A Mo.-ra szállításra és postaktg-re előzetesen rákérdeztem, mire visszaírtak, hogy persze, szállítanak Mo.-ra is és van is raktáron a cucc. Rendeljem meg és kalkulálnak fuvardíjat ami valószínűleg kevesebb lesz, mint ami a honlapon van, mert ez csak egy pici pakk lesz.
Postán adták fel ajánlott levélként, úgy btto 6,- EUR volt a postaktg. Pénteken rendeltem, hétfőn utaltam, szerdán hozta a postás.
A Skil-nél konkrétan megemlítik, hogy jobb- és balkezesek számára is alkalmas. :-)
Ez a fícsör praktikusan annyiban merül ki, hogy a bekapcsoló gomb biztonsági retesze (melyet a fogantyú kialakítása végett hüvelykujjal lehet/kell betolni), mindkét irányból működtethető.
Ha a motor elakad a vezetőben, akkor lehet csökkenteni a merülés mélységét. Sok esetben az is elég. Ha mégsem, akkor az esetek döntő többségében fel lehet tenni a másik oldalra is a vezetőt. Ha az sem megy, akkor másféle vezetőt kell használni. Olyan nincs, hogy ne fűrészeljek el valamit, amit darabokban akarok látni... :-)))
Triton felsőmaróhoz rendeltem tőlük 1/2"-os patront a minap. Nagyon korrekt módon intézték és amennyire látom az áraik sem elszálltak, valamint elég sok érdekes dolog van náluk a boltban.
Régi tökéletes száritási eljárás: felfűrészelve s padládon cserép alatt szénával takarva s annyi év ahány centi vastag... Vannak sok-sok éves anyagaim igy , s nem repedt tovább.
Ő pedig tuti a szakmában dolgozik, a többiek régebb óta ismerik innen, szerintem a véleménye mérvadó szárítás témakörben (és úgy általában az asztalos szakmában):
a karika sugarasan be fog repedni a száradás közben. ha ez ok, akkor készen vagyunk. ha nem, akkor is kívül vagy a szokásoson, de vannak módszerek. acél pánttal körbefogni nagyon erősen, lassan szárítani, előtte megfőzni pl.
a kéreg azért gond, mert abban és az alatt laknak a bogarak. az eddigi agyalás arról szólt hogy azokat hogyan lehet kinyuvasztani. ha a kérget kidobod, akkor ezzel nem kell törődni.
Csak nekem tűnik fel, hogy minden kézi körfűrész ugyanúgy tképpen balkezeseknek készül mint a normál mérőszalag? Ha a tárcsa másik oldalán lenne a motor, akkor a jobbkezesek is meg tudnák fogni, mellé tudnának állni és a leeső darab a talp vékonyabbik részére esne. Nekem legalábbis így lenne sokszor a kézreálló, vagy így lehetne jobban odaférni. "
+1
Ugyanaz, csak más szemszögből, amit mondasz: a talp szélesebbik része jobb és stabilabb, ha a munkadarab nagyobb, nem leeső részén fut végig.
Viszont nem mindegyik ilyen kialakítású.
Nekem még az szokott néha gondot okozni, ha mélyet vágok, hogy az alacsonyan ülő motor elakad a vezetőként használt lécbe, vagy az azt fixáló szorítóban. Szóval a vezetés és a motor egymással átellenes oldalra kívánkozik (és nem baj ha a vezető nem a leeső darabon van :) )
Egyszer (többször is gondolom csak én nemrég óta vagyok a fórum aktív lakója) volt arról szó, hogy a frissen kivágott és felszeletelt rönköket hogyan kell lekezelni, hogy a deszkák/pallók a száradás folyamán ne repedjenek el hosszába és így talán a vetemedés is csökkenthető. Szóval a felszeletelt deszkákat a bütünél kell bekenni valamivel (pl olajfesték) ami megakadályozza a hosszanti repedezést. Majd kijavítanak ha nem így van, de most nem találom az akkori párbeszédet. A lényeg hogy lezárd a bütüs részt a száradás folyamán.
Namost - ahogy írtad pl itt - ha úgy akarod felhasználni a rönköket, hogy a bütü rész is látszódjon, akkor az olajfestékes kezelés nyilván nem játszik. De gondolom lakkal akkor is lehet kezelni. Majdnem mindegy milyen a lakk, gondolom az a lényeg hogy légmenetsen elzárd a bütüs részt. De hogy pl. csak a bütüt kell-e így lekezelni, illetve jót teszel-e azzal, ha az egész, frissen vágott és így még nedves rönköt bezárod légmentesen lakkrétegbe - nos ezt nem tudom jó lesz-e. Én csak sejtem hogy nem, mert akkor "berohadhat" a fa.
Tavaly év végén havertól kértem frissen kivágott és 20-30 centire felvágott, nem túl vastag bükkfa rönköket (ő tüzifának kapta), hogy jó lesz az valamire. Egy darabot még akkor, "zölden" megesztergáltam, szinte "fröcsögött" a víztől a forgács, plusz sima kézzel is lehetett érezni hogy rendesen vizes a fa esztergált felülete. Nos még mindig megvan egy pár darab, egy év alatt szépen, apró repedezések keletkeztek sugár- és hosszanti irányban is.
"A száritás megint egy olyan kérdés, hogy honnan tudom? Ha beleszúrok egy tüt, és nem jön belöle viz, akkor jó, vagy milyen jeleket keressek? "
Majdnem :-) Egy ilyen sokat segít a nedvességtartalom megállapításában:
Csak nekem tűnik fel, hogy minden kézi körfűrész ugyanúgy tképpen balkezeseknek készül mint a normál mérőszalag? Ha a tárcsa másik oldalán lenne a motor, akkor a jobbkezesek is meg tudnák fogni, mellé tudnának állni és a leeső darab a talp vékonyabbik részére esne. Nekem legalábbis így lenne sokszor a kézreálló, vagy így lehetne jobban odaférni.
Miért nincs olyan kézi körfűrész ami irányváltós, és így jobbkézzel-balkézzel is lehetne használni, mikor hogy adódik. Az irányváltáskor természetesen a lapot is meg kell fordítani, szóval ne úgy képzeljék el mint a fúrógépet. A fogantyú kialakítása bagatell dolog, simán kivitelezhető.
De ilyet még csak mutatóba se láttam, az ár most mellékes.
Vagyis a száritás és egyéb kezelés az csak a kéreg miatt érdekes? Ha leszedem a kérgét, akkor tárgytalan, és megúsztam egy több éves száritási vagy bonyolult kezelési eljárást?
Laikusként úgy gondoltam, az a probléma, hogy én a rönköt keresztben darabolom, mert, ugye, akkor szép, ha az évgyürük látszanak, mig a fürésztelepeken hosszában vágják fel.
Bocsánat, azt hittem, rönkök feldolgozása az alap, tudtommal azokat fürészelik fel telepeken és árulják gerendától kezdve deszkákon meg egyebeken át fürésztelepeken.
Helyretennétek akkor, hogy milyen irányba kell kutakodnom anyagismeret és technológia terén?
Köszönöm, amint megértem az angol tartalmat, majd válaszolok.
Igazából azt akartam ellenörizni, hogy a nekem még a múlt évezredben tanitott pácolás (olajozás) utáni lakkozás müködik-e, vagy más kell.
A száritás megint egy olyan kérdés, hogy honnan tudom? Ha beleszúrok egy tüt, és nem jön belöle viz, akkor jó, vagy milyen jeleket keressek? Ha szürke vagy fakó, akkor gombás, vagy túl száraz, és már kezd repedezni?
Régi anyagismereti könyveket kellene elövennem, de többségét már bezúzták, a jókat pedig könyvtárakból mind ellopták, pedig anno a Pattantyús féle müvekhez a mai napig nem találtam hasonlót se, de az sajnos nem faanyagokról szól.
Amiket találtam, szakdolgozatok, vagy föiskolai/egyetemi oktatási anyagok, inkább csak adott idöszak adott eljárásaira utalt, persze pont a lényeg nincs leirva, mert azt mindenki látta az adott cégeknél. Amik már nem vannak. Hallani én is hallottam, hogy azért voltak jók az olasz faanyagok, mert valamikor volt eszük hatalmas tárolókat épiteni és több éves száritási fázisú faanyagokat meg tudtak finanszirozni. (Nevettem is néhány éve a fatüzeléses német megoldási javaslatokon, hogy EU-s pénzböl alternativ energia, csak éppen az erdöböl begyüjtött faanyagot akkora kapacitású elektromos égetöben száritják, amihez erömü közelébe kellett telepiteni az üzemeket, többe kerül a leves, mint a hús, de, ugye, EU finanszirozza, valakik jól megélnek belöle.)
Szóval, köszönöm, úgy módositom a kérdésemet, hogy fa anyagismereti könyvet miket ajánlotok - magyarul, ha lehet.
