mikor semmi egyebet nem tudsz előhúzni a tarsolyból
Mindössze néhány tízezer netes hivatkozást, ahol low cost társaságokra használták a hub szót.
szimplán elbeszélsz a váalaszaim mellett.
Hol volt neked olyan válaszod, ahol ennek tilalmát megmagyaráztad? Hoztál néhány linket arra, hogy mi a hub különböző tanulmányok szerint, de azt egyikben sem láttam, hogy a fapados társaságoknak nincsenek hubjai.
szakértői kinevezés
Én sehol sem neveztem ki magam szakértőnek, mindössze azt a véleményemet közöltem, hogy Pér vonzáskörzetében nincs annyi utas, hogy pl. a Wizzair áthelyezze oda a hub-ját.
Te viszont rögtön kiadtad a következő szakértői véleményeket:
a fapados társaságoknak nincsenek hubjai, aki ezt a szót használja az nem ért hozzá
Sármellék és Hahn szerepe a Ryanair hieratrchiájában a z utasszámtól eltekintve azonos. (Nyilván Sármelléken is van a Ryannak műszaki bázisa, tartalékgépe, elágazó útvonalhálozata, átszállási lehetősége)
Szeretném lezárni a vitát, elismerem olimpuszi felsőbbségedet és megigérem, hogy olyan helyen, ahol te várhatóan előfordulsz, nem fogom a hub szót megszentségteleníteni azzal, hogy holmi Ryanair féle multi-központirepteres bozóttársaságokkal hozom kapcsolatba.
Most már csak arra vagyok kiváncsi, hogy fogod erről a már említett több tízezer szóhasználót, nem csak a német angolulnemtudókat, hanem a hub+low cost+airlines keresésre megjelent szintén többezer angolnyelvű hivatkozás szerzőit.
Nincs mit, ám azt tudni kell, hogy ezeken kívűl még rengeteg forgalom alapú kategórizálás létezik, és ezek még a szervezetek belül sem egységesek, pölö az emlegetett ACI-Europe igaz, hogy 4 csoportba sorolja a repülőtereket, de például 5 kategórában oszt kivállósági díjakat...
Köszi a választ. Számomra is az utasszám alapú kategorizálás tűnne a legegyszerűbbnek (az egyéb lehetőségeket meghagynám a kvantitatív módszerek rajongóinak).
OFF Olyan felemelő, hogy mikor semmi egyebet nem tudsz előhúzni a tarsolyból szimplán elbeszélsz a váalaszaim mellett. "egy fapados korszak előtt készült légiforgalmi üzemszervezési tankönyvből ismersz" De jó hogy beleleátsz a fejembe, hogy én mit honnan szedtem össze, 1ébként érdekelne ez a tankönyv mert szvsz ilyen nem létezik A német nyelvű oldalt két okból kérdőjelezem meg: ad.1 nem az eredti hanem már fordított szöveg, ad.2 fogalmam sincs mit jelent németül a hub. ON
Akit még mindig érdekel a téma, és nem sikerült elriasztani tőle, azoktól egyrészt elnézést a kakskodásért - de nem állhatom meg, hogy magukat önkéntesen szakértőknek kinevezők hiredssék a hamis (vagy legalább is véleményes) igét egy szakmai fórumon, másrészt itt egy egyszerű magyarázó leírás:
Fapados vonatkozásban a bázisreptér és a hub gyakorlatilag ugyanazt a feladatot takarja.
Én nem az angoltudásommal dicsekedtem, mert akkor 10 eltérő jelentést hoztam volna fel. (Annyit hoz ki a Sorosy szótár :-)
De mert hogy én polihisztor vagyok, pláne debreceni, (ami nálad a hortobágyi bunkó szinonímája és felemlegetése elengedhetetlen egy szakmai vitában), elég az általam ismert néhány szakma ahhoz, hogy tudjam, a hub szót nem lehet kisajátítani egy bizonyos légiforgalmi értelmezésre, amit egy fapados korszak előtt készült légiforgalmi üzemszervezési tankönyvből ismersz.
google-keresős ami ráadásul sehol nem mutat az eredeti angol ryanair oldara, hanem első találatként a német nyelvű mutációjára
Ezek szerint a német légiforgalommal foglalkozó sajtóban is hortobágyi bunkók ülnek, akik maguk alkotnak a német nyelvű cikkben seholavilágonemhasznált angol kifejezéseket?
Én a helyedben nem vitézkednék az angol tudásommal (lásd másik topik hasonlóan magas színvonalú értekezés gerund témában). Más: összeszedsz ide mindenféle egyéb példát (számítógépest, google-keresős ami ráadásul sehol nem mutat az eredeti angol ryanair oldara, hanem első találatként a német nyelvű mutációjára), holott már az elején a világosan kikötöttem azt, hogy a HUB kifejezés repülésben használt jelentéstartalmáról beszélek. Azt is világossá tettem, hogy hálózatban betöltött szerep alapján állítottam azt, hogy a P2P struktúrában mindenki azonos szinten van: el kell, hogy szomorítsalak, ebből a szemszögből nézve Hanh és Sármellék is azonos hierarchiai szinten található. Az, hogy az egyik bázisrepülőtér, a másik nem, Hanh nagyobb forgalmat bonyolít mint Sármellék az a hálózati struktúra szempontjából teljesen irreleváns. De lehet, hogy tévedek
Megismétlem, a hub szó annyit jelent, hogy egy csillaghálózat központja, elosztóhelye. (Nézd meg a szótárban!) Mindenkinek a saját hálózatának a központja. Természetesen más egy összeviszza kuszált vasúthálozatnál, egy bonyolult és egy egyszerű légitársasági rendszernél és egy számítógéphálózatnál, (mert azok a pancser számítógépészek sem tudják, hogy te mire engeded meg a hub szó használatát.)
Emlékeztetlek, hogy te kötöttél belém, mert én hubnak mertem nevezni azt a központi repteret, ahonnan egy fapados társaság elindítja a járatait. Szerinted a Ryanair hálózatában, mivel az pont-pont járatokat indít, Hahn és Sármellék azonos hierarchiai szinten van?
OFF Gondoltam, hogy a nehogymármásélegyenazutolsószó effektus előjön; felőlem úgy értelmezed ahogy akarod (a Te megközlítésedben a HUB az a hely, ahol a gépek alszanak- no comment); de biztos, hogy a légi közlekedési iparág nagy része téved, és a debreceni polihisztornak van igaza... ON
A hub szó csillaghálózat középpontja, semmi többet nem jelent.
Fapados vonatkozásban ez pont az, amit én mondtam. Vannak a cég központi repterei, ahol a gépek alszanak és elindulnak a "csillagtúrára" és vannak a célállomásai, ahova elmennek és rögtön fordulnak vissza.
A ráhordás fogalma a fapadosoknál gyakorlatilag értelmetlen, a hub-hub forgalom is az adott járatra nézve gyakorlatilag egy P2P forgalom, mivel a fapados cégek nem foglalkoznak azzal, hogy az utas mit csinál, amikor leszáll a P2P járatról.
Majd az lesz a nagy találmány a versenyben, ha fognak, bár az is inkább törzsutas kedvezmény féle lesz, aki továbbmegy egy hub-on egyik járatukról aznap egy másikkal, az mondjuk kap 10% kedvezményt a bárhogy is kialakult árból.
Attól függ milyen szempontból vizsgálod, de a domináns a forgalom alapú osztályozás: ennek megfelelően lehet "nagy" vagy "jelentős" forgalmat bonyolító légikikötő. Hogy mi a "nagy" az is változó, pölö ICAO Annex 14 szerint az a légikikötő, melynél a mértékadó órás gépmozgások száma futópályánként több mint 26, vagy tipikusan ilyen, amikor a légikikötő gépmozgásainak összessége több mint 35 (gépmozgás= fel- és leszállások). A repülőteret üzemeltetők szakmai szervezetének európai divíziója ellenben négy csoportot különített el, ebből a legnagyobb a 25 millió feletti kezelt utas/év mennyiségi mutatóval definiált 1. csoport.
Nem, a Hub az a gyűjtő-elosztó hely, ahova rá- és elhordanak a "spoke" (tengertúlon kommuternek nevezett) járatok, valamint a hub-hub közötti nagyforgalmú gerincvonalak kiindulóhelyei/végpontjai : ez a struktúra a különböző járatok között egy hierarchikus viszonyt teremt; ellentétben a P2P kapcsolatokkal ahol - a hálózatban betöltött szerep alapján - mellérendelés (egyenlőség) figyelhető meg. Akárhogy csűröd-csavarod a kettő nagyon nem ugyanaz.
És ez miért van ellentétben egymással? Hub az, ahol a cégnek a különböző pont-pont járatai találkoznak és át lehet szállni egy másikra, temészetesen két vonaljeggyel és nem egy átszállóval :-)
Igazából én csak annyit tennék hozzá, hogy időben a szentkirályszabadjai útvonal azért nem olyan hosszú!
BP - Fehérvár végig M7, onnan a fehérvári utolsó (3.) kijáraton kb 200 m és ott az új elkerülő (630), ami fehérvárt a nyugati oldalon kerüli meg. Ez két sávos út, nincs rajta egy lámpa sem, így eléggé gyors. Ez elvisz a 8asig, az meg megint 2x2 sávos autoút egészen a veszprémi körgyűrűig. Így az 1 óra 10-15 perc szerintem erre is bőven teljesíthető. :)
És a három repülőtérrel nem rendelkező nagyvárosnak együtt nincs annyi lakosa és gzadasági ereje, mint egy fapados hub-ra méltő nagyvárosnak. Mert előbb kell egy ilyen, azután lehet számolni az elérési időket.
CRL (Charleroi-Brussels South): Charleroi (központi pályaudvar) kb. 10-15 perc, Brüsszel elérése valóban óra körül mozog; csakhogy gonoszkodjak :-) Az meg nem KIfutópálya, csak futópálya - kifutója a modelleknek, meg az oroszlánnak van...(copyright by HC)
Budapestről Szentkirályszabadja (M7-71-es út-Balatonalmádin át) 120 Km., de mivel itt van kb. 30-40 km főúton és egyéb úton, a menetidő kb. (igaz, ez autóval, de az arány a fontos!) durván 1 óra 30 perc.
Budapestről Pér (M1-es-81-es út) picit több (127 km.), de mivel szinte végig autópálya, a menetidő 1 óra 10 - 1 óra 15 perc.
Persze bármelyiknek is akkor lenne értelme, ha egy "shuttle bus" járna, és Budapesten nem kellenne bemászni a dugóba, hanem letenné az utasokat a 4-es metró kelenföldi végállomásán.
Érdemes elgondolkodni - Győr esetében - az 1-es vasúti fővonal fejlesztésében, bár szerintem a "busz-majd átszállás vonatra Győrben és azzal Budapestre" ötlet túl drága és időben is több.
Brüsszel-Charleroi és a városközpont között valamint Bergamo Orio al Serio - Milano között a menetidő kb. 55-65 perc, és a modell működik. Győr esetén miért ne?
Jó, akkor ez a kivétel, ami erősíti a szabályt :-)
Amúgy Lutonba sem a bejáratig megy a vonat (mint Stanstedben), hanem a parkolóig, onnan van egy shuttle busz. Ilyen alapon a DR-nek is van Hahn Flughafen nevű megállója valami Pfungstadt(?) nevű helyen pár kilométerre. De ezt még a repülőtéri kisokos sem ajánlja.
Az elhangzott érvek alapján azonban nagyobb az esélye, hogy Győr-Pér legyen Ferihegy alternatívája, mert, ha jól számolom közúton (autópályán!) nincs sokkal messzebb, mint Bp-Veszprém.
A Balaton régiójának Sármellék bőven elég, szerintem nincs szükség még egy repülőtérre (mert igaz, hogy a balatoni régió turisztilakilag vonzó, de kevés a lakosságszám).
Azonban Győr-Pér egy nagyon versenyképes régiót szolgálna ki (Győr 10 km, Sopron 85 km, Székesfehérvár sincs messze, de megkockáztatom, hogy versenybe szállhatna a bécsi és a pozsonyi légikikötőkkel is.), nagyobb a lakosságszám is, és talán egy "shuttle bus" beér 1 óra 20 perc alatt Budapestre (az még éppen belefér).
Itt ráadásul már van alap, erre csak fejleszteni kell (persze ez sem kevés).
(megjegyzem, nem győri vagyok, így nem elfogultságból írtam ezt)
Igazad van, nem kellett volna egybe írni. A London-Luton sem gyorsvasút építészetileg, csak gyors vasút. A lényeg, hogy az ún. shuttle járatok nem nagyon állnak meg a 40 km-es elővárosi szakaszon. Hahnnak Frankfurttal csak közúti kapcsolata van?
