Ezen elgondolkoztam egy keveset, de nem nyert. Egy hónapon belül volt arról szó, hogy két nedves fa összedagadva teljesen vízzáróvá teheti a közöttük lévő rést. Itt is ez megy végbe. Ott nem tud lefolyni a víz. Annak akkor kell megtörténnie amikor még szárazak és nem dagadtak meg.
A sógorról még azt is simán el tudom képzelni, hogy ragasztót sem rakott alá, úgyis megtartják egymást a parketták a nútokon keresztül :) Persze ez csak aljas feltételezés részemről, nem voltam ott amikor lerakta a parkettát.
Na ennyire tudományosan én nem is gondoltam át, de nem is érdemes. A víz úgyis megtalálja magának az utat ha nagyon gondosan és szakszerűen rakod le. Főleg ha nem egy pohár vízről van szó, hanem egy 200 literes akváriumnyi vízről. :)
Ezt sajnos azt hiszem, csak a víz tudná megmondani - esetleg az aljzat is adhat egy értelmes interjút :) Az biztosnak látszik, hogy a bőséges vízellátás mellett, a szélen megjelenő feszültségek okozta alakváltozás eltöri a fedő lakkréteget, megnyitogatja az egymáshoz fekvő parketta lécek közti réseket.
Csak gondolj bele, ha egy szög beverésénél ennyiféle hibát képes elkövetni a sógorom, akkor egy parketta lerakásnál, lakkozásnál mennyi hibát követett el?
Megfogadtam hogy nem szólok a történethez hozzá, mert rohadtul nem vagyok sem mérnök, sem faipari szakember.
De nem álltam meg, és felhívtam a Németországban majd 20 évig parkettázó haveromat, hogy látott-e már fűben nyuszit. Látott :-) És karón varjút? Olyat is. És parketta által megrepesztett falat? Olyat is. Sajna fényképet azt nem csinált róla.
De ha más nem: még rémlik történelemóráról, hogy anno a piramisok építésénél valami meglocsolt faékkel repesztették a bazi nagy kőtömböket. Jól emlékszem? Hát gondolom fénykép arról sincs, max. kőbe vésett rovásírás, de én simán el tudom képzelni, hogy a dagadó fa igen nagy erőket tud kifejteni.
Szerintem higyjük el, hogy van ilyen. És legyen peace, meg örö é' bódottá. ;-)
Nem tudom milyen papírcsövek vannak nálatok. Amit én ismerek azokat a világ minden tájáról hozzák hozzánk mert erre van feltekercselve a több száz kilós szőnyegpadló tekercs.
Szerintem ezen 1éven belül túl van. Ezért utálom a parkettát. Állandóan mozog.
(Gyerek koromban folyton lebuktam miatta, amikor későn mentem haza. Akárhogy óvakodtam át a nappalin, mindig megreccsent itt-ott. Ebből tudták a szüleim, hogy mikor jöttem meg :-D)
Hanem az, hogy egy ÚJ parkettánál, hogyan lesz vizes a parketta azon faanyaga amelyik beljebb esik mint a legszélső. Víz nélkül viszont nem dagad ergo nem púposodik.
Ha az én parkettám lett volna akkor először is lefényképezem, utána meg legyilkolom a "mester embert" mert nem hagyott diletációs hézagot a falnál. :) Szerencsére nem az én parkettám volt, így fénykép sincs róla. :)))
- a parketták egymáshoz ill. az aljzathoz fekvésének egyenletessége nem kifogástalan;
- ebből adódóan a feszítőerő esetleges, pici külpontossága a parketta vastagsága mentén, a parketta léc hossztengelyével párhuzamos tengelyű csavaró nyomatékot eredményez;
- a csavaró nyomaték elősegíti (vagy előidézi ?) azt az alakváltozást, ami a külpontosság növekedéséhez vezet, ez pedig egyre inkább az egyes parketta elemek (vagy egyes lécek, vagy sávok vagy mozaikok) vízszintes tengely körüli billenését próbálja elősegíteni;
- minél több parketta sávon haladunk át a megtámasztástól, annál több lesz a felhalmozott, egyensúlyra törekvő feszültség, hála a külpontosság növekmények;
- aki nem bírja, feladja - ez lehet egy parketta nútja vagy csapja, ragasztott parkettánál a ragasztó, stb..
Szerintem alul is ha a régi típusú telibe vagy csíkokkal ragasztott hagyományos parkettáról van szó. Legalábbis mind a bitumen mind a gumi alapú parkettaragasztó vízzáró.
"A parketták között meg szépen le tudott szivárogni a víz."
Akkor az a lakkozás el lett baszva ha valóban új volt. Bár nem tudom hogy lehet úgy elbaszni hogy egy folyadék ne terüljön ki.
"A fal mellett is."
Szerintem meg csak ott, és alul sem tud aláfolyni, és felül sem tud átázni a fentiek miatt.
A többit a sógorodról te tudod, de az biztos hogy akadnak ilyen emberek :)
Nem láttam, mert hozzáférek bármikor. Soha nem kerestem. Havi szinten 50-60 liter fogy a cégnél, gondolod hogy az a liter-se mennyiség számít? De ez is, mint minden, ízlés kérdése. Ha szerinted a vadiúj kompresszorban azonnal olajat kell cserélni, akkor legyen neked karácsony...
A parketta felül vízálló, de alul nem. A parketták között meg szépen le tudott szivárogni a víz. A fal mellett is. A sógorom csinálta a parkettázást, csiszolást, lakkozást. Ő egy olyan komoly szakember, aki két hétig gondolkodik, meg olvassa a szakkönyveket, hogy kell beverni egy szeget a falba, majd amikor nekiveselkedik végre, akkor
1 melléüt és befesti kékre a körmét a kalapáccsal,
2 beszakítja a vakolatot,
3 elgörbíti a szöget,
4 amikor ki akarja húzni fogóval akkor kiszakítja a vakolatot is egy tenyérnyi darabon
5 leejti a kalapácsot és összetöri az üvegasztalt,
6 tövig beveri a szöget úgy, hogy egy képet sem lehet ráakasztani
7 biztos, hogy a villanyvezetékbe veri be a szöget és elmegy a világítás is a szobába
8 200-as szöget választ egy kép felakasztásához
9 elő akar fúrni a téglafalba a szögnek és beletöri a fúrót a falba
10 a fentieken kívül még 70 hibát el tud követni, amikre nem is gondoltunk volna soha :)
Azt magyarázom, hogy csak és kizárólag a szélsőket érheti víz, azaz csak az dagadhat. Az összes többi csontszáraz marad új parketta esetén. Ebben az esetben nincs összeadódó dagadás.
Természetesen impregnálva gondoltam. Lehet hogy igazad van, de hogy kézzel eltöröd? Nálunk tonnás papírtekercsek tartója ez az anyag. A hulladékfeldolgozó mindig szopik vele, a soktonnás hulladékpapírprés belehal. Ha olyan könnyen összeroppanna, miért kellene időnként 300 LE-s dízelmotorral meghajtott aprítógépet bérelni a felgyűlt hengerek bezúzásához? Ráadásul ezek 1-2 évig állnak a szabad ég alatt, mégis ez a brutális masina kell ahhoz hogy felaprítva bálázható legyen.
Új parkettánál nincsenek a parketták között rések, hiszen monolitba van lakkozva. Azok a rések csak sok év után jelennek meg miután a hőmozgástól megrepedezik a lakk.
