2 centi (!) nikecellig bátran szigetelhetsz belülről is, semmi gondot nem okoz.
Igaz, nem szigetel úgy, mint a 10 centis réteg, de azért már ennyi is sokat számít.
Én már több helyen szigeteltem így belülről beton-panel külsőfalat - és miután, 3 évre rá, egy táblát el kellett távolítsak, alatta hófehér, csontszáraz falfelület volt. Nyoma sem volt sem penésznek sem más nyavajának alatta.
1-2 centi nikecell még messze nem klasszikus hőszigetelés - viszont rengeteget javít a hőkomforton, pláne ha úgy kerül az ágy, hogy az ember feje a külső fal mellé esik és azt érzi, hogy csak úgy "süt a fal a fejére", ahogy mondani szokás.
- Én mértem kopasz falfelület-hőmérsékletet kinti mínuszoknál - és bizony volt, hogy 9...11 °C-os volt a falfelület - a 23 fokos szobában.
- Amióta leszigeteltem belülről, 17-18 fokos a fal felülete - kb. ugyanolyan körülmények közt.
A belülről szigetelés elég lutri, lehet berohad a fa/szigetelés határánál. 7cm fa szigetelő képessége egyenlő 30cm tömör téglával, vagy 70cm vasbetonnal, és tudomásom szerint a panelházakban sem szoktak megfagyni.
igen, ezen az alsó szigetelésen gondolkodom, hogy már az előkészítés (ház helye) milyen legyen
a minimálisan ajánlott kinti eljárás: homok, kavics, homok, tömörítve, majd nagy betonlapok (nem teljesen lefedve az alapot) és arra állítják a házat mondjuk ez a legolcsóbb, de igen, én is aggódom, h onnan is "sok" hideg fog feljönni
azért én egy kicsit szigetelném is ;), ezért kérem a "lakóközösség" véleményét
Nem kell arra semmilyen szigetelés, egy siestával belehet fűteni. Hőtároló képessége nem igen van, ezért ameddig fűtesz, addig jó idő van, utána nagyon hamar kihűl, de gyorsan fel is lehet fűteni.
Az aljzat a problémás, azt kell nagyon szigetelni. 10cm lépésálló polisztirol, arra nútféderes osb, vagy MFP, és linóleum a tetejére.
Heejjj, ugyan miért nem csodálkozok, hogy ez a "viking-megoldású" gép valójában ....román :-)))
Emlékeztek még a román Dorin-ra?
Azért az se sokat szarozott egy-egy feladat előtt - attól függetlenül hogy volt-e megfelelő anyaga-alaktrésze-szaktudása valamihez...avagy sem - megoldotta.
Erről egész biztos Pillanatragacs kollégánk is sokat tudna mesélni - az ottani román kollégák munkásságáról :-)))
Egyébként teljesen érthető, hogy évtizedes súlyos hiánygazdaságban, amikor már az égvilágon semmit sem lehet kapni egy munkához - az emberekben olyan speciális készségek fejlődnek ki, amelyek előtt a normál szakmai környezethez szokott szakembernek megáll az esze... és csak ácsorog egy helyben.
Példaként ott vannak a kubai autószerelők - akik 60-70 éves amerikai autókat tartanak napi forgalomban úgy, hogy egy gramm alkatrészhez sem jutottak hozzá az elmúlt fél évszázadban.
Állítom, hogy ezt a mutatványt (ilyen totális alkatrészhiánnyal) még Detroitban, az autók szülőfalujában is csak nehezen adnák elő az ottani szakik.
Belülről szigetelni nem célszerű. Nem engedi melegedni belülről falszerkezetet, így az teljesen átültetés télen. Akár fagypont alá is. A belső szigetelés és a fal között kicsapódhat a pára, penészedni fog, illetve a fa anyag beszívhatja ezt a nedvességet. Ez télen megfagyhat, ez roncsolja a fal szerkezetét. Nem vagyok a téma szakértője, de pár éve én is a belső szigetelésben gondolkodtam, akkor átrágtam ezt a témát. Én kerülném a belső szigetelést.
Kinéztem egy ilyen kész kerti házat műhelynek, mivel ezzel elég hamar fedél alatt lehetnék és ezt odakint részletre is odaadják. Nútféderes palló, 70 mm-es falakkal. (van teljesen vacak 28 millis fal is). Német termék és Németországban lenne, tehát nem hazahoznám.
A kérdésem az, hogy szerintetek van-e esély ezt belülről annyira szigetelni, hogy télen is lehessen benne dolgozni. Esetleg kis jancsikályha szerűvel fűteni, vagy max olajradiátorral. Itt azért egy ésszerű szigetelésre és burkolásra gondolok, nem arra, hogy a 3x-sát ráköltöm.
Én sokat gondolkodtam már a varrógép motoros verzión. Nagy előnye a pedálos fordulat szabályzás és a csendes működés. Rendszeresen jár hozzánk a melóhelyre egy varrógép szerelő aki karbantartja a gépeinket. Tőle kértem tanácsot illetve ezeknek a motoroknak a jellemzőit, tulajdonságait. Szerinte is alkalmas lenne egy ilyen motor, bár a fordulatszám szabályzása nem a leg jobb erre a feladatra, mert kis fordulaton elég gyenge a motor. Az ipari varrógép motorok már maximálisan megfelelnének a feladatra, azok sokkal erősebbek még kis fordulaton is, ráadásul tartósabbak is. Egy ilyen motor ára 20.000 huf körül van bár ki lehet fogni olcsóbban is a vaterán, jófogáson. A fékes-kuplungos motorok sokkal drágábbak, de a erre nincs szükség.
Rendben,beszámolok majd az eredményekről.a "baffle" lemez vastagsága 22mm,egy 17 milis forgácslap és ez ragasztva egy 5 milis rétegeltre.A rés szélessége sacc-ra ment,hossza kb ahogy mondod 270 fok.
Ezt a belépőélt kifejtenéd bővebben?
Viszont még arra figyeltem hogy hol helyezem el a csövet.
Vidd végig így ahogy elkezdted, aztán számolj be róla.
Viszont a baffle lemez vastagnak tűnik. De mindenképpen csinálj neki egy belépőélt. Egyébként milyen számítás szerint állapítottad meg a kivágott rés szélességét? (a hossza 270 fok)
Varrógépmotoros megoldásban nem gondolkodtok? Azokat ismeri valaki közelebbről? Az otthoni verzióra gondolok. (ezt még panelban is lehetne nyüstölni úgy mint a hűtőkompresszoros kompresszort. Senkit nem zavarna, senkinek nem tűnne fel.
Az imént rájöttem hogyan lehet sketchupból 1:1 méretben kinyomtatni az A4-es lapnyira rajzolt dolgokat 1 lapra (nem 6-ra ahogy erőszakoskodik) A kész skp rajzot exportálni kell pdf-be 1:1 skálával :) Lehet csinálni szuperpontos sablonokat minden célra.
Ígértem fényképeket a sűrített levegős porszívómról. Itt van pár kép. A porgyűjtő zsák hiányzik a gépről, azt a fekete csatlakozó részhez lehet rákötni. A zsákot valahova elraktam és nem találom.
A szerkezet gyakorlatilag egy nagyobb átmérőjű cső amibe belül középen a palstjában van egy horony, a horony oldalában pedig sorban a pici lyukak körben ahol a sűrített levegő beáramlik a vastag csőbe hátra fele. Így a cső elülső szájánál szívóhatás lép fel és fel tudja 1-2 cm távolságból szippantani a faforgácsot. Nem túl hatékony a szívása még 5 bar kompresszor nyomáson sem, 8 bar felett kezd jól szívni. Ekkor már egy átlagos porszívó szívásával vetekszik. Hatalmas előnye ennek a szerkezetnek, hogy robbanásveszélyes helyen is lehet használni.
Én a unimaxosat ajánlom, aminek erősebb a motorja. Csiszolásnál illetve nagy átmérő esztergálásánál kell az erősebb motor pld nagy tányér készítésénél. Az én faesztergámnak is a gyenge motor a hibája. A másik előnye ennek a gépnek, hogy MK2-es a csatlakozója a kitámasztó kúpnak ami egy szabvány, így gyakorlatilag bármilyen MK2-es szabványú fémeszterga tartozékot használni lehet hozzá. Pld MK2-es tokmányt, morse kúpot stb...
A folyamatos fokozatmentes fordulatszabályozás nagyon hasznos a DM 450-esnél, míg a unimaxos csak 5 fokozatban tud más fordulatszámot.
Amit hiányolok ezekből a hirdetésekből az, hogy milyen kiegészítők járnak a géphez és milyeneket lehet rendelni hozzájuk. Pld 3 vagy 4 pofás külső illetve belső tokmány, morse kúpok, késtartók, stb.
Nekem is ez a verzió tetszik a legjobban. Ráadásul a motor hátra kerül és nem a gép alatt foglalja a helyet, így alacsonyabb asztallapot lehet csinálni, a motor sem szennyeződik fűrészporral annyira.Egy hátránya viszont van ennek a konstrukciónak. A fűrészlap jobban himbálódzik előre és hátra a végeknél mivel kicsi a befogó himba tengelyének és a befogási pontnak a távolsága. A másik típusnál a forgáspont jó 50 cm is lehet, így ott már sokkal kisebb a himbálódzás.
"Oké,de még lépek valamit az ügybe mert van ennél egy kicsit nagyobb is,kb még félszer akkora.sacc/kb 40 littyós."
60-65cm magas kellene minimum, annál alacsonyabból szerintem nem érdemes leválasztót csinálni. Egyrészt hamar megtelik, másrészt nem fog rendesen működni.
------
A nagyobbik elszívómon, ami egy 130literes hordóra épített kúpos ciklon, jól látszik a hordóban, hogy először a fal mentén rakja le a forgácsot és ~15-20cm a közepe felé a mélyedés. Azaz a hordóban is körbe áramlik a levegő és a falnál csapódik ki a forgács. Ahogy telik a hordó, úgy csökken a széle és a közepe közötti különbség. Ha úgy 4/5-ig megtelik, akkor már nincs mélyedés a közepén és időnként fel is kap a forgácsból. Szóval, ennél tovább nem érdemes tölteni. Egy 40-45cm magas edényben szerintem mindig kavarog annyira a levegő, hogy nem fog rendesen lerakódni a forgács/fűrészpor, de 20-25cm telítettség után biztosan rohamosan romlik a szeparáló képessége.
Ja persze, a kupak. Szerintem ez lesz itt az újabb bökkenő. :)
A klasszikus ciklonban alapvetően kétféle áramlás van:
- lefelé haladó spirális az edény (kúp, henger) palástja mentén a bejövő csőtől a fenék felé. Ez a palást-menti levegő "pótolja" azt, ami középen felfelé távozik (lásd eggyel lejjebb)
- felfelé haladó henger alakú (szerintem az is csavarvonalú) ez pedig a középvonalban a fenéktől a szívócső felé
(valami mozgság kell legyen a szívócső körül is, de ott jó esetben nincs részecske (por) mozgás)
A kupakos rendszerben a két főáram helyett valami más van. Az edény teteje körül is kialakul jelentős légáram, mert a kupak közvetlenül onnan szívja a cuccost, ezért a felfelé haladó légáramlás a palást felé tolódik és a belépő piszkos levegőt inkább felfelé téríti el.
Ez csak elmélkedés, egy szakszerű modellezés többet mondana.. :)
