Ha a tényleg leginkább t-nek tűnő negyedik betűt lehetne s-nek olvasni, akkor közel kerülünk a lengyel helyesírású lengyel-ukrán-litván Wolski (Вольські, Volskis) családnévhez. Vannak hasonló földrajzi neve is, pl. Wolski Dół (tkp. ’Wola [Justowska]-i völgy’) ~ Las Wolski (tkp. ’Wola [Justowska]-i erdő’) Kis-Lengyelországban (Krakkóhoz közel), Wolskie Mazowszéban (Varsóhoz közel). A lengyel Wolski név orosz ejtésben Вольский (Volszkij), amely esetleg megengedheti, hogy az íráskép végének olvasata -ii, -ij, -iy stb. legyen. A bal oldali írásminta akár az -ie olvasatot is megengedi, ha az e felső hurka nagyon szűk, az alsó szárat pedig az írás végén lefelé túlhúzták.
A fenti nevek egyébként a lengyel-ukrán területen gyakori Wola (Вола) ’irtásföldön létrejött és időleges adómentességgel rendelkező település’ helynévhez alkotott melléknevek. Mikrotoponimákból (dűlőnevekből, tanyanevekből stb.) ilyen több is lehetett, mint amennyi most a térképeken megjelenik, és ha többtagú volt (mint a Wolski Dół), az oda nem való ezek közül esetleg csak a Wolski lokalizációs tagot rögzíthette.
Köszönöm szépen! Ha jól látom, akkor ahogy Borus is írta, október 14-én a 4. SS páncélgránátos hadosztály nagyrészt elfoglalta a várost. Az adatbázis nem tesz említést arról, hogy a nyolc napos harcok idején részt vett volna Kisújszállás védelmében (és átmeneti elfoglalásában) ez az alakulat. Csak annyit, hogy a csata nyolc napig tartott és a védő a 13. páncéloshadosztály volt.
Az adatbázis bemutatóján említették, hogy szovjet, német és amerikai iratokkal szeretnék majd bővíteni az adatbázist. Kár, hogy román vagy bolgár levéltárakkal való együttműködés (ennél az adatbázisnál) szóba sem kerül.
Ez a német OKH térképek részletei, a szovjetek pirossal, és mivel nem mindig tudták ki van a másik oldalon, néha csak az erő van jelezve, nem a pontos megnevezésük.
a szovjet oldal is meg lesz valamikor, de ez jó áttekintést ad mi történt ott a környéken
Ez egy nagyon érdekes elemzés Norbertről, különösen az, hogy a német anyagok is szerepelnek a nyilvántartásokban, ez valószínűleg sokat segíthet a pontosabb rekonstrukcióban. Érdekes, hogy a halott nyilvántartásokkal is folytatták a munkát, de igaz, a listák mindig hiányosak lehetnek ilyen esetekben.
Egyébként Norbert Az alföldi páncéloscsata (Hadiakadémia változata - újabb) ajánlom, Borus és Kissel főleg német anyagok alapján tudott írni (NARAnál online elérhető), de azóta nem csak az orosz anyagok jelentek meg (pamyatnaroda), hanem a német anyagok is is bűvültek a szovjet zsákmányanyagokkal (germandocsinrussia). Norbert már elég sokat használt ezekből, viszont a fókusza azért a páncélosok körül van, pl nálunk a település elfoglalásánál pl a páncélosok átmentek a falun, de végül 2 román hadosztály "foglalta el", de az adatbázisban csak a páncélosok voltak, ami félrevezető lehet...
Egyetértek a halottá nyilvánítások sokkal később is folytak (sőt), tehát egyáltalán nem teljes a lista.
Én is rosszabbra gondoltam, az oldal széli szövegeket, utólagos bejegyzéseket is tudja kezelni valamennyire. Majd kiderül, hogyan boldogul azokkal az anyakönyvekkel, ahol a kézírás csúnyább, vagy halványan írták. Az, hogy több lehetőséget is felajánlanak a szöveg olvasatára, továbbra is azt gondolom, hogy a magyarul nem tudó kutatók számára zavaró lehet, főleg, hogy viszonylag ritkán, de előfordul, hogy egyik olvasat sem helyes.
Kíváncsi vagyok, tényleg komolyan gondolták, és a beküldött javításokat átveszik, vagy figyelmen kívül hagyják, mint a többi adatbázisnál.
Köszönöm Számvéber email címét. Most jobban utánanéztem Kisújszállás II. vh-s történetének Borus József Szolnok megye felszabadítása c. könyvében. Nyolc napon keresztül tartottak a harcok, egyszer a szovjet, máskor a német csapatok szerezték meg a várost, és több alakulat vett benne részt, mint amennyit az adatbázis feltüntet. Lehet, hogy csak a végső elfoglalásnál résztvevőket írták be? Borus egyébként Hans Kissel Die Panzerschlachten in der Puszta im Oktober 1944. című 1960-as könyvére támaszkodott, elvileg abban írhatott Hajdúszoboszlóról is. Sajnos Kissel könyvét nem találom online.
"A második világháború veszteségi adatbázisa"-ról azt írják, hogy 1952-ig nézték át az anyakönyveket, de ennél később is voltak holttányilvánítások és vannak benne névelírások is.
a szöveg alapján mind a 3155 település felkerült, de biztos, hogy vannak hiányok :(
a többi anyag viszont nagyon jó, bár nem teljes, de sok újdonságot találtam.
A katonai részre jobban ránézek később, és megpróbálom valahova feltölteni. Kicsit csalódás, hogy mennyi adat került be egy település katonai részébe, ennél jóval több anyag létezik... (persze könnyű várni, hogy valaki megcsinálja, nekem is csinálni kellett volna)
Némedi László__: A Yad Vashemmel az a legnagyobb probléma, hogy a rokonság által több évtizeddel később kitöltött adatlapok hemzsegnek a hibáktól. Az új térképes adatbázisban találtam még egy hibát, ha csak a román egységeknél hagyom ott a pipát, akkor az összes dunántúli (+Baja) településnél hibásan van feltüntetve román egységként néha magyar, máskor német vagy szovjet csapat. Ha ráviszem a kurzort az alakulatokra, akkor a kis ablak már helyesen mutatja.
babramama: A borsodi és zempléni nemesi összeírások közül is elérhetetlen néhány.
МАРЦАЛИ. Освобожден 30 марта 1945 г. войсками 3 УФ в ходе Венской операции:
57 А — часть сил 61 гв. сд (полковник Лысенков Сергей Николаевич) 6 гв. ск (генерал-майор Дрейер Николай Михайлович).
Войскам, участвовавшим в боях при прорыве обороны противника южнее озера Балатон и освобождении Марцали и других городов, приказом ВГК от 30 марта 1945 г. объявлена благодарность и в Москве дан салют 20 артиллерийскими залпами из 224 орудий.
egyébként kis falumban végigmentem az áldozatokon, különböző forrásból, sok hiány van. Nagyon sok volt a 10 év utáni halottá nyilvánítás az eltűnteknek, ráadásul a zsidó áltdozatok nem feltétlenül vannak benne, mert gondolom, nem volt, aki bejelentse, így a Yad Vashem maradt, ott viszont nem mindenki található meg, és az adatok is korlátozottak...
Kár, hogy a BFL nem vett részt a projektben, akkor az ott őrzött anyakönyveket is fel tudták volna dolgozni. Az MNL adatbázisokban előszoktak fordulni hibák vagy hiányosságok (pl.: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősi halottainak adatbázisából néhány aradi vértanúk hiányzik), de ettől eltekintve tényleg nagyon sokat dolgoznak ezeken az adatbázisokon. Az utolsó mondatoddal teljesen egyetértek, nagyon jó lenne.
