"De, ez egy vitafórum. Méghozzá olyan ahol minden elmeroggyant is bátran hülyét csinálhat magából. "
Csak érdeklődnék (mert nem olvastam vissza a topicot), hogy te már túl vagy rajta, vagy még ezután akarod elkövetni?
Mormota nem tudott válaszolni a beugró kérdésre, lássuk te tudsz-e. Tőled könnyebbet kérdezek.
Az utóbbi hozzászólásokban felvetődött az éter témája. Az lenne a kérdésem, hogy Einstein relativitáselmélete szerint létezik éter vagy nem létezik? És szerinted?
Azt javaslom neked is, ne szólj vissza nekik az ő stílusukban. Egyrészt kultúemberhez nem méltó még ilyen fórumokon sem embertársainkat olyan módon minősítgetni, mint ahogy ez a "szekértábor " teszi, másrészt könnyen lehet, hogy téged tiltanak ki előbb, mint őket.
Fizikai tartalom nélkül a matematikai képletek semmit sem érnek.
Neked is áll a zászló! Légyszíves ismertesd a helyes fizikai tartalmat, a hozzátartozó matematikát, az elméleted falszifikálhatóságát, stb...
Nem hisztériázni kell, hanem virítani valami értékelhetőt. Eddig csak azt mutattad, hogy szerelmes vagy Tuaregoba. Fizikai elméletgyártáshoz azért ez kevéskének tűnik.
Egyetértek. A matematika egy nagyon jó segédeszköz a fizikában. Nélkülözhetetlen eszköz, ha a mennyiségekre is kíváncsiak vagyunk, nem csak a minőségi kérdésekre. A matematika tehát nagyon hasznos dolog, de nagyon könnyű visszaélni is vele. Szinte minden t be lehet vele bizonyítani, és mindennek az ellenkezőjét is.
De a matematika csak leírja a fizikai jelenségeket, a jelenségek okát nem mondja meg. Fizikai tartalom nélkül a matematikai képletek semmit sem érnek.
Legyen igazad, alkalmazzuk a módszert. Csak akkor állok le veled vitatkozni, ha megmondod mi az a foton. Egyszerű feladvány. Használhatsz matematikát, bármilyen segédletet, bármilyen könyvet.
Mivel te ajánlottad a módszert, nagy blama lenne, ha nem fogadnád el az ajánlatomat.
...de hát a hívőknek ezen nem kell gondolkodni, elég hinni benne.
Tudod a "hívők" az elmélet mellé számításokat, levezetéseket is kaptak, meg kísérleti alátámasztások egész seregét. A derék kételkedők, cáfolgatók eddig nem tudtak felmutatni olyan elméletet, levezetést, amivel számításokat lehetne tenni, és kísérletileg is beigazolódna az elméletük. Ez azért elég nagy hiányosságnak tűnik. A relativitáselmélet jóslatait eléggé drága kísérleteknek vetik alá, és minden ellenkező híreszteléssel szemben nem azért, hogy legyen még egy alátámasztása az elméletnek, hanem éppen azért, hogy végre valahol fogást lehessen venni az elméleten, legyen valami kilógó tapasztalat, amin el lehetne indulni az újabb elméletek felé. A kutatókat épen az élteti, hogy új dolgokat fedezzenek fel és nem az, hogy már megint leborulhatnak Einstein nagysága előtt. Az öntömjénező, "de azért is kételkedem" áltudósok helyzetén nem segít a folytonos hisztériázás, miszerint amit nem értenek, az biztosan valami átverés, vallás, stb...
Fizikára lefordítva ez úgy néz ki, hogy a cáfoló azt se érti, mire való egy modell. Ő olyan sajét maga szerint mély értelmű és alapvető kérdésekre várja a választ, hogy pl. "mi az a foton".
A fizikus meg használható szerszámot keres. A dolgok logikája, belső összefüggései érdeklik, a döntő tényező pedig az, hogy működik-e a modell. Helyes válaszokat ad-e, egyeznek-e a modell előrejelzése a kísérletekkel, megfigyelésekkel. Piszkosul nem érdekli, hogy a kibic aki semmit se ért az egészből, mit várna tőle, mit tart fontosnak.
Az objektív kritérium, hogy a fizikus konkrét elrendezésekben képes helyes előrejelzéseket tenni, a kibic meg nem.
Ez az alaőja annak, hogy a fizikus klpes pl. működő szabadelektron lézert építeni, a kibic meg nem. Ő annyit tud hozzátenni a dologhoz, hogy biztos valami egész más miatt működik pont úgy.
Szóval - ha működő dolgokat szeretnénk processzortól gps-en keresztül oled vagy kvantumpontos tv-ig, akkor célszerűbb a fizikusokat alkalmazni.
Ha önjelölt zsenik üres filozofálására vágyunk, arra itt vannak a fórum cáfolói.
Az elméleti fizikus nem azt jelenti, hogy filozófus. Épp ott kell a legkeményebb matek.
Kell a matematikai levezetés is, persze. De a jó elmélet nem ott kezdődik, hanem az alapelvek lerakásánál és az ötleteknél.
Newtonnál ugye volt az almás anekdota, s csak később kezdett a képleten dolgozni.
Einstein is hosszú évekig gondolkozott az elmélete elvi alapjain, s csak utána dolgozta ki a matematikai hátteret, amihez segítséget is kért Marcel Grossmanntól.
Pont ugyanaz a viselkedésed, mint a kocasakkozó kibicé, aki egy sakkmester játszmáját kommentálja a parkban. Egyik lépés sem tetszik neki, sziszeg, bekiabál, bele is húzna legszívesebben, hiszen biztosan tudja hogy a mester rosszakat lép, képtelen észrevenni az ő zseniális elgondolásait.
Aztán - ha arra kerül a sor és fogadásból leáll vele a mester - a kibic megsemmisítő vereséget szenved. Akárhányat játszanak, mindig.
Természetesen továbbra is biztos benne, hogy ő az aki jól látja a sakk lényegét. A sakkmester tévtanokban hisz és rosszakat lép, a lealázásnak biztos valami más oka van.
Gergo73-nak volt évekkel ezelőtt egy nagy ötlete. Azzal állt csak le vitatkozni specrelről, aki egy általa feladott példa megoldásával előbb bizonyította, hogy van valami képessége a logikus gondolkodásra. A példa természetesen nem specrelről szólt, nem is fizikáról szólt, inkább egy általános iskolás matek versenyfeladatra emlékeztetett. A dolog fényesen bevált. A teljesen matematikai antitalentum cáfolók eleve nem mentek bele, aki mégis az meg koppant.
"...most megjött Jimmy és leteríti Maxvellt is...."
Hízelgő, hogy összetévesztesz Einsteinnel, de el kell keserítselek. A fotonokat nem én találtam fel, hanem Einstein. Bár igazából ő sem tudta soha megfejteni, hogy mi a csuda lehet az a fénykvantum. Azóta sem tudja senki, de hát a hívőknek ezen nem kell gondolkodni, elég hinni benne.
Nyugodj meg, a Faraday, Maxwell, Hertz vonal az most is helytálló.
Az elméleti fizikus nem azt jelenti, hogy filozófus. Épp ott kell a legkeményebb matek.
"Az elméleti fizika a fizika azon ága, amely matematikai modellek és fizikai absztrakciók segítségével észszerűsíti, magyarázza és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket. A matematika fontosságát az elméleti fizikában az is hangsúlyozza, hogy szokták még egyszerűen csak matematikai fizikának is nevezni."
Hát miféle Einstein hívő vagy te, aki még azt sem tudja, hogy a fény nem elektromágneses hullámokból áll, hanem fotonokból.
Na végre itt a felmetősereg. :o)) Tuarego egyetlen rúgással cáfolta Galileit, Newtont, Einsteint, most megjött Jimmy és leteríti Maxvellt is. Jó kis móka kezdődik.
De az igazán meggyőző az, amikor az unalomig ismételgetett hibás magyarázatok helyett helyes magyarázatot tudunk adni.
Van benne némi igazság. A matematika nagy dolog. Einstein valóban írt olyasmit, hogy gravitációs erő nem létezik, csak a görbült téridő, és ezért a gravitációt nem a fizikaórán, hanem a geometria (matematika) órán kellene tanítani. De ezt még az ortodox relativitáshívők gyomra sem vette be. Azóta is fizikaórán oktatják a gravitációt.
Newton is előszeretettel alkalmazta a matematikát. Kiszámolta például, hogy a világ kb. 6000 éve keletkezett. A világvégére 2060 jött ki neki a matematikai számításokból.
A világ keletkezésére vonatkozó számításai mintha nem lennének pontosak. De a világvége még bejöhet. :)
Hát miféle Einstein hívő vagy te, aki még azt sem tudja, hogy a fény nem elektromágneses hullámokból áll, hanem fotonokból. Olvasd el az általános iskola 8. osztályos fizika könyvét. Benne van, hogy a fény fotonokból áll.
Szomszéd nénim is folyton kételkedik: hátha figyelmen kívül hagyták a túdósok azt az elvi lehetőséget, hogy amikor ő babot főz, olyankor egy távoli galaxisban felfelé esnek az elejtett tárgyak. Ergo: "Lehet ám, hogy a gravitáció elmélete kiegészítésre szorul!"
Igen, Einsteintől nem volt teljesen idegen az éter létezése, amint az alábbi idézetből is kitűnik. Inkább a későbbi követői, akik pápábbak akartak lenni a pápánál, azok voltak annyira mereven éterellenesek.
Így ír Einstein (Über den Aether, Verhandlungen Schweizerischen Physikalischen Gesellschaft 1922):
"De ha majd ezek a lehetőségek igazi elméletekké érlelődtek, az elméleti fizikában akkor sem fogjuk tudni az étert, azaz a fizikai tulajdonságokkal bíró kontinuumot nélkülözni; az általános relativitáselmélet ugyanis, melynek elvi szempontjaihoz a fizikusok nyilván ragaszkodni fognak, kizár egy közvetlen távolbahatást,; minden közelhatás-elmélet azonban eleve feltételez folyamatos mezőket, tehát feltételezi egy 'éter' létezését is."
Közmegegyezés szerint nagyfokú illetlenség vallásnak nevezni az olyan természettudományos elméletet, amelynek alkalmazásával helyes prognózisok készültek.
Látom, még mindig nem adtad fel a reményt, hogy meggyőzd a relativitáshívőket.
Nem akarom meggyőzni őket, úgysem lehet. Ahogy mondod, dogmaként kezelik a relativitáselméletet.
Inkább csak elmondom a kétségeimet, hátha akad olyan olvasó, aki nyitottabb arra, hogy nemcsak az unalomig ismételgetett magyarázatok lehetségesek, s esetleg mégsem úgy vannak a dolgok.
