> Ad Zsíros: ez a nagyapám valószínű tényleg szlovák volt a családban, Gútán halt meg az 1946-47-es költözés után, még találkozhattam vele 57-58-ban. Hogyan jöhet ez össze?
Ismertem egy unokatestvérpárt: az egyiket Komolynak hívták, a másikat Kakasnak, holott a felmenőik ugyanazt a szlovák vezetéknevet viselték: Kohút (< szlk. kohút ‘kakas’).
Talán nem járok messze az igazságtól, ha úgy vélem, hogy a Zsíros ős egyik felmenője is valamikor pl az alábbi nevek egyikéről magyarosított: Tuček, Tučík, Tučka (ebből esetleg Tuška), Tučný, Tučník; Tuka (< szlk. tuk ‘zsír’).
> alig lelem a csabai Matrikulában. Talán Tótkomlós a nyerő...
Történelmileg a dolog fordítva áll: Tótkomlós eredetileg a (szintén szlovák) br. Rudnyánszkiak bírta Békésszentandrás birtoka. 1746. január 6-án települtek át Csabáról szlovákok Zarkóczy János lelkész vezetésével Szentandrásra, majd Szarvasról éttelepülzekkel megerősödve tovább Tótkomlósra.
A fordított irány később elképzelhető, mert egyrészt egy időben Csaba volt a legnagyobb szlovák település, tehát ebből következően lehetett vonzereje. Másrészt Trianon után a közigazgatási határok átrajzolásával elsorvasztották Tótkomlóst.
Ettől függetlenül is, adatom van arra, hogy a 1888–1924 között vezetett tótkomlósi ún. vőfélykönyv (a 46 év alatt kötött 788 házasság bejegyzsésével) azt mutatja, hogy a tótkomlósiak Tótkomlóson kívül is házasodtak, elsősorban Pitvaros, Ambrózfalva, Tótbánhegyes (ma Nagybánhegyes), Csanádalberti, Békéscsaba és Nagylak szlovákságával. Gondolom, ez kétirányú volt: nemcsak Tótkomlósra házasodtak be csabaiak, hanem Békéscsabára is komlósiak.
> Következő klán: Kovan; Chowan (A Hovanscsina jutott eszünkba a férjemmel...)
Chovan: Cseh-szlovák név. Gyakoribb Chovanec (> m. Hovanyec) alakban. Ez utóbbi közszó is, jelentése ‘növendék; fogadott fiú(gyermek)’ (esetünkben ez utóbbi jelentésről van szó), az alapja a chovať ‘eltart, ellát, táplál, (állatot) tart’ ige. (Az or. Hovanscsina etimológiailag tényleg idetartozik.)
Nagyon szépen köszönöm....a Szelcsányiért picit sszégyelem magam, mert azt nekem is ki kellett volna találnom...oroszból.
Ad Zsíros: ez a nagyapám valószínű tényleg szlovák volt a családban, Gútán halt meg az 1946-47-es költözés után, még találkozhattam vele 57-58-ban. Hogyan jöhet ez össze?
Kicsit furcsállom az anyai ágam (picit off, [akik igazán szlovák nemzetiségűnek vallották a magukat]), alig lelem a csabai Matrikulában.
Talán Tótkomlós a nyerő...
Következő klán: Kovan; Chowan
(A Hovanscsina jutott eszünkba a férjemmel...)
Köszönöm a segítséged 1000x; élvezettel olvasunk Téged, remélem nem teher a számodra.
Ad Csiga: Az előző hozzászólásaimhoz szükséges görög névtani irodalmazás közben találtam Hajdúnál azt, hogy ő a Csiga vezetéknevet a görög Τζήκας (Tzēgas, Dzigasz) vezetéknév magyarosodásának tartja. (Ugyanakkor ez a magyar családnév már nyilvánvalóan létezett, mivel csak így hasonulhatott hozzá népetimológiásan a görög.)
καρδούλες: közszóként az újgörög καρδούλα ‘szívecske’ szó többes száma. Mivel az apanevek egy része a görögben is kicsinyítő képzővel képződik, a Καρδούλης (Kardulēs, Kardulisz) lehet hímnemű apanév, amely magyarosan írva megjelenhet Kardulesz alakban.
Melcher: Német apanév a Melchior ‘Menyhért’ név rövidülése az itt apanévképzőként szolgáló -er toldalékkal.
Kardulesz: Bízvást a görög καρδούλες szó áll a háttérben. Így a név vagy közvetlenül görög, vagy a XVI–XVIII. sz.-i humanista névlatinosítás (görögösítés) terméke (esetleg későbbi utánérzése). N.B. Ha a kezembe kerül egy jó újgörög szótár, akkor megnézem, mit jelent pontosan καρδούλες szó, de vlsz. a καρδία ‘szív’ származékáról lehet szó.
Rauth: Német személynévnek kell lennie, és talán összefügg a Raute ‘ruta’ növénynévvel, de nem lehet kizárni, hogy a Rute ‘vessző, pálca’ szó nyelvjárási alakja legyen. Az első megengedi, hogy képző nélküli lakosnévnek fogjuk fel, vö. Rautenberg ‘Ruta-hegy’ hely- és családnév.
Gerbacsich: Szerb-horvát név, ott Grbačić formában találjuk meg. Ez egy Grbač- alapnévből -ić képzővel alkotott apanév. Az alapnév jeélentése: ‘púp(os)’, vö. szb-hv. grba ‘púp’, grbača ‘púp; hegyhát’.
Ad Harkány: A 2812-es hozzászólásban említett magyra etimológiával (akár a település-, akár a családnevet vesszük) magam sem voltam megelégedve, minthogy akkor inkább *Harkony alakot várhatnók (vö. Aba > Abony, Pata > Patony). Ezért utánanéztem bővebben; az eredmény:
Az etimológia vitatott, ill. több is lehetséges:
- a 2812-es hozzászólásban említett horka méltóságnéven kívül lehet még: - a harkály madánév nyelvjárási harkány változata, ill. - egy szláv Hrkan 'csörgő, zörgő személy' személynév magyarosodása.
Bármelyik is a fenti három közül, az igaz, hogy ez egy régi magyar személynév (még a szláv etimológiai esetén is) folytatása: valószínűbben a tepelülésnévből származó képzőtlen lakosnévként, kevésbé valószínűen közvetlenül.
Ad Szelcsányi: Megtaláltam a magyar Szelcsányt, így a magyar etimológia lett a valószínűbb. Szelcsány ma Szlovákiában van Topolčanytól (Nagytopolcsány) ÉÉK-re, tehát némely előző beírásomban jelzett helytől nem messze, szlovák neve Solčianky, magyar Szolcsanka. Azonban mai magyar nevét először csak 1773-ban említik, addig Szelcsány volt (első említése: 1113. Celsan), vö. <http://www.mapquest.co.uk/>. [Az e - o váltakozást a szlovák jermegfelelés dialektális, és időben is fellépe ingadozása okozza.]
Harkány: Legvalószínűbben a hasonló nevű településről vett képzőtlen magyar lakosnévről van szó. Esetleg a településnévvel párhuzamos magyar személynév. Ez utóbbi esetben a kiindulópont a régi magyar harka ~ horka méltóságnév, amelyet személynévként is használtak, ehhez járulhatott az -ny kicsinyítő képző.
1) Magyar képzésről van szó: akkor egy magyarul Szelcsány nevű település nevéről vett lakosnévről van szó. Az azonosítás szempontjából magával a névvel nem megyünk sokra, mivel az e mögé rekonstruálható szláv Selčany, Selčaně stb. név egyszerűen annyit tesz: ‘falusiak’, tehát meglehetősen általános, így gyakorinak várható név. A név így talán szlovák és ukrán lehet. Jelenkori gyakorisága nem nagy: van egy Selčany Szlovákiában Topolčanytól (Topolcsány) délre, és egy Selčianky északra, Nyugat-Ukrajnában pedig egy Сільченково (Szilcsenkovo), de ez nem zárja ki azt, hogy elpusztásodva, vagy a településnév-rendezések előtt, ill. mikrotoponimaként létezzen több ilyen.
2) Szláv (szlovák) képzésről van szó, úgy hogy később szl. -ský > m. -i képzőcserés magyarosodás történt. Ez megengedi, hogy a Selce nevű helyneveket (ez a név csak annyit tesz, hogy ‘falu’) is bekapcsoljuk, mivel ehhez is képezhető (szlk. alakban) Selčiansky lakosnév. Ez egyrészt lehet egy lokális hatályú név is, vö. 2806-nál elmondottam, de van több Selce nevű falu a jelenkorban Szlovákiában pl. Krupina (Korpona), Veľký Krtíš (Nagykürtös), Rimavská Sobota (Rimaszombat), Banská Bystrica (Besztercebánya), Topolčany (Topolcsány) környékén.
Zsíros: (A Síros helyesírási variáns: a régi helyesírás a /zs/ hang lejegyzésére is az s betűt használta). Ez magyar név, Kálmán Béla a testi tulajdonságra utaló nevek közt sorolja fel, tehát jelentése: ‘kövér’.
Szouszky ~ Szovszky: A szlovák nyelvjárások többségében a szótagvégi v igen rövid /u/-ként ejtődik: így a Szovszky az etimológiailag korrekt, a Szouszky pedig a kiejtést tükröző lejegyzés. (Én az előbbit fogom itt használni mindkét névalak közös visszaadására.)
> Továbbá a korábbi klánomnál a Bánszky név (melyre magyarázatot adtál) vajh' miért lett időnként a XIX. sz.-ban Szouszky?
Nem feltételezhető, hogy éppen fordítva van: az „eredeti” Szovszky név bukkan fel a későbbi – és általánosabban használt – Bánszky alól?
A Szovszky (szlk. Sovský) név etimológiája egyébként elég világos: egy cs.-szlk. Sova ‘bagoly’ helynévhez képzett lakosnévről van szó (ebbe belefér, hogy a helynév teljes alakja Soví hon ‘Bagolydűlő’, Sovia lehota ‘Bagolyhatár’ típusú összetett kifejezés legyen).
Ha úgy tekintjük, hogy a Bánszky az elsődleges, a Szovszky másodlagos, akkor vlsz. ott kell keresnünk, hogy az illetőnek tanyája, birtoka egy bagolyról elnevezett településrészen volt, és innen kaptak átmeneti ragadványnevet.
Nem tudok -ila képzőt a törökben, amely személynévben szerepelhetne, ezért az tör. ata 'atya' szóból Atila név nem származtatható. Ez náluk is, mint nálunk a hun Attila nevének modern, a nemzeti romantizmus ihlette feltámasztása*. Az Attila név a középkorban nálunk is biztos bélyege a német eredetnek, mert a németek közt volt gyakori. A német elterjedtség oka az, hogy ott a Nibelung-mondakör révén az Attila név fennmaradt.
(* Különösen jellemző, hogy vannak török alakok két tt-vel, ill ll-lel, jóllehet itt sosem voltak gemmináták, és az 1920-as évekig arab írással írtak, tehát még valamiféle régi helyesírási tradíció sem lehet.)
Ami az Attila nevet illeti, az vitathatatlanul germán, gót. Máté 5,45 így szól Károli fordításában: "Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei *Atyátok* tökéletes", ugyanez a Wulfila-féle gót bibilában: "sijaiþ nu jus fullatojai, swaswe *atta* izwar sa in himinam fullatojis ist".
Falu: A legvalószínűbb etimológia, ami adható rá az, ha szó szerint vesszük. A magyarban vannak képzőtlen lakosnevek, ahol az ileltő lekóhelye, származási helye egy az egyben a ragadványneve, majd leszármazottai családneve lett.
A lakosnevek egy része általános településrésznévből ered, pl. Vizi 'víz (patak) mellett lakó, onnan származó', Szegi 'Szegnek nevezett részen lakó, onnan származó'. Ilyen értelemben a Falu egy 'falu'-nak nevezett részen lakó, onna származó embert jelölhetett. Gondolhatunk itt arra, hoyg egy faluközpontból települt az illető kijjebb, de arra is, hogy egy környékbeli faluból költözött egy nagyobb településre. Ilyen értelmben ez a név a gyakori Falus, Falusi családnevek képzőtlen variánsa.
Kevésbé valószínű, de nem vethető el eleve az, hogy a Faló 'nagyevő' ragadványnév változatával van dologunk (és így etimológiailag rokon lenne Árpád unokájának, Falicsi~ Fajsz vezérnek a nevével).
Elöljáróban: a kárpátukrán (ruszin) és a keleti szlovák neveket igen nehéz elkülöníteni, alig néhány differentia specifica van. Ezért, amikor alant szlovákot írok, akkor kárpátukrán (ruszin) is értendő alatta.
Figula: Az -ula jellemző gyakori szlovák kicsinyítő képző, sőt bizonyos területeken ez volt a női nevek legelterjedtebb képzője (azaz a mai irodalmi szlovák -ová népi megfelelője). A Figula tehát egy Fig- névkezdetű egyén nő rokonának a leszármazottait jelenti.
Gond csak ott van, hogy a g ismeretlen a szlovákban, ahol van, az kölcsönszó. Ezért vlsz.,, hogy az alapnév román, esetleg magyar (vö. pl. Füge vezetéknév). Az sem zárható ki, hogy az egész név román, mivel az -ula román kicsinyítő képzőként is ismert.
Morong: Alakilag kifejezetten magyar. Vlsz. kapcsolatban ban a morog ige tövével, így eredetileg egyfajta jellemre utaló ragadványnév lehetett.
Lemák: Szláv (szlovák) név, és valóban lemk – lengyel-ruszin – etnikumú egyént jelent.
Mézga: Magyar név, a hátterében a m. mézga ‘sűrű fanedv’ köznév áll. Ilyen formában foglalkozásnév, vagyis mézgagyűjtésből élő személyt jelöl. (A cigánysághoz való kapcsolata csak olyan esetleges, mint a többi hasonló foglalkozásnévé, pl. a Lakatosé. Egy adott cigánytörzs egy adott szakmára specializálta magát, így amikor rájuk kényszerítették a magyar családneveket, akkor természetes módon tömegével vették fel a megélhetésükre jellemző, már előtte is létező magyar foglalakozásneveket.)
Csanálosi: Lakosnév Csanálos település után, amely ma Romániában található Nagykárolytól (Carei) Ény-ra Urziceni néven. Az illető Csanálosról költözhetett be oda, ahol a nevét kapta. A Csanálos név egyébként a csalános köznév változata, azaz ‘olyan hely, ahol sok a csalán’.
Cselenyák: Eredete biztosan szláv, feltételezhető, hogy korábbi formája szlk. Členiak ~ ukr. Членяк (Cslenyak) lehetett, és a beszúrt -e- névmagyarosodás következménye. Ez esetben a szlk. člen ‘tag, íz, osztat’ szó alapszóhoz járult az -ák személynévképző. Két névadási motiváció képzelhető el: egyrészt a magyar Boka (szlk. členok) személynévhez hasonlóan egy testi hibás egyén fogyatékosságára utalhatott, másrészt jelölhetett olyan parasztot, akik osztott földön gazdálkodott.
Czine: Annyi biztos, hogy régi magyar személynév, a végén lévő -e vlsz. kicsinyítő képző. Etimológiát nem találtam rá, de gondolhatunk valamely hangfestő tőre (vö. cinke ~ cinege, cingár, cincog ~ cincér), de nem zárható ki – helynévi analógiák folytán – a szláv sviňa ‘disznó’ vagy svinъ ‘kék, szürke’ szavak korai személynévi használatú átvétele sem.
Kaluha: Régi szláv (szlovák) személynévre megy vissza. Összefüggni látszik a szlk. kaluž(a), ukr. калюжа ‘tócsa, pocsolya’ szavak alapjával. (Tehát szegről-végről rokon a m. kalucsni ‘sárcipő’ szóval.)
Kazamér: Magyar személynév: a szláv Kazimír ‘elpusztít + béke’ személynév magyarosodása: ebből jő 8a kétnyíltszótagos tendencia okozta hangkieséssel) a ma gyakori Kázmér alak is.
Grenella: Ezt nem kutattam még ki, de úgy tűnik a nyomok Olaszországba vezetnek.
Rákerestem a google-n török honlapokon és találtam Atilla, Attila és Atila formában is élő neveket, fórumozók egymást üdvözölték pl. "Merhaba Atila bey"
Szerintem inkább az Ata (atya) szóból ered, semmint a gót Attilából.
Maga az Attila is abból ered, a gót csak átvétel és átírás.
Köszi -(kövérítek: vajon sikerült?) áá, ez kissé macerás, hát inkább mellőzöm.
Családfakutatás: közben már ráakadtam, uazt. csinálom, mint eme topikkal, szépen végigrágom magam rajta az elejétől (csak 4-5év, semmiség)- természetesen hálás vagyok, mint mindegyik, segítségedért.
Üdvölök Mindenkit! Segítséget szeretnék kérni a nevem kapcsán (mi meglepő) az én nevem Falu . Ha valaki tud valamit e név kapcsán, kérlek jelezzzzétek.
> még valami (immár a témábavágó): segítenél az alábbi specikisuan erre térségre jellemző nevek elemzésében
Folyamatban...
> Off: hogy lehet a betűkészletet módosítani: kövérités, dőlt stb, opciókat hiányolom, Ti hogy csináljátok??
Internet Explorerrel a szerkesztőablak felett vannak erre gombok, egyéb böngészőkön pedig a szerlesztőablak alatti "Milyen tagek használhatók Kód módban?" linken kattints, de most beteszem ide közvetlenül is: http://forum.index.hu/Custom/showFAQ#szerkeszt.
Röviden: szögletes zárójelek közt avannak a formázókódok, pl. (ha nem rontom el):
Találtam Komé Gergely nevű fórumozót az Origo-n, egy Komé Mihály nevű 1968-as diákot a nagykállói Budai Nagy Antal szakközépiskola diáknévsorában. Valamint az Eurosport fórumán egy gugu néven írkáló Komé Dórika is kikerült a keresőből.
