8-10 mm-esnél vastagabb alaplemez (néhány különleges kivételtől eltekintve) indokolatlan, mechanikailag és kiadásban egyaránt. Ezt bizonyítja rengeteg itt és a hasonló topikokban bemutatott terepasztal. A 18 mm-esnek négyzetmétere kb. 10 kg - értelmetlen súlytöbblet.
Szükséges keresztmetszetben sem a rétegelt lemez, sem az OSB nem fog vetemedni megfelelő lécszerkezet esetén. Nélküle mindkettő.
Az én tapasztalataim ezt nem támasztják alá. Az tény, hogy a vékony és a gyenge minőségü rétegelt lemez megvetemedik, de 18-as jó minőségu nem annyira. Szerintem a saját súlyától sem hajlik le, mint az OSB és a farostlemez. Egyszerüen azért, mert ezekben nincsenek hosszú szálak, a ragasztó adja meg a tartását. Igaz, a vastag rétegelt lemez is elég nehéz lehet.
A próbapályámhoz ragasztott falapot használtam, eddig még nem vetemedett. Nem sokkal drágább, mint az OSB. Igaz, ez valami dél-amerikai származék (irtják az esőerdőt :-(((, meglehetősen könnyü. Nagyon gyors növekedésü fa lehet, mert az évgyürük egész távol állnak egymástól. Feltehetőleg emiatt igen puha is, körömmel be lehet nyomni, a szeget alig tartja meg. De ezt leszámítva használható.
"ugyanúgy tud vetemedni" - plusz a nedvességet a szélén beszívni... Épp egy nagy tételű irodagép-szállítás közepén épült az asztalom, és már előre elkértem a rengeteg (kb. 50 db) egyedi méretű (kb. 60*60 cm-es), de konvencionális anyagokból (fenyő+rétegelt lemez) raklapot. Nos, mire megérkeztek Magyarországra, az alaposan becsomagolt, érzékeny elektronikai eszközt tartó faanyag a rétegelt lemez felpúposodott széle miatt legfeljebb tűzrevalónak volt használható. A peremén kb. 1,5 mm-vel dagadt fel. Kettőt hoztam haza, de ahogy ezt az agyonajnározott anyagot megláttam, mérgemben megvettem a 8 mm-es OSB-t... Hát ezért van kispénzűeknek való fautánzatból az asztalom szerkezete. :-)
Természetesen továbbra is úgy gondolom, ha ugyanabból a száraz raktárból hozzák ki a rétegelt lemezt, ahonnan az én OSB-met, akkor azzal szebben és könnyebben dolgoztam volna. Csak akkor már nem volt kedvem a többszörös költséget kifizetni.
Tekintve, hogy az OSB lap egyre inkább kiszörítja a rétegelt lemezt (ami legalább ugyanúgy tud vetemedni, cserébe sokkal drágább) egyre több terepasztal készül belőle.
Egy kis szakirodalom OSB-lap kontra rétegelt lemez témában:
Köszi; valóban folytatásos, még egy harmadik lesz - köszönhetően a készséges topiktársaknak, akik voltak szívesek elővenni némely kincsüket a kedvünkért. :-)
Azért érdekes dolgokra képes a Trabi. Én lenyomtam a Bp-Marosvásárhely távot 8 óra alatt a Király-hágón át a Körös-völgyén át autópálya nélkül. Nagyrészt a sebességkorlátozás betartva volt. Pedig 500 km felett van. Mondjuk Párizs nem férne bele a 24 órába, de lehetne kacérkodni a közelével...
A szerkezeti képen hiányzó terepfelületet pedig - ahogy rezgaras is találóan javasolta - sokkal könnyebb anyaggal, én konkrétan 10 mm-es, megfelelően alátámasztott habkartonnal töltöttem ki.
2,5 mm sínkoronájúval, ez az egyetlen közös bennük. :-) Sok Tillig flexi (talpfás és betonaljas), aztán Tillig sínszállal átfűzött Roco betonaljas, félflexi Lima és GT, kevés Piko, lentebb még Peco is akad, sőt, Mehano is, ahol nem látszik. A kitérők legalább ennyire sokszínűek: a látható szinten van Roco, Piko, Tillig (építőkészletes - nekem nem nagyon vált be) és Peco; alant ezek mellett még Fleischmann is.
Megfelelő sínpapuccsal, és ha kell, némi köszörüléssel bármit össze lehet hozni.
Egyébként mondhatom, a sínanyaggal dolgoztam, múlt időben. :-) Most itt tartok:
Nem ázik. De halálosan egyszerű beütni a keresőbe, hogy "OSB lap", és mindent megtudhatsz róla. Ha viszont nem szimpatikus, vegyél rétegelt lemezt, csak a gipaszkartont hanyagold. :-)
Semmi köze a farost- vagy natúr faforgácslemezhez, de ezt hadd ne ebben a fórumban kelljen kifejteni. Mielőtt felhasználtam (vagy nyilatkoztam :-) volna róla, a megfelelő helyeken utánanéztem - jobb úgy használni (és tanácsokat osztogatni :-), hogy ismerjük a legfontosabb tulajdonságait. http://www.erdert.hu/termekvalasztek_l5_1.php
A legfontosabb: nem nedvszívó, csak a szélein.
A rétegelt lemez pedig mitől lenne öntartó (vagy öntartóbb)? Lemez az is.
Mindezek mellett természetesen a rétegelt lemez sokkal alkalmasabb a terepasztal építésére, csak kb. két és félszeres az ára.
Abban viszont tökéletesen igazad van, hogy felesleges telibe burkolni az asztalt. (Kivéve, ha mondjuk az az alaplemez, ami két további szintet tart - nálam a legalsó ilyen. Természetesen masszív léckeret van alatta, mivel ráadásul plafonra húzható. De mivel még két szintet tartania kell, úgy, hogy azokhoz is alátámasztás szükséges, így nem volt más választásom.)
De sík felületek így is vannak, ha máshol nem, a vágányok alatt, nemde? :-)
Összességében: erős kompromisszumokkal, de megfelelő ("jó" :-) terepasztal építésére. Ellentétben a gipszkartonnal.
Tisztázzuk! Nem azt írtam, hogy nem lehet, hanem azt, hogy nem jó. (Trabanttal is el lehetett menni egy nap alatt Párizsba ;-)))
Az OSB szerintem nagyjából hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a farostlemez. Nehéz, a saját súlya alatt is megvetemedik, szivja a nedvességet. Ráadásul ugye a legtöbb terepasztal végülis nem az Alföldet ábrázolja, hanem dombokat, hegyeket, amit rá kell építeni a lapra. Ha a vetemedés ellen amúgyis fakeretet kap, a felszín pedig amúgysem a lap lesz, akkor minek a lap, nehezéknek? :-))
Ellenben OSB-ből azért már sokan építettek terepasztalt (különösebb következmények nélkül*), gipszkartonból pedig igen kevesen - legalábbis nem kérkednek vele. :-)
*Tény, hogy az OSB-vel igen kellemetlen dolgozni, vágásnál szívesen szakad, szálkás lesz. Az eltérő beledarált alapanyagok miatt keménysége centiméterről centiméterre változhat. Nedves környezetben használhatatlan - igaz, oda terepasztalt se tegyünk. Normális, a rétegelt lemezhez is szükséges léckerettel, vállalva az utómunkálatokat (szélezés), némi fogcsikorgatással (néhol nehéz belehajtani a srófot) azért lehet használni.
Így igaz. A legtöbb 3D bérnyomtatást vállaló cég egymaga is többféle alapanyagból dolgozik. Megfigyelésem szerint a cégek között is vannak különbségek aszerint, hogy milyen anyagokat preferálnak. Ezek az anyagok különböznek szívósságban, a felület kidolgozottságában és természetesen az árban. Sajnos nincs ideális technológia és alapanyag, ami szívós, méretpontos, sima felületű, részletgazdag és még olcsó is. Amik vannak sok feladatra alkalmasak, de nem ritkán az ár lehet a korlátozó tényező - lehet olyan drága, hogy a modellt más technológiával kedvezőbb elkészíteni. A legtöbb cégnél az ár egy alapárból és egy köbcentinkénti anyagárból tevődik össze, plusz a csomagküldés díja. A köbcentit azonban nem minden cég számolja egyformán! Van, ahol a lyukak, kikönnyítések nem vonódnak le teljes mértékben. Van olyan is, ahol a befoglaló méret is belejátszik az árba. Aki a Keleti pályaudvar nagycsarnokát akarja így modellezni, annak nagyon vastag pénztárca kell. :-)))
Emellett a legtöbb esetben a modellezőnek bele kell tanulni a számítógépes 3D modellezés rejtelmeibe. Ez, a modelltől függően lehet egész komoly feladat is. Mondjuk egy kockát könnyű megmodellezni... :-((
Egyetértünk, ahogy írtad, van lehetőség a felhasználására, de alapnak alkalmatlan. Elég, ha nekikoccan valami a toldásnak, már el is repedt. Továbbá nehezebb is, mint pl. az OSB.
Nem ázik annyira, hogy a stabilitását veszélyeztesse. Esetleg le kell előtte kenni egy kis Falfix-szel :D Alapvetően felejtős. Alagútkapunak, hasonlóknak kiváló alapanyag, de nem érdemes _rá_ építeni. Amennyi energiát beleölne abba, hogy kimerevítse a gipszkartont, annyiból korrektre is meg lehet építeni. Nem érdemes túl mélyre ásni az építési törmelékbe. Most jó ötletnek tűnik – ugyanúgy, mint a 3D-nyomtatás –, de nem tudjuk, mi lesz belőle 2-5-10 év múlva.
