Nem lesz rendesen kiegyensúlyozva, rezonálni fog, és kirepülhet. Az alsó 2mm késdarabot nem biztos hogy megfogja az a kis forrasztás és kirepülhet. Eltörhet az egész mert kilágyul a köszörűtől.
Szóval balesetveszélyes kurvára. Nem mondtam semmit, nincs ilyen lehetőség.
Amúgy ha feláldozol egy 16-os marót akkor meg tudod csinálni a spec fej nélkül is.
12 -es maróval besüllyeszted eddig ok. Utána egy 16-osnak leköszörülöd a felesleges részét, hogy csak a végén maradjon meg az él 2 mm hosszan. A maradékot úgy köszörülöd, hogy kisebb-egyenlő legyen az átmérője 12 nél.
Ezt végigtolod azon a 12-es núton, és készen is vagy.
Igen, csak arra a csúszkára még valahogy rá kell applikálni az örökölt cucc többi részét is. :)
Én megnézném hogy ezekkel vagy hasonló méretekkel van-e T slotmaró* és mondjuk bükkfából vagy gyertyánból csinálni egy sínt amit már be lehet süllyeszteni a megfelelő helyre. Persze az is erősen kérdéses miből van az asztal?
*esetleg előfordulhat, hogy a slotmarónak csak a T vízszintes szár bemélyedése és magassága stimmel, és kétszer kell áttolni, hogy a teljes szélesség és a szár szélesség megfelelő legyen...
Van olyan marási megoldás, amivel tudnék annak a szögvezető profilnak speckó maróbit nélkül is hornyot húzni?
Csak spekulálok: egy 12-es nútmaróval megcsinálom a mélységet (azt a néhány plusz tizedet finoman leszedegetem, míg a T-fejéhez meg valamilyen olyan szárat, ami vízszintesen kaszál jobban. 16 átmérővel, 2mm sávot Ennek a bitnek nem ismerem a nevét.
bocs ha nem írtam, nekem egyértelmű volt. olyan gombhoz kabátnak tűnt egy csúszkához gyártatni sínt. csúszkát gyártatni vagy gyártani sokkal egyszerűbb és olcsóbb.
igaziból a mondás nem úgy van hogy kültérre vékony, hanem hogy szárított anyagból készült, nem mozgó asztalostermékre vastaglazúr (a külsejére is), kerítésre, filagóriára, ami ázik, mozof, akár reped és hasonlók, arra vékonylazúr.
és a vastaglazúrokhoz van színtelen lakkszerű ápolószer amivel évente ronggyal áttörölve helyreállítja az UV védelmet.
De, tudják. Menj el egyszer egy Felder, SCM, Paolini, vagy bármilyen komolyabb ipari gépbemutatóra. Az összes mai használatos ipari gép tudja a 0,1-es tűrést. Az más kérdést, hogy hobbicélra nem vesz az ember 2-5 milláért ipari gépet.
Minden egyes mondatoddal megerősíted amit állítok. :)
De ebben konkrétan le is írtad: "Hát, nem tudom, szerintem még mindig vésegetném ezeket a csaphelyeket, ha kézzel kellett volna elkészítenem pontosan ilyen küllemben:"
Azaz azt, hogy a sebességben gondolkodsz. Te folyamatosan azt mondod, hogy a kéziszerszám és a gép ugyanannyi idő alatt végzett munkájánál a gép pontosabban dolgozik. És ezt ki vitatja? Mert pontosan ezt állítom én is. :P
Azzal a kiegészítéssel, hogy amit te elvágsz egyenesre egy fejező fűrésszel egy perc alatt, azt én egy nap alatt egy fűrésszel és egy jó gyaluval ugyanolyanra vagy pontosabbra megcsinálom. Sőt még a felület is szebb lesz.
Amit te a felsőmaróval becsapozol egy óra alatt a kép szerintire az egy megfelelő vésővel szintén megcsinálható ugyanilyenre.
lehet, hogy kissé nehézkes lesz ez a vita köztünk a pontosságról, mert más megközelítésekben gondolkodunk. Én alapvetően kézműves szemléletű ember vagyok, ráadásul a fémek felől közelítek a fához, ami legalább egy nullával nagyobb pontosságot igényel. Abban talán egyet érthetünk, hogy kézi szerszámmal meglepően pontosan is lehet dolgozni, de tulajdonképpen ez - ha nagyon elméleti oldalról közelítem, még csak nem is szerszámfüggő. Ahogyan egy rab iszonyat melóval egy késsel is képes magát kiszabadítani a várbörtönből, úgy emberfeletti odafigyeléssel "akármilyen" eszközzel is megoldható a fa megmunkálása, legfeljebb 0,000001grammos anyagleválasztással műveletenként. Remélem, értitek miről beszélek, ez az elmélet.
Közelítek máshonnan: amikor az ékszeriparban használt fémjelző beütőket készítik, akkor még mindig kézzel készülnek ezek a szerszámok. A legutóbbi időkig nem volt rá forgácsoló eljárás, hogy ezt gépesítsék és még mindig az a legpontosabb, ha a vésnök 50-szeres nagyító alatt "szúrja ki" a sarkokat. Egyfelől tehát van az emberi szem és a segítője a nagyító lencsék. Másfelől ott a tapintás, amiről sokan nem gondolnák, hogy egy megfelelően előkészített felületen az ember ujjbegye képes a századmm-es tartományban "tájékozódni". A receptorok tehát adottak a pontos munkához és az emberi kéz is hihetetlenül finom koordinációra képes, lásd a mikroszkóp alatt végzett manipulációkat. Vagyis elméletben igazad van, hogy kézi szerszámokkal is lehet nagyon pontosan dolgozni. De a gyakorlat mégiscsak az, hogy vért pisálna az, aki egy körfűrésszel próbálná felvenni a versenyt pontosságban az akármilyen kézi fűrészével. Ha már belátod, hogy egy lyukat könnyebb fúrni géppel pontosan, akkor nem tudom miért nem látod be, hogy ugyanez igaz az egyenes vonalra és a síkokra is.
ha megnézed a bútorkészítés évszázados hagyományait, akkor éppen azt láthatod, hogy az, amit igyekeztek elkerülni a régi szakik, az éppen a pontos, tiszta geometria. Nem azért, mert az üres és unalmas, hanem mert nehezen előállítható. Viszont a faragással, ilyen-olyan esztétitkai célú megoldással finoman lehet a szemet megvezetni, elfedni a műszaki értelemben vett pontatlanságokat.
"Én konkrétan arra gondoltam, hogy a faiparban gépek a pontosságot nem növelték meg csak a sebességet."
Bocsánat, de ez szerintem egyszerűen nem igaz. Kiváltképpen nem igaz a CNC megjelenése óta. Én még emlékszem azokra a dómuszos bútorokra, amik ugyan már sorozatgyártásban készültek, de mégiscsak emberi közreműködéssel és az volt a legritkább, ha minden lyuk és illesztés a helyén volt. Ma viszont egy IKEA termék gond nélkül összerakható, mert minden a helyén van (kérem, akinek ellenkező tapasztalata van, kivételesen ne tegye szóvá :) még az ikeások is tudnak tévedni...)
"Egy fejező vagy gérvágó fűrésszel pontosan a vonalon lehet vágni. De a kézifűrésszel is. Az egyengető gyalu vagy a vastagoló semmivel sem pontosabb mint a kézi, csak sokkal gyorsabb."
Ezt megint nem értem. Miért gondolod, hogy kézzel olyan egyenletesen tudod tolni a fűrészt, mint egy két sínen megvezetett gérfűrésszel? Bocsánat, hogy saját fotókat rakok be, de ez van kéznél:
Megtévesztő lehet ott a képen a kézi véső, de természetesen nem azzal készült. Viszont ugyanezt kézi szerszámokkal hasonló minőségben elkészíteni felettébb macerás lenne. És most ne az legen a válaszod, hogy a faipar nem kvánja meg ezt, meg úgy sem látszik a csapoláson, hogy milyen is a csap felülete, stb. mert most elméletről beszélünk.
"Az egyengető gyalu vagy a vastagoló semmivel sem pontosabb mint a kézi, csak sokkal gyorsabb."
Ezt sem érzem igaz állításnak. Főleg a telepített gépek, ahol a pontosságot nem az adja, hogy mennyire tolod egyenesen a dekopir fűrészt... ott igenis ezek a gépek verhetetlenek. Még ha az egyengetést meg is tudod csinálni szépen egy deszka élén, de egy jól beállított vastagolóval nem lehet felvenni a versenyt. Szerintem baromi nehéz kézből megoldani azt, hogy egy 30cm széles deszka mindkét oldala ugyanolyan vastag legyen.
"Ugyanígy a felsőmaróval végzett munka sem lesz pontosabb mint a vésővel - akármeddig állítgatod."
Hát, nem tudom, szerintem még mindig vésegetném ezeket a csaphelyeket, ha kézzel kellett volna elkészítenem pontosan ilyen küllemben:
(hozzá kell tennem, hogy ez slendrián munka volt, mert szemre toltam végig a vonal mentén, lusta voltam vezetővel babrálni...
"A kéziszerszámok sokrétűsége egyelőre veri a gépeket."
No ez az egyetlen mondatod, amivel nem vitatkozom :)
Egyébiránt fémes példákkal kellett volna előhozakodnom, mert a fa felülete nem olyan beszédes, mint a fémé. Utóbbin gyönyörűen látszik a szerszám nyoma és hát egyszerűen összehasonlíthatatlanul szebb egy géppel forgácsolt felület, mint amit én fűrészelek kézből. Sőt, forgácsológép és forgácsológép között is nagy különbségek mutatkoznak, néha egy egy CNC-vel megmunkált felület selymes látványa engem úgy meghat, mint egy Ady vers :)
A Stanley "olcsó" (Bailey) gyalui semmiben sem jobbak mint egy akármelyik másik (Senator, pl). Vékony és közepes alatti minőség a gyalukés anyaga, a talp egyenetlen, a markolat műanyag (nekem speciel kényelmetlen is mert túl kicsi) a kidolgozása erősen kifogásolható. Egy orosz vagy cseh fa gyaluban is jobb a kés mint egy ilyenben. A háború előtt még valóban minőségi szerszámokat gyártottak, de az nagyon régen volt. Pár éve kezdték el megpróbálni újra feltámasztani a minőséget a Sweetheart sorozattal, egyelőre nem túlzott sikerrel. Ha én minőségi kézi gyalut keresnék, itt néznék körül : http://www.fine-tools.com/hobel.html
Pote01 hozzaszolasarol jut eszembe egy erdekes dolog 185mm körfűreszen 12 fog van (darabolo), ha 24 vagy 48 fogszamut teszek bele a vagas simabb lesz az biztos,de a gepet is jobban megterhelem a több fogszammal? a 24 vagy 48 fugnal a fog mélyseg is kisebb, akkor hogy is van ez?
Keresem az American Woodworker 99-es számát. Régebben találtam egy oldalt ahonnan mindenféle magazint le lehetett tölteni, de most sem erre a számra sem másra nem találok élő/valós letöltési helyet.
Mindenképp jó aládolgozást tehát lenolajat dögivel, majd visszatörölni. Majd vékonylazúr, visszacsziszolás, ismét vékonylazúr. Csiszolások nagyon fontosak, hogy ne legyen túl durva vagy túl finom. 150-180 a végének megfelel.
