csak a lapkahibák látszanak.
Valami nem kerek ezzel a történettel. Az hogyan van, hogy nem síkot gyalult, hanem "ugrások vannak a felületbe? Ahol mélyebben szedte ki az anyagot, ott a csíkok sokkal kevésbé látszanak. ??
Én nem zárnám ki a Hammer felelősségét, nekik is lehet rossz napjuk, ellenőrizetlen alkatrészük, stb. A poszt ezen részét nem kommentálom. De, hogy ez itt nem kizárólag késtengely hiba, hanem a lapkák is problémásak az biztos. És szemmel is láthatóan nem kicsit csorbák. Azt meg a lapkák forgatásakor (ahogy a srác írta, hogy megtették) észre kellett volna venni.
Azt, hogy a hibák hogyan keletkeztek azt innen nem tudjuk megállapítani.
Nem használnék bútorlapot, műanyaggal burkolt pozdorját az áruházakban is kapni - sajátot csinálni meg leginkább azért van értelme, mert jobb/szebb/tartósabb lesz, mint a bolti. A kötségeket ha számolgatod, vedd figyelembe, hogy egy egyszerű fenyő ágykeret sincs már 100e alatt, pedig az Etsbergernek tényleg jó az ár/érték aránya:
A másik, hogy egy Hammer kaliberű cég ilyen új gépet nem engedhet meg magának, ami ezt produkálja első alkalommal (és másoknak sem volna szabad). Itt vagy szállítás/telepítés során vertek valami nagyot, nehezet és keményet a tengelyre/lapkákra, vagy nem egy 0km-es gép csinálta, pláne nem Hammer.
Nem vitatván azt, hogy lehetnek és vannak hibás késtengely darabok, (és persze ezek már az első gyaluláskor megmutatják mennyire szarok), de én továbbra is azt állítom, hogy ez itt pl. egyértelműen csorbult lapka(ák).
Bútorlapot felejtsd el ágynak. Gyalult borovi fenyő-deszkákból össze lehet rakni egy ágyat. A láb és fejrészt illik csapolni, illetve az éleket maróval kerekíteni, a két oldalát megfelelő vasalattal össze lehet rakni. Ágyrácsnak lehet sima léceket is rakni, de ajánlanám inkább a jófogásról beszerzett ágyrácsot, aminek azért van egy kis rugózása is.
Nekem sima pengés gyalum és spirál késes marófejem van. A Paco által említett "örök beszabályozottság" mellett - bár kb ugyanezt tudja a Felder/hammer és sok más gyorscserés kés is - azt látom nagy előnyének, hogy egy csorbulás gyorsan és olcsón orvosolható. Én most toltam át a sima pengés gyalun egy benőtt szöget, azóta kis plusszos csík van minden felületemen, épp nem akkora, hogy kedvem legyen 3 kést kikukázni.
A másik fórumon tett fel egy profi asztalos srác pár elborzasztó képet, hogy neki milyen a Hammer spirálkés (csak a hosszanti csíkokat nézzétek):
Én azt látom egy sima gyalu és egy spirálkéses marófej alapján, hogy éles pengével, jól beállított eszközzel mindkettő gyakorlatilag tökéletes felületet tud adni, de a spirálkés kevésbe szakítja ki a problémás anyagot.
Ez a spirál maró, hunyorogva, súrolófényben itt is lehet látni a kések illesztésénél vonalat, de ez kisebb, mint a fa pórusai, élőben láthatatlan. Jobban látszik a kézmegremegés az előtolásnál.
A Jysk gazdaságos fenyő ágykerete mellett nem mennék el szó nélkül :)
Abból volt egy típus (nem tudom forgalmazzák-e még), hogy két furnérlap között darabokból összeragasztott tákolmány pihent. Ez akár jó is lehetne (de legalábbis nem csúnya), mondjuk olyan helyen ahol nem használják. Pláne nem gyerekek. Más esetben hamar rájössz, hogy igen rossz döntés volt.
Saját tapasztalat sajnos, akkor még nem voltam felvilágosult hobbiasztalos, és hittem a cédulának, hogy fenyő ágykeret...
Hehe :) A helyzet az, hogy megfordult a fejemben, de nem igazán volt itthon olyan anyag, amivel alaposabb tesztet tudtam volna készíteni, meg hát sajnos nem mindenkinek van vénája az ilyesmihez. Azóta még egyszer megnéztem az anyagokat, és bár képen továbbra sem tudom megmutatni, annyit láttam, hogy az egyenes késes gyalulás után a tölgyön (kb. 25 cm széles pallódarab) kivehető egy nagyon halvány hullámmintázat, míg a spirálkéses felület tényleg tök sima, és egy kicsivel fényesebb hatású is. Ez utóbbi a másik tesztdarabon, a fenyőstafnin is megfigyelhető.
Azért valljuk be, elsőre nem ennyire triviális a dolog. :) A másodiknál már nem követi el az ember azokat a hibákat amiket elsőre még nem is sejtett. A harmadik már szinte hiba nélküli :dd
Számolgattam, tervezgettem a leírások alapján, még nincs eldöntve semmi.
Egyelőre arra jutottam, ahogy írod Ádám, hogy nem igazán éri meg ezzel vesződni. Ha lenne erre meglévő faanyagom, akkor igen. De nincs. Lapszabászatban vágatnám, én csak összeszerelném - ez volt az eredeti terv. Bútorlap esetén az élzárás (főleg a 2mm vastag ABS) ára annyira torzítja a produktum árát, hogy amiatt lesz túl drága az egész.
Még matekozom rajta, használtak is szóba jöhetnek.
Úgy néz ki a Temu nem az az oldal, ahol fontosnak tartják a válaszolást. Elégedj meg azzal, hogy olcsó. :-)
Végül rendeltem másik eladótól két garnitúra hasonló szerszámot csak nyél és doboz nélkül. (a lapka és a lapkatartó fém szár)
Olcsóbb, mint itthon csak egy bármilyen lapka. Összességében viszont lassan arra hajlok, hogy talán jobb lett volna lassanként megvenni 3-4 hagyományos Narexet.
Ezen inflációs időkben nem vagyok képben, de korábban az volt a jellemző, hogy a Jysk, Ikea , stb. gazdaságos fenyő ágykereteinél nemigen tudtál optimálisabb megoldást csinálni.
Vagy drágább és jobb/szebb, vagy olcsóbb és teljesen használhatatlan lett, rossz esetben a kettő szerencsétlen kombinációja.
A használtpiacon meg egészen jókat lehet kifogni olcsón.
Intuícióm alapján azt tanácsolnám számodra, hogy keress használt, vagy új gyári megoldást.
Pl. ilyesmi? Ezek kb. semmiből nem állnak, négy keményfa deszka, négy vasalat, azokra egy-egy db. 8x8-as gerendadarab lábnak, aztán mehet bele az ágyrács és a matrac. Fejrészt felteszed két laposvassal.
Csináltam ilyet sárga fenyőbül is meg gyertyánbúl is.
Tényleg nem egy kunszt. Megcsinálod (összecsapolod a lábfelőli véget ízlés szerint, meg a fej felőli véget is ízlés szerint magasabbra, hogy a párnát megtartcsa), osztán összekötöd két oldaldeszkával. Rakol belé matracdeszákat oszt minden büfé...
> Fontos, hogy ne kerüljön sokba, de azért ne is nézzen ki bénán és tartós is legyen
Ebből kettőt választhatsz :)
Egyébként ez egy teljesen alap asztalos meló, szinte minden könyvben benne van pár variációja. Vagy youtube-on keress rá, hogy "diy bed", kismillió találat lesz, és ott el is mondják legtöbbször, hogy hogyan is kell megcsinálni. Anyagnak szinte bármi jó, rétegelt, laminált, keményfa, puhafa, raklap, uszadékfa, akármi. Sok youtuber publikál kész terveket is a videók mellé, általában pár dolcsiért odaadják. De ennyi infó alapján nehéz megmondani, hogy mi lenne neked pont jó. (milyen stílus ? van valami kinézett minta ? milyen igénybevételre kell tervezni ? (értsd - ki fogja használni ? nem mindegy, hogy a kanos tini, vagy a nagymama) milyen gépparkkal tudod megmunkálni ? mi számít drágának ? ...)
Egy egyszerű ágykeretet szeretnék csinálni/csináltatni. Ami annyira készen van (illetve lesz), hogy csak a 200x90 cm-es ágybetétet kelljen beletenni.
Vannak készen ilyen tervek? (jó, valakinek biztos a bútorgyárban, de nem erre gondolok :P)
Bútorlap vagy rétegelt lemez (milyen vastag?) vagy más anyag ajánlott inkább? Fontos, hogy ne kerüljön sokba, de azért ne is nézzen ki bénán és tartós is legyen :)
Nem lett lényegesen csendesebb, bár egy kicsit más jellegű lett a hangja. Nehezen tudom megfogalmazni, miben más, már csak azért is, mert az eredeti tengellyel össz-vissz kb. 3 percig működtettem :)
Lágyindító "áramkör", "elektronika" vagy akár semmi. A reléről még az egyszerű parasztember is tudja, hogy az kikapcs-bekapcs, aztán ha sokat kap akkor úgy összeég, hogy isten szét nem választja.
Szóval szerintem nem ezért hívták így, hanem mert balfaszok és nem értenek hozzá :)
Nem említetted, hogy csendesebb lett a gép... ebből arra következtetek, hogy valójában nem feltűnő a különbség, pedig ezt szokták egyik fő előnyként említeni.
Én a legnagyobb előnyét ennek a fajta tengelynek abban látom, hogy nem lehet bele a kést "ferdén" berakni Olyan sincs, hogy félreköszörült íves kés. Ha a tengelyt és a tartókat egyszer megcsinálták síkra akkor az örök életében az marad (persze ha nem dobálunk vele macskát....), és a lapkák éle mindig egy egyenes vonalat fog kiadni.
Jelentem, a farkas báránybőrbe bújtatása sikerült, a páciens jól van és szépen működik.
A gyalult felület valóban szebb, mint az eredeti késsel volt. Nem ég és föld, de látható a különbség (fotón azonban nem tudtam érzékeltetni, pedig próbáltam). A 40 kés beszerelésével együtt úgy 4 óráig tartott az egész (de nem vagyok gépész, szóval mindent át kellett előre gondolnom, bár elég jó leírást adtak a cseréhez). Amúgy így közelebbről is megismerve a Metabo DH330 nagyon masszív gépnek tűnik, Műanyagot gyakorlatilag csak burkolóelemként láttam benne.
Ja, érdekelne valakit a csak kipróbálásra használt, gyakorlatilag vadiúj eredeti késtengely a késekkel és csapágyakkal?
Azért írják azt, mert az egyszerű parasztember a traktor mellől azt a szót már ismeri, a triacot meg nem. És nekik szánják a hírdetést, hogy menjen a flex mindig,mindenhol!
Jaja, amit Amadues linkelt: ugyanazt és ugyanonnan -> kézi körfűrészbe, gérvágóbva és haver abszolút "márkamentes" 230-as flexébe is beleműtöttük. Múkod.
Ha beírod a keresőbe, biztosan találsz számos találatot. Elég sokan szereltünk be ilyet, nekem pl. a Metabo gyalumban van. Olcsó és jól működik. Bár szerintem nem ebből a boltból származik, amit pl. én vettem, de ugyanígy néz ki.
Annó, amikor a faházat csináltam, én is ezzel estem neki. De annyira vékony és hajlékony a pengéje, hogy bármit csinálsz, a gépi vágás után lesz egy "ugrás" a síkban a kárminál. A japán mesterek biztosan megoldják 200 év tapasztalattal, de nekem a legjobban a mezei rókafarkú fűrész vállt be. Kármit befejezni pillanatok műve vele.
Szerintem ha úgy érzed, hogy sokáig nem lesz "kedved" hozzá akkor egy lemezdarabot tegyél elé, azt fesd le. Az jól megvédi a víztől amíg megjön az ihlet.
Fölmásztam, megcsiszoltam és nincs jó állapotban, korrekten nem festhető, de a nagy része még csak kicsit felpuhult, nem esik magától szét.
Az ablakot magát már kivettem és újragyártottam, most egy hungarocell lap helyettesíti. Pár éve vár a beépítésre, és ahogy a klasszikus mondja, akkor még nem sejtettem…
Teljes megelégedéssel használom. Anno a karácsonyi dísznek gyártott csillagokat (valamilyen keményfa lehetett) az egyikkel szeleteltem, hogy kevesebb legyen a vágási veszteség.
A padlásablakaim körül eléggé tönkrement a faszerkezet, nemcsak a festés, de a fa is.
Nyilván a legjobb megoldás az egész kutyaház újjáépítése lenne, tető megbontással, új kiugró ácsolással, bádogozással. Ehhez még gyűjtöm az erőt.
Van-e szerintetek értelme a festék ledrótkorongozása után PU ragasztóval felragasztani-szögelni egy újabb deszka réteget a régi rosszra és azt felületkezelni? Amíg megjön az erő.
Vagy kenjem csak le valamivel a félig-meddig korhadó fát a végleges megoldásig?
lassan 4 éve nyúzom az első pengét, és még mindig előbb nyúlok érte, mint valami gépért. A colos keményfa deszka sem volt nagy ellenség 25 centi szélességben.
Inkább a lapka lehetett beteg (repedt), talán azért is lazult meg. Nem törnek azok ilyen könnyen, inkább a csavarból fordul ki szerszám, ha túl van erőltetve.
Én ilyesmit csak fémesztergánál használok, de én meg szoktam húzni, rendesen. És az említett 5Nm is elég combos nyomaték egy kb 6-7 centi hosszú torx L kulcsnál is (több mint 60 N, azaz hat kilónyi húzás. Azt komolyan érzed a hüvelykujjadon.
Szerintem nézd meg annak a csavarnak a fejét, és a lapka süllyesztését, mennyire azonos a szögük, mert egy rossz csavar is okozhatta!
Ezek a lapkacsavarok egészen spéci fejkialakításúak, nem csak szimplán süllyesztettek, ha valami vicces csavart adtak hozzá spórolásból akkor cseréld ki.
Rendeltem egy ilyen lapkás készletet. Pár percet kapirgáltam vele, mikor a négyszögletes lapka csavarja kilazult.
Fogtam a hozzá adott kis 2 cm füllel ellátott torx kulcsot és meghúztam. Vagy böszme erős vagyok, vagy alákerült valami , de rögtön darabokra törött a lapka, még csak meg sem erőltettem a kezem. 🫤
Most üstöllést rendelhetek egy garnitúra lapkát is.
Nem teljesen jól azonosítható, mert ezek közel 3 méteres pallók és 210 körül lehez az asztal hossza (bár a Feleségem rövidebbet szeretne, de persze legyen toldható, amivel nyilván újabb probléma-ajtókat nyitunk ki... ).
Szóval itt a nagyon randa végükből jelentős leesik, és egy ilyen íves-marós illesztésnél kevés gyanta kellene a hiba javításra.
Nemrég játszottam én is ezzel az összemarásos dologgal. Csapágy és / vagy másológyűrű, meg hosszú marószár kérdése az egész. Igazából felsőkategóriás szúrófűrész sem kell hozzá, mert az csak arra kell, hogy ne három centit marj le az anyagból. A jó fűrészlap többet számít, mint maga a fűrész, de az érdemi munkát majd a maró végzi.
kb januárban kerestél 6mm-es alu rudat. az off topikban ( 66436 hsz) tettél fel videót egy spéci tolóasztalról, abból skubiztam a vezetőt amit amazonról lehet rendelni. gondoltam neked is ilyen van, ha már a videóban bemutatott minta alapján készíted a tolóasztalt.
Izgalmas kísérletbe kezdtem. Jó egy hónapja sikerült eladnom a Bernardo kombigyalut, mivel az egyengető részét nagyon ritkán használtam, viszont ahhoz képest sok helyet foglalt. Vastagoló azonban kell, így hát elkezdtem keresgélni. A történetben fontos szerepe van annak is, hogy amióta csak tudomást szereztem a létezésükről, nagyon piszkálják a fantáziámat a spirálkéses gyaluk. Így hát nézegetni kezdtem a lehetséges opciókat. Az első gondolatom a DeWalt DW733 + Shelix volt, de ezt gyorsan elvetettem, mert iszonyat drága, és nem is találtam megbízhatónak tűnő beszerzési forrást 230V-os gépre. A következő, amit találtam, az Axminster gépe volt, ami árban a szállítás + ÁFA + vám kombóval együtt éppen belefért volna, de jobban megnézve kiderült, hogy fura egy öszvér, mert bár lapkás, de csak HSS lapkák vannak hozzá, ráadásul azokat nem spirálisan, hanem egyenes sorokban helyezték el a tengelyen. Valószínűleg nem rossz gép, ha már a Professional sorozatban árulják, de mégsem egészen az, amit elképzeltem. Aztán egy IGM-hírlevélben népszerűsítették ezt a gépet, amit már majdnem meg is vettem. Árban ez is a felső határ környékén mozgott, csak éppen nincsenek vele tapasztalatok, ráadásul csak május végén szállítanák. És akkor találtam rá véletlenül erre a kis szépségre: spirálkéses tengely a Metabo DH330-hoz. Éppen most voltam családlátogatáson Kanadában, és mivel a cég is kanadai (persze Kínában gyártat)... naná, hogy megrendeltem. Meg egy Metabo DH330-at is mellé, így az egész cucc kb 20e Ft-tal lett több, mint amit a Bernardóért kaptam. Nagyon jók a vélemények a Sheartak cuccairól és a Metabo gyaluról egyaránt, a kések kb. örökéletűnek tűnnek (szinterezett wolframkarbidból vannak, ha hinni lehet a leírásnak). Most értem haza, és ha túl leszek a jetlagen, nekiállok beszerelni. Majd mesélek a tapasztalatokról.
Nem. Ha belevágod dekopírral az ívet akkor lesz 1 mm difi az ívek között ami a lap vastagsága. Ezt az egy mm-t el kell tüntetned, ezért kell összecsiszolni az íveket. Ezt írtam is. Amikor az ívek egymásba illenek akkor a másolómaróval készített darabok is egymásba fognak.
ha eleve maróval szeretbéd kialakítani a sablont akkor valóban külön kellene az íveket kiszerkesztened.
Attól függ mit értesz kamu alatt. A leírásban keverve van 800W és 860 W. Hol állítható a fordulat hol fix a fordulat. A képen befigyel egy akkus felsőmaró is. Alkalmas: Otthoni barkácsolás és ipar számára
Ezeket nem lehet fordítási hibára fogni. Konkrét hazugság. Az akkus szerszámoknál is megy a kábítás. Itt egy jó tényfeltáró.
Nem egészen. Két nem egyező ívű sablon kell hozzá, mert a rádiuszoknak nem mindegy, hogy az ív bal vagy jobb oldalán megy a marókés. De valóban nem kell CNC
Tudom, ízlés dolga, de a live edge alapvetően arról szól, hogy 1 bazinagy darab fából csinál az ember asztalt és nem szélezi le a két hosszanti oldalát. Ha csak 3db szélezetlen palló adja ki a kívánt szélességet, akkor szerintem kevés alapanyagod van. Gyönyörű szépre meg lehet ezt úgy csinálni, hogy simán táblásítasz egy asztallapot és a két szélét meghagyod szélezetlenül. Ez szerintem sokkal szebb, mint amikor három darab fa "lebeg" egy epoxy trutymóban.
A szabálytalan illesztés viszont működhet, de szerintem befonod a hajad, mire azzal elkészülsz (az sem ártana, ha CNC-vel tudnál sablont gyártani a maráshoz, ha jól sejtem mindjárt kettőt minden illesztéshez). De megint csak ízlés kérdése, ha neked tetszik ez a fajta dolog, akkor tökjó, én sokkal jobban kedvelem a minimalista, geometriai formákat, ezek "modernebb" stílust kölcsönöznek a bútornak (és szerintem időtállóbb is ez a fajta design)
Könnyen lehet, hogy rossz nyomon járok, de ez csak a vége felé fog kiderülni. Azt a 90 cm körüli szélességet, amit szeretnék, kb 3 nagy szélezetlen pallóból tudom összerakni. Ezeknek van egy egymáshoz kb illeszkedő íve (egy törzsből valók). Ezért íven és nem egyenes vágás mentén gondolnám illeszteni őket, akkor avatatlan szemnek talán kevésbé jön le a csalás, hogy nem egy eredeti lap. Ebben a méretbe az íves vágás nem lesz egyszerű, ezt maróval lehet talán. A maró vastagsága miatt az illeszkedéshez az egymás melletti darabok esetén 2 ív sablon kell. Ellőtte meg teljesen sík 200x35 cm-es pallók. Ezeket is inkább maróval lehet síkolni - lehetne ekkora nagy táblás csiszolóval is akár, de a 400-as gyalugépre nem akarom rátenni a cseresznyét, mert csak tönkre fogja tenni (feltépi)
Évek óta csak tervezgetem, még hiányoznak egyes feltételek hozzá - pl még kialakulóban az új műhelyem-, meg fontosabb dolgok vannak előtte. De egyszer majd... ;-)
Az én elméletem az, hogy nem az az 5% barkácsol gyantákkal a műhelyében. Az orosz korrupciót ismerve sokkal inkább hiszek a kamionról leesett, raktárakból elpárolgott anyagok beszerzésében.
Oroszország nem mérhető velünk egy mércével. 130 mill ember. 80% nyomorog. 15 százalék rendesen megél. 5% rohadt jól él. Az 7 mill ember. Majdnem egy teljes Magyarország.
Ezt jó pár éve csináltam dióból. Live edge de kifelé, a lába tizenévet szolgált akác szőlő oszlop.
Csak az üveg került akkor 15 ezerbe, megpróbáltam eladni de 25 volt rá a legjobb ajánlat. Szóval megmaradt, a végén egy kecóval együtt, berendezésként adtam el, úgy emlékszem 50 ezret számoltam érte. Úgy elment, nem volt jelentősége annál az értéknél.
BlackTailt "ismerem", tudom hogy kb. 20 ezer dodó alatt semminek nem áll neki.
OK, a fizetőképes kereslet ha megvan, pipa. De nemtom, szerintem nem mindegyik ilyen gyantalocsolós pénzes munka. Mindegy is, csak elmélkedek, meg kicsit irigykedek :-)
Az amcsi videósok (meg az angolok) amennyire láttam 2 dolog miatt locsolják a gyantát:
- szponzor odaadja ingye' (totalboat, gyakorlatilag mindenkit szponzorálnak, aki számít)
- valaki kifizet irgalmatlan pénzeket azért az asztalért (blacktail, manor wood, van az a kanadai bagázs is). Simán 20-30-40k egy ilyen asztal, abba, khmmm, hogy is mondjam, belefér...
Most csinálok egy 180x90-es íróasztal lapot, dióból. Fél deci gyantát használtam hozzá (bruttó 3 deci a sallangokkal és ami kifolyt :)
Mondjuk csak hibát javítottam vele.
De ez nem live edge (nekem speciel az annyira nem tetszik), de igazából teljesen mindegy, ha hibajavításra használod a gyantát, akkor teljesen más a leányzó fekvése. (vagy én nem értek valamit)
Én azt nem fogom fel, hogyapi**ába csinálják pl ruszkik is, hogy tucatszámra van videó ahol annyi gyantát locsolnak ki egy-egy projektre, amennyi vízben én fürödni szoktam (ha fürödnék .. mert ált. zuhanyzok).
Paco (?) írta nemrég, hogy amcsiban sem olcsó a gyanta, csak ott jobb a fizuszínvonal. Ez eddig OK, .. de orosz barátainknál is?
Vagy .. kevés is elég. Bár egy nagyobb (szélesebb) asztallapnál a pár centis gyantacsík nem igazán jönne elő.
Anno (2018) tesómmal beszéltük, hogy mikor újította fel a házát, ha kész lesz akkor csinálok neki egy ilyen epoxy-s dohányzóasztalt a nappaliba. Neki a sok közül amit mutogattam, ez a fajta, láb->lap->láb végigfutó epoxy csík, a live edge befelé nézve teszett meg:
Aztán elkezdtem számolgatni, 4.5-5 centi vastag lappal, adott hosszon csak a gyanta 110-130e körül állt volna meg (akkor), és a szép, 5 centi vastag, nekünk kb jól tekergő szélű tölgyfa anyag még sehol sem volt. Mondta öcskös hogy napoljuk el, egyelőre másra locsolja a lóvét. Volt B-terv is: ugyanígy a live edge befelé, de edzett üveglap, üvegesnél megvágatni az alakot, amit a live edge alapján rétegeltből én adok oda, majd a sablonnal megmarni a pallókat és szépen illeszkedik a szabálytalan alak is. De azt is elnapolta, egy házfelújítás mindig tartogat meglepetéseket - a pénztárcának is.
Évek óta dédelgetem egy nagy cseresznye ebédlő asztal tervét.
Nem akarok nagyon organikust, de nagyon gépgyalult téglalap asztalt sem, nekem tetszik a live edge. De azt is forgatom magamban jó ideje, hogy tudom megvalósítani kevés gyantával. Egyrészt sok ilyen videót megnéztem, pár nagyon tetszett, de sokkal több volt, ami nem. Önmagában a nagy gyantás kiöntések nem jelentenek garanciát az ízléses, szép végeredményre. A másik a gyanta ára. Egy nagy asztalnál a több vödörnyi gyanta olyan pénzügyi magasságokba viszi a projektet, ami még a hobbi irreális világában is erős túlzás.
Ilyenkor mindig elkap a vágy, hogy elővegyem a kis esztergáat. Faterom rengeteget esztergált, mikor kicsi voltam, és persze én is nyúztam a fát már akkor is.
Végül ez a csupor, vagy mozsár vagy mi elkészült vele.
A profikkal ellentétben nekem muszáj volt csiszolnom is több lépcsőben. A Güde is rezeg kissé, meg a kezem is, szóval nem az a felület jön ki a kés alól mint a filmeken.
Van benne kis epoxy is, hogy annyira ne legyen egyszerű.
Én teflonlapból csináltam korongokat, és szabadkézből kifúrtam "középen", tehát mindegyik excenteres lett. Ezzel ugyanúgy be lehetett állítani a rudat kottyanásmentesre, mint az aliexpresszes cuccon.
Sajnos nekem nem vált be ez amit rendeltél. Rendeltem már ilyet 3 év különbséggel, különböző helyről. Az első rendelésemnél még azt hittem, csak selejtet kaptam. De több év múlva máshonnan is?
Ezeken a síneken a lötyögésmentességet úgy állítod, hogy van rajta hossztól függően 4-6 fekete kis műanyag korong, amit egy pici csavarral tudsz szétfeszíteni, hogy passzoljon az asztal nútjához.
Szinte ahány csavar, annyi gond.
Pl.:
- a csavar annyira szorosan volt gyárilag meghúzva, hogy lehetetlen volt meglazítani, csak szétnyalódott az imbuszfej.
- olyan lehetetlen méretű az imbuszkulcs, hogy vagy lötyög, vagy nem megy bele. Tudom, imperiál szabvány, de nekem van nagyon jó minőségű imperiál szabványú készletem is. Nem fűszeres boltból, hanem Belzer.
- Ha már egyszer sikerült meglazítani, akkor meg hiába állítod be megfelelőre, nem marad abban a helyzetben. Csak ha jól meghúznád. Akkor viszont nyílik a karimája, és szorulni fog a nútban.
- De ha sikerült is jól beállítanod, használat közben kimozgósodik.
Viszont jó hírem is van!
Kidobáltam a műanyag karikákat, meg a lehetetlen méretű kis csavarokat.
Nem ez a jó hír, hanem, hogy miként lehet átalakítani.
A sín keresztmetszete téglalap. A két rövidebb oldalt keresztben átfúrtam és M4-es menetet vágtam bele. 25 centinként kiperforáltam a sínt. Ezután tettem bele teflon hernyócsavarokat, teflon szalag szorítással, és ahogy toltam be az asztal nútjába, szépen sorjában egyenként beállítottam a teflon csavarokat, hogy egy picit kilátszódjanak a végei, és felütközzenek a nút falába.
Ezt a módszert a tolóasztalom készítésekor ide belinkelt videóból loptam.
Kb 25 m kerítéslécet kéne kezelni, de amiket találtam, 10.000 körül van 1 l olaj. Nem tudom hány l kell, elég száraz a fenyő léc, ami korábban valami lazurral volt kenve.
Én amikor az USÁ-ban voltam 6 éve, és tankoltam a kinti kocsiba, már akkor is b@szta a csőrömet, hogy 1 gallon benzin olcsóbb, mint nálunk 1 liter. És ugye 1 gallon az majdnem 4 liter, ergo az 5x-ös fizetésükhöz képest huszadannyiba kerül náluk a benya, mint nálunk... 😠 Hát persze, hogy mindenki akkora böhöm nagy kocsikkal jár, hogy senkit nem érdekel, ha 20 litert eszik a kocsi (jó, most attól tekintsünk el, hogy ott kint nem liter van 😝), mert az olyan, mintha nálunk 1 litert enne 100-on...
Alumínium öntvény asztalos körfűrészemhez szeretnék csúszó asztalt készíteni. A régi gépemnek bútorlap volt a lapja, és alu U profilt tettem bele sínnek. A csúszka tölgyfából készült, olajoztam kentem mindennel, de hol szorult hol lötyögött, gondolom a hőmérséklet és a páratartalom függvényében. Miből készítsem a két csúszkát, van valakinek bevált módszere?
Van egy olyan olvasata is, hogy a hibás fát is el lehet adni bútornak epoxival. Pl én most a hibákat töltöm ki az asztallapban fekete epoxival, ha ezeket a fákat ki kellett volna ejtenem, akkor kb 2x ennyi alapanyagra lett volna szükségem.
Hozzáteszem, hogy alapvetően én is abba a táborba tartozom, aki nem szereti a természetes fát összeműanyagozni, a 180x90x37-es asztallapra talán ha nettó fél deci epoxit öntöttem (4-5 kieső göcs, pár repedés) - illetve vagy 2 deci szétfolyt a műhelyben a balfaszságom okán :) Mondjuk a sötétdión jól mutat a fekete epoxi, nem vesz el (szerintem) semennyit az élvezeti értékéből. De ha bútornál tartunk, akkor a lakk vagy akármilyen festék mennyivel jobb mint a hibajavító műanyag ?
Azt tudom elképzelni, hogy valami darabjaira törött, más módszerekkel menthetetlen antik darabot színnel bekevert epoxyval javítani, mint a kintsuginál, az esetleg jól tud kinézni. (Egyébként meg ha egy tömör fabútort megun az ember, felhasogatja és eltüzeli, a műanyaggal szennyezett cuccokat meg még a lomtalanításnál sem viszik el, fizetni kell érte.)
"de nem ez a fő ok egy egyébként is pénztemető hobbinál. "
Hog yis fogalmazzam meg szépen. Ha 1000 forint lenne egy kiló öntőgyanta és nem 10 ezer akkor elgondolkodnék rajta, hogy beöntsek 30 kilót egy asztalba +munka+fa+sallangok. Mert mondjuk az anyag lenne 60 ezer. Jelen árak mellett viszont a 330 ezerre nemet mond az ember. Pénztemető ide, pénztemető oda, ennyit akkor sem ér meg.
A felületi karcolódást azzal oldottam volna meg, hogy üveglapra öntöttem volna, hogy majd az legyen a teteje (vagy utólag tennék rá üveglapot, hogy cserélhető legyen, soha se tudni alapon ...)
Drága, drága, de nem ez a fő ok egy egyébként is pénztemető hobbinál. Nem beszélve arról, ha eladásra menne és még profitot is termelne. És nincs kétségem, hogy könnyebb lenne profitot realizálni egy öntött epoxy asztalon, mint egy full kézimunka projekt (mint pl mostanában Bambula munkái) munkaóra elszámolásán.
Nekem ezen gondolkodni sem kellett. A fában pont az a lényeg, hogy természetes és kellemes anyag, no meg szép is. Ezt összekeverni egy olyan anyaggal, ami ennek éppen az ellentéte - elveszik a lényege annak, amiért ez a fórum is létrejött.
Vannak látványos videók, de olyat is olvastam (szerintem éppen itt is), hogy annyira nem strapabírók ezek a szerkezetek, nem annyira szépek az idő múltával. Szerencsére ezzel nincs tapasztalatom.
Én régebben párszor a gallon kiszerelésű öntőgyantákra kerestem rá és kb. 50-60%-a volt mint itthon. De nem éri meg rendelni mert persze egyrészt nem szállítják (ezt még megoldottam volna), másrészt mihelyst rárakódik az itthoni áfa abban a pillanatban már 80-90% és még ha szállítanák akkor pluszban a szállítási díj és máris az itthoni árnál vagyunk.
De ez azt jelenti, hogy nekik akkor is a 3-5x akkora fizetésükhöz fele olyan árú cucc azaz számukra tizedébe kerül.
Egyetértek. Bambulával is pont erről beszéltünk pár napja. Vannak ismereteim, gyakorlatom epoxy ügyben, sőt, szakmám is. Látom, hogy akár youtube vonalon, de akár üzletileg is nagyon menne, hatalmas érdeklődés van rá. Mégis oda döntöttem én is, hogy nem fogok fölöslegesen műanyagot termelni a világra. Nem akarom eljátszani itt a zöld szentet, ha racionálisan szükséges, alkalmazok műgyantát. De az ilyen nagy öntött epoxy projekteket nem fogom erőltetni.
Hm, érdekes ez az epoxy kérdés. Nekem is van ilyen tervem, de amikor neki akarok állni, akkor mindig felmerül bennem, hogy tényleg jó ötlet-e faanyagot egy rakás müanyagba önteni, aminek a végeredménye sokszor inkább giccses, mint elegáns. Itt kb. le is ragadtam egyelőre …
Ha van penz lovera, akkor beruházhatsz egy gépesített élező rendszerbe is, eliminálva a kézi munka és pacsmagolás nagy részét (pl. tormek, de vannak sokkal komolyabbak is :))
Viszont ha ügyesre gyakorlod magad, akkor nagyon olcsón is ki tudod hozni az élezést. Csak gondolj mondjuk 20-30 evvel ezelotre, még akkor sem tobzódott itt mindenki az ilyen-olyan kövekben és élezösegédekben. Még az eszterga késeket is kézből formázták, pedig ott vannak érdekességek…
