Nekem a masala dosa a kedvencem, itthon is csinalok, egy indian haver mondta hogy jobb mint Delhiben. Jol ertem, szerencsejatekbol elsz ott? Van ott annyi kaszino?
ilyenek kint nem fordulnak elő? miért stabilabb egy elrendezett házasság érzelmi háttere (a vagyoni igen, de itt is 2 vagyoni példát írtál...), mint egy szerelmié? a szerelem elmúlhat, de egy elrendezettnél ki sem alakul, ellenben az undor lehet.
Cserébe két "boldog" magyar házasság. Hál' istennek nem az én családomról van szó.
1. A fiú és a lány fiatalon házasodtak össze, szerelemből. Hamarosan megszületett az első (és egyben utolsó) gyerekük is. A fiú sokat dolgozott, alig volt otthon még hétvégén is, cserébe a család vagyona szépen gyarapodott. A lány több gyereket akart, de a férje nem engedte. Anyagilag jól éltek, érzelmileg borzasztó siváran. A nő dolgozni szeretett volna, de a férje ezt sem engedte ("minek dolgoznál, ha megtehetjük, hogy otthon maradj!"). A gyerek nőtt, a szülők egyre inkább elhidegültek egymástól, a nő egyre boldogtalanabb volt, és ennek egyre inkább hangot is adott. Jött az első pofon, aztán a második, a harmadik és a sokadik. Ma is együtt élnek, külföldi nyaralójuk van, a gyereknek mindent megadnak csak szeretetet nem; depressziós, nem tud mit kezdeni magával. A nő is boldogtalan, nem tud mit kezdeni a pénzzel, úgy érzi elrontotta az életét. A férfi is boldogtalan, úgy érzi, hiába dolgozik reggeltől estig, nem becsülik meg. Együtt élnek, és mindhárman szenvednek.
2. A lány nem akart semmit, csak egy gyereket, és minél jobb körülmények között felnevelni. Hozzáment a fiúhoz, aki már évek óta dolgozott. Soha nem szerette, de neki volt pénze és rendezett élete. Lakást vettek (a fiú pénzéből), megszületett a gyerek, akit nem követett több, mert a nőnek nem kellett. A nő soha nem volt kedves a férjéhez, de elvárta, hogy az gondoskodjon róla, és mindent megadjon neki. Amikor a gyerek iskolába ment, szinte azonnal elváltak, a kisfiú "természetesen" a nővel maradt, a férfi "természetesen" lemondott a lakásról, albérletbe költözött, és szép lassan a többi pénz is a nőhöz vándorolt (persze a tartásdíjjal együtt). A férfi egyre ritkábban láthatta a gyerekét, aki egyre jobban haragudott az apjára, amiért "elhagyta őket és nem foglalkozott velük". Ma a nő egyedül él a fiával a lakásban, a férfi alkoholista lett, a szülei meghaltak, senki nem foglalkozik vele, a fia gyűlöli.
Két adat a kilencvenes évek közepéről: - a magyarországi házasságok 17-18%-a 10 éven belül felbomlik - 1995-ben az 1000 házasságkötésre eső válások száma 465 volt. Azt, hogy válással végződötteken kívül még hány házasság rossz, boldogtalan, nem lehet mérni.
"Más kultúra. Más szokások - Nincs jogunk megváltoztatni, megítélni, beleszólni."
Ez pontosan így van. Minden kultúrának van jó és rossz oldala is, bár a nyugati ezt szereti titkolni, és szereti elítélni a "civilizálatlan" keleti kultúrákat.
"De kijelenteni, hogy boldogabbak a házasságban, mint mi.... Biztosan van ott is akinek sikerül. "
De kijelenteni, hogy boldogabbak vagyunk a házasságban, mint ők... Biztosan van itt is, akinek sikerül.
En nem megyek Goaba, hanem itt elek az indiai felesegemmel, aki egyedul valasztott engem (a szuloknek se volt kifogasa).
Lattam nehany helyet Indiaban, a nagy tobbseg nem tetszett, Goa kiemelkedoen jo hely itt es ez nem csak az en, hanem rengeteg indiai velemenye is, nagyon sokan jonnek ide mas allamokbol dologzni vagy letelepedni. De vannak mas jo helyek is, pl. Karnataka bizonyos reszei nagyon tetszenek. De mivel erdokon kivul semmi nincs ott, nekem meg penzt kell keresnem, igy nem tudok odakoltozni.
Attol, hogy Goaba megyek vagy ott elek meg lehetnek ismeroseim mashonnan.
Az en ismerettsegi koromben a tobbseg maganak akar partnert valasztani. nem a szulei. Ok tobbnyire hinduk kulonbozo allamokbol, kasztokbol. A szulok altal szervezett hazassagok szerintem inkabb videken, nagyon konzervativ csaladokban divatosak.
A fiatalok kozul sokan egyre modernebbek. En egyszer lattam mar puszit is utcan, egy fiatal (20 ev koruli) lany adta a baratjanak(?). Ezen nagyon meglepodtem.
Hagy csatlakozzak egy rémtörténettel én is! Goaban a parton, a tűző napon reggeltől napnyugtáig mozognak gyünölcsöt árusitó fiatal nők, a fejükön viszik a tálat amiben reggel még 10-15 kilónyi ananasz, papaya, kokusz van.
Egyik ilyen fruitseller feltünt nekem, h Fatima neven szólitják és nem is oltozkodik olyan szinesen, mint a hindu társai. Csak nem keresztény? Elbeszélgetve kiderult, hogy muszlim, ferjezett, van egy kisbabája és most terhes a kövekezővel. Ami a legszörnyűbb volt nekem a dologban, az hogy ő is, mások is elmesélték, hogy a férje alkoholista, nem dolgozik, helyette a 4.honapban levő feleség szedi össze a beachen a rizsre, na meg pálinkára valót... Fatima bátyjaval is beszétem, bizony ő is azt mondta, ez egy ilyen sorsú nő, ő is sajnálja, de válásról itt szó sem lehet.
Persze hogy ők se szerelemből házasodtak meg...
Azért finomitok a véleményemen, az hogy "bodogabbak" mégis nagy átlagban, az túlzás, de ezzel a Fatimával szemben a legtöbb férjezett és épp esküvő előtt álló nő
büszke volt a férjére, vőlegényére.
De a lényeg nem ez, hanem a sok mosolygós vidám gyerek. Az, hogy stopp nélkül is sokan felvesznek. - próbáld meg itthon. Hogy vidáman integetnek olyan emberek az utcán, kiket akkor látsz elősször és egyben utoljára. Hogy a teljes ismeretlenségből is na mint nap születnek haverságok. Ilyesmikből mertem leszűrni azt, hogy vidámabbak, kedvesebbek és elégedettebbnek tünnek, mint honfitársaink.
Ez nem elfogultság, annak idején én reménykedtem benne, hogy majd kinn ragadok, de pontosan ezek a társadalmi korlátok ennek nem adnak realitást. Szóval itt élek Budapesten, innenől kezdve sokkal egyszerűbb lenne levezetnem magamnak, hogy mégis csak micsoda szutyok, elfuserált hely az az India.
De szerintem az egyszerű vidéki emberek Indiája békés és számukra elfogadható, a miénktől nagyon különböző világ. Te és Milende mást láttok, a ti ismerőseitek tanult emberek - gondolom - akik otthagyták Indiát és valami nyugat szerűségre vágynak, na meg fehér nőkre, innen jöhet, hogy annyira mást gondolunk "róluk".
A fiú és a lány szomszédok voltak, a családok barátok, szinte evidens volt, hogy a fiatalok majd együtt élnek boldogan, amíg meg nem halnak. A lány 23 volt az esküvő megtörtént. Egy hónap után hazament és közölte hogy válik. Senki sem tudja, még az imádott huga sem, hogy mi történt. A család belement a ldöntésébe, a következő 6 hónap rémálom lett a számukra. Mintha megbélyegezték volna őket. A saját házuk, szomszédaik néztek át az amúgy jómódú, tanult család minden egyes tagján. Túlélték. A lányt csak 6 év múlva tudták újra férjhez adni, ezúttal nagyon körültekintőek voltak. Messziről választottak fiút, aki nem hallotta a történetet, megkérték, hogy a szokásokkal ellentétben a lány szüleihez költözzenek, hogy a család tudjon segíteni, ha megint baj történne... Ez a házasság sem tökéletes, de legalább a nőnek született egy kisfia akibe kapaszkodhat, és a férje mindennel elhalmozza... tehát mondhatja, hogy boldog házasságban él... "happily married" "she has a VERY good husband" ahogy ők mondanák.
happy end nincs - mert aki mesélte az hozzátette, hogy rengeteg a hasonló történet, nem egy sokkal tragikusabban ér véget (mentálisan sérült emberek, halálesetek) csak: 1., szégyen az egész családra nézve, ezért senki nem beszél róla 2., külföldinek pedig végképp nem dicsekednek ilyen történettel, nehogy még jobban lenézzék őket, mint addig....
+ ott van az én fogadott bátyám, aki közölte, hogy a hideg kirázza az elrendezett házasságtól, Ő szerelemből akar nősülni, és halál depressziós, mert erre semmi esélye... Látta a szülei házasságát is, ami a közvélemény szerint "boldog" frigy, ő ezt nem így látja... szeretne fehér feleséget, de tudja, hogy a konzervatív anyja nem engedné ezt sem - apukája igen.... képmutatónak, rátartinak, álságosnak tartja az indiai lányokat. Nem tetszik neki az a zsarnokoskodás, amit a házasság első napjától gyakorolnak a férjükön, mintha új embert akarnának csinálni egy kész személyiségből... mert ilyen is van, meg olyan is - és a fiúkat is lehet sajnálni, nem csak a lányokat
Más kultúra. Más szokások - Nincs jogunk megváltoztatni, megítélni, beleszólni. De kijelenteni, hogy boldogabbak a házasságban, mint mi.... Biztosan van ott is akinek sikerül.
Délkeletázsiában tartózkodók! Holnap éjszaka részleges holdfogyatkozás az ejfél körüli órákban, a Telihold legmagasabb horizont feletti helyzeténél fog bekövetkezni a fogyatkozás, a Föld- árnyék a legnagyobb kitakarást 18:50 perc kor éri el GMT ben.
A fogyatkozás közepe valahova az Indiai óceán Sri Lanka közeli részére esik, de ettől minden irányban több 1000Km re megfigyelhető lesz, persze, ha nem takarják ki a felhők.
"egyébként nálunk sincs túl nagy hagyománya a szerelmi házasságoknak. messze nem kell a sötét középkorig visszamenni: nézz meg egy-két 30-as években készült filmet. Indiában is változik a közfelfogás, csak sokkal lassabban. az emberek életét ugyanis sokkal erősebben áthatják saját hagyományaik és ősi kultúrájuk.
most úgy tűnik, az ún. modern nyugati kultúra jóval erősebb (nem feltétlenül jobb) a többinél. néhány helyen könnyű diadalt arat (pl. nálunk), máshol (India, Kína, arab világ) kemény meccset kell vívnia a győzelemért. a végeredményt meg majd meglátjuk."
Így van. Erősebb (legalábbis Európában és az USA-ban) a nyugati kultúra, de nem jobb. Minden egyes kultúra egyenlő rangú (kellene, ogy legyen...). Most éppen Japánban élek, és itt nagyon érdekesen, szeretnivalóan keveredik a nyugati a kultúra a keletivel, és nekem nagyon tetszik ez a fajta keveredés. Egyébként Indiához hasonlóan még itt is sok házasság köttetik a szülők által (konkrét adatot nem tudok mondani).
"minek nézed a hindí filmeket, ha nem tanulsz belőle? igazán tudhatnád már: mindenki ódzkodik a szülők által elrendezett házasságtól, de a végén mégiscsak kiderül, hogy nekik volt igazuk :)"
Ne felejtsük ki a lényeget sem, közben felejthetetlen zenei betétekben a férfi főszereplő táncol egy csomó férfival a háttérben, aztán a női főszereplő egy csomó nővel a háttérben. :-)))))
minek nézed a hindí filmeket, ha nem tanulsz belőle? igazán tudhatnád már: mindenki ódzkodik a szülők által elrendezett házasságtól, de a végén mégiscsak kiderül, hogy nekik volt igazuk :)
egyébként nálunk sincs túl nagy hagyománya a szerelmi házasságoknak. messze nem kell a sötét középkorig visszamenni: nézz meg egy-két 30-as években készült filmet. Indiában is változik a közfelfogás, csak sokkal lassabban. az emberek életét ugyanis sokkal erősebben áthatják saját hagyományaik és ősi kultúrájuk.
most úgy tűnik, az ún. modern nyugati kultúra jóval erősebb (nem feltétlenül jobb) a többinél. néhány helyen könnyű diadalt arat (pl. nálunk), máshol (India, Kína, arab világ) kemény meccset kell vívnia a győzelemért. a végeredményt meg majd meglátjuk.
én - talán nem kell mondanom - imádom Indiát, Nepált, korábban magam is úgy véltem, jobb lehet ott élni, de ma már örülök, hogy kívülállóként tehetem ezt (100%-ban osztom Dani véleményét, amit a jeindia.hu bevezetőjében írt a bennfentes kívülállóságról)
Az atlagembernek Indiaban es Mo-n mas igenye van. Ami pl. Mo-n egy kocsi, az Indiaban egy robogo. A ruhazkodas (Del-Indiaban) egyszeru, a kaja olcsobb. Mo-n. kb. fel even at futott lakas kell, itt ezzel szemben eleg egy arnyekos resz. Szoval itt Indiaban sokkal kevesebb eleg ahhoz, hogy ellegyen az ember.
En jobban erzem magam itt Indiaban, a kovetkezok miatt:
- Ugyanabbol a penzbol itt sokkal jobban tudok elni, minden olcsobb. Ha valaki Mo-n egy atlag, az itt egy gazdag ember lehet.
- Szabadabbanak erzem magam. Pl. barmelyik nap fel oran belul ott lehetek egy olyan tengerparton, ahol gond nelkul lehet meztelenkedni. Ha mezitlab van kedvem mozogni, akkor ez nem gond egy ekszerboltban sem. Ha bemegyek egy etterembe, akkor nem kell neznem az arakat.
- En nagyon nem birom Mo-n az oszt es a telt. Nagyon rovidek a nappalok, alig van napsutes, hideg van.
Ezen kivul meg sok mas apro dolog van. Pl. horgaszathoz nem kell engedely. Borbelyhoz jarok borotvaltatni (aki ezt nem probalta, el se tudja kepzelni, milyen jo). Rengeteg friss gyumolcs van olcson egesz evben. Idegen emberek mosolyognak ram. Ha bemegyek egy uzletbe, nem kell konyorognom, hogy kiszolgaljanak es itt a kiszolgalas szo szerint kiszolgalast jelent.
Persze vannak dolgok, amik hianyoznak, de osszessegeben tobb a pozitivum.
Egyetértek. Indiában sokkal boldogabbnak tűnnek az emberek, valószínűleg azok is.
Más kultúra, más szokások, más teszi elégedetté az indiai embert, mint a magyart. Valószínűleg Magyarországon kevésbé lenne boldog egy indiai, meg Indiában is egy magyar. Nálunk az elégedettségben nagyon nagy szerepet játszanak az anyagiak, Indiában kevésbé. A legboldogabbnak tűnő embereket egyébként egy kis halászfaluban láttam, ahol nádkunyhóban laktak áram és minden nélkül. De rengeteg kisgyerek volt, és sugárzott az elégedettség az ottlakókból, nekem is jó lett tőle az egész napom. :-) Magyarországon egy szegénynek/hajléktalannak sokszor a társadalom megvetésével is szembe kell néznie, Indiában ilyen szempontból elfogadóbbak az emberek.
A szülők által lerendezett házasság meg megint csak a mi kultúránkban tűnik olyan szörnyűnek, ott teljesen elfogadott, mondhatnám, itt ennek van hagyománya, ott meg annak. Egy indiai mondta erre egyszer példának, hogy ne csodálkozzunk a válások nagy számán, amikor Európában általában a legnagyobb szerelem idején, a csúcsponton házasodnak össze az emberek, és innentől sokszor csak rosszabb lesz. Míg az indiai házasságoknál két ember fokozatosan ismeri meg egymást, és jó esetben egyre fejlődik, egyre magasabb szintre kerül a kapcsolat. Én ezt el tudom fogadni.
Azt nem tudom, hogy Indiaban altalaban boldogabbak-e az emberek, mint Mo-n, de annak latszanak.
A hazassagok kozul van jo meg rossz is nyilvan Indiaban is, de eleg gyerek szuletik, hamarosan megelozik Kinat nepessegben. Ezzel szemben szerintem a magyaroknak van meg par evszazaduk es veguk, annyira keves gyerek szuletik. Mivel a fennmaradas a legfontosabb, igy egyertelmu, hogy az indiai hazassagi szokasok jobbak, mint a magyar.
A tapizas nem indiai specialitas, perverzek mindenhol vannak, ahol sok az ember es a ferfiak tobben vannak, mint a nok, ott nyilvan tobb van beloluk. Szerintem nem ez a fo problema itt egy turistanak. A legkellemetlenebb dolgok a kovetkezok lehetnek: ha valaki vezet, akkor a kozlekedes. A szennyezettseg a varosokban. A klima.
Az egyedul valo utazas szerintem egyszeruen baromsag. Mi van, ha eltorik a labad? Milyen erzes ez egyedul egy masik kontinensen? De, ha csak kellemes elmenyeid vannak, akkor is jobb, ha van tarsad es azokat megoszhatod vele ill. forditva.
