Ne várd, hogy leállnak az alapoktól végigrágni a dolgokat, pl mit jelent a szovjet megerődített páncéltörő körlet, stb., egyébként mi az, hogy egyetlen könyvet? Kapásból kettő az egy, mert az említett prohorovkai Számvéber tanulmány a "szakmában" olyan alapmű, mint az 1X1, s elvárható az ismerete, érdeklődő kezdő esetén pedig, hogy megkeresse. Már, ha tényleg érdekli. Azt se tudjuk milyen nyelven értesz, stb., használd a google-t, listázd ki ami felkelti az érdeklődésed, s esetleg célirányosan kérdezz, hogy Keagan, Bagramjan, Zsukov, Gosztonyi stb. XY művét az olvtársak szerint érdemes-e elolvasni? Azért van itt 4-5 sokat olvasott, amatőr hadtörténész.
Fészbukon van egy csoport, "Nyolcvan éve történt". Sajnos csak 1941 tavaszig, de valaki minden napra összeszedte hogy azon a napon (most már 82 éve) mi történt, az utolsó elsüllyesztett teherhajóig.
Hát, a lengyel háborúról megvallom, megtudtam olyan részleteket, amiket addig nem.
Aki nem ismeri el az offenzív magatartás szükségességét, az egy nyárspolgár és bolond"
Sztálin
1941. május. 5.
Hitler folyamatosan érzékelte a szovjet támadási szándékát, kevesen tudják, de 1940. szeptember 10-én ezt meg is említette Sztójay Döme berlini magyar nagykövetnek, akiben megbíztak a náci vezetők. Dokumentált tény, csak a magyar történészeket nem érdekli kutatási szinten a szovjet-német konfliktus, a nyugatiak és oroszok meg nem tudnak magyarul :D :)
Ezért hivatkoztam a beszéden túl a Sztálin vonal lebontására (tény)
a területvédelemhez szükségesnél jóval több csapat nyugatra csoportosítására (tény)
a frissen megszállt területeken nem kezdtek összefüggő védelmi rendszer kiépítésébe (tény)
a felszerelés és készletek folyamatos nyugatra csoportosítása (tény)
a Barbarossa megindulása utáni reakció? Sztálin amint magához tért mindenütt, minden rendelkezésre álló erővel folyamatosan ellentámadást rendelt el, ami jelzi, hogy agresszív támadó háborúra készült, s nem a Napoleon ellen jól bevált kutuzovi mélységi visszavonulást, hogy leamortizálja magát az ellenség, s mikor kellően megnyúlik a logisztikai lánca akkor jön el a cselekvés ideje. Ezzel szemben a szovjet fegyveres erőt amortizálta le a teljesíthetetlen támadó parancsaival ( ez logikai alapon erősíti a koncepciót).
a csapatok támadáshoz voltak koncentrálva, s nem védelemre széttelepítve.
De abban biztos lehetsz hogy ha nincs a németek kétirányú háborúja és nem kap Vörös Hadsereg gigantikus méretű amerikai szállítmányokat nem így alakul a keleti front sem.
Valóban így kellett volna használni a tigriseket, de nem így használták.
Egyébként nyilván az keleti fronthoz képest is irdatlan aknamező hátráltatta a német előrenyomulást. Mint sok minden más is ami abból fakadt, hogy míg ők nagyon sokáig készülődtek a támadási terv ismeretében a szovjetek is, jóval nagyobb lehetőségekkel.
"Hitler akkor írta a Mein Kampf-ot amikor még Sztalin kezdő volt. Ebből következik, hogy Sztalinnak akármi is volt a szándéka okkal hivatkozhat arra, hogy a védekezést segítette a csapatok határmenti koncentrációja."
"nem hiszem el amiket itt irkálnak, hogy minden orosz hülye?"
Idézd valakitől ezt
Amúgy megszámoltad már otthon, a gázon kívül ami a bojlert fűti és nem az oroszok csinálták hanem a természet, hány orosz eredetű cuccod van a lakásodban/házadban ?
"Uzemanyag 43 nyaran meg volt eleg, ha ki tudtak szallitani."
Ezzel kapcsolatban rémlenek visszaemléezések, hogy az olaszok állandóan azzal indokolták, hogy nem akarnak csinálni semmit, hogy nincs üzemanyaguk. 1943 őszén, az olasz kiugrás után a németek megszerezték a készleteiket. Hónapokra visszatért a régi jó világ német szempontból, volt megint minden is bőven.
De mondjuk az igaz, hogy Hitler a német nép előtt sosem rejtette véka alá a terveit, elég sokszor elmondta nagy nyilvánosság előtt. A baj az volt, hogy Európa politikusai nem gondolták, hogy komolyan beszél.
De Franciaország legyőzése után súlyozni az Anglia elleni háborúra kellett volna. Egész Európa Hitler mögött állt. Nehéz elképzelni hogy ha az erőforrásokat a flotta és a legierő fejlesztésére fordítja attól 1942-ben az akkori Vörös Hadsereg akár az 1939-es német határt elérte volna az akkor Wehrmachttal szemben.
Persze a leglogikátlanabb lépése az volt hogy bár ő beszállt USA ellen Japánt segítve, sosem akarta hogy Japán segítsen neki a Szovjetunió ellen. Az most mindegy hogy ki nyert volna a Távol-keleten, a lényeg az erőmegosztás.
Ja ezen az alapon meg Hitler tudott az orosz villagforradalom e portjarol. Baratom te olyan szinten elfogult vagy hogy keptelen vagy jozanul hgondolkodni.
Probalj mar egy kicsit kevesbe elfogult lenni. Az ominous beszedben Sztalin kulon kihangsulyozta hogy a kovetkezo haboru nem vexekezo hanem tamado haboru lesz. TAMADO.
Egy tanács, a wikipédia nem tudományos forrás, nem is szakirodalom, nincs standartja, mivel bárki írhatja, szerkesztheti, nincs semmilyen minőségi követelményhez kötve. Tehát ne vegyél rá mérget.
A német páncélosokat pedig nem amortizálták le tömegesen az aknamezők, mert azért vannak a műszaki csapatok, hogy átjárókat nyissanak, továbbá itt próbálták ki a robbantó páncélosokat (korlátozott eredménnyel). A lánc lerobbanás, sérülés egyébként gyorsan javítható ha van szervíz háttér. Márpedig a hadjárat első szakaszában, a német támadás idején volt.
A tigriseket pedig nem kell fetisizálni, hiszen pl. július 11-ei, esti jelentés szerint a II. SS pc. hadtestnek a több, mint 300 bevethető páncélosából mindössze 15 db volt ez a típus (a döntő összecsapás előtt).
Kezdésnek olvasd el Számvéber tanulmányát a prohorovkai csatáról.
Ne nekem mond, hanem Hárosy Tefilnak, akit Horthí is, meg Rákosi is megalapozottnak tartott. Maginot meg Siegfried meg Gót vonal is azt bizonyítja, hogy nincs igazam. Ja meg az Eben-Emael erőd is. Tiszta hülye vagyok, hogy ilyen erős bizonyítékokat hozok föl magam ellen.
SzU/ Orosz birodalom is földrajzilag különleges hely volt, kérdezd meg róla Napoleont :)
Jah, hogy az oroszok vele is csak Borogyinónál voltak hajlandóak érdemben megütközni, s ott se kértek lapot a 19-re, hanem inkább szépen visszavonultak, Moszkvát is feladva, s Napoleon Nagy Hadserege bizony teljesen kimerült mire elérte. Szóval már a védekezéssel legyőzték, a második felvonás már a szétverésről szólt. Azt is csak szép pianóban, első sorban a partizánok és kozákok csipkedésével.
"repülöinek a javát nem teszi ki a német bombázóknak."
Védekezésnél sokkal jobb lett volna ha jó hátra helyezi a repülőket, mert akkor nem tudja elpusztítani a támadó. Csak a védtelenül hagyott országtészt.
A bombázóknak sokkal nagyobb a hatósugara, mint a vadászoknak. Szeretnék arra hivatkozni, csak gyengén, mert biztosan ez is marhaság, hogy a német vadászoknak Calais-ból London volt a legnagyobb távoéság, ahonnan még biztosan visszaértek. Legjobb esetben 5 perc légiharc fért bele, de csak a gyakorlottaknak.
Pedig bizonyos körökben köztudott, hogy Hitler Németországa pusztán preventíve szállta meg Csehországot, Jugoszláviát, indított háborút Lengyelország, Dánia, Norvégia, a Benelux államok, Franciaország, Nagy Britannia, és a Szovjetunió ellen.
Csak megelőzte a támadást.
És ugye az is köztudott, hogy Hitler Németországa az Észak-Afrikában és Olaszországban elszenvedett vereségekbe roppant bele. A nyugati partraszállás már egy demoralizált, katonailag vereséget szenvedett Németországra mért végső csapást.
És persze az is köztudott, hogy keleten a nyugati szövetségesek látták el a csürhemódon szervezett és vezetett gyenge szovjet haderőt mindennel is, ennek ellenére nyugaton kellett kivívni a győzelmet, mivel a szovjet haderő mindenre is alkalmatlannak bizonyult.
Persze lehet hogy mégsem egészen így történtek a dolgok...
Akkor az erdőt is hozzáadhatod, nevezzük dzsungelnek. pl Vietnám. A baj, hogy Jenős általonos állítást írtál, ami jobbára a síkságra igaz. A germán-lengyel-orosz-észt-lett-litván síkvidéken nehéz védhető vonalat kiépíteni. Kivétel a mocsaras vidék, mert azt is nehéz meghódítani.
Egyébként ha nem akarta volna Sztálin megtámadni német országot, akkor a hadseregének, repülöinek a javát nem teszi ki a német bombázóknak.
Afganisztán földrajzilag egy különleges hely a 3-4000m magas hegyeivel, ritka úthálózatával. Ebből nem általánosítanék.
Egyébként ne velem vitatkozz, hanem azokkal a katonákkal akik erre a következtetésre jutottak. Lehet, hogy ha Hitler nem tűzi ki a keleti élettér megszerzését akkor jól hangzana az érvelésed, így nem. Egyébként ben is tudtam eddig, hogy Lengyelország meg akarta támadni Hitlert, meg a csehekről sem feltételeztem eddig.
29126-ban írt mű összefoglalóját webes fordítással elolvasva azt írták, hogy meggyőződésük volt, hogy a visszavonással egy biztos győzelmet szalasztottak el, halomra tudták volna lőni az ellenséget és megsemmisíteni a szovjet páncélosok többségét.
A wiki kurszk magyar cikkéből vettem a többit, miszerint aknamezőn gyorsan elvesztették a Tigrisek jelentős részét.
Az már a saját logikám olt, hogy aknamezőn alószínűleg a lánctalpat veszítik el, mozgásképtelenné válik a tank, de a wikis Tigris leírások szerint azokat eleve úgy tervezték, hogy lesbe állva lőjék ki az ellenséges páncélosokat jóval messzebbről, mint az ő lövési távolságuk. Tehát az aknamezőn veszteglő tankok is harcképesek maradtak.
Nem én, hanem többek között Hárosy Teofil (az ÁRPÁD vonal kitalálója) IS megállapította, hogy védekezéssel háborút nyerni nem lehet. Sztalin akármennyire is tehetségtelen katona volt azért ezt ő is tudta. Hitler akkor írta a Mein Kampf-ot amikor még Sztalin kezdő volt. Ebből következik, hogy Sztalinnak akármi is volt a szándéka okkal hivatkozhat arra, hogy a védekezést segítette a csapatok határmenti koncentrációja.
Sztálin egész élete az agresszióról, támadásról szólt, hogy ő kezdeményez. Ebben az egy esetben őt lepték meg. Készült a támadásra, hiszen leszereltette a Sztálin vonalat, a csapatokat támadási formációban felnyomta a nyugati határ közelébe, ahol nem építettek ki védelmi rendszert. Aki védelemre készül szétteríti az első vonalat, a szovjet csapatok koncentráltan helyezkedtek el, ezért is szenvedtek az első bombázásoktól, tűzérségi csapásoktól olyan nagy, első sorban technikai veszteséget.
Tulajdon képpen Sztalin ha olvasta a Mein Kampf-ot tudhatta, hogy mire számíthat. Csak alábecsülte a krautok nagyképűségét, akik hamarabb támadtak, mint ahogy várta.
Olaszország, Románia, Magyarország, Horvátország, Ausztria (bár azt elfoglalták, de örültek az osztrákok), Japán. Több d.-amerikai ország, bár az inkább jelképes volt, mint a Szövetségesek 60 országból álló gyülekezete.
Ismert Szálin tisztavató beszéde, nyíltan beszélt (zárt körben) a németek elleni várható háborúról, továbbá leszerelték a Sztálin vonalat és a csapatokat, felszerelést folyamatosan telepítették nyugatra, a határ közelébe, ami a támadásra készülődés világos jele.
Sok szövetségesük volt és a 60 ország jelentős része a hadüzeneten kívül egyebet nem cselekedett. Pl. Brazilia néhány repülőgéppel vett részt a II. vh.-ban. Sok ország még ennyivel sem. És ne feledjük Európa nagy része nekik termelt.
Azt, hogy Sztalin később megtámadja Németországot abból kiindulva szokták állítani, hogy Sztalin ismerte Hitler szándékait. Ebből azonban nem következik, hogy Sztalin akkor is meg akarja támadni Hitlert ha Hitler nem akarja őt megtámadni. Lehet, de nem biztos. Ha a ny.-i fronton furcsa háború volt egy évig, akkor még egy évig is lehetett volna. Utána meg minek, ha két évig nem volt komoly háború. És elalszik a dolog.
Persze ezek a mi lett volna ha a mantuai hercegnőnek férfiassága lett volna körébe tartoznak.
