Nekem levegős popszegecselőm volt a kis készülék-üzemembe. Ott szekrény-mérettől függően 50...80 popszegecs ment be egy összeállításba - de azt tapasztaltuk, hogy már 10...12 szegecs után is beindult a gép - pedig csak 5 bar-on használtuk.
Tán 22-24 literes, szokványos olasz kis-kompresszorunk volt.
Legtöbbet egy régi Atro Panta 100-as kapcsozót használok. 11 mm-es hátszélességű, vastag szárú akár 50-es kapcsot is kilő. Valahol olvastam vagy hallottam ezt az 1 litert, lehet, hogy nem pontos. Ami viszont biztos, hogy egy sablonba fogott keretekbe 52 kapocs kell és általában mindig bekapcsolt az 50 literes. Nyilván egy olyan 50-es ami fel tud tölteni 8-9 bar-ra az ritkábban kapcsolna be.
A 6 baros csúcsnyomású kompresszorok általában 4 barnál kapcsolnak be, ami azt jelenti, hogy az 50 liter sűrített levegő 1/3-át használod el 50 kapocshoz, ami kb 17 liter. 1 kapocsra átlagban 3,5deci megy csak el.
Persze ez sűrített, ami azt jelenti, hogy légköri nyomáson 2,1 liter lenne.
A honvéd kórháztól nem messze van egy szűrő bolt, a medencéhez ott vettem a csodazsák anyagot méterre. Az üzletben árulnak mindenféle papír és szövet szűrőket, de forgácselszívóhoz csak méterre lehet kapni olyan szövetet ami az 5 mikoronos port is megfogja. Ezt szokták vinni állítólag a forgácselszívók zsákjához. Gondolkodtam én is rajta, hogy veszek ilyen szövetet, de elég húzós az ára.
Nem tudom milyen pisztollyal lövöldözöd a kapcsokat, de ami nekem van jó ha fél deci levegőt fogyaszt egy 50-es tűszegre. Tudom, az nem kapcsozógép, de túl sok különbség nem nagyon van a működésükben.
Én sem hiszek ezekben a csoda kábelekben digitális technikánál. Csak simán hatalmas lehúzás ez, a hozzá nem értő palimadaraknak be lehet magyarázni mindent, de aki forrasztott már pár ezer ic-t be nyákba és élesztett fel digitális áramköröket azt túl sok meglepetés nem éri ma már. Régen a 80-as évek végén amikor a z80-as processzor még embargós volt, csak az NDK megfelelőjét tudtuk beszerezni na azok még tudtak érdekes dolgokat produkálni, például 5 V-os tápont nem működtek (papíron működniük kellett volna) de ha 4.3V-ra levittük a tápfeszt akkor meg elkezdtek szépen dolgozni. Ezen a feszültségen viszont már minden más TTL ic elkezdett hibázni, így csak a processzor tápvezetékébe raktunk be egy diódát ami leejtett 0.7V-ot a processzornak.
Jó hangfalakon nagyon sztereók a mostani zenék is, meg is döbben mindenki aki nálam jár. Igaz ez nem hagyományos rendszer, hanem külön erősítő hajtja a hangszórókat, egy széles sávút, meg egy böhöm mélyet 120hz-en váltva.
Én ezeket a lemezjátszókat már nem ismerem. Amikor én még foglalkoztam ilyen szinten a zenével, akkor a lenco cuccok voltak a csúcsok, mi már egy orion HS 500 hangfal volt a hifi hangzás csúcsa egy B-100-as tesla szalagos magnóról meghajtva. De egy jó grundig magnó is király volt. Természetesen stúdiószalagot szereztünk hozzá a rádióból 1000m -es tekercsekben mert az még jobb volt mint amit üzletben lehetett kapni. Akkor még voltak sztereó zenék, ma már nincsenek. Nem is lehet úgy élvezni az zenét sem, hogy minden hangfalból, minden irányból szinte teljesen ugyanaz szól.
A kocsimban vagy a cd lemeznyi MP3 amit a 60-as, 70-es, 80-as, 90-es évek slágereit gyűjtöttem össze pár év alatt. Na azokban az időben készített zenei anyagokban volt igazi sztereó zene.
Nem szerettem volna senkit vitára késztetni a zenehallgatáshoz használt ezoterikusan túlárazott kütyükkel :)
A lényeg, hogy valóban a képen nem tömbösített fából van az alátét.
A lemezjátszót készítő cég ajánl saját készítésű alátétet is, csak gondoltam kipróbálok pár fajtát amúgy diy-módon.. mivel az ezoterikus túlárazás a saját alátétnél is jelen van a hifi világában :)
Nem szemetelném tele a topicot off-képekkel, itt látható néhány megoldás, melyet javasolnak/használnak a készülék alatt.
Korábban 50 literes egy hengeres kompresszorral kapcsoztam. 6 bar körül tudott tölteni a gép, ettől kicsit kevesebbel működnek a pisztolyok. Sablonban kapcsozom a kereteket, egyszerre 13-at, egyenként 4 kapocs megy bele. Egy lövés kb 1 liter. Egy sablont nem bírt ki az 50 liter töltés nélkül. Amikor haveromnál 24 literessel kapcsoztunk két pisztollyal akkor alig kapcsolt ki a gép, szinte folyamatosan töltött.
Nem vetettem el még a kisipari kompresszort, ha látnék valami jót elgondolkoznék rajta. Ennek meg már túl nagy a tartálya, ez az 50-70 liter ami kellene, mert hely meg nem sok van. Nem nagyon ismerem ezeket a busz, teherautó kompresszorokat, lehet-e javítani őket...
"Na az nem mindegy, hogy az adott kábel a kívánt frekvencián képes....-eHogy kicsit elvonatkoztass a HDMI-től, üzemelni."
Dehogy vonatkoztatok el a hdmi-ről - hisz én eddig kizárólag csak a 26 ezres hdmi kábel feleslegességéről értekeztem.
A többi kábel az más téma - az külön csevej.
Szóval visszatérve: ha az adott kábel NEM TUDJA átvinni azt a frekvenciát (ami azért nem egetverő, mondjuk egy usb 3 -hoz képest) - akkor a másik végén nem rosszminőségű kép lesz, hanem egyáltalán nem lesz kép!
Vagy jó esetben is csak egy szétesett szart fogunk látni.
De ha átviszi és stabil kép van a végén - onnantól már nincs varia, azt már kábel-ügyileg fokozni nem lehet, bár hány tízezer is legyen az a kábel.
Annak az adatátvitelnek van frekvenciája. Na az nem mindegy, hogy az adott kábel a kívánt frekvencián képes-e üzemelni.
Hogy kicsit elvonatkoztass a HDMI-től, egyszerűbben is elmagyarázható.
USB: 1, 1.1, 2.0, 3.0. Mind digális igaz? Mégsem tudod az 1.0 kábelen áttolni a 3.0 jelét veszteség nélkül.
Ethernet: CAT3, CAT5, CAT5e, CAT6, CAT7. Az átviteli sebesség sorban 10Mbit/sec 100Mbit/sec, 1Gbit/sec.... Próbálj 1 GBitet átvinni egy CAT3 kábelen. Pedig digitális világ, és ohmikusan összeköti a megfelelő pontokat igaz? :P
Én szívesen veszek bármilyen tudományos és megalapozott cáfolatot is - ha az tényleg olyan. Csak a ködös dolgokra nem vagyok vevő.
Egy sima, digitális jelátvitelhez egy 1...1,5 méteres rézkábelen keresztül mit lehet hozzá-költeni ? - mert erről nem nagyon olvastam olyan konkrétumokat, hogy pl.: "Ezért, ni - ezért nem jó a szar, olcsó kábel, és ezért kell drágát venni".
"Aztán mi az a bit, ha nem egy paraméterezett feszültségszint változás??"
Pont erről beszélek. Volt-os nagyságrendű jelekről (feszültség-változásokról) - amiket egy kábel nem "ehet meg" útközben - amennyiben nem hibás. Hozzá sem adhat ekkora amplitúdójú jeleket.
Itt nincsenek mikrovoltok, meg hullámforma-tényezők, meg felharmonikusok - illetve ha vannak is, nem játszanak be a képletbe.
Kb. mint a TTL-nél: 2 V alatt nulla, 3,5 V felett 1. Ennyi.
Itt igen-nem van - ami feszültségben markánsan elkülöníthető - ráadásul itt nincs olyan, hogy "gyengébb", vagy "zajosabb" átvitel, mint mondjuk analógéknál.
Olvastam én sokmindent erről - de az áltudományos hablatyon kívül - csak az a pár cikk maradt meg, amiben frankón leírják, hogy konkrétan HDMI esetében, a méregdrága kábelek csak parasztvakítást jelentenek - mert konkrétan semmilyen alapjuk nincs (kivéve azt, hogy páran jól megszedik magukat rajta).
Vaktesztet is csináltak, olcsó, bóvli - illetve méregdrága hdmi kábellel (ugyanazzal a TV-vel, ugyanazzal a lejátszóval, ugyanazzal a jelforrással) - hát ember nem volt, aki meg tudta volna mondani a különbséget.
Illetve hol erre-hol arra tippeltek, úgy szubjektíven, mert látni tuti nem láttak semmi észlelhető differenciát.
Ahol a kép+hang kizárólag csak bitekből tevődik össze - ott egy kábel vagy átviszi a biteket, vagy nem.
Márpedig ha egy kábel (bármilyen is legyen az) nem hibás - akkor a beküldött bitet bizony átviszi a másik végére - és onnantól már az égvilágon semmi dolga nincs sem a kép-, sem a hangminőséggel.
Nincs olyan hogy "jó bit", vagy "rossz bit". Csak bit van - ami vagy jön, vagy nem.
