Köszönöm neked is. A szekrényke azért kapott osb hátlapot, mert az egész munka maradékanyag felhasználáson alapult, de igazad van, szebb lenne bármi mással. Mivel a hátlap nincs ragasztva, csak csavarozva, ez még megoldható lesz. Egy kicsi bökkenő van a dologban, 8 mm-es osb-t raktam be, annyira van a falcolás is, (falcolás vagy nútolás?) így 8 mm-es anygot kell szereznem vagy készítenem hátlapnak is. Vastagabb nem lehet, mert az akasztótartó sín az viszon be lett ragasztva. Az akasztókat pedig megnézem és keresek valami szépet bele! :-) Köszönöm még egyszer.
Zoli, ha mágneszárat lentre teszed, akkor nem akadsz bele a kulcs levételekor...
Én legalábbis oda tettem és jó lett - ráadásul betettem egy dobozt is, amiben az "alig használt" kulcsokat és egy zárolajozót is tartok - így nem esik ki...
A kulcsos szekrénnyel kapcsolatban azt szeretném mondani, szerencsésebb lett volna ha hátlapnak 3,2 mm vastag fehér furnérlemezt használsz. Az meglátásom szerint mutatósabb, mint az OSB lap. A másik észrevételem a kulcsos szekrénnyel kapcsolatban az akasztók! Lehet kapni minden barkácsboltban olyen akasztót, ami pont kulcsos szekrénybe való, ezüst vagy arany színben. Nagyon dizájnos, rendkívül tetszetős!
Raktam fel egy képet a kulcs akasztóról, ilyet keress!!!
De egyébként gratulálok alkotni akarásodhoz, sok sikert, csak így tovább!!!! Adtam én is egy + pontot, igazán megérdemled! :- )
Nekem nagyon szimpatikusak ennek a gépnek a fűrészkorongjai! Különösen a fa vágására használható korongok. Azt szeretném megkérdezni, mekkora a korong átmérője, mekkora a tengely felfogatás lyuk átmérője, illetve a fa vágására használható korong nem szaggatja-e a vágandó fa felületét? Illetve ami a legfontosabb lenne, hogy külön ezt a fafűrész korongot meglehet-e vásárolni
(gép nélkül) ??? Azért kérdem, mert arra gondoltam ez a korong jó lenne a marógépbe befogni. Különösen akkor ha az átmérője 100 mm-nél kisebb, és a tengely felfogatás lyukátmérője 30 mm-nél kisebb. Akkor a marógép még könnyebben tudna dolgozni. Persze csak akkor, ha hibátlan, szálszakadás mentes vágást lehet vele végezni!
Sziasztok. Itt a hobbiasztalos fórumon még "új" vagyok, szűk egy éve olvasgatlak titeket, visszamenőleg is! Sok új dolgot megtanultam (pl: csapágyak, tetőfedés, húzó, szakítószilárdság, ohm törvénye, stb :-) )de természetesen az asztalosság apróbb trükkjeit is. Év elején kezdtem el apróbb dolgokat itthon barkácsolni, pár képben meg is mutatom ezeket. Kisebb dolgokkal kezdtem, pl egy régi lóca felújítása, cipőtároló rekesszel kiegészítve, vagy egy egyszerű kisbaba rácsos ajtó, egy fogmosópohártartó..... És ekkor jött az első nagy falat, az emeletes ágy. Annyit elöljáróban, hogy könyvelő vagyok, és nagyapám dolgozott sokat fával, az ő keze munkáját sok minden dícséri itt nálunk is. Az ő műhelyasztalát is megörököltem pár éve, azóta szerettem volna hobbi szinten asztaloskodni. Idén év elején aztán sikerült beszerezni pár gépet. Jelenleg ennyi: Egy asztali körfűrész, egy pici élmaró, egy rezgő és egy excentercsiszoló, két akkus fúró-csavarozó, és egy 10 éves gérvágó, egy kombinált gyalugép, kézi illetve egy oszlopos fúrógép alkotja a szerszámkészletet. És ezekkel nekiláttam az emeletes ágy elkészítésének. Mivel 3 pici (1-3-5 éves) fiam van így nem teketóriáztunk, egyből 3 db emeletes ágy lett a terv, aminek csak felső része ágy, alatta bútorok vannak. Mivel a bútorok már megvoltak, (gyári) így ahhoz igazítottam a méreteket. Akkor még nem sokat fényképeztem, de pár fotót csatolok nektek. Az ágyak 2,4-es táblásított borovi fenyőből készültek. 6 táblát vettem, még nem táblásítottam saját kezűleg, ehhez nincs megfelelő szerszámom, de gondolom eljön az az idő is, amikor ezt is meglépem. :-)
És akkor a fotók. Ezen az ágy oldala látható, minden csapolva és ragasztva van.
Itt kettő látszik a 3 ágyból, lényeges volt a tervezés és az építés szempontjából, hogy a szobaajtók 60 cm-ek, így tervezéskor már 3 részre osztottam asz ágyat. egy a lábak, külön a jobb és a bal odali lábak összecsapolva, ragasztva. Van egy alsó, hátsó merevítő hozzájuk, ezeket csavaroztam a helyükön. Ezen kívül külön elem az ágyrács kerete, mely a lábakon levő felső csapba ereszkedik bele, ezzel is biztosítva a stabilitást. És erre jön maga az ágykeret, ami önmagában csapolva ragasztva van. Az ágykeret és a rács(keret), alulról összecsavarozva.
A kész ágy kapott egy festést (ezt nem én csináltam, egy jó barátom festőműhelyében készült) ez lett a végeredmény: (itt még a létra hiányzik, ami azóta szintén elkészült)
Most egy kulcsos szekrénykén ügyködöm, illetve kettőn egyszerre, de sajnos az egyiket elrontottam.
A képeken látszik, hogy a hátfalat besüllyesztettem, és a "akasztótartó" sín sem csavarozva vagy szögelve van... :-)
Viszont az utolsó képen látható, hogy az egyik doboz összeragasztásánál, elmászott a derékszögem. :-) Hogy hova, vagy hogyan ne kérdezzétek, elvileg néztem a ragasztásnál, másnap pedig ilyen lett! :-) Van valami egyszerű megoldás, vagy kezdhetem újra? :-)
"Egyébként a ledek fényereje teljesen jól szabályozható egy finoman szabályozható tápegységgel, ahol tized vagy század voltos feszültség változásra a leden átfolyó áram nem lineárisan nő vagy csökken."
Tekintve hogy a led árama nem csak a feszültségtől függ, hanem a hőmérséklettől is, valamint hogy fűti magát, a fenti módszer kb a milliwatt teljesítményű ledekre működik, de ott sem hosszútávon.
Egyébként a ledek fényereje teljesen jól szabályozható egy finoman szabályozható tápegységgel, ahol tized vagy század voltos feszültség változásra a leden átfolyó áram nem lineárisan nő vagy csökken. Ezzel a fényerő is változtatható. Én mikor kezembe kerül egy led, igy szoktam megkeresni a led fesz. igényét, simán rákötöm a tápegységre, majd szépen növelem a feszültséget. Két dolgot szoktam figyelni, az átfolyó áramot, és, hogy a led szemre mikor éri el azt fényerőt, amit már nem tudok fokozni a fesz. ill. az áram növelésével.
Régebbi mondjuk 5mm ledeknél a 20 és a 30 mA hez tartozó feszültségeket olvasom le, és ezzel lehet tervezni. Ennél nagyobb fesz nem eshet a leden, illetve ennél kisebbnél meg nem fog rendesen világitani.
A sima ledekhez fix áramú tápegységgel (led driver) lehet mindig megfelelő betáplálást végezni, az adatokat igy adják meg pl power led driver 5-45V 300mA. Ez olyan pl 10W os ledek meghajtására való, amik 300mA kell a max. fényerőhöz. Ha ilyenkor a leden 14V fesz esik, akkor erre a tápegységre max 3db ilyen ledet lehet sorba kötni. Azaz a rákötött ledek számától függ a kapocsfeszültség, 1 lednél 14V, 2 lednél 28V, illetve 3 lednél 42V.
A led szalagokhoz fix feszültségű tápegység kell, ezek paramétere lehet pl 12V 5A, vagy esetleg 12V 60W. A led szalagokon nem csak ledek vannak, hanem be van épitve az optimális működéshez szükséges korlátozó ellenállás is, ezért a led szalagnak is megadják a feszültségét, illetve a méterenkéni felvett teljesitményét. Ebből kiszámolható, hogy adott tápegység, hány méter led szalag meghajtásához elég.
Mivel ezeknek a ledeknek nem tudjuk a munkapontját állitgatni, vagy csak igen rosszul tudnánk, hiszen tized, v. századvoltokat kellene a tápegységen szabályozni, ezért kihasználva a ledek kis tehetetlenségét, a tápfeszültséget szaggatjuk meg a fényteljesitmény csökkentéséhez, elég magas frekvencián, hogy a szemünk már ne lássa a villogást. Az, hogy mennyi ideig világit illetve nem világit a led szabályozzuk a dimmerrel.
(mintha már olvastam volna pont ezen a fórumon, hogy miért nem szabad forgó gépek mellett dimmelt led világitást használni)
Mostanában egyre olcsóbbá válnak az olyan led szalagok, amikben a ledek mellett, alatt, benne, rajta már egy vezérlő is van. Itt a táp mellett, egy digitális be és kimenet is van a leden. A vezérlés az első led bemenetére adott jellel történik, minden lednek külön megadható a led fényereje, és szine ! (mert ezek már mind rgb szalagok)
Ezzel a technikával házilag is épithetők otthon akár led falak. Minden leden "késik" valamennyit a vezérlő jel, igy itt megadják, hogy adott késleltetéshez maximálisan hány ledet lehet "sorba", azaz egymás után kötni. (a táp szempontjából párhuzamos!)
Az ilyen ledek vezérléséhez mikrokontroller kell, azaz a tápfesz ráadásával egy led sem világit...
A LED is egy dióda. A dióda egy nem lineáris elem. A diódáknak van egy karakterisztikája, amit ki lehet mérni, mind nyitó, mind záró irányba. Ezt minden ilyen irányú iskolába ki is kell mérni ! Adott dióda záró karakterisztikáját is ki lehet mérni, a letörési pontot legalábbis. Azt, hogy a dióda ne menjen tönkre, meg lehet akadályozni akár korlátozó ellenállással, akár csak egy áramkorlátos tápegységgel.
Vannak diódák aminek a záró irányú karakterisztikáját használjuk ki, (azt, hogy nem lineáris), ilyen pl a zener dióda, amit fesz. stabilizálásra használunk, használtunk.
A nyitó irányú karakterisztika is jól kimérhető, itt messze nem olyan könnyű tönkretenni egy normál diódát, de nyilván a nyitó feszültség többszörösét nem viselik jól.
A lényeg, hogy a karakterisztika szerint, ami ugyan nem lineáris, de adott ráadott feszültség hatására, a karakterisztika szerint adott áram érték tartozik. (pár speciális karakterisztikájú diódától eltekintve egyértelmű a megfeleltetés, oda vissza) A feszültség és az áram azonos fázisban van.
A LEDek áram korlátozó ellenállásait is úgy tervezzük, hogy a LED egy rezisztiv elem.
Pl. egy LEDnek 3,4 V feszültség kell, itt mondjuk 34mA áramnak kell átfolyatni rajta. (ezt megadják, ez a led karakterisztikáján rajta van ez a pont, ez a mi munkapontunk most. Olyan áramot nem tudunk beállitani, ami nincs a led karakterisztikáján, azaz ez a led nem tud úgy működni, hogy 3,4V fesz mellett 52mA áram folyjon át rajta, mert a nagyobb áramhoz nagyobb fesz is fog esni)
Amennyitben a fenti feltétel mellett egy 6V os tápfeszültségünk van, úgy a korlátozó ellenálláson 2,6V nak kell essen és az átfolyó áram szintén 34mA lesz. Ebből az elleneállás Ohm törvény szerint számolható.
