Javaslom, hogy ismételd meg a "hirdetésedet" a vitorlázórepülés topicon is, mert ők lehetnek potenciális érdeklődők nyári táborokhoz. Budapest környékén a (magassági) korlátozások miatt igen nehézkes repülni. Ha egyszerűen kitelepülhetnének a pusztába, ott nyugodtan repkedhetnének. Persze itt az egyszerűség sokat számít. Ha pl. lenne egy állandóan ott levő csörlőaggregát, startkocsi, kötélvisszahúzó traktor, akkor ez is segítene.
Ez terepileg az egykori kenderesi mezőgazdasági/vízügyi placc? Mert ennek adatai, ABANDONED megjelöléssel megtalálhatók a jobb repölőtéri adatbázisokban.
Szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Kenderesi repülőteret, amely kizárólag profilba illő hasznosítási célra kiadó. Zárt/körbekerített udvarral, közművekkel ellátott irányítóépülettel (vizesblokkokkal, szobákkal, garázzsal), hangárokkal, gépmosóval. Továbbá szilárd burkolatú nyűgözők is biztosítottak. A városból kivezető szilárdburkolatú út mellett található. További előnyök: a kedvező fekvés, a nagy terület, a könnyű és gyors megközelíthetőség, kiváló adottságok a repüléshez.
Érdeklődni a következő elérhetőségek valamelyikén lehet:
1. mail: rter@citromail.hu
2. telefon: minden nap 16.00-20.00-ig; a 06-30-435-44-07-es számon
Ezekkel az ICAO kódokkal az a gond, hogy egyrészük nem hivatalos. Amikor gründolnak egy repteret, kigondolnak nekik egy ICAO kódot, de nem jegyeztetik be hivatalosan, mert az pénzbe kerül. (De attól még mindenki jóízűen használja, nem kis mértékben a különböző számítógépes programoknak és a GPS-eknek. Ezeknél ugyanis 5-6 (legkorábban 4) karakteres a pontok azonosítóneve, oda egy Szentkirályszabadja stílusú név nem férne be.) Ezek azután túlélhetik a repteret.
Megnéztem régebbi katonai topográfiai térképeket, nem szerepel rajtuk Tótvázsonyban reptérjelzés, pedig az sok ma libalegelőnek látszó helyen ott van. Szerintem ez valami "egy-kétnyári képződmény" volt. Végülis egy siklóernyős-gyalogsárkányos starthelyet ideiglenesként regisztráltatni nem nagy ügy.
Azé' gyanús a dolog, mert egyes források még az LHTV ICAO kódot is emlegetik. Vagy az még az "ántivilágban" volt, amikor még egyáltalán nem volt nyilvános? :)
Tud valaki valamit a Tótvázsonyi reptérről? A CAA honlapján nincs fent, de ugyanott van egy link a www.hungaryairport.hu -ra. Ott mint nem nyilvános fel és leszállóhely szerepel. Akkor most van vagy nincs?
2007-ben új cargoterminál épül a sármelléki FlyBalaton repülőtéren, amely a térség logisztikai-gazdasági központjává igyekszik kinőni magát. Jelenleg az engedélyeztetési eljárás utolsó szakasza zajlik – számolt be a Parlamenti Sport és turisztikai bizottság ülésén Palkó Lajos, a repteret üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. marketingigazgatója.
A repülőtér 2006-ban időszakos, charter- és állandó járatokkal összesen 8 légitársaság 15 desztinációját szolgálta ki. Tavaly óta a legnagyobb európai légifuvarozó, a Ryanair is üzemeltet járatokat a légikikötőbe. Április 15-e és október 15-e között a Lufthansa új légihidat nyit Sármellékre Düsseldorfból és Hamburgból, és júliusban megjelenik a Germanwings is, amely a nyári kéthónapos üzemelés sikerének függvényében 2008-ban három új, egész évben közlekedő járat beindítását tervezi, évi 200 000 utassal számolva. Ha ez valóra válik, új terminál építésébe kezd a reptér, amelynek tavaly átadott új terminálja a közelmúltban vette fel a Puskás Ferenc nevet, és ehhez méltóan március végén Aranycsapat-emlékhelyet avatnak az épületben. 2007-ben új járatok érkeznek Moszkvából és Amszterdamból, a Ryanair heti 5-7-re sűríti londoni járatainak számát, és bevezet még egy úti célt. Beindul a Germanwings berlini járata és egy charterlánc Izraelből, valamint charterjáratok indulnak Korfura é s egy másik úti célba, amelyről egyelőre egyeztetések folynak. 2006-ban 70 ezer utas fordult meg Sármelléken, idén 140 000, 2008-ban pedig legalább 200 000 utasra számít az üzemeltető, amely az elmúlt két évben 2,6 milliárd forintból valósított meg fejlesztéseket az önkormányzati tulajdonú légikikötőben. A Cape Clear Aviation Kft. tájékoztatása alapján 2006-ban a repülőtérre érkező külföldiek 80 százaléka a régióban szállt meg, költése is ott jelentkezett. A látogatók átlagos tartózkodási ideje jelentősen magasabb a balatoni (5,7 nap) és nemzeti (3,1 nap) átlagnál (britek: 5,5 nap, németek: 10,2 nap). Az egy főre jutó átlagos költés 110 ezer forint, ez kétszerese a Magyarországra érkezők átlagos költésének.
Április 14-től heti rendszerességgel indulnak a Lufthansa gépei a sármelléki FlyBalaton reptérről Hamburgba és Düsseldorfba.
Feljövőben a vidéki repülőterek A Canadair Regional Jet típusú sugárhajtású repülőgépek a tervek szerint szombatonként közlekednek majd a FlyBalaton-Hamburg és FlyBalaton-Düsseldorf útvonalon. Mindez tovább élénkítheti a regionális turizmust és bővíti a nyugat-magyarországi légi utazási lehetőségeket, derül ki a cég sajtóközleményéből.
A Lufthansa új járataival a Nyugat-Magyarországon és a balatoni régióban élőket is megcélozza. A jegyek Hamburgba már közel tízezer forinttól, Düsseldorfba pedig 14 ezer forinttól foglalhatóak. Az árak természetesen a budapesti árakkal is kombinálhatóak, így akár igény szerint el lehet repülni Sármellékről és Budapestre visszaérkezni - vagy fordítva.
Ezen felül Frankfurtba is indulnak majd charter-járatként közlekedő Lufthansa repülőgépek a Mutsch Ungarn Reisen együttműködésével.
Nyáron megindul a légiforgalom Pécs és Korfu között - Dunántúli Napló
Újra beindul az élet a pogányi reptéren. A Pécs-Budapest járat novemberi megszüntetése után tavasztól Németországba, nyártól pedig Korfura is mennek majd repülők. A Lipcse-Erfurt valamint Frankfurt-Hahn-Stuttgart közötti járatok áprilistól indulnak, a görög szigetre júniustól mennek repülők - írja a lap.
feltételezem a jó közúti infrastruktúra elsősorban ahhoz kell, hogy Taszár alternatívája lehessen pl. egy nagyobb budapesti aircargo bázisnak (márha ez lehetséges?) vagy ha interkontinetális átrakodó és elosztó lenne pl.: a kínai export-import számára).
Látta valaki a korábban belinkelt cikk által említett tanulmányt a reptér hasznosításáról?
Nagyon hiányzik az M9-es autóút. Esetleg a 67-es út kétsávúvá fejlesztése és a városi elkerülök az M7-es autópályáig. A vasúti lehetőségekről nem sok információm van, de gondolom ott is elkelne némi fejlesztés.
Régi PG-s koromban sokat dolgoztam Taszáron, de meggyőződésem, hogy nem rendelkezik a bázis olyan ipari és kereskedelmi aurával mely eltartaná a repteret. Egy keletmagyarországi gazdasági társaság rémálmai között sem szerepel, hogy pl. a néhány óra alatt a távolkeletről hazánkba érkező portékája 6-8-10 órás belföldi tengelyen futtatás után kerűl a telephelyére. Remélem megoldást találnak a reptérhasznosításra de azt nem a központi költségvetést, azaz más megyék- régiók anyagi lehetőségeit csorbítva.
Ott lesz, ahol szállítani való van. Milyen kargózni való van Somogyban?
Sajnos ezeknek az érdeklődőknek a túlnyomó része nem cargo-bázist akar építeni, hanem meg akarja szerezni az ingatlant, majd alaposan racionalizálja az üzemi területet és a "feleslegből" lakóparkot, golfpályát, jobbik esetben ipari parkot csinál.
Persze ha valaki nagyon le akar ott szállni, megteheti, a beton és az új épület rendelkezésére áll. Ennek a szabályzatokat minimális méretben kielégítő fenntartása aprópénz az "ingatlanrendezéshez" képest.
Pogány–Pécs Áprilistól ismét élet költözhet a pogányi reptérre, elindítja járatait a német Kurflieger légitársaság.
Egy német cég, a Kurflieger már tavaly bejelentette, hogy szándékai szerint idén áprilistól charterjáratokat indít Pogányba. Ács Gyula, a repülőteret működtető kft. vezetője érdeklődésünkre elmondta, immár bizonyos, hogy a Lipcse–Erfurt, valamint a Frankfurt–Hahn–Stuttgart közötti útvonalon a jelzett időponttól beindulnak a kéthetente közlekedő járatok. A légitársaság harminc-ötven személyes gépeket indít Baranyába, a mutatkozó igényekhez rugalmasan alkalmazkodva.
Amikor tavaly ez az ötlet felmerült, több utazásszervezéssel foglalkozó cég vezetője arra panaszkodott, sok esetben nehezen találnak partnereket arra, hogy megfelelő tartalommal töltsék meg a gépekkel érkező német turisták programját, ezért arra figyelmeztettek, ha ebben nem lesz változás, rövid életű lehet a vállalkozás.
Vétek Jánosné, a kereskedelmi és iparkamara egyik alelnöke, egy Pécsett is jelen lévő utazási iroda vezetője kulcsszerepet vállalt a charterek beindításában. Amint mondta, ő is szembesült több alkalommal is azzal az érthetetlen jelenséggel, hogy a szakmán belül nem mindenki – fogalmazzunk így – lelkesedett a németországi turisták fogadásáért, de mára öszszeállt a kép. Kifejtette, amint a légitársaság neve is mutatja, az elsősorban gyógykúrákra vágyó utasok szállítására szakosodott. Ennek megfelelően az azokkal érkezők első számú célpontja Harkány. Vétek Jánosné elmondta azt is, a turistákat komplett kéthetes programmal várják, ráadásul szolid (lásd keretes írásunkat!) árakon. Mindemellett lehetőséget kínálnak arra is, hogy az egyedi igényekhez igazodva Baranya más városaiba is elkalauzolják a német fürdőzőket. A németek érkezésével megítélése szerint a harkányi szállásadók, éttermek és persze a fürdő is jól járhat, de közvetve a megye is nyerhet azzal, hogy a Pécs–Bécs járat megszűnése után ismét indulnak és érkeznek járatok Pogányba.
Ugyanakkor a baranyai utazóközönség számára is új távlatokat nyithatnak a charterek. Amennyiben ugyanis azokon van szabad hely, bárki jegyet válthat rájuk, már márciustól mód nyílik a helyfoglalásra. Vétek Jánosné elmondta azt is, Németországban egyelőre igen kedvezőek az ottani partnereiktől érkezett visszajelzések, azaz, mivel komoly igény mutatkozik, szerinte remény van arra, hogy a járatok hosszú távon is életképesek legyenek.
- - -
Erdély nagyvárosai továbbra is „képben vannak” Szakemberek szerint a németországi járatok azért lehetnek sikeresebbek a „kimúlt” Bécs–Pécs közöttinél, mert jóval olcsóbbak lesznek a jegyek. Míg utóbbira átlagosan ötvenezer forintért lehetett jegyeket vásárolni, a németországi városokba oda-vissza ennyiért utazhatunk, az illetékeket is beleértve. Mód van arra is, hogy csak egy útra váltsunk jegyet – 125 euróért. Nyugati mércével mérve egyébiránt a német turistáknak sem kell túl mélyen a zsebükbe nyúlniuk: a kéthetes harkányi üdülés számukra – mindent beleszámítva – már százhatvanezer forinttól is elérhető. A németországi charterek beindulása mellett remény van arra is, hogy Erdély nagyvárosai is elérhetők lesznek Pogányból. Ács Gyula szerint az ezzel kapcsolatos egyeztetések jelenleg is tartanak: arról van szó, hogy a Romániából Olaszországba, illetve az onnan visszafelé tartó repülők leszállnának Pogányban is. Jelenleg a járatokat üzemeltető cég „helyzetfelmérést” végez.
Ismét menetrend szerint? Debrecen - Tavalyelőtt volt Münchenbe, tavaly volt Budapestre, de az idén lesz-e menetrend szerinti repülőjárat Debrecenből bárhová? Virág László nem titkolta, hogy jelenleg sem hagyományos, sem diszkont légitársaság nem érdeklődik ilyen járat indítása iránt. Az ügyvezető azt ígéri, hogy idén mindenképpen lesz újabb menetrend szerinti járat Debrecenből, de csak akkor, ha ki tudja termelni a saját költségeit. Ajánlatok egyfajta heti rendszerességgel közlekedő charterek formájában már vannak erre, de erről többet az ügyvezető nem kívánt mondani. Az biztos, hogy e járat közlekedtetéséhez a város önkormányzata nem fog anyagi segítséget nyújtani. Az utazóközönség az egészség-, illetve wellnessturizmus iránt érdeklődők közül – de e programokon kívül nekik is komplex turisztikai szolgáltatási csomagot kellene kínálni –, valamint a Nyugat-Európában dolgozók és családtagjaik köréből kerülhetne ki. Egy ilyen járat Debrecen számára egyrészt presztizskérdés, másrészt elsősorban a nagyváradi, szatmári, aradi, kolozsvári, temesvári repterekkel szembeni versenyelőny biztosítása szempontjából fontos. Tények és tervek A debreceni reptéren 2005-ben több mint 33 ezer utasfordult meg a reptéren, míg tavaly több mint 40 ezer. Az ügyvezető ebben az évben a tavalyihoz képest 6-10 százalékos utasforgalom-bővülésre számít. Az Airport-Debrecen Kft. idén Ukrajnában és Romániában egy olyan reklámkampány indítását tervezi, amely – az utazási irodák egyetértésével – a Debrecenből induló charterjáratokat népszerűsíti. A külföldről ide gépkocsival érkező, s repülőgéppel továbbinduló turisták helyzetét könnyíti meg az is, hogy a korábbi 220 férőhelyes mellé újabb 250 személykocsi, s 16 autóbusz befogadására alkalmas parkoló épült meg. Várhatóan egy hónapon belül a szolgálati parkoló is elkészül.
A Győrtől tizenöt kilométerre fekvő Pér három főváros reptereként is működhet, ha sikerül megegyezni azzal az egyelőre ismeretlen angol beruházóval, aki milliárdokat fektetne az ottani repülőtér fejlesztésébe, hogy a fapados járatok is leszállhassanak. Árgus szemekkel figyelik egymást a honi repterek tulajdonosai. A fapados cégek megjelenésükkel ugyanis borították az eddig megrajzolt légi közlekedési piacot, hiszen az olcsó légitársaságok nem ragaszkodnak a fővárosi repterekhez, miután az utazóközönség elfogadta a fapaddal járó néhol másfél órás földi utazást. A Győr melletti péri reptér most előnyhöz juthat, ha sikerül megegyezni a náluk jelentkező befektetőkkel. Egy-két éven belül mindennapi életünk részévé válik a repülés – jósolta a Magyar Hírlapnak Vadász László, a szerencsés esetben több mint tízmilliárdos beruházások előtt álló péri reptér igazgatója, majd egy statisztikát idézett, mely szerint a magyarok hatodannyit repülnek, mint az angolok. Ezzel az adattal egyelőre a csatlakozó országok közt hátul kullogunk, igaz, a görbe, éppen a fapadosoknak köszönhetően meredeken ível felfelé. A beruházó is erre épít, ugyanis a befektetett milliárdok révén leszállhatna a két legjellegzetesebb fapadostípus, a Boeing–737-es és az Airbus–320-as is, amelyek 150-180 utas szállítására alkalmasak. Jelenleg Péren legfeljebb 74 főt szállító gépek szállhatnak le. A fapadoscégek élénken érdeklődnek a Ferihegyi repülőtér lehetséges kiváltása iránt. Nekik a távolság nem akadály, az utazóközönség ugyanis elfogadta a repüléshez tartozó egy-másfél órás földi utazást: elég példaként a London melletti Lutont megemlíteni. Márpedig Győrből egy-egy órányi autózással három főváros is elérhető autópályán: Budapest, Bécs és Pozsony. Az sem mindegy, hogy a szakmában slot time-ként emlegetett „résidővel” is jobban tud játszani egy kis reptér, mint egy nagy forgalmat lebonyolító központi, a Ferihegyi vagy a londoni Heathrow. A slot time egy olyan néhány perces holtidő, ahová be lehet tuszkolni egy-egy le- vagy felszálló repülőgépet. Nagy repülőtereknél érthetően kevesebb ilyen terminus van, a kisebbek jobban tudnak játszani az idővel. Egy repülőtér nyereségessége kerítésen belül az európai norma szerint évi kétszázezer fő utaztatása esetén tűnik biztosnak, hazánkban ez a szám – például a bérköltségek miatt – kisebb. „Ezt a küszöbszámot Pér a fejlesztés után várha tóan egy-két éven belül megugraná” – mondja Vadász László. A péri reptéren négyezer fel- és leszállást hajtottak végre tavaly, és tizenhatezer utas fordult meg ez idő alatt. Ezzel ugyan nem a legnagyobb „kis” reptér az országban, ám fekvése, a régió pezsgő gazdasági élete és a közlekedési infrastruktúra miatt a befektetők mégis a győri térséget választották. Az is szerepet játszhat a döntésben, hogy mostanra a nagyvállalatoknál a telephely kötelező feltételeként tartják számon a reptereket. Az Audi például menetrend szerinti járatokat tart fenn Péren a telephelyei között. Mindemellett a fapados járatok az utasok mellett még árut is szállítanak, ez olcsóbb, mint charter teherjáratokat fenntartani. Vadász becslése szerint optimális esetben az alapinfrastruktúra jövő év vége felé kiépülhet – ez egy leszállópályát, gurulóutakat, légi irányítótornyot és egyéb kiszolgálóműszereket jelent –, és 2009- ben már leszállhatna az első Boeing vagy Airbus is Péren.
