Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Ünnepek alkalmából egy igazi csemege rövid ismertetése. Nem történelmi könyv, de rendkívül döbbenetes önamgába. Talán inkább a schi-fi és a futorológia területéhez tartozik.
Kaptam anyósomtól, sok egyéb más könyvön kívül, egy nagyon régi szovjet schi-fi könyvet, az ,,Ezer év múla"-t. Nos, nagy döbbenten elolvastam... ..............................
Mint az köztudott, az 1920-as évek végén a SzU-ban egyre határozottabban beszéltek a szónokok egy újabb világháborúról, amely majd elvezet a világforradalomhoz. Erről beszéltek a pártgyűléseken, kongresszusokon, Sztálin, Trockij és a SzU egyéb vezetőinek előadásaiban. Ez az állapot természetesen tükröződött a próza-irodalmo is. A sci-fi sem volt ezalól kivétel (elég, ha eszünkbe jut - már aki olvasta - Alekszej Tolsztoj két sci-fi regénye, a ,,Garin mérnök hiperboloidja" (világforradalom) és az ,,Aelita" (szocialista forradalom a Marson).
Úgy is mondhatnánk, hogy ebben a sorban abszolute tipikusnak nevezhető Vagyim Dmitrijevics Nyikolszkij mérnök ,,Ezer év múlva" regénye, ami - a könyvben szereplő dátum szerint - 1927-ben lett kiadva. Nyikolszkij ,,öreg bolseviknek" számított, mivel 1905-ben az egyik munkás harci csoportot vezette és a róla elnevezett, általa terveztt szükségkézigránátnak köszönhetően helyet kapott az orosz terrorizmus és forradalmi harc történetében. Ezután otthagyta a politikát, befejezte a szentpétervári műszaki egyetemet és igen sikeres hidraulikus mérnök lett belőle. Az első világháború éveiben részt vett repülőgépek tervezésében (Igor Szikorszkijjal, Gakkellel, Sesztopalovval együtt), majd tudományos ismertető könyveket, majd regényeket kezdett el írni. Így, szépen lassan, eljutott a sci-fihez. Az első ilyen jellegű elbeszéléseit (a könyv annotációja szerint - 1924-ben publikálták (jó lenne megtalálni): ,,Ördögvölgy" és a ,,Fors professzor dezintegrátora" (gyanítom, hogy Tolsztoj utóérzés lesz ez:))
Figyuzzatok fiuk.. A Mexicói legények nem ennek a két kötetnek a harmadik része? Monostory Balázs történetét viszi tovább. Vagy lehet nem jól emlékszem, utánna nézek.
Látom, már megkaptad a megfelelő információt. Nekem viszont eszembe jutott két Dékány András mű is, a Kossuth Lajos tengerésze és a Fekete herceg. Ha nem szerepel a listában, akkor ez a kiegészítés.
Egyébként az Implacablie valóban létező hajó volt, nem Dékény találta ki. Voltam tavaly egy hajómodell kiállításon, és megkérdeztem, azt miért nem modellezik. Láttad volna, milyen csúnyán néztek! Bár elképzelhető, hogy nem maradt róla sem hiteles leírás, sem műszaki rajz.
Felénk más volt egy kicsit a felsorolás: - ,,kémekről"; - ,,málnás" (pornó, stb.); - ,,háborús"; - ,,kínai" (minden féle csihipuhi, még ha koreai vagy japán is); - ,,kóbojos"; - ,,történelmi"; - ,,csillagháborús" (ezt még köznyelvben ,,Reagan álmai" vagy a ,,Pentagon álmai" névvel is illették); - ,,balalajkás" (minden olyan amerikai film - kategóriától függetlenül, - amelynek az eseményei oroszokhoz kapcsolódtak; ezt még néha úgy is nevezték, hogy ,,a medvékről" vagy ,,Samu bácsi meséi"). :)
Nem tud valaki a neten véletlenül egy olyan oldalt, amely a magyarul megjelent tengeri, vitorláshajós, történelmi regényeket szedi sorba? Vagy ha nincs, nem tudna valaki egy ilyen listát összeállítani? ;) Köszi előre is.
Annak aki szereti a Rómás-szandálos filmeket, ma este 21.00kor és holnap reggel 8.00kor ismételve a Római birodalom bukása lesz az ATV-n.. Ráadásul reklámszünetek nélkül...:-) Klasszikus, nekem az első ilyen ókori nagy film.
Kicsit gyanusan hasonlít a Gladiátorra....:-) (persze annál jobb sokkal)
nem szól a vár rendes tiszti és szolgaszemélyzetéről, mely 60-70 főre ment; és ama idézett sorokkal "és egyéb férfiak" azt sejteti, hogy a várban levők száma ezzel nincsen teljesen kimeritve
Nekem az tetszett a végén, hogy kiírták: Spanyolország elvesztette uralmát a tengerek felett és polgárháborúba süllyedt, míg Angliára a békés fejlődés korszaka köszöntött... Ja, főleg az 1600-as évek közepe, na az volt aztán a békés fejlődés korszaka:)
Nem kizárt akár ez se. De pl. ez is egy opció lehetett volna, hogy a fehér ló jelenet ne lógjon a nagy nihilben.
Ja, az is szép csúsztatás volt a végén, amikor leírták, hogy az Armada veresége után Spanyolország összeomlott és Anglia átvette a tengerek uralmát és nagyhatalom lett.
Hát, kedves hollywoodi forgatókönyv írók lazán átléptek afelett, hogy ez az összeomlott Spanyol-birodalom - a valós hanyatlás ellenére - utána még hatvan évig végigpofozta egész Európát, katonái a harmincéves háborúban végiggraszálták teljes Német-birodalmat. Illetve mintha elfelejtették volna a kedvesek, hogy közben azért a hollandusok mintha szarrá verték volna párszor az angolokat a tengeren, meg mintha lett volna egy holland, francia nagyhatalmiság is, amikor az angolok legjobb esetben is csak kapaszkodtak a farvízen.
Summa summarum, a hír igaz, hogy Anglia átvette a tengerek uralmát, csak a két esemény között eltelt kb. 100-150 év...
De azért a keresztényi megbocsátást se alkalmazzuk túlságosan. : o)
A történelmi-tartalmi kritikába tudatosan nem akartam belemenni, mert tudatosan nem akartam még keményebben fogalmazni. De, úgy érzem, pár gondolatomat meg kell védenem.
Azontúl, hogy mondjuk II. Fülöp személyének hamisan negatív beállítását firtatnám, akit speciel - a filmbéli elmebeteg személlyel szemben - a spanyolok Bölcs (!) Fülöpnek hívnak. - El rey Prudente, azért a csata bemutatása is erőteljesen téves.
Pl. igencsak kizárt, hogy 1588-ban bárki, akár még Erzsébet, az angol partokról az éget vörösre festő és tömegével lángoló spanyol hajókat látott volna, Nemcsak azért mert Calais közelében és nem a doveri szikláknál volt a csata, hanem amiatt sem, mert az angol gyújtóhajók támadása sikertelen volt (részben). Ugyanis a spanyol hajók elvágták horgonyaikat és elmenekültek. A legfőbb hozadéka a támadása indirekt volt: a hajórend felbomlott és a hajók elvesztették horgonyaikat. tulajdonképpen emiatt - és méginkább a mélyvízi kikötő hiánya miatt a németalföldi partokon, illetve a viharos tenger okán is - a spanyol expedíció kudarcot vallott. Tudtommal nem volt olyan spanyol hajó, ami kigyulladt volna, ill. egy hajóról (az is emlékeim szerint földközi-tengeri gálya volt) tudok, amely a másikkal történt ütközés és sérülést követően inkább tudatosan zátonyra futatta magát és legénysége francia földre menekült.
Minden tiszteletem az angoloké, de úgy beállítani a csatát, ahogy a filmben Hollywood tette, szimplán történelmi hazugság.
A lovas jelent: egyszerűen egy elvarratlan és emiatt tartalomhiányos szál. A fehér ló szimbólum szokott lenni mindenhol. A jelent ebben a formában viszont a levegőben lógott. Mint mondtam, történelmi szempontból korrekt a dolog, hiszen volt hadsereg az armadán. De ez nem derül ki a filmből. Szimbolikarendszerben üres a jelenet, mert nem tudjuk, hogy mit szimbolizál az a pár másodperc a lóval.
Félreértetted a kritikám más részét is:
A haldokló főkancellár jelenetnél nem Erzsébettel van baj. Hanem azzal a művészieskedő, de a lójelenthez hasonlóan levegőben lógó, pár másodperces felvétellel, amikor a kancellár arcát a magasból, két kőfaragás mögül vették fel.
Te magad is írod, hogy zagyva a film. Én nemcsak történelmi szempontból tartom zagyvának, hanem felvételtechnika, megjelenítés, stb. szempontból is.
Még sorolhatnék fura dolgokat tömegével (pl. középkori lovagi párbajnál alkalmazott lándzsa, mint csatába induló mezei sereg fegyvere a korabeli pikák helyett), de ez is elég talán.
Azért szerintem ennyire ne legyünk igazságtalanok. A filmnek ugyan rengeteg hibája van, de azért messze nem tartozik a nézhetetlen kategóriába. Hangulata és látványa ugyanis volt a filmnek, persze ezt ellensúlyozták a sztorifűzés erős botladozásai, meg a történelmi tévedések.
Engem is jobban érdekelt volna pl. az összeesküvés nyomvonal - ami igencsak el volt nagyolva, mint a szerelmi szál kalapálása, ami nemigen kötött le.
A spanyolok ábrázolása is vicces, de ezt betudom annak az amerikai történelmi filmes sztereotípiának, hogy az ellenség az csakis viszolygást keltő lehet, így mindent ennek rendelnek alá.
A többi azért túlzás. Hogy azt rovod fel, hogy nem tudjuk mi lett a lovakkal (tényleg, mi az a csoró ló? ezt én nem tudom..), meg, hogy Erzsébet miért üget ki lelkesen a szobából, hát azért ez elég komolytalan kritika. Ezektől ugyanis még nyugodtan lehetne jó film is. A giccses fénytechnikai megoldásokat lehet kritizálni, de igazából még ez sem egy komoly súlypont.
Szerintem igazából a történetfűzés zagyvasága a film legfőbb hibája, mégcsak nem is a történelmi "hűtlenség". Néhol nagyon leül az egész, mivel komolytalan részeket akar hangsúlyozni, néhol meg ésszerűtlen módon felpörög, ezáltal súlytalan és zavaros lesz.
De véleményem szerint még ezek mellett sem annyira rossz film. Szerintem egyszer bőven nézhető, és aki a korszakot szereti, annak azért kellemes az armadát a vízen hasítva nézegetni...
Kuuuuu...va jó vilm:) Nekem tetszett! Idei, 2007-es. Orosz-ukrán-lengyel koprodukció: ,,1612: a Zavaros idők krónikája". Itt megnézhet: http://russianremote.com/2897.html
minősége gyenge, ugyanis most volt a premierje (moziból készült felvétel)
Kedves Witigis! Az a probléma hogy én is csak keresem de nem találom. Még anno felvettem VHS-re, át akartam tenni asztali DVD-íróval lemezre,de annyira elhasználódott ( tíz éves felvétel) hogy nem mentem semmire. Azóta pedig nem találom. Még a Filmmúzeumba is írtam, ott sem tudtak róla mondani semmit. Ha valami van írok.
Pár oldallal ezelőtt már referáltam a filmről, volt szerencsém a sajtóvetítésen jelen lenni, és már ajánlottam mindenkinek, hogy tartsa távol magát tőle:)
Megnéztem az Elisabeth c. eposzt. (Miért is nem lehetett ezt magyarul Erzsébetnek hívni? Nem igazán látom a művészi "hozzáadott értéket" az angol eredeti címmel...)
Bárcsak ne tettem volna... Nem is a történész mivoltom háborog - azon már túljutottam két pálinkával -, mert azért az tudom kezelni, hogy Hollywoodban nem fognak történelmileg hiteles filmet készíteni. (tisztelet az elenyésző kivételnek.) Erzsébet c. filmben meg ami a spanyol vonalhoz kapcsolódik az úgy szar, ahogy van. Raleigh-sztori is hagy maga után kívánni valót, de hát a lovestoryért mindent. Azt nem is tudtam, hogy a csata hőse Raleigh és nem Drake... :oP
De ennyi elvaratlan szálat, teljesen feleslegesen művészieskedő, aztán meg tökéletesen sekélyes felvételt kevés filmben látni...
Pl. csoró fehér ló jelenet hogy illik bele a filmbe? Hol van az elmagyarázva, hogy egy hajón mit keres - egyébként az armada esetében jogosan - ló? Aztán mi lett a csoró lóval, miközben elúszott a süllyedő katonák és roncsok között? Erzsébet elé vitték, partra dobta a hulláját a tenger - az utóbbi történt több száz lóval, amit maguk a spanyolok dobtak vízbe az Északi-tengeren.
Szegény haldokló főkancellár arca egy másodpercre felvillan a magasból két reneszánsz kőfaragás mögött. Utána meg Erzsébet lelkesen üget ki a szobából. Miért is?
Aztán, amikor perceken keresztül köröz a kamera Erzsébet körül és isteni megvilágításba kerül, sötét világból a fénybe jut. Istenem, de giccsesen szar.
