Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Cziffra az apósa házában lakott a Promontor utcában, és semmilyen köze nem volt Nagytétényhez. Az após egyébként az Emkében volt barista (kávémester), és eléggé közismert volt. Cziffra az ő ismeretségei révén kapott munkát "jobb" helyeken.
Amiket leírtam az a világnak ezen a féltekén hellyel-közzel bevett gyakorlat a civil érdekérvényesítésben úgyhogy meglehetősen feleslegesen csörtetsz ide és próbálod megmagyarázni hogy ez irreális és abszurd hülyeség amikor ezek a dolgok a valóságban működnek. A választott képviseleti rendszerben ennek az egésznek a dinamikáját az adja hogy az adott tisztséget választás útján töltik be. Ez motiválja a politikusokat ezen túl pedig egyetlen dolog érvényesül ami a törvényesség követelménye. Erre a két dologra apellálhatnak a civilek az ilyen konfliktusos esetekben. Egy kellő számban aláírt petíciónak is megvan a figyelemfelkeltő hatása főleg amikor a nyilvánosság ami ma egyre inkább preferálja az ilyen partikuláris problémákat még dob is egyet rajta. Ugyanez egy népszavazási kezdeményezés formájában már kötelezheti is a döntéshozókat. A konkrét esetben persze az önkormányzatnak nincs illetékessége de a polgármester és a képviselők törvényben megszabott kutyakötelessége helyben a közakarat érvényre juttatása és az ott élők képviselete amire egész nyugodtan fel lehet hívni a figyelmüket. Az ogy.-i képviselőt dettó. Ezek a szereplők rendszeresen egyeztetnek minisztériumokkal akár hasonló esetekben is ezeken a találkozókon a helyi érdeket képviselik ez a munkájuk ugyanis. Ezen felül pedig ott vannak azok a fórumok egészen az uniós szintig amik a törvényességi kontrollját jelentik az állami szerveknek. Aláírást lehet egyébként online is gyűjteni hivatalosan és úgy is hogy ennek alapján készüljön papíralapú tehát akkor már csak olyan helyre kell kimennie az aláírásgyűjtőnek ahol előzetesen hozzájárultak. Persze kellenek emberek akik kihordják a szórólapot meg aláírást gyűjtenek ezt úgy kéred számon mintha nem ez lenne a világ legtermészetesebb dolga vagy mintha soha nem gyűjtöttek volna még össze semmilyen kezdeményezésre aláírásokat. Ennek ez a menete és ezért vannak többek között a civilek mert ők ezt sokkal jobban menedzselik mint egy magánszemély. De ha már itt tartunk mesélhetnél mustikám hogy szerinted akkor mik a civil akciónak az egyetemes módszerei ha nem az amit én leírtam. Csak az M0-s nyomvonalától számított 300 méteres sávban úgy cca. 7 ezer ember él (5 ezer a nagytétényi és 1500-2000 a Nagytétény-Óhegyi/barossi oldalon). Számban ez nyilván nagyon csekély szerinted. És beszélhetünk papír-írószer szakkérdésekről is de előtte megint kifejezném értetlenségemet az önhittséged okán mert ha nem is lettem volna tökéletesen tisztában ennek a költségeivel akkor is biztos tájékozódtam volna a netről amit bátran ajánlok neked is mielőtt leírsz valami butaságot. Tehát csak összehasonlításképp a sima 80 g-os a4-es papír 800 forint körül van 500-as pakkban ezzel már mindenki találkozott. A a6-os méret ami szórólapméret az a4 fele és a szórólaphoz nem használnak 80-g sűrűségű papírt valamint van lehetőség újrahasznosított anyagot használni így úgy 3-4000 forintból kijön 10 ezer db. Ennyit a papírköltségről amit te külön voltál szíves emlegetni egyébként ilyen tételben kb. 2 forintért nyomtatják oldalát. Hatalmas csoda mi?
Az OECD annak a rövidítése hogy Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete tehát gazdasági szempontok szerint vizsgálják az ügyet de az egészségügyi/epidemiológiai adatokat jórészt a WHO-tól Egészségügyi Világszervezettől veszik. Ez egy 2005 és 2010 közötti állapotot vizsgáló jelentés a 2010 utáni állapotokat az EU mondja nem Soros György meg az IMF és nem az OECD. Az EU mondja konkrétan a Bizottság kötelezettségszegési eljárások formájában és az EEA Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése. Egyébként az is lehet hogy a Háttérhatalom összeesküvése a dolog de mielőtt ezt eldöntenénk szívesen lerángatnálak ide Téténybe hogy több ezer helyivel szagold és halljad azt amit bagatellizálsz. És akkor ez még csak egy szeglete az országnak...
a Szt.Gellért utcai beépítés elleni akció eredménye az volt, hogy annak ellenére beépült az egész domboldal, a Péter Pál u. felett, a következő évben ügyészségi vizsgálat volt az egyesületünknél, majd pár évvel később az alámosások, a vízelvezetés hiánya miatt összeomlott a Seybold Garab pince melletti ház, sőt a Seybold Garab pince is komoly károkat szenvedett....
ezzel együtt természetesen folytatni kell a mérőállomás visszaállítás ügyében a kezdeményezést,
Ne is haragudj, de naiv és idealista elképzeléseid csaknem mosolyt fakasztanak ajkamra. Az egyik probléma, hogy kell annyi aktivitásra bírható embert találni, akiket a probléma érint, s akik ebből kifolyólag kellőképpen motiváltak arra, hogy többet tegyenek,mint levelet írni az illetékes felsőbbségnek. Amíg ez a létszám egy kritikus tömeget nem ér el, addig semmi remény nincs egy szavát hallató Facebook csoportra sem. Aztán, ha te úgy gondolod, hogy több tízezernyi szórólapot meg lehet csinálni 20 ezer forintból, akkor oszd meg a recepted, hogy ezt hogyan csinálnád, mert szeretnénk tanulni tőled. Ez ugyanis képtelenség, hiszen a papír többe kerül. A képviselők, meg mások kötelességeire történő emlékeztetés után ők persze azonnal fognak ugrani és cselekedni, óh, igen. A 30 ezer aláírást ki fogja összegyűjteni? Mennyi idő alatt? Attól aztán biztos össze fogja magát kapni mindenki, akinek e paksamétát a kezébe nyomod. Mit gondolsz hány embert lehetne beszervezni a minisztérium előtti skandáláshoz? Nem is folytatom, mert teljesen feleslegesnek tartom. Akinek reális képe van az ilyen akciók esélyeiről, az tudja, hogy ez ebben a konkrét témában nem járható út. Helyi útlezárásra volt már példa itt a kerületben. Kérdezd meg a szervezőket, hogy mi lett az eredmény!
Apám kitette a nyírt füvet a szép, új zsákban, azonban a zöld hulladékosok nem kegyeskedtek épp arra járni. Következő hétre a rothadó fű termelte hő leolvasztotta a zsák alját.
Ezek a zöld hulladékosok elég véletlenszerűen járnak.. Ha nincs kedvük, akkor nem jönnek?
Hát, szép ez a táblázat, de "a közlekedéssel összefüggő szennyezés hatásai és azok gazdasági költségei." témakör pont a tipikus szociológus-politikus-statisztikus szélhámosoknak való. 2010 utáni lesújtó adatsoroknál pedig érdemes megnézni, hogy ki állította össze, IMF, nyilt-társadalom stb...
Na de és akkor ennyi volt? Nem válaszolnak elkönyveljük oszt majdcsak lesz valahogy? Pedig egyértelmű hogy válaszoltak és nagyon érthetően azt üzenték hogy ez a civil érdekérvényesítési technika amivel bepróbálkoztatok fabatkát sem ér. Egy papírtigris és lehet hogy szó szerint azt hajtogattak a leveletekből. Ilyenkor szokott jönni a második kör vagy a sokadik amíg az ember el nem ér a célba. A játékot biztos nem kell bemutatni senkinek nap mint nap össznépi jelleggel műveljük mindannyiunknak személyes tapasztalatai vannak a tintanyalók packázásáról a bürokratikus huzavonáról de a taktika már nem annyira erős oldalunk. Szabad tudni hogy mi lenne a következő lépés? Már ha egyáltalán reménykedhetek benne hogy van következő lépés. Én először is csinálnék egy Facebook-csoportot mert ez az internet egy csuda dolog és ti nagyon nem látszotok rajta. Csináltatnék pár tízezer szórólapot mondjuk összesen 20 ezer forintért ez azért biztos nem vág földhöz amivel megszórnám a postaládákat. Kicsit várnék amíg a fejek megemésztik a dolgot és indulhatna is az aláírásgyűjtés elsőként a közvetlenül érintett lakosság körében. Természetesen a formai követelmények és az adatkezelési szabályok maximális betartásával. Közben szólnék a probléma által közvetlenül érintett részek választókerületi képviselőinek az egész képviselőtestületnek a polgármesternek és az országgyűlési képviselőnek arról hogy mi a gond mi készül és nyomatékosan felhívnám a figyelmüket a hivatali kötelességeikre. Ezután egyre szélesíteném a szignóvadászat hatókörét hogy már az egész kerületben vadásznám a népeket és csengetnék be mindenhová ha már közigazgatásilag egy egységbe osztottak minket. Magamból kiindulva nem lenne probléma a szolidaritással én ugyanis mindent aláírnék egy budafokinak vagy budatétényinek hiszen ő tudja hogy mi a jó neki. Úgyhogy ideális esetben úgy 30 ezer aláírással befáradnék a minisztériumhoz hogy nesztek egy kis olvasnivaló. Eddigre már a önkormányzati képviselők akik megdolgozták a polgármestert aki megdolgozta a minisztériumot és az országgyűlési képviselő aki szintén puhította őket miután ez a francos munkájuk és ráadásul egymás párttársai szóval a történet odáig jut hogy már huszadannyi támogató aláírással is simán termékeny talajt érne a kezdeményezés. És ebben a kényelmes tempóban az atombombát még említeni sem kellett nemhogy bevetni. Ez a fegyver a demonstráció összes létező formája a minisztérium épülete előtti skandálástól kezdve a forgalomlassító és teljes útzáras tüntetésen át egészen addig hogy kalapácsokkal esik neki a tömeg az M0-s aszfaltjának:) Illetve ezen túl is van még eszköz ami az állami szervek uniós szerveknél történtő bemószerolását jelenti. Őszintén szólva ezt cseppet sem tartom aggályosnak én aki már a Gyurcsányék alatti fiskális trükkök százai idején és manapság Orbánék alatt meg aztán pláne sokszor örültem (mérsékelt euroszkeptikusként!) hogy ezek fölé is húz valaki plafont. Az uniós revíziót lehet úgy is felfogni hogy több szem többet lát de az az igazság hogy szimplán csak jó az ha a hülye politikusaink is kapnak egy főnököt maguk mellé sőt egy gondozót mert életveszélyes amit művelnek és nem szabad őket egyedül hagyni. Én ezért egészen megszerettem az EU-t még akkor is ha látható hogy a mai vezetőink már macskaügyességgel bújnak ki a rácsok között ami sok mindent megkérdőjelez. Tehát szerintem teljesen legitim eszköz lehet júdáskodni feljelenteni beárulni besúgni beköpni bemártani feladni felnyomni az országot amikor súlyos dolgokról van szó és egyéb lehetőségek híján van az ember. Annyira nem erkölcstelen ez a dolog hogy ne is hívjuk végső eszköznek csupán a sorban következőnek. Szóval én valahogy így csinálnám de ki tudja az is lehet jó módszer ha írtok nekik még egy levelet még egyet és még kettőt aztán valamikor úgy elunják hogy az egyikre talán válaszolnak viszont azzal sem kerültök előrébb a játékban.
Köszönet, egyben jelzésértékű az is, hogy a földművelésügyi miniszter úr nem is válaszolt a nagytétényi mérő állomással kapcsolatos levelünkre, a környezetvédelem a szemükben valami gyanús hóbort, meg is szüntették, a tárcát is, meg az államtitkárságokat is....
Szenzáció levegőszennyezettség témájában csak az nem világos hogy egy 2 éves OECD-jelentés miért csak a napokban került a hazai médiaérdeklődés középpontjába. Most is csak úgy hogy a Forbes dolgozta fel a jelentést és onnan vette át a magyar sajtó. Közben meg az is kiderült hogy a legfrissebb uniós jelentések még ennél is borúlátóbbak Magyarországgal kapcsolatban miközben itthon a feladatra fordított csekélyke forrásokat is brutálisan megvágják a nyomorult politikusaink:
De beszéljünk most csak erről a 2014 májusában publikált OECD-jelentésről aminek az a címe hogy A légszennyezés költségei - A közúti közlekedés egészségügyi hatásai és azt vizsgálja hogy a világon és közelebbről az OECD-tagországokban és a két legnagyobb latornak tartott Kínában és Indiában mik a közlekedéssel összefüggő szennyezés hatásai és azok gazdasági költségei. Ami igazán érdekes hogy amint a lenti oszlopdiagramon is látható arányaiban (itt 1 millió főre vetítve) az Európai Unió egyes tagállamaiban külön-külön is megközelítőleg annyi ember hal meg évente a légszennyezettség következtében mint a rekorder Kínai Népköztársaságban ami azért igencsak zavarba ejtő.
De amíg növekvő sorrendben Csehország Szlovákia és Görögország mutatói csak közelítik a kínai szintet addig Magyarország lényegében utoléri azt. Tehát ízlelgessük szépen hogy a magyarok közül arányaiban annyi ember szenderül jobblétre a pocsék levegő miatt mint abban a Kínában aminek a szmoghelyzetéről visszatérően számol be a világsajtó. Ez a lényeg amihez nem sok mindent lehet hozzátenni hacsak nem azt hogy ezen 2005 és 2010 közötti állapotot rögzítő jelentés óta még romlott is a helyzet itthon. Nézzünk még pár fontosabb megállapítást a jelentésből: (akit részletesebben érdekel ITT elérhető).
Az eddigi kutatások súlyosan alulbecsülték a várható károk mértékét sem a tudományos módszertan sem a mérési módszerek nem igazolták a valóságot ami sokszoros eltéréseket mutatott pl. a megbetegedések és halálozások számának alakulásában.
Bár mindig vannak figyelembe veendő helyi sajátosságok általánosan elfogadott hogy a levegőszennyezésért minimum fele részben a közlekedés a felelős és csak a fennmaradó hányadon osztozik az ipar és a háztartások az utóbbi ráadásul inkább szezonálisan (szilárd tüzelés). Hiába érvényesülnek egyre több helyen szigorúbb emissziós követelmények amikor egyre több gépjármű van az utakon és a kipufogógázokon kívüli kibocsájtók hatását még mai is csak becsülni tudják (ilyenek a gépjárművek surlódó-kopó elemei vagy az aszfalt). Európában külön probléma a dízelmotorok elterjedtsége. A földközeli ózonnak pedig lényegében csak a közlekedés az okozója.
Évente közel 3 és fél millió ember hal meg ennek következtében a világon 75 millió ember él emiatt kevesebb ideig (életév-veszteség) és majdnem 80 millió embernél okoz tartós egészségkárosodást. A 34 OECD-ország többsége javuló tendenciát mutat ám a különböző mutatókban 5-14 tagország illetve Kína India és a világ többi része is rendre romló eredményeket produkál. (A 2005 és 2010 között magyar helyzet mindamellett hogy pocsék volt javuló tendenciát jelzett tehát onnan estünk vissza immár az EU szerint is.)
Magyarországon közel 10 ezer ember hal meg évente ennek következtében 155 ezer fő könyvelhet el élettartam-veszteséget és 162 ezer egészségkárosodást a 2010-es adatok alapján amivel tehát a népességszámhoz viszonyítva ezüstérmesek voltunk a világon rögtön Kína után. (Ha a 2012-es 12 ezres halálozási szám igaz a fenti cikkekből márpedig ezt az uniós szakügynökség mondja azzal már holtversenyben vagyunk a kínaiakkal.)
Borárossal kapcsolatban bennem is csak akkor tudatosult hogy egy személyről van szó amikor részletesebben megismerkedtem a nagyszentmiklósi aranykincs történetével addig azt gondoltam hogy a szó régebbi alakja rögzült a tér nevében. Szerintem ez egyébként inkább politikatörténeti abszurd mert a népetimológia produkál ennél cifrábbakat is. Az is igaz viszont hogy egy jó adag ostobaság is tetten érhető hiszen nem része az általános műveltségnek de azt gondolná az ember hogy működött már akkor is valami szakmai szűrő. Amúgy Boráros neve tényleg a borárusból jöhet szóval lehet itt magyarázni a bizonyítványt elég szépen:) A bikafejes ivócsanak viszont tényleg nem véletlenül van ott és volt ott már akkor is szerintem.
Ezzel már segítettél valamennyit hogy hol ne keressék nyomát Cziffra tétényi kötődésének:) De Budafokon lakott valahol a hegyen és megélhetési okokból zenélt valami helyi étteremben az 50-es évek elején. Én erről semmi közelebbit nem tudok de nyilván a helyi emlékezetben is ott van én se tudnék róla ha nem lenne dokumentálva. Ugyanez volt az indoklás (ti. hogy Budafokon élt egy időben) amikor eldöntötték hogy róla nevezik el Nagytétényben a kultúrt. Ott van a homlokzaton az emléktáblája amit Budafokról hoztak ide illetve alkotta újra annak alapján a művész mert az ottanit lelopták az egykori lakóházáról. Szóval ez a dolog egy import minden elemében. Az is lehet hogy a civilek akik már a tereprendezésnél megjegyzem helyesen ott strázsáltak hogy nehogy valami hivatalosság kilopjon vagy tönkre tegyen valami földből előbukkanó helyi értéket ezt már huszadrangú kérdésnek gondolták habár a névadáskor már szerintem régen álltak a falak tehát ez sem valami erős érv. De most sem lenne késő még meggondolni ezt és ha utólag ők is kicsit oktrojáltnak érzik a dolgot akkor lépni egy olyat mint a Klauzál Társaság. Nem feltételezem alapból hogy minden a civilek kifejezett akaratával történt mert az szerintem egy súlyosabb eset lenne: vagy a hozzá nem értés vagy a hanyagság ékes példája.
Lassan talán el is kezdik bontani, így aki szeretne még az épületrészletekkel bíbelődni (pl. fényképen megörökíteni), az mielőbb tervezze be programként.
Köszönöm! Sétáltam arra a sok kis ház között néhány hete, és egyszer csak ott ez a nagy ház, egyik oldala egy félbemaradt függőfolyosós bérház, a másik oldala meg egy vámhivatal a XIX. század végéről, előtte egy árvaház kertjével és kerítésével...
ez a "gyufagyári ház" A gyufagyár munkásainak épült vállalati társasház. Valamikor a két háború közt épült. Szoba-konyhák voltak benne, de már az összegyitások és az átépítések miatt ez megváltozott azóta.
Cziffra önéletírásában, az "Ágyúk és virágok"-ban Tétény nevére nem emlékszem, Budafokot is talán csak 2-3-szor említi többek olyan összefüggésben, hogy a körtéren várt éjszaka hazafelé jövet a budafoki hévre...
A budafoki belvárosnak és egész Budafoknak szüksége lenne egy sokfunkciós épületre egy Cziffra György Budafoki Kulturális Központra vagy a mozi helyén vagy a postán vagy akárhol ott a környéken ez világos. Részemről elvárás ha nem is az hogy megjelenésében legalább olyan ronda legyen mint nagytétényi társa de az mindenképpen hogy Cziffra György nevét vegye át. Sokszor elfelejtettem már idézni most örülök hogy van is mihez kötni a következőt.
Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája I., Budapest, 1876. 197.o.:
"Pest megyében Rosthy Albert (báró Eötvös Jósef és Trefort Ágoston ipa) volt az első, ki a megyének 1845. januáriusi közgyűlésére következő nyilatkozatot adott be: „Én alolirt, mélyen érezvén azon igazságtalanságot, mely hazánk adózóin, az egész nemesi birtok adómentessége által századok óta elkövettetik, a mely sok részben irigylett alkotmányunkat a külföldön becsében lejebb szállította, minthogy reményem, miszerint a törvényhozás, a századunk szellemével ellentétben álló kiváltságot meg fogja szüntetni, a közelebb múlt országgyűlésen meg nem valósittatott, és fájdalmasan kelle tapasztalnom, miként a legszentebb ügy, mely mellett sok jeles hazafiak nemes lelkesedéssel küzdöttek, a mely nélkül szegény hazánk közboldogságát anyagi érdek tekintetében el nem érhetőnek tartom, a megyék többségében erőszak és megvesztegetések által legyőzetett, nehogy tovább is oly kiváltsággal élvén, mely belső meggyőződésemmel ellenkezik, a fenálló állapotot helyeselni látszassam, ezennel a tekintetes nemes vármegye előtt tisztelettel kinyilatkoztatom, hogy e megye keblében fekvő ingatlan birtokaimra és javaimra nézve, — lemondva adómentességi kiváltságomról, melylyel mint nemes, törvény szerint bírok, magamat mind a házi, mind a hadi adónak alávetem, esedezvén, hogy e jelen nyilatkozatom folytában foglalt ünnepélyes kötelezésemet jóváhagyólag elfogadni, és engem ennek értelmében életem fogytáig az adózók sorába iktatni méltóztassék.” (Következnek némely feltételek és észrevételek, aláírva Pesten, dec. 16-án 1844, Rosty Albert megyei nemes és földbirtokos.) Felolvastatott az 1845. január 16-án tartott közgyűlésen; jegyzőkönyv 342. sz. Az 1027. jegyzőkönyvi szám alatt beterjesztetvén Rosthy Albert jövedelmi kimutatása, az adóhivatal utasittatik, hogy annak tétényi birtoka 1732 fr.t haszonbére után a házi és hadi adót vesse ki. 1845. jegyzőkönyv 343. sz. Ezen alkalommal Kossuth Lajos saját meggyőződését és Rosthy Albert példáját követve minden vagyonát szintén önként házi és hadi adó alá veti. Az igy megindult példának azután mind Pest megyében, mind a többi megyékben számos követője akadt, minélfogva mielőtt a törvény tényleg elrendelte volna, a nemességnek, mely az országgyűlési terheket már különben is önként viselte, a közadózásban ily részesülése is részlegesen önként megindult."
Tehát barkóci Rosty Albert valóban birtokos volt Tétényben konkrétan erre a birtokára kérte önkéntes alapon a megyei és országos adó kivetését. Ugye még ma is ebből a (persze már nem önkéntes) forrásból épül és működik minden konkrétan hazai és egy ideje európai adópénzekből (lehetne közpénznek is nevezni ami nagyjából ezzel azonos kifejezés de manapság egyeseket ettől kiveri a hideg veríték). A lényeg hogy Rosty Albert valóban működött Tétény területén. Most akkor annak kéne utánajárni hogy Cziffra György járt-e egyszer is Tétényben (legmegnyugtatóbb lenne ha kétszer). Ezt legjobb lenne ha olyanok prezentálnák akik a nagytétényi kulturális központ névválasztását kitalálták javasolták vagy elfogadták. Először is Cziffráról számos közterület és iskola van elnevezve országszerte az evidenciának számító zenei versenyek és fesztiválok névadásáról nem is beszélve. Rosty Albert után tudomásom szerint a világ egy apró porszeme sem kapta a nevét. Na most nem is a jelentőségüket méricskéljük hisz már az összehasonlítás is problémás abból a szempontból hogy sem pályatársak sem kortársak nem voltak. Ugyan itt kell megjegyezni hogy a neten fellelhető életrajzi adatok alapján Rosty Albert nagy művészetpártoló és különösen nagy zenekedvelő hírében állt aki a Nemzeti Színháznál is tevékenykedett a fentebb is idézett közéleti szerepvállalásain túl tehát valamennyire a művészet világán belül is mozgott még ha ez főleg mecenatúrát jelentett is. Ennyiben tehát rokoníthatók (fia pl. már elismert fotográfus és a szakma egyik úttörője). Ennek pusztán egyetlen dologról kellene szólnia. Arról hogy mennyiben kapcsolódik az intézmény névadója közelebbről magához az intézményhez (pl. annak tevékenységéhez) de főleg hogy hogyan kapcsolódik magához a helyi közösséghez. Ennek nyilván szerepe volt akkor is amikor a Budafokon jól dokumentáltan jelen lévő és ott vendéglátó egységekben zongorázó Cziffra Györgyről nevezték el ezt a nagytétényi intézményt. Amivel mindösszesen annyi a probléma hogy mint a neve is mutatja ez itten nem Budafok hanem Nagytétény. Nem akarom a messzi távolból indítani az okfejtést hogy az egy kerületben való összeboronálás ellenére mennyire két (és 3-4) különböző entitásról van szó amik a múltban sem voltak egymás kedvencei (itt most Budafok és Tétény viszonyában) és gyakorlatilag mindenben különböztek elég annyi hozzá hogy ma is megvannak ezek a mindenféle különbségek amik egyszerűen nem oldhatók fel egy ilyen Budafok-Tétényi identitásban. Jó lenne leszámolni azzal a téves elképzeléssel hogy a kerületi igazgatás az önkormányzatiság legkisebb egysége mert ez nem igaz. És jó lenne helyben is érvényt szerezni annak az elvnek hogy tartsuk tiszteletben egymás kultúráját és értékeit ne tegyünk erőszakot a másikon azzal hogy a saját dolgainkat erőltetjük rá ne csak magasabb politikai dimenziókban harsogjuk ezt. Más budapesti kerületekben (néhol már a legkorábbi pártállami időktől kezdve!) van bőven példa arra hogy hogyan decentralizáltak. Mindenhol vannak dominánsabb szereplők csak az igazságtalan sorrend a probléma ami ellen ki kell/kellene kelni legelébb is a civileknek. És akkor kanyarodjunk vissza Rosty Alberthez. Érdekes hogy Kistétényben azt el tudták érni hogy a kistétényi működésű Klauzál neve váltsa azt a bizonyos mozaikszót a művházon. A nagytétényieknek meg tök érdektelen hogy náluk mi van? Vagy két reformkori figura az már uncsi lenne? Vagy két nemes vagy mi a probléma? Helyi kötődésű és piedesztálra érdemes ennyi kéne beugrónak és semmi egyéb. Mert Cziffra György egy nemzeti kincs nem erről van szó. Még az is lehet ha a Nagytétényi Kulturális Központ egy nemzetközi szinten és a zene világában mozgó kulturális intézménnyé/programhelyszínné szeretne válni hogy akkor a világban is nagyon jól csengő és ideális név Cziffra Györgyé. Viszont tudomásom szerint nem ez a küldetésük. A jelenlegi funkciókkal szerintem két dolog lenne elfogadható a név kapcsán amennyiben Cziffráról tényleg kiderül hogy nem sok köze van Nagytétényhez. Vagy hagyják el a névből a nagytétényi jelzőt és legyen csak Cziffra György Kulturális Központ vagy valóban egy sokkal inkább helyi kötődésű embernek vegyék fel a nevét. Ahogy látható Rosty példájával is az eddigi névadók némelyikén túl és Gömbös Gyulán kívül is található szélesebb ismertségű személy. Budafokon pedig állíthatnak méltó emléket Cziffrának a lakóházán túl még ezer szóba jöhető módon ahogy ezt elsősorban Budafokon kéne megtenni merthogy ő ott élt. Nagytétényben pedig így vagy úgy de Rosty Albertnek illene mementót állítani. Ne legyen igazam de valószínűleg az első megyei adózó és országosan is az elsők között lévő Rosty előbb lesz az adóhatóság hőse és a kerületi NAV kirendeltség névadója egész alakos bronzszoborral mint bármi egyéb Nagytétényben...
Félreértés ne essék, azok kedvéért, akik még ismerik fővárost alkotó települések történetét és Budapest nevezetességeit, bátorkodom ismételten jelezni, az Oroszlános-udvar a budai Várban van és még nem helyezték Budafokra át...
Az ötletek jók, és egy módosabb önkormányzat, talán meg is csinálná, de itt ez aligha menne. Ott a közeli mozi, ami alkalmas lenne kulturális, közösségi, sport célokra, vagy az oroszlános udvar, ugyancsak sok mindenre, de befektető, pályázati támogatás nélkül aligha történik valami, és a végén ott az üzemeltetés, a gyenge pontunk.
Itt a remek alkalom, az Önkormi vegye meg! Annyi baromságra van pénz egy ekkora kerületben, nem hiszem, hogy ezt ne tudnánk kinyögni. Lehetne benne akár iskola is, például a Nádasdinak zene gyakorló szobái... De múzeum is lehetne, valamennyi helytörténeti, mellette folyamatosan vendégkiállításokkal... És lehetne önkormányzati tulajdonú hostel, kifejezetten erdélyi és német kapcsolatokra kihegyezve... Legyen "Tudós gólya-ház", kerületi lakos ifjúházasok pályázati életkezdő lakásai, diploma szerzés előtt 2 év + diploma után 4 év ott lakással, csak rezsi és karbantartási kötelezettséggel... Mondjak még?
Nem volt egészen komoly a kérdés, bár a dilemma fennáll, mert az épület jó részben nincs kihasználva, és hosszú távon kellene valami városi, és közösségi szempontból is alkalmas megoldás erre. Én pl. hónapszámra nem járok már postára, és sokan mások is így vannak ezzel.
Kedves Péter! Én a magam részéről már semmire. Ez eredetileg posta- és távíró hivatalnak épült. Budafok utolsó postája az 1950. előtti háromból. Meg lehet szüntetni, kótyavetyére is dobható. Az igazi üzlet évtizedek óta, a funkcionális ingatlanok elherdálása, majd jóval drágábban bérlemények igénybevétele. Lehet, hogy a külső felújítása, a belső lift kiépítése az elmúlt néhány évben már egy nagytétényi sertéshízlalda-szindróma volt? Azt is az állami több milliárdos nagyberuházás befejezése után, pillanatok alatt bezárták, ledózerolták. Mindezekről, ennyi...
A budafoki Postapalota építéséhez Budafok városa annak idején ingyen és bérmentve adta a földterületet. Ha ma már nincs erre szükség, úgy illene, a város kapja vissza ugyanilyen feltételekkel. Persze, ma már az erkölcs és az illem sokak számára ismeretlen fogalom...
