A Maronics család eredetét kutatom. Abban a hitben éltünk, hogy horvát származású a család, de ez úgy tűnik, korántsem biztos. Van pár információm, de a végcél messze még :) Van közületek valaki, aki ezt a nevet keresi, esetleg bármilyen információja van róla? Köszönöm előre is!
A megmaradt 3 családneved kapcsán én nem is annyira a jelentésükre mondanám el a saját véleményemet, hanem a történeti anyakönyvekben, a területi elhelyezkedésük alapján próbáltam
a nevek eredetére - származására következtetni. Minden névtani ismeret nélkül...
Tekinthetjük vitaindító anyagnak is.
A helyszínként az árvai, Alsó-Kubin közeli Nizsna (Níná, Níná nad Oravou) falut vettem, mert ide kötődik legnagyobb tömegben a Pavcsuga neved. (Szóródása is leginkább a környékre.)
És itt található meg együtt a másik neveddel, mint házastárssal, a Ficzekkel.
A település a lengyel határ közelében van, és én, - bár most nem néztem utána - feltételezek itt
lengyel származású népességet is.
Ficzek : anyakönyvek alapján magyarországi - felvidéki_szlovákiai - és lengyelországi családnév.
De ez a hármasság a Jantos névre is igaz lesz. Sőt, négyesség, mert a kivándorlások miatt az USA-ban is megjelennek.
Véleményem szerint a Ficzek cz-je eredetileg a lengyel -cs szerű hang leírása. A felvidéki-szlovákiai
anyakönyvekben tömegesen van Ficsek és Fitsek formákban is, Nizsnában is van mindhárom.
A bevándorlás alkalmával az egyik nizsnai is Ficseknek diktálja, így rögzítik ott.
A cz> cs miatt gondolom eredetileg lengyel névnek, amely másfelé is elterjedhetett.
A név töve esetleg valamely Fi kezdetű apanév rövidítése lehet, egy -csek -ek képzővel ?
Persze, mivel a mai szlovák névanyag ismer más Fic tövű családnevet többféle képzővel, ez a másik
lehetőség is nyitott.
A Jantos nevet még inkább lengyel eredetűnek vélem, -mint a Ficzeket - a lengyelek által lakott
területeken ( és kivándorlással -Usa ) való nagyszámú elterjedése okán. (Történelmi : Ausztria -Lo. /
Oroszország -Lo. / Galícia / Or.-Bessarabia / Felvidék-Szlovákia / stb)
Azért a magyarországi luteránus vallású Jantosok inkább már szlovák családi gyökerekre utalnak.
A név elvileg lehetne talán magyar keletkezésű is a Kontos , Cintos stb. magyar eredetű apanévi családnevek analógiájára, és vannak református Jantosok is.
De nagyon sok - túlnyomóan sok- a lengyel nyom.
Én is egyetértenék a vélekedéseddel, miszerint a Jan apanévi rövidített tövet gondolom leginkább
a név kiindulásának. Talán ez a Jantos maga is egy becéző forma már ?
A nizsnai Pavcsuga -Pavtsuga név kapcsán az -uga képző miatt ruszin (ukrán?) eredetűnek gondolom a nevet. A névtő valamely Pav kezdetű apanév rövidítése lehet. ( Pavlo-Pavel-Pavle-Pavol stb. )
Nizsna talán nincs közel a szlovákiai-ruszin magterületekhez - nem néztem meg, még akár lehet is -
de azért szórvány ruszinokkal esetleg számolhatunk. Ha volt a környéken vlach betelepülés -
ami azért valószínű - akkor úgy hozták a nevüket - és volt idő vallásváltásra is - Rk-ra.
De Nizsnába volt rendszeres sószállítás Galíciából, - onnan is jöhettek át -és ragadhattak itt ruszinok.
Aki csak néha olvas híreket, az is sokszor találkozott a Merkel (Angela Merkel, fizikus, német kancellár) névvel, a járványügyi híreknél a pedig Merkely (Merkely Béla, orvos, rektor) névvel.
Greguss Áron vagyok, és ahogy nézelődtem az interneten, belefutottam ezen oldal Gregus családnév elemzésébe. Hát, találkoztam már ezzel a levezetéssel, szépen magyarázza a családnév létrejöttét, de köszönő viszonyban sincsen a valósággal.
A Gregus egy valaha a Krími-félsziget északi részén és a mai Dobrudzsa területén élt, szkíta eredetű néprész kelet-római (bizánci) megnevezése. Az ex. greges, tehát a latin nyáj szóból ered, nyugat-latin változata a gregys, a keleti-latin nyelvjárásban gregus, jelentése juhtartó, juhos. Bár a mai Ukrajna és Belorusz területeken feküdt birodalmuk (Kis-Szkítia másként Mikra-Szküthia) az i. sz. 3. században beleolvadt a környezetébe, a nyugati szlávság jelentős részét a VI. és X. század között a mai Ukrajna és Belorusz területeken fekvő Pripjaty folyó menti földekről elvándorolt szkíta törzsek származékai adják. A Gregus megnevezést később családnévként használó nagycsalád v. nemzettség két irányban, a belső-erdélyi földeken, és a későbbi lengyel-szláv Piast-dinasztia földjeihez tartozó Sziléziai-vajdaságban telepedett le, ahogy legtöbb leszármazottjukat Gregusch-Greguski megnevezéssel is a mai cseh-lengyel területeken találjuk. (A szkíta kivándorlás több hullámban zajlott, még a XVII. században is jegyeznek a lengyel és a horvát iratok a területükön letelepedett, Kijevből és annak környezetéből érkező Gregus családokat.) A Sziléziai-vajdaság egykor a XI. században (egyik elsőként megalapult) Trencsén-vármegye területét is magába foglalta, a vármegye északnyugati részén több földrajzi hely, és egy-két falu őrizte, őrzi a Gregus megnevezést, ami egykori szállásterületre utal. A Magyar-Királyság Trencsén-vármegyéjében a nemzettség megjelenésének másik alapja az 1244-es tatárdúlást követő idők, amikor a nagyrészt kipusztult lakosságát főként csehekkel és lengyelekkel pótolták. E mellett kétségtelen, hogy Trencsén-vármegye területére a későbbi századok során is történt bevándorlás a cseh-lengyel Szilézia földjéről, ahogy Erdélybe és a Délvidék területén is történtek letelepedések.
Az erdélyi ágról szóló legelső publikus dokumentum egy Gregus alias Juhos családot említ, amely az 1400-as években a Kraszna-vármegyei Kémer és Dobtelke régi birtokos családjának számított. Később Kémert elvesztették, de helyette Diósad-on szereztek birtokot.
A bejegyzés, amire felfigyeltem egyedi eseteket általánosít, melyeket a későbbi kutatók általánosítottak. Történelmileg ezekből van amelyik családnévvé módosult a XIII.-XV. századok alatt, de ezen családok elég hamar kivesztek, vagy más családnevet vettek fel. A későbbiekben jegyeznek pár, pl. a grecus (azaz görög, ami nem származás, hanem az ógörög egyházhoz kötődő gyűjtőnév, melyet főként Erdélyben és a Délvidéken adtak a Bizánci-Birodalom összeomlása utáni időkben a Magyar-Királyság területére jött családoknak) családnévről Gregus-sá módosult változatot, de ezen kötött helyről származó és nem túl népes családok sem a Gergely (Gregorius) névből alakultak át.
"A három méltóságnév etimológiája a törökből fejthető meg. Györffy szerint a kündü, künde méltóság török eredetéhez nem fér kétség. A szóban a török kün, a nap jelentésű szó rejtezhet.5 A gyula jelentése: fáklya (az ótörökből). A horka etimológiája eddig ismeretlen. Nem zárható azonban ki, hogy a két fényt jelentő méltóságnév mellett a horka, harka a török harikára vezethető vissza. Jelentése: csodálatos, csoda.6 Az eredet, származás kérdése már az előzőekben eldőlt, hiszen a káliz Bulcsu meg atyja, Kál horka a család káliz származására enged következtetni. "
pl "A Sülysápon gyakori Horinka név viselői szerint: A sápon gyakori Horinka családnév a harka/horka minőség hagyatéka. Sülysáp polgármestere Horinka László. " sulysap.hu
A Sperger bajor nev,de Vorarlbergben is gakori. Sperk egy regi bajor kifejezes es verebet jelent. Az -er vegzödessel egy hovatartozasrol van szo. Velemenyem szerint egy un. haznevvel allunk szemben, mint pl. Strauß = strucc. Jelentese tehat "aki - a verebhez - hazbol valo.
Ez utalhat nemesi rangra is?(ott szoktak házak lenni.)
