Nem lehet azt online megrendelni? Írtok angolul, megértik. A mágnessel nagyon egyszerű lenne, az elv pofonegyszerű, akár a fióklap alá is teheted, vagy a fiókoldalba középen, vagy a fiókszél élébe és ráfóliázol. Aztán vakarhatja mindenki a fejét mitől működik :)
Ez konyha FÉLsziget lesz, vagyis a rövidebb (45cm) oldala a falhoz lesz tolva és rögzítve. Lesz hátlapja is csak még a fiók-dilemma :)) miatt azt nem dönthettem el, hogy a munkalapot is fedje hátul, vagy csak a fiókaljig érjen. Mivel a fiók alatti síkban tervezek még előre és hátra is merevítést a hosszabb (90cm) oldallal párhuzamosan, a hátsó merevítéshez mindenképp rögzíteni fogom a hátlapot, így oldalirányú terhelésre (a falhoz-rögzítésről nem is beszélve) azt hiszem kellően fel lesz készítve. Ilyen első és hátsó kereszt-merevítést szeretnék a munkalap alá is, és arra fogom felfogatni a munkaasztalt.
Bocs, de sötét van :) Szóval: a kúpos csőmenet, az amikor egy (csonka) kúp felületű lesz vágott menet, igaz ? A 'G 1/2 collos' jelöléssel ilyet kéretik készíteni - így gondolom, mert, ha az anya ilyen, csonka kúpos belsejű, akkor a szokásos, hengeres felületre vágott menet, ami nem 'kúpos' alkalmatlan a 'G menetes' jelű anyába. Tehát az én szorítóm a kúpos menetet igényli - így azt hiszem, tényleg nem helytálló az a megállapításod, miszerint a kúpos menet nem lesz alkalmas a szorítóhoz. Kérdés: világosabb lettem vagy sötétebb e témában ?
"Igazából miért kell neki egy ilyen? Lepukkant legénylakásba nő nem leledzik, ha mégis, csak átmenetileg."
Per pillanat csak az étkezőasztalon (ami ha jól rémlik egy műanyag asztal alu lábakon - nagyon könnyű) van annyi helye, hogy fel tudjon szeletelni egy vekni kenyeret.
"Legfontosabb paramétere annak a konyhaszigetnek a súlyterhelése (kb 150 kiló) és a magassága lesz (max 90, de inkább 80) Aztán ha ezek megvannak lehet ki-be húzgálni a fiókot bármely oldalról."
Erős lesz, és 90 magas, de a fiókot bele kell tervezni az elején, az anyagvásárláskor (teli hátlapja legyen, vagy legyen fent kivágás)
Accuride jó LENNE, ha lenne (értsd: lehetne kapni itthon) olyan méret, ami nekem kell. A cimbi kontójára kísérletezgetni, Waendel-féle gányolást csinálni nem annyira akaródzik. Kb. tudom, mire vagyok képes, aztán abból amit mondtok, felmérem, mit tudok megcsinálni.
A mágnesezéssel csínján kell majd bánni, mert aztán ráragad az is, aminek nem kéne :)
A közézáródó működik csak, az világos. Csak nem szép, de lehet, hogy ezt már írtam.
Az, hogy nem tetszik neked a válasz az erősen látszik. De sajnos ez van.
Mindenesetre én (és szerintem itt a legtöbben mások is) úgy vagyok vele, hogy nem hiszek a tekintélyelvű megmagyarázásban azaz, hogy "nekem diplomám van, én jobban értek hozzá". Ha érvekkel alá van támasztva valami azzal lehet meggyőzni a másikat. Ha valóban jobban ért hozzá az emberfia akkor ez nem is okoz komolyabb problémát neki.
Jut eszembe. Lehet, hogy meg kell oldani a konyhaszigetnél azt is, hogy hátlap nélkül ne dőljön össze, ha véletlenül oldalról tolna be egy "fiókot". Ilyen terhelés a falhoz tolt, beépített konyhapultnál sosincs, bár leszakadt mosogatókivágást már láttam, de konyhaszigetnél esélyes. Azt hiszem csak ez az egy fiók lesz ilyen bonyi, több extrát nem fogsz szorgalmazni. :)
Egyrészt mert a te hozzászólásaid végződnek/kezdődnek mostanában ilyenekkel.
Másrészt pedig ebben a hozzászólásban amiről szó van konkrétan személyeskedsz.
Hidd el ebben a topikban sokan hivalkodhatnának szintén ilyen olyan címekkel, titulusokkal, nemzetközi vizsgákkal, közte holmi mérnöki végzettséggel is (pl nekem is van egy gépészmérnöki diplomám is, és sok emberről tudom hogy akad valahol a fiókban valami hasonló kutyabőr).
Ettől még nem lesz jobb valaki a másiknál, és még az sem biztos, hogy jobban átlát egy adott problémakört mint az olyan aki mondjuk húsz éve foglalkozik vele nap mint nap csak éppen mondjuk más irányú a diplomája.
Igazából miért kell neki egy ilyen? Lepukkant legénylakásba nő nem leledzik, ha mégis, csak átmenetileg. Legfontosabb paramétere annak a konyhaszigetnek a súlyterhelése (kb 150 kiló) és a magassága lesz (max 90, de inkább 80) Aztán ha ezek megvannak lehet ki-be húzgálni a fiókot bármely oldalról.
Az accuride-s dolog nem jó? Kell venned egy teljes kihúzású golyósoros fiókot, és leoperálni a végét, hogy ne ütközzön, és oda-vissza tologatóssá lényegüljön át. Ha esztétikust akartok akkor 2 db-ból raktok össze 1-et úgy, hogy a végeket átrakjátok.
A két fiókelőlap tetejét csináld vasból, vagy fúrj bele vasat, mágnest, és a munkalap aljára pedig tegyél erős mágnest. Így egyszerre fogja majd meg mindkét oldalon a mágnes ahogy betolja alá a fiókokat. Lehet 2 mágnest is szembefordítani, vagy ahogy tetszik.
A kivitelezés hullaegyszerű, az egész feltétele az, hogy a fiók közézáródó legyen Ha ez megvan, okés a dolog minden hókuszpók nélkül.
Matthias ezen a videnyón pont egy ilyet gányol át.
Ja,és az összes vizes és gázos menet nem tömít, ezért kell kóc és teflon szalag a menetre.
Kócot gázhoz TILOS használni, mert egy esetleges kiszáradás után tömítetlenségi utakat hagy maga után és szivárogni fog. Ráadásul - tudom, ez megint baromság, de ez van - a gázos eszközökön minden egyes csőszakaszon csak egy "oldható" (értsd menetes) kötés lehet, nevezetesen ott, ahol az eszközt csatlakoztatod - a többinek oldhatatlannak (hegesztett kötés) kell lennie. Az oldható kötésnél azonban csak teflon, vagy gumi tömítést szabad használni.
Vízre szabad a kócot is, mert az folyton nedves lesz és így meg fog "dagadni" és tömíteni fog.
(A kúpos menetekről nincs infóm, de miután az "összes" vizes és gázos eszközben hengeres menet van, így nem tudom, hogy a normál gyakorlatban hol használhatják, mint ahogy a páncél csőmenetet sem tudom. )
Kevered a dolgokat: Más a menetvágó által készített kúpos bevezető , és megint más a "kúposmenet" vágó.
Minden menetvágó, és menetfúró először nem teljesértékű menetet vág, hanem csak csökkentett méretű, "bevezetési "szakaszt készít - kivéve az esztergapadon, késsel készített menetet (elvileg ott is illik menetkifutást készíteni, de elnagyolt megoldásnál nem feltétlenül szükséges). Ha ott is kézi metszővel, vagy fúróval készítik, akkor azon is lesz bevezetési szakasz.
Ráadásul megszokott dolog, hogy a menet "előkészítéséhez" egy meghatározott méretű "45 fokos letörést" készítenek, ami biztosítja, hogy a menetmetsző (vágó) jobban rákapjon, illetve a már elkészített menetezett rész jobban betaláljon az anyamenetbe.
Ettől jelentős mértékben eltér az, amikor a teljes keresztmetszetű menet egy kúpfelületre van felhordva - azt hívják kúpos menetnek. Én erről beszéltem nem másról. (ez a mellékelt táblázat első oszlopa, úgyis hívják, hogy "Kúpos csőmenet")
PS: megértelek, hogy irritál a mérnöki végzettségem és minden szavamat korrigálni akarod, de nem biztos, hogy szükséges. Főként nem abban, amiben valszeg jobban otthon vagyok. :-)
"..akkor az kúpos csőmenet vágó, ilyen is van (én nem tudom, mire jó, de van). Erre a célra nem lesz jó."
De, erre kizárólag az lesz a jó, mivel az "anya" is kúpos. Az összes vizes, meg gázcsöves menet kúpos, hogy jobban tömítsen. Hidraulikákban is használnak kúpos meneteket tömítés nélkül.
Ha nem vagy túl messze tőlem, akkor lehet, hogy hallottad a lehulló tantusz csattogását :) Köszönöm szépen a leírást, a szorítóhoz használt cső végére G 1/2 collos menet kell. Mivel életemben először használtam a cső menetvágót, valószínű nem hajtottam végig (akadásig), így egy picit rövid lett a menet. Nem sokkal, 1-3 menettel, darabja válogatta. Most utánvágtam a FORCON-nal, és láss csodát: végig befekszik a menetbe a cső, tehát a hajlító nyomatékot az a 7-8 menet kap palástnyomássá, nyírássá alakítva, nem pedig 2-4. Mellesleg, a kúposság miatt az a szegény pár menet még rendesen fel sem tudott támaszkodni ...
Mégegyszer köszönöm szépen nektek a gyors és igen hatékony segítséget ! Remélem, lesz olyan eset, amikor hasonló módon én is segíthetek.
"ez a túlbonyolítása annak, amit én mondtam ;)" Jaja, hajlamos vagyok rá :)
"felfelé mennyi hely kell neki, mivel a fiók lógva csúszik"
Ez talán azért szerencsésebb, mert felfelé kell neki a hely, nem pedig két oldalra. A fiókelőnél nagyobb/magasabb kivágás fog kelleni, de ez talán nem annyira zavaró így, mert a asztallap, ha fentről nézzük takarja, árnyékolja, optikailag talán szebb, de tudja a rosseb.
Mi van akkor, ha hagyod a fenébe a fiókgörgőket, és egy egyszerű fából készült fiókcsuszón lehet előre hátra húzni a kütyüt? Itt most a hagyományos faléces megoldásra gondolok, amikor a fiók alá van támasztva jobbról, balról egy-egy léccel és a "fiókűrben" lehet mozgatni. A homloklapok becsúsznak a kivágásba és a homloklap szinel a becsukott helyzetben.
Ha 14-16 mm után "megáll", akkor az kúpos csőmenet vágó, ilyen is van (én nem tudom, mire jó, de van). Erre a célra nem lesz jó.
Ezért is szakad le.
Nagyjából az az ökölszabály, hogy 6-8 menet az, ami tart: ha többet vágunk, akkor csak felesleges a ráfordítás (most biztos lesz, aki másként tudja, de hidd el). Nagyjából ezért akkorák az anyák, amekkorák.
Tehát mindenképpen azt el kell érned, hogy 8 menetnyit be tudja hajtani: ha félcollos a cső, akkor 14 menet van egy collon, azaz 1,814 mm a menetemelkedés.
Ennke megfelelően 8*1,814= 14,5 mm kéne legalább, hogy fogjon. Ha azonban kúpos a menet, messze nem fog ennyit - ez a teljesértékű menetekre vonatkozik.
Nézd meg a vágófejet - ha több darabos a készlet, akkor tuti, hogy rá van írva a mérete: a csőmenet jele G és egy (általában) törtszám 1/2, 3/4, stb és szabvány szerint nincs mögötte colljel.
Ha C betű van rajta, akkor szintén csőmenet, csak régi szabvány szerinti jelzés (ekkor van a méretszám mögött " jel is).
Ha W jelet látsz, akkor nem csőmenetvágód, hanem withworth menetvágód van, amivel az a baj, hogy ritkább a menet: sokkal kevesebb van egy collon, mint a csőmenetnél.
Ha M van, akkor metrikus - az sem jó, mert 60 fokos a profilszög (a cső és withworth 55 fokos).
Van még olyan, hogy páncél-csőmenet - ne kérdezd, mire való...
Ha minden OK, és mégis leszakad, akkor add el a szorítódat és vegyél 3/4es csőre valót... :-) Ne itt, hanem a vaterán!
(Tény és való, hoyg a félcollos cső nem annyira erős, hogy e célra felhőtlenül használni lehessen...)
Ha nem tágít a haverom a kívánsága mellől, akkor valami olyan megoldást fogok keresni, mint az íróasztalok billentyűzettartó-fiókjánál van, vagyis felfüggesztett csúszón menne a dolog. A fiókűr felett lenne rögzítve a sín a munkalap aljára, a csúszókocsi pedig oldalról lenne "ráakasztva".
A középen fixálást pedig mágnessel oldanám meg - kontakt nélkül, középállásban volna legerősebb a vonzás (legközelebb a mágnes).
Az tény, hogy ifjabb koromban elég határozott fogásom volt, de mindez olyan régen, hogy talán nem is igaz :) Amire én tippelek, az, hogy valószínű valami miatt nem hajtottam be eléggé a csövet a szorító anyába, és emiatt kaphatott túlterhelést. Említettem, hogy a menetet belül a gyártó lefestette, lehet, hogy emiatt nem tudom kellő mélységig behajtani a csövet.
mi az hogy legközelebb eldobja magát??? úgy meg szoktad szorítani a szorítót hogy attól elszakad a cső vagy lenyalódik a menet? akkor szerintem simán csak túlterheled. az a félcolos cső nem alkalmas iróztató erőkre.
A leszakadó meneteket egy több fejes készlettel vágtam, és kúpos menetet vágott. A típusát nem tudom, de kis műanyag bőrőndben, talán 4-6 fej, és egy a fejet befogadó, hajtószárral ellátott, racsnis, a fejeket fogadó feltét volt. Kölcsön kaptam.
A FORCON is kölcsön van, meghatározatlan ideig :) Tegnap este jutottam vele dűlőre, nekem a vasas dolgok kicsit idegenek - a megnevezések, és a szerszámok is. Csőmenet vágó, kb. 14-16 mm vágása után befejezi a működést, nem lehet tovább vágni, és enyhén kúpos a menet. Találtam egy sárgaréz, 1/2 collos - 3/4 collos átalakítót, és szépen ráhajtható a vágott menetre.
Ha legközelebb eldobja magát valamelyik csővég, akkor Forcon-nal fogok menetet vágni, még akkor is, ha lényegesen hosszabb idő, a több fogás miatt.
Nyugodtan írhattok számomra úgy, mintha sohasem láttam volna közelről még egy fúrószárat sem, úgy legalább biztosabb a megértés :)
kihagytál egy pár kört. a közézáródó fiókkal az a gond, hogy amikor bemegy akkor az előlapja útban lesz a sínnek. ha meg a sín be van marva a korpuszba, akkor a korpusz peremén kell neki kivágás, amit az elézáródó fiók előlapja szokott takarni.
Kúpos menetet vág az a kerepes? Ha az első menetek szakadnak le, akkor azt tudom elképzelni, hogy nem gázmenetet vág a metsződ és nem fekszik bele a menet cső felőli vége a kúpos "anyába".
Az enyémbe mezei horganyzott vízvezetékcső van, nem szakad le.
Ha a fiókelőlap nem "ütközik", hanem besimul a szekrény "homloklapjába", akkor elvileg nyílhat bármerre a fiók: a nyíláson előre is, hátra is átcsúszik.
Nem tudom a pontos szakszerű nevét ennek a fiók előlapnak, csak azt tudom, hogy ezt a legnagyobb szívás megcsinálni. A legkisebb hiba és eltérés is ordít róla.
Ezzel együtt, tény és való, hogy sok ilyen fiók van.
Az előre-hátra nyílás egyetlen gondja a fiók "végállásának" behatárolása lehet, de azt egy golyós "bepattanó" végzárral meg lehet csinálni. Nekem volt egy maroknyi ilyenem, csak éppen a pincében mind megrozsdásodott. Régi éjjeliszekrényeken volt ilyen: egy fém kupakban rugó ellenébe egy golyó volt bepréselve: ellendarabként egy lyukas vaslemez kellett, aminek futratába beült a golyó és egy kis ellenállással jelezte, hogy itt a vége. Remélem, érthető... :-) Ez még a mágneszárak előtti nem kulcsos, de mégis záródó megoldás.
