Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
...és a szolgáltatás minőségével és fajlagos költségével aztán lehetett is zsonglőrködni. Furcsának azt találtam a cikkben, hogy még a takarítást is helybe hozott szolgáltatásként említi. Na, de hát a korszerű embertípust biztos nem zavarta az, hogy szolgáltatásként felcímkézve kb. emeltszintű munkásszállót kapott otthon helyett.
Az 1950-60-as lakásépítéseknél pedig az volt az indok, hogy majd a szocializmusban hét közben mindenki dolgozik, a gyerekek bölcsődébe, óvodába, iskolába, napközibe járnak, a hétvégén a dolgozók és családjaik étteremben ebédelnek, a mosnivalót pedig a patyolatba hordják, így a konyha és a fürdőszoba mérete is kicsi lehet. Ja, a munkabérre is volt stlogen! A dolgozók munkabére két részből tevődik össze: az egyik, ami a borítékban van, a másik fele meg a szociális, jóléti szolgáltatások, úgy mint az ingyenes iskola, óvoda, bölcsőde, kórházi ellátás, az üdültetés, stb. Sic transit gloria mundi...
A kísérleti lakótelep lényege, hogy a lakók a háztartásban előforduló munkálatokat szolgáltatásként kapják, vagyis a takarítást, ételfelhordást, étkeztetést, háztartási gépek javítását. [...] Mivel a lakásban a szolgáltatások miatt kevesebb a házimunka, a konyha, és a fürdőszoba mérete kisebb a szokásosnál.
És ki az a NIF? Nem lehetne megkérni, hogy egyszer szálljon ki a Skoda Superbjéből és vessen egy személyes pillantást a helyszínre?
Mellesleg ahhoz kábé plusz egy-másfél méter kellene, hogy a Növény utcai aluljárótól egy enyhe lejtésű rámpán lehessen felmenni az északra vezető peronhoz, annyira talán még a Budatétényi Ismeretlen Banánköztársasági Territóriumból is lehetne szolgalomba kérni, és akkor nem kellene sem lépcsőzni, sem Jumping Jackezni a Kelenföld felé haladó vonathoz.
a beszámolónkból látható, hogy a NIF szerint van működő lift a két oldalon, a Campona üzemelteti, amúgy valóban nagyon erőltetettek a NIF indokai, mit miért nem lehet, ezért lesz félig nyúzott bakkecske ebből a megállóból, kár érte,
A Leányka felüljáró tetején lévő kátyú igen kitartó darab. Nem adja fel egykönnyen.. Már jó párszor befoltozták, de mégis a felszínre tör. Sőt, egyre nagyobb.
Köszönöm szépen, legalább az sk55-öt már értem, ha a többit nem is. Nyilván az én értelmem költözött más éghajlatra. Vagy akik tervezik a vasutat, azok nem szokták használni.
A jelenlegi felüljáró elhelyezkedése nem felel meg az átjárhatósági műszaki előírásoknak. Az 1300/2014/EU rendelet szerint:
A peron akadályok nélküli szélessége legalább a biztonsági sáv szélessége plusz két, egyenként 80 cm széles ellentétes irányú közlekedősáv (160 cm)... A 160 cm-es közlekedősávon belül megengedettek az akadályok, de a felüljáró nem tartozik bele.
Ezeknek az előírásoknak a jelenlegi műtárgy nem felel meg, így ennek területe nem számítható bele a hasznos peronhosszba (250 m), ezért van szükség a peron eltolására.
Aluljáró esetén a túloldali területből egy keveset igénybe kellene venni, rámpa stb. Mivel nem lesz aluljáró, szintbeli átjáró lesz, annak mellékhatásaira majd csak akkor ébredünk, ha pár embert szétvágott a vonat. A megálló Háros felé tolódásának egyik sajátos oka, hogy a lifteket üzemeltető Campona nem járul hozzá a liftek szintbe hozásához, a magasabb peronszinthez, így a peron a lift és a gyalogos felüljáró után kezd emelkedni az 55-ös szintre. A rágyaloglási távolság a vonatokhoz, így jócskán növekszik, lényegében elviselhetetlen lesz a rámpától, a busz végállomástól.
SK55 = sínkoronától számított 55cm-es peronmagasság.
A peron jelenleg úgy helyezkedik el, hogy a közepénél van a gyalogos felüljáró. Ezt úgy tolják kb. 120 méterrel északra, hogy a peron déli vége lesz a felüljárónál. Magyarul, a megálló középvonala kb. egyvonalban lesz a Campona középvonalával. (jelenleg a megálló délebbre van)
Aki ott most működő liftet lát, az valószínűleg sokat ivott.
[...] Ennek során elbontásra kerül a felvételi épület [...]
Ehehe, aranyos, hogy még ürügyre is tellett, ez ma már értékes ritkaság. Már kezdtem azt hinni, hogy csak véletlenül arrafelé tévedődik éjszaka egy dózer, másnap meg a kisbetűsben elhangzik egy beismerő hümmögés, hogy hát ja, fy faen, de most már, hogy ennyire mindegy, akár lehet is lapozni, nincs itt semmi látnivaló.
Ebben a szövegben a Budatétény megállóra vonatkozó részből nagyjából egy szót sem értek. Mi az a külföldi tulajdon, ami olyan közel van a vágányokhoz, hogy miatta nem lehet aluljárón megközelíteni a belváros felé haladó vágányt? Hogy tolódik el a megálló a Háros felé és miért és mennyivel? Kikerül a Campona parkolóház vonalából? Az SK55-öt talán kellene ismernem, de nekem ez a zsargon nem ismerős, én mostanában csak 18650-ekben gondolkodom. És hoooooooogy? A mostani rámpáról szintben, vagyis a vágányok szintjében, a vonatok közt cikkcakkozva kell átszambázni a Déli felé haladó vágányra? Ezt értem legkevésbé, pont azért kerítésezték el a két vágány közét, hogy több embert ne üssön el a vonat. És a gyalogos felüljáróban lift van? Ennek a helyszínen semmiféle nyoma nem látható, nincsenek hívó gombok, nincs nyíló ajtó, ha igaz, amit írsz, akkor az valami Joseph Heller regénybe való mr. Tyliu féle föld alatti rejtélyvilág. És ehhez a láthatatlan lifthez ráadásul vonatkoznak kontaktpontok, tudok bikkfanyelvül, de ebből semmit nem értek. És akkor a gyalogok szintben cikáznak, a Campona meg ragaszkodik a felettük lévő felüljáróhoz, ami alól eltolják a megállót a Háros felé?
Tegye fel a kezét, aki érti, és feltett kézzel magyarázza is el nekem, plíz.
Helyzetkép a 40.a vonal felújításáról, a NIF konzultáció tükrében
2015. november 26.
Dietrich Diebel-el vettünk részt a konzultáción, NIF részről ott volt Mosóczi László vasúti igazgató, Halász Andrea projektvezető és Szücs László munkatárs. A Casino belvárosi projektje folyamán már felmerült a kerület ill. a belváros közlekedésében az elővárosi vasút fokozott szerepe, és a várható vonal rekonstrukció során Budafok megállóhely közelítése a városi közösségi közlekedéshez. A követő NIF-es kommunikációk kapcsán vált ismertté a Budafok és a Budatétény megállókat érintő néhány terv, melyet testületi ülési kezdeményezés, ill. konzultációs javaslat követett, Dietrich Budafok megállóhelyre vonatkozó alternatív javaslatai megfogalmazásával.
Halász Andrea kiemelte, hogy hosszú ideje kapcsolatban vannak az önkormányzattal, elsősorban a főépítészi irodával, ő maga is itt lakik Rózsavölgyben, s az összes vitatott kérdést leegyeztették Rumi Imre főépítésszel. Budafok belvárosnál a vasúti pálya néhány m-el a város felé tolódik, mert a középső peronsziget szélességét szabványosra kell növelni. Ennek során elbontásra kerül a felvételi épület, és a régi őrház új helyen épül újjá. A középső peronnál lévő lifthez aluljáró vezet majd a jelenlegi terepszintről indulva. A jelenlegi 1. vágány melletti liftet szintre hozzák, az Sk 55–ös új peronszinthez, a középső peron már ezen a szinten van. A két vonal eltérő irányítású, Tárnok ill. Kelenföld, és az az elképzelés, hogy a gyors, IC és tehervonatok a 30-ason menjenek, részben, csak az Érd Alsó és Felső közötti összekötést követően valósulhat meg. Azt azonban csak a most kezdeményezett Százhalombatta - Pusztaszabolcs projekt keretében csinálják meg, annak kitérői jelen projektben elkészülnek, így zavarást már nem jelent majd az építés. A vágány eltolódás folytán Budafok megállónál a jelenlegi kutyasétáltató terület kerül beépítésre, ill. a fasor kivágásra, amit helyben pótolnak. Ugyanitt, P+R parkoló épül ki, a jelenlegit dél felé bővítve. Az átépítés 2016-19 között valósul meg, a budafoki szakaszon elsősorban 2017-18-ban várható hosszabb kizárás, buszos és más pótlás. Jelentős műtárgyak épülnek, mint a Vágóhíd vagy a Növény utcánál, és zajvédőfalak, a belvárosban a Városháza magasságában átlátszóak. A projekt már az új típusú, nem KÖZOP, vagy IKOP, hanem fixáras nagyprojekt, amit elemeiben is igen szigorúan kezelnek az EU központban. Az eredeti támogatási cél a vasúti teherforgalom feltételei erősítése, 100 km/h, amihez a személyforgalom társul, sebesség növekedéssel, és járulékos létesítményekkel, de azok jelentős részét hazai forrásbók építik meg.
Budatétény megállónál bonyolult helyzet alakult ki, az aluljárós megoldást a túloldali, külföldi tulajdonban lévő terület igénybevételének nehézsége akadályozta meg. Ezért alakult ki az a megoldás, hogy a megálló Háros felé eltolódik, lényegében a jelenlegi gyalogos felüljárónál kezdődik, Sk 55-ös peronnal. A jelenlegi odáig vezető peron átminősül gyalog járdává, és a rámpáról szintbeli, cikk cakkos átjáróval lehet átkelni a két vágányon a második vágányhoz, ennek tervezése most folyik. A gyalogos felüljáróban lévő lift ma is működőképes, értesítéses, előjelzéses, a Camponánál vannak arra vonatkozó kontakt pontok. A felüljáróhoz a Campona vezetése ragaszkodik.
A többi megálló kapcsán, Háros és Nagytétény-Diósd felvételi épületei felújításra kerülnek, utóbbinál P+R parkoló létesül, megújul Barosstelep megálló, a Dózsa Gy. út, Minta utcai csomópontnál speciális zajvédelmi megoldások lesznek.
XXII. kerület: Nagytétény XX. kerület: Soroksár XVII. kerület egésze: Rákoskeresztúr/Rákoscsaba/Rákosliget/Rákoshegy XVI. kerület: Árpádföld és Cinkota III. kerület: Békásmegyer II. kerület: Pesthidegkút
Látszik hogy akár tényleges vizsgálatok akár józan paraszti ész alapján már akkor értették a levegőszennyezés és többek között a domborzat összefüggéseit. Budafokon csak az ipartelep környezetében jelöltek szennyezést. Ebből is látszik hogy miért a nagytétényiek felé kellett megépíteni a 80-as évek végén az ország legforgalmasabb útszakaszát ráadásul úgy hogy immár a térképen is látható maradék zöldterületeket is kettébe vágja. Mert ha valakik akkor ők már hozzászokhattak a nyakig sz...hoz és amúgy is megalszik a tej a szájukban érezzék hát a törődést. És nem ők számoltak jól? Békásmegyeren Budakalászon és a környéken addig vitték a dolgot a civilek és az önkormányzatok hogy a tervezett szakaszt szép kövér extraköltségen a teljes 8 kilométeren kanalizálják így minimalizálva a zaj- és levegőszennyezést meg a tájrombolást. Tétényben még a levegőt nem hajlandóak mérni és magánszemélyek kénytelenek írogatni az illetékeseknek. Civilek? Önkormányzat? Ugyan már!
Értem én a temető terület geometriai problémáját, értem a magyarázatokat is, csak éppen nem fogadom el azokat. Tudomásul veszem, hogy itt ez van, és hogy ezt az itteni többség normálisnak tartja. Számomra emberileg elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a temetőket, és azon belül is különösen a kihantolásokat, sírfelszámolásokat csinálják. Azt gondolom, másképpen kellene csinálni, ha valóban tisztelnénk őseinket, így ez az egész egy elképesztő képmutatás. Üzletté vált a halva nyugton maradás, az itt kialakult "megoldás" számomra olyannyira elfogadhatatlan, hogy ha esetleg egy megalázó egészségügyben való embertelen agonizálás helyett magam döntenék arról, hogy mikor legyen vége, biztos, hogy nem hagynék magam után temethető földi maradványokat. Részemről ezt a témát befejeztem, csak ha már felmerült a temetők dolga...
Fogalmam sincs, hogy mi zajlik ott, de ha nekem kellene egy városrész szennyvizét átvezetni egy folyam túlpartjára, valószínűleg én is így csinálnám az építés részét: alagutakat kellett fúrni, aztán össze kell kötni rendszereket, ez akár évekig is eltarthat, és én sem szeretném felszámolni az állásaimat, mielőtt a teljes, végső rendszertesztet sikeresen le nem zártam.
Az már másik kérdés, hogy közben a közúti közlekedés biztonságával is lehetne kicsit intenzívebben foglalkozni. Szerintem eredetileg nem volt indokolt a 30-as korlátozás, de mára indokolttá vált. A sávelhúzásoknál a padkára terelt részeken túl rövid a kifutó, a padkát kimélyítették, ezért aki nem megy vissza időben a már nem látható ideiglenes sávból (tönkrementek az ideiglenes sávjelölések, nedves időben ember legyen a talpán, aki a több lekopott jelzés közül tudja, melyikhez tartsa magát). Szóval ott most már rég nem a munkálatok veszélyesek, hanem a terelés módja, és az, hogy sokan nem tartják az általuk értelmetlennek tartott 30-as korlátozást, ezért a sebességkülönbségek, a lukas padka és a rossz burkolati jelek előbb-utóbb csúnya balesetet fognak okozni.
Senkinek az érzelmeit nem szeretném megsérteni - különösképpen tisztelt "földimét" nem -, de ha belegondolunk, nyilvánvalóvá válik, hogy az eltávozott elődök száma folyamatosan növekszik. Időről-időre a természetesnél nagyobb mértékben is :( Ugyanakkor az adott területen egy időszakban élők száma optimális esetben ennél jóval lassabb mértékben, de szintén növekszik. Tehát ha egyetlen temetőt sem háborgatnának az idők során, akkor idővel vagy a lakóterületeknek, vagy a művelésre és/vagy egyéb célra igénybevehető területeknek nem maradna hely. Hogy erre a problémára mi lenne humánus megoldás, én nem tudom, ezért én a használatból kivont, lezárt temetőterületek szanálását egyelőre szükségszerűnek tartom. Azt pedig ebből következően értelemszerűnek, hogy csk a közösség által kiemelten tisztelt elődök síremlékét kívánják megőrizni - a síremlék áthelyezésével, esetleg egy-egy egyedi, kiemelkedő síremlék adott helyen történő megőrzésével -, míg azon sírokat, amelyeknek már nincsenek élő hozzátartozói, a közösség számára "érdektelenek", meg kell szűntetni.
