Régen ezt állványon csinálták a kétemberes fűrésszel, egy ember alul, egy felül és inkább betanított, mint szakmunka volt.
De csinálj 2-3 óra alatt egy 8 m-es tőrönkből 40x25x800 cm-es mestergerendát egy ácsbárddal úgy, hogy az egyenessége nem megy ki a +/- 3 cm es tartományból. Ilyet én még élőben láttam.
Azt meg Moldova írta anno a vasutas könyvében, (ha mond ez még valakinek valamit) hogy a régi vasútépítő ácsok között volt olyan, aki bárddal úgy tudott leválasztani egy a gerenda oldalára ragasztott százast, hogy nem sérült meg és szinte nem volt rajta fa. Fiatalabbak kedvéért abban az időben a százforintos papírpénz volt. És persze igaz, hogy a régi mesterek kezében kicsit több tudás volt, mint a maiakéban, (tisztelet a kivételnek), de jobban meg is becsülték őket.
Ez egy remek dolog - dekopírozáshoz szinte elengedhetetlen. Nagyon sok éve használok egyet - a kempingbe is magammal viszem, ha kell ezen farigcsálok, ha nem, összehajtom és a lakókocsi alá tolom.
(dekopírozáskor a két pofához leszorítózom az anyagot úgy, hogy a vágásnyom a kinyitott pofák közé essen. Így mind a 2 darab rögzített - a dekopír-penge meg prímán el tud haladni a résben)
Egy bajuk szokott lenni, mégpedig hogy nagyon hamar elkopnak a pofák - amelyek általában valami préselményből vannak. Pláne nálam koptak el hamar, mert én lakatoskodtam is rajta rendesen.
Ezt én úgy oldottam meg, hogy 2 aluminium zártszelvénnyel helyetesítettem a fa-préselményt (tán 80x 30-assal) - de ez most már örökélet.
Belül kifújtam purhabbal - ezt azért, mert amig üres volt, nagy volt a hangja a zártszelvénynek - de a hab már ezt is lefogja, semmi különbség a "fapofákhoz" képest :-)))
Jaaa, még valami: amit belinkeltél ez rohadt jó árban is van - általában jóval többet elkérnek egy ilyenért.
Nem nyert! Amíg írtál éppen európai példákat hoztam. És én készséggel elhiszem, hogy gyönyörűen és pontosan dolgozol kézzel, és nem csak te, mert vannak itt jó páran még olyanok. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a dolgok nem fehérek-feketék, hanem leginkább szürkék.
Én is imádom kézzel babusgatni a tüzelőből kimentett feketedió hasábjaimat, de amikor a lányoméknál költözés után 2000 könyv áll a a földön és mindenki gólyajárásban közlekedik, akkor nekieresztem a gyalugépet, meg a fűrészgépet az anyagnak mert a nyűgös gyereknél/feleségnél macerásabb megrendelő nincs. Én eddig nem nagyon dokumentáltam a csinálmányaimat, mert a legtöbbjük ilyen Jaj nagyon kéne, apukám! tempóban készült, de ha elkezdem azokat a dolgokat csinálni, amit magamnak találok ki, akkor biz isten én is megcsinálom egy egy darab timeline-ját
Tudom én! :) Én is rá vagyok bukva ezekre nagyon! Nem rég volt szó arról a könyvről, amiben szépen összefoglalták ezeket. A nagy részükhöz géppel hozz se nagyon lehet férni. Amúgy vannak ám európai kézművesek is, ez pl eléggé nem semmi ácsbak,
amit egy francia követett el, ezzel a kis történelmi tetőszerkezet tanulmánnyal egyetemben:
Így van, csak nem lombfűrész hanem széles lapú. És a 200-ból valószínűleg nem jön ki a két darab 98mm. De amikor a kéziszerszámokkal ennek nekiálltak akkor nem is volt ez probléma mert eleve 250-est vettek elő.
Ha csak a kötekedés a cél én is tudok olyan példát mondani amit a jelenlegi technológiával meg lehet csinálni és kéziszerszámmal nem. :P Pl fúrj egy 0,8 -as lyukat a fába 15 centi mélységben. Csak ennek semmi értelme.
5 vagy 6 éve amikor építettem a gyerek ágyát volt szó arról, hogy kézzel gyalultam össze a táblásításhoz a két méteres szál fenyőléceket. Akkor is az volt az alapfelállás, hogy "nehogymá". Akkor raktam be képeket a műveletről, és a végeredményről is. Szintén a kőris asztalról és a táblásítás végeredményéről is.
Az eredeti képek nincsenek már meg nekem, szerintem itt azért előkereshetőek, este ha lesz egy kis időm megteszem, illetve az asztalról és az ágyról a végeredményről tudok még képeket csinálni. A folyamatról értelemszerűen nem.
És ezek saját kezű munkák. Hidd el, hogy pontosan tudom miről beszélek.
Kéziszerszámokkal a pontosság csak belefektetett munka és idő kérdése. Érdekes, hogy ha ezt a szorgos japán kezeknél elfogadjátok és elismeritek, akkor miért nem vagytok hajlandóak megtenni ugyanezt az európai asztalosokkal kapcsolatban is.
azok kézzel készültek, hidd el. engem nagyon érdekelt, jó sok videót megnéztem a témában annó. azt hittem van valami spéci techhnológiájuk rá, és majd meglátom a trükköt. hát nem. az a technológia, hogy rajzol, vés, próbál, vés, próbál, vés... Tucatszor vagy több tucatszor próbál. nem siet.
Te Paco! Nem akarok kötözködni, de ezeket, ahogy látom, nem te csináltad, szóval te sem tudhatod, melyik esetben használtak gépet, melyik tisztán kézi munka. Az első kettő tipikus japán csapolás ezeket türelmes kis sárga emberkék követték el, nagyobb részt valóban kézzel, (bár a kinagyolásban már nem vagyok biztos) Egyébként azok között is sok olyan van, amit csaplyukfúróval, (hollow chisel mortiser) ami az angolszász területen igen elterjedt elég jól meg lehet csinálni. Ez egyébként egy nagyon barkács verzió, a jobbak profi koordinátaasztallal vannak felszerelve.
Az utolsó linken látható csapolások nagy része olyan, amire pl. Az amerikai INCRA cég spéci szerszámrendszereket fejlesztett ki, (körfűrészre, meg felső maróra) szóval azok egyáltalán nem biztos, hogy kézzel készültek, még ha a leírás erre is utal. Az INCRA-nak vannak olyan jópofaságai, amivel gyönyörű és halálpontos fazsanérokat lehet gyártani. Ehol-e
Szóval visszatérve az alapkérdésre: persze, vannak olyan műveletek, amelyek esetében a gépek nem pontosabbak, mint a kézi munka, de gyorsabbak, vannak olyan technológiák, amelyek állati pontosak, és csak gépekkel lehet megcsinálni, lásd Soká szemelvényeit, és vannak olyan technológiák, amiket ha megfeszülnek a gépgyártók akkor sem tudnak gépesíteni, viszont szorgos kis sárga emberkék egy fűrésszel, egy vésővel, meg egy fabunkóval csodálatos pontossággal megoldanak.
Ez a véső/fabunkó kombináció egyébként az anyósok alakításában is hatékony lehet, igaz lehetne talán gépesíteni, gondolok a láncfűrészre, de akkor elmaradna az aprólékos alakítás élvezete.
"Ergo az állításom továbbra is igaz. Nem lett pontosabb csak gyorsabb."
Azért jó lenne pontosítani, hogy milyen gépekről is beszélünk? Kézzel vezetett, kis kézi szerszámgépekről?
Olyan mint a dekopír, kézi körfűrész, kézi fúrógép? Mert akkor talán még el lehetne beszélgetni a dologról.
Igaz előtte le kéne verni azt a cölöpöt is - amelyik az ésszerűség határát jelöli.
De ha már faiipari (pl. bútorgyári) gépekről beszélünk (netán célgépekről) - hát akkor részemről is kétségbe vonom az állítást, hogy azokkal ne lehetne pontosabb munkát végezni - csak esetleg gyorsabbat.
De igaz ez fába-fémbe-... de még földmunkába is.
Csak halványan vág a témához: Amikor a Digi az optikai kábelét fektetette a lakótelep járdái alá - azért megnéztem volna, hogy kézzel hogyan nézett volna ki az a 25-30 centi széles és közel méter mély ásás.
Mennyire lett volna egyenes és szabályos - mint ahogy a gépi beavatkozás után kinézett?
Az a kérdés, hogy a végtermék milyen. Kéziszerszámokkal végezve a dolgot lehet hogy 2 vagy 3 különbözőre is szükség lesz. De ez továbbra is csak azt jelenti, hogy géppel még kevesebb időbe kerül. Azt nem, hogy pontosabb lett a végeredmény.
Kézzel egy hatméteres gerendát soha az életben nem vágsz el kézifűrésszel hosszában olyan pontosan, mint fűrészgéppel. Ha gyalulgatod utána akkor pontos lehet, de az már nem fűrészelés.
Itten már mindenféle jó tanácsokat adtak neked, hozzátennék még egyet. Azt írod, pedig száraz a fa. Ebben az esetben ez baj.
A profi szalaggatterek gerendafűrészelésre vannak kitalálva, a teljesítményük, meg a fordulatszámuk is rendben van, mégis vízzel, vagy valamilyen vizes keverékkel nedvesítik a szalagot, mert az egyrészt hűti, másrészt segíti kihordani a fűrészport, harmadrészt keni a felületet. A borovinál a kenés azért is fontos, mert erősen gyantás a fa és azi fogja a szalagot. Nagyfater anno szalonnával kente a keretes fűrész lapját, mikor vastagabb ágat kellett szeletelni, az mindig segített.
Ez nyilván nem túl guszta, helyette végiggyertyázhatod a lapot, úgy gondolom, az is segít. A vastagoló asztalt és is szoktam paraffinozni (lehet szappan nagyságú téglában is kapni), ha úgy látom, hogy nehezen viszi az anyagot a behúzóhenger. Nem hagy nagyon nyomot, mint a szalonna, és majdnem olyan jól ken.
De szerintem nem fogja senki összetéveszteni, egyértelmű, hogy kézi szerszámokkal készültek.
Ha elkezdenék betenni intarziákról képeket akkor arról is elhinnéd, hogy kézzel készültek.
"Szerintem legalább annyira értelmetlen dolog lenne megcsinálni, mint kézzel merni ki egy kútból a vizet, szivattyú helyett."
Itt van a legnagyobb baj. Úgy látom fordítva nézed a dolgokat. De nem baj hiszen azért beszélünk róla, hogy helyes irányba tereljük.
Szóval nézzük az eredeti állításomat amit mondtam: A kézi szerszámgépekkel nem lett pontosabb az asztalosmunka csak gyorsabb.
És akkor miért nézed fordítva? Mert megpróbálsz az időben visszafelé gondolkodni. Ami egy fejlődést elemezve bizony nettó hülyeség. Olyan mintha a rántottából akarnád elmagyarázni a tojást. Ugyanis mi is a helyzet? Az, hogy "kezdetben vala a kéziszerszám".
A kéziszerszámokkal el lehetett végezni egy műveletsort X idő alatt Y pontossággal. A géppel X-ed annyi idő kell ugyanahhoz a pontossághoz. De nem tudsz vele pontosabban dolgozni mert bármilyen pontosságot is célzol meg, azt kézi szerszámmal ugyanúgy el lehetett végezni csak eredetileg több idő kellett hozzá. Egyszerűen nem tudsz olyat mondani amit géppel pontosabban lehet elvégezni.
Viszont sokkal gyorsabban tudod megtenni. Ezért használunk most szerszámgépeket. Mert nincs türelmünk, időnk, gyakorlatunk.
Ergo az állításom továbbra is igaz. Nem lett pontosabb csak gyorsabb.
Leendő új konyhánka tömörfa munkapultot tervezek készíteni, de nem vagyok tisztában ennek pontos kivitelezési részleteivel.
A terv nagy vonalakban:
1. veszek táblásított keményfa lapot: de milyet érdemes? tölgy? a színén kívűl mit érdemes figyelembe venni?
2. ha nem elég vastag (mondjuk csak 18mm-es) akkor aláragasztok egy rétegelt lemez réteget (hogy erősebb, nehezebb legyen), de az első élét persze azonos anyagból készítem
3. kivágom, bevágom, lekerekítem ahol kell
4. valamilyen olajos kezelés, de milyen olajjal, hány rétegben? Miből tudom meg, hogy már jó-e?
gondolom ez utolsó résszel néhány hétig el kell szüttyögni.
Mik a buktatói ennek a tervnek?
Tudtok erre valami írásos iránymutatást?
A szekrény vázanyaga és belseje bútorlap lesz. A front még nem eldöntött.
mondom nem hülye. miért kellett volna tűző napon lennie? pláne hogy a bárány is megdöglik a bundájában a tűző napon. a juhász szépen leheveredik az árnyékban. a kutya meg teszi a dolgát.
