Asztallapot tervezek rá tenni, részben ezért is a 210-et néztem.
Most 150-es lap van benne, de csak 14mm-t tudok átvágni és 1x 1x azért 15mm-t is kell. De ez nem jellemző. Igen, nagyon szaggatja a fát.
Ezért gondoltam 60fogasra, de azt sem szeretném, hogy nagyon lassú legyen. Van egy güde gérvágóm 1700w, lehet, hogy szétkapom azt asztali fűrésznek, úgy sem használom semmire.
Az már brutál erős. Legalábbis a csempevágóhoz képest. :)
Szalagfűrésznél mit kell tudni a szalagokról? Szélesség, vastagság, fogszám/hüvelyk jellemzők érdekelnének, és hogy melyik mire jó, illetve javasolt. Köszi!
azért írjál róla, hogy mit jelent hogy csúnyán vág. recés a vágott felület, vagy ki van szakadva alul?
ha csak 12mm-t kell átvágni, kereshetsz kisebb lapot is, stabilabb lesz, bár tovább csökken a sebesség, ami már így is túl alacsony, a 210-es laphoz kellene vagy 6000-es fordulat, a tied meg 2800. ja, inkább ne legyen kisebb a lap.
viszont csinálhatsz rá plusz asztalt mondjuk bútorlapból, amin pont akkora a rés mint a fűrészlap. így a vágás helyén támasztja alulról, nem szakad ki.
Megpróbálom. Bár ugye én is még csask ismerkedek a faipari szakszavakkal, meglátjuk mire jutok. Lehet hogy pont a szakkifejezéseket tudod majd te vagy valaki más magyarosabb kifejezéssel helyettesíteni.
A félreállós módszert indításnál nagyon helyes ha megteszed, én is így tanultam valamikor a szakmunkásképzőbe, hogy minden gép bekapcsolásakor félre kell állni a forgássíktól, például köszörű, fémeszterga, asztali körfűrész.
Sőt leállításkor is illik félreállni ha kontrázással állítja le az ember a fémesztergát.
Még ipari tanuló voltam, a HTV-nél, (Hiradó Technikai Vállalat) ahol a második emeleten volt egy kis műhelyünk, az egyik ipari tanuló srác rendszeresen kontrával állította le az esztergát. Nem húzta rá rendesen tokmánycserekor, így a több száz fordulattal pörgő, kb 10-12 kg-os tokmány letekeredett a kontrázáskor, benne a munkadarabbal, ráesett a gép ágyra, onnan meg mint a puskagolyó gellert kapva a srác feje mellett repült el, a dupla szárnyas ablakot kiverte és a tokmány az utcán parkoló autó tetejét beszakította. Volt belőle jó nagy balhé, rendőrség, baleseti kivizsgálás, fegyelmi, még a szakoktatónak is....
Ekkor tanultam meg egy életre, hogy félre kell állni, ha lehet még esztergálás közben is oldalt kell állni, és a támasztó csúcsot is amikor csak lehet, használni kell. Még egy tányér esztergálásakor is lehet használni a támasztó csúcsot, csak kényelmetlen úgy dolgozni.
Lehet, hogy vicces, de a kések nevét én sem tudom, pedig elég sokat esztergáltam már, egy rakás kést is csináltam, mindig olyat, amit érzésem alapján a legjobban tudnék használni az adott feladatra. Tudom, hogy van nagyoló, simító, leszúró stb... nevű, de hogy mi a hivatalos szakmai neve annak ami éppen a kezemben van az sohasem érdekelt. Tudom használni őket, ez a lényeg :)
A volt kollégám, aki esztergályos, befogott a gépbe egy ~30x15cm-es fa"korongot" és megpörgette. A korong kiugrott, pattant egyet az ágyon, majd egy szép szabályos íven átzúgott a műhely légterében és átütötte az útjába kerülő közfalat.......
Pedig a leghatékonyabb módszer a saját "káron" való tanulás. Igen sok minden van, amit nem lehet könyvből/táblázatokból megtanulni. Szerintem a fahajlítás is ilyen lehet. mert elovashatsz 1000 oldalt, megnézhetsz 100 tecső videót, ahol elmondják hogy ezt a tölgyet X órán keresztül így és úgy gőzöltük, majd szépen meghajlítottuk. Te megcsinálod ez alapján a saját gőzölődet, ami NEM lesz pont ugyanolyan, és meggőzölöd a cuccost (ami NEM ugyanaz a tölgyfa) ugyanannyi ideig, majd meghajlítod és .. reccs. Lesz ilyen? Lesz. Nem azért, mert azt kívánom, de lesz. Mint ahogy nekem is lesz szétvetett kuglim, nem eléggé kiszárított és eldeformálódott "kész" mű, stb.
Ld korábban írta farontó, hogy még a borsodi és szabolcsi akác között is van különbség. Hát nyilván a hajlításukban is. Milyen táblázatot tekintenél hitelesnek ilyenkor? :-)
Ments isten hogy kioktassalak fahajlításból, csak általánosságban mondom hogy a saját tapasztalatnál nincs értékesebb/tartósabb/pontosabb.
Az oldal vége felé van egy táblázat, amit említettél. X idő (1-2-3 óra) gőzölés után hogy változnak az egyes fafajták (vörös tölgy, szilfa, bükk ... stb) nedvességtartalmai. Biztos jó alap, de hogy ÉPPEN arra a fadarabra, amit te fogsz gőzölni a pontos érték más lesz, az szinte tuti.
Ettől egyébként én is tartok, hogy egyszer valami majd jól pofáncsap ... de próbálom nem feszegetni a határokat. Eddig még minden rögzítés után azt csináltam, hogy mielőtt a zűd gombot megnyomtam, illendően félreálltam és hagytam magának kicsit pörögni. Persze így "késelés" nélkül max a rögzítést tesztelem, de legalább ennyi. Főleg úgy, hogy a technika nem csúcskategóriás, pl a szegnyergem nem éppen mammutfenyőre van méretezve.
Köszönöm a fórum linkeket , besunnyogok egy-kettőre :-)
Csináld a dobot szögletesre :) Talán a népi rosta és szita káva készítésben talán még megmaradt a hagyományos módszer.Arról még találni néprajzi gyűjtésekben leírásokat.A gőzölést még használják az íjkészítők is .Vannak fent videók a házi gőzölő ,és "100-as égőkből "készített szárító berendezésekről...
