Nagyon szépeket írsz, és csak azzal szeretném egy kicsit pontosabbá tenni az írásodat, hogy Sármelléken és Debrecenben a tudomásom szerint jóval 3000 fölött volt a múlt évben a gépmozgások száma. Tehát ha összeadjuk ezeket akkor az valamivel több mint amennyit leírtál.
Egészen más a győri és a pécsi forgalom irányultsága, Pért ha el nem is tartják, de legalább használja a környező fejlett gazdasági terület kis és középgépes forgalma. Azoknak elég a meglevő beton.
Pécs környékén ez nincs, csak az idegenforgalomra számíthatnak, az meg olyan mint Attila, az isten ostora, hun király volt, hun' meg nem :-)
Az utasforgalomhoz kellenének a nagygépek, azokhoz meg a nagy pálya, de az eredmény független a városi ráfordításoktól, az utazási irodák érdeke szabja meg. Ez a baj a chartrrel is.
Időközben hallottam már némi fanyalgást Sármellékkel kapcsolatban is. Azt csiripelik a szkeptikusabb verebek, hogy a sármelléki forgalomnak is csak kis töredéke túristaforgalom. A nagyrésze a tulajdonos ír konszern környékbeli egyéb üzemeinek "szolgálati" forgalma, amit a szintén ír kézben levő Ryanair kölcsönös hátvakarásként szállít, a környező szállodák és idegenforgalmi hivatalok viszont megszüntetik az első évben adott hozzájárulásukat a Ryan kompenzációs keretéhez, mert nem jönnek a repülőkkel túristák, vagyis nekik nem nő a forgalmuk.
Úgyhogy nagyon óvatosan kell bánni a "perspektívikus" fejlesztésekkel, erre intő példa Debrecen, ahol saját célú beutazás nincs, viszont a nemzetközi normák szerinti határ és biztonsági kezelés elüldözte a general aviation-t és a sportrepülést.
Ez jövőre még tragikusabb lesz, mert a schengeni országokból érkező GA forgalomnak bármelyik falusi legelő repülőtér, nem kell útlevél- és vámkezelés. Viszont ahol nagygépes forgalom is van, a biztonsági ellenőrzés arra is kötelező, aki a saját gépével egyedül vagy a családjával repül és csak pisilni vagy tankolni szállt le.
Amit a Magyar Hírlapból idéztél, csak részben igaz a reptér kihasználtságát és forgalmát illetően.Ellenpéldaként említeném a Győr-Pér repülőteret, ahol hasonló adottságok mellett az éves repülőgép mozgás (bár a hivatalos statisztika még nem jelent meg a honlapjukon) a 2006-os évben az én tudomásom szerint, már meghaladta a 3000-es számot!
Ez a szám -Ferihegyet nem számítva- több, mint az összes magyar regionális repülőtér forgalma együttesen.Például a tegnapi napon(ápr.19.) ha jól számoltam,
tíz vagy tizenegy gép landolt illetve startolt.Ezek között voltak utas és cargo gépek
egyaránt.
2003-tól minden évben, és minden forgalmi mutatóban legalább 40-60% közötti volt a növekedés, de cargoban a 200%-ot is elkerülte.(ld.www.gyor-perairport.hu).
Az igaz, hogy a működtetés ennek ellenére veszteséges, de azt egyáltalán nem lehet mondani, hogy kihasználatlan!Ezek a tények azt mutatják, hogy ez nem csak
a technikai feltételeken, hanem a működtető menedzsmenten is nagymértékben múlik.
Az is igaz, hogy általában mindenhol az utasszámmal jelzik egy repülőtér forgalmát,
de ez csak egy adat a sok jellemző közül.
Tény, hogy itt is szükség lenne hosszabb kifutóra,korszerű irányító berendezésekre,
(pl.ILS) új toronyra és terminálra ahhoz, hogy nagyobb gépek is használni tudják a repülőteret, de addig is lehet hasznosan tevékenykedni ahhoz, hogy a "bűvös fapadosok" megérkezzenek.
Az itteni fejlesztések főleg Phare pénzekből történtek és abból nem csilli-villi - de üres - utasterminált, hanem az egyre növekvő forgalom számára teremtették meg a lehetőséget.
És most az EB se a mienk ugy hogy nem lesz fejlesztes:}}}}
ÁÁ annyira magyar ez az egész, nalunk a vidéki önkormányzatok a kevéske reptér mellé épitkeznek aztán a lakok meg reklamalnak a zaj miatt... Sajnos mindenki nálunk akarja a fejlesztést csak ne az ő udvarán a háza elött a környékén..stb
És a repülésben sincs ez másképp az is hozza a made in hungary-t!!
Tényleg kiváncsi leszek majusban az uj icao térképre hogy fog beválni az uj szabalyozas, elég sok lett a környezetvedelmi terulet rajta
[Magyar Hírlap]
Csendélet a pécs-pogányi reptéren: elszabták a kifutótTavaly adták át a forgalomnak a pécs-pogányi repülőteret. A többmilliárd forintos beruházás azóta kihasználatlan, mert a kifutó rövidre sikeredett, pénz pedig nincs a fejlesztésre.Tavaly, a választási kampány idején jelentették be, hogy Pécs és Bécs között menetrend szerinti repülőjárat indul. Azóta a baranyai megyeszékhely és az osztrák főváros között közlekedő Austrian Airlines járatai - mivel átlagban tíz-tizenöt utassal repültek - megszűntek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a több mint négymilliárd forintért épített és jelenleg egyetlen járatot sem fogadó baranyai légikikötőt csak óriási veszteséggel lehetne tovább üzemeltetni. Az ok: túl rövid a kifutópálya. Erre és az érdektelenségre hivatkozva lépett vissza a járatindítástól a héten a Lufthansa-érdekeltségnek számító Kurflieger légitársaság is. A felmondott megállapodás értelmében Harkányba tartó turistákat szállító német gépek landolhattak volna a pogányi betoncsíkon. A gépek Stuttgartban szálltak volna fel havi két alkalommal. A másik probléma, hogy évi mintegy százezer utasra lenne szükség ahhoz, hogy a repülőtér eltartsa magát. A tervezéskor nem számoltak a közlekedési szokások megváltozásával. A világ repülőterein egyre inkább a fapados társaságok veszik át az uralmat, ezek pedig csak nagy gépekkel közlekedhetnek gazdaságosan. Pécs-Pogányban a rövid kifutó miatt ekkora repülők nem tudnak leszállni. Legalább hatszáz méterrel kellene meghosszabbítani a most másfél kilométeres leszállópályát, s ehhez kellene szabni a tájékozódást segítő fénysorok és kommunikációs eszközök kapacitását is. Mindez újabb 2,3 milliárdos beruházást igényelne. A dél-dunántúli városban azonban, ahol 2010-re készülnek, amikor Pécs Európa kulturális fővárosa lesz, nemhogy erre, de a tetemes hitelállomány és a kormányzati megszorítások miatt másra is alig jut pénz. Ráadásul a reptérnek területet adó falu, Pogány lakóival is újra egyezkedniük kellene a befektetőknek, néhány évvel ezelőtt ugyanis azt ígérték nekik, a repülőteret nagy gépek nem használhatják. A helyiek egy csoportja már abban az időben is mindent megtett a légikikötő megépítésének megakadályozására: kampányt indítottak az ürgepopuláció elköltöztetése érdekében, később pedig még a Parlament előtt is tüntettek. Mivel a beruházás területének hetven százaléka a falu tulajdonában van, ha akarják, az egész fejlesztést megakadályozhatják.
Tegnap voltam a Balatonfüredi heli bázison ,ahol igazi EU-s szintű minden. 20cm-es kerités:)
Aztán voltam Sármelléken ahol egy cargo SAAB-340-es volt. Bementem a Puskás Ferenc Terminálba is. Este jött a Malév 21-órakor ,de azt már nem tudtam megvárni.
A képek telefonnal készültek ezért boccs a minőségért.
Várakozásokon felüli sikerre számít a Lufthansa Sármellék-Hamburg és Sármellék-Düsseldorf járatain.
A foglalások száma messze meghaladja a légitársaság előzetesen kitűzött céljait: az átlag foglaltság már az első két hónapban elérte a 92 százalékot. Mind az egyéni, mind a Mutsch Ungarn Reisen-en keresztül foglalt csoportok száma dinamikus fejlődést mutat.
Mint ismeretes, a Lufthansa április 14-től heti rendszerességgel, szombatonként kétszer indít járatokat a sármelléki Fly Balaton reptérről Hamburgba és Düsseldorfba. Nyáron Frankfurtba is indulnak majd charter-járatként közlekedő Lufthansa repülőgépek a Mutsch Ungarn Reisen együttműködésével. A légitársaság ezzel nemcsak saját céljait valósítja meg, hanem a légi utazási lehetőségeket és a turizmust is élénkíti a nyugat-magyarországi régióban.
A Lufthansa ezzel egyidejűleg budapesti járatain is kétszámjegyű utaslétszám növekedést ért el, amely a tavalyi rekordév után újabb kimagasló teljesítményt jelent. Ezáltal a Lufthansa legnagyobb külföldi légitársaságként immár két magyarországi repülőtérrel erősíti magyarországi pozícióit.
"A légitársaság elindításának ötlete 2003. júniusában született meg. Hat légitársasági, illetve más iparágakban tapasztalatot szerzett szakember Váradi József vezérigazgató vezetésével alakította meg a Wizz Air-t. Alig három hónappal később a Wizz Air-t bejegyezték és készen állt a repülésre."
Júj ez szörnyű, inkább a média szerncsétlenség topikba lenne a helye a cikknek.
Minden érintettet azóta is szerződés köt, semmit nem mondhatnak a tárgyalások részleteiről, így csak a saját információinkra hivatkozhatunk.
Vajon honnan szedi az ilyen a fals információit?
Eszerint tehát a Wizz Air több mint tízmilliárd forintos fejlesztéssel olyan középeurópai (régiós) központot építene ki Péren...
Szerintetek elképzelhető, hogy egy ekkora légitársaság repülőtér építésbe kezdjen?
Az Audi is jó referencia, bár itt muszáj egy pillanatra megállni. Mint ismert, a multinacionális cég lassan már tíz éve több százmillió forintot fektetett be az akkor még füves leszállópályájú repülőtérbe, hogy gépeivel ott landolni tudjon.
Az AUDI-s hozzájárulás minimális volt az egész fejlesztési összeghez képest.
péri, amely ez idáig nem bonyolított le nemzetközi viszonylatban jelentős forgalmat: tavaly négyezer fel- és leszállást hajtottak végre
Ha jól sejtem ez a szám jóval több mint a többi vidéki reptér fogalma
Az angoloknak nyilván érdekük lenne, hogy tulajdonrészhez jussanak a milliárdokért cserébe,
Ezek szerint a WIZZ angol cég?
A részletek azonban valóban titkosak még, amint a nyilvánosság elé állnak a felek - s ez már a jövő hónap elején bekövetkezhet -, mi is visszatérünk a témára. Ez így lenne korrekt, de akkor minek hírt kreálni, amig nincs hír?
A görög köztársasági elnök Keszthelyt is meglátoggata háromnapos ittléte alatt. Innét repült vissza Görögországba. (Gondolom már Bp-ről is repülővel jött.)
Egyébként egy ilyen gép mennyi idő alatt teszi meg a Bp-Sármellék utat (felszállástól leszállásig)?
A "fapados" társaságok, és egyéb befektetők nem aszerint választanak repülőteret,hogy az "már most fogadókész", hanem hogy a befektetett pénzük mennyi idő alatt térül meg.
Hol fektetnek be pénzt a fapadosok? Még a napi üzemi költségekhez is hozzájárulást kérnek, ha nem tuti a reláció :-(
Na jó, valamennyi reklámköltség, de szerintem azok is leginkább mindenképpen megjelenő hirdetésekben plussz sorok.
A managementtel is vannak problémák, de főleg a beruházási filozófia kezd előnytelenül megváltozni.
Itt és minden reptéren csak egy paramétert ismernek, az utasszámot. Ha az nő, akkor itt a kánaán. Ebben az értelemben a charter a reptérfejlesztők LSD-je. Ugyanis a charter eredményei szempontjából irreleváns (legalábbis egy belépőszint felett) a város szándéka és áldozatvállalása, csak az utazási iroda érdeke számít. Tavaly volt téli egyiptomi charter Debrecenben, idén nem, pedig eközben elkészült a kacsalábon forgó terminál. Eközben a charter egyetlen vendégéjszakát sem hoz a városnak, vagy legalábbis ritkán és rendszertelenül.
Amelyik városnak nincs saját maga által generált forgalma, márpedig ez a 4 feltörekvő reptér közül csak Sármelléknek (a Balatonnak) van komoly számban, ott a fejlesztésre szánt pénznek egy része sem jön vissza a másodlagos leosztásból.
Eközben a kisgépes, general aviation forgalom esetleg elsorvad, de ez senkinek sem fáj, mert az össz utasszám szempontjából lényegtelen, holott ennek a célpontja valamiért maga a város, a környék.
A dolog másik oldala persze a belépőszint. Ha nem fektetik bele a reptérbe a zsozsót, akkor sem charter, sem beutazó forgalom. Nehéz okosnak lenni, sokat kell melózni, hogy a tendencia megforduljon :-(
ez csak álom... reálisan 2-3 év múlva lehetne belőle valami. Debrecen ott tátong kihasználatlanul, hasonlóan jó adottságokkal és már most fogadókészen - ott ha jól tudom a managementtel vannak komoly problémák.
2007-03-27 A Kisalföld úgy tudja, heteken belül végleg eldőlhet, hogy az itthon jól ismert fapados légitársaság, a Wizz Air valóban a péri repülőtérre helyezi-e át a központját.
Párizs, Róma, Barcelona-Girona, Brüsszel, Frankfurt-Hahn, London-Luton, Malmö, Göteborg, Stockholm, Varsó, Korfu, Rodosz, Kréta-Heraklion: a jelentősebb városok, ahová a Wizz Air járataival akár holnap el tudunk repülni budapesti felszállással. Most ugyanezt a mondatot képzeljük "péri felszállással"...
A Kisalföld úgy értesült ugyanis, hogy akár már a jövő hónapban megállapodásra juthatnak a felek, s a Győrhöz közeli repülőtér régiós központja lehet az itthon talán leginkább ismert fapados légitársaságnak. A hír értelmezéséhez érdemes tudni, hogy a Wizz Air indulása óta (2004-től) ötmillió utast szállított és Kelet-Közép-Európa legnagyobb diszkont-légitársaságaként említik.
Tízmilliárdos befektetés
A tárgyalások hosszú hónapok óta folynak, a Vasárnapi Kisalföld február elején adott hírt arról, hogy az egyik angol légitársaság (akkor még a nevet hétpecsétes titokként kezelték) nagyon komolyan érdeklődik a péri leszállópálya iránt. Minden érintettet azóta is szerződés köt, semmit nem mondhatnak a tárgyalások részleteiről, így csak a saját információinkra hivatkozhatunk. Eszerint tehát a Wizz Air több mint tízmilliárd forintos fejlesztéssel olyan középeurópai (régiós) központot építene ki Péren, amelyet használhat a három főváros, Bécs, Budapest és Pozsony repülőtere helyett.
Nagyobb kifutó kellene
Ehhez mindjárt az elején olyan kifutó- és leszállópálya kell, amely elég hosszú és széles a Boeing- 737-esek és az Airbus- 320-asok számára. Ezek a gépek 150-180 utas szállítására alkalmasak, Pér azonban ma még "csak" az 50-70 személyes gépek fogadását tudja biztosítani. A mostani 1450 méteres kifutópálya bővítésére két alternatíva is kínálkozott ez idáig: az egyik 1850, a másik 2150 méter hosszú kifutópálya tervére épült. Nyilván új utasterminált és irányítóközpontot kell építeni, mint ahogy a kiszolgálószemélyzet létszámát is bővíteni kell a mostani 13-ról, de a társaságnak minden bizonnyal így is megéri a befektetés. Az okok elején ott van mindjárt Pér kedvező fekvése: a Győr melletti repülőtér autópályán (az M1-esen) könnyen megközelíthető, Budapesttől, Bécstől és Pozsonytól is nagyjából egy-másfél órányira fekszik. Aki már repült fapados járattal, az pontosan tudja, hogy a légitársaságok rendre nem a fővárosok nagy repülőtereit használják, hanem a számukra olcsóbb és kevésbé forgalmas kisebbeket - ezek nemegyszer hasonló távolságra vannak a központoktól, mint mondjuk Pér az előbb említett fővárosoktól. A többi mellett ez az ára az olcsó jegyeknek.
Érvek Pér mellett
Ez tehát az egyik érv, ami a Győr-Moson-Sopron megyei repülőtér mellett szól. Pért erősíti az úgynevezett "slot time" is, vagyis az a néhány perces holtidő, ahová be lehet tuszkolni egy-egy le- vagy felszálló gépet. Az Audi is jó referencia, bár itt muszáj egy pillanatra megállni. Mint ismert, a multinacionális cég lassan már tíz éve több százmillió forintot fektetett be az akkor még füves leszállópályájú repülőtérbe, hogy gépeivel ott landolni tudjon. A befektetésnek (és az uniós Phare-pénzeknek) köszönhetően lehetett nemzetközi reptér a péri, amely ez idáig nem bonyolított le nemzetközi viszonylatban jelentős forgalmat: tavaly négyezer fel- és leszállást hajtottak végre, s körülbelül 16 ezer utast regisztráltak. Ha a fejlesztés megvalósul, ennek a sokszorosával kell számolni.
Még van miről tárgyalni
S itt jön a következő kérdés, amely - úgy tudjuk - a tárgyalásokon is rendre előjön: mi lesz a közlekedéssel? A 81-es főút ekkora forgalom levezetésére jelen állapotában alkalmatlan, így ezzel számolnia kell a befektetőnek. Információnk szerint nemegyszer téma volt a tulajdoni viszony is: a repülőtér a megyei és a péri önkormányzaté (2002 óta); a működtető kft.-ben azonban többen is vannak - itt Győré a legjelentősebb szelet. Az angoloknak nyilván érdekük lenne, hogy tulajdonrészhez jussanak a milliárdokért cserébe, de a magyarok ezt nem szívesen tennék. A részletek azonban valóban titkosak még, amint a nyilvánosság elé állnak a felek - s ez már a jövő hónap elején bekövetkezhet -, mi is visszatérünk a témára.
Már nem kell feltétlenül a fővárosba utaznia a repülővel nyaralni indulónak. Elsősorban charterjáratokkal az idén nyáron már Debrecenből, Sármellékről, Pécs-Pogányról és Győr-Pérről is közvetlenül juthatunk el a legnépszerűbb mediterrán üdülőhelyekre.
A vidékről induló gépek nemcsak a budapesti - hajnali, vagy épp késő esti - felutazástól, fárasztó hazautazástól kímélik meg az utast. Vaskos összegeket lehet megspórolni a parkolási díjakon is. Emellett e kisebb forgalmú reptereken gyorsabb a jegykezelés, a határellenőrzés és a beszállítás is. A tranzitban sem kell órákat várakozni, s a visszaútnál is gyors a csomagfelvétel.
Fontos tudni, hogy a nagyobb forgalmú vidéki repülőterek járatai nem mind menetrend szerintiek. Debrecenből például kizárólag charterek közlekednek majd a nyári időszakban, melyeket az utazási irodák töltenek. Csak repülőjegyet kizárólag a szabad kapacitás függvényében értékesítenek ezekre a járatokra. Ebben az évben már Antalya (Törökország), Burgasz (Bulgária), Drezda, Lipcse (Németország), Korfu, Kréta, Rodosz, Zakynthos (Görögország), Mallorca (Spanyolország), Monastir (Tunézia), Sarm-el-Sejk (Egyiptom), Tivat (Montenegró) érhető el közvetlenül a hajdúsági nagyvárosból. A terminál a város központjától mindössze 6 percnyi autóútra található, ahol ráadásul díjmentes a parkolás. A sármelléki Fly Balaton repülőtér is sokat fejlődött az elmúlt években. Tavaly áprilisban megnyílt a repülőtér új terminálépülete, s szinte varázsütésre megnőtt a légitársaságok érdeklődése a térség iránt. A nyári szezonban menetrend szerinti járatok közlekednek Berlinbe (Malév, nyáron Germanwings is), Brémába (OLT), Drezdába (Hamburg International), Düsseldorfba (Lufthansa), Erfurtba (OLT), Frankfurtba (Lufthansa, Ryanair), Hamburgba (Lufthansa), Lipcsébe (OLT, Hamburg International), Londonba (Ryanair), Lübeckbe (OLT), Stuttgartba (Malév) és Zürichbe (Helvetic). Újdonság a charterjáratok indulása: az idén Antalyába (Törökország) és Korfura (Görögország) juthatunk el a Balatontól, de tárgyalnak bulgáriai járatról is.
A terminálban duty free shop, ajándékboltok és más üzletek nyíltak, turistainformáció, autóbérlés is rendelkezésre áll. A reptér igény esetén Fly-Car transzfert biztosít a legközelebbi vasútállomásra. A parkolóban 300 személygépkocsi és 10 busz számára van hely. Autónkat 1-3 napra napi 950 forintért állíthatjuk le, a 4. naptól 550 forintba kerül a parkolás.
A két nagy vidéki légikikötőn kívül több ígéretes, kisebb repülőtér is nemzetközi babérokra tör. Pécs-Pogányról az idén először indul charterjárat Korfura. A Győr-Pér repülőtérről pedig idén nyáron is elérhető lesz majd a már évek óta közlekedő 30 fős charter a montenegrói Tivatba. (Készítette: www.turizmus.com)
