Végre elindultak a feltöltések. Ahogy nézem ezek azok a képek, amelyeket még a Familysearch-csel együtt digitalizáltak, a kimaradt anyakönyveket (pl.: Szeged I. 1979. második fél év, vagy Kaposvár 1974-1980 halotti anyakönyvek) nem kutathatónak mutatják. De talán idővel azokat is digitalizálják, és nem maradnak ki.
------------------
Az EPA-ra az utóbbi időben több debreceni vonatkozású újság is felkerült 1945 előttről (pdf-ben), és a kisújszállási Szeretet újság is, sok képpel.
Ilyenkor talán érdemes beiratkozni a facebookon lévő genealogiai csoportok közül a foldrajzilag megfelelobe. Szlovakiai, galiciai és cseh csoport biztosan van a fb-on, személyes tapasztalatom szerint.
"Ember legyen a talpán az aki Beroun anyakönyveit próbálja megfejteni."
Hasonlóba futottam bele a morva ükapám születésijénél is. A nevét sem tudom meglelni a lapokon, pedig elvileg a dátumot is ismerem.
Szerintem ez írott gót betűs szöveg (az legalábbis tuti az), és az bekavar erősen. A gót betű használata azon a vidéken maradt meg a legtovább, még a XX. század elején is.
Azért nem annyira rossz a helyzet. Az a tény, hogy haláláig megmaradt görögkatolikusnak – a halotti bejegyzése szerint a halálos ágyán két tanú jelenlétében tért át a római katolikus hitre – segíthet, mert az alapvetően görögkatolikus régiók felé irányít. Tehát nem a katolikus Horvátország, vagy Szlovákia, hanem a keleti végek, Hajdúság, Nyírség, esetleg Békés. Sajnos, a halotti bejegyzésben sem szerepel a származási helye.
"Szatucsek Zoltán, az MNL Családtörténeti Kutatóközpontjának vezetője ismertette a polgári anyakönyvek digitalizálási programját és bejelentette, hogy Pest vármegye anyakönyveiből a szobi járás teljes szövegű keresésének publikálása az év végére várható."
A BAZ vármegyei anyakönyvi digitalizálásról nem írnak. Mivel a zempléni anyakönyveket, amíg lehetett, digitalizálta a Familysearch és a Borsod valamint Abaúj vármegyei anyakönyvek első éveit is lefényképezték, szerintem jó néhány évbe bele fog telni míg befejeződik a projekt.
Készült videófelvétel is, ott talán bővebben is írnak a projektről: "A rendezvény előadásairól készült videófelvételek hamarosan elérhetők lesznek az MNL OL YouTube-csatornáján, így a személyesen meg nem jelenő érdeklődők is betekintést nyerhetnek a program szakmai tartalmába."
Köszönöm a hozzászólást. Tolna a betelepülő németek miatt az egyik legjobban archivált település. Ősöm katolikus lehetett, mert íj módon házasodott 1779-ben Tolnán. Mivel 1945 utáni kitelepítések miatt sok kiutasított német származású család kutakodik külföldről, így elég sok tanulmány született a betelepülőkről.Ember legyen a talpán az aki Beroun anyakönyveit próbálja megfejteni. Melléklet Beroun (Bern v. Pern) "R" betűs
katolikus születési anyakönyv indexe 1739-1780-ig. Az azért látható, hogy szinte teljes egészében német nevek lehetnek
A régiót szokták Schwäbische Türkeinek is hívni, talán az is segíthet, ha tudod, hogy melyik tolnai településre telepítették be, mert általában adott régióból történtek (persze csak ha nem vagy biztos benne, hogy szudéta németek). Az is tud segíteni, hogy Tolna meghatározó része evangélikus volt, bizonyos része református, ez is szűkíti a kört, hogy mely német régióból származhatott. Ezt arra vonatkozóan mondom, hogy duplán lehet így talán csekkolni, ugyanis az, hogy az 1700-as években ki mit mondott, az vagy mérvadó vagy nem. Sajnos sokszor a migrációt nem anyakönyvezték, alapvetően ez a parókiától függött, hogy megtették-e vagy sem (többéségben a saját tapasztalatom szerint nem). FS-re meg sima keresésben nem érdemes hagyatkozni, mert ami nincs indexálva, azt nem is fogja sajnos kidobni, márpedig a tolnai kistelepülések többsége nem kereshető ilyen módon emlékeim szerint.
Képzeld el, hogy az állami anyakönyvben Hromida János 1911-es tápiósülyi halálozásánál születési hely nincs megadva, mint az egyháziban, de a szülei nevét feltüntették: Hromoda János és Maxska Erzsébet. Úgyhogy hajlok arra, higy az apja keresztnevét elírták, és tényleg az ő születését találtad meg! Köszönöm ! Az apa egyébként molnár, nem pék. Volt még egy István nevű fiuk is, aki 1838-ban született. Irsán nem találtam házasságit, vagy másik gyereket sem. Nehéz továbbjutni.
A tápiósülyi rk anyakönyvek közül a hazassagit 1835 és 1878 között, illetve a halottit 1863 és 1870 között nem találom sem a FS-en, sem az mnl adatbázisában. Elvesztek volna ? Vagy a plébánián meglehet még esetleg ?
Szívesen, egyébként van egy olyan lehetőség is hogy az ősöd nem Bernauban született, hanem valamelyik szomszédos településen, csak a Tolnára költözése előtt ott lakott.
Köszönöm! Ősöm takácsmester iparosként költözött Tolnára. Az iparosok könnyebben vándorolhattak, nem voltak röghöz kötve. Bernau egyébként az iparosok központja volt a leírások szerint.
Az ősödről nem tudok nyilatkozni, de a szudétanémetekről igen. A 30 éves háború a csehek felkelésével kezdődött 1618-ban a Habsburgok ellen, akik győztek és sok cseh menekült külföldre, ezenkívül a 30 éves háborúban többször folytak harcok Csehországban, ennek során sok paraszt is meghalt a zsoldosok garázdálkodása miatt és járványok is dúltak 1618 és 1648 közt sok halálos áldozattal, Ezért a Habsburgok a délnémet területekről toboroztak parasztokat a veszteségek pótlására. A német kivándorlásról írt Werner Hacker könyvekben több sváb család szerepel akik 1623-ban vándoroltak ki Csehországba. A szudétanémetek amúgy 1000 és 1250 közt vándoroltak be Csehországba több területről, délen Ausztriából, nyugaton Bajorországból, északon Sziléziából.
Üknagyapám apja (talán szépapám) (Reichheld Konstantin, *1749 +1799) a kérdező biztosoknak a Prága melletti Pern (Bern v. Bernau)-ből származónak vallotta magát. A cseh anyakönyvek elérhetők Bernau vonatkozásában, de Őt nem találom. Tolnán házasodott és halt meg. Ilyen ritka családnévvel zömében a német-francia határ mellett Zilling-Mosel-ben élnek a mai napig. Ők az ősüket Svájcból származtatják. Kérdésem, hogy a szudétanémetek mióta élhettek a lakóhelyükön? Migránsoknak tekinthetők? Hátha valaki kutatta a szudétanémeteket.
Nagyon szépen köszönöm mindkettőtöknek. Szép találat!
Dobrás az érdekes lesz így, hogy semmi nincs a szülőkről, innentől elég nehéz visszavezetni, ráadásul semmi egyéb bejegyzés nincs a házasságin, hogy esetleg honnan migrált...
Annyit tenék hozzá, hogy Purger (Burger?) Gáspár, aki Ruff Katalin második férje, nevelőapja a Kiss István – Puff Katalin szülők Katalin nevű, 1838 októberében született lányának.
Szerintem a vallásánál graec.. van írva, azaz szimplán görög, továbbgondolva görögkatolikus.
A foglalkozása szerintem is sutor=cipész.
Szülő: a 2. bejegyzésnél sem stimmel, de ez nem jelent semmit.
Dobrás: Gömörben találtam párat, egyet pedig Sátoraljaújhelyen, a mai Németország területén Neckarhausenben, illetve Somogyhoz közelebb Horvátországban, Verőcén, Georgius Dobraą néven.
Kedves fórumtársak, Tudnátok abban segíteni, hogy a Georgius Dobrás mellett milyen vallási megjelölés van (7. bejegyzés)? Mert ha jól látom, nem Rk. További érdekesség, hogy Catharina Kiss szülőjének Casparus Burger van megadva. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-V999-R2?i=349&cc=1743180&cat=378981&lang=hu Előre is köszi. Ritka név, de nem jutok dűlőre, hogy honnan származhat, az anyakönyviben annyi van, hogy Mikén Somogyban házasodtak, de ennyi (meg hogy 'sutor', ami vanószínűleg cipész talán). Annyit látok, hogy Vas megyében anno elterjedtebb név volt és Szlovákia keleti részénél (talán ruszin? ki tudja...). Hátha valakinek van információja. Köszi!
Az előbb ajánlott oldalon próbálkozz, ingyen regisztrálhatsz.
Utána vidd fel az ismert családtagjaidat adatokkal, tehát szülők, nagyszülők és bármennyire nem kívánom, de elérsz a meghalt szeretteidhez is, de folytasd tovább a munkát.
A születési - esküvői - halálozási adatok csak x - y - z év után nyilvánosak (tehát 80-100 éves "frisset" nem találsz), ezért is szükséges az elején a kútfőből, vagy rendelkezésre álló papír alapú anyagból a felvitel, hogy előbb-utóbb - indexelt adat esetén - elkezdjen keresési találatokat adni a rendszer. Ott eldöntheted, hogy érintett vagy-e, vagy nem.
És majd jönnek az fejtörők, hogy ki miért kivel, mikivel és mikor. Ha ráérzel a menetére, akkor lehet kitérni, mellékágon visszajutni, kijegyzetelni a nem indexelt keresztszülőket (nálam előrevitték a kerersést).
Logikai játék, ésszel kell csinálni, nem szabad elcsábulni egy-egy kecsegtető ajánlaton. Én is dolgoztam ki függetlenül, vezetéknévben azonos ágat, akiről később kiderült, hogy nem is rokon, de szerencsére nem csatoltam a sajátomhoz. És nem találtam mást helyette.
A tévedések javíthatók, sok oldal eredetiben is megtekinthető és csatolható az ekészített családfához.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlatnak, kdezze meg rokonát-ismerősét. :-)
(Nálam pl. anyámnak a 98 éves rokon Bözsi néni mesélt ezt-azt, fél évvel utána jutottam el addig a családfánál, hogy nini, szinte mindenre jól emlékezett...)
Szia! Meg tudná mondani, hogy vannak-e olyan weboldalak, ahol vezetéknév, év és helyszín alapján kereshetem meg az őseimet? A 18. század második fele érdekel.
Nem foglalkoztam eleget a NUMIDENT adatbázissal, hogy tudjam, pontosan mit indexeltek "Social Program Claim Date"-ként, de szerintem nem elírás: könnyen előfordul, hogy az illető halála után néhány hónapba tellett a családnak a folyamodvány kitöltése és beküldése.
Találtam olyat, ahol a "claim date" öt évvel későbbi, mint a halálozás. Mondjuk olyan is van, ahol a halálozás a későbbi....
Jól sejtem, hogy Schreiner tbk.-nál elírták a „Social Program Claim Date” időpontját? A halál ideje biztos.: https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6KMK-4BVP?lang=hu (Az Access to Archival Databases oldalától vehették át, ott is ez a dátum van.)
A Pirnstill (Körtvésy) családnál is segítségeteket kérném. A kérdéseim általában azok, hogy a források alapján elfogadhatónak tartjátok-e a jelöltjeimet arra, hogy azonosak azokkal a személyekkel, akikre tippelek, mert én nem vagyok bennük teljesen biztos.
1, Körtvésy (ritkábban Körtvélyessy) Vince (LHWY-3W2) 1891-es kisújszállási halotti bejegyzése szerint 1814 körül született Budapesten (Budán). Egy hónappal később (1891-ben) meghalt Pirnstill Mária, a húga is. Vince 1848-ban testvéreivel (Mária és Terézia) megváltoztatta a nevét Körtvésyre, majd 1865-ban ismét, ezúttal csak ő, Körtvésy lett. Az első házassági bejegyzéséből kiderül, hogy szülei Pirnstill Henrik (Károly) és Ráth Julianna voltak. Az Artillerie-Feldzeugamt anyakönyvében megtaláltam Vince és testvérei kereszteléseit is. Pontosabban beleírták P. Vince Pál József Gyuláét, de ki húzták és helyére P. Ferenc Károly József Gyula keresztelése került bele, ugyanazzal a keresztelési idővel. (A budai Feldsuperiorat csak 1816-tól vezetett keresztelési anyakönyvet, tehát abban nem ellenőrízhettem le a bejegyzést, csak Mária húgáé van benne.) Az apja P. Henrik Károly 1816-os péterváradi áthelyezésekor Ferenc Károlyt és Teréziát említik, mint gyerekeit. Ferenc Károlyról többet nincsen semmilyen hír. A kérdésem a következő: Szerintetek elfogadhatom, hogy Vince és Ferenc Károly valójában azonos személyek?
2, Terézia, Vince és Mária nővére 1811-ben született, ugyancsak Budán. Az apja áthelyezésekor (1816) említik és 1848-ban ő is nevet változtat (a Századunk névváltoztatásai szerint Mária és Terézia Vince gyerekei voltak, de ez tévedés + pesti lakosoknak írja őket). Róla többet biztosat nem tudni. Ugyanakkor 1850-ben egy bizonyos Pirnstill Terézia tanít Pesten az angolkisasszonyoknál, később áthelyezik Balassagyarmatra, ahol idővel az iskola vezetője lett, majd utoljára Veszprémben 1860-tól az angolkisasszonyok intézetének első főnöknője volt 1863-as haláláig. 52 évesen hunyt el, tehát 1811-ben születhetett a főnöknő, Veszprémben. De a születési hely biztosan téves. Itt is az a kérdés: Vajon Vince nővére és az intézet vezetője lehet azonos személy? Más Pirnstillekből, vagy ezek névváltozataiból nem találtam sokat, Teréziából egyet sem. (Még annyit Henrik Károly lányához, hogy a család az apa 1818-as halála után Magyaralmásra költözött és a feltételezhetően anyai ági rokon Ráth Mátyás plébános volt az édesanyjuk 1822-es halála után legalább Mária húga gyámja, de lehet, hogy Terézé is, így egyházi nevelést kaphatott.)
3, Még mindig a Pirnstilleknél maradva, az apjukat, Henrik Károlyt, szinte mindig Károlyként említik a források, csak a felesége halálakor (Henrik Károly) és Vince fia első házasságakor (Henrik) tűnik fel a másik keresztneve is. A születés éve nála bizonytalan 1762, 1766 és 1772 is lehet a források alapján. 1762. a halotti bejegyzésében van, ott azt írják, hogy cseh származású, az 1816-os áthelyezésénél viszont Pozsonyt jegyezték be születési helynek. Csehországot kizárnám, mert Pozsonyban valóban voltak Pirnstillek, Ignác és bátyja, János Ádám. Ignác gyerekei között nem találtam nyomát, 1762 és 1773 között csak két lánya született. Viszont a felesége, Ramocsaházy Ilona Budán, a Krisztinavárosban halt meg, ahol akkoriban Henrik Károlyék is éltek. János Ádám családjában 1762-ben született egy Henrik, viszont a keresztelési bejegyzésében nincs említve a Károly utónév. A pozsonyi jezsuita gimnázium tanulója volt 1773-tól egy bizonyos Pirnstill Károly. Szerintetek az 1762-es születésű Henrik azonos Henrik Károllyal?
Ember legyen a talpán az aki Beroun anyakönyveit próbálja megfejteni. Melléklet Beroun (Bern v. Pern) "R" betűs
katolikus születési anyakönyv indexe 1739-1780-ig. Az azért látható, hogy szinte teljes egészében német nevek lehetnek